• Tartalom
Oldalmenü

A 2009. évi LXXIV. törvény indokolása

az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről

2009.08.20.
2002. július 26-án, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban az érdekegyeztetés megújításáról kötött megállapodásban a kormány, valamint az országos munkáltatói és munkavállalói szövetségek megerősítették szándékukat az ágazati érdekegyeztetés továbbfejlesztéséről. A PHARE-program támogatásával megindított munka során kidolgozott, 2003. július 2-án az OÉT Ágazati Tanácsa által elfogadott keretmegállapodás, valamint az ennek alapján kimunkált, a Kormány és a szociális partnerek által 2004. szeptember 22-én aláírt „Az ágazati párbeszéd bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről a jogi szabályozás megalkotásáig terjedő időszakban” című dokumentum rögzítette, hogy cél az autonóm ágazati párbeszéd jogszabályi feltételrendszerének létrehozása, s ezt a megállapodásban megfogalmazott normatív szabályok, valamint a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével kell kialakítani.
A megállapodás szerint olyan új intézményrendszer létrehozását kell szorgalmazni a hazai érdekegyeztetésben, amely ágazati szinten biztosítja a szociális partnerek közötti konzultációt, a kollektív megállapodások kötésének elterjedését, a munkáltatók és munkavállalók szakmapolitikai érdekérvényesítési lehetőségeinek szélesítését. Az ágazati szociális párbeszéd intézményrendszerének szabályozott kiépítése és kiegyensúlyozott működése esetén egy-egy ágazat munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseletei közösen léphetnek fel az ágazat fejlesztése érdekében, és autonóm módon dönthetnek az ágazatban követendő magatartási szabályok jelentős részéről.
Az ÁPB kétoldalú fórum: ágazati munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek lehetnek tagjai. Az ÁPB-k működésének alapvető elve, hogy egy adott ágazat egyetlen releváns munkavállalói vagy munkáltatói szervezete se legyen kizárva a konzultáció lehetőségéből, de a döntéseknél, a kollektív szerződések kötése során a reprezentatív, nagyobb támogatottsággal rendelkező szervezeteknek legyen döntő befolyása, míg kiterjesztett ágazati kollektív szerződés csak az ágazat meghatározó többségének részvételével jöhessen létre. Az autonóm ágazati szociális párbeszéd intézményrendszerének működtetése továbbá segíti a hazai szociális partnereket, hogy utat találjanak a hasonló struktúrában működő európai szociális párbeszédintézményekhez, részt vegyenek az európai ágazati párbeszédben, saját európai szervezeteiken keresztül, közvetlenül képviseljék és védjék sajátos érdekeiket.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat személyi hatályával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. A rendelkezés szerint az ágazati párbeszéd itt szabályozott rendszere a versenyszférában működik. Ez alól azok a munkáltatók, illetve érdek-képviseleti szerveik kivételek, amelyek költségvetési szervként a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatják. Ez esetben ugyanis ágazatokon átívelő szociális párbeszédről van szó, melynek során indokolt, hogy valamennyi érintett dolgozó érdekeinek képviselete lehetővé váljék.
A Javaslat definiálja a szociális párbeszéd célját és a középszintű szociális párbeszéd intézményeként a szociális párbeszéd bizottságokat, valamint ennek speciális, részletesen szabályozott fajtáját, az ágazati párbeszéd bizottságokat (ÁPB). Rendezi továbbá az al-, valamint szakágazati szintű párbeszéd kereteit, a magasabb és alacsonyabb szinten létrejövő bizottságok egymáshoz való viszonyát.
A 3–4. §-okhoz
A Javaslat az ÁPB alapvető feladatait definiálja, és ehhez hozzákapcsolja az államigazgatási szervek ÁPB munkájának segítésére irányuló kötelezettségét is. Meghatározza az ÁPB-k hatáskörének terjedelmét az érdekegyeztetés rendszerében.
Az 5–8. §-okhoz
A Javaslat meghatározza az ÁPB-tagságra jogosult érdekképviseleteket, a tagsági jogosultság részletes feltételeit annak érdekében, hogy az ÁPB munkájában kellő ágazati súllyal rendelkező szervezetek vehessenek részt. Definiálja az ÁPB-ben való részvétel általános feltételeit, meghatározza, milyen esetben lehet ágazatinak tekinteni a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseleteket.
