• Tartalom
Oldalmenü
A 2011. évi CCIV. törvény indokolása
a nemzeti felsőoktatásról
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A felsőoktatás minden ország, minden nemzet szellemi, kulturális intézményrendszerének egyik legmagasabb szintű, meghatározó elemét képezi. Történelmünk során az előrelátó, felelősségteljes politika a legnehezebb helyzetekben is törekedett felsőoktatási intézmények alapítására, működésük, továbbfejlődésük biztosítására. (Nagy Lajos király, Báthori István, Pázmány Péter, Mária Terézia, Klebelsberg Kunó).
Az elmúlt évtizedek, de különösen az előző két kormányzati ciklus alatt a magyar felsőoktatás rendszere jelentős torzulásokat szenvedett el. A felsőoktatás jelenlegi jogi szabályozása bonyolult, nehezen áttekinthető, ellentmondásokkal terhelt, szakmai és ellenőrzési szempontból túlszabályozott, az állam felsőoktatással kapcsolatos funkciói (irányítói, hatósági, fenntartói) tisztázatlanok, az adott intézménytípusok céljainak, feladatainak meghatározása nem világos, az intézmények belső döntési mechanizmusa nehézkes, nem átlátható. A többciklusú képzés Magyarországon történő bevezetése nem átgondolt, a képzési szerkezet anomáliákkal telt, számos alapszak munkaerő-piaci követelmények szempontjából alig hasznosítható végzettséget nyújt, a műszaki, természettudományos és idegen nyelvi ismeretek hiánya egyre inkább nehezíti a nemzetgazdaság fellendülése szempontjából kritikus területeken a hallgatói létszám növelését.
A törvényjavaslat a Kormány Nemzeti Együttműködési Programjával és a Nemzeti Reformprogramjával összhangban, nemzetstratégiai célokat követve egy olyan felsőoktatási rendszer jogi kereteit szabályozza, mely a versenyképes tudás átadásával, a közjót szolgálva, a nemzet szellemi és gazdasági fejlődésének biztosítéka. Az állam funkcióit, szerepvállalását az Alaptörvény alapelveivel összhangban világosan meghatározza, átlátható, versenyképes, elméleti és gyakorlati oktatást, tudományos alap- és alkalmazott kutatást, innovációt, oktatói-kutatói utánpótlás nevelését biztosító, világosan elkülönített intézményrendszer működését szabályozza, az államháztartás, az ország teherbíró képességének figyelembe vételével.
A törvényjavaslat kerettörvény jellegű, a 1993. évi LXXX. törvény szempontjait is követve, a legfontosabb szabályozók és felhatalmazások törvényi szintű megfogalmazása egyértelmű, átlátható rendszerbe foglalja a felsőoktatási rendszer működésének alapelveit:
Magyarország Alaptörvényével, a nemzetközi jogszabályokkal és megállapodásokkal, szerződésekkel (pl. hitéleti képzés terén az Apostoli Szentszékkel történő megállapodás, határon túli területek bekapcsolása, kedvezmény törvény) valamint más sarkalatos (pl. adó törvény, innovációs törvény, államháztartási törvény) és ágazati törvényekkel összhangban, kiemelten a köznevelést (közoktatást) szabályozó joganyaggal, ugyanakkor – a jogalkotás szabályainak megfelelően – mellőzve a más jogszabályokban megfogalmazottakat.
Az egyik legfontosabb szabályozási cél – az állami vagyon védelme, és az átlátható gazdálkodás érdekében – a magyar állam – mint fenntartó – felsőoktatásban betöltött irányító szerepének a tisztázása, világos meghatározása anélkül, hogy a felsőoktatási intézmény az Alaptörvény X. és XI. cikkében rögzített jogosultságai csorbulnának. Ennek alapján a felsőoktatási intézmények gazdálkodásával kapcsolatos szabályokat törvény által szabott keretek között kormányrendelet határozza meg.
