• Tartalom
Oldalmenü

2011. évi CLV. törvény indokolása

a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

2012.01.01.
Általános indoklás
A gazdasági és jogi környezet változásai (a köznevelésről, a szakképzésről, a felnőttképzésről szóló új törvények tervezett megalkotása), a Széll Kálmán-terv részét képező Magyar Munkatervnek aképzési rendszer megújítására kidolgozott intézkedései, valamint az Állami Számvevőszéknek a szakképzési hozzájárulás felhasználásának célszerűségére irányuló, 2011. évben lefolytatott vizsgálatában foglalt megállapítások és javaslatok szükségessé teszik a szakképzési hozzájárulás rendszerének új törvény megalkotásával történő átalakítását.
A szakképzési rendszer átalakítása azt a célt szolgálja, hogy a rendszer legyen
–    átlátható,
–    a jelenleginél egyszerűbb, bürokráciától mentes,
–    a szakképzési hozzájárulás eredeti célját, vagyis az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatását szolgálja,
–    a gazdálkodó szervezet méretétől függetlenül egyenlő esélyt biztosítson a támogatásokhoz.
A törvényjavaslat a szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítására az alábbi intézkedéseket tartalmazza:
– a szakképzési hozzájárulásból az NFA-ba befolyt teljes összeg szak- és felnőttképzéssel összefüggő célokra legyen felhasználható,
–    a bevallások feldolgozásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a tervezet egységesen a NAV-hoz delegálja annak biztosítása érdekében, hogy a rendszer alkalmas legyen a bevallást be nem nyújtók és a jogosulatlan elszámolások kiszűrésére,
–    az NFA Képzési alaprész feletti rendelkezési jog a jövőben kizárólag a szakképzésért felelős minisztert illeti meg, azzal, hogy az oktatásért felelős miniszter szakképzéssel összefüggő feladatai ellátásához a forrás a Képzési alaprészből továbbra is biztosított, továbbá a szakképzés fejlesztését célzó támogatásokat Kormány- vagy miniszteri döntés, illetve pályázati eljárás keretében lehet nyújtani,
–    a fizetendő szakképzési hozzájárulás terhére csak a gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatos költségeket lehet elszámolni akként, hogy az eddigi tételes elszámolás rendszerét egy differenciált normatívarendszer váltja fel,
–    a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható, a Térségi Integrált Szakképző Központoknak (a továbbiakban: TISZK) átadható fejlesztési támogatás rendszerét a decentralizált keretből pályázati úton nyújtott támogatás rendszere váltja fel.
Részletes indoklás
Az 1. §-hoz
A foglalkoztatottak szakmai képzettsége tekintetében stratégiai jelentősége van a gazdasághoz és a munkaerőpiachoz szorosan kötődő szakmai képzésnek. Ezért a Javaslat a szakképzési hozzájárulás céljának a meghatározásakor a szakképzésről szóló törvényből (a továbbiakban: Szt.) indul ki: érvényt kíván szerezni annak a követelménynek, hogy a szakképzési hozzájárulási kötelezettség a gyakorlati képzési tevékenység feltételei megteremtését, korszerűsítését biztosítsa, a belőle származó források pedig a törvény hatálya alá tartozó tevékenységek fejlesztésére legyenek felhasználhatók.
A Javaslat kifejezésre juttatja azt a koncepcionális elemet is, hogy az Szt. hatálya alá tartozó tevékenységek esetében ne legyen indokolatlan megkülönböztetés az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés között. Ennek megfelelően a javaslat az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatását is szolgálja.
A 2. §-hoz
A Javaslat a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét annak a követelménynek a figyelembevételével határozza meg, hogy a kvalifikált munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége – néhány indokolt kivétellel – legyen hozzájárulásra kötelezett. Ez egyúttal érvényesíti a szakképzett munkavállalót foglalkoztató munkáltatók arányos teherviselésének elvét a szakmai felkészítésben: egyfelől kötelesek lesznek hozzájárulni a szakképzés költségeihez, másfelől a Javaslat hatálya alá tartozó gyakorlati képzés szervezése esetén a hozzájárulásukat csökkenthetik, és támogatásban részesülhetnek.
A belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is szakképzési hozzájárulásra kötelezett, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.
A Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy aki adófizetési kötelezettségének átalányadózással tesz eleget, az a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesítheti. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét.
A Javaslat megteremti a lehetőségét annak a közhasznú nonprofit gazdasági társaság esetében, hogy csak a vállalkozási tevékenysége arányában legyen hozzájárulás fizetésére kötelezett.
A 3. §-hoz
Értelmező rendelkezés a gyakorlati képzés, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalap és az egészségügyi közszolgáltatás pontos értelmezésére szolgál a Javaslat tekintetében.
A 4. §-hoz
A szakképzési hozzájárulás alapját az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalap képezi a Javaslat szerint. Ezzel jelentősen egyszerűsödik a foglalkoztatók járulékfizetése, hiszen egyazon összeg után fizetnek majd egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot és szakképzési hozzájárulást.
A Javaslat rendelkezést tartalmaz annak érdekében, hogy szakképzési hozzájárulást az egyéni vállalkozónak saját maga után továbbra se kelljen fizetni, továbbá fizetési kötelezettség az egyéni cég, közjegyzői iroda stb. tevékenységében a személyesen közreműködő tagot se terhelje.
A szakképzési hozzájárulásnak, a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettségének a mértéke nem változik, az továbbra is a egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjának 1,5 százaléka.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése szempontjából alapvető különbséget tesz aszerint, hogy a hozzájárulásra kötelezett miként teljesíti a kötelezettségét.
A szakképzési hozzájárulás teljesíthető a szakképzési törvény, illetőleg a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó tanuló, hallgató gyakorlati képzésének megszervezésével, vagy kizárólag az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára történő befizetéssel.
A gyakorlati képzés szervezését tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében lehet szervezni a szakképzésről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, továbbá a hallgatók esetében a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a gyakorlati képzés végrehajtását.
Az együttműködési megállapodás tartalmát, melyet a hozzájárulásra kötelezett a szakképző iskolával köt, a szakképzési törvény szabályozza.
A 6. §-hoz
A Javaslat a szakképzési hozzájárulás teljesítésének szabályait, a kötelezettségcsökkentő tétel elszámolását rögzíti. A szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek a gyakorlati képzés miatti csökkentő tételre fel nem használt részét az állami adóhatósághoz kell befizetni.
A 7. §-hoz
A szakképzési hozzájárulás teljesítésének módját a Javaslat szerint a hozzájárulásra kötelezett maga választja meg a törvényben meghatározott keretek között az adott évre vonatkozóan.
A 8. §-hoz
A Javaslat szerint a gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét 2012. évben 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, ezt követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján, az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkentheti.
Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződés keretében történő gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, akkor az azt meghaladó rész az állami adóhatóságtól visszaigényelhető. Az állami adóhatóság a visszatérítés tekintetében az adózás rendjéről szóló törvény szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.
Abban az esetben, ha a gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző iskolával (teljesítési megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesítheti a normatívát. Az átirányításhoz megállapodásban kell rögzítenie a feleknek a kötelezettségeiket és a jogaikat.
A 9. §-hoz
A Javaslat szerint minden hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás tekintetében az állami adóhatósággal szemben keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége.
A hozzájárulásra kötelezett – az adózásra vonatkozó szabályok szerint – maga állapítja meg és vallja be a szakképzési hozzájárulás alapját, az éves bruttó kötelezettségét, a figyelembe vehető kötelezettségcsökkentő tétel összegét, valamint a nettó kötelezettségét. Ez utóbbit köteles befizetni a tárgyévet követő év február 25. napjáig.
A Javaslat egyrészt megfelelő garanciát kíván teremteni a gyakorlati képzésben aktívan részt vevő hozzájárulásra kötelezett többletköltségei jogos visszatérítési igényeinek kielégítéséhez, másrészt pedig biztosítani kívánja alapvető források képzésének lehetőségét is ahhoz, hogy a szakképzési hozzájárulás célrendszerében felsorolt indokolt központi és regionális támogatási igények kielégíthetőek legyenek.
A Javaslat szabályozási hiányt pótol, az adózás rendjéről szóló törvényre való hivatkozással biztosítja a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó információk és az ellenőrizhetőség teljeskörűségét.
A 10. §-hoz
Az állami adóhatóság az általa nettó módon beszedett szakképzési hozzájárulás-bevételt havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja az NFA Képzési alaprészéhez. Éves szinten meghatározott tartalmú, az alaprész tervezéséhez szükséges adatszolgáltatást is teljesít a NAV.