A kirekesztés elkerülése érdekében a Javaslat lehetővé teszi az ágazati szociális párbeszédet abban az esetben is, ha az adott ágazatban nem működik érdekképviselet létrehozásához megfelelő számú (tíz) munkáltató, illetve ha a társadalmi szervezet létrehozása – a bizonyítható kezdeményezés ellenére – azért hiúsult meg, mert a csatlakozni kívánó munkáltatók száma nem érte el ezt a számot. E szabály alkalmazásának feltétele, hogy a társadalmi szervezetet létrehozni kívánó munkáltatók foglalkoztassák az ágazatban munkaviszonyban állók legalább 80%-át.
A rugalmas részvételi feltételek között szerepel továbbá, hogy az érdekképviseletek egymással koalícióra léphetnek a feltételek elérése érdekében. Ekkor a szociális párbeszéd folyamatában együttesen, egy szervezetként járnak el.
A 9–10. §-okhoz
A Javaslat szabályozza az ÁPB létrehozásának alapvető eljárási kereteit, kimondva, hogy az ÁPB létrehozása – nyilvános eljárás keretében – a szervezetek megállapodásán alapul. A Javaslat garantálja, hogy az ÁPB-hez később is csatlakozhassanak olyan szervezetek, amelyek a törvényi feltételeknek megfelelnek. Az ÁPB tagjai az ilyen szervezetek csatlakozását nem zárhatják ki.
A 11. §-hoz
A Javaslat felsorolja az ÁPB megszűnéséhez vezető körülményeket, valamint meghatározza, hogy mikor szűnhet meg, illetve kötelezően mikor szűnik meg egy adott érdek-képviseleti szervezet ÁPB-tagsága.
A Javaslat az ÁPB tagjainak jogosultságainál három szintet különböztet meg: a tanácskozási jogot, a döntési jogot, valamint a reprezentativitáshoz kötött jogokat. Utal a Javaslat a mellékleteiben meghatározott szempontrendszerre, amely alapján a tanácskozási, illetve döntési jogosultság meghatározható. A jogosultságokat az érdekképviseleteknek a döntési jogosultságról való, a szempontrendszertől eltérő megállapodása is szabályozhatja. A Javaslat meghatározza az ágazati reprezentativitás szabályait is. A döntési jogosultsággal ellentétben a reprezentativitásról a törvényben foglaltaktól eltérő tartalmú megállapodás nem születhet.
A 13. §-hoz
A Javaslat rendelkezik az ÁPB működésének keretszabályairól, elsődlegesnek tekintve a felek megállapodását minden olyan kérdésben, amely tekintetében a Javaslat nem fogalmaz meg kógens szabályokat.
A 14–18. §-okhoz
A Javaslat a felek ÁPB-ben létrehozható megállapodásai közül az ÁPB-ben kötött kollektív szerződésre vonatkozó szabályokat határozza meg részletesen. Rögzíti – egy négylépcsős eljárás keretei között – a megkötéskor érvényesülő tagsági jogosítványokat, illetőleg a kollektív szerződés munkáltatói oldalról meghatározott személyi hatályát.
Rendelkezik a Javaslat a kollektív szerződéshez való csatlakozás szabályairól, megszűnésének feltételeiről. A megkötő szervezet kiesése csak akkor eredményezi a kollektív szerződés megszűnését, ha e érdekképviselet nélkül a KSZ egyáltalán nem lett volna megköthető. A kiterjesztés szabályait a jelenlegi előírásoknál részletesebben megfogalmazva több garanciális elemmel egészíti ki, ideértve az ágazati miniszter véleményének kikérését, a jogszabályi előírásoknak való megfelelés követelményét, a jogorvoslati lehetőségek rendezését. A közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályok szerint meghozott határozat ellen minden érintett – az adott ágazatban működő bármely szakszervezet vagy munkavállaló, illetve munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy munkáltató – bírósághoz fordulhat.
A 19. §-hoz
Kiemelt társadalmi érdek fűződik a megváltozott munkaképességűek és az őket foglalkoztatók érdek-képviseletei közötti szociális párbeszéd fejlesztéséhez. A Javaslat értelmében ez a párbeszéd a Rehabilitációs Párbeszéd Bizottságban folyik, amelynek az általános, az ÁPB-kre vonatkozó szabályaitól eltérő rendelkezéseit is megfogalmazza, építve a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatókra érvényes jogszabályokra.
Az a körülmény, hogy a Rehabilitációs Párbeszéd Bizottságban e törvény szabályai szerint nem köthető kollektív szerződés, természetesen nem zárja ki, hogy a bizottságban részt vevő felek a Munka Törvénykönyve szabályai szerint kollektív szerződést kössenek, ebben meghatározva a megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozó különös foglalkoztatási feltételeket.
Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsára vonatkozó szabályok meghatározásával a Javaslat biztosítja az ÁPB-k és a társadalmi párbeszédért felelős miniszter közötti koordináció lehetőségét.
A 21–24. §-okhoz
A Javaslat az ÁPB-tagság és reprezentativitás feltételeinek meghatározásával kapcsolatos alapvető eljárási és adatkezelési szabályokat foglalja össze, építve a közigazgatási eljárás általános szabályaira. Részletezi továbbá az ÁRMB tagjainak tripartit módon történő megválasztásával, illetve delegálásával kapcsolatos eljárásrendet, a megbízatás megszűnésének eseteit. Garanciális összeférhetetlenségi előírásokat fogalmaz meg a részvétel megállapítását ellátó testület tagságát illetően.
A 25. §-hoz
Az ÁPB-k működése elősegítésének szabályait rendezi a Javaslat, rögzítve, hogy csak olyan ÁPB számára biztosíthatók a működési feltételek, amely a jogszabályoknak megfelelően jött létre, és ezt az ÁRMB határozatában kimondta. A törvényjavaslatban meghatározott, működést biztosító eszközök forrása a Munkaerőpiaci Alap.
A 26. §-hoz
A Javaslat összefoglalja a törvényben, illetve a törvény mellékleteiben használt fogalmak értelmezését, figyelemmel a kollektív intézményrendszer nemzetközi irodalomban használatos fogalomrendszerére.
A 27–29. §-okhoz
A záró rendelkezések között a Javaslat rendelkezik a hatálybalépésről, az átmeneti rendelkezésekről, a végrehajtási szabály és a részletes kiterjesztési eljárás megalkotására történő felhatalmazásról, valamint a jelen törvény módosítással is érintett, korábbi módosító törvényekkel összefüggő deregulációs szempontú hatályon kívül helyezésről.
A munkavállalói érdekképviseletek súlyának mérésénél az üzemi tanács választások eredménye csak abban az esetben vehető figyelembe, amennyiben a választások megtartásakor már ismert volt, hogy a választás eredménye az ágazati párbeszédben való részvételt is befolyásolja. Erre tekintettel a Javaslat kimondja, hogy csak a hatálybalépését követően megtartott választások eredménye vehető figyelembe, és átmeneti szabályt is megfogalmaz arra az esetre, ha figyelembe vehető eredmény még nem áll rendelkezésre.
Az ÁRMB-re vonatkozó rendelkezések hamarabb lépnek hatályba annak érdekében, hogy ezen, az ágazati párbeszéd intézményes megindulásához alapvető jelentőségű testület zökkenőmentesen kezdhesse meg tevékenységét. Az ágazati párbeszéd normatív támogatására vonatkozó szabályok 2007. január 1-jén lépnek hatályba, mivel 2006-ra vonatkozóan a szociális partnerek és a tárca között korábban létrejött megállapodás már rendezi a kérdést.
A Javaslat részletesen szabályozza, hogy a hatálybalépéskor működő ÁRMB-k meddig és milyen feltételek alapján működhetnek tovább, illetőleg milyen határidőig kell megtenniük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a törvényi szabályozásban szereplő feltételeknek megfelelő ÁPB-vé alakuljanak át.
Az egyesülés formában működő munkáltatói érdekképviseletek, valamint az érdekképviseletek ágazati tagozatai számára „türelmi időt” biztosít a tervezet a társadalmi szervezetté történő átalakulásra. A Javaslat rögzíti, hogy az átalakulást követően e szervezetek a korábban az ÁPB-ben résztvevők jogutódjának tekintendők az ÁPB-ben gyakorolt jogosultságokat illetően. E szabály attól függetlenül alkalmazandó, hogy az eredeti szervezet a munkaviszonnyal kapcsolatos érdek-képviseleti tevékenységének az új társadalmi szervezet részére történő átadását követően továbbműködik-e.
A törvény hatálybalépésekor érvényben lévő ágazati kollektív szerződések további fennmaradását garantáló szabályt annak érdekében tartalmaz a Javaslat, hogy az adott ágazatokban a munkavállalók helyzete az új törvény hatálybalépése miatt ne váljon kedvezőtlenebbé.
A 30. §-hoz
A polgári perrendtartásról szóló törvény módosítására az ÁPB jogszerű létrejötte, a tagokat megillető jogosultságok, a részvételi feltételek, illetve a kollektív szerződés hatályának kiterjesztésével összefüggő határozatok elleni bírósági jogorvoslat biztosítása érdekében van szükség.
A 31–33. §-okhoz
A Munka Törvénykönyve módosításának célja a Javaslattal való összehangolás.
_