• Tartalom
Oldalmenü
A 2010. évi számú LXXXVII. törvény indokolása
a Nemzeti Földalapról
Indokolás
1–3. §-hoz
A tervezet 1. §-a a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek körét és rendeltetését határozza meg. A tervezet 2. §-a rögzíti, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására és nyilvántartására, a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A tervezet 3. §-a megállapítja a Nemzeti Földalap feletti a tulajdonosi joggyakorló személyét, és e joggyakorlás módját, valamint az állam képviseletét a polgári jogviszonyokban. A tervezet szerint a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) útján gyakorolja.
4. §-hoz
A tervezet 4. §-a tartalmazza az NFA jogállását, az NFA elnökének és elnökhelyetteseinek kinevezésére, felmentésére, javadalmazására vonatkozó, valamint ezen személyekkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat. E § tartalmazza továbbá a NFA elnökének és elnökhelyetteseinek, valamint az alkalmazottainak a jogviszonyát. A tervezet rögzíti azt is, hogy az NFA alapító okiratát, és a szervezeti és működési szabályzatát a miniszter a Magyar Közlönyben teszi közzé.
5–8. §-hoz
A tervezet 5. §-a rögzíti az Országgyűlés részére történő éves beszámolási kötelezettséget a Nemzeti Földalap helyzetéről és az NFA tevékenységéről, valamint a földbirtok-politikai irányelvek érvényesüléséről, továbbá e kötelezettség teljesítésének a módját. A tervezet 6. és 8. §-a részletesen felsorolja a miniszter, az NFA elnöke és a Birtokpolitikai Tanács (a továbbiakban: Tanács) Nemzeti Földalappal kapcsolatos feladatait. A Tanács működése biztosítja a Nemzeti Földalap kiemelt szintű stratégiai irányítását és a nagyobb volumenű földügyletekre vonatkozó megfelelő döntéshozatalt, különös figyelemmel az idetartozó termőföldvagyon sajátosságaira, nagyságrendjére és nemzetgazdasági jelentőségére.
10–13. §-hoz
A tervezet 10. §-a tartalmazza a Tanács elnökének és tagjainak (a továbbiakban együtt: Tanács tagjai) kinevezésére vonatkozó, valamint ezen személyeket érintő összeférhetetlenségi szabályokat. A tervezet 11. §-a garanciális rendelkezéseket tartalmaz az NFA elnöke, elnökhelyettese, a Tanács tagja, az ellenőrző bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa jogviszonyára a törvényesség, a szakmaiság és a pártatlanság biztosítása érdekében, továbbá rendelkezik az NFA elnökét, elnökhelyettesét, a Tanács tagjait, az ellenőrző bizottság tagjait terhelő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről. A tervezet 12. §-a az NFA elnökének, a Tanács tagjainak, az ellenőrző bizottság tagjainak a felelősségi szabályait rögzíti. A tervezet 13. §-a a Tanács tagjai megbízatása megszűnésének eseteit sorolja fel.
14. §-hoz
A tervezet 14. §-a tartalmazza azt, hogy a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék gyakorolja. Emellett tartalmazza a – társadalmi kontrollként funkcionáló – Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottság tagjainak a megválasztását, e személyeket érintő összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá az ellenőrző bizottság működésének legfontosabb szabályait.
15. §-hoz
A tervezet 15. §-a tartalmazza, hogy mely állami tulajdonú földrészletek tartoznak a Nemzeti Földalapba, továbbá törvényi szintre emeli fel a 48/2002. (VII. 19.) OGY határozatban megfogalmazott földbirtok-politikai irányelveket, és rögzíti, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket ezen irányelvek szerint kell hasznosítani.
16–17. §-hoz
A tervezet 16. §-a tartalmazza azokat az eseteket, amelyek alapján valamely földrészlet a Nemzeti Földalapba kerül. A tervezet – bizonyos feltételek teljesülése esetén – az ingatlan-nyilvántartásban “állami terület I.” megnevezéssel szereplő azon földrészletek sorsát is kezeli, amelyek honvédelmi célú felhasználása, használata már nem indokolt. A tervezet 17. §-a előírja az NFA részére a működéséhez szükséges naprakész vagyonkataszter vezetését.
