• Tartalom
Oldalmenü

1996. évi CXIII. törvény indokolása

a lakástakarékpénztárakról

1997.01.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.
A törvényjavaslat alapvető célja új szakosított hitelintézeti típus bevezetése a lakáscélú előtakarékosság ösztönzése, valamint a lakásfinanszírozáshoz rendelkezésre álló források kiszélesítése céljából. A lakáscélú megtakarítás és a hozzá kapcsolódó hitelezés biztonságos hitelintézeti keretek között történő folytatásának érdekében elengedhetetlen a lakástakarékpénztárak alapításának, működésének és ellenőrzésének törvény keretében történő szabályozása. A törvény határozza meg az állami támogatás igénybevételének feltételeit is.
A szabályozás célja, hogy megalapozza a lakáselőtakarékossági tevékenységre specializálódott, zárt rendszerben, szakosított hitelintézetként működő lakástakarékpénztárak hosszú távú stabil működését. Ennek érdekében a más pénzügyi intézményekre vonatkozó szabályokon túlmenően speciális befektetési, tartalékképzési, felügyeleti előírásokat fogalmaz meg a törvényjavaslat. Az alaptevékenység mellett végezhető tevékenységeket a Javaslat jelentős mértékben korlátozza, annak érdekében, hogy a lakástakarékpénztárak ne veszélyeztessék alaptevékenységüket nagy kockázatot jelentő ügyletekkel, illetve fizetőképességük megőrzéséhez elegendő tartalékokkal rendelkezzenek.
A törvényjavaslat védelmet kíván nyújtani a betételhelyezőknek. Részletesen szabályozza ennek érdekében a lakástakarékpénztár és a lakáselőtakarékoskodó között létrejött szerződés legfontosabb szabályait, valamint azokat az elemeket, amelyeket az általános szerződési feltételeknek tartalmazniuk kell. Nem határozza meg ugyanakkor a lakáselőtakarékossági szerződés konkrét feltételeit, csak a kereteit adja meg, s ezzel lehetővé teszi azt, hogy a lakástakarékpénztárak rugalmasan alakíthassák ki a versenykörnyezetben az általuk kínált konstrukciókat.
2.
A törvényjavaslatban szereplő lakáscélú előtakarékossági konstrukcióhoz hasonló modellt több országban pl. Németországban, Ausztriában és Franciaországban is sikeresen alkalmaznak. Két fő típusát lehet megkülönböztetni az előtakarékossági rendszereknek. A német Bauspar modell zárt rendszerben működik, a lakáskölcsönök folyósítása más betétes megtakarításaiból, illetve a már kölcsönt kapott ügyfelek törlesztéseiből történik. Egy sajátos finanszírozási körforgás jön létre. Amennyiben a betétekből, az állami támogatásból, a lakáskölcsönök tőketörlesztéséből álló kiutalási összeg nem elegendő az összes hiteligénylő kérelmének teljesítésére, a megtakarításaik alapján sorba állított ügyfelek egy részének várnia kell a kiutalásra. A zárt rendszer előnye, hogy lehetővé teszi az infláció, illetve a pénz- és tőkepiac alakulásától független fix kamatlábak alkalmazását mind a betéteknél, mind a hiteleknél. A betét- és hitelösszegeket a zárt rendszer esetében csak lakáscélra lehet felhasználni. A nyílt rendszerben működő francia modellben a megtakarító lehívhatja a kölcsönét a konkrét megtakarítási idő lejártakor, ehhez azonban nagyszámú olyan megtakarítóra van szükség, akik nem szándékoznak lakáscélú hitelt igénybe venni és betéteiket nem lakáscélra használják fel. A nyitott rendszerek, bár sikeresek lehetnek a források növelésében, de ugyanakkor jelentős támogatást igényelnek.
3.
A törvényjavaslat zárt rendszerben működő előtakarékossági üzletet szabályoz. A támogatást csak lakáscélú felhasználás esetén lehet igénybe venni. A lakástakarékpénztár piaci hitelfelvételi lehetőségei erősen korlátozottak.