A törvényjavaslat megfelelő szakmai-, jogi garanciát biztosít a nemzeti felsőoktatási intézményrendszer versenyképes tudást átadó-megszerző, oktatók és hallgatók mester-tanítvány kapcsolatán alapuló, magas színvonalú, értékteremtő működéséhez, elhivatott egyetemi polgárrá váló fiatal nemzedékek kiműveléséhez.
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényjavaslat garantálja, hogy a magyarországi felsőoktatási intézmények hozzájárulnak az egész Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás, és a világban folyó, Magyarországhoz, a magyar nyelvhez, kultúrához kapcsolódó felsőoktatási tevékenységek megőrzéséhez, színvonalának emeléséhez.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A felsőoktatási törvényjavaslat szabályozási célja, a versenyképes tudás átadásához, megszerzéséhez szükséges felsőoktatási intézményrendszer megteremtése, az egész nemzet felemelkedésének, stabil erkölcsi, szellemi, gazdasági alapokon nyugvó jövőnk érdekében az Alaptörvényben foglaltak szerint egy erős egyetemi polgárság kialakítása.
Az Alaptörvény XI. cikke deklarálja, hogy Magyarország minden magyar állampolgárnak biztosítja a művelődéshez való jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával.
A törvényjavaslatban az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdésre utalva a felsőoktatási intézmények önállóak, önállóságuk elsődlegesen az oktatási, tudományos, kutatási tevékenységre terjed ki. Az intézmény belső szervezete és működése – gazdálkodása az államháztartásról szóló, illetve a vagyongazdálkodási törvénnyel összhangban – e törvény keretei között alakítható.
A javaslat alanyi hatálya a magyar felsőoktatás tevékenységében és irányításában részt vevőkre terjed ki. Az alanyi hatály tevékenység szempontú meghatározása szerint e javaslat rendelkezései a felsőoktatási intézmény alapítójára, fenntartójára, a felsőoktatási intézmény tevékenységében részt vevő más szervezetre, annak alapítójára, fenntartójára, a felsőoktatás feladatainak megvalósításában közreműködő oktatókra, tudományos kutatókra, a felsőoktatásban alkalmazottakra, a felsőoktatási intézménybe jelentkezőkre, az intézménnyel hallgatói jogviszonyban állókra, a felsőoktatási intézmények támogatóira érvényesek.
A területi hatály szerint az ország területén kívül abban az esetben alkalmazható a törvény, ha magyar felsőoktatási intézmény külföldön folytat az e törvény szerint felsőoktatásnak minősülő tevékenységet.
A javaslat tárgyi hatálya: a javaslat által meghatározott és azzal összefüggő felsőoktatási alaptevékenységre, az oktatásra, a tudományos kutatásra, művészeti alkotó tevékenységre, az ahhoz kapcsolódó szervezési, igazgatási tevékenységre vonatkozik.
A 2. §-hoz
A javaslat a felsőoktatási intézmény alaptevékenységeként az oktatást, a tudományos kutatást, illetve a művészeti alkotótevékenységet jelöli meg.
A törvényjavaslat értelmében a felsőoktatás rendszerének működtetése az állam feladata az egyes intézmények működtetése pedig az adott fenntartó feladata [2. § (2) bekezdés].
Az oktatási alaptevékenység körébe tartozó képzések: felsőoktatási szakképzés, az alapképzés, a mesterképzés, a doktori képzés, valamint a szakirányú továbbképzés. A jelenlegi felsőfokú szakképzés új elnevezéssel, kredittartalommal kikerül a szakképzési törvény hatálya alól, mint érettségire épülő szakmai képzés felsőoktatási szakképzésként jelenik meg a felsőoktatás képzési rendszerében. A felsőoktatási szakképzés, mint akkreditálandó képzés a felsőoktatás első „lépcsőjének” tekinthető, mivel kreditjei a megadott határok között beszámíthatóak az alapképzésbe. A fenti képzéseken túl a felsőoktatási intézmények részt vehetnek a felnőttképzésben. A külön ágazati törvény alapján folytatható, nem felsőoktatásnak minősülő szakképzési feladatok megvalósításában való részvétel lehetőségéről nem rendelkezik a törvényjavaslat.