18–23. §-hoz
A tervezet 18–22. §-ai szabályozzák a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítását. A tervezet szerint a hasznosítás egy gyűjtőfogalom, amely alatt a Nemzeti Földalapba tartozó a földrészlet eladását, haszonbérbe adását, vagyonkezelésbe adását, és cseréjét kell érteni. A hasznosítás során a főszabály a nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladás, illetve a nyilvános pályáztatás útján történő értékesítés. E főszabály alóli kivételeket a tervezet rögzíti. A tervezet 19. §-a garanciális előírásokat rögzít a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására irányuló szerződések jogosultjaival szemben. A tervezet 20. §-a rögzíti a vagyonkezelői jogviszony létrejöttét és tartalmát. A tervezet 21. §-a tartalmazza az NFA-nak a szövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek hiánya esetén (ún. Ak hiányos volt termelőszövetkezeti területek esetén) a kiadatlan részaránytulajdonnal rendelkező személyek részére – a hatósági földkiadáshoz szükséges – földterület biztosítását, továbbá azon speciális jogügyleteket, amelyek esetében a főszabály szerinti hasznosítási módtól el lehet térni. A tervezet 22. §-a szabályozza az önkormányzatok részére meghatározott célokból történő ingyenes vagyonkezelésbe adás, és tulajdonba adás eseteit. A tervezet 23. §-a kimondja, hogy az NFA előzetes hozzájárulásával lehet a vagyonkezelésbe, haszonbérbe adott földrészletek művelési ágát, más célú hasznosítását, és a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást végrehajtani, továbbá rögzíti, hogy a védett természeti területek, erdők tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.
24–25. §-hoz
A tervezet 24. és 25. §-a a Nemzeti Földalap gyarapításának két módjáról, a tulajdonos részéről történő földfelajánlásról, és az NFA által gyakorolt az elővásárlási jog alkalmazásáról rendelkezik. Az elővásárlási joggal kapcsolatban megemlítendő, hogy a hatályos szabályozás – a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 8. § (2) bekezdése szerint az államot megillető elővásárlási jog gyakorlása érdekében a vételi ajánlatot a tulajdonosnak közvetlenül a földalapkezelő szervezet részére kell megküldeni. Ugyanakkor a Tft. 10. § (6) bekezdése kimondja, hogy a Tft., valamint a Ptk. alapján fennálló törvényes elővásárlási (előhaszonbérleti) jog esetén a tulajdonosnak az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. Ennek alapján a hatályos szabályozás szerint az ajánlatnak két közlési módja áll fenn. Az ajánlatot az állam felé közvetlenül személyesen vagy postai úton, míg minden más törvényi elővásárlásra jogosulttal hirdetményi úton kell közölni. Külön probléma, hogy a hatályos szabályozás mellőzi rögzíteni, hogy a földalapkezelő szervezet mennyi időn belül jogosult az ajánlatra elfogadó nyilatkozatot tenni. A termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet csak a hirdetményi úton közölt, azaz a kifüggesztett ajánlat esetére rendelkezik az elfogadó nyilatkozat megtételére vonatkozó 15 napos határidőről. A tervezet alapján a földalapkezelő szervezetre is a hirdetményi közlés szabályai lesznek az irányadóak. Az elővásárlási jog határidőben történő gyakorlását segíti a 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet azon rendelkezése, miszerint az ajánlatról a kormányzati portálon tájékoztatót kell közzétenni. Ezen módosítással a tulajdonosok mentesülnek a postaköltségek megfizetése alól, továbbá megszűnik az állam javára fennálló, a közlési módok közötti megkülönböztetés.
26–27. §-hoz
A tervezet 26. §-a a pályázati felhívással kapcsolatos legfontosabb szabályokat tartalmazza. A pályáztatási eljárás részletes szabályait rendelet fogja tartalmazni. A tervezet 27. §-a pedig a nyilvánosság tájékoztatása céljából előírja a Nemzeti Földalapba tartozó értékesítésre, vagyonkezelésre vagy haszonbérbe adásra szánt földrészletek jegyzékének a közzétételét.
28–31. §-hoz
A tervezet 28. §-a kimondja, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításából származó bevételeket földvásárlásra, valamint a földbirtok-politikai irányelvek megvalósítására kell fordítani. A tervezet 29. §-a az állam helytállási kötelezettségét rögzíti. A tervezet 30. §-a a Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatok körét tartalmazza, továbbá a kötelezően nyilvánosságra hozandó szerződések körét határozza meg. A tervezet 31. §-a rögzíti az NFA kötelezettségét arra az esetre, amikor a földrészlet a Nemzeti Földalból kikerül.
32–33. §-hoz
A tervezet 32. és 33. §-a a felhatalmazó, és a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.
34–35. §-hoz
A tervezet 34. §-a az NFA megalapításával összefüggő átadás-átvételi feladatokat, a tulajdonos joggyakorló személyében bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésével összefüggő eljárást, valamint az új Nemzeti Földalapról szóló törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
A tervezet 35. §-a a “földért életjáradékot” programmal kapcsolatos folyamatban lévő eljárások folytatását garantálja.
