• Tartalom
Oldalmenü

2003. évi CX. törvény indokolása

a regisztrációs adóról

2004.02.01.
INDOKOLÁS
A Javaslat lényege, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása révén megszűnő, de addig ellenőrzött határforgalomhoz kötődő fogyasztási adóját – az adóztatandó termékkört, a mentességeket lényegében változatlanul megőrző – regisztrációs adó váltsa fel.
A regisztrációs adó konstrukciójában így hasonlít a fogyasztási adóhoz, és abból táplálkozik, hogy a személygépkocsik esetében – az áruk szabad mozgása mellett – megmaradt a forgalomba helyezéshez kötött regisztrációs igény. Tény ugyanakkor, hogy – a forgalomba helyezés sajátosságai, illetve az érvényesíteni kívánt környezetvédelmi szempontok miatt – szükségképpen eltérések is vannak a két adónem között.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Javaslat – a fogyasztási adóból származó eredete miatt – a fogyasztási adó termékkörével azonosan állapítja meg az adóztatandó termékeket, azaz az adó tárgya a személygépkocsi és a lakóautó. A személygépkocsi és a lakóautó beszerzésétől a közúti forgalomban történő használatig egy stabil pont van, a forgalomba helyezés, ezért a Javaslat az adófizetési kötelezettséget is ehhez köti. Egyúttal rendelkezik arról is – az államháztartásról szóló törvény előírásait követve –, hogy az adott befizetés az államháztartás mely alrendszerének bevételét képezi.
a 2. §-hoz
A Javaslat az értelmező rendelkezéseknél egyértelműen rögzíti a forgalomba helyezés miatt az adófizetési kötelezettséget keletkeztető tényállás pontos meghatározását. Az átalakítás ténye szintén adófizetési kötelezettséget vagy adó-visszafizetést eredményez, így annak tartalmát is meghatározza a Javaslat. A személygépkocsi fogalmi definíciója az adóztatható termékkör pontos körülhatárolása miatt szükséges. Az új személygépkocsi meghatározása az ezen adótárgyra vonatkozó eltérő áfaszabályok miatt indokolt. (A vonatkozó irányelv szerint az itt meghatározott személygépkocsi Közösségen belüli beszerzése után a magyar áfát kell megfizetni, amit a regisztrációs adóval együtt köteles az adó alanya leróni.) A további értelmező rendelkezések is a törvényszöveg egyértelművé tételét szolgálják.
a 3. §-hoz
Az adó alanyának meghatározásánál figyelembe kellett venni, hogy a forgalomba helyezéskor kapja meg az autó tulajdonosa a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet. Mivel a forgalomba helyezés feltétele az adó megfizetése, az adó alanya a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratban szereplő új tulajdonos, illetve ha a forgalomba helyezés a személygépkocsi importjának közvetlen következményeként valósul meg, akkor az importáló.
a 4. §-hoz
A Javaslat tisztázza a közös tulajdon esetén a felelősségi szabályokat, illetve azt az esetet, amikor az adó alanya külföldi személy. Utóbbi esetben az adó alanya az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott pénzügyi képviselőt köteles meghatalmazni.
az 5. §-hoz
Annak érdekében, hogy a regisztrációs adó ne okozzon fennakadást a már kialakult értékesítési szokásokban, ha az eladó egyben az általános forgalmi adónak is alanya (vagyis az ügylet után általános forgalmiadó-fizetési kötelezettsége is keletkezik), adóelőleget köteles fizetni. Az előleg megfizetése biztosítja, hogy a regisztrációs adóval járó teendők ne fokozzák az eladások időigényét, és költségvetési szempontból is nagyobb biztonságot eredményez az adóelőleg konstrukciója.
a 6. §-hoz
Mivel a forgalomba helyezés napja egybeesik a forgalmi engedély kiállításának napjával, az adófizetési kötelezettség keletkezése értelemszerűen előbb kell, hogy keletkezzen. Az adót ezért a forgalmi engedély kiadását megelőző napig lehet befizetni, addig azonban mindenképpen be kell, mivel a forgalmi engedélyt az illetékes hatóság az adó megfizetéséig nem adhatja ki.
a 7. §-hoz
A továbbértékesítési céllal behozott autók nagy valószínűséggel előbb-utóbb forgalomba kerülnek, a regisztrációs adó várható összege így könnyen megbecsülhető. Az adóelőleggel az adóelőleg fizetésére kötelezett negyedévente számol el az adóhatósággal oly módon, hogy azon személygépkocsikra fizetett adóelőleg, amelyeket már forgalomba helyeztek, csökkenti a befizetendő adóelőleg összegét.
a 8. §-hoz
A fogyasztási adó százalékos adómértéke helyett a regisztrációs adó tételes, mivel a használt autóknál tapasztalható alulszámlázás csökkentése, megszüntetése így megvalósítható. Az adótétel a személygépkocsi műszaki, illetve környezetvédelmi tulajdonságai alapján változik. Amennyiben a személygépkocsit átalakították, és ennek következtében az adó összege nő, a különbözetet értelemszerűen meg kell fizetni.
a 9. §-hoz
Az eljáró hatóság az ebben a körben esedékes fogyasztási adót több mint tíz éve beszedő Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. Az adót kivetéssel állapítják meg. Ezen eljárás keretében mód van a vámhatóság eddig felhalmozott termékismeretének kihasználására, a lopott személygépkocsik kiszűrésére. Amennyiben az adó alanya személygépkocsiját átalakítani kívánja, a területileg illetékes közlekedési felügyelethez benyújtott előzetes engedély iránti kérelemmel egyidejűleg köteles értesíteni az adóhatóságot az átalakítás szándékáról, bejelentve a szükséges adatokat, hogy az adóhatóság az átalakítás megtörténtével meg tudja állapítani a fizetendő adót. A közlekedési igazgatási hatóság a személygépjárműnek az adategyezőség ellenőrzésének céljából adatokat kérhet az adóhatóságtól. Az eljárási szabályok az adózás rendjéből mint kifejezetten nevesített mögöttes jogszabályból fakadnak.
a 10. §-hoz
Amennyiben a forgalomba helyezés a személygépkocsi importjának, illetve az általános forgalmi adó alanya által teljesített személygépkocsi-értékesítés közvetlen következményeként valósul meg, akkor a fizetendő általános forgalmi adó alapjába a regisztrációs adó is beletartozik, ahogy ezt az általános forgalmi adóról szóló törvény is kimondja.
a 11. §-hoz
Az adóhatóság az adó, az adóelőleg, illetve meghatározott esetekben az általános forgalmi adó megfizetéséről adóigazolást állít ki, amellyel a forgalomba helyezésnél az adó alanya az illetékes hatóság előtt bizonyítja az adó befizetésének tényét. Az adóigazolást akkor is ki kell állítani, ha az átalakítás következményeként az adóalanynak visszafizetendő adója keletkezik.
a 12. §-hoz
A Javaslat értelemszerű, de szűk körben ad lehetőséget adómentességre. Fakad ez egyrészt abból, hogy a fogyasztási adó alóli mentesség is eleve szűkre szabott volt, másrészt a forgalomba helyezés egyes típusai mégiscsak megkívánják mentesség alkalmazását.
a 13. §-hoz
Az adóhatóság visszafizeti vagy kérelemre az adóelőlegbe beszámítja az adót, ha a személygépkocsi belföldön történő forgalomba hozatalára nem kerülhet sor. (Ilyen eset fordulhat elő külföldre történő visszaszállítás vagy megrongálódás miatt.) Ha a személygépkocsi forgalomba helyezése lopás vagy megsemmisülés miatt igazoltan lehetetlenné vált, akkor a befizetett adó visszajár. Ezekben az esetekben az adóhatóság a kiadott adóigazolást visszavonja. Amennyiben az átalakítás során a személygépkocsi alacsonyabb adókategóriába kerül, az adóhatóság kérelemre a megfizetett adóból ugyancsak visszafizeti a különbözetet.
a 14. §-hoz
Az illetékességi szabályokat külön jogszabály határozza meg.
a 15. §-hoz
A Javaslat a személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolásának jogszabályi hivatkozását tartalmazza.
a 16. §-hoz
A Javaslat arról rendelkezik, hogy mely személygépkocsik forgalomba helyezésénél kell a törvényt alkalmazni.
a 17. §-hoz
A Javaslat a fogyasztási adóról és fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
a 18. §-hoz
Az átmeneti szabályok azon helyzetek megoldására jöttek létre, amikor adott személygépkocsi után megfizették a fogyasztási adót, de még nem helyezték forgalomba azt, azaz a törvény hatályba lépése után meg kell(ene) fizetni a regisztrációs adót is. A Javaslat a kettős adózás elkerülését oldja meg.
_