• Tartalom
Oldalmenü

1996. évi CXXVI. törvény indokolása

a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint közcélú felhasználásáról

1996.12.31.
INDOKOLÁS
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 45. §-a rendelkezik arról, hogy a magánszemély az összevont adóalapja után befizetett adójának egy százalékát – külön törvényben meghatározott módon és feltételek szerint – az általa megjelölt kedvezményezett részére engedményezheti. A Javaslat ennek az eljárásnak a kereteit biztosítja.
A kedvezményezhető körbe – ha erre igényt tartanak – beletartoznak egyes országos kulturális intézmények, a Magyar Tudományos Akadémia, az elkülönített állami pénzalapok, az alapprogramok. A társadalmi szervezetek, az alapítványok és a közalapítványok a Javaslatban részletesen meghatározott feltételek megléte esetén jelentkezhetnek be a kedvezményezettek körébe. A kedvezményezettek listáját az APEH a hivatali helyiségeiben kifüggeszti, két országos napilapban közzéteszi, illetőleg azok listáját, amelyek ezt kérik, – díj ellenében – a Magyar Közlönyben közzéteszi.
A magánszemélyek rendelkező nyilatkozatot az adóbevallási csomagjukban elhelyezett vagy – munkáltatói elszámolás esetén – a munkáltatónak átadott külön zárt borítékban tehetnek, azzal, hogy a munkáltató ezt az évvégi munkáltatói adóelszámolással kapcsolatos adatszolgáltatás részeként zárt csomagban továbbítja az adatszolgáltatás szerint illetékes adóhatóság részére. A nyilatkozat mindkét esetben csak a kedvezményezett kódjelét (esetleg elnevezését is) és az 1 százalék összegét tartalmazza, a borítékon pedig fel kell tüntetni a rendelkező magánszemély nevét és az adóazonosító jelét (az 1996. évre vonatkozó nyilatkozatnál a személyi számát).
A nyilatkozattétel (a kedvezményezés) feltétele a magánszemély oldaláról az, hogy az adott évi összevont adóalapja utáni adót ténylegesen befizesse, továbbá, hogy csak egy kedvezményezettet jelölhet meg.
Az adóhatóság az adategyeztetést követően legkésőbb minden év október 31-éig átutalja a rendelkező nyilatkozatok szerinti összeget a kedvezményezetteknek. Az esetleges – átutalással kapcsolatos – jogvitákra tekintettel az utalás évét követő öt adóévben a nyilatkozatot és a borítékot az adatvédelmi követelmények betartásával őrizni kell, ezt követően – ha jogvita nem keletkezett – azok megsemmisítendők. Jogvita esetén annak jogerős lezárásáig az iratok nem semmisíthetők meg, mert ezzel úgy a nyilatkozó, mint a kedvezményezett számára lehetetlenné válna az adóhatósági eljárásra vonatkozó kétely bizonyítása.
A borítékok és a rendelkező nyilatkozatok őrzésére vonatkozóan garanciális szabályok rendelkeznek az adótitok megtartásáról és a személyiségi jogokkal kapcsolatos fokozott adatvédelemről, továbbá ezzel is összefüggésben ugyancsak garanciális szabályok segítik az adóhatóság kötelezettségeinek teljesítését.
_