• Tartalom
Oldalmenü

2007. évi LXXV. törvény indokolása

a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről

2008.01.01.
Általános indokolás
Az Európai Unió a 2006/43/EK irányelv elfogadásával megújította az uniós szintű könyvvizsgálati szabályokat. Az irányelv átvételének, a hatályos magyar könyvvizsgálói előírásokkal összefüggő gyakorlati tapasztalatok rendezésének, valamint a könyvvizsgálói tevékenységbe vetett közbizalom megerősítésének érdekében indokolt, hogy Magyarországon is megújításra kerüljön a könyvvizsgálói tevékenység szabályozása. A megújítás kapcsán szabályozandó kérdéskörök sok esetben nem illeszthetők be a jelenlegi törvényi előírások közé, ezért indokolt egy új törvény megalkotása, amely felváltja a jelenleg hatályos, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvényt.
A könyvvizsgálatra vonatkozó szabályozási felépítés kétszintű: a legfontosabb szabályokat törvények rögzítik, míg a részletszabályokat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) alakítja ki. Ennek oka, hogy a könyvvizsgálói tevékenység ellátására jelentős mennyiségű szakmai standard és egyéb szabályzat vonatkozik, amelyeket nem jogszabályi formában indokolt meghatározni.
A könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése természetes személyek számára
A törvényjavaslat szerint a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet – természetes személyként – csak a kamara tagja végezhet. Mivel a könyvvizsgálói tevékenység minőségének legfőbb meghatározója az annak ellátásáért felelős természetes személy könyvvizsgáló, a törvényjavaslat részletesen meghatározza, hogy milyen feltételek mellett engedélyezhető a könyvvizsgálói tevékenység a természetes személyek számára (az engedélyezést a kamarai tagfelvétel jelenti). Az engedélyezéshez az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megléte mellett indokolt megkövetelni három év – praktizáló könyvvizsgáló mellett megszerzett – szakmai gyakorlatot, valamint az azt lezáró szakmai kompetencia vizsgát, továbbá azt, hogy a könyvvizsgáló olyan személyes és szakmai életvitelt folytasson, amely nem kérdőjelezi meg jó hírnevét (például legyen büntetlen előéletű stb.). Az engedélyezés nincs állampolgársághoz kötve, vagyis az állampolgárságától függetlenül minden természetes személy, aki Magyarországon szerezte az okleveles könyvvizsgálói szakképesítését, itt teljesítette a szakmai gyakorlatát, a kompetencia vizsgát is itt tette le és mindenben eleget tesz az előírtaknak, engedélyt kaphat könyvvizsgálat végzésére.
Uniós elvárásnak tesz eleget a törvényjavaslat, amikor arról rendelkezik, hogy azok a természetes személy könyvvizsgálók, akik az Európai Gazdasági Térség más államában már rendelkeznek könyvvizsgálói engedéllyel, egy különbözeti vizsga sikeres teljesítése után – kérelemre – engedélyt kaphatnak Magyarországon is könyvvizsgálat végzésére (a kamara tagjai lehetnek). A 2006/43/EK irányelv alapján a többi EGT-állam ugyanígy köteles eljárni a kamara tagjaival szemben. A harmadik országban engedélyezett könyvvizsgáló természetes személyek ugyanakkor ezen engedélyük alapján csak szigorú ekvivalencia követelmények teljesítése mellett, különbözeti vizsgával és kizárólag viszonossági alapon kaphatnak engedélyt hazánkban könyvvizsgálat végzésére.
Könyvvizsgálói felelősségbiztosítás
A könyvvizsgálói feladatok ellátása fokozott felelősséggel jár, amelyhez – károkozás esetén – kártérítési kötelezettség is kapcsolódik. Indokolt ezért a könyvvizsgálóktól megkövetelni a felelősségbiztosítás megkötését. Ha egy természetes személy kizárólag könyvvizsgáló cég nevében végez könyvvizsgálatot, akkor neki nem kötelező önálló felelősségbiztosítást kötnie. Erre azért van lehetőség, mert ha könyvvizsgáló céget bíznak meg a könyvvizsgálat ellátásával, akkor az okozott kárért is a könyvvizsgáló cég felel, a természetes személy könyvvizsgáló felelősségbiztosítása ez esetben nem bír relevanciával.
A könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetése
Az engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló dönthet úgy, hogy szünetelteti könyvvizsgálói működését. Ebben az esetben a könyvvizsgáló kamarai tagsága fennmarad, azonban nem jogosult könyvvizsgálói tevékenységet végezni. Fontos szabály, hogy a szüneteltetés kötelező, ha a könyvvizsgáló bármilyen okból nem tud eleget tenni a könyvvizsgálóval szemben támasztott általános függetlenségi követelményeknek. Ez tipikus abban az esetben, ha a könyvvizsgáló olyan elfoglaltsággal járó tevékenységet végez, amely mellett várhatóan nem lesz módja (például nem lesz elegendő ideje) a könyvvizsgálatot megfelelő minőségben ellátni.
A könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése cégek számára
Mivel a könyvvizsgálatok egy jelentős részét ma már könyvvizsgáló cégek végzik, indokolt a könyvvizsgáló cégek működése engedélyezésének szabályait is rögzíteni a törvényjavaslatban. A törvényjavaslat – összhangban az uniós elvárásokkal – kimondja: gazdálkodó szervezet (szervezet) hazánk területén – egyebek mellett – csak akkor végezhet könyvvizsgálatot, ha abban a szavazati jogok többségével az unióban engedélyezett könyvvizsgálók rendelkeznek, ha a legfőbb irányító szerve tagjainak többsége az unióban engedélyezett könyvvizsgáló, és ha annak nevében a könyvvizsgálatot a kamara tagjai végzik. Fontos (és a 2006/43/EK irányelvből adódó) szabályozási elem, hogy a cégek engedélyezése független a cég létesítésének és székhelyének államától, vagyis nemcsak Magyarországon alapított cégek kaphatnak engedélyt könyvvizsgálat folytatására. Ez természetesen minden más EGT-államban is érvényesül.
A kamarai nyilvántartások
Az adatkezelésre vonatkozó előírásokkal összhangban a törvényjavaslatban szabályozni kell a kamara által vezetett nyilvántartások adattartalmát, illetve a nyilvántartások vezetésének rendjét. A közérdek védelme érdekében fontos, hogy a könyvvizsgálókkal kapcsolatos egyes adatok mindenki számára folyamatosan és szabadon hozzáférhetőek legyenek, ezért ezen adatokat a törvényjavaslat közérdekből nyilvánosnak minősíti és előírja, hogy biztosítani kell azok folyamatos és korlátozásmentes elérhetőségét a kamara honlapján.
A könyvvizsgálók minősítése
Külön törvények alapján egyes – sajátos tevékenységet végző – gazdálkodók (hitelintézetek, biztosítók, önkormányzatok stb.) tekintetében csak megfelelő intézményi minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók láthatnak el könyvvizsgálói feladatokat. Az intézményi minősítés megkövetelésének lényege, hogy csak olyan könyvvizsgáló végezhessen könyvvizsgálatot, aki megfelelő ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik az adott gazdálkodó sajátosságai tekintetében. Az intézményi minősítés megszerzése ezért minden esetben legalább hároméves, az adott gazdálkodóra vonatkozóan szerzett gyakorlathoz van kötve azzal, hogy a minősítés megszerzése után e könyvvizsgálóknak a minősítésnek megfelelő szakterülethez kapcsolódóan rendszeres továbbképzésen is részt kell venniük. A minősítést minden szakterület vonatkozásában a kamara adja meg (illetve vonja vissza, szükség esetén). Fontos garanciális elem, hogy a kamara a minősítés megadásakor köteles kikérni az adott szakterület kapcsán érintett állami szervek (PSZÁF, ÁSZ) véleményét, továbbá e szervek jogosultak a már megadott minősítések visszavonását kezdeményezni a kamaránál.
A könyvvizsgálattal összeegyeztethetetlen tevékenységek
A könyvvizsgálat megfelelő minőségének biztosítása érdekében indokolt törvényi szinten előírni, hogy mely tevékenységek egyidejű végzése nem egyeztethető össze a könyvvizsgálat ellátásával. Biztosítani kell, hogy azok, akik jogosultak könyvvizsgálati megbízásokat vállalni, ne végezzenek olyan tevékenységet a könyvvizsgálat mellett, amelynek hatására nem képesek a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezni. A törvényjavaslat általános jelleggel kimondja: a könyvvizsgálói feladatkörrel (hivatással) összeegyeztethetetlen a szakmai szolgáltatásokon, valamint a tudományos, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenységen kívüli bármely más tevékenység ellátása. A törvényjavaslat – ezen túlmenően – az olyan, az idézett szabály alapján egyébként végezhető tevékenységek ellátását is tiltja a könyvvizsgálók számára, amelyek hatására a könyvvizsgálat nem végezhető el megfelelően. Az előírás prioritásként kezeli a könyvvizsgálói funkciót. Ennek megfelelően nemcsak a szakmai szolgáltatásnak nem minősülő tevékenységek, hanem a szakmai szolgáltatások ellátásának megkezdése előtt is meg kell győződnie a könyvvizsgálónak arról, hogy azok milyen hatással lehetnek a könyvvizsgálói tevékenységére. Ha ezek akadályoznák a könyvvizsgálat megfelelő ellátásában, akkor nem végezhetők. Minden esetben egyedileg kell tehát mérlegelni, hogy a könyvvizsgálat mellett ellátni kívánt tevékenység összeegyeztethető-e a könyvvizsgálattal.