A lakáselőtakarékossági szerződés keretében az ügyfél arra vállal kötelezettséget, hogy egy általa meghatározott összeget előre meghatározott rendszerességgel befizet a lakástakarékpénztárba. A lakástakarékpénztár pedig a takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényében, az általános szerződési feltételekben meghatározott feltételek teljesülése esetén lakáscélra kölcsönt nyújt a betétesnek. A szerződésben a betéti kamat mellett a hitelkamatot is előre meg kell határozni, ezek mértéke rögzített, a szerződés időtartama alatt nem módosítható. A kamatlábak az inflációtól és a piac alakulásától függetlenek, általában alacsony mértékűek. Támogatás a törvényjavaslat szerint csak akkor kapcsolódik a megtakarításhoz, ha a lakáskölcsön kamata a 10%-ot nem haladja meg. A konstrukció nagy előnye az, hogy az ügyfél előre tudja, hogy milyen összeghez juthat hozzá a megtakarítási szakasz végén, és milyen terhei lesznek a kölcsön törlesztésekor.
4.
A törvényjavaslat más országokhoz hasonlóan támogatást nyújt a lakáscélú megtakarítónak. A hiteloldal támogatása az alacsony és fix kölcsönkamatok miatt szükségtelen. A betéti oldal támogatása azonban fontos, egyrészt a megtakarítások ösztönzése érdekében, másrészt a betétek alacsony kamatának ellensúlyozására.
A támogatásnál a figyelembe vett lakáscélú felhasználások köre tág, igénybe lehet venni lakótelek vásárlásához, lakás vagy családi ház építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, felújításához, helyreállításához, közművek és kommunális létesítmények kialakításához, társasházi lakások lakástulajdonosainak és lakásszövetkezet tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez, valamint az előbbi célok finanszírozására hitelintézettől felvett kölcsönök kiváltásához.
5.
A zárt rendszerű lakástakarékpénztárak működésének számos előnyös hatása lehet Magyarországon. Lehetővé teszi a jelenlegi előtakarékossági konstrukciónál a hitelnyújtáshoz kapcsolódó támogatás kiváltását a megtakarítást ösztönző, szélesebb körben felhasználható támogatási formával. A lakásvásárlás és -csere támogatása révén a lakásmobilitás élénkül. Forrást biztosítanak a lakástakarékpénztárak a jelenleg súlyos problémát jelentő, elmaradt felújításokhoz, valamint a közműfejlesztésekhez szükséges források előteremtéséhez. A saját kezdeményezést ösztönzi. Egységes rendszer kialakulását biztosítja a szervezett lakáscélú megtakarítások területén. A zárt, finanszírozási körforgáson alapuló rendszer lehetővé teszi a piaci kamatszinttől független, alacsony fix kamatlábak alkalmazását.
Ez az intézmény azonban a lakásfinanszírozási és a lakástámogatási rendszernek csak egy részét képezi. Nem oldja meg teljes mértékben a lakáshoz jutáshoz szükséges hitelforrások előteremtésének problémáját. Az előtakarékoskodók várhatóan csak a kisebb lakásberuházások esetében, például felújításnál, vagy cserénél tudják a teljes költséget a lakástakarékpénztári forrásból fedezni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A törvény hatálya
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a törvény hatálya a lakástakarékpénztárak által a Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységre és e tevékenység felügyeletére terjed ki.
Fogalmak
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében meghatározza a törvény rendelkezéseiben szereplő fogalmakat.
A lakástakarékpénztár
A 3. §-hoz
A lakástakarékpénztár olyan szakosított hitelintézet, amelyre a hitelintézetekről és a pénzügyi szolgáltatásokról szóló 1996. évi ... törvényt (Hpt.) kell alkalmazni annak figyelembevételével, hogy a lakástakarékpénztárakról szóló törvény eltéréseket tartalmazhat. Lakástakarékpénztár legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.
A lakástakarékpénztár a törvényjavaslat szerint a Bankfelügyelettől kapott engedély alapján alaptevékenységként lakáselőtakarékossági szerződés szerinti betétgyűjtést és hitelnyújtást folytat. A lakáselőtakarékossági szerződésben a betételhelyezés és a kölcsönnyújtás összekapcsolódik. A lakástakarékpénztár összegyűjti az előtakarékoskodók betéteit és az előtakarékoskodóknak, illetve a kedvezményezetteknek a szerződésben, illetve a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén lakáscélú kölcsönt nyújt. Mind a betéti kamatok, mind a hitelkamatok mértéke előre rögzített.
A törvényjavaslat a lakáselőtakarékossági szerződés kötését csak lakástakarékpénztárak részére teszi lehetővé.