A javaslat alapelvként fogalmazza meg, hogy a felsőoktatási intézmény politikai pártoktól függetlenül működik, a tárgyilagos tudásalapú, sokoldalú ismeretátadó tevékenységet biztosítva.
Valamennyi felsőoktatási intézményre kötelezően alkalmazandó, illetve követelmény a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetése, az országos statisztikai adatgyűjtési programokhoz illetve a felsőoktatási információs rendszerben meghatározott adatok szolgáltatása. [E paragrafus (6) bekezdés.].
A 3. §-hoz
A felsőoktatási intézmények kizárólagosan jogosultak a felsőfokú végzettséget és szakképzettséget biztosító képzések folytatására. Ennek egymásra épülő képzési ciklusai az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés. Új elnevezésként jelenik meg a felsőoktatási szakképzés, mely felsőfokú végzettségi szintet nem ad, de kreditjei az alapképzésbe történő jelentkezéskor beszámítható [E paragrafus (3) bekezdés].
A ciklusokra bontott, osztott képzési rendszer megvalósítása nem minden képzési tartalom esetén lehetséges, erre való figyelemmel, egyes, a Kormány által rendeletben meghatározott szakokon a képzést alap- és mesterképzésre nem bontott, egységes rendszerben, osztatlan képzésként lehet megszervezni. Ez a tanárképzés átalakításának egyik új eleme [E paragrafus (2) bekezdés].
Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként a felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében kizárólagos jelleggel folytatott képzés, a felsőoktatási szakképzés és a szakirányú továbbképzés.
A felsőoktatási intézmény külön akkreditációs eljárás nélkül jogosult részt venni a felnőttképzésben. Az intézmények felnőttképzési törvényben meghatározott bejelentési eljárást követően akkreditált intézménynek minősülnek [E paragrafus (4) bekezdés].
A 4. §-hoz
A felsőoktatási intézmény alapítására jogosultak körének meghatározásával a törvényjavaslat a legmagasabb jogforrási szinten szabályozza az intézményalapítás szabadságát. A magyar állam mellett a további jogosultak: az országos kisebbségi önkormányzat, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi j ogi személy, ennek j ogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetőleg itt nyilvántartásba vett alapítvány vagy közalapítvány – a rendelkezésekben foglaltak szerint együttesen, illetve önállóan is alapíthatnak, tarthatnak fenn felsőoktatási intézményt.
A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetében közös fenntartói jog gyakorlására az államnak és az országos kisebbségi önkormányzatnak van lehetősége. Új elemként jelenik meg, hogy – a Kormány engedélyével – költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény a nem költségvetési szerv formájában működő felsőoktatási intézménnyel is egyesülhet, ilyen felsőoktatási intézménybe beolvadhat [21. § (S)]. A felsőoktatási intézmények működését meghatározó rendelkezések alapvetően továbbra is egységesek, független attól, hogy ki gyakorolja a fenntartó jogait. A fenntartói irányítás eltérő rendelkezéseit a 73-75. §-ok, a sajátos működési rendelkezéseket a 91-95. §-ok határozzák meg.
A felsőoktatási intézmény működésének külön nevesített feltétele a fenntartó általi működtetés. Fenntartó hiányában a felsőoktatási intézményt a javaslat 22. §-ában meghatározottak szerint kell megszüntetni.
A tervezet szerint az állam nevében a fenntartói jogokat általában az oktatásért fellelős miniszter gyakorolja, ugyanakkor a felsőoktatást érintő legtöbb kérdésben a Kormány kiemelt szerepet kap. A javaslat szerint egyes fenntartói jogokat fenntartói jogokat az állami vagyonért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter gyakorolhat. [7. § (3) bekezdés f) pontja és74. § (3) bekezdést.
