• Tartalom
Oldalmenü

A 2011. évi CLXV. törvény indokolása

a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól

2012.02.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közbiztonság és a közrend megteremtése, illetve fenntartása az állam kizárólagos joga és kötelessége. E feladatban való önkéntes, civil állampolgári részvétel és közreműködés olyan cél, amelyet az állam elismer és támogat, azonban ennek a közreműködésnek a feltételeit és korlátait is jogosult meghatározni.
A polgárőrség Magyarországon 1990-ben kezdte meg működését. Az első polgárőrszervezetek a Kormány által támogatott mozgalomként jöttek létre. A polgárőrség mintegy két évtizedes működésének társadalmi hatásai nagy jelentőséggel bírnak. A polgárőrség meghatározó közösségszervező erővé vált, amely a közbiztonság érdekében működő legnagyobb létszámú mozgalomként cselekvési és önmegvalósítási lehetőségeket nyújt a bűnmegelőzés és a rendfenntartás iránt elkötelezett, a környezetük biztonságáért felelősséget érző polgárok számára. A tevékenység társadalmi elismertségét jelzi, hogy – az európai nemzetek sorában egyedülálló módon – 2006-ban törvény született a polgárőrségről.
A legutóbbi országgyűlési képviselő-választásokat nem sokkal megelőzően azonban olyan új, polgárőrségként bejegyzett szerveződések jelentek meg Magyarországon, amelyek ugyan a közbiztonság romlásának megakadályozását és megelőzését tűzték célul, a működésük ugyanakkor e célokkal ellentétes hatást váltott ki, hiszen a biztonság növelése helyett eszkalálták a társadalmi feszültségek következményeit. Mivel a polgárőrszervezetek az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alatt tevékenykedve szabadon alakíthatók, az ezzel kapcsolatos visszaélések megelőzése a jelenlegi szabályozás mellett nem biztosított maradéktalanul.
A polgárőrség tevékenységére vonatkozó törvényi szintű szabályokat jelenleg a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény rögzíti. Az új szabályozás nemcsak a polgárőrök tevékenységére, de szervezeteikre, illetve azok működésére vonatkozó szabályokat is megállapítja annak érdekében, hogy az új szabályrendszer képes legyen megakadályozni a polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenységeket, illetve az egyesülési joggal történő egyéb visszaéléseket.
Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető jog, azonban az állam szabályozott keretek közé kívánja szorítani a rendészeti feladatokat ellátó civil szerveződéseket, illetve ki kívánja szűrni azokat a szerveződéseket, amelyek a polgárőrség megnevezéssel visszaélve, a polgárőri tevékenységgel össze nem egyeztethető tevékenységet folytatnak, vagyis a törvényjavaslat célját és rendelkezéseit nem tekintik kötelező erejűnek magukra nézve.
A polgárőrség jogállására, szervezetére és tevékenységére vonatkozó új szabályozás elsődleges célja, hogy a jelenleginél hatékonyabb módon ösztönözze a bűnmegelőzés, illetve a személy- és vagyonvédelem területén jelentős szerepet betöltő önkéntes civil szerveződés működését, e szervezeteknek a rendőrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti szervekkel és a lakossággal való együttműködését, illetve megfelelő állami támogatásukat.
A törvényjavaslat elismeri a polgárőrség társadalmi szervezeti jellegét, ennek megfelelően lényegi eleme a polgárőrség szervezeti rendszerének meghatározása, amely illeszkedik a közjogi intézményrendszerhez. A polgárőri tevékenység alapvetően az egyesülési jog alapján létrejött és működő egyesületekre, valamint azok szövetségeire épül, de a tevékenység rendészeti jellege következtében szükséges bizonyos feltételekhez kötni annak ellátását.
A közfeladatok (igazolvány kiadása, nyilvántartás vezetése stb.) ellátása és az átlátható működés érdekében indokolt a polgárőrszervezeteket egy, országos polgárőrszövetségbe tömöríteni. A törvényjavaslat ezért országosan csak egy országos polgárőrszövetség működését teszi lehetővé.