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói
Egyes gazdálkodók a tevékenységük jellege, a méretük, vagy más ok miatt közérdeklődésre tartanak számot. Ilyenek elsősorban azok a gazdálkodók, amelyeknek átruházható értékpapírjaival valamely európai gazdasági térségbeli állam szabályozott piacán (jellemzően tőzsdéjén) kereskednek. E gazdálkodók a gazdaság és a társadalom széles rétegeit érintik közvetlenül vagy közvetve, ezért indokolt, hogy működésük során az átláthatóság megfelelően biztosítva legyen. Az átláthatóságot e gazdálkodók könyvvizsgálata során is érvényre kell juttatni. A törvényjavaslat ezért előírja, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói kötelesek évente átláthatósági jelentést közzétenni, amelyből az érdeklődők információkat nyerhetnek a könyvvizsgáló legfontosabb adatairól, jellemzőiről. E könyvvizsgálók számára az is előírásra kerül, hogy rendszeresen működjenek együtt a vizsgált gazdálkodó audit bizottságával a függetlenségük folyamatos biztosítása és ellenőrzése érdekében. A függetlenséggel függ össze az a további szabály is, hogy egy természetes személy könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el megszakítás nélkül egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében könyvvizsgálói feladatot. A megbízás lejáratát követően a könyvvizsgáló legalább két éven keresztül nem lehet az adott gazdálkodó könyvvizsgálója, valamint nem tölthet be vezető tisztséget a gazdálkodónál. A könyvvizsgálók ötévente történő rotációja csak a természetes személy könyvvizsgálókra vonatkozik, így a törvényjavaslat alapján nincs akadálya annak, hogy a gazdálkodónál öt év elteltével is ugyanazon könyvvizsgáló cég lássa el a könyvvizsgálói teendőket, feltéve, hogy a személyében felelős természetes személy könyvvizsgálót öt év elteltével lecserélték. A törvényjavaslat általános jelleggel mondja ki az előzőekben ismertetett szabályokat azzal, hogy más jogszabály ennél szigorúbban is rendelkezhet, illetve más gazdálkodókat is közérdeklődésre számot tartónak minősíthet.
Könyvvizsgálói felelősség
Az alapvető kérdés az ebben a témakörben, hogy kell-e, illetve lehet-e a könyvvizsgálók anyagi felelősségét korlátozni (például egy maximálisan kiszabható kártérítési összeg törvénybe iktatásával). A korlátozás mellett érvelők szerint már ma is túlzottan nagy a koncentráció a könyvvizsgálói piacon, így ha nincs kártérítési limit, akkor egy nagyobb per eredményeként újabb könyvvizsgáló cégek, esetleg hálózatok szűnhetnek meg, ami tovább növeli a koncentrációt, tovább csökkenti a versenyt. A korlátozás ellen érvelők álláspontja szerint egy esetleges kártérítési limit bevezetése csökkentené a könyvvizsgálók fenyegetettségét, ami a minőség romlását eredményezheti. A vizsgálatok során megállapították, hogy a legnagyobb probléma valójában az, hogy számos országban nincs egyértelműen körülhatárolva a könyvvizsgáló felelőssége, vagyis a beszámolóval okozott kárért nemcsak a beszámolót készítő vállalkozás, hanem a könyvvizsgáló is perelhető és elmarasztalható: a vállalkozó és a könyvvizsgáló egyetemlegesen felel a harmadik feleknek okozott károkért. Magyarországon a könyvvizsgáló cégek jelentős számát is figyelembe véve nem időszerű az anyagi felelősség korlátozása, ugyanakkor indokolt egyértelműen meghatározni a könyvvizsgálók felelősségét. A törvényjavaslat ezért kimondja: a könyvvizsgálat megfelelő ellátásáért a természetes személy könyvvizsgálót minden esetben szakmai (fegyelmi) felelősség terheli, függetlenül attól, hogy a könyvvizsgálatot saját nevében vagy könyvvizsgáló cég nevében végezte (azzal, hogy ha könyvvizsgáló cég kötötte a megbízást, akkor e felelősség a könyvvizsgáló céget is terheli). Ez alapján a nem megfelelő könyvvizsgálói tevékenység fegyelmi eljárást von maga után, ami – indokolt esetben – a könyvvizsgálói engedély visszavonását is eredményezheti. Ettől elkülönül az anyagi felelősség kérdése: a törvényjavaslat alapján a könyvvizsgáló csak a könyvvizsgálói tevékenység ellátása körében okozott kárért tartozik anyagi felelősséggel, azaz, ha például a könyvvizsgálót szándékosan megtévesztette, félrevezette a beszámolót készítő vállalkozás, akkor a valótlan beszámolóval okozott kárért nem a könyvvizsgáló, hanem a beszámolót készítő vállalkozás felel. A törvényjavaslat azt is egyértelművé teszi, hogy az anyagi felelősség azt terheli, aki a könyvvizsgálat ellátására vonatkozó szerződést kötötte a megbízóval (ez lehet természetes személy könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég is).
Függetlenségi szabályok
A könyvvizsgálat során elvárás, hogy a könyvvizsgáló minden tekintetben független legyen a vizsgálat alanyától. A törvényjavaslat ezért előírja, hogy a könyvvizsgáló semmilyen formában nem vehet részt megbízója döntéseinek meghozatalában. Ezen kívül felsorolásra kerül, melyek a függetlenség veszélyeztetésének tipikus esetei, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítani. Ezek: önellenőrzés, önérdek, elfogultság, magánjellegű kapcsolat, fenyegetettség. A függetlenség veszélyeztetése esetén meg kell tenni a szükséges óvintézkedéseket a függetlenség fenntartására. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a könyvvizsgálói megbízást nem szabad elvállalni, illetve a már elfogadott megbízást nem szabad teljesíteni. Nemcsak a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) és a vizsgálat alanya között követeli meg a függetlenséget a törvényjavaslat: a könyvvizsgáló egész hálózatának függetlennek kell lennie a vizsgált gazdálkodótól.
Harmadik országbeli könyvvizsgálók jegyzékbe vétele
A 2006/43/EK irányelv alapján csak akkor tekinthető egy, a magyar szabályozott piacon (tőzsdén) jegyzett harmadik országbeli vállalkozás beszámolójára vonatkozó könyvvizsgálói jelentés jogilag érvényesnek, ha azt a harmadik országbeli könyvvizsgálót, könyvvizsgáló gazdálkodót, aki/amely azt kibocsátotta, jegyzékbe veszik hazánkban. A jegyzékbe vétel feltétele, hogy az adott harmadik országbeli könyvvizsgáló az uniós követelményekkel ekvivalens szabályok szerint járjon el a könyvvizsgálat során. A jegyzékbe vételt a kamara végzi azzal, hogy az ekvivalencia megítélése során az Európai Bizottság is kialakítja álláspontját. Fontos szabály, hogy a jegyzékbe vétel nem jogosítja fel a harmadik országbeli könyvvizsgálókat könyvvizsgálói tevékenység végzésére Magyarországon.
Okleveles könyvvizsgálói szakképesítés
A megfelelő minőségű könyvvizsgálat alapvető feltétele, hogy csak olyan személyek végezhessék azt, akik rendelkeznek a szükséges szakmai ismeretekkel. A könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése során ezért az egyik legfontosabb követelmény az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzése. Ez az állam által elismert szakképesítés, így szükséges a követelményrendszerét rögzíteni a törvényjavaslatban. A törvényjavaslat meghatározza a szakképesítés garanciális szabályait az oktatás, a vizsgáztatás, és a tananyag tekintetében is. A szakképzést a kamara, azon belül az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület irányítja, ugyanakkor – a képzés állami elismerésének megfelelően – a szakképzés lényegében minden fázisa a pénzügyminiszter felügyelete mellett valósul meg. Bizonyos feltételek teljesülése esetén egyes korábbi tanulmányok (végzettségek) beszámítására is lehetőség van a szakképesítés megszerzése során.
Minőségbiztosítás
Mint minden korszerűen szabályozott szakma esetében, a könyvvizsgálatban is kiemelt jelentősséggel bír a tevékenység minőségének rendszeres ellenőrzése. A törvényjavaslat ezért meghatározza a könyvvizsgálati minőség-ellenőrzés – kamarán belüli – szervezetrendszerét, működését, egyben arról is rendelkezik, hogy a minőségellenőrzés pénzügyi fedezetére a kamara költségvetésében elkülönített Minőségbiztosítási Alapot kell képezni. Főszabályként minden könyvvizsgálónál (ideértve a könyvvizsgáló cégeket is) 6 évente legalább egyszer tartanak ellenőrzést, de a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinál 3 évente kell ellenőrzést lefolytatni. Az ellenőrzés megállapításainak megfelelően a következő intézkedések hozhatók az érintett könyvvizsgálók ellen: kötelezés továbbképzésen való részvételre, figyelmeztetés az előírásoknak meg nem felelő gyakorlat megszüntetésére, fegyelmi eljárás kezdeményezése.
