• Tartalom
Oldalmenü

1996. évi XLV. törvény indokolása

a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról

1996.09.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az 1993. szeptember 1-je óta hatályos, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter számára felhatalmazást ad, egyben feladatot ír elő annak érdekében, hogy a közvetlen felügyeletük alatt álló katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek és oktatóinak kinevezésével, jogállásával, valamint az ott tanulmányokat folytató hallgatók jogállásával, támogatásaival és tandíjával kapcsolatos szabályozási javaslatokat törvényjavaslatként terjesszék elő.
A felhatalmazás nem zárja ki sem a külön, sem az együttes előterjesztés lehetőségét. Mivel azonban a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények jogállási vonatkozású rendelkezései – a különbözőségük ellenére is – alkalmasak az egységes törvényben történő szabályozásra, ezért a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) mindkét típusú felsőoktatási intézményre egységes szabályozást ad.
A Javaslat alapelve az, hogy a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények a felsőoktatási rendszer szerves részeként, a sajátosságok miatt indokolt mértékben korlátozott autonómiával rendelkezve, állami felsőoktatási intézményként működnek. Az autonómia korlátait csak az Ftv. 115. §-ának rendelkezései és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, így e törvény szabályai jelenthetik.
A Javaslat szerint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények önkormányzattal rendelkező intézmények, amelyek működését nem egyszemélyi parancsnokok, hanem az Ftv. és e törvény szerint kinevezett vezetők és önkormányzati testületek irányítják, önálló gazdálkodást folytatnak, az oktatás területén – figyelembe véve az oktatott ismeretekből adódó sajátosságokat – a más állami felsőoktatási intézményekhez hasonló szabadsággal és jogosultságokkal rendelkeznek, és amelyeknél a képzés szakmai követelményeinek teljesítése, a törvényesség betartása a miniszterek felügyeleti jogkörén belül ellenőrizhető.
A Javaslat alapvető célja az, hogy a fegyveres szervekre vonatkozó szabályok és az Ftv. összhangba hozásával elősegítse a felsőoktatási intézmények egységes rendszerének kiépítését, az akkreditációjának folyamatát. E cél érdekében szükséges, hogy a Javaslat – kapcsolódva a fegyveres szervek állományának szolgálati viszonyát szabályozó tervezetekhez – az Ftv. átfogó novellája előtt elfogadásra kerüljön.
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek és oktatóinak jogállására – ha közalkalmazottak – a Javaslat szabályaival kiegészítve kell az Ftv. és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szabályait alkalmazni. Ha e tevékenységet hivatásos szolgálati viszonyban álló személy látja el, a várhatóan a Javaslattal együtt megtárgyalásra kerülő, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Hszt.) szabályai szerint e személyek tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira, pihenőidejére, az elnyerhető címekre és azok viselésére vonatkozó rendelkezéseket a Javaslat és a felsőoktatás mögöttes jogszabályai állapítják meg, illetve a felsőoktatási intézmény vezetője jogosult a tevékenységre vonatkozó utasítások kiadására.
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási hallgatók sajátos, a hivatásos, sor- és tartalékos szolgálatot teljesítő személyektől eltérő jogállással rendelkeznek, amely a hallgatói részkategóriák szerint eltérő jogokkal és kötelezettségekkel egészül ki. A differenciált jogviszony ellenére azonban a hallgatókkal a tantervben, tantárgyprogramban meghatározottakon kívül szolgálati feladat csak minősített időszak – szükségállapot és rendkívüli állapot – esetén végeztethető.
A Javaslat elsősorban az intézmények békeidőszaki felsőoktatási tevékenységével kapcsolatban állapít meg szabályokat. A minősített időszaki működés során azonban – külön jogszabályok szerint – az intézményi vezetők, oktatók és hallgatók tevékenysége a fegyveres szervek tényleges tevékenységének irányába tolódik el.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény alkalmazási köre
Az 1. §-hoz
A Javaslat a törvény alkalmazási körét az Ftv. 115. §-ának (1) bekezdése alapján a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézményekre (Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, Bólyai János Katonai Műszaki Főiskola, Kossuth Lajos Katonai Főiskola, Szolnoki Repülőtiszti Főiskola, Rendvédelmi Főiskola) terjeszti ki.