Bár a kötelező tagság az egyesülési jog korlátozását jelenti, azonban az alapjog-korlátozás során vizsgálandó szükségességi-arányossági tesztnek a törvényjavaslat megfelel. Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni azt, hogy a polgárőrök a helyi közrend és közbiztonság fenntartásában működnek közre, amely kizárólagos állami feladat. Ha a polgárok önkéntesen részt kívánnak venni az állami monopóliumként a rendvédelmi szervek által ellátott feladatokban, akkor az ilyen célra irányuló egyesülés álláspontunk szerint korlátozható. Ugyanakkor a civil önkéntesek részvételét indokolt biztosítani, ezt biztosítja a javaslat, azonban a fent kifejtettekre tekintettel bizonyos korlátok bevezetésével. Hangsúlyozandó az is, hogy a helyi közrend és közbiztonság fenntartásában közreműködni kívánó polgárok szabad akaratukból döntenek úgy, hogy tenni kívánnak településükért, így a polgárőr-egyesületbe való önkéntes belépéssel (polgárőr-egyesület alapításával) tudomásul veszik, hogy az országos polgárőrszövetségbe is szükséges belépni. Az országos polgárőrszövetség látja el azokat az állami – adott esetben hatósági, szakmai felügyeleti – feladatokat, amelyek elengedhetetlenek a rendészeti jellegű tevékenységet is végzők esetében.
Fontos megemlíteni azt is, hogy a polgárőrség által vállalt tevékenység ellátását az állami, önkormányzati szervek számára az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülő törvényi rendelkezések (pl. a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény) szabályozzák.
A törvényjavaslat szerint az állam olyan szerepet vállal a polgárőri tevékenység területén, amely elősegíti az eredményes működést, ugyanakkor biztosítja a polgárőrszervezetek autonómiáját, önszabályozó képességük erősödését.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1–2. §-hoz
A polgárőrszervezetek olyan, az egyesülési jog alapján létrehozott civil szervezetek, amelyek létrehozatalához, illetve működéséhez az állam speciális követelményeket támaszt. Az e törvényben foglalt különös rendelkezések hiányában a polgárőrszervezetekre az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény, továbbá a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
A javaslat meghatározza a polgárőrszervezetek fajtáit, deklarálja a működésük politikamentességét, biztosítja továbbá a polgárőr elnevezés védelmét. Egyben előírja a polgárőrszervezetek számára, hogy elnevezésüknek tartalmaznia kell a „polgárőr” megjelölést, a tevékenységükre való utalást.
A polgárőrszervezetek e jellegét a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni. A bíróság a polgárőri tevékenység ellátásának jogosultságára utaló külön nyilvántartási adat bejegyzésével (mint pl. a közhasznú szervezetek esetében a közhasznúsági fokozat) veszi e szervezeteket nyilvántartásba.
a 3. §-hoz
A javaslat meghatározza a kizárólagos polgárőr-tevékenységeket, amelyeket más társadalmi szervezet, vagy egyéb célra létrejött egyesület nem végezhet. A javaslat a közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, illetve bölcsőde, óvoda és általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri feladatokat tekinti olyan tevékenységeknek, amelyek a közrend és közbiztonság fenntartásával oly módon függnek össze, hogy azokat az állam mellett civil elemként csak a polgárőrség végezheti. A (2) bekezdés – nem taxatív módon – azon tevékenységeket sorolja fel, amelyek hagyományosan kapcsolódnak a polgárőrök kialakult feladataihoz. E bekezdésben meghatározott feladatok ellátása az egyesület önkéntes vállalásán alapul és e tevékenységek nincsenek fenntartva kizárólagosan a polgárőr-egyesületek számára.
A kizárólagos polgárőri tevékenységek törvényi meghatározása, e tevékenységeket végző egyesületek megnevezésének kizárólagossága és azon törvényi tilalom, hogy a kizárólagos tevékenységeket csak polgárőr-egyesület végezhet, együttesen meghatározza a polgárőrműködés lényegét, megadva ezzel azokat az ismérveket, amelyek alapján a polgárőr-egyesület és polgárőr-tevékenység egyértelműen elválasztható más tevékenységektől és egyesületi fajtáktól.
a 4. §-hoz
A törvényjavaslat feltételeket határoz meg polgárőr-egyesületek működéséhez. Ezáltal egyfajta korlátot állít az egyesülési szabadság elé, azonban erre az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény megadja a lehetőséget, tekintettel arra, hogy a rendfenntartás állami monopólium. Így aki e körben kíván civilként közreműködni, annak meg kell felelnie a törvényi feltételeknek.
Az új szabályozás a polgárőr-egyesület működésével kapcsolatban két feltételt határoz meg. Míg az egyesülési jog alapján a polgárőr-egyesület szabadon alapítható, addig a speciális polgárőr-tevékenységek akkor végezhetők, ha az egyesület a rendőrséggel együttműködési megállapodást kötött. E megállapodás biztosítja, hogy a kizárólagos állami feladatok ellátásáért felelős rendőri szervek a helyi polgárőr-egyesületek működéséről naprakész ismeretekkel rendelkezzenek, egyben lehetőséget teremt a rendőrségi szakmai szempontok polgárőrség részére történő átadására is. Az együttműködés egy partnerségi és korlátozott szakmai felügyeleti jellegű megállapodás, amely biztosítja a rendészeti szakmai szempontok érvényesülését, egyben a polgárőrség napi működését nem korlátozza.