A törvényjavaslat a piacra lépést bankfelügyeleti engedélyhez köti. A Hpt.-ben előírtak mellett a működési engedély iránti kérelem elbírálása során a Bankfelügyelet vizsgálja az általános szerződési feltételek teljesíthetőségét, a szerződéses összegek kiutalására vonatkozó előírásokat is.
Az elnevezés védelme
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat rendelkezik a lakástakarékpénztár elnevezésének védelméről, melynek célja az ügyfelek, illetve a lehetséges ügyfelek megtévesztésének megakadályozása.
Ügynöki tevékenység
Az 5. §-hoz
A lakástakarékpénztár a lakáselőtakarékossági szerződések megkötésénél ügynöki hálózatot is igénybe vehet, az Állami Bankfelügyeletnek az egyes ügynökök személyére vonatkozó engedélye nélkül. A Hpt.-től eltérően ügynök magánszemély is lehet.
A lakáselőtakarékossági szerződés
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a lehetséges lakáselőtakarékoskodók körét. Lakáselőtakarékossági szerződést köthetnek a devizabelföldi természetes személyek mellett a lakásszövetkezetek és a társasházi lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai is, valamint más személyek (pl. intézeti gyám, egyház) állami gondozásban élő gyermekek, mint kedvezményezettek javára. A lakásszövetkezetek és a társasházi lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai a közös tulajdonban álló épületrészek felújítására és korszerűsítésére használhatják fel a szerződéses összeget. A természetes személyek a szerződésben közeli hozzátartozójukat kedvezményezettnek jelölhetik meg.
A 7. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a lakástakarékpénztár és az ügyfél között létrejött lakáselőtakarékossági szerződés legfontosabb feltételeit. A lakáselőtakarékossági szerződés a betétszerződés mellett egyben a lakástakarékpénztár meghatározott hitelösszeg folyósítására vonatkozó kötelezettség vállalását is tartalmazza. Az ügyfél a betétet befizetheti előre egy összegben, vagy előre meghatározott rendszerességgel egyenlő részletekben.
A lakáselőtakarékossági szerződés előre meghatározott összegre szól. Ez a szerződéses összeg, amit a lakástakarékpénztár az ügyfél rendelkezésére bocsát a megtakarítási időszak végén, a kiutaláskor. Ennek az összegnek részét képezik a betétbefizetések, a jóváírt betéti kamatok, a jóváírt állami támogatás és annak kamatai, valamint a lakástakarékpénztár által nyújtott lakáskölcsön.
A betéti és hitelkamat, illetve a kezelési költség előre rögzített, módosítani a szerződés időtartama alatt nem lehet.
Az ügyfél nem vehet ki a betétből részösszegeket. A megtakarító a megtakarítási időszak lejárta előtt csak a szerződés felmondása esetén veheti ki a betétjét.
A lakáskölcsön nyújtásának feltétele, hogy az ügyfél megtakarítási ideje elérje, vagy meghaladja a 4 évet és a szerződéses összeget lakáscélra használják fel. A lakástakarékpénztár zárt rendszerű működése miatt, a lakáskölcsön nyújtására speciális szabályok vonatkoznak. A lakástakarékpénztár a szerződéses összeg nagysága, a megtakarított összeg, a jóváírt kamatok és a lakáskölcsön törlesztésének előre meghatározott feltételei alapján értékszámot határoz meg minden egyes szerződésre. Az aktuális értékszámok alapján az előtakarékoskodók között sorrendet állapítanak meg. A lakástakarékpénztár e sorrend alapján határozza meg, hogy az adott kiutalási időpontban, ami általában minden negyedév első napja, mely szerződéseknél tudja az e célra rendelkezésére álló forrásból a szerződéses összegeket kifizetni. Azok a szerződések, amelyek az adott kiutalási időpontban nem kerülhettek be a kiutalt szerződések közé, a következő kiutalási időpontban az új értékszám alapján kerülnek be a sorrendbe. A szerződéses összeget kiutalás esetén a lakástakarékpénztár a kiutalás időpontjától számított 1 hónapon belül folyósítja, ha az ügyfél teljesítette a lakáscélú felhasználás igazolására vonatkozó kötelezettségét.
A lakástakarékpénztárnak felróható késedelem miatt a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot kell jóváírni.