36–39. §-hoz
A tervezet 36–38. §-ai a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt (a továbbiakban: Tft.) módosítják. A tervezet 36. §-a a Tft. 3. § m) és n) pontjában foglalt helyben lakó és helyben lakó szomszéd fogalmi meghatározását módosítja. A Tft. a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd jogi fogalmát az elővásárlási, és az előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggő jogosulti kör kapcsán határozta meg. Ebből következően az említett jogok jogosulti sorrendjének újraszabályozásánál alapvető kérdés, hogy mely személyek tartoznak a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd fogalmi körébe. A tervezet szerint helyben lakónak az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély minősül, akinek a bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik, illetőleg akinek legalább három éve a bejelentett lakóhelye olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van. A helyben lakó definíciójának újraszabályozásával megszűnik a “helyben lakó jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet” státus. Ezzel elkerülhetővé válik az, hogy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) természetes személy tagjait, illetve részvényeseit is elővásárlási jog illessen meg úgy, hogy egyébként ezen személyek nem felelnek meg a hatályos szabályozás szerinti, a magánszemély helyben lakóra vonatkozó kritériumoknak. Ugyanis a hatályos szabályozás nem közvetlenül a gazdálkodó szervezet tagja, illetve részvényese oldaláról állította fel a kritériumokat, hanem közvetve a gazdálkodó szervezet oldaláról. Márpedig a gazdálkodó szervezet jogai és kötelezettségei elválnak azok tagjaitól (részvényeseitől.) A helyben lakó fogalmi meghatározásából továbbá elhagyásra került azon vagylagosan teljesíthető feltétel, miszerint elegendő, ha a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkező magánszemély vállalja a helyben lakást és a mezőgazdasági tevékenység élethivatás-szerű folytatását [Tft. hatályos 3. § m) pont 3. alpont]. Ezen módosítás indoka, hogy a fogalmi meghatározásban szereplő, a jövőre vonatkozó kötelezettségvállalás – annak szabályozatlansága okán – fiktív.
A hatályos szabályozás szerint csak az a helyben lakó minősül helyben lakó szomszédnak, akinek a tulajdonában vagy használatában álló termőföld vagy tanya (a továbbiakban együtt: termőföld) közvetlenül szomszédos a vételi vagy haszonbérleti ajánlat tárgyát képező termőfölddel. A helyben lakó szomszéd fogalmának módosítása azt a gyakorlati problémát kívánja orvosolni, amikor két termőföldet út, árok, csatorna választ el egymástól, s így a két földrészlet egymással nem közvetlenül szomszédos. Méltánytalan, és nem a jogalkotói célt szolgálja az, hogy az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jog gyakorlása kapcsán az a helyben lakó ne essen a helyben lakó szomszéd fogalmi körébe, akinek a tulajdonában, illetve használatában olyan termőföld áll, amely az ajánlat tárgyát képező termőfölddel szomszédos, de például azokat éppen a földrészletek megközelíthetőségét szolgáló út választ el egymástól.
A tervezet 37. §-a a Tft. 10. § (1) és (2) bekezdésében foglalt elővásárlásra jogosultak sorrendjét szabályozza újra. A tervezett szabályozás célja, hogy elsősorban a mezőgazdasághoz élethivatás-szerűen kötődő személyek legyenek az elővásárlási jog kedvezményezettjei, azzal, hogy a joggyakorlás során továbbra is előnyt élveznek a fennálló haszonbérleti jogviszonyok jogosultjai.