A második törvényi feltétel, hogy a létrejött polgárőr-egyesületeknek az országos polgárőrszövetség tagszervezetévé kell válnia. Az országos polgárőrszövetség valamennyi tagjára kötelező érvényű szolgálati és etikai szabályzat kiadásával biztosítani tudja a polgárőrök egységes jogalkalmazását, szakmai ajánlásaival és szervezési képességével képes a mozgalom eredményeinek, társadalmi megítélésének javítására, kiadja a polgárőr-igazolványt, nyilvántartást vezet a polgárőrökről.
Ha a polgárok önkéntesen részt kívánnak venni az állami monopóliumként a rendvédelmi szervek által ellátott feladatokban, akkor az ilyen célra irányuló egyesülés korlátozható. Ugyanakkor a civil önkéntesek részvételét indokolt biztosítani, ezt biztosítja a javaslat, azonban a fent kifejtettekre tekintettel bizonyos korlátok bevezetésével. Hangsúlyozandó az is, hogy a helyi közrend és közbiztonság fenntartásában közreműködni kívánó polgárok szabad akaratukból döntenek úgy, hogy tenni kívánnak településükért, így a polgárőr-egyesületbe való önkéntes belépéssel (polgárőr-egyesület alapításával) tudomásul veszik, hogy ezzel egyidejűleg az országos polgárőrszövetségbe is szükséges belépni. Az országos polgárőrszövetség közfeladatként látja el azokat az állami – adott esetben hatósági, szakmai felügyeleti – feladatokat, amelyek elengedhetetlenek a rendészeti jellegű tevékenységet is végzők esetében.
A polgárőrszervezetek jelentős szerepet betöltő önkéntes civil rendfenntartó szerveződések, amelyeknek tagjai rendszerint abból a közösségből kerülnek ki, ahol az önkéntes szolgálatukat teljesítik. A lakosság személyesen ismeri polgárőreit és viszont, a polgárőrök pedig otthonosan mozognak az érintett területen. Az egyesületi tagság összetétele többé-kevésbé visszatükrözi a környezet népességének társadalmi rétegződését és korösszetételét, márpedig egy ilyen szervezet hatékony módon képes lakossági kapcsolatokat kiépíteni, továbbá autonóm partnere lehet az önkormányzatnak, illetve hasznos segítője a rendőrségnek.
az 5–6. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a polgárőrszervezet a működési területén illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal a jogszabályban pontosan meghatározott feltételek szerint megkötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján végezheti tevékenységét. Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, a képzési programokban való részvétel elősegítését, valamint az önkéntesen vállalt feladatok támogatását jelenti. A törvényjavaslat mindemellett pontosan meghatározza az együttműködési megállapodások tartalmi kellékeire, illetve az együttműködés tartalmára vonatkozó követelményeket.
Az együttműködési megállapodás megkötése a rendőrségnek is érdeke, hiszen a lakosság részvétele ezáltal válik lehetővé a kötelező állami, illetve önkormányzati feladatok ellátásában. A polgárőrséget a törvény értelmében ezen kívül is teljes körű együttműködési kötelezettség terheli a rendvédelem további állami és önkormányzati szereplőivel, így a törvényjavaslat értelmében ebben a körben is sor kerülhet írásbeli megállapodás megkötésére.
Az együttműködési megállapodás a gyakorlatban az együttműködők közötti mindennapi feladatellátás – szükség szerinti – összehangolását, a szolgálatszervezést, a közös akciókban való részvétel konkrét feladatait hivatott megjeleníteni, mely együttműködés során a rendőrség oldaláról a helyi rendőri szerv fog megjelenni. A helyi viszonyok vonatkozásában az illetékes rendőrkapitányság van abban a helyzetben, hogy egyértelműen kifejezésre tudja juttatni azt, hogy egy adott időszakban az aktuális közbiztonsági helyzetre is figyelemmel, melyek azok a kiemelt területek, ahol szorosabb együttműködés indokolt, illetve ezzel biztosítható az is, hogy a felek egy váratlan helyzetre valóban összehangoltan és késedelem nélkül képesek legyenek reagálni. Erre tekintettel a polgárőr-egyesület a helyi rendőri szervnél kezdeményezi az együttműködési megállapodás megkötését, a helyi rendőri szerv pedig véleményével együtt megküldi azt a jogi személyiséggel rendelkező megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnak. A helyi rendőri szerv ugyanis nem rendelkezik jogi személyiséggel, így az együttműködési megállapodás megkötésére nem jogosult.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy az együttműködési megállapodással kapcsolatos jogviták bírói úton rendezhetők. A felmondás következménye, hogy a polgárőr-egyesület a kizárólagos polgárőri tevékenységeket nem végezheti, ezzel polgárőri jellegét elveszti.