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza, hogy a lakáskölcsönök nyújtásánál, illetve a támogatás folyósításánál mit lehet lakáscélú felhasználásnak tekinteni. Amennyiben kedvezményezettet jelöltek meg a szerződésben, a lakáscél a kedvezményezett részére történő lakásvásárlást, lakásépítést, illetőleg a kedvezményezett tulajdonában lévő lakás felújítását stb. jelenti.
A 9. §-hoz
A törvényjavaslat szerint, ha a lakáselőtakarékossági szerződésben kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett nagykorúvá válásával a lakáskölcsön folyósításakor, illetve – amennyiben nem tart igényt a lakáskölcsönre – a betét lakáscélú felhasználása esetén megszerzi a szerződéses összeg, illetve a betétösszeg feletti rendelkezési jogot. A megtakarítás időtartama alatt viszont a lakáselőtakarékoskodó rendelkezik a betét felett, ha ettől eltérően nem rendelkeztek.
A lakáselőtakarékossági szerződések átruházásának megakadályozása érdekében a törvényjavaslat kiköti, hogy a lakáselőtakarékoskodó személye csak akkor változtatható, ha az új lakáselőtakarékoskodó az eredeti lakáselőtakarékoskodó közeli hozzátartozója. A lakáselőtakarékoskodó halála esetén a betételhelyezést a kedvezményezett, vagy az örökös folytathatja. Lakásszövetkezet megszűnése esetén a betételhelyezést a jogutódja folytathatja, társasházi lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség eladása esetén pedig – a társasház közös részeinek felújítása céljából kötött szerződést – a lakás, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiség új tulajdonosa.
A lakáselőtakarékoskodó, amennyiben az aktuális élethelyzete nem teszi lehetővé, hogy a rendszeres betételhelyezést folytathassa szüneteltetheti a megtakarítást. Ebben az esetben viszont a szüneteltetés időtartamát a megtakarítási időszak számításánál nem lehet figyelembe venni.
A lakáskölcsön nyújtására és az áthidaló kölcsönre vonatkozó szabályok
A 10. §-hoz
A lakástakarékpénztár a kiutalási összegből teljesíti a lakáskölcsön igényeket. A kiutalási összeg meghatározott kiutalási időpontokra számított összeg, amelynek részét képezik a kiutalási időpontig befizetett és jóváírt betétek, a betétre jóváírt kamatok, a betétre jóváírt állami támogatások és azok kamatai, a már kölcsönt kapott ügyfelek tőketörlesztései, valamint kamattörlesztéseinek a betéti kamatot meg nem haladó része. A kiutalási összeg nagyságától függ, hogy az adott időpontban mekkora összegű lakáskölcsönt képes folyósítani a lakástakarékpénztár.
A törvényjavaslat a lakástakarékpénztár biztonságos működése érdekében csak meghatározott esetben és korlátozott mértékben teszi lehetővé azt, hogy a pénzintézet a lakáskölcsönök nyújtásához hitelt vegyen fel a pénz- és tőkepiacról. Erre csak akkor van a lakástakarékpénztárnak lehetősége, ha az adott kiutalási időpontban nem tudja teljesíteni a kiutalási összegből olyan lakáselőtakrékoskodó (illetve lakáselőtakarékoskodók) kölcsönigényét, aki már legalább négy éve takarékoskodik és megtakarítása – folyamatos betételhelyezés, vagy a kamatjóváírások következtében – elérte a szerződéses összeg 55%-át. A külső hitelfelvétel korlátozása elengedhetetlen, mert a piaci kölcsön kamatlába várhatóan jóval magasabb lesz, mint a lakáskölcsön kamatlába, ezért a nagymértékű külső forrásbevonás veszélyeztetné a pénzintézet működését. A lakáskölcsön nyújtását szolgáló piaci kölcsönfelvételhez az Állami Bankfelügyelet engedélye szükséges.
A 11. §-hoz
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a lakástakarékpénztár piaci kamatozású áthidaló kölcsönt nyújthasson azoknak az előtakarékoskodóknak, akik részére még nem utalták ki a szerződéses összeget, mégis lakáscéljaikat előbb szeretnék megvalósítani. A lakáselőtakarékoskodó akkor kérelmezhet áthidaló kölcsönt, ha a betétbefizetése már elérte a szerződéses összeg negyedét és már legalább két éve takarékoskodik. Az áthidaló kölcsön nagysága nem lehet nagyobb, mint a lakáselőtakarékoskodó szerződésében szereplő szerződéses összeg, hiszen a visszafizetése a szerződéses összegből történik annak kiutalásakor. Az ügyfél ugyanis az áthidaló kölcsön kamatának törlesztése mellett a megtakarítását is folytatja, hogy kiválthassa az áthidaló kölcsönét a kedvezőbb kamatozású lakáskölcsönnel.