A Javaslat az érintett felsőoktatási intézmények vezetőire, oktatóira és hallgatóira állapít meg a felhatalmazásnak megfelelően az Ftv-től eltérő rendelkezéseket. A Javaslat szabályait a külföldi hallgatók esetében csak másodlagosan kell alkalmazni, vagyis csak akkor, ha az Ftv. 115. §-a (2) bekezdésének c) pontján alapuló rendelet vagy a képzési megállapodás egyéb rendelkezést nem tartalmaz.
A Javaslat a külföldi (vendég) oktatók jogviszonyával kapcsolatosan nem állapít meg eltérő szabályokat, így e tekintetben az Ftv. szabályai az irányadóak.
Értelmező rendelkezések
A 2. §-hoz
A 2. § a javaslatban előforduló fogalmakat sorolja fel a hallgatók alkategóriáinak kivételével, amelyek a 15. §-ban találhatóak. A tervezet a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) és a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben használt fogalmak helyett a „fegyveres szerv” fogalmát alkalmazza, amely így gyűjtőfogalomként valamennyi fegyveres erőt és a tág értelemben vett rendvédelmi szerveket is magában foglalja.
II. FEJEZET
A VEZETŐK ÉS OKTATÓK
A vezetői, oktatói jogviszony keletkezése és megszűnése
A 3. §-hoz
A Javaslat 3. §-a jogszabályi alapot ad annak a jelenlegi gyakorlatnak, amely szerint a törvény hatálya alá tartozó állami felsőoktatási intézményekben hivatásos állományú személyek is vezetőként, illetve oktatóként dolgozhatnak.
A közalkalmazottak alkalmazási feltételeként a tervezet az Ftv. szerinti általános és beosztástól függő elvárásoknak való megfelelést, valamint a határozott politikai megnyilvánulástól való tartózkodást írja elő a felsőoktatási intézményben.
A hivatásos állományú vezetők, oktatók esetében az általános, felsőoktatási beosztásukhoz, munkakörükhöz kapcsolódó elvárásokon kívül nem állapít meg politikai jellegű korlátokat a Javaslat tekintettel arra, hogy a Hszt. a hivatásos állományúakra szigorúbb szabályokat ír elő.
A 4. §-hoz
A Javaslat – túllépve az Ftv. előírásain és szakítva a hatályos gyakorlattal – valamennyi vezetői beosztás és oktatói munkakör betöltését a felsőoktatási intézményekben garanciális okokból pályázathoz köti. A minősített időszaki feladatok ellátása és a sajátos vezetési, irányítási rendszer indokolja, hogy meghatározott beosztások és munkakörök csak hivatásos állományúakkal legyenek betölthetők, emellett egyes különösen fontos, bizalmas jellegű beosztások esetén elengedhetetlen az is, hogy a pályázó a nemzetbiztonsági követelményeknek megfeleljen.
A pályázatok kiírásánál a Javaslat differenciált eljárást ír elő: a vezetői és az egyetemi tanári pályázatokat a felügyeletet gyakorló miniszter, a többi munkakört az intézmény vezetője hirdeti meg.
A Javaslat utalást tartalmaz a pályázatot elnyert, szolgálati viszonyban álló személy jogállásának rendezésére.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az egyetemi és főiskolai tanári kinevezéseknél és felmentéseknél annyiban tér el az Ftv-től, hogy beiktatja a közvetlen felügyeletet gyakorló minisztert az eljárásba. A Javaslat szerint mindkét közreműködő miniszternek – egyrészt tehát a honvédelmi miniszternek vagy a belügyminiszternek, másrészt azonban a művelődési és közoktatási miniszternek is – joga van az eljárás során esetleg elkövetett törvénysértés megszüntetésére.
A Javaslat az adjunktusi és tanársegédi munkakörök időtartamát tekintve fenntartja az Ftv. megoldását, kiegészítve azt az oktatói előmenetel segítésének kötelezettségével.
A 6. §-hoz
A Javaslat az oktatói munkakört betöltő személyeknek a közalkalmazotti és hivatásos állományviszony közötti mobilitását segíti elő azzal, hogy a munkajogi változás főszabályként nem hat ki az ellátott oktatói beosztás jogfolytonosságára. A főszabálytól csak a hivatásos állományhoz kötött beosztások közalkalmazottként történő ellátása jelent kivételt.
A 7. §-hoz
A Javaslat a vezetői beosztás és az oktatói munkakör megszűnésének eseteit az Ftv-vel megegyező módon szabályozza. A hivatásos állományú vezetők és oktatók esetében a megszüntetés – a jogviszony keletkezéséhez hasonlóan – két lépcsőben történik: elválhat az oktatói tevékenység megszűnése a hivatásos szolgálati viszonytól.