a 7. §-hoz
A helyi szinten működő polgárőr-egyesületek önkéntes alapon működő területi szintű szövetségei a területi polgárőrszövetségek. A területi polgárőrszövetség koordinációs, képviseleti feladatokat lát el. Mivel a szövetségek létrehozása az egyesülési jog alapján teljesen önkéntes, így a törvény nem kíván beavatkozni a tevékenységükbe. Ennek alapján a feladatait csak példálózó jelleggel sorolja fel.
a 8–9. §-hoz
Az új szabályozási igénnyel egyidejűleg új feladatok (igazolvány kiadása, nyilvántartás vezetése) jelennek meg, amelyeket valamely szervezetnek el kell látnia. Mivel civil szerveződésről van szó és a jogalkotónak nem célja, hogy a természetes személy polgárőrök számára olyan terhekkel járó kötelezettséget írjon elő, ami visszatartaná őket ettől az önkéntes részvételtől, ezért a törvény a sportszervezetek, országos szakszövetségek koncepcionális szabályozási mintáját vette alapul és nem valamely állami szervhez telepítette e hatásköröket.
Az országos polgárőrszövetség autonómiája a törvényjavaslat alapján magas fokú, önkormányzati elven működik, így indokolt jogállását ennek megfelelően meghatározni, összhangban a jogállamiság követelményeivel.
A törvényjavaslat az országos polgárőrszövetség hatáskörébe utalja a polgárőr-igazolványok kiadását, nyilvántartás vezetését az igazolványokról (ezáltal a polgárőrökről), valamint a szolgálati és etikai szabályokat megszegő polgárőrökkel szemben benyújtott panaszok kivizsgálását.
a 10. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza, hogy kizárólagos polgárőri tevékenységeket csak a nagykorú, cselekvőképes és büntetlen előéletű személyek végezhetnek. A törvényjavaslat polgárőri szolgálatnak az alapfeladatok ellátását minősíti. E feladatok ellátása során a polgárőr közfeladatot ellátó személynek minősül, fokozott büntetőjogi védelem alá esik.
A polgárőr-egyesület önkéntesen vállalható feladatainak elvégzését a törvény kevésbé szigorú feltételekhez köti, ebben az esetben a 18. életév betöltésén túl csak azt követeli meg a törvény, hogy az érintett a közügyek gyakorlásától ne legyen eltiltva. Nem indokolt a kiegészítő tevékenységek ellátását a szigorúbb, büntetlen előéletre vonatkozó feltételhez kötni.
A törvényjavaslat újdonságként szabályozza, hogy a polgárőr-egyesület kiegészítő feladatai közül bizonyos – az életkorának megfelelő – feladatokat a 14. életévét betöltött, azonban a 18. életévet el nem érő kiskorú is elláthasson. Az ő esetükben azonban nem beszélhetünk közügyek gyakorlásától való eltiltástól, így e körben szintén a büntetlen előélet feltétele került meghatározásra. Mivel a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatához a Polgári Törvénykönyv szerint a törvényes képviselője beleegyezése is szükséges, erről a törvény is rendelkezik.
A javaslat ezen túlmenően a polgárőri tevékenységek ellátását az országos polgárőrszövetség által megalkotott szolgálati és etikai szabályzat kötelező betartása esetén teszi lehetővé.
a 11–13. §-hoz
A polgárőri szolgálat kizárólag az e tevékenység végzésére jogosító polgárőr-igazolvány birtokában látható el, amelynek kiadását a polgárőr-egyesület a tag belépését követően az országos polgárőrszövetségtől kérheti. A törvényjavaslat nem kívánja a polgárőr kötelezettségévé tenni az igazolvány kérelmezését, neki csak a szükséges adatokat és a jognyilatkozatát kell biztosítania.
A polgárőr-igazolványok, illetve a polgárőri szolgálatot ellátó polgárőrök tevékenységének felügyelete érdekében a törvény speciális nyilvántartás létrehozatalát rendeli el, amelyet az országos polgárőrszövetség vezet. Ezáltal lehetővé válik a polgárőri szolgálatot ellátó polgárőrök tevékenységének nyomon követése, aminek kiemelkedő garanciális jelentősége van a polgárőrszervezetek jogszerű működése szempontjából.