Fegyelmi eljárások
A könyvvizsgálókkal (ideértve a könyvvizsgáló cégeket is) szemben lefolytatandó fegyelmi eljárások a kötelező köztestületi tagsággal kapcsolatos fegyelmi és etikai ügyekben az egységes eljárási garanciális minimumokról, valamint az ezzel összefüggő jogalkotási feladatokról szóló 2129/2005. (VI. 24.) Korm. határozatban foglaltak figyelembevétel kerültek kialakításra. A fegyelmi eljárások keretében a következő szankciók alkalmazhatók: írásbeli megrovás, pénzbírság, az intézményi minősítés megvonása, illetve végső esetben a könyvvizsgálói engedély visszavonása (kizárás a kamarából). A könyvvizsgálók fegyelmi felelőssége nem érinti az egyéb jogszabályban meghatározott felelősségi szabályokat, vagyis a fegyelmi eljárás mellett a könyvvizsgáló ellen a polgári jogi és büntetőjogi előírások alapján is eljárás indítható.
A kamara szerepe, működése
A törvényjavaslat alapján a kamara látja el lényegében az összes közigazgatási hatósági funkciót a természetes személy könyvvizsgálókkal és a könyvvizsgáló cégekkel kapcsolatban (nyilvántartások vezetése, kötelező továbbképzés rendszerének működtetése, minőségbiztosítás, fegyelmi eljárások, nemzetközi együttműködés stb.). A kamara tehát kiemelt szerepet játszik a könyvvizsgálói szakma életében. A törvényjavaslat ezért részletesen szabályozza a kamara szervezeti felépítését, működését, feladatait azzal, hogy e keretszabályok figyelembevételével a kamara egyben a mindenkori tagság szakmai önkormányzataként is funkcionál. A kamara működésére vonatkozó előírások szerint a kamarának központi szervei és területi szervezetei lesznek. A törvényjavaslat alapján lehetőség van arra, hogy – ha a kamara tagsága így dönt – a kamara területi szervezeteit regionális alapon hozzák létre.
A könyvvizsgálói közfelügyelet rendszere
Annak érdekében, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlása átlátható, ellenőrizhető, számon kérhető keretek között történjen és ezen keresztül a közérdek megfelelően érvényesüljön, a könyvvizsgálók a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer hatálya alá tartoznak. E rendszer legfőbb elemei: a könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése, a kapcsolódó nyilvántartások vezetése, a szakmai és etikai standardok, szabályok megalkotása, a kötelező továbbképzés rendszere, a fegyelmi eljárások és szankciók rendszere. A közfelügyeleti rendszer részeként felállításra kerül egy független szakmai bizottság, a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság, amelynek tagjait a pénzügyminiszter kéri fel pályázat útján, és amely vizsgálja és értékeli a rendszer működését. A közérdek érvényre juttatásának elősegítése céljából a Bizottság tagjainak többsége olyan, a könyvvizsgálat terén ismeretekkel rendelkező szakember kell, hogy legyen, aki nem gyakorló könyvvizsgáló. A Bizottságnak joga van javaslatot tenni, a kamara, illetve a pénzügyminiszter részére a könyvvizsgálói szolgáltatást igénybevevők érdekét veszélyeztető helyzet megszüntetésének módjára, joga van eljárást kezdeményezni a kamara megfelelő hatáskörrel rendelkező szervénél, és joga van törvényességi felügyeleti intézkedést kérni. A Bizottság saját hatáskörben is lefolytathat vizsgálatokat. A Bizottság a működéséről folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt. A könyvvizsgálói közfelügyelet rendszerét megfelelően finanszírozni kell. A finanszírozásban mind a könyvvizsgálóknak, mind az állami központi költségvetésnek indokolt szerepet vállalni.
A kamara feletti törvényességi felügyelet
A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer nem fedi le a kamara teljes tevékenységét, ezért a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság felállítása mellett is indokolt fenntartani a pénzügyminiszter által gyakorolt törvényességi felügyeletet. A törvényességi felügyelet egyrészt a kamara szabályszerű működésére, másrészt az okleveles könyvvizsgálói képzési program gyakorlati megvalósulására terjed ki.
A könyvvizsgálati értékhatár emelése
A könyvvizsgálatra vonatkozó előírások megújítása kapcsán indokolt felülvizsgálni a kötelező könyvvizsgálat értékhatárát is. A jelenlegi 50 millió forintos éves nettó árbevételi értékhatár megemelése számos mikro- és kisvállalkozás számára jelenthet érezhető adminisztrációs és pénzügyi tehercsökkenést. Az új értékhatár meghatározásakor ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a magyar gazdasági szereplők döntő többségét éppen a mikro- és kisvállalkozások képezik. A törvényjavaslat előírásai szerint 2008-tól kezdődően – föszabályként – akkor nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a következő két feltétel együttesen fennáll
a) az éves nettó árbevétel nem haladja meg a 100 millió forintot és
b) az átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt.
Ez az előírás hozzájárulhat a mikro- és kisvállalkozások versenyképességének javulásához, a gazdaság élénkítéséhez.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat célja, hogy meghatározza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során alkalmazandó követelményeket, amelyek biztosítják e tevékenység megfelelő ellátását. A törvényjavaslat rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a nem jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során is. Ilyen eset például, amikor a könyvvizsgálatot pályázati követelményrendszer teszi szükségessé, vagy amikor azt önkéntesen vállalja a gazdálkodó. A törvényjavaslat céljával összhangban indokolt meghatározni annak hatályát is.
A 2. §-hoz
Az egyértelmű jogértelmezés elősegítése érdekében meghatározásra kerülnek a törvényjavaslatban alkalmazott legfontosabb fogalmak.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat céljával összhangban egyértelműen körül kell határolni a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység fogalmát, tartalmát. A törvényjavaslat szerint e tevékenység a gazdálkodók számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről; a gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszűnésekor a külön jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési, záradékolási feladatok ellátása; valamint a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatának elvégzése. Mivel a törvényjavaslat szerint a kamarai tag. könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló cég – főszabályként – csak szakmai szolgáltatásokat nyújthat, meg kell határozni a könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatások körét is. Ezek: a gazdálkodók működésének átvilágítása, értékelése, a pénzügyi, adó-, vám-, járulék-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység; szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás (ideértve az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is), a számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás, valamint a könyvviteli szolgáltatás. A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatások törvényi meghatározása nem jelenti azt, hogy e tevékenységeket csak a kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek végezhetik.
A 4. §-hoz
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara meghatározó szerepet játszik a könyvvizsgálói szakterületen: egyrészt a kamarai tagok önkormányzattal rendelkező köztestülete, másrészt a könyvvizsgálattal összefüggő hatósági ügyek ellátásáért felelős szerv. A törvényjavaslat részletesen meghatározza ezért a kamara feladatait.
Az 5-9. §-hoz
A kamara a könyvvizsgálói tevékenységre és a könyvvizsgálói képzésre vonatkozóan számos esetben hatóságként jár el. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásainak megfelelően a törvényjavaslat meghatározza, hogy melyek a kamarai hatósági eljárások, egyúttal megadja az ezen eljárásokban követendő egységes eljárási rendet is.
A 10. §-hoz
Természetes személyként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet a Magyar Köztársaság területén az végezhet, aki a kamara tagja és rendelkezik az ezt igazoló könyvvizsgálói igazolvánnyal. A természetes személy könyvvizsgálók számára ennek megfelelően kötelező a kamarai tagság, ha jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet kívánnak végezni.
A 11-14. §-hoz
A törvényjavaslat részletesen meghatározza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység engedélyezésének (a kamarai tagfelvételnek) a követelményeit. Ennek kapcsán külön is szabályozásra kerül az engedélyezés azokra a könyvvizsgálókra vonatkozóan, akik egy Európai Gazdasági Térségen belüli vagy egy azon kívüli államban már rendelkeznek könyvvizsgálói engedéllyel. A törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy mely természetes személyek nem vehetők fel a kamarai tagjai közé. Az előírások elsősorban a jó hírnév csorbulásával függnek össze, de annak a kamarába történő felvételét is tiltják, aki nyilvánvalóan nem képes a könyvvizsgálói feladatok ellátására. A könyvvizsgálói tevékenység jellegének megfelelően a törvényjavaslat azt is előírja, hogy akiket a kamara tagjai közül – saját kérelmükre – töröltek, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig nem lehetnek újra a kamara tagjai.
A 15. §-hoz
A kamara tagjai közé felvett könyvvizsgáló a tevékenységét a törvényjavaslatban meghatározott eskü letétele után kezdheti meg.
A 16. §-hoz
A kamara a tagjai közé felvett és könyvvizsgálói esküt tett könyvvizsgálót nyilvántartásba veszi, és a törvényjavaslat szerinti arcképes könyvvizsgálói igazolvánnyal látja el. A könyvvizsgálói igazolvány feljogosítja a kamarai tag könyvvizsgálót a „hites könyvvizsgáló” cím használatára.
A 17-21. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a kamarai tag könyvvizsgálók jogait. A kamarai tag könyvvizsgáló jogosult a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység körébe tartozó és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatásokat nyújtani. A kamarai tag továbbá – a vonatkozó előírásoknak megfelelően – jogosult részt venni a kamara tevékenységében is.
A 22-25. §-hoz
A törvényjavaslat rendelkezik a kamarai tag könyvvizsgálók kötelezettségeiről is. Közérdekvédelmi funkciójának megfelelően a könyvvizsgáló köteles kezdeményezni a megbízó legfőbb szervének összehívását, ha megállapítja vagy tudomást szerez arról, hogy megbízója vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve ha olyan tényt észlel, amely a legfőbb irányító (vezető) szerv vagy a felügyelőtestület tagjainak jogszabályban meghatározott felelősségét vonja maga után. A törvényjavaslat szerint, ha a megbízó a kamarai tag könyvvizsgáló kezdeményezésére a legfőbb szervét nem hívja össze, vagy a legfőbb szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a kamarai tag könyvvizsgáló köteles erről a megbízó törvényességi felügyeletét ellátó szervet értesíteni.