A lakástakarékpénztár csak abban az esetben vállalkozhat áthidaló kölcsönök nyújtására, ha a lakáselőtakarékossági szerződésekből származó kötelezettségeit a kiutalási összegből szerződésszerűen teljesítette. Nem lehetséges tehát az, hogy a lakáshitelre a jogosultságot már megszerzett lakáselőtakarékoskodó nem kapja meg a lakáshitelt, hanem helyette áthidaló kölcsönt kap, piaci feltételekkel.
A lakástakarékpénztár biztonságos működése
A 12–13. §-hoz
A lakástakarékpénztár a lakáselőtakarékossági szerződés alapján végzett betétgyűjtésen és hitelnyújtáson, valamint a hozzá kapcsolódó áthidaló kölcsön nyújtásán kívül egyéb tevékenységet csak korlátozott mértékben végezhet. A törvényjavaslat ezzel a hitelintézet kockázatát kívánja mérsékelni, illetve a zárt rendszerben történő működést kívánja biztosítani.
A 14. §-hoz
Ugyancsak a lakástakarékpénztár által vállalt kockázat csökkentését szolgálja az az előírás, miszerint a társasházi lakások és a lakásszövetkezetek esetében nem köthető meg a szerződés, ha az ilyen szerződések részaránya az össze szerződéses állományban magas lenne. A nem természetes személyek ugyanis várhatóan nagyobb összegű betételhelyezésre és kölcsönfelvételre szerződnek, ami fennakadásokat okozhat a folyamatos kölcsönnyújtásban.
A 15. §-hoz
A törvényjavaslat előírja a lakástakarékpénztár szabad eszközeinek – a kiutalási összeg időlegesen fel nem használt része – a befektetési módját. A befektetések biztonsága és kellő likviditása érdekében a szabad eszközök legalább felét a magyar állam által kibocsátott kötvényekben, kincstárjegyben, illetve készpénzben és számlapénzben kell tartani.
A 16. §-hoz
A lakástakarékpénztárnak a szabad eszközök befektetéséből származó hozamának azt a részét, amely meghaladja az általa kínált lakáskölcsönök átlagos kamatával számított összeget, kiegyenlítési céltartalékba kell helyeznie. Ezt az összeget úgy kell kiszámítani, hogy a szabad eszközök tárgyévi hozamából le kell vonni a szabad eszközök tárgyévi átlagos állományának a kollektív kamat mértékével megállapított kamatösszegét. E céltartalékot a piacról szükség esetén lakáskölcsönök nyújtásához felvett hitelek kamatai és az ügyfél által fizetett lakáskölcsön kamatok közötti különbség fedezésére használja fel a lakástakarékpénztár. A kiegyenlítési céltartalékot legalább a betétállomány 10 %-ának eléréséig kell megképezni, amennyiben a szabad eszközök hozama erre lehetőséget nyújt. A lakástakarékpénztár azonban saját döntése alapján nagyobb mértékű kiegyenlítési céltartalékot is képezhet.
A 17. §-hoz
A törvényjavaslat előírja, hogy a lakáskölcsönök nyújtásának biztonságát megfelelő garanciákkal kell erősíteni. Ez lehet jelzálogjog kikötése, illetve más biztosíték is.
Az általános szerződési feltételek
A 18. §-hoz
A lakáselőtakarékoskodók védelme, megfelelő tájékozódásuk biztosítása érdekében a törvényjavaslat részletesen felsorolja, hogy a lakástakarékpénztár általános szerződési feltételei mit tartalmazzanak. Az általános szerződési feltételekben szerepeltetni kell a lakáselőtakarékossági szerződés megkötése esetén az ügyfelet és a lakástakarékpénztárat terhelő kötelezettségeket, illetőleg a szerződés által biztosított jogokat.
A lakástakarékpénztárnak a lakáselőtakarékossági konstrukcióra vonatkozó általános szerződési feltételeket (például betéti kamat, hitelkamat, megtakarítási idő, lakáskölcsön futamideje) úgy kell megállapítania, hogy azok biztosítsák az adott konstrukciónál a megtakarítások, a hitelkihelyezések és a törlesztések összhangját.