A törvényjavaslat pontosan meghatározza, hogy a nyilvántartásból mely szerveknek, milyen célból és milyen adattartalommal adhatók át adatok, biztosítja továbbá, hogy a polgárok hozzájuthassanak a nyilvántartás azon adataihoz, amelyek alapvető jogaik érvényesítéséhez szükségesek.
Mivel a polgárőr-igazolványok felesleges adminisztrációval, illetve többletköltségekkel járó időszakonkénti cseréje nem indokolt, a törvény értelmében a polgárőri szolgálat ellátására jogosító igazolvány visszavonásig érvényes; az igazolvány visszavonásának esetköreit ugyanakkor a jogszabály tételesen meghatározza.
Az igazolvány kibocsátója a kiállítás feltételeinek fennállását folyamatosan, de legalább évente ellenőrzi, a polgárőrt emellett bejelentési kötelezettség terheli az igazolvány adataiban, illetve a kiállításának feltételeiben bekövetkezett változások tekintetében.
A törvényjavaslat előírása alapján az országos polgárőrszövetség honlapján közzéteszi az érvényes, illetve a bevont azonosítók jegyzékét, a polgárőr működési területének megjelölésével együtt. Így bárki számára ellenőrizhetővé válik, hogy az igazolvány birtokosa jogosult-e polgárőri feladatok ellátására és ha igen, működési területén jár-e el.
a 14. §-hoz
A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során főszabályként kizárólag egyesülete működési területén járhat el. Ugyanakkor a törvényjavaslat pontosan meghatározza a működési területen kívüli jogszerű eljárást megalapozó kivételes esetköröket, amelyek igazodnak a már kialakult és közmegelégedéssel folytatott gyakorlathoz.
A polgárőr-egyesület működési területe annak a településnek, fővárosi kerületnek, valamint az azokkal közvetlenül határos közigazgatási egység földrajzi területe, amelyet a polgárőr-egyesület székhelyeként megjelölt.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy amennyiben az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv arról tájékoztatja a polgárőr-egyesületet, hogy működési területén fokozott ellenőrzést hajt végre, ennek tartama alatt a polgárőr-egyesület saját feladatainak ellátását köteles bejelenteni és a fokozott ellenőrzést elrendelő rendőri szerv utasításainak megfelelően eljárni. Ez a rendelkezés az ilyen esetekben minden polgárra kiterjedő tűrési kötelezettségen kívül lehetőséget teremt a fokozott ellenőrzésben eljáró rendőrség munkájának polgárőrség általi támogatására is.
a 15. §-hoz
Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a helyi önkormányzat és az egyéb hatósági jogkörrel bíró szervezetek tevékenységét a lakosság sokszor kényszerként éli meg, mivel nem látja át, hogy az állami akarat végrehajtása mögött a közösség érdekének képviselete áll.
Közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező társadalmi szervezet lévén a polgárőrségnek ezért különösen ügyelnie kell arra, hogy a lakosság ne csak eltűrje ténykedését, hanem működése lakosság többségének kifejezett támogatását élvezze. Ennek elősegítése érdekében a törvényjavaslat egyrészt alapvető rendelkezésként rögzíti, hogy a polgárőr-tevékenysége ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkezik, illetve a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközt – az e törvényben meghatározott kivétellel – nem alkalmazhat, másrészt azt az elvárást is kifejezésre juttatja, miszerint a rendvédelmi tevékenységben szerepet vállaló önkéntes polgárőröknek a tevékenységük ellátása során részrehajlásmentes magatartást kell tanúsítaniuk.
Korábban is felmerültek már a polgárőrök egyedi formaruhával történő ellátására vonatkozó igények, így számos egyesület készítette el a maga formaruháját, amelynek következtében a polgárőrök megjelenése meglehetősen változatos képet mutatott. Ezt a helyzetet szünteti meg a törvény, amikor országosan egységes formaruha viselését írja elő a polgárőri alapfeladat ellátása időtartamára. Ugyanakkor a törvényjavaslat előírta azt is, hogy a polgárőri szolgálat ellátása során nem viselhető olyan formaruha, amely rendvédelmi szerv vagy más hatóság tagjának egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre alkalmas, vagy amelynek a viselése jogszabályba ütközik. Mivel azonban a megtévesztésre való alkalmasságot nehéz bizonyítani, a törvényjavaslat előírja, hogy a formaruhán jól látható módon fel kell tüntetni a „polgárőrség”, valamint a polgárőr-egyesület működési területe megjelölést. A formaruha további jellemzőit a rendészetért felelős miniszter által kiadott önálló jogszabály hivatott megállapítani. Ezt követően a polgárőrök már messziről felismerhetőek lesznek.
