• Tartalom
Oldalmenü
2011. évi CIII. törvény indokolása
a népegészségügyi termékadóról
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és jelentősen elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne. Az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás elterjesztése, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás csökkentése a magyar lakosság körében a népegészségügyi program elengedhetetlen részét képezik. Fontos összefüggés ugyanis, hogy az egyénre fordított egészségügyi kiadások és az egészségkárosító életmód között pozitív korreláció áll fenn. Az elmúlt évtizedekben az egészségpolitika mozgástere ugyanakkor nagyon leszűkült a szükséges egészségügyi és népegészségügyi programok finanszírozási hátterének megteremtéséhez.
A népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja éppen ezért az, hogy az egészségügyre fordítható források bővüljenek. További fontos célkitűzés, hogy az élelmiszerpiac kínálata az egészséges táplálkozás irányába változzon, illetve az élelmiszergazdaság szereplőit ilyen termékek előállítására ösztönözze. Mindezt segíti, ha az új bevételi forrás olyan termékadóból ered, mely azoknak a termékeknek a forgalmazását terheli, melyek fogyasztás a bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordoz. E tekintetben egészség-kockázati tényezőt jelent a termékek jelentős cukor-, illetve sótartalma, továbbá bizonyos magas cukortartalmú termékek koffeintartalma.
A Javaslat a népegészségügyi termékadót klasszikus egyfázisú forgalmi adóként fogalmazza meg, azaz a különféle cukor-, só- és koffein-tartalmú termék első belföldi értékesítését teszi adókötelessé.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Javaslat a törvény alkalmazását elősegítendő az értelmezőrendelkezéseket tartalmazza.
a 2. §-hoz és a 3. §-hoz
A Javaslat e szakaszban határozza meg, hogy mely termékek, termékcsoportok első belföldi forgalmazása vált ki adókötelezettséget, és azt, hogy az adókötelezettség az adóköteles termék első belföldi teljesítési helyű értékesítéséhez kötődik. A javaslat teljesítési hely fogalmát az értelmező rendelkezések között az áfatörvény szerinti teljesítési hellyel azonosítja.
A Javaslat azt is előírja, hogy az adó alanya – az adókötelezettség teljesítésének nyomon követhetősége érdekében – az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton valamint ezek hiányában – a vevő részére kiállított – okiraton köteles feltüntetni, hogy a népegészségügyi termékadó-kötelezettség őt terheli.
a 4. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy az adó alanya az a személy, aki vagy amely adóköteles terméket Magyarországon első alkalommal értékesít. A Javaslatnak az adókötelezettségre vonatkozó rendelkezésével összevetve mindez azt jelenti, hogy az adó alanya magyarországi előállítású adóköteles termék esetén a gyártó, külföldi termék Magyarországra való behozatala esetén pedig az adóköteles termék első belföldi értékesítője. Az adót az adó alanyának kell megfizetni, akkor is ha az adóalany nem közvetlenül a végső fogyasztó számára értékesít.
az 5. §-hoz
A Javaslat az adó alapjaként az adóköteles termék forgalmazott mennyiségét jelöli meg – a termék jellegének megfelelően – kilogrammban vagy literben kifejezve.
a 6. §-hoz
A Javaslat e szakaszban az adó mértékét – figyelembe véve azt, hogy egyes élelmiszerek fogyasztása mennyiségi egységre vetítve nagyobb egészségkockázatot hordoz – határozza meg.
a 7. §-hoz
A Javaslat értelmében mentes az adó alól az az értékesítő, aki naptári éven belül adóköteles termékből összességében 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kevesebb mennyiséget étékesít. E mentesség indoka az, hogy a saját fogyasztáson túl a piacra csak kis mennyiségben értékesítőt (jellemzően kisebb méretű előállítókat) ne terhelje az adóhatóság számára az adóból származó bevétellel szinte azonos adminisztrációs költséggel járó adókötelezettség.
Ezen túlmenően a Javaslat értelmében mentességet élvez az adó alól az adóköteles termék külföldre történő értékesítése is, feltéve hogy az értékesítés megfelel az áfatörvény 89. § (1) bekezdésében (belföldről az Európai Közösségen belülre) vagy az áfatv. 98. §-ában (belföldről a Közösségen kívülre) meghatározott feltételeknek. A mentesség oka, hogy ezen esetekben bizonyos, hogy a terméket nem Magyarországon fogyasztják el, így ez a fogyasztás Magyarországon népegészségügyi kockázatot nem jelent.
a 8. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy az adó alanya adóját önadózással állapítja meg. Emellett azt is meghatározza, hogy adómegállapítási időszak alatt az értékesítésről kiállított számlán vagy más okiraton szereplő teljesítési időpontot, illetve a számla, számviteli bizonylat, más az értékesítésről kiállított okirat kiállításának időpontját magában foglaló időszakot kell érteni.
A Javaslat rendezi azt is, hogy ha az adómegállapítási időszakról szóló bevallás benyújtását követően kiderül, hogy az adómegállapítási időszakban ténylegesen kevesebb adóköteles terméket értékesítettek (például a vevő utólag minőségi kifogás miatt a terméket visszaszállíttatja), akkor az adót a helyesbítésről, érvénytelenségről szóló számla, számviteli bizonylat, más okirat kiállításának napját magában foglaló adómegállapítási időszakban lehet csökkenteni.
a 9. §-hoz
A Javaslat az adóalany számára nyilvántartás-vezetési kötelezettséget ír elő, amely teljesíthető a meglévő nyilvántartások vezetésével is, ha azok alkalmasak a nyilvántartás tartalmának megfelelő adatok kimutatására. A nyilvántartásban a Javaslat értelmében rögzíteni kell – adóköteles termékeket termékcsoportonkénti rendszerezésben – az adóköteles termékek adómegállapítási időszak első és utolsó napján meglévő mennyiségét, valamint az adómegállapítási időszakban az adóköteles termékek mennyiségében bekövetkezett csökkenést és növekedést jogcímenként. Ezen túlmenően az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adófizetésre nem kötelezett (azaz adómentes ) magánszemély adóalany számára a nyilvántartás-vezetés sem kötelező.
a 10. §-hoz
A Javaslat értelmében az adóhatósági feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el. A Javaslat az adóbevallás benyújtásának ütemét – főszabály szerint – az adóalany áfabevallásához igazítja. Annak az adóalanynak, aki az áfában alanyi mentes vagy bevallásbenyújtásra nem kötelezett, továbbá az áfaalanynak nem minősülő adóalanynak évente egyszer, az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig kell a termékadót bevallania. Az adófizetés a bevallásbenyújtással egyidejűleg esedékes.
A Javaslat rögzíti azt is, hogy az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak bejelentkezési és adóbevallás-benyújtási kötelezettsége sincs. A Javaslat szerint a népegészségügyi termékadó a központi költségvetés bevételét képezi.
a 11. §-hoz
A Javaslat értelmében a népegészségügyi termékadóra vonatkozó szabályozás 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
_