A 26-29. §-hoz
A kamarai tag könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását – a törvényjavaslat szerinti engedéllyel – saját elhatározása alapján szüneteltetheti. A kamarai tag könyvvizsgáló azonban köteles kérni a szüneteltetés engedélyezését, ha nem tud eleget tenni a törvényjavaslat által támasztott általános függetlenségi követelményeknek, azaz, ha bármely okból nem képes a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet megfelelően ellátni. A szüneteltetés legrövidebb időtartama tizenkét hónap. A szüneteltetés alatt a könyvvizsgáló kamarai tagsága fennmarad. A tevékenységét szüneteltető kamarai tag csak engedéllyel kezdhet ismét jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végezni.
A 30-31. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a kamarai tagság megszűnésének eseteit, valamint az ilyenkor követendő eljárást. A megszűnés esetei: a tag (önkéntes) kilépése, a tag fegyelmi eljárás keretében történő kizárása, a kamarai tagfelvételi kritériumoknak való meg nem felelés (ide nem értve a szüneteltetés időszakát), valamint a tag halála. Az utólagos visszakereshetőség biztosítása érdekében a nyilvántartásból történő törlést követően az érintett természetes személy adatait a kamara 10 évig köteles megőrizni külön nyilvántartás keretében.
A 32-33. §-hoz
A törvényjavaslat – összhangban az adatvédelemre és az adatkezelésre vonatkozó előírásokkal – részletesen szabályozza a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartását, adattartalmát, az adatok nyilvánosságát. A kamarai tag könyvvizsgálók – elektronikusan vezetett – nyilvántartásába azokat a természetes személyeket kell bejegyezni, akiket a kamara a törvényjavaslat rendelkezései szerint a tagjai közé felvett. A nyilvántartásban szereplő adatok meghatározott köre közérdekből nyilvános. A kamara köteles gondoskodni arról, hogy ezek a kamara honlapján folyamatosan és.bárki számára szabadon megtekinthetők legyenek.
A 34-36. §-hoz
Gazdálkodó szervezet (szervezet) a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet csak a kamara engedélyével végezhet (az engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet (szervezet) a továbbiakban: könyvvizsgáló cég). A törvényjavaslat meghatározza az engedélyezés pontos feltételeit. Az engedélyezésnek nem feltétele, hogy a gazdálkodó szervezet (szervezet) Magyarországon alapított szervezet legyen, azonban a nevében kizárólag a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjai végezhetnek jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet hazánkban.
A 37-40. §-hoz
A törvényjavaslat szabályozza a könyvvizsgáló cég jogait és kötelességeit. A könyvvizsgáló cég jogosult a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység körébe tartozó és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatásokat nyújtani. A könyvvizsgáló cég továbbá – a vonatkozó előírásoknak megfelelően – jogosult részt venni a kamara tevékenységében is.
A 41-42. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a könyvvizsgáló cég engedélye megszűnésének eseteit, valamint az ilyenkor követendő eljárást. Az engedély megszűnik, ha azt a könyvvizsgáló cég kéri, ha azt fegyelmi eljárás keretében visszavonták, ha a könyvvizsgáló cég nem felel meg az engedélyezés feltételeinek, továbbá a könyvvizsgáló cég megszűnésével. Az utólagos visszakereshetőség biztosítása érdekében a nyilvántartásból történő törlést követően az érintett gazdálkodó szervezet (szervezet) adatait a kamara 10 évig köteles megőrizni külön nyilvántartás keretében.
A 43-44. §-hoz
A törvényjavaslat – összhangban az adatvédelemre és az adatkezelésre vonatkozó előírásokkal – részletesen szabályozza a könyvvizsgáló cégek nyilvántartását, adattartalmát, az adatok nyilvánosságát. A könyvvizsgáló cégek – elektronikusan vezetett – nyilvántartásába azokat a gazdálkodó szervezeteket (szervezeteket) kell bejegyezni, amelyeknek a törvényjavaslat rendelkezései szerint engedélyezett a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzése. A nyilvántartásban szereplő adatok meghatározott köre közérdekből nyilvános. A kamara köteles gondoskodni arról, hogy ezek a kamara honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon megtekinthetők legyenek.
A 45-48. §-hoz
A kamarai tag könyvvizsgálókra és a könyvvizsgáló cégekre számos közös szabály vonatkozik. A törvényjavaslat általánosságban meghatározza a szerződéskötés során, a könyvvizsgáló visszahívása, lemondása esetén, a könyvvizsgálói tevékenység határidőre történő el nem végzésekor, valamint a csoportkönyvvizsgálat esetén követendő szabályokat, teendőket.
A 49-52. §-hoz
Külön jogszabályok rendelkezései alapján egyes gazdálkodók (például hitelintézetek, biztosítók, pénztárak stb.) esetében csak minősített kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A minősítés megszerzése a minősítésnek megfelelő gazdálkodó tekintetében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására jogosítja a kamarai tag könyvvizsgálót, a könyvvizsgáló céget. A törvényjavaslat részletesen szabályozza, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek milyen feltételekkel szerezhetik meg a minősítést. A minősítést – kérelemre – a kamara adja meg, illetve – indokolt esetben – a kamara vonja vissza. A kamara a kérelem elbírálása során kikéri az érintett állami szervek véleményét is. Ezek: a pénz-, tőke- és biztosításpiaci szervezeteket, pénztárakat érintően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az államháztartás alrendszereinek szervezeteit érintően az Állami Számvevőszék.
Az 53. §-hoz
A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása mellett nem vehet részt olyan tevékenységben, amely csorbítja, vagy csorbíthatja feddhetetlenségét, objektivitását, függetlenségét vagy a szakma jó hírnevét, és amely ezáltal összeegyeztethetetlen a szakmai tevékenységek ellátásával. A törvényjavaslat általános jelleggel meghatározza, melyek azok a tevékenységek, amelyek a könyvvizsgálói feladatkörrel (hivatással) összeegyeztethetőek. Ilyenek a szakmai szolgáltatások, a tudományos, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a közérdekű önkéntes tevékenység, valamint – bizonyos esetekben – a könyvvizsgálói jogviszony melletti jogviszonyban végzett tevékenység. A törvényjavaslat ugyanakkor azt is egyértelművé teszi, hogy ezen tevékenységek bármelyikét is kizárólag akkor végezheti a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég, ha az nem akadályozza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását. A könyvvizsgálói feladatkörrel (hivatással) összeegyeztethetetlen tevékenységekre vonatkozó részletszabályokat a kamara állapítja meg.
Az 54. §-hoz
A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díja szabad megállapodás tárgya, ugyanakkor a könyvvizsgáló függetlensége, objektivitása megőrzésének érdekében indokolt elvi jelleggel a díjak meghatározásakor figyelembe veendő szempontokról rendelkezni. A törvényjavaslat így – többek között – kimondja: a díjnak függetlennek kell lennie a megbízónak nyújtott egyéb szolgáltatásoktól, és a díj nem alapulhat feltételeken. E szabály alapján nem megengedett például sikerdíjat kikötni arra az esetre, ha a könyvvizsgáló minősítés nélküli könyvvizsgálói jelentést ad a beszámolóra vonatkozóan és nem szabad attól sem függővé tenni a könyvvizsgálói tevékenység díját, hogy a megbízó milyen további szolgáltatásokat vesz igénybe a könyvvizsgálótól.
Az 55-59. §-hoz
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói számára többletkötelezettségeket határoz meg a törvényjavaslat. A törvényjavaslat alapján közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, valamint minden egyéb gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít. A többletkötelezettségek összhangban állnak azzal az elvárással, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók teljes működése nyilvános, átlátható, számon kérhető legyen. A törvényjavaslat alapján e gazdálkodók könyvvizsgálói évente átláthatósági jelentést tesznek közzé, amelyben képet adnak saját működésükről, szakmai kompetenciájukról, függetlenségükről, egyéb jelentősebb jellemzőikről. Az e körbe tartozó könyvvizsgálók kötelesek továbbá együttműködni a gazdálkodónál működő audit bizottsággal (illetve ennek hiányában az audit bizottság feladatait ellátó testülettel). A függetlenség erősítését célozza az az elvárás is, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízása legfeljebb 5 üzleti évre szólhat, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében végzi e tevékenységét. Ugyanazon közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében a megbízás lejáratát követő 2 üzleti éven belül a kamarai tag könyvvizsgáló nem vállalhat könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást, és nem lehet tagja azon közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó legfőbb irányító (vezető) szervének, amelynek tekintetében a megbízást ellátta. E szabályokat a könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért személyében felelős kamarai tag könyvvizsgálóra kell alkalmazni, ha a könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást könyvvizsgáló cég kötötte.
A 60. §-hoz
A törvényjavaslat – a magyar jog általános elveivel összhangban – rendezi a könyvvizsgálói felelősség kérdését. A könyvvizsgálat megfelelő ellátásáért a természetes személy könyvvizsgálót minden esetben szakmai (fegyelmi) felelősség terheli, függetlenül attól, hogy a könyvvizsgálatot saját nevében vagy könyvvizsgáló cég nevében végezte. Ha könyvvizsgáló cég kötötte a könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást, akkor e felelősség a könyvvizsgáló céget is terheli. A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény kártérítési felelősségre vonatkozó általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik (anyagi felelősség). Anyagi felelősség tehát csak a könyvvizsgálói tevékenység ellátása körében okozott kár megtérítéséért áll fenn és azt terheli e felelősség, aki a könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást kötötte (ez lehet a kamarai tag könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég is). A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgáló e tevékenységével összefüggő anyagi felelőssége a könyvvizsgáló céggel. szemben értelemszerűen a kamarai tag könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló cég között fennálló jogviszony szerint alakul.
A 61-65. §-hoz
A könyvvizsgáló a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége során köteles a függetlenségét megőrizni és objektív, pártatlan véleményt formálni. Ennek megfelelően a könyvvizsgáló nem vehet részt megbízója döntéseinek meghozatalában és a könyvvizsgálói tevékenység ellátása során nem utasítható és senki által nem befolyásolható. A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a függetlenségét fenyegető veszélyeket (ideértve különösen az önellenőrzést, az önérdeket, az elfogultságot, a magánjellegű kapcsolatot és a fenyegetést) folyamatosan figyelemmel kell kísérnie és elhárításukra meg kell tennie a – törvényjavaslatban meghatározott – megfelelő intézkedéseket. A fiüggetlenség veszélyeztetésének megítélése során nemcsak a könyvvizsgáló, hanem a könyvvizsgáló egész hálózatának és kapcsolt vállalkozásainak tevékenységét is figyelembe kell venni.
A 66-67. §-hoz
A könyvvizsgáló köteles a tevékenysége során tudomására jutott, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízással összefüggő minősített adatot, hivatásbeli titkot és üzleti titkot megőrizni. Nem jelenti e kötelezettség megszegését, ha a könyvvizsgáló jogszabály előírása alapján közöl a titoktartási kötelezettség körébe tartozó adatokat. Ilyen esetben a titoktartási kötelezettség azokra is kiterjed, akiknek a könyvvizsgáló ezen adatokat eljuttatta.
A 68-72. §-hoz
Amennyiben a harmadik országbeli illetősséggel rendelkező gazdálkodó átruházható értékpapírjainak kereskedelme engedélyezett a Magyar Köztársaság szabályozott piacán, az éves beszámolójáról és az összevont (konszolidált) éves beszámolójáról kiadott könyvvizsgálói jelentés – főszabályként – abban az esetben minősül a Magyar Köztársaságban hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvizsgálói jelentésnek, ha a könyvvizsgálói jelentést kibocsátó harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó szerepel a kamara – e célból vezetett – jegyzékében. A törvényjavaslat meghatározza a jegyzékbe vétel részletes feltételeit, a jegyzékben szereplő adatok körét, rendelkezik a közérdekből nyilvános adatokról. A jegyzékbe vétel alapvető követelménye, hogy a harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó az Európai Unió vonatkozó előírásaival egyenértékű szabályok szerint folytassa tevékenységét.
A 73-75. §-hoz
A törvényjavaslat tartalmazza a harmadik országbeli könyvvizsgálók és a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékére vonatkozó közös szabályokat. E rendelkezések a kamara egyéb nyilvántartásaira vonatkozó előírások mintájára és részben az azokra való hivatkozással kerültek kialakításra.
A 76-78. §-hoz
A kamara jegyzékébe való felvétel a harmadik országbeli könyvvizsgálót, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodót a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására nem jogosítja fel. A jegyzékbe vett harmadik országbeli könyvvizsgálóra és harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodóra azonban alkalmazni kell a törvényjavaslatnak a fegyelmi eljárásokra, a könyvvizsgálói közfelügyeletre, valamint – főszabályként – a minőségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseit.
A 79. §-hoz
Az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés az állam által elismert, iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképesítés. Az okleveles könyvvizsgálói szakképesítést igazoló oklevelet – a kamara nevében – az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület jogosult kiadni annak, aki teljesítette a törvényjavaslatban meghatározott követelményeket.
A 80-86. §-hoz
Okleveles könyvvizsgálói képzést a pályázat útján megszerzett engedéllyel arra feljogosított felnőttképzést folytató intézmény (szakképző hely) szervezhet és folytathat. A törvényjavaslat meghatározza az engedélyezés feltételrendszerét.
A 87-88. §-hoz
Okleveles könyvvizsgálói képzésben oktatási tevékenységet a pályázat útján megszerzett engedéllyel arra feljogosított természetes személy oktató (minősített oktató) végezhet. A törvényjavaslat meghatározza az engedélyezés feltételrendszerét.
A 89-90. §-hoz
Az okleveles könyvvizsgálói képzés képzési ideje legfeljebb 4 tanév azzal, hogy ezt a képzési időt az előzetesen folytatott tanulmányok törvényjavaslat szerinti elismerése megfelelően csökkenti. A képzés főbb tanulmányi területei: jogi ismeretek, adózási ismeretek, közgazdaságtan és pénzügyek, szervezeti és vezetési ismeretek, számvitel és elemzés, számvitelszervezés, könyvvizsgálat és ellenőrzés.
A 91-92. és a 206. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza az okleveles könyvvizsgálói képzési programban való részvétel feltételeit. Ezek közül a legfontosabbak: szakirányú hazai felsőoktatási intézményben szerzett felsőfokú iskolai végzettség; mérlegképes könyvelői vagy azzal egyenértékű szakképesítés; számviteli, pénzügyi, ellenőrzési szakterületen a felsőfokú végzettség megszerzését követően teljesített meghatározott idejű, igazolt szakmai gyakorlat. A szakmai gyakorlat megkövetelt ideje a képzési programba 2008-ban felvettek számára két év, az azt követően felvettek számára egy év. A törvényjavaslat arra is lehetőséget biztosít, hogy a képzési programban azok is részt vegyenek, akiknek a részvételhez előírt bizonyítványuk, oklevelük külföldi.
A 93-94. §-hoz
Az okleveles könyvvizsgálói képzési programban vizsgát tenni csak a kamara szervezésében, a kamara által kijelölt vizsgabizottság előtt lehet. A törvényjavaslat meghatározza a vizsgákkal kapcsolatos legfontosabb garanciális előírásokat.
A 95. §-hoz
A szakképzést folytató szervezetben (intézményben), a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat az okleveles könyvvizsgálói képzési programban előírt – megegyező tartalmú – követelmények (modulok vagy azokon belül egyes résztanulmányok) teljesítéseként el lehet ismerni. Az elismerés (beszámítás) részletes szabályait a kamara szabályzatban állapítja meg.
A 96. §-hoz
A törvényjavaslat az okleveles könyvvizsgálói képzésre vonatkozóan a legfontosabb, elsősorban garanciális jellegű szabályokat rögzíti. A képzésre vonatkozó részletes előírásokat – az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatában – a kamara határozza meg.
A 97-103. §-hoz
A kamarai tagfelvételhez előírt feltételek nemcsak az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzését foglalják magukban, hanem az azt követően teljesített hároméves, a kamara által ellenőrzött szakmai gyakorlat teljesítését is. A gyakorlati időből 1 évet a kamara által meghatározott módon, 2 évet pedig egy kamarai tag könyvvizsgálónál vagy könyvvizsgáló cégnél kell teljesíteni. A törvényjavaslat meghatározza a szakmai gyakorlat teljesítésének szabályait.
A 104. §-hoz
A kamarai tagfelvétel további követelménye a tagfelvételi kérelem benyújtását megelőző egy éven belül teljesített szakmai kompetencia vizsga. Szakmai kompetencia vizsgát nemcsak a hároméves szakmai gyakorlatukat lezáró könyvvizsgáló jelölteknek kell tenni, hanem azoknak is, akiknek bármely okból a korábbiakban megszűnt a kamarai tagságuk, ha újra kamarai tagok kívánnak lenni.
A 105. §-hoz
Olyan természetes személyek is kérhetik felvételüket a kamarába, akik külföldön már rendelkeznek jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel. Ha e könyvvizsgálók a kamarai tagfelvételüket ezen engedélyük alapján kérik, akkor – egyéb feltételek teljesítése mellett – minden esetben le kell tenniük egy különbözeti vizsgát is. Ez egy olyan vizsga, amelyet magyar nyelven kell teljesíteni, és amely a Magyar Köztársaság területén folytatott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásához szükséges ismeretek, vagyis lényegében az érintett magyar jogszabályok ismeretének az ellenőrzésére terjed ki.
A 106. §-hoz
A gyakorló könyvvizsgálók számára nagyon fontos a szakmai kompetencia folyamatos fenntartása és fejlesztése. Ennek érdekében a kamarai tag könyvvizsgálók kötelesek a szakmai továbbképzési rendszerben részt venni. Ez magában foglalja a minden kamarai tag könyvvizsgáló számára kötelező éves szakmai továbbképzést, a minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálók számára kialakított kötelező szakmai továbbképzést, valamint az azon kamarai tag könyvvizsgálók számára kialakított szakmai továbbképzést, akiket a minőségellenőrzés keretében köteleztek továbbképzésen való részvételre.
A 107-108. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara meghatározó szerepet tölt be a könyvvizsgálói szakterületen, indokolt részletesen szabályozni annak felépítését, működését. A kamara szervezetét a kamara központi szervei és területi szervezetei alkotják, amelyeket a törvényjavaslat felsorol.