A törvényjavaslat a polgárőri tevékenység fontos garanciális elemeként írja elő, hogy a közterületen történő polgárőri szolgálat ellátása során a polgárőr köteles magánál tartani polgárőr-igazolványát, és azt a formaruhán jól látható helyen, a nevet, a fényképet és az egyedi azonosítót tartalmazó oldalával kifelé fordítva kitűzve viselni.
A törvényjavaslat előírja, hogy a polgárőri szolgálat ellátása során a polgárőr – a vegyi eszközön kívül – a külön jogszabályban meghatározott közbiztonságra különösen veszélyes eszközt nem tarthat magánál, illetve lőfegyvert nem viselhet.
A jogszabály rögzíti továbbá, hogy a polgárőr-egyesület a polgárőri szolgálat ellátása érdekében a jogszabályban meghatározottak szerint jogosult az egységes digitális rádió-távközlő rendszer használatára.
a 16. §-hoz
A törvényjavaslat a fentiek mellett biztosítja, hogy a polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során a rendőrségnél rendszeresített hatóanyag-tartalmú és töltőanyagtömegű vegyi eszközt tartson magánál, amelyet azonban kizárólag a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 29. §-ában meghatározott jogos védelmi helyzetben használhat, más esetekben nem használható. A polgárőrnek a vegyi eszköz alkalmazása során kerülnie kell a sérülés okozását, illetve ha valakinek mégis sérülést okoz, köteles segítséget nyújtani, szükség esetén pedig a sérült orvosi ellátásáról gondoskodni.
A vegyi eszközt az országos polgárőrszövetség – térítés ellenében – az Országos Rendőr-főkapitányságtól igényelheti az együttműködési megállapodás alapján.
a 17. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a polgárőrszervezet gépjárművén a fényvisszaverődést segítő eszközökön és anyagokon kívül jelzésként kizárólag a „polgárőrség” felirat, a polgárőrszervezet működési területének megjelölése és a település címere helyezhető el. Továbbá, hogy a közterületen történő polgárőri szolgálat ellátása során a gépjárművön figyelmeztető jelzést adó készülék működtethető.
A törvényjavaslat garanciális szabályként, a formaruha szabályozásával összhangban megfogalmazza azt is, hogy a polgárőrszervezet gépjárműve nem lehet valamely rendvédelmi szerv vagy más hatóság gépjárművéhez való hasonlósága miatt megtévesztésre alkalmas.
A törvényjavaslat megköveteli, hogy a polgárőr a gépjármű igénybevételével történő közterületi járőrszolgálat ellátása során köteles a gépjármű menetlevelének olyan módon történő vezetésére, amelyből egyértelműen megállapítható a polgárőri szolgálat útvonala, időtartama, valamint a figyelmeztető jelzést adó készülék működtetésének oka, helyszíne és időtartama. Ezek az elvárások a polgárőri szolgálat ellátása utólagos ellenőrzésének elősegítését, illetve a polgárőri szolgálat ellátása jogszerűségének és az eszközhasználat indokoltságának utólagos vizsgálatát szolgálják.
a 18. §-hoz
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a polgárőr alapfeladata ellátása során a bűncselekmény, illetve a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólíthassa, valamint megkísérelhesse a cselekmény folytatásának megakadályozását, továbbá feltartóztassa tulajdon elleni szabálysértés és a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt.
Ezt a lehetőséget a büntetőtörvény minden polgár számára biztosítja bűncselekmény elkövetése esetére, azonban a lakosság joggal várja el, hogy a felszólítást, megakadályozást és a feltartóztatást a polgárőr szabálysértés elkövetése esetén is megtegye. Ennek jogalapját teremti meg a törvény, ugyanakkor garanciális elemként megköveteli azt is, hogy a feltartóztatott személyt a polgárőr haladéktalanul adja át a hatóságnak, vagy ha erre nincs módja, a rendőrséget értesítse.
a 19. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a közterületi járőr- és figyelőszolgálat kereteit.
a 20. §-hoz
A törvényjavaslat biztosítja annak lehetőségét, hogy a polgárőrök jelzőőri feladatokat lássanak el a közúti közlekedési baleset, kiemelt rendezvények, katasztrófa sújtotta területek helyszínén, illetve a bölcsőde, az óvoda és az általános és középiskola közvetlen közelében.
