• Tartalom
Oldalmenü

1999. évi LIV. törvény indokolása

az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről

1999.06.16.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
E törvény célja, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk előkészítése és különösen az Európai Unió bűnüldözési szerve, az EUROPOL-hoz való csatlakozásunk érdekében megteremtse azokat a jogszabályi alapokat, amelyek alapján a hazai bűnüldöző szervek a gyakorlatban is teljesíteni tudják együttműködésbeli feladataikat, különösen a bűnüldözési információcsere területén.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés bel- és igazságügyi együttműködésén belül a szervezett bűnözés elleni harc kiemelt jelentőségű terület, amelyben az EU következetes politikát folytat. Az Unió bűnüldözési szervezete, az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) a működését szabályozó egyezmény ratifikációját követően rövid időn belül (1999 során) megkezdi a tagjelölt országok – bűnüldöző szervei és az EUROPOL közötti gyakorlati együttműködést. Ennek első lépéseként az EU Szervezett Bűnözés Elleni Akcióterve ajánlásának megfelelően 1998 májusában a tagjelölt országokkal közösen elfogadásra került a „Csatlakozás Előtti Megállapodás a Szervezett Bűnözés Elleni Harcban” című dokumentum, amely megfogalmazza az Unióval folytatandó bűnüldözési együttműködés előfeltételeit és beindításának gyakorlati lépéseit.
Ez a megállapodás új helyzetet teremt a bel- és igazságügyi együttműködés területén, és rendkívül nagy előrelépést jelent a csatlakozás egész folyamatában. A feltételek teljesülése esetén ugyanis lehetővé teszi hazánk számára az EUROPOLLAL való együttműködés megkezdését már a taggá válást megelőzően. Ehhez azonban szükséges az EUROPOL Egyezmény előírásainak előzetes teljesítése is, melyek integrált bűnüldözési adatbázisok létrehozását és koordinált bűnüldözési információcserét irányoznak elő a szervezett bűnözés elleni fellépésben.
Az Egyezményben megfogalmazott elvek és eljárások harmonizációja felé tett első lépés e törvény, amely kapcsolódik a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) létrehozásához. Ennek megfelelően törvényi szinten szabályozza a NEBEK útján megvalósuló nemzetközi információcserét.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. Fejezet
Alapvető rendelkezések
Az 1. §-hoz
Az Európai Uniós csatlakozásra történő felkészülés során az EU kiemelt figyelmet fordít a bel- és igazságügyi területen megvalósuló együttműködésre, ezen belül a szervezett bűnözés elleni fellépésre. Az Unió és Magyarország között a szervezett bűnözés elleni harcban létrejött Csatlakozás Előtti Megállapodásban vállaltaknak megfelelően szükséges kialakítani az együttműködés hazai jogi alapjait.
A törvény célja, hogy az Unió bűnüldözési szervéhez, az EUROPOL-hoz 1999 második félévében lehetővé váló csatlakozásunk érdekében megteremtse azokat a jogszabályi alapokat, amelyek alapján a hazai bűnüldöző szervek a gyakorlatban is képesek teljesíteni az együttműködésből fakadó feladataikat különösen a bűnüldözési információcsere, adatkezelés, elemzés és adatszolgáltatás területén.
Az 1. § ennek megfelelően a törvény céljaként a bűnüldözési információcsere szabályainak megállapítását jelöli meg.
A 2. §-hoz
A nemzetközi bűnüldözési együttműködés kereteinek szélesebbé válása miatt szükségessé vált a nemzetközi bűnüldözési szervezet és a magyar bűnüldöző szerv fogalmának egységes értelmezése, amely természetesen a ma létező nemzetközi bűnügyi és bűnüldözési együttműködési formákból indul ki. Az értelmező rendelkezés erre tekintettel határozza meg a nemzetközi bűnüldözési szervezet és a magyar bűnüldöző szerv fogalmát.
A 3. §-hoz
A nemzetközi bűnüldözési együttműködést az Európai Unió nem korlátozza kizárólag az EUROPOL keretében megvalósuló együttműködésre. Kívánatosnak tartja – és ezt meg is fogalmazza a Szervezett Bűnözés Elleni Harc Akciótervében – a szervezett bűnözés elleni harcban érintett bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének és információcseréjének nemzeti szintű összehangolását. Ezért a nemzetközi információcsere egységes nemzeti kapcsolattartó központja létrehozását javasolja, amely integrálja a létező nemzeti bűnüldöző szerveket.
E szervezeti egység hazai megfelelője a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (továbbiakban: NEBEK), amely magába foglalja az EUROPOL bűnüldözési, az INTERPOL bűnügyi és a későbbiekben a Schengen-i határellenőrzési együttműködés szerveit.
A törvény ezen rendelkezése egyúttal pótolja azt a hiányt, amely az INTERPOL keretében történő együttműködés hazai szabályozatlanságában eddig fennállt. Az INTERPOL-együttműködés ugyanis nem nemzetközi szerződésből, hanem nemzetközi szervezeti tagságból fakadó kötelezettségvállalást jelent, amelynek jogszabályi háttere eddig nem volt megfelelően és egyértelműen biztosított.
A 4. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a NEBEK, mint erre kijelölt szerv, egységesen és a legmagasabb szinten képviseli az ország bűnüldöző szerveit és nyomozó hatóságait a nemzetközi együttműködésben, feltétlenül szükséges, hogy rendelkezzen mindazon jogosultságok összességével, amelyek az oda integrált szerveket megilletik.
Különösen vonatkozik ez a bűnüldözési együttműködésben releváns adatokhoz – beleértve a személyes adatokat – való hozzáférésre és azok megfelelően szabályozott továbbításának lehetőségére a nemzetközi megkeresések teljesítése során. Ugyanezen okok miatt szükséges a NEBEK számára biztosítani a bűnüldözésben releváns hazai adatbázisokhoz való közvetlen hozzáférés és törvényben biztosított adatátvétel jogát. Az adatátvételek tényének minkét fél általi dokumentálása garanciális elemet épít be a szabályozásba.
Az 5. §-hoz
A nemzetközi megkeresések teljesítése az eddigi bűnügyi típusú nemzetközi információcserében általában nem igényelte minősített adat távadat-átviteli úton történő továbbítását külföldre. Az ilyen adatok továbbítása külön engedély alapján diplomáciai csatornán, személyes úton történhetett meg a kivételesen előfordult megkeresések esetén.
Az EUROPOL létrehozásával és ezzel az európai szintű bűnüldözési információcsere megindulásával nagyobb mennyiségű minősített adat gyors, elektronikus úton történő továbbításának igénye keletkezett, amelynek lehetővé tételére meg kell teremteni a megfelelő jogi hátteret. Ennek szabályait az Európai Unióban a megfelelően védett távadat-átviteli hálózat kiépítése és igénybevétele, valamint – különös tekintettel a személyes adatok átadására – az összekötők alkalmazása tekintetében is az EUROPOL Egyezmény rögzíti.
Az 5. § ezen szabályok hazai gyakorlati alkalmazhatóságának jogi hátterét teremti meg azokban az esetekben és szabályok szerint, amelyeket nemzetközi szerződésben vállaltunk.
A 6. §-hoz
A nemzetközi bűnüldözési információcsere rendkívül fontos adatvédelmi és információforrás-védelmi kérdéseket vet fel, amelyek garanciális elemeit minden állam saját belső jogrendszerének megfelelően szabályoz. Annak érdekében, hogy az információt átvevő fél ezen nemzeti szabályokat figyelembe vehesse, az információszolgáltatás céljáról, a szolgáltatott konkrét információ védelmére, kezelésére és felhasználhatóságára vonatkozó igényről tájékoztatást kell adni, amelyet az adathordozón fel kell tüntetni oly módon, hogy az feleljen meg az együttműködésnek keretet adó nemzetközi szervezet előírásainak is. A rendelkezés ezt a kötelezettséget fogalmazza meg a NEBEK számára az adatszolgáltatás kezdeményezése esetén.
A 7. §-hoz
A NEBEK egyfajta ablakot jelent az ország bűnüldöző szervezeteivel megvalósuló kapcsolattartásban, és így az azokban résztvevő szervek integrált központi kommunikációs egységeként működik, ezért eltérő szabályoknak kell megfelelnie az egyes kötelezettségvállalásból fakadóan létrehozott adatállományok kezelése tekintetében. Éppen az eltérő szabályok miatt ezen adatállományok egymással nem kapcsolhatók össze.
Ennek megfelelően a törvény e rendelkezése a NEBEK által kezelt adatok körében fogalmaz meg garanciális szabályt, valamint előírja a nemzetközi szabályokkal összhangban a különböző nemzetközi szerződések alapján létrehozott adatállományok elkülönített kezelését, illetve szabályozza más adatbázisokkal való összekapcsolásuk lehetőségét.
A 8. §-hoz
Az adatvédelemre, különösen az adatgazda jogainak tiszteletben tartására a nemzetközi bűnüldözési kommunikációban különös figyelmet kell fordítani. Ezzel kapcsolatban a bűnüldözési együttműködést szabályozó nemzetközi egyezmények minden esetben tartalmaznak garanciális szabályokat, melyek mindig biztosítják az érintettnek azt a jogát, hogy tájékoztatást kapjon a róla kezelt személyi adatokról és azokat helyesbíthesse. A törvény e rendelkezése ezt fogalmazza meg a NEBEK számára a tájékoztatási kötelezettség előírásával.
A 9. §-hoz
A nemzetközi bűnüldözési információcserében a nemzetközi szervezet központjának szolgáltatott adatok helyességéért, a tárolásra, törlésre vonatkozó, a nemzetközi egyezményben előírt határidők betartásáért a nemzetközi szervezet és a nemzeti szerv közösen gondoskodik és közösen felel. E kötelezettséget fogalmazza meg a törvény e rendelkezése.
A 10. §-hoz
Az adatbiztonsági és titokvédelmi kérdések szabályozása a nemzetközi információcserében kiemelt jelentőségű. A nemzetközi szerződések ezen előírásai nem sérthetik és nem sértik a nemzeti szabályozást, de előírhatják a két azonos szintű védelem kötelezettségét. Az azonos szintű védelem biztosítása mind az információcserében résztvevő hazai bűnüldöző szerv, mind a nemzetközi bűnüldözési szervezet feladata. Ennek érdekében egyeztetik a nemzeti előírások és a nemzetközi egyezmény szerinti titokvédelmi jelzések azonosnak tekinthető szintjeit.
A törvény e rendelkezése a fentiek szellemében – és összhangban számos európai ország gyakorlatával – a NEBEK vezetőjét kötelezi arra, hogy gondoskodjon a nemzetközi bűnüldözési szervezet által meghatározott adatbiztonsági és titokvédelmi követelmények betartásáról. Egyben feljogosítja a nemzetközi szerződésben meghatározott, a magyar jelzésnek megfelelő minősítés és jelölés alkalmazására a továbbított információk tekintetében. Ez a rendelkezés nem sérti és nem is érinti a hazai titokvédelmi törvény által feljogosított titokgazda és minősítő jogait, hiszen nem felülminősítést, hanem a már megállapodott azonos minősítési szinteknek megfelelő jelzés elhelyezését teszi csupán lehetővé a NEBEK vezetője számára, amely jogosítvány hiánya akadályozná a gyors és hatékony információcserét.
II. Fejezet
Az adatvédelmi felelős
A 11. §-hoz
A nemzetközi bűnüldözési információcserére vonatkozó egyezmények (különösen az EUROPOL Egyezmény, illetve a Schengeni Egyezmény) a nemzetközi adattovábbítás során az adatvédelmi szabályok betartásának ellenőrzésére nemzeti és közös nemzetközi adatvédelmi felügyelet létrehozását irányozzák elő. A nemzeti adatvédelmi ellenőrző szervezet vezetője képviseli az országot a nemzetközi bűnüldözési szervezet közös adatvédelmi testületében.
A rendelkezés a fentiekkel összhangban és az európai gyakorlattal megegyezően rendelkezik a NEBEK adattovábbítási tevékenységét felügyelő adatvédelmi felelősről és részvételéről a közös adatvédelmi testületben.
A 12. §-hoz
A hivatkozott egyezmények tartalmazzák az adatvédelmi felelős szükséges jogosítványait is, valamint előírják annak függetlenségét is. A függetlenség intézményét az egyedi ügyben való utasíthatóság tilalmával fogalmazzák meg.
A rendelkezés az adatvédelmi felelőst feljogosítja – tevékenysége végzéséhez szükséges mértékben – a NEBEK által kezelt adatokba történő betekintésre és adatszolgáltatás kérésére, valamint megfogalmazza az egyedi ügyben való utasíthatóság tilalmát, ezáltal egyben újabb garanciális szabályt fogalmazva meg.
A 13–15. §-hoz
A személyes adatok jogszerűtlen kezelése, továbbítása, illetve hibás adat kezelése az EU szabályai szerint komoly következményekkel járhat abban az esetben, ha az érintett panaszt tesz, illetve ha a téves adatkezelésből fakadóan kára keletkezik. Ennek elkerülése érdekében az adatvédelmi ellenőrző testület az érintett szervet vagy a nemzetközi bűnüldözési szervezetet a hiba kijavítására szólíthatja fel, amelyet az köteles teljesíteni.
A rendelkezés ezen szabályokat ülteti át a NEBEK adatkezelésére az adatvédelmi felelős ezzel kapcsolatos jogosítványai és eljárása, valamint a NEBEK vezetőjének kötelezettségei megfogalmazásával. A nem teljesítés esetére garanciális elemként fogalmazódik meg a belügyminiszter közvetlen tájékoztatásának lehetősége. Ugyancsak garanciális elem annak rögzítése, hogy az adatvédelmi felelős e törvény szerinti jogosítványai az adatvédelmi biztos jogosítványait nem érintik.
III. Fejezet
Zárórendelkezések
A 16. §-hoz
A törvényt hatályba léptető rendelkezés az EUROPOL-lal kötendő nemzetközi szerződés hazai kihirdetéséhez köti a hatályba lépés időpontját. Ennek indoka, hogy a tényleges együttműködésre csak azt követően kerülhet sor, hogy az EUROPOL és Magyarország között létrejön az együttműködés területeit és módját részletesen szabályozó kétoldalú nemzetközi szerződés, amelyet az ezen törvény rendelkezései egészítenek ki különös tekintettel a hazai adatkezelési szabályokra, illetve az adatvédelmi felügyelet nemzeti rendszerére.
A 17. §-hoz
A nemzetközi egyezmények által hivatkozott részletszabályokat az EUROPOL vonatkozásában az Európai Unió Tanácsa által elfogadott intézkedések tartalmazzák, melyek megfogalmazása nem e törvény feladata. A NEBEK a Kormány határozata alapján a Rendőrség szervezetében kerül kialakításra, azonban több minisztérium alárendeltségébe tartozó bűnüldöző szervek nemzetközi bűnüldöző tevékenységét integrálja, ezért a rendőrséget és határőrséget érintő jogalkotási feladatokért felelős belügyminiszter kap felhatalmazást, hogy a vámszervekért és az adónyomozó hatóságért felelős pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a közös szerv jogállását, feladat- és hatáskörét.
A 18–20. §-hoz
Az EU a szervezett bűnözés elleni harcban érintett bűnüldöző szervek körébe sorolja a határőrséget és a vámszerveket – különös tekintettel a külső határok őrizetének szervezett bűnözést érintő bűnüldözési vonatkozásaira – még abban az esetben is, ha egyes szervezett bűnözéshez sorolt bűncselekményekkel kapcsolatban nyomozóhatósági jogkörrel nem rendelkeznek. Ennek érdekében a rendőrségen kívül e szervek számára is szükséges biztosítani azokat a jogosultságokat, amelyek lehetővé teszik, hogy azonos szinten vegyenek részt a nemzetközi bűnüldözési együttműködésben a NEBEK útján.
A rendelkezés ennek lehetővé tétele érdekében módosítja, illetve egészíti ki a vámjogról, vámeljárásról és vámigazgatásról, illetve a határőrizetről és a Határőrségről szóló törvények adattovábbítást szabályozó rendelkezéseit, valamint a titokvédelmi törvény vonatkozó részeit.
_