A 109. §-hoz
A kamara alapszabály szerint működik. Az alapszabály meghatározza a kamara szervezetére, működésére és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat, összhangban a jogszabályi előírásokkal.
A 110-114. §-hoz
A kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, amelyet a kamara elnöke évenként legalább egyszer köteles összehívni. A törvényjavaslat meghatározza a küldöttek delegálásának szabályait, valamint a küldöttgyűlés legfontosabb feladatait és jogait.
A 115-118. §-hoz
Az elnökség a kamara operatív irányító testületi szerve, amely ellátja a törvényjavaslatban és az alapszabályban számára előírt feladatokat. A törvényjavaslat szabályozza az elnökség összetételét és az elnökségi ülések lebonyolításának rendjét is.
A 119-121. §-hoz
A kamara tisztségviselői: a kamara elnöke, a kamara alelnökei, a kamarai fegyelmi megbízott, a kamarai bizottságok elnökei, a kamara területi szervezeteinek elnökei, valamint az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület elnöke. A törvényjavaslat rendelkezik a tisztségviselők megválasztásának módjáról, az összeférhetetlenségi szabályokról és a tisztségviselői megbízatás megszűnésének eseteiről.
A 122-123. §-hoz
A kamara szervezetének élén az elnök áll. Legfontosabb feladatai: a kamara képviselete, a kamara működésének irányítása.
A 124. §-hoz
Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt alelnök helyettesíti. A kamara alelnökei az alapszabályban meghatározott szakterületüknek megfelelő kamarai bizottság elnöki tisztségét is betöltik. Az alelnökök hatáskörét és feladatait részletesen a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban kell meghatározni.
A 125-126. §-hoz
A kamara valamely tisztségviselőjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatokat a kamara főtitkára irányítja, hangolja össze. A főtitkár ellátja különösen a kamara igazgatási, gazdasági szervezetének irányításával, felügyeletével kapcsolatos feladatokat, igazgatási ügyekben képviseli a kamarát. A főtitkárt pályázat útján kell kinevezni. A főtitkár feladatait részletesen a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban kell meghatározni.
A 127-129. §-hoz
A kamara bizottságai (ellenőrző bizottság, fegyelmi bizottság, felvételi bizottság, oktatási bizottság, szakértői bizottság, központi választási bizottság, minőség-ellenőrzési bizottság) testületi szervként működnek. A törvényjavaslat meghatározza a bizottságok összetételére, működésére vonatkozó közös szabályokat.
A 130-132. §-hoz
A kamara ellenőrző bizottsága ellenőrzi a kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok, a kamara alapszabálya és önkormányzati szabályzatai érvényesülését a kamara központi szerveinél és területi szervezeteinél, valamint tisztségviselőinél. A törvényjavaslat meghatározza az ellenőrző bizottság feladatköréhez kapcsolódó jogokat és intézkedési lehetőségeket.
A 133-135. §-hoz
A kamara fegyelmi bizottságának legfontosabb feladata, hogy – a törvényjavaslatban meghatározott esetekben – lefolytassa a kamarai tag könyvvizsgálókkal, a könyvvizsgáló cégekkel szemben a fegyelmi eljárást. A törvényjavaslat a fegyelmi eljárások objektivitása, pártatlansága érdekében szigorú összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz a fegyelmi ügyben eljárókra vonatkozóan. Fontos garanciális elem ezen túlmenően, hogy az eljárás alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a fegyelmi ügyben eljárók ellen elfogultsági kifogást terjeszthet elő.
A 136. §-hoz
A kamara felvételi bizottsága látja el a könyvvizsgálói tevékenység engedélyezésével összefüggő legfontosabb feladatokat. Így – egyebek mellett – dönt a kamarai tagfelvételről, a könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezéséről és a könyvvizsgáló cégek engedélyezéséről is.
A 137. §-hoz
A kamara oktatási bizottsága – többek között – ellátja az okleveles könyvvizsgálói képzés hatáskörébe utalt feladatait, kidolgozza a szakmai továbbképzési rendszer középtávú és éves programját, szervezi és felügyeli az elnökség által elfogadott továbbképzési programok végrehajtását, lebonyolítja a könyvvizsgáló jelöltek szakmai kompetencia vizsgáit és ellátja a különbözeti vizsga lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. A törvényjavaslatban meghatározott feladatok tekintetében együttműködik az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testülettel.
A 138. §-hoz
A kamara szakértői bizottságának legfontosabb feladatai: összeállítja és naprakészen tartja a könyvvizsgálati, valamint az átvilágítási megbízásokra, a bizonyosságot nyújtó megbízásokra, a kapcsolódó szolgáltatásokra és a belső minőség-ellenőrzésre vonatkozó nemzeti standardokat, valamint az egységes szakmai szemlélet kialakítása érdekében állást foglal, véleményt nyilvánít a könyvvizsgálat körébe tartozó elméleti és gyakorlati kérdésekben és véleményét, állásfoglalását nyilvánosságra hozza.
A 139. §-hoz
A választási bizottságok elsődleges feladata a kamarai választások lebonyolításának előkészítése, a választásók lebonyolításának felügyelete, a választások eredményének megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, szükség esetén a választások törvényes rendjének helyreállítása, beszámolás a választások eredményéről. Választási bizottságok lehetnek: a kamara központi választási bizottsága és a hozzá tartozó jelölő- és szavazatszámláló bizottság, valamint a kamara területi szervezeteinek választási bizottsága és a hozzá tartozó jelölő- és szavazatszámláló bizottság.
A 140-143. §-hoz
A törvényjavaslatban meghatározott összetételű Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület (az OKKT) a kamara bizottságaként gondoskodik a kamara okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzatának kidolgozásáról, valamint – a kamara nevében – akkreditálja az okleveles könyvvizsgálói képzés programját. Ezen túlmenően – a kamara oktatási bizottságával együttműködve – részt vesz az okleveles könyvvizsgálói képzési programmal összefüggő kamarai feladatok ellátásában.
A 144. §-hoz
Az azonos szakterületen tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgálók a kamara alapszabályában meghatározott módon szakmai tagozatot létesíthetnek. A szakmai tagozatok működési rendjét a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban kell meghatározni.
A 145-146. §-hoz
A kamara területi szervezetei önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amelyek tevékenységében az illetékességi területén székhellyel, lakóhellyel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálók vesznek részt. A kamara területi szervezeteit, azok elnevezését és székhelyét, illetékességi területét, valamint a területi szervezetek létesítésére, működésére vonatkozó szabályokat a kamara alapszabálya határozza meg. A törvényjavaslat nem rendelkezik a területi szervezetek illetékességi területéről, így – ha a küldöttgyűlés ilyen döntést hoz – lehetőség van azokat regionális alapon létrehozni.
A 147-148. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a kamara működése finanszírozásának forrásait. A kamara működésének pénzügyi alapját jellemzően a következő források biztosítják: a tagdíjak, a hozzájárulások és az egyéb díjbevételek, a kamarai hatósági eljárásokért fizetett igazgatási szolgáltatási díjbevételek, a közfelügyeleti rendszer finanszírozása kapcsán a kamara egyes feladatainak ellátásához nyújtott állami támogatás. A törvényjavaslat kiemeli, hogy a minőségbiztosítás feladatainak ellátásával kapcsolatos költségek fedezetére a kamara pénzügyi tervében elkülönítetten kezelt Minőségbiztosítási Alapot kell képezni.
A 149-152. §-hoz
A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásának biztosítása céljából a kamara a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek könyvvizsgálói tevékenységét a törvényjavaslatban szabályozott minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenőrzi. A minőségbiztosítási rendszert a kamara minőség-ellenőrzési bizottsága irányítja. A törvényjavaslat megállapítja a bizottság feladat- és hatáskörét.
A 153-157. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a minőség-ellenőrzési bizottság tagja csak olyan személy lehet, akinek szakmai múltja garanciát jelent a bizottsági munka megfelelő ellátására (legalább hatéves könyvvizsgálói gyakorlattal rendelkezik, nem alkalmaztak ellene fegyelmi büntetést, eredményes minőség-ellenőrzést folytattak le könyvvizsgálói munkája tekintetében). A bizottság tagjait a küldöttgyűlés választja a minőségellenőrök közül.
A 158. §-hoz
A kamara minőségbiztosítási rendszerének átláthatósága érdekében a minőségellenőrzési bizottság éves munkaterv és éves minőség-ellenőrzési terv alapján végzi tevékenységét. Ezeket a terveket, valamint a végrehajtásukról szóló beszámolókat a kamara honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A 159-164. §-hoz
A minőség-ellenőrzési bizottság nevében a minőség-ellenőrzéseket a bizottság által nyilvántartásba vett kamarai tag könyvvizsgáló minőségellenőrök végzik. A törvényjavaslat szerint a minőségellenőröknek megfelelő és az általuk végzett minőség-ellenőrzéshez igazodó szakmai tapasztalatokkal kell rendelkezniük. A minőségellenőrök kiválasztása nyilvános pályázat útján történik.