A jelzőőrök korlátozott forgalomirányítási jogosultságát a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KpM–BM együttes rendelet 7. §-a határozza meg, amely kimondja, hogy a jelzőőr jelzőtárcsával vagy – feltartott, illetőleg vasúti átjárónál az úttesten állványra helyezett – piros fényű lámpával adott jelzésére meg kell állni.
A törvényjavaslat mindemellett rögzíti a jelzőőri feladatok ellátására vonatkozó, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv irányába történő kötelező jelentéstételi, illetve alapvető biztonsági és egyéb közlekedésirányításra vonatkozó technikai előírásokat.
a 21. §-hoz
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a polgárőrök – az együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint – részt vegyenek a körözött személyek, holttestek, gépjárművek és más tárgyak felkutatásában, valamint azonosításában.
A polgárőr amennyiben a fentieket észleli, haladéktalanul tájékoztatni köteles az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet. A polgárőrség e tevékenységet az országos polgárőrszövetség közreműködésével és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv körözött személyek, holttestek, gépjárművek és más tárgyak aktuális listájának elektronikus elérhetősége segítségével végzi.
a 22. §-hoz
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a polgárőr – az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján, a szakmai felkészítést követően – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, vagy a települési önkormányzat (üzemeltető) által közterületen közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési és bűnüldözési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon elhelyezett képfelvevő eszközök működtetésében közreműködhet. E rendelkezés bevezetése főként olyan, tipikusan kistelepülések közbiztonságának fokozását és bűnmegelőzési célú törekvéseit támogatja, ahol nincs állandó rendőri jelenlét és a települési önkormányzat azért nem telepít ilyen eszközöket, mert közterület-felügyelőket, forrás hiányában, nem tud foglalkoztatni. A polgárőröknek az ilyen képfelvevő eszközök működtetésében való közreműködése kizárólag a képfelvevő eszközök kezelését jelenti.
A polgárőrök képfelvevő eszköz működtetésében való közreműködésének jogosultsága jelentősen eltér a közterület-felügyelőkétől, hiszen a törvényjavaslat rendelkezései szerint egyrészről a polgárőrség nem telepíthet ilyen képfelvevő eszközöket, másrészről a kezelés során a polgárőr a képfelvételen szereplő személyre vagy járműre vonatkozóan tudomására jutott adatokat, információkat az eredeti céltól eltérően nem használhatja fel, illetve a személy- és lakcím, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásban tárolt adatok lekérdezésére és az észleltek alapján intézkedésre nem jogosult.
A törvényjavaslat garanciális elvárásként fogalmazza meg, hogy a polgárőr a közreműködés során észlelt szabálysértésről vagy bűncselekményről haladéktalanul köteles tájékoztatni a hatóságot. Emellett a polgárőr a képfelvevő eszközök kezelése során köteles betartani azokat az elhelyező által kialakított szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, amelyek az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától óvja meg.
További garanciális szabályként mondja ki a törvény, hogy a rögzített képfelvételt a polgárőr köteles a Rendőrségről szóló törvényben és a közterület-felügyeletről szóló törvényben foglalt felhasználási célból a büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv részére továbbítani. A továbbítás során meg kell jelölni a képfelvétel keletkezése helyét, napját és pontos idejét, valamint a kezelő polgárőr nevét és azonosító számát.
a 23. §-hoz
A rendelkezés meghatározza az országos polgárőrnapot.
a 24–25. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a közterületen történő polgárőri szolgálat ellátásával összefüggő etikai szabályszegés esetén panasznak van helye, és meghatározza az etikai szabályszegés eseteit, valamint, hogy a panaszról etikai eljárás keretében országos polgárőrszövetség etikai bizottsága dönt. Az országos polgárőrszövetség etikai bizottsága határozata ellen az általános, egyesületekre irányadó szabályok szerint van helye bírósági jogorvoslatnak.
A törvényjavaslat deklarálja, hogy az etikai eljárás lefolytatásának nem akadálya, ha ugyanabban az ügyben állami szervek is eljárást folytatnak.
A törvényjavaslat meghatározza továbbá az etikai szabályszegésre, az etikai eljárás kezdeményezésére, megindítására, a képviseletre, a tárgyalásra történő idézésre, az eljárásból történő kizárásra, az etikai szabályszegés megállapítása esetén alkalmazható intézkedésekre, a határozat kihirdetésére vonatkozó általános szabályokat. Ugyanakkor a törvény biztosítja, hogy az etikai szabályszegés egyes eseteit, valamint az etikai eljárásra vonatkozó részletes szabályokat az országos polgárőrszövetség etikai szabályzatban állapítsa meg.
a 26. §-hoz
A központi költségvetés a törvény hatálybalépése előtt is támogatásban részesítette a polgárőrszervezetek szövetségének tevékenységét, amennyiben az adott szervezet a korábbi törvényben felsorolt feladatok közül legalább háromnak az ellátását vállalta.