Az oktatói karrierpálya vonzóvá tétele érdekében a Javaslat garanciális szabályokat tartalmaz a fegyveres szervnél betöltendő következő beosztásra vonatkozóan.
Az oktatók jogai és kötelességei
A 8. §-hoz
Az oktatók feletti munkáltatói jogkörök gyakorlására a Javaslat főszabályként az intézmény vezetőjét jogosítja fel. A Javaslat kivételként a kinevezési és felmentési jogköröket, illetve az intézményvezetők feletti munkáltatói jogok gyakorlását nevesíti.
A 9. §-hoz
Az oktatói pálya fordulópontja a docensi kinevezés, amely határozatlan időre szóló munkakört jelent. A Javaslat a hivatásos állományúak oktatói előmenetelét támogatja azáltal, hogy soron kívüli előléptetési lehetőséget ír elő a docensi és a tanári fokozat elérésekor. Az intézmény életén belül a rendfokozatoknak elsősorban eszmei jelentőségük van, e szabály különösen a fegyveres szervhez való visszakerülés esetén válik jelentőssé.
A 10. §-hoz
A Javaslat néhány tipikus oktatói fegyelmi vétséget nevesít: a pártpolitikai semlegesség megsértését, valamint a balesetvédelmi kötelezettségek áthágását.
Mindezt az intézmények fegyveres szervekhez kötődő jellege, az intézményen belüli politizálás kizárása valamint a tevékenység veszélyes üzemi jellege indokolja.
A vezetőkre vonatkozó külön szabályok
A 11. §-hoz
A Javaslat a rektor, illetve a főigazgató megbízásának és felmentésének eljárásába – a tanárokéhoz hasonló módon – beiktatja a közvetlen felügyeletet gyakorló minisztert. Tekintettel arra, hogy az intézmények oktatóinak és hallgatóinak túlnyomó része kapcsolatban áll valamely fegyveres szervvel, és az intézmény vezetőjének a minősített időszakok idején katonai jellegű feladatai vannak, a Javaslat előírja az intézményvezetői pályázatok véleményeztetését az országos parancsnokokkal. A véleményezéstől függetlenül azonban a javaslattételről való érdemi döntés joga a minisztert illeti meg.
A Javaslat az intézményvezetők feletti munkáltatói jogok gyakorlását – a kinevezés és felmentés kivételével – a közvetlen felügyeletet gyakorló miniszterre ruházza, lehetőséget adva emellett arra, hogy a miniszter az egyes hatásköreit az intézményre átruházhassa.
A 12. §-hoz
A Javaslat a nevesített intézményi és kari vezetők esetében – eltérve az Ftv. megoldásától – a sajátos vezetési feladatokra tekintettel centralizáltabb megoldást valósít meg: a megbízást és annak visszavonását a közvetlen felügyeletet gyakorló miniszter hatáskörébe utalja. A katonai felsőoktatási intézmények esetében a honvédség parancsnokának véleményezési jogkörét – az intézményvezetőkhöz hasonlóan – a Javaslat a többi vezetőnél is kimondja.
A 13–14. §-hoz
A Javaslat a Rendvédelmi Főiskola „szaktanszék”-vezetőinek megbízása és a megbízás visszavonása esetén véleményezési jogkört biztosít a szakmailag érintett fegyveres szerv vezetőjének.
Az intézmények vezetői a Javaslat szerint kötelesek a tananyag összeállítása során a fegyveres szervek szakmai véleményét beszerezni.
Az egyéb véleményezési jogkörökhöz hasonlóan sem a megbízás és visszavonás, sem a tananyag kérdésében adott vélemény nem köti az illetékes döntéshozót.
III. FEJEZET
A HALLGATÓK
Hallgatói jogviszony
A 15. §-hoz
A javaslat a hallgatói jogviszony kezdő időpontját – pontosítva az Ftv. vonatkozó rendelkezését – a felsőoktatási intézménybe történő első beiratkozás napjában jelöli meg. Erre azért van szükség, mert az első beiratkozásnak kimagasló szerepe van: elmaradása esetén nem keletkezik hallgatói jogviszony, míg a későbbi beiratkozások elmaradása a jogviszony szüneteléséhez vagy megszűnéséhez vezet.
Az intézményben folyó sajátos képzési rendszerre tekintettel a javaslat differenciálja az Ftv. szerinti egységes hallgatói jogállást:
a) Ösztöndíjas hallgatóként nevesíti a Rendvédelmi Főiskola vonatkozásában a valamely fegyveres szervvel az ösztöndíjról is rendelkező tanulmányi szerződést kötött nappali tagozatos hallgatót, illetve a katonai felsőoktatásban a honvédségi vagy határőr ösztöndíjast, aki a fegyveres erők tényleges állományú tagja. A tényleges állományi státusnak alapvetően a büntetőjogi és szabálysértési felelősség terén, a minősített időszakokban valamint a gyakorlatokon való parancsadási jog szempontjából van jelentősége.
b) A hatályos gyakorlatnak megfelelően nevesítésre kerül a kettős jogállású hallgatók kategóriája, amelybe a hivatásos állományban lévő, emellett felsőfokú tanulmányokat folytató személyek tartoznak. E kategóriának a tiszthelyettesek tisztté képzésében, a főiskolai végzettséggel rendelkezők egyetemi szintű képzésében, valamint a posztgraduális képzésben van jelentősége. Az e csoportba tartozók jogviszonyait elsődlegesen a hivatásos jogállásuk határozza meg, ezt egészíti ki hallgatói jellegük.
c) A jelenlegi szabályok szerint csak kivételes esetben kerülhet be polgári hallgató a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézményekbe. Az Ftv. 115. §-a (2) bekezdésének b) pontján alapuló miniszteri rendelet azonban a katonai felsőoktatásban megteremtette az elvi lehetőségét annak, hogy polgári hallgatók is részt vegyenek az oktatásban. A rendelet különbséget tesz „qzárt” és „nyílt” szakok között, főszabályként a „zárt” szakokat feltételezve. Az eddigi gyakorlathoz viszonyítva ezáltal az intézmények nyitottabbá válnak. A polgári hallgatókra azonban a Javaslat néhány, a polgári felsőoktatástól eltérő szabályt állapít meg, ezért indokolt e kategória elhatárolása a gyűjtőfogalomként használt „hallgató” fogalomtól.
A 16. §-hoz
A Javaslat – a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények sajátosságaira tekintettel – némileg eltér az Ftv-ben szabályozott hallgatói jogviszony-megszüntetési ok felsorolásától: az elbocsátás intézményét a 17. § az Ftv-nél bővebben fejti ki, illetve a Javaslat szabályozza a hallgatói lemondás intézményét.
Ez utóbbi indoka az, hogy a hallgató feléledő hadkötelezettsége, illetve a képzési idő részleges beszámíthatósága miatt függő jogviszony lehetőleg ne maradhasson fenn. A jogintézmény bevezetése nem vonja meg egyébként a hallgatótól a jogviszony szüneteltetésének az Ftv. szerinti lehetőségét.
A 17. §-hoz
Ez a § az Ftv-ben nem részletezett elbocsátás aleseteit fejti ki:
a) A kislétszámú, szakosodott oktatásra tekintettel lehetséges, hogy – különösen a hallgatói jogviszony szünetelése esetén – a szak oktatása időközben megszűnik.
b) Az Ftv. 115. §-a (2) bekezdésének b) pontján alapuló rendelet a felvétel különös feltételeként a katonai felsőoktatási intézményekre a polgári felsőoktatás elvárásait meghaladó követelményeket állít, amelyek esetén lehetséges, hogy a már felvett hallgató utólag valamely alkalmassági követelménynek már nem felel meg. Ez az állampolgárság megszűnése, a büntetlen előélet elvesztése, valamint az egészségi állapotban bekövetkezett olyan mértékű romlás esetén valósulhat meg, amelynek következtében a hallgató nem felel meg a speciális alkalmassági követelményeknek (pl. repülési alkalmasság).
c) A hallgató önhibájából eredő, és a tanulmányi és vizsgaszabályzatot súlyosan sértő magatartása esetén is lehetővé válik a jogviszony megszüntetése.
A (2) bekezdés – a munkajogi szabályokhoz hasonlóan – indokolási kötelezettséghez köti a hallgatói jogviszonynak a felsőoktatási intézmény részéről történő egyoldalú megszüntetését.
A (3) bekezdés az olyan hallgatót védi, akinek fel nem róható módon szűnne meg a hallgatói jogviszonya, és lehetővé teszi az intézmények, illetve szakok közötti átirányítást.
A 18. §-hoz
A Javaslat az Ftv-ben szabályozott lehetőséget kiegészítve a minősített időszakok esetére is kiterjeszti a hallgatói jogviszony szüneteltetésének intézményét. Ennek indoka az, hogy a katonai felsőoktatási intézmények katonai jellege erősödik a minősített időszakok idején, és a hallgatók képzése szünetelhet.