A külön törvény alapján működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem esetében a fenntartói jogokat a külön törvény szerint létrehozott fenntartói testület gyakorolja. [104. § (1) bekezdés].
Az 5. §-hoz
A felsőoktatási intézmény jogi személy, és mint ilyen, jogképes. A jogi személy jogalanyisága elkülönül az alapítótól, működésében, önállósággal bír, így az általa létesített jogviszonyok is elkülönülnek az alapító által létesített jogviszonyoktól.
A felsőoktatási intézmény a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 29. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban a tervezet 6-10. §-ai szerint létrehozott, állami elismerés alapján, a működési engedély szerint működő szervezet.
Az állami felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazottak, rájuk a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt a felsőoktatási törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A nem állami felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottakra a Munka Törvénykönyve szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni.
Tekintettel arra, hogy a felsőoktatási intézmény működése, létesítése, fenntartása elsődlegesen nem vállalkozási tevékenység, így az intézmény átalakulása, egyesülése, kiválása, beolvadása nem tartozik a tisztességtelen piaci magatartás, a versenykorlátozás tilalmába [1996. évi LVII. törvény 1. § (1) bekezdése szerint], így a törvény szerinti szervezeti egyesülésre, fúziókontrollra vonatkozó vizsgálati, engedélyezési eljárás a felsőoktatási intézmények tekintetében nem alkalmazható.
A 6–8. §-hoz
A felsőoktatási intézményalapítás joga olyan szervezet létrehozására vonatkozik, amely egyedüliként jogosult alapképzés, mesterképzés, doktori képzés folytatására, felsőoktatási szakképzésre és szakirányú továbbképzésre, a javaslat szerint kötelezően választható képzési szerkezetben, legalább két képzési, illetve tudományterületen vagy művészeti ágban legalább négy szakon. Az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése tekintetében a javaslat [91. § (4-5) pontja] szerint állami elismerés abban az esetben is adható, ha a képzés egy szakon folyik. A művészeti felsőoktatási intézmény főiskolaként, egyetemként, akkor is működhet, ha egy képzési területen folytat képzést [101. § (4) bekezdés].
Felsőoktatási intézményként az az intézmény működhet, amelyet felsőoktatási feladatok ellátására létesítettek és az Országgyűléstől az állami megkapta az állami elismerést. Állami elismerést az a felsőoktatási intézmény kaphat, amelyik rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel és az intézmény típusának megfelelő képzési szerkezetben képzést folytat. A szabályozás, illetve a felsőoktatási intézménylétesítési e járás egyszerűsödik, a korábbi szabályozástól eltérően megszűnik az állami elismerést megelőző nyilvántartásba vételi eljárás. A felsőoktatási intézmény a működését akkor kezdheti meg, ha a felsőoktatási intézmények nyilvántartását végző oktatási hivataltól a fenntartó megkapta az intézmény működési engedélyét és az Országgyűlés döntést hozott az intézmény állami elismeréséről. Új elem, hogy az országgyűlés állami elismerése mellett a felsőoktatási intézmény a működési engedélyét az oktatási hivatal öt évente köteles felülvizsgálni. [8. § (2) bekezdés]. A felsőoktatási intézményeknek 2015. szeptember 1-ig kell a törvény szerinti intézményi, kari szervezetet, képzési struktúrát kialakítani [115. § (4) bekezdés].
A szervezet alapítására vonatkozó minimális követelmények – az alapító okiratban meghatározott feladatokhoz mért személyi, tárgyi és pénzügyi eszközök vizsgálata – biztosítja, hogy a felsőoktatási intézmény folyamatosan tudja ellátni alapfeladatait.
Az alapítás, fenntartás lehetőségének kiszélesítése fokozottan igényli ezen feltételek vizsgálatát. Az intézmények létesítési feltételeit a Kormány határozza meg, teljesítését – a létesítési eljárás keretében – az oktatási hivatal a 67–68. § szerinti hatósági eljárás keretében vizsgálja. A tervezet 2015. szeptember 1-i hatállyal az intézményi működési engedélyek felülvizsgálatát írja elő a már működő felsőoktatási intézményekben [115. § (2) bekezdés c) pontja].