A törvényjavaslat törvényi szinten rendezi a polgárőrség támogatási rendszerét. Az állam a polgárőrséggel kapcsolatos feladatok keretében meghatározza a polgárőri tevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit, ugyanakkor elősegíti a polgárőri feladatellátás feltételeinek megteremtését. A polgárőrszervezetek működése technikai hátterének támogatása érdekében az állam az alábbi támogatásokat nyújthatja a polgárőrszervezetek számára.
A központi költségvetés az egyesületek részére az éves költségvetési törvényben meghatározott támogatást nyújtja, amely az országos polgárőrszövetség bevonásával történik.
A szolgálatot ellátó polgárőrök részére a formaruhát, valamint a fényvisszaverő mellényt az állam egyszeri alkalommal, az új tagnak az egyesületbe történő belépése után biztosítja.
A törvényjavaslat mindemellett arra is lehetőséget biztosít, hogy az együttműködő és egyéb állami, önkormányzati szervek – különösen az önkormányzatok, a rendvédelmi, a környezet- és természetvédelmi szervek – lehetőségük szerint anyagi források biztosításával, technikai és egyéb eszközök átadásával, illetve feleslegessé vált vagyontárgy ingyenes átruházásával vagy más hasonló módon támogassák a polgárőrség működését. A törvény az együttműködő szervek mellett az egyéb – a polgárőrséggel együttműködési megállapodást egyébként nem kötő – szerveknek is megadja a lehetőséget arra, hogy támogassák a polgárőrszervezeteket.
a 27. §-hoz
A törvényjavaslat bevezeti, hogy a polgárőrszervezetek működésének törvényességét az ügyészség – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az ügyészségről szóló törvény és az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzi.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy ha e törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott polgárőr-tevékenységet nem polgárőr-egyesület végez, az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz forduljon. A bíróság a kereset alapján az egyesületet eltiltja további tevékenységétől.
A törvényjavaslat továbbá megteremti annak lehetőségét is, hogy ha a polgárőri szolgálat végzéséhez szükséges együttműködési megállapodás megszűnik, vagy az országos polgárőrszövetségben tagsága megszűnik az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz forduljon. A bíróság a kereset alapján a polgárőr-egyesületet – új együttműködési megállapodás megkötéséig, valamint a tagság újbóli megszerzéséig – eltiltja további tevékenységétől.
28–30. §-hoz
E szakaszok a felhatalmazó, a hatályba léptető és az átmeneti rendelkezéseket tartalmazzák.
A törvényjavaslat meghatározza, hogy a bejegyzett és működő polgárőrszervezet e törvény hatálybalépése évében megtartott közgyűlésen köteles alapszabályát módosítani, és azt, valamint az e törvény szerinti nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat a bíróság részére megküldeni.
A törvény deklarálja, hogy az új elvek szerinti állami támogatást a központi költségvetés 2013. január 1-je után biztosítja azon polgárőr-egyesületek részére, amelyek szervezete és működése az új törvény rendelkezéseinek megfelel.
a 31–32. §-hoz
E rendelkezések a törvény hatálybalépésével összefüggésben szükséges törvénymódosításokat, illetve az új jogszabály hatálybalépése miatt hatályon kívül helyezendő rendelkezéseket állapítják meg.
A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a polgárőri alapfeladatok ellátását kizárólag a polgárőr-egyesület, mint a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységre feljogosított szervezet lássa el. Ezáltal megszűnik a Btk. 217. § (2) bekezdésében meghatározott büntetőjogi, illetve az Sztv. 142/B. § szerinti szabálysértési fenyegetettség indoka is, melynek bevezetését a polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenységek, illetve az egyesülési joggal történő egyéb visszaélések visszaszorítása tett korábban indokolttá.
Amennyiben a törvényjavaslat hatálybalépését követően a polgárőr-egyesület tagján kívül bárki polgárőri tevékenységet folytat, azt jogosulatlanul végzi és a Btk. 217. § szerinti bűncselekményt vagy az Sztv. 142/C. § szerinti szabálysértést valósítja meg, így a korábban kialakított büntetőjogi és szabálysértési jogi védelem továbbra is fennáll.
_