A 165-173. §-hoz
A törvényjavaslat részletesen szabályozza a minőségellenőrzés lefolytatásának módját. Minőség-ellenőrzést kell lefolytatni a kamarai tag könyvvizsgálónál, a könyvvizsgáló cégnél – főszabályként – 6 évente legalább egyszer. Legalább 3 évente kell azonban minöség-ellenörzést lefolytatni a kamarai tag könyvvizsgálónál, a könyvvizsgáló cégnél, ha az közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóra vonatkozóan végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A minőség-ellenőrzés lefolytatására csak olyan minőségellenőrt lehet kijelölni, aki a vonatkozó függetlenségi és összeférhetetlenségi feltételeknek megfelel. Az ellenőrzés hatékonyságának biztosítása érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az ellenőrzés során köteles a minőségellenőrrel együttműködni, a helyszíni ellenőrzés feltételeit biztosítani. A minőség-ellenőrzésről a minőségellenőr záró jelentést készít. A záró jelentésre az ellenőrzés alá vont írásban észrevételt tehet. A minőség-ellenőrzési bizottság a záró jelentés és az arra tett észrevételek alapján határozatot hoz a minőség-ellenőrzés eredményének minősítéséről, az ellenőrzés alá vont részére a minősítés alapján tett ajánlásáról, valamint az indokolt intézkedés alkalmazásáról. Az ajánlást az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során figyelembe kell vennie. A minőség-ellenőrzés eredménye alapján a következő intézkedések hozhatók: kötelezés továbbképzésen való részvételre, figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére, fegyelmi eljárás kezdeményezése. A törvényjavaslat alapján tehát a könyvvizsgálói tevékenység nem megfelelő ellátása fegyelmi eljárást vonhat maga után, amelynek eredménye akár a könyvvizsgálói engedély visszavonása is lehet. A minőség-ellenőrzési bizottság évenként összefoglaló értékelést tartalmazó jelentést készít a tárgyévben lefolytatott minőség-ellenőrzések tapasztalatairól. A jelentést a kamara honlapján és a kamara lapjában nyilvánosságra kell hozni.
A 174. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a fegyelmi vétségek körét, egyúttal kimondja: a fegyelmi szabályok egyaránt vonatkoznak a kamarai tag könyvvizsgálókra és a könyvvizsgáló cégekre.
Fegyelmi vétség a szakmai szolgáltatás nyújtásával összefüggő kötelezettségek gondatlanságból vagy szándékosan történő megszegése, gondatlanságból vagy szándékosan a könyvvizsgálókra vonatkozó előírásokkal ellentétes magatartás tanúsítása, valamint a szakmai szolgáltatásoknak a gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt vagy szándékosan nem a jogszabályoknak és a kamara által megalkotott standardoknak megfelelő nyújtása. Ennek megfelelően fegyelmi vétségnek minősül – egyebek mellett – az előírt fizetési kötelezettségek (kamarai tagdíj, hozzájárulás) teljesítésének elmulasztása, a szakmai továbbképzési rendszerben való kötelező részvétel elmulasztása, az előírt adatszolgáltatások elmulasztása, az előírt könyvvizsgálói felelősségbiztosítás megkötésének, hatályban tartásának elmulasztása, illetve a jogszabályokban foglalt sajátos kötelezettségek megszegése a minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég esetében.
A 175-176. §-hoz
A fegyelmi eljárást a kamara elnöke írásban rendeli el, a fegyelmi vétségnek és bizonyítékainak, valamint a fegyelmi tárgyalás helyének és időpontjának közlésével. Az eljárást – a fegyelmi megbízott közreműködésével – a fegyelmi bizottság folytatja le. A törvényjavaslat szabályozza a fegyelmi eljárás objektivitását és pártatlanságát biztosító garanciális elemeket.
A 177. §-hoz
A fegyelmi eljárás során kétféle szankció alkalmazható: fegyelmi büntetés és figyelmeztetés. A fegyelmi büntetések köre: írásbeli megrovás, pénzbírság, a minősítés megvonása, illetve kizárás a kamarából, a könyvvizsgáló cég engedélyének visszavonása. Figyelmeztetés alkalmazásának van helye akkor, ha a fegyelmi vétség miatt – az ügy összes körülményére tekintettel – fegyelmi büntetés kiszabása nem indokolt.
A 178. §-hoz
A fegyelmi eljárás garanciális elemei között a törvényjavaslat szabályozza a jogorvoslati lehetőségeket is. A fegyelmi bizottság által lefolytatott fegyelmi tárgyaláson hozott írásbeli határozat ellen mind a fegyelmi eljárás alá vont, mind a fegyelmi megbízott fellebbezéssel élhet. A fellebbezésről a kamara elnöksége dönt. Ennek keretében az elnökség a fegyelmi tárgyaláson hozott fegyelmi határozatot helybenhagyhatja, megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti, vagy amennyiben a döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges – a fegyelmi tárgyaláson hozott fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezheti, és a fegyelmi bizottságot új eljárásra utasíthatja. Az elnökség döntése ellen bírósághoz lehet fordulni.
A 179. §-hoz
A fegyelmi bizottság évenként összefoglaló értékelést tartalmazó jelentést készít a tárgyévben lefolytatott fegyelmi eljárások tapasztalatairól, a kiszabott szankciókról. A jelentést a kamara honlapján és a kamara lapjában nyilvánosságra kell hozni.
A 180-183. §-hoz
Az Európai Unió könyvvizsgálati szabályozása modernizációjának egyik legfontosabb eleme a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés megkövetelése volt, mivel csak így biztosítható a könyvvizsgálói tevékenység hatékony felügyelete a határokon átívelő üzleti folyamatok mellett. A törvényjavaslat a kamarát jelöli ki az Európai Gazdasági Térség államainak a 2006/43/EK irányelv alapján kijelölt illetékes hatóságaival történő együttműködésre. A kamara ennek során az illetékes hatóságokkal – az azok feladatkörébe tartozó – adatokat, információkat cserélhet. A törvényjavaslat alapján a kamara a külföldi illetékes hatóságok megkeresése nyomán adatokat, információkat köteles szolgáltatni, illetve vizsgálatot folytat le. A kamara azonban bizonyos esetekben köteles megtagadni a külföldi illetékes hatóságtól érkezett kérés teljesítését. A törvényjavaslat a nemzetközi együttműködés kapcsán felhatalmazza a kamarát arra, hogy szükség esetén megkeresse az Európai Gazdasági Térség más államainak illetékes hatóságait. A kamara harmadik országok illetékes hatóságaival viszonosságon alapuló megállapodások alapján folytat együttműködést.
A 184-185. §-hoz
A kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer hatálya alá tartoznak. A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer célja, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlása átlátható, ellenőrizhető, számon kérhető keretek között történjen és ezen keresztül a közérdek megfelelően érvényesüljön. A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszert megfelelően finanszírozni kell, olyan módon, hogy az alapján a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer hatékonyan működjön. Mivel a közfelügyeleti rendszer egyes elemeit – a részben a kamarai tag könyvvizsgálók, és könyvvizsgáló cégek által finanszírozott – kamara működteti, a közfelügyeleti rendszer működéséhez szükséges források bizonyos hányadát a könyvvizsgálók befizetései alkotják. A kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek finanszírozásban való részvétele azonban nem eredményezheti a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer objektivitásának, pártatlanságának és függetlenségének csorbulását, ezért az éves állami központi költségvetésben biztosítani kell a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer megfelelő működéséhez szükséges költségvetési hozzájárulást is.
A 186-189. §-hoz
A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részeként a pénzügyminiszter Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottságot hoz létre. A bizottság tagjait nyilvános pályázat útján kell kiválasztani. A bizottság – feladatkörében eljárva – vizsgálja és értékeli a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részelemeit, így különösen a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezését, a kamarai nyilvántartások vezetését, a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok, a kamara etikai szabályzata, valamint a belső minőség-ellenőrzésre vonatkozó nemzeti standardok kialakítását, elfogadását, a szakmai továbbképzési rendszer és a minőségbiztosítás működését, valamint a fegyelmi eljárásokat.
A 190-192. §-hoz
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság 11 természetes személy tagból áll. Ugyanazon természetes személy legfeljebb két alkalommal lehet a bizottság tagja. Ennek megfelelően a törvényjavaslatban előírt feltételek fennállása esetén az egyes tagok egy alkalommal újra megválaszthatók (akár közvetlenül az első tagsági megbízatás lejáratát követően, akár a későbbiekben). A tagoknak megfelelő ismeretekkel és tapasztalatokkal kell bírniuk a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységgel összefüggő kérdéskörökben. A közérdek érvényre juttatása érdekében a bizottság tagjainak többsége nem gyakorló szakemberekből kell, hogy álljon. A nem gyakorló szakemberek a tagságuk időtartama alatt nem vesznek részt és a kinevezésüket megelőző három évben sem vettek részt könyvvizsgálói tevékenységben.
A 193-197. §-hoz
A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság működése során biztosítani kell az átláthatóságot.
Ennek érdekében a bizottság a tevékenységét éves munkaterv alapján végzi és az éves munkatervet, valamint az annak végrehajtásáról szóló beszámolót a kamara honlapján nyilvánosságra hozza. Mivel a közfelügyeleti rendszer egyes részelemeit a kamara működteti, a törvényjavaslat kimondja, hogy a kamara azon eljárásai tekintetében, amelyre a közfelügyelet kiterjed, köteles együttműködni a bizottsággal. A bizottság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet feltárása, kialakulásának megelőzése érdekében a közfelügyelet hatálya alá tartozó személyektől, szervezetektől minden olyan iratot, adatot, információt, nyilatkozatot megkérhet, amely e feladata ellátásához szükséges, valamint e célból betekinthet irataikba, könyveikbe és adathordozóikba. A bizottság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén javaslatot tehet a kamara, illetve a miniszter részére a könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet megszüntetésnek módjára, eljárást kezdeményezhet a kamara megfelelő hatáskörrel rendelkező szervénél, valamint törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet.