Az elővásárlásra jogosultak sorrendjének kialakításánál további változás a hatályos rendelkezésekhez képest, hogy első helyen a Magyar Államot illeti meg az elővásárlási jog. Az államot megillető elővásárlási jogot – az Nfatv. 8. § (1) bekezdése alapján – a földalapkezelő szervezet gyakorolja az állam nevében. Az államot megillető elsőhelyi elővásárlási jog biztosításának az az oka, hogy a földalapkezelő szervezet az Nfatv. 2. § (2) bekezdésében rögzített feladatát, nevezetesen a földbirtok-politikai irányelveket érvényesíthesse, és legyen lehetősége a tulajdonjog adásvétellel történő átruházása esetén “piaci szereplőként” eljárni. Az elsőhelyi elővásárlási jog biztosításával a földpiac aktív szereplőjévé előlépő állam betöltheti azt a feladatát, hogy köztulajdonba került termőföldeket – elsősorban pl. a családi gazdálkodók és/vagy a letelepedni és gazdálkodni akaró, gyermekek világra hozatalát és felnevelését vállaló fiatal párok részére történő tartós használatba adással – az agrár-, a vidék-, a népesedés- és a szociálpolitika céljára hasznosíthassa, elősegítse a közcélú földkészlet-gazdálkodást. A földalapkezelő szervezet útján az államot megillető elsőhelyi elővásárlási jog alkotmányos határok közötti kedvezmény, mert nem a tulajdonhoz való jogot érinti, nem a tulajdon megszerzése tekintetében tesz különbséget az állam javára, hanem az elővásárlási jogok rangsorát állapítja meg, így a Nemzeti Földalap működésével megmarad a gazdasági szempontú szabályozási koncepción belül. A Tft. 10. § (2) bekezdésének módosítását az indokolja, hogy a helyben lakó és ennek alapján a helyben lakó szomszéd fogalmi meghatározása a tervezet szerint módosul, amelyből következően e jogosulti körökből kikerül a gazdálkodó szervezet.
A tervezet 38. §-a a Tft. 10. § (5) bekezdését módosítja. A módosítás indoka az elővásárlásra jogosultak sorrendjének tervezett megváltoztatása okán a módosult számozásra való megfelelő utalás, továbbá az, hogy a tervezet szerint megszűnik a gazdálkodó szervezet tagjainak és részvényeseinek biztosított elővásárlási jog.
A tervezet 39. §-a a Tft. módosításával kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, valamint a folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos garanciális szabályokat rögzíti.
40–45. §-hoz
A tervezet 40–45. §-ai a módosító rendelkezéseket tartalmazzák. A tervezet módosítja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt, a Tft.-t, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvényt, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényt (a továbbiakban: Vtv.), a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényt, továbbá a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvényt.
46. §-hoz
A tervezet 46. §-a a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza. A tervezet 46. § (1) bekezdés a)–c) pontjai az Nfatv.-t és módosításait helyezik hatályon kívül, figyelemmel az új szervezet felállítására. A tervezet 46. § (1) bekezdés d) pontja a Tft. 21. § (2) bekezdés c) pontját helyezi hatályon kívül, melynek indoka megegyezik a 37. §-hoz fűzött indokolással, nevezetesen azzal, hogy a helyben lakó és ennek alapján a helyben lakó szomszéd fogalmi meghatározása a tervezet szerint módosul, amelyből következően e jogosulti körökből kikerül a gazdálkodó szervezet.
A tervezet 46. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezi a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 23. § (3) bekezdését, amely szerint termőföld belterületbe vonása esetén a fizetendő földvédelmi járulék negyedét kell megfizetnie az önkormányzatnak, ha a belterületbe vonást az önkormányzat legalább tizenöt új munkahely megteremtését eredményező beruházás megvalósulása érdekében kezdeményezi. A Tfvt.-be e rendelkezést a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény iktatta be, amely számos gyakorlati problémát vet fel, és alkalmazhatatlannak bizonyul. Az alkalmazhatatlanság abban ölt testet, hogy a helyi önkormányzat a jövőre vonatkozóan nem tudja igazolni az új munkahely megteremtését eredményező beruházás megvalósítását. Ezen túl szabályozatlan az az eset, amikor a beruházás mégsem valósul meg, vagy ha meg is valósul, de kevesebb személyt foglalkoztatnak az előírtnál. A termőföldek megalapozatlan belterületbe való vonásának az igénye tapasztalható akkor, amikor nem létező beruházási szándékok ellenére az önkormányzatok “munkahelyteremtésre”, avagy mögöttesen az önkormányzatok anyagi helyzetére való hivatkozással kérik a termőföldek belterületbe vonásának engedélyezését a földhivataloktól. A központi költségvetést megillető, és a föld minősége szerint differenciált mértékű földvédelmi járulék – a földhivatal előzetes engedélyezési eljárása mellett – a termőföld védelmét szolgálja. A földvédelmi járulék összegének mérséklése ezért a földvédelem ellen hat. Mindezek alapján a hivatkozott törvényhely hatályon kívül helyezése indokolt termőföldvédelmi szempontból.
A tervezet 46. § (1) bekezdés f)–h) pontjai, valamint a tervezet 46. § (2) bekezdése az új törvény megalkotása okán helyezik hatályon kívül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény 10. § (2) bekezdés i) pontját, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 42. § (27) bekezdését, továbbá az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 26. § (5) bekezdésében, és a Vtv.-ben az Nfatv.-re, illetve a Nemzeti Földalapra utaló szövegrészeket.
_