A Javaslat – átvéve az Ftv. megoldását – lehetővé teszi azt, hogy az intézményi Szabályzat által meghatározott jogok és kötelezettségek a hallgatói jogviszony szünetelése alatt, illetve megszűnése után is fennmaradjanak. Erre különösen a polgári hallgatók titoktartási kötelezettsége miatt van szükség.
A 19. §-hoz
A Javaslat – kiterjesztve a hatályos érdekvédelmi lehetőségeket – az Ftv. szabályaihoz igazítva lehetőséget teremt a hallgatói érdekvédelmi tevékenység megvalósítására.
A 20. §-hoz
A katonai és rendvédelmi felsőoktatásban tipikus, de a polgári felsőoktatástól eltérő hallgatói kötelezettségek szabályozásának sajátos szempontjai a következők:
- a titoktartási kötelezettséget az oktatás tartalmából eredő, elkerülhetetlen titokkör-megismerés indokolja (e kötelezettség a hallgatói jogviszony megszűnése utáni időszakra is fennmarad),
- az eszközökkel való fokozott gondosságot az oktatásban használt eszközök veszélyes jellege, valamint nagy értéke indokolja,
- a hallgatók csoportos tevékenysége és a veszélyes jelleg pedig fokozott egymásra figyelést és kölcsönös segítségnyújtást tesz szükségessé.
Mivel a képzés jelentős mértékben a későbbi parancsnokok vezetési feladatokra való felkészítését szolgálja, elengedhetetlen az alárendeltek és a társak emberi méltósághoz fűződő jogainak hangsúlyozása.
A 21. §-hoz
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények alapvető értéke azok pártsemlegessége, mivel a lojális közszolgálatra készítenek fel. Ebből eredően az oktatók mellett a hallgatók politikai tevékenysége is csak korlátok között érvényesülhet. A minden hallgatóra vonatkozó minimumkövetelményt fejti ki a 21. §, ezt részletezi – a hallgatói csoportok szerint differenciálva – a 26. § (2) bekezdése és a 34. §.
A Javaslat nem kívánja meg főszabályként az intézményen kívüli politikamentes tevékenységet, figyelembe véve pl., hogy az Országgyűlés honvédelemmel és rendvédelemmel foglalkozó szakértői a katonai vagy rendvédelmi felsőoktatási intézményben végeznek tanulmányokat.
A 22. §-hoz
A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségének eseteit és elbírálását a Javaslat főszabályként az Ftv. szerinti önkormányzati autonómiára bízza. Ez alól a katonai kiképzés, valamint a katonai felsőoktatási intézmények ösztöndíjas (tényleges állományú) hallgatóinak szakmai gyakorlata, illetve a kettős jogállású hallgatók teljes képzési ideje jelent kivételt.
A kivételeket a fokozott felelősségérzet kialakítása, illetve az esetleges sérülés esetén a méltányosabb érdekérvényesítés lehetősége indokolja.
A 23. §-hoz
A katonai és rendvédelmi felsőoktatásban folytatott képzés meghatározó eleme az elméleti tudás gyakorlati alkalmazására való felkészítés.
A 23. § a valamennyi hallgatóra érvényes gyakorlati formákat – a felsőoktatási intézmények szerint differenciálva – sorolja fel:
– a Rendvédelmi Főiskola hallgatói részt vesznek egy előzetes alapkiképzésen, és ezt követik a szakmai (területi) gyakorlatok,
– a katonai felsőoktatási intézmény hallgatói szakmai (csapat, üzemi) gyakorlatra kötelezettek. (Ezt előzi meg az ösztöndíjas hallgatók esetében a 27. §-ban szabályozott katonai kiképzés.)
Ösztöndíjas hallgató
A 24. §-hoz
A 24. § az ösztöndíjas hallgató jogállását megalapozó ösztöndíjszerződés módosíthatóságáról és a hallgatói kötelezettségekről, juttatásokról rendelkezik.
A 25. §-hoz
A Javaslat az ösztöndíjas hallgató szak-, illetve intézményváltoztatási jogát korlátozza. Katonai felsőoktatási intézményekben a korlátozás csak az időhatár bevezetésével valósul meg, a Rendvédelmi Főiskola esetében ezt kiegészíti egy engedélyezési eljárás, mivel a főiskolán való szakváltoztatás valamely fegyveres szervvel való szerződésbontást (esetleg egy másikkal való szerződéskötést) jelent.
A politizálási tilalmat mélyíti el a (2) bekezdés azzal, hogy megtiltja az ösztöndíjas hallgató kapcsolattartását a fegyveres szervek törvényes feladataival ellentétes célú szervezetekkel.
A (3) bekezdés az ösztöndíjas hallgató elsődleges feladataként a felsőoktatásban való részvételt jelöli meg, és csak kivételesen, illetve a gyakorlati képzés időszakában engedélyezi a fegyveres szerv jellegével kapcsolatos tevékenységek begyakorlását. A (4) bekezdés a Rendvédelmi Főiskola vonatkozásában tartalmilag pontosítja a kötelezettséget: szabályozza, hogy az ösztöndíjas hallgató hivatásos vagy tényleges szolgálati viszony hiányában hogyan jogosult az illetékes fegyveres szerv szolgálati feladatainak végrehajtásában közreműködni, figyelemmel a képzési célokban foglalt gyakorlati ismeretek elsajátítására és az emberi jogok érvényesülésére.
A 26. §-hoz
Ez a § a korábbi gyakorlatot részben fenntartva egyenruha vagy formaruha viselési kötelezettséget ír elő a katonai vagy rendvédelmi felsőoktatási intézmény hallgatói részére. A viselt évfolyamjelzés a külön jogszabályban meghatározottak szerint kifejezi a hallgató évfolyamhoz tartozását oly módon, hogy ne legyen összetéveszthető a rendfokozatokkal.
Az egyenruha-viselési kötelezettség részeként szabályozza a (2) bekezdés a politikai rendezvényen való egyenruha-viselés korlátait.
A 27–29. §-hoz
A 27–29. § kizárólag a katonai felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatóira vonatkozik, a katonai kiképzésükre és szakmai gyakorlatukra vonatkozó külön szabályokat tartalmazza.
A katonai kiképzés esetén fennálló jogviszonyokat a Javaslat a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Hkt.) rendelkezéseire való utalással szabályozza.
A 29. § a katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának szakmai gyakorlata idejére is – a katonai kiképzés időszakához hasonlóan – a Hkt. szabályainak alkalmazását rendeli azzal, hogy utal a hallgató által átmenetileg betöltött katonai beosztás meghatározó jellegére. Garanciális okokból azonban tiltja az átmenetileg alárendeltek fenyítését, illetve jutalmazását.
A 30. §-hoz
A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának tényleges katonai állományviszonyából adódó következményeket indokolt összehangolni a felsőoktatási hallgatói státussal. A javasolt megoldás szerint katonai fenyítést a hallgató a katonai kiképzés és a szakmai gyakorlat idején kaphat, s ennek esetleges végrehajthatósága érdekében szükséges a tanulmányi időszakra való átvitel lehetősége.
A Javaslat mellőzi az ösztöndíjasok esetében az Ftv. szerint tanulmányok folytatásától határozott időre történő eltiltás fegyelmi büntetést, mert ez a büntetés a hallgató mellett a szerződést kötő fegyveres szervet is sújtja, sértve ezzel a tanulmányi szerződés célját.
A (3) bekezdés – kizárólag büntetőjogi és szabálysértési ügyekben – a Hkt. szabályait terjeszti ki a képzés teljes időtartamára a tényleges állományú, ösztöndíjas hallgatókra.
A 31. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az ösztöndíjszerződés léte a hallgató jogállására is kihat, a 31. § a szerződés megszűnésének okait felsorolja. Ezek: a hallgatói jogviszony megszűnése (mint objektív ok), illetve a közös megegyezéssel történő vagy valamely szerződő fél által kezdeményezett szerződésbontás.
A Javaslat a hallgatót védi azzal, hogy lehetőséget biztosít – feltételekkel – a tanulmányok polgári hallgatóként történő folytatására a „zárt” szakok kivételével, illetve a fegyveres szerv egyoldalú szerződésbontását szigorú feltételekhez köti.
A Javaslat az ösztöndíjszerződés megszűnésének esetén a hallgató terhére megtérítési kötelezettséget ír elő, ha a megszűnés oka az érdekkörében merült fel.
Kettős jogállású hallgató
A 32. §-hoz
A Javaslat a kettős jogállású hallgatók jogviszonyának szabályozása során elismeri annak a ténynek az elsődlegességét, hogy a hallgató hivatásos szolgálati viszonyban áll, és illetményre jogosult. Ennek következtében zárja ki a Javaslat az Ftv. egyes szabályainak (diákigazolványhoz való jog, fegyelmi és kártérítési felelősség) alkalmazását és a Javaslat kártérítési szabályait, magasabb felelősségi szintet állapítva meg.
A 33. §-hoz
A Javaslat a kettős jogállású hallgató hivatásos szolgálati viszonyának megszűnése esetén is bizonyos feltételekkel lehetőséget ad a hallgatói jogviszony folytatására: a folytatás objektív feltétele a „nyílt szak” hallgatása, ezt egészíti ki a hivatásos szolgálati viszony megszűnési okának vizsgálata.
Polgári hallgató
A 34. §-hoz
A polgári hallgató politikai semlegességét a Javaslat az ösztöndíjas és a kettős jogállású hallgató kötelezettségénél enyhébb mértékben állapítja meg: a fegyveres szervek törvényes feladataival ellentétes célú szervezethez tartozást nem tilalmazza, csak a tagság felfüggesztését és az azzal összefüggő tevékenység mellőzését írja elő.
IV. FEJEZET
A KATONAI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK TANDÍJA ÉS A HALLGATÓK JUTTATÁSAI
A hallgató által fizetendő díjak
A 35–36. §-hoz
A Javaslat a katonai felsőoktatási intézmények hallgatóinak tandíjfizetési rendjét a polgári felsőoktatástól eltérően állapítja meg: alanyi tandíjmentességet biztosít a tényleges állományú hallgatóknak.
A fizetendő tandíj két összetevőből áll: a kötelező alaptandíj mértéke megegyezik a polgári felsőoktatási intézményekben fizetendő alaptandíj mértékével, az ezt kiegészítő képzési költségtérítés bevezetése az intézménytől függ. A képzési költségtérítés nincs felső összeghatárhoz kötve. A tandíj felhasználásáról való döntés az intézmény hatáskörébe tartozik.
A 36. § – az Ftv. végrehajtási rendeletéhez hasonló módon – megteremti az intézmény jogát arra, hogy a tanulmányi kötelezettségek elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a hallgatót díj fizetésére kötelezze. A Javaslat rendelkezik a díj legmagasabb mértékéről és az abból teljesíthető kiadások köréről is.
A hallgató juttatásai
A 37–38. §-hoz
A Javaslat a hallgatói csoportok szerint differenciálja a hallgatói juttatásokat: a kettős jogállású hallgató a járandóságait a hivatásos állományú minősége alapján a Hszt. szabályai szerint kapja. A polgári hallgatók járandóságai a felsőoktatás általánosan irányadó szabályai szerint alakulnak.
Az ösztöndíjas hallgató – mint a fegyveres erők tényleges állományú tagja – illetményre jogosult, amelynek összegét a Javaslat mellékletében foglalt szorzók és a köztisztviselői illetményalap szorzataként kell megállapítani.
A 39. §-hoz
A kollégiumi elhelyezésre való jogosultságot is a tényleges állományhoz való tartozás szerint indokolt meghatározni: az ösztöndíjas és a kettős jogállású hallgatók alanyi jogon, térítésmentesen vehetik az elhelyezést igénybe, a polgári hallgatók pedig díjat fizetnek.
A 40–41. §-hoz
A Javaslat szerint az ösztöndíjas hallgatók többletjuttatásként – a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően – a sorkatonák ellátási rendjéhez hasonló módon természetbeni ellátásokra, valamint a tanszerek árának részleges megtérítésére jogosultak. A tényleges állományú ösztöndíjasok és hozzátartozóik a Hvt. végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 27.) kormányrendelet 114. §-ának (2) bekezdése szerint szociális juttatásokra is jogosultak.
A nem ösztöndíjas hallgatók élelmezését és a polgári hallgatók ruházati ellátását térítés ellenében indokolt lehetővé tenni.
V. FEJEZET
A RENDVÉDELMI FŐISKOLA TANDÍJA ÉS A HALLGATÓK JUTTATÁSAI
A hallgató által fizetendő tandíj
A 42. §-hoz
A Javaslat a katonai felsőoktatási intézmények javasolt tandíjszabályaihoz igazítja a Rendvédelmi Főiskola tandíjszabályait: alanyi tandíjmentességet biztosít a kettős jogállású és az ösztöndíjas hallgatóknak, a polgári hallgatók pedig az alaptandíjból és a képzési költségtérítésből álló tandíj megfizetésére kötelezettek.
A hallgató juttatásai
A 43–45. §-hoz
A Javaslat szerint pénzbeli és természetbeni juttatásokra a polgári hallgató kivételével minden hallgató jogosult.
A pénzbeli juttatás ösztöndíjas hallgató esetén ösztöndíj, kettős jogállású hallgató esetén pedig a hivatásos szolgálati viszonynak megfelelő beosztási és rendfokozati illetmény.
Az ösztöndíj fedezete az éves költségvetési törvényben a főiskola hallgatójára meghatározott normatíva szerint kerül az ösztöndíjszerződést kötő fegyveres szerv által tervezésre és biztosításra. A normatíva szerinti ösztöndíj alap, szociális és tanulmányi összetevőkből áll. A tervezet a főiskola egységességét szem előtt tartva az ösztöndíjat kiadó juttatások feltételeinek és mértékének meghatározását és az ösztöndíj folyósítását a főiskola hatáskörébe utalja.
A kettős jogállású hallgató illetményét az állományilletékes fegyveres szerv biztosítja.
A Javaslat a térítésmentes természetbeni juttatásokat a nappali tagozatos, alapképzésben részt vevő ösztöndíjas és kettős jogállású hallgatók számára biztosítja. Egyéb természetbeni juttatások a főiskola Szabályzata és belső rendelkezései szerinti díj ellenében vehetők igénybe.
VI. FEJEZET
A VEZETŐKRE, OKTATÓKRA ÉS HALLGATÓKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
Titokvédelem
A 46–47. §-hoz
A Javaslat az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének u) pontja alapján úgy rendelkezik, hogy a betekintési jogot, valamint a közzétételi (nyilvánosságra hozatali) jogot titokvédelmi okból korlátozza, és megnevezi a titok szempontjából minősítésre feljogosított személyek körét.
Egyes rendelkezések alkalmazásának kizárása
A 48. §-hoz
E § a Javaslat mögöttes jogszabályaként generális jelleggel az Ftv-t jelöli meg, egyúttal kizárja e törvény olyan rendelkezéseinek alkalmazását, amelyek nem alkalmazhatók a katonai és rendvédelmi felsőoktatásban: a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos rendelkezéseket valamint az oktatói munkakör pályázat nélküli elnyerésének lehetőségét. A (2) bekezdés szerint a normatív hallgató-támogatási rendszer alkalmazása a polgári hallgatókra korlátozódik.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
A 49. §-hoz
A tervezet hatálybaléptetése a Hszt-vel és a Hkt-vel egyidejűleg szükséges, tekintettel arra, hogy a szabályozások egymásra utaló rendelkezéseket tartalmaznak. A hallgatói tandíjfizetésre és juttatásokra vonatkozó szabályokat az 1996/97-es tanévtől kezdve indokolt bevezetni és fokozatosan célszerű általánossá tenni. A vezetői pályázatok kiírását rugalmasan kezeli a Javaslat, végső határidőként az akkreditáció tervezett időpontját megadva.
Felhatalmazás
Az 50. §-hoz
A Javaslat az Ftv. 115. §-a (1) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelő módon rendezi a hallgatói juttatások törvényi alapját és csak kivételes esetben ad az inflációtól függő, törvényben célszerűen nem rendezhető mértékű juttatások, illetve térítések szabályozására felhatalmazást.
Módosító rendelkezések
Az 51–52. §-hoz
A Javaslat a Hvt. hatályos szabályait összhangba hozza az Ftv. szerinti közvetlen miniszteri felügyeleti jog szabályaival. Az eddigi megoldástól eltérően – a különböző jogviszonyok sajátosságaira tekintettel – elhatárolódik a tanintézeti hallgató fogalmában összevont, felsőoktatásban részt vevő honvédségi ösztöndíjas hallgató fogalma a katonai szakképzésben részt vevő, katonai szolgálat keretében tanulmányokat folytató hallgatókétól.
Ennek következtében indokolt, hogy a katonai és rendvédelmi felsőoktatásban letöltött időből csak a gyakorlatok és kiképzési időszakok számítsanak be a sorkatonai időbe.
A (6) bekezdés lehetőséget teremt arra, hogy a katonai felsőoktatási intézmények a minősített időszakok idején a békeidőszaktól eltérő feladatokat lássanak el.
A Javaslat nem tartja indokoltnak a Hvt. 51. §-a (5) bekezdésének módosítását, mivel azt a Hszt. Javaslata kiiktatni tervezi.
Az 52. § az Ftv. mellékletének módosításával a Rendőrtiszti Főiskola elnevezését változtatja meg, hozzáigazítva azt az intézmény képzési feladataihoz.
_