A 11. §-hoz
A Javaslat szabályozási hiányt pótol, az adózás rendjéről szóló törvényre való hivatkozással biztosítja a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó információk, és az ellenőrizhetőség teljeskörűségét. Az ellenőrzés végrehajtásának céljából a gazdasági kamara közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosít az állami adóhatóság részére az általa vezetett, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott, a gyakorlati képzés szervezésére jogosult hozzájárulásra kötelezettekről, valamint a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásaihoz. Az adatszolgáltatásba bevont adatok körét a szakképzési törvény pontosan meghatározza.
A 12. §-hoz
Az alaprész eredeti kiadási előirányzata a Javaslat alapján a következők szerint alakul:
a)    a Kormány döntésén alapuló, beruházásösztönző képzési célú támogatásra, a meghatározott támogatáshoz kapcsolódóan nyújtott, az iskolarendszerű szakképzés gyakorlati képzését szolgáló tanműhely létesítéséhez nyújtott beruházási célú támogatásra, továbbá a szakképzéssel, illetve a felnőttképzéssel összefüggő, központi program teljesítésére szolgáló keretösszeg,
b)    a hozzájárulásra nem kötelezett, a szakképzésről szóló törvény szerint tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet normatív támogatását szolgáló keretösszeg,
c)    a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban álló, a gazdaság által az adott megyében igényelt szakképesítést tanulókat megillető – a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott – szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült költségek támogatására a költségvetési évre megállapított keretösszeg,
d)    a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított keretösszeg,
kerül meghatározásra.
A Javaslat szerint az alaprész törvény által előírt kötelezettségek teljesítése után fennmaradó úgynevezett „szabad” pénzeszközeinek legalább 75 százalékát decentralizált keretként a megyék számára kell biztosítani.
A központi keretösszeg pedig az előzőek levonását követően fennmaradó összegként határozható meg.
A 13. §-hoz
A Javaslat szerint a szakképzésért felelős miniszter felelős a szakképzési hozzájárulás nyilvántartásáért, hatékony felhasználásáért, beszedéséért, ellenőrzéséért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért.
A Javaslat részletesen meghatározza a szakképzésért felelős miniszter feladatait.
A 14. §-hoz
A Kormány döntése alapján, kérelemre képzési célú támogatás nyújtható a legalább 50 fő részére munkahelyet teremtő, Magyarország területén székhellyel, fiókteleppel rendelkező befektető jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság számára. Kérelemre támogatás nyújtható a nagyvállalatok részére tanműhely létesítéséhez is, a tanműhelyben folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási jogának a megszerzéséhez, és a szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez. A támogatás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
A 15. §-hoz
Az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtható a szakképzési törvényben meghatározott tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet részére, az általa kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzésre.
A szakképzésről szóló törvény előírásai alapján tanulószerződést az a gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szerepel. A szakképzésről szóló törvény tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szervnek, szervezetnek tekinti
–    a közoktatási intézmények kivételével az egészségügyi, művészeti, közművelődési, oktatási és szociális ágazatba tartozó gyakorlati képzést folytató
–     költségvetési szervként működő intézményt,
–     alapítványt, egyesületet, egyházi jogi személyt,
–     alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy fenntartásában működő intézményt,
–    az agrárágazatba tartozó szakképzést folytató őstermelőt.
A 16. §-hoz
Az állam az alaprész pénzeszközeiből a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban álló, a gazdaság által az adott megyében igényelt szakképesítést tanulók részére szakiskolai tanulmányi ösztöndíj biztosításával támogatást nyújt.
A 17. §-hoz
Az alaprész pénzeszközeiből nyújtható támogatások eddig nem szabályozott lehetőségeit határozza meg.
2013. január 1-jétől a decentralizált keret egyik 50%-a a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházási célok, míg a másik 50%-a az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés működtetési költségeire, valamint a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésének támogatására használható fel. Átmeneti évként 2012-ben a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható, a Térségi Integrált Szakképző Központoknak és felsőoktatási intézményeknek a hozzájárulásra kötelezett által közvetlenül átadható fejlesztési támogatás rendszerét felváltó, a decentralizált keretből pályázati úton nyújtott támogatási rendszer forrásának kompenzálására a decentralizált keretből csak a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházási célok támogathatóak.
A 18. §-hoz
A Javaslat az alaprész központi keretének felhasználási céljait határozza meg, külön kiemelve az oktatásért felelős miniszter szakképzéssel összefüggő feladatait.
A 19. §-hoz
Az alaprész központi keretéből az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben támogatható meghatározott intézményi körben a szakképesítést, illetve szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházás. Továbbá támogatás nyújtható a gazdasági kamaráknak, a gazdasági kamarák szakképzési feladatellátásában megállapodás alapján együttműködő országos gazdasági érdek-képviseleti szervezeteknek a szakképzésről szóló törvényben meghatározott, valamint a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodásban szereplő szakképzési feladatok ellátásához.
A kapott támogatásokat egyéb bevételként kell elszámolni.
Az alaprész központi keretéből – kérelemre – támogatás nyújtható az országos gazdasági érdekképviseletek, a szakképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a szakképzésfejlesztéssel összefüggő feladataik ellátásához, valamint – nyilvános pályázat útján – országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez.
Az alaprész központi keretéből támogatható a beruházási célú támogatásra jogosultnál a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzése.
A 20. §-hoz
A támogatások részletes feltételeiről az alaprész kezelőjével kell szerződést kötni.
A Javaslat egyúttal felhatalmazza az alaprészből nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzésére az állami szakképzési és felnőttképzési intézetet, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztériumot, valamint a jogszabályokban meghatározott egyéb szerveket.
A 21. §-hoz
A támogatott programokhoz kapcsolódó igazolt költségek a törvény szerint a támogatás terhére elszámolhatók lesznek.
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a kifizetések csak a ténylegesen befolyt bevételek erejéig teljesíthetők, tárgyéven túl fizetési kötelezettség pedig meghatározott összegig vállalható.
A 22. §-hoz
Az alaprészből kapott támogatások célszerű felhasználásának, a létrehozott létesítmények védelmének, további szakképzési célú hasznosításának garanciáit tartalmazza. Ennek megfelelően például a pályázat útján kapott beruházási célú támogatást a tőketartalékba kell helyezni, és lekötött tartalékként kimutatni, a létrehozott ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni.
A 23. §-hoz
A Javaslat felhatalmazza a Kormányt és a szakképzésért felelős minisztert a rendszer működését biztosító végrehajtási rendeletek kiadására.
A 24. §-hoz
A törvény hatálybalépéséről tartalmaz rendelkezéseket.
A 25. §-hoz
A rendszer folyamatos működésének biztosítására átmeneti rendelkezések előírására van szükség a két szabályozási rendszer folyamatos és zökkenőmentes átmenetéhez.
A 26. §-hoz
Az eltérő üzleti éves hozzájárulásra kötelezettek tekintetében az új és a régi törvényi rendelkezések összehangolásához átmeneti szabályozásra van szükség.
A 27. §-hoz
A Javaslat a hozzájárulási kötelezettségét a felsőfokú szakképzés keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettekre nézve tartalmaz átmeneti rendelkezést a törvény hatálybalépését követően.
A 28. §-hoz
A jogelőd alapokból kapott támogatások célszerű felhasználásának, a létrehozott létesítmények védelmének, további szakképzési célú hasznosításának garanciáit tartalmazza az átmeneti rendelkezés.
A 29–30. §-hoz
Az új törvény hatálybalépését megelőző hatályos szabályok szerint megkezdett gyakorlati képzésekkel kapcsolatos átmeneti szabályok a folyamatosság biztosítását szolgálják.
A 31. §-hoz
A törvény hatálybalépését megelőző hatályos szabályok szerint a 2011. évben nyújtott fejlesztési támogatásokkal kapcsolatos átmeneti rendelkezés a rendszer folyamatosságát, felhasználásuk ellenőrizhetőségét, elszámoltatását kívánja szolgálni.
A 32. §-hoz
Átmeneti szabályozás szükséges a törvény hatálybalépését megelőző hatályos szabályok szerinti, az állami szakképzési és felnőttképzési intézményhez tartozó gyakorlati képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettek bevallási és elszámolási kötelezettségével kapcsolatban elévülési időn belüli ellenőrzési, illetve önellenőrzési hatáskörök rögzítése tekintetében.
A 33. §-hoz
A régiók szerint meghatározott hiány-szakképesítések körének megyei szinten történő szabályozásának megszületéséig átmeneti rendelkezés szükséges a támogatások folyamatosságának érdekében.
A 34. §-hoz
Az új törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény, az azt módosító törvények egyes rendelkezései, a Javaslatban meghatározott miniszteri rendelet.
A 35–37. §-hoz
Technikai dereguláló rendelkezéseket tartalmaznak.
_