A felsőoktatási intézmény működésének alapvető dokumentuma az alapító okirat. A javaslat 2. melléklete tartalmazza az alapító okiratban és a működési engedélyben foglalt valamennyi, az alapfeladat gyakorlásában jelentőséggel bíró adatot.
Az alapító okirat tartalmi elemeit az oktatási hivatal tartja nyilván a felsőoktatási intézmények működéséhez kapcsolódó nyilvántartási feladatokról és eljárásokról szóló rendelkezések [67. §–68. §)] alapján.
A törvényjavaslat szerint a felsőoktatási intézmény meghatározza a működésére és szervezetére vonatkozó rendelkezéseket [11. § (1) bekezdés a) pontja], alapító okiratának megfelelő tevékenységéhez, feladatainak ellátásához intézményt, szervezeti egységet hozhat létre, tarthat fenn. A hallgatók elhelyezését szolgáló szervezet (kollégium, diákotthon) azonban csak a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján, láthat el tanulmányok megkezdését elősegítő feladatokat, illetőleg részt vehet felsőoktatási intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátásában, szakkollégiumként is működhet.[8. § (6) bekezdés]. Az átmeneti rendelkezések alapján a 2005. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint nyilvántartásba vett diákotthonokat, valamint az azokra vonatkozó, az információs rendszer által kezelt adatokat 2013. szeptember 1-jétől törölni kell az információs rendszeréből [117. § (2) bekezdés].
A költségvetési szervként gazdálkodó felsőoktatási intézményre az államháztartásról szóló törvényt és annak végrehajtási rendeleteit a javaslattal összhangban kell alkalmazni.
A 9–10. §-hoz
A felsőoktatás alapfeladatait az intézményrendszerén keresztül valósítja meg, azaz a felsőoktatás alapintézményei az egyetem és a főiskola [9. § (1) bekezdés].
A javaslat meghatározza, hogy a többciklusú képzési rend keretei között, az egyes intézménytípusokban mely fokozaton jogosultak képzést folytatni, a végzettségi szintet, illetőleg szakképzettséget igazoló oklevél kiadását, valamint felsőoktatási szakképzés és szakirányú továbbképzés folytatását.
A javaslat egyetem megnevezés használatát, a minőséget kifejező – több képzési területen folytatott – mester-, doktori képzéshez és doktori fokozatadáshoz, az intézményi és kari működést a minősített oktatók arányához, a karok számához, a tehetséggondozáshoz, az idegen nyelven nyújtott képzési programokhoz köti. Ezen főszabálytól meghatározott (hitéleti, művészeti) képzést folytató felsőoktatási intézmények térhetnek el a 91–93. §-ban és 101. §-ban foglaltak szerint. A törvénytervezet rendelkezéseit a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az intézményről szóló külön törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni [104. § (1) bekezdés, 108. § 11. pont].
A főiskola doktori képzést nem folytathat, mesterképzést, osztatlan képzést kormányrendeletben meghatározottak szerint folytat [9. § (6) bekezdés].
A törvényjavaslat az átmeneti rendelkezések között szabályozza az egyetemnek, főiskolának való megfelelés határidejét. Az intézményi, szervezeti felépítést, személyi feltételeket 2015. szeptember 1-jéig kell kialakítani [115. § (4) bekezdés]. A főiskolákon a képzés indításának követelményeit 2013. szeptember 1-jétől kezdődően kell alkalmazni. Ezen időponttól doktori képzés, kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában mesterképzés, osztatlan képzés főiskolán nem indítható [115. § (6) bekezdés].
A javaslat alapján új elemként jelenik meg, hogy a Kormány nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében kormányrendeletben meghatározottak szerint állami fenntartású felsőoktatási intