65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet
a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben – az alábbiakat rendelem el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed az egyéni védőeszköz munkahelyen történő használatának biztonsági és egészségvédelmi követelményei tekintetében
a) minden munkáltatóra, aki az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat,
b) az a) pont szerinti munkáltató által foglalkoztatott – ideértve a közhasznú munka végzésére irányuló foglalkoztatást is – munkavállalóra.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) egyéni védőeszköz:
aa) minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá
ab) az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az aa) pont szerinti cél elérése
[a továbbiakban aa) és ab) pontok együtt: védőeszköz];
b) expozíció: a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényezők mennyiségi meghatározása (az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata).
(2) Nem minősül védőeszköznek:
a) a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak;
b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelések;
c)1 a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség által viselt vagy használt védőeszköz
d) a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés;
e) a sportfelszerelés és sporteszköz;
f) az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz;
g) a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek.
3. § (1) Amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. A különösen veszélyes, illetve gyakori kockázatok felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A kockázatbecsléshez, valamint a hatékony védelmet nyújtó védőeszköz kiválasztásához, a védőeszköz-használat szabályainak megállapításához a munkáltató szükség esetén szakértőt vesz igénybe.
(3) A kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a szakértői véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat a munkáltató naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja.
4. § (1) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a védőeszköz
a) úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne idézzen elő további veszélyt;
b) feleljen meg a munkavégzés körülményeinek;
c) az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának megfeleljen;
d) igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére.
(2) Amennyiben egyszerre több kockázat fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon, ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben.
(3) A védőeszköz használatának feltételeit – különösen viselhetőségének időtartamát – a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, valamint a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, valamint a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevétele alapján kell meghatározni.
(4) A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára.
(5) A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, továbbá karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.
(6)2 A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról – szükség esetén gyakorlati képzéssel –, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. A munkáltató a védőeszköz rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg magyar nyelvű tájékoztatót és használati utasítást a munkavállaló rendelkezésére bocsát. A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja és azt a munkavállalóval alá kell íratnia, továbbá – kérelemre – az ellenőrzést végző hatóság részére a dokumentumot bemutatja. A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók, illetve azok képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a védőeszköz használatával kapcsolatosan, az Mvt. rendelkezései szerint.
(7) A védőeszköz biztosítása magában foglalja, hogy
a) az – figyelemmel a védőeszköz elhasználódására – a munkavállaló munkavégzéséhez folyamatosan,
b) a mentési tervben meghatározott mentési feladatokra és haváriákra rendszeresített készenléti védőeszköz csomag állandóan
rendelkezésre álljon. A munkavállaló haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatót, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét.
(8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti csomag tartalmazza mindazokat a védőeszközöket, amelyek használata havária esetén szükségessé válhat.
5. § (1) A munkáltató – az Mvt. 56. §-a alapján – munkahelyenként és munkakörönként – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – írásban meghatározza
a) azokat a munkafolyamatokat, technológiákat – ideértve a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a kockázatot is –, amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat, pl. a védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelése (a továbbiakban: a védőeszköz juttatásának rendje), továbbá
b) a védőeszköz használatának feltételeit, beleértve a használat időtartamát is.
(2) A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje kialakítása során
a) meghatározza az (1) bekezdés szerinti esetekben a kockázatok jellegét és mértékét,
b) az a) pont szerint jár el az (1) bekezdés szerinti tényezők bármelyikének megváltozása esetén,
c) biztosítja
ca) a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességgel rendelkező, továbbá
cb) a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő
védőeszközt, amelyet a védőeszközre meghatározott felhasználási határok (védelmi képesség, fokozat vagy osztály) figyelembevételével választ ki,
d) figyelembe veszi a védőeszköz használatának egészségi (egyéni) alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi korlátjait.