Miután az általános szerződési feltételeket a lakástakarékpénztár egyoldalúan határozhatja meg, az ügyfél védelme érdekében a törvényjavaslat az Állami Bankfelügyelet engedélyéhez köti az általános szerződési feltételek megállapítását és módosítását is.
A lakástakarékpénztárak felügyelete
A 19. §-hoz
Az Állami Bankfelügyelet nemcsak az engedélyezésnél, hanem a lakástakarékpénztárak folyamatos működésénél is szélesebb körű ellenőrzést végez, mint az egyéb pénzintézeteknél. Minden egyes lakástakarékpénztárhoz ellenőrt nevez ki, aki az általános szerződési feltételek és egyéb előírások, különösen pedig a kiutalásra és a kölcsönfolyósításra vonatkozó jogszabályok betartását vizsgálja.
A 20. §-hoz
A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a lakástakarékpénztár, amennyiben ez szükségessé válik az Állami Bankfelügyelet engedélyével átruházhatja szerződéseit egy másik lakástakarékpénztárra.
A lakáselőtakarékosság állami támogatása
A 21. §-hoz
A központi költségvetés a lakáscélú megtakarítás ösztönzése és a betétek alacsony kamat miatti reálérték-vesztésnek mérséklése érdekében állami támogatást nyújt a lakáselőtakarékoskodóknak meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az állami támogatás a lakáselőtakarékoskodó betétszámláján kerül jóváírásra. Állami támogatás csak azoknál a lakáselőtakarékossági szerződéseknél nyújtható, melyeknél a szerződésben meghatározott lakáskölcsön kamatlába nem haladja meg a 10 %-ot.
Amennyiben egy lakáselőtakarékoskodó több szerződést is kötött, de mindegyik szerződése különböző személy javára szól (például az egyik a szerződéskötő javára, a másik pedig gyermeke javára), akkor mindegyik szerződés után jogosult a támogatás igénylésére. Amennyiben ugyanaz a személy több lakáselőtakarékossági szerződést kötött a saját nevében, vagy saját nevére kötött szerződése mellett van egy olyan szerződés, amelyikben kedvezményezett, vagy több szerződésben szerepel kedvezményezettként, akkor csak egy szerződés után jár részére az állami támogatás.
A 22–24. §-hoz
Az állami támogatás minden megtakarítási év letelte után a lakáselőtakarékoskodó igénylése, illetve annak elbírálása alapján jóváírásra kerül a megtakarító betétszámláján. A betéti kamattal növelt támogatás kifizetésének feltétele azonban az, hogy a lakáselőtakarékoskodó megtakarítási ideje elérje, vagy meghaladja a 4 évet és a betétösszeget lakáscélú felhasználásra vegyék igénybe. A lakáselőtakarékoskodó részére tehát akkor is jár folyamatosan az éves támogatás, ha 4 évnél hosszabb a megtakarítási ideje, de legfeljebb az első nyolc megtakarítási év után vehető igénybe.
A lakástakarékpénztár a lakáscélú felhasználást ellenőrzi. Ennek érdekében bekéri a lakáselőtakarékosság állami támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott dokumentumokat. Amennyiben az ügyfél a betét felvételekor közli, hogy azt nem lakáscélra fordítja, számlájáról levonják az addig jóváírt támogatásokat és annak kamatait. Ha a lakáselőtakarékoskodó felvette a támogatással növelt betétösszeget, illetve a szerződéses összeget, de az állami támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott időn belül nem igazolta a lakáscélú felhasználást, a kamattal növelt támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat időarányos összegével növelt összegben vissza kell fizetnie.
Abban az esetben, ha a lakástakarékpénztár nem ellenőrizte a jogszabályokban előírtaknak megfelelően a lakáscélú felhasználást, akkor a betéti kamattal növelt támogatás összegéért készfizető kezesként felel.
Záró rendelkezések
A 25. §-hoz
A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a törvény a Hpt.-vel egy időben, 1997. január 1-én lép hatályba.
A 26. §-hoz
A törvényjavaslat felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy rendeletben határozhassa meg az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét, és a lakástakarékpénztár általános szerződési feltételeire vonatkozó részletes előírásokat.
A 27. §-hoz
Az 1997. évre vonatkozóan az állami támogatás mértéke az előtakarékosság negyven százaléka, legfeljebb 36 ezer forint.
_