A 198-200. §-hoz
A könyvvizsgálói közfelügyelet rendszerének elsődleges célja, hogy a könyvvizsgálói tevékenység során a közérdek megfelelően érvényesüljön. Emellett indokolt működtetni a kamara feletti törvényességi felügyeletet is, amelynek célja annak folyamatos ellenőrzése, hogy a kamara alapszabálya, egyéb önkormányzati szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá hogy a kamara szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt és az egyéb önkormányzati szabályzatokat. A törvényességi felügyelet ezen túlmenően kiterjed az okleveles könyvvizsgálói képzési program és szakmai vizsgáztatás gyakorlati végrehajtásának ellenőrzésére is. A kamara felett a törvényességi felügyeletet a pénzügyminiszter gyakorolja. A törvényjavaslat meghatározza a törvényességi felügyelet keretében alkalmazható intézkedéseket, eljárásokat.
A 201-202. §-hoz
A törvény 2008. január 1. napján lép hatályba. A törvényjavaslat azonban 2007. július 1-jei hatálybalépéssel fogalmaz meg két feladatot: a kamara köteles összhangba hozni szervezetét, működését, szabályzatait a törvényjavaslat előírásaival, olyan módon, hogy azok 2008. január 1-jétől megfeleljenek a törvényjavaslatban foglaltaknak, valamint létre kell hozni a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottságot úgy, hogy az 2008. január 1-jétől elláthassa a törvényjavaslatban meghatározott feladatait. Tekintettel arra, hogy a kamara csak megállapodások alapján folytathat együttműködést harmadik országok illetékes hatóságaival, indokolt e megállapodások megkötésére megfelelő időt biztosítani a kamara részére. Ennek érdekében harmadik országokkal folytatott együttműködésre vonatkozó szabályok a 2006/43/EK irányelvben biztosított legkésőbbi időpontban (2008. június 28-án) lépnek életbe.
A 203. §-hoz
Mivel megváltoztak az engedélyezés, a szüneteltetés és a minősítés szabályai, indokolt rendelkezni arról, hogy a korábbi előírások alapján szerzett jogosultságokat hogyan kell értelmezni az új törvény alapján. A törvényjavaslat ezért kimondja, hogy az a természetes személy, aki a törvény hatálybalépésekor a kamara tagja, olyannak minősül, mint akit az új szabályok szerint vettek fel a kamara tagjai közé. Az a gazdasági társaság vagy szövetkezet, amely a törvény hatálybalépésekor bejegyzett könyvvizsgálói társaság, az új szabályok szerint engedélyezett könyvvizsgáló cégnek minősül. Az a természetes személy, akinek a törvény hatálybalépésekor a kamarai tagsága szünetel, olyan kamarai tagnak minősül, aki az új szabályok szerint szünetelteti a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását. A törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a törvény hatálybalépésekor rendelkezett minősítéssel, e műnősítést az új szabályok szerint megszerzett minősítésnek kell tekinteni. A kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek engedélye és minősítése (valamint a szüneteltetői státus továbbvitelének lehetősége) tehát érvényben marad az új törvény hatálybalépésével, ezzel összefüggésben nincs szükség külön eljárásra (például az engedélyek megújítására vagy az igazolványok cseréjére). Az átmeneti rendelkezések ugyanakkor egyértelművé teszik, hogy a kamarai tag könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek a törvény hatálybalépésétől kezdődően már az új előírások alapján kötelesek eljárni.
A 204. §-hoz
Mivel a törvény hatálybalépésének napjától csak a kamarajogosult a minősítések megadására, visszavonására, illetve a kapcsolódó nyilvántartások vezetésére, megfelelő átmeneti rendelkezéseket kell adni a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, a nem a kamara által lefolytatott minősítési eljárások lezárásához.
A 205. §-hoz
A törvényjavaslat változást hoz az okleveles könyvvizsgálói képzés rendszerében is. Ennek megfelelően átmeneti rendelkezésekkel szükséges a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő kérdéseket kezelni. A törvény hatálybalépése előtt hatályban lévő rendelkezések szerint megkezdett okleveles könyvvizsgálói képzéssel megszerzett okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megfelel az új szabályok szerinti okleveles könyvvizsgálói szakképesítésnek. Ideértendő az az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés is, amelyet az új törvény hatálybalépése előtt szereztek meg és az is, amelyet az új törvény hatálybalépése után szereztek meg, feltéve, hogy a kapcsolódó képzési program már az új törvény hatálybalépése előtt megkezdődött. A törvényjavaslat azt is kimondja, hogy azoknak az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező természetes személyeknek, akik a törvény hatálybalépése előtt hatályban lévő rendelkezések szerint kezdték meg a kamarai tagság előfeltételét jelentő szakmai gyakorlat megszerzését, nem kell szakmai kompetencia vizsgát tenniük a kamarai tagfelvételhez. Az új előírások alapján – a kamara bizottságaként – 2008. január 1-jével megkezdi működését az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület. Ennek megfelelően a korábbi törvényi előírások szerint működő Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Bizottság megszűnik, egyben elnökének, elnökhelyetteseinek, és tagjainak kinevezése 2008. január 1-jén hatályát veszti. A törvény hatálybalépésekor szakképző helyként és minősített oktatóként tevékenységet végzők jogállása a törvény hatálybalépésével összefüggésben nem változik, engedélyük érvényben marad. Hasonlóan jár el a törvényjavaslat a hatálybalépése előtt kinevezett vizsgabizottsági elnökök és vizsgáztatók tekintetében.
A 207. §-hoz
Az 1997. évi LV. törvény előírásai alapján indított, az új törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra (ideértve az okleveles könyvvizsgálói képzési programban való részvételt is) az eljárás indulásakor hatályban lévő előírásokat kell alkalmazni.
A 208. §-hoz
A törvényjavaslat általános jelleggel megteremti az összhangot a más jogszabályokban és az új törvényben alkalmazott terminológia között.
A 209. §-hoz
A törvényjavaslat az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i, az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006/43/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
A 210-212. §-hoz
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) kiegészítésre kerül azzal, hogy a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat külön-külön összesítve. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által felszámított díjakat az említett jogcímek szerinti részletezés nélkül, egy összegben, összesítve is be lehet mutatni.
A 213. §-hoz
A törvényjavaslat az Szt. könyvvizsgálati mentességre vonatkozó előírását is javasolja módosítani: nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül
a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
A fenti két feltétel együttes fennállása alapozza meg a könyvvizsgálati mentességet, tehát például önmagában az, hogy a vállalkozó által foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt, nem jelent mentességet a könyvvizsgálati kötelezettség alól. Indokolt utalni arra is, hogy az Szt. ezirányú módosítása nem érinti az Szt. könyvvizsgálati kötelezettséget előíró egyéb rendelkezéseit, tehát bizonyos gazdálkodók tekintetében továbbra sincs mentesítési lehetőség.
A 214. §-hoz
Az Szt. javasolt módosítása alapján a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízása csak megfelelő indok (így különösen: szerződésszegés) alapján mondható fel. A számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak. A gazdálkodó az ok megjelölésével közli a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a megbízásának időtartama alatt lemondott, vagy ha a megbízást a gazdálkodó felmondta.
A 215. §-hoz
Az Szt. javasolt módosítása – a gazdasági társaságról szóló törvény előírásaival összhangban – minden, a hatálya alá tartozó gazdálkodó tekintetében rendelkezik arról, hogy ha a megbízó legfőbb szerve könyvvizsgáló céget választ a könyvvizsgálói tevékenység ellátásra, a személyében felelős kamarai tag könyvvizsgáló helyettesítésére – annak tartós távolléte esetére – helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető. Helyettes könyvvizsgáló csak kamarai tag könyvvizsgáló lehet, aki megfelel mindazon követelményeknek, amelyeknek a helyettesített könyvvizsgálónak is meg kellett felelnie a feladat ellátásához. Az előírás rendezi a helyettes és a helyettesített könyvvizsgáló jogviszonyát.
A 216-218. §-hoz
Az Szt. javasolt módosítása az új könyvvizsgálói törvényben alkalmazott terminológiával való összhangot teremti meg, valamint kiegészíti az Szt. jogharmonizációs záradékát, mivel az Szt. egyes rendelkezései a 2006/43/EK irányelvnek való megfelelést szolgálják. Az Szt. új könyvvizsgálói törvénnyel módosított rendelkezéseit első alkalommal a 2008-ban induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
A 219-225. §-hoz
A törvényjavaslat tartalmazza a minősített könyvvizsgálókkal kapcsolatos előírások változása miatt szükségessé váló – alapvetően jogtechnikai jellegű, szakmai tartalmat nem érintő – törvénymódosításokat.
A 226. §-hoz
A gazdasági társaságokról szóló törvény javasolt módosításával megszűnik az a követelmény, hogy a részvénytársaságoknak – pusztán a cégforma miatt – minden esetben könyvvizsgálót kell választaniuk. A módosítás értelmében csak akkor kötelező a részvénytársaságoknál a könyvvizsgáló választása, ha azt külön jogszabály (például a számviteli törvény) vagy a társasági szerződés előírja.
A 227. §-hoz
A törvényjavaslat tartalmazza hatályon kívül helyezendő rendelkezéseket.
_