(3) Az egyes alkalmazható védőeszközök típusait a 2. számú melléklet, a védőeszköz használatával végezhető tevékenységeket a 3. számú melléklet tartalmazza.
6. § (1)3 A védőeszköz kiválasztását megelőzően a munkáltató köteles a védőeszköz típusbizonyítványa, valamint – szükség esetén – szakértői vélemény alapján felmérni, hogy a felhasználni kívánt védőeszköz megfelel-e a 4. § (1) és (2) bekezdésében előírt követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felmérésnek tartalmaznia kell:
a) azoknak a kockázatoknak az értékelését, amelyek más eszközökkel nem háríthatók el;
b) azoknak a jellemzőknek a meghatározását, amelyekkel a védőeszköznek rendelkeznie kell ahhoz, hogy az a) pontban említett kockázatokkal szemben hatékony legyen, beleértve azon kockázat figyelembevételét, amelyet maga a készülék okozhat;
c) a beszerezni kívánt védőeszköz védelmi szintjének (képességének) összehasonlítását a b) pontban említett jellemzőkkel.
(3) Az (1) bekezdésben előírt vizsgálatot meg kell ismételni, ha bármelyik elemét tekintve változás következett be.
7. § A védelmi képességét vesztett védőeszköz tovább nem használható. Az elhasználódott védőeszközt hulladékként, a külön jogszabályban4 meghatározott esetekben veszélyes hulladékként kell kezelni.
8. § (1) A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le.
(2) A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben
a) a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára,
b) a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik.
9. § (1) A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje meghatározásába a munkavédelmi képviselőt, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot bevonja, akik jogosultak a védőeszköz kiválasztására javaslatot tenni.
(2) A munkavédelmi képviselő jogosult a védőeszköz biztosításáról és használatáról tájékoztatást kapni, az egyéni védőeszköz biztosításával és használatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén megfelelő intézkedéseket kezdeményezni.
10. §5 A rendeletben foglaltak megtartásának ellenőrzéséről a fővárosi és megyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság gondoskodik.
11. § (1) Ez a rendelet 2000. augusztus 1. napján lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyéni védőfelszerelésekről szóló 3/1979. (V. 29.) EüM rendelet, az egyes munkaegészségügyi jogszabályok módosításáról szóló 4/1983. (III. 16.) EüM rendelet, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 20. §-a.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében – az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban – összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 89/656/EGK irányelve rendelkezéseivel.
1. számú melléklet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez
Veszélyek |
A fej részei |
Felső |
Alsó |
Egyéb testrészek |
Az egész |
|||||||||
koponya |
fül |
szem |
légutak |
arc |
az egész fej |
kéz |
karok (részei) |
lábfej |
lábszár |
törzs |
has |
parenterális |
||
Mechanikai veszélyek:– leesés magasból; |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hőmérséklet okozta veszélyek:– láng; |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Elektromosság okozta veszélyek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sugárveszély:– nem ionizáló |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Zajártalom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Veszélyek |
A fej részei |
Felső |
Alsó |
Egyéb testrészek |
Az egész |
|||||||||
koponya |
fül |
szem |
légutak |
arc |
az egész fej |
kéz |
karok (részei) |
lábfej |
lábszár |
törzs |
has |
parenterális |
||
Légszennyeződés:– por, rost; |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyadékok:– merülés; |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Gázok, gőzök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Veszélyek |
A fej részei |
Felső |
Alsó |
Egyéb testrészek |
Az egész |
|||||||||
koponya |
fül |
szem |
légutak |
arc |
az egész fej |
kéz |
karok (részei) |
lábfej |
lábszár |
törzs |
has |
parenterális |
||
2–4 csoportba sorolt baktériumok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. számú melléklet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez
nem teljes jegyzéke
3. számú melléklet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez
1. A fej védelme (a koponya védelme)
Védősisakok:
– Építkezés, különösen állványokon, állványok alatt vagy azok közelében és magasban végzett munkák; zsaluzás vagy annak lebontása, szerelési és berendezési munkák, állványozási és bontási munkák.
– Acélhidakon, acél épületszerkezeteken, vezetékoszlopokon, tornyokon, hidraulikus acélszerkezeteken, öntőkemencéknél, hengerműben végzett munkák; nagynézetű konténerekkel, nagy csővezetékeken, kazánházakban és erőművekben végzett munkák.
– Tárnában, árkokban, aknákban és alagutakban végzett munkák.
– Földmunkák és kőfejtés.
– Föld alatti munkák végzése; kőfejtőkben, külszíni fejtésen, szénkészlet elszállításánál végzett munkák.
– Szegecselő géppel végzett munka.
– Öntésnél végzett munka.
– Lift, emelőgép, daru és szállítószalag mellett végzett munkák.
– Öntőkemencénél, közvetlen kohászati üzemben, acélműben, hengerdében, fémműben végzett munkák, kovácsolás, ejtő kalapáccsal végzett kovácsolás és öntés.
– Ipari kemencékkel, konténerekkel, gépekkel, silóval, bunkerrel és csövekkel végzett munkák.
– Hajóépítés.
– Vasúti tolatás.
– Vágóhídi munkák.
2. A lábfej védelme
Átfúrás mentes talpú biztonsági cipők:
– Vázszerkezeti munkák, alapozási munkák, közúti munkák
– Állványozási munkák. Vázszerkezet lebontása
– Betonnal és előre gyártott elemekkel végzett munkák, a zsaluzást és annak lebontását is beleértve
– Építési vállalkozó telepén és áruházában végzett munkák
– Tetőn végzett munkák
Nem átfúródás mentes talpú biztonsági cipők:
– Acélhidakon, acélhíd építésénél, vezetékoszlopon, tornyon, liften, hidraulikus acélszerkezeten, öntőkemencénél, acélműben és hengerműben, nagy konténerekkel, nagy esővezetékeken, darukon, kazánházban és erőművekben végzett munkák.
– Kemencék építésénél, fűtő és szellőztető berendezéseken, valamint fémek szerelésével végzett munkák.
– Öntőkemencénél, közvetlen kohászati üzemben, acélműben, hengerműben, fémműben végzett munkák, kovácsolás, ejtő kalapácsolás, kovácsolás, melegsajtoló és drótvonó üzemben végzett munkák.
– Kőfejtőben és nyíltszíni fejtésnél, szénkészlet elszállításánál végzett munkák.
– Kőfejtés és megmunkálás.
– Síküveg és öblösüveg áru gyártása és feldolgozása.
– Az öntőformákkal végzett munka a kerámiaiparban A kemencék kibélelése a kerámiaiparban.
– Formázási munka a kerámiaiparban és az építőanyag-iparban.
– Szállítás és raktározás.
– Fagyasztott hústömbökkel és fagyasztott élelmiszer csomagolásával végzett munkák.
– Vasúti tolatás.
Sarokkal vagy erősítővel ellátott, átfúródás mentes talpú biztonsági cipők:
– Tetőn végzett munkák.
Szigetelő talpú védőcipők:
– Rendkívül magas vagy rendkívül alacsony hőmérsékletű anyagokkal végzett munkák.
Könnyen levethető védőcipők:
– Amikor fennáll a megolvadt anyag áthatolásának veszélye.
3. A szem és az arc védelme
Védőszemüvegek, arcvédő maszkok vagy ernyők:
– Hegesztési, köszörülési vagy szeparálási munkák.
– Fúrás és vésés.
– Kőfejtés és feldolgozás.
– Szegecselőgéppel végzett munka.
– Forgácsoló gépen végzett munka. Ejtő-kalapácsos kovácsolás.
– Törmelék eltávolítása és aprítása. Csiszolóanyagok szóródása.
– Savakkal és maró oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkák.
– Folyadéksugárral végzett munkák.
– Megolvadt anyaggal vagy annak közelében végzett munkák.
– Sugárzó hő mellett végzett munkák.
– Lézerrel végzett munkák.
4. A légutak védelme
Légzésvédő készülékkel:
– Tartályokban, szűk térben, gázzal működtetett ipari kemencékben végzett munkák, ahol esetleg gáz maradt, és túl kevés az oxigén.
– Nagykohó adagolójánál végzett munkák.
– Gázkonverter és nagykohó gázcsövei közelében végzett munkák.
– Nagykohó csapjai közelében végzett munkák, ahol nehézfém kigőzölgése fordulhat elő.
– Kemencék bélelésével és öntőkanállal végzett munkák, ahol por képződhet.
– Szórással végzett festés, amennyiben az elszívás nem megfelelő.
– Aknákban, csatornákban és egyéb föld alatti üregekben végzett, szennyvízzel kapcsolatos munkák.
– Hűtőházban végzett munkák, amennyiben fennáll a hűtőfolyadék szökésének veszélye.
5. A hallás védelme
Hallásvédők:
– Fémprés-gépen végzett munka.
– Pneumatikus fúróval végzett munka.
– A repülőtéri földi személyzet munkája.
– Cölöpverési munka.
– Famegmunkálás és textilipari munkák.
6. A test, a kar és a kéz védelme
Védőruhák:
– Savakkal és maró oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkák.
– Forró anyagokkal vagy azok közelében végzett munkák, amennyiben a hőhatás érezhető.
– Síküveggyártás termékeivel végzett munkák.
– Homokfúvásos munkák.
– Hűtőteremben végzett munkák.
Tűzálló (lángmentesített) védőruhák:
– Hegesztés zárt térben.
– Üveggyártás, kohászat.
Átfúródásmentes kötények:
– Kicsontozási és darabolási munkák.
– Kézi késsel végzett munkák, amennyiben a kés a test irányában is mozog.
Bőrkötények:
– Hegesztés.
– Kovácsolás.
– Öntés.
Az alkar védelme:
– Kicsontozás és darabolás.
Kesztyűk:
– Hegesztés.
– Nem gépszerű, éles tárgyakkal való bánás, amennyiben fennáll a kesztyű befogadásának veszélye.
– Savakkal vagy maró oldatokkal végzett, egyéb védelem nélküli munkák.
Fémszálas kesztyűk:
– Kicsontozás és darabolás.
– Kézi késsel végzett rendszeres vágási vagy vágóhídi munka.
– Vágógépek késeinek cseréje.
7. Vízhatlan öltözék
– Esőben vagy hideg időben végzett szabadtéri munkák.
8. Fényvisszaverő ruha
– Olyan munkák, ahol a munkavállalónak tisztán láthatónak kell lennie.
9. Biztonsági övek
– Állványon végzett munkák.
– Előre gyártott elemek szerelése.
– Vezetékoszlopon végzett munkák.
10. Biztonsági kötél
– Toronydaru fülkéjében végzett munka.
– Raktározó és tároló berendezések magasban mozgó fülkéjében végzett munka.
– Fúrótorony felső részein végzett munkák.
– Aknában és csatornában végzett munkák.
11. A bőr védelme
– Burkolóanyagok előállítása.
– Bőrcserzés.
– Építőipari munkák.
– Maró, allergizáló, irritáló, a bőrön keresztül felszívódó vegyi anyagokkal végzett munkák.
A 2. § (2) bekezdés c) pontja a 13/2014. (III. 14.) NGM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (6) bekezdése a 77/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelet 1. §-a szerint kiegészített szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 77/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet.
A 10. § a 9/2015. (III. 31.) Krom. rendelet 16. §-ával megállapított, a 22/2020. (VI. 29.) ITM rendelet 10. §-a szerint módosított szöveg.
A kockázatértékelés és kockázatbecslés alapján a munkáltató határozza meg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás