• Tartalom

2129/2005. (VI. 24.) Korm. határozat

2129/2005. (VI. 24.) Korm. határozat1

a kötelező köztestületi tagsággal kapcsolatos fegyelmi és etikai ügyekben az egységes eljárási garanciális minimumokról, valamint az ezzel összefüggő jogalkotási feladatokról

2005.06.24.

A Kormány elrendeli

1. a köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz kötött tagsági jogviszonnyal kapcsolatos fegyelmi és etikai ügyekben alkalmazandó, az 1. számú mellékletben szereplő minimumfeltételeknek való megfelelés érdekében szükséges törvénymódosításra irányuló előterjesztések benyújtását a Kormányhoz;

Felelős: érintett miniszterek

Határidő: 2005. október 1.

2. a 2. számú mellékletben foglaltak szerint az egyes szakmai kamarákról szóló törvények és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény összhangjának biztosítása érdekében a szükséges törvénymódosításra irányuló előterjesztések benyújtását a Kormányhoz.

Felelős: érintett miniszterek

Határidő: 2005. október 1.

3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Kormány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálybalépésével kapcsolatos feladatok ütemezéséről szóló 1145/2004. (XII. 22.) Korm. határozat 5. pontját hatályon kívül helyezi.

Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök

1. számú melléklet a 2129/2005. (VI. 24.) Korm. határozathoz

A kötelező köztestületi tagsághoz kötött tagsági jogviszonnyal kapcsolatos fegyelmi és etikai eljárások során érvényesülő garanciális minimumfeltételek

A kötelező köztestületi tagságot előíró új törvényeket, valamint az ilyen kötelezettséget előíró hatályos törvények [jelenleg a szakmai kamarai törvények, valamint a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületéről szóló törvény (a továbbiakban együtt: kamarák)] módosításait úgy kell előkészíteni, hogy a fegyelmi és etikai eljárás (a továbbiakban: fegyelmi eljárás) lefolytatásával kapcsolatban megfeleljen a következő szempontoknak. A gazdasági kamarákról szóló törvény és módosításainak előkészítése során a minimumfeltételeket megfelelően alkalmazni lehet.

1. A kamarán belül létre kell hozni egy önálló döntési jogkörrel rendelkező, elkülönült szervezetet (a továbbiakban: fegyelmi testület) a fegyelmi eljárások lefolytatására, melynek tagjai a fegyelmi eljárás intézése során függetlenek, kizárólag a törvénynek vannak alárendelve és döntéseikkel kapcsolatban nem befolyásolhatók. Törvény az egyes fegyelmi eljárások lefolytatására a fegyelmi testületen belül különálló szervezeti egységeket (tanácsokat) hozhat létre (a továbbiakban a fegyelmi testület és a szervezeti egység együtt: fegyelmi testület). Ezen minimumfeltételek alkalmazása szempontjából fegyelmi testületnek minősül a törvény alapján létrehozott fegyelmi bíróság is.

2. A kamara fegyelmi eljárást – a 16. pont kivételével – kizárólag a saját tagjával szemben folytathat le, kivéve, ha törvény feljogosítja, hogy olyan – a törvényben megnevezett – személyekkel szemben is eljárjon, akik tevékenysége, foglalkozása kapcsolódik a kamarai tagként végezhető tevékenységhez.

3. A fellebbezés lehetőségét a fegyelmi eljárás során biztosítani kell. E feltételtől csak akkor lehet eltérni, ha a fegyelmi határozatot olyan kamara fegyelmi testülete hozta, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed és az ilyen határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja.

4. Fegyelmi vétség gyanúja esetén a törvényben meghatározott személyek a törvény rendelkezése alapján kezdeményezik a fegyelmi eljárás megindítását a fegyelmi testületnél, illetve elrendelik a fegyelmi eljárás lefolytatását.

Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a megindításra jogosult a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított, törvényben meghatározott idő alatt nem indította meg, illetve a törvényben meghatározott objektív elévülési idő eltelt.

5. A fegyelmi testület összetételét és a testülettel, illetve a kamara valamely szervének megbízásából a fegyelmi ügyben eljáró más személyekkel szemben felmerülő abszolút és relatív kizárási okokat törvény határozza meg. A kizárási okok bejelentésének, elbírálásának és valamely kizárási ok fennállásának megállapítása esetén az eljáró szerv vagy személy kijelölésének szabályait ugyancsak törvény rendezi.

6. Az eljárás alá vont személyt különösen a következő jogoknak kell megilletniük a teljes eljárás során: képviselőt vehet igénybe; a bizonyítékokat megismerheti, az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet; az iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet; az eljárás megjelölt résztvevőihez kérdést intézhet, illetve bizonyítási indítványt terjeszthet elő; az eljárási cselekményeken részt vehet, a fegyelmi ügyben eljáró személyekkel szemben kifogást terjeszthet elő. Az eljárás alá vont személy, illetve képviselője jogait részletesen a törvény állapítja meg.

7. A kiszabható fegyelmi büntetések körét – amennyiben ezek között pénz-, felfüggesztés és kamarai tisztségviseléstől való eltiltás büntetés szerepel, a pénzbüntetés maximális összegét, illetve a felfüggesztés és eltiltás büntetés maximális időtartamát – törvény határozza meg, ettől a kamara nem térhet el. A pénzbüntetésre irányadó szabályokat mind a pénzfőbüntetésre, mind a pénzmellékbüntetésre alkalmazni kell. Amennyiben a törvény lehetővé teszi a fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztését, a felfüggesztés maximális időtartamát szintén törvény határozza meg.

8. A fegyelmi eljárás megindulását – a fegyelmi testület által hozott határozat megküldésével – a törvényben meghatározott személynek haladéktalanul közölnie kell az eljárás alá vont személlyel.

9. Amennyiben a törvény lehetővé teszi, az abban felsorolt okokból, az első fokú fegyelmi testület ideiglenes intézkedésként az eljárás alá vont személyt szolgálatából, illetőleg a tevékenység végzésére való jogosultsága alól felfüggesztheti. A felfüggesztésről szóló határozatot a törvényben meghatározott határidőn belül az eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell, aki az ellen fellebbezést terjeszthet elő. A fellebbezéssel érintett határozat végrehajthatóságáról törvény rendelkezik.

10. Egyszerű megítélésű ügyben a törvény rendelkezhet akként, hogy a fegyelmi testület, a törvényben felsorolt feltételek fennállása esetén, tárgyalás nélkül hoz fegyelmi intézkedést. Az eljárás alá vont személy a döntés ellen fellebbezést nem nyújthat be, de törvényben meghatározott határidőn belül tárgyalás tartását kérheti. Ebben az esetben elsőfokú fegyelmi eljárás lefolytatására kerül sor.

11. A fegyelmi eljárás során a fegyelmi testületnek meg kell vizsgálnia és tisztáznia kell a tényállás megállapításához szükséges tényeket, körülményeket. Ezzel a feladattal a köztestület törvény által megjelölt szerve a fegyelmi testület mellett más személyt (pl. vizsgálóbiztost, fegyelmi megbízottat stb.) is megbízhat. A megbízott jogait és kötelezettségeit a törvénynek kell meghatároznia.

12. A fegyelmi testület által kitűzött tárgyalásra az eljárás alá vont személyt meg kell idézni, és egyben tájékoztatni kell a meg nem jelenés jogkövetkezményeiről.

13. Az indoklással ellátott elsőfokú fegyelmi határozatot a törvényben meghatározott határidőn belül a fegyelmi eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell.

14. Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont személy – a 3. pontban meghatározott kivétellel – fellebbezést terjeszthet elő a másodfokú fegyelmi testülethez. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított, a törvény által meghatározott határidőn belül kell, a törvény által megjelölt szervnél benyújtani.

15. A másodfokú határozat ellen – a 3. pontban meghatározott kivétellel, illetve amennyiben a fegyelmi eljárást nem olyan fegyelmi bíróság folytatta le, melynek legalább egy tagja hivatásos bíró – az eljárás alá vont személy a törvény által meghatározott határidőn belül bírósághoz fordulhat. A kamara jogerős határozata végrehajtható, kivéve, ha a bíróság a végrehajtás felfüggesztésről dönt.

16. Amennyiben a törvény lehetővé teszi, a jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően az eljárás alá vont személy, illetve a törvényben meghatározott kamarai szerv, a törvényben foglalt okok esetén új eljárást kezdeményezhet. Új eljárás kezdeményezésének az eljárás alá vont személy terhére csak a törvényben megjelölt feltételek fennállása esetén és csak az elévülési időn belül van helye.

17. A fegyelmi eljárás felfüggesztésének és megszüntetésének okait törvény határozza meg.

2. számú melléklet a 2129/2005. (VI. 24.) Korm. határozathoz

Az egyes szakmai kamarákról szóló törvények és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény összhangjának biztosítása érdekében a szükséges törvénymódosítás tartalma

1. A szakmai kamarák fegyelmi-etikai jogkörben hozott határozatainak bírósági felülvizsgálata során a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XX. fejezetét kell alkalmazni.

2. A szakmai kamarák törvénysértő – a tagfelvétel és törlés, valamint a fegyelmi-etikai ügyek körébe nem tartozó – határozatai kapcsán a tag által indított perekben a Pp. általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy ezen perek elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.

3. A törvényességi felügyelet gyakorlása keretében a szakmai kamarák ellen a felügyeletet gyakorló szerv által indított perekben a Pp. általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy ezen perek elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.

1

Megjelent: Határozatok Tára 2005. évi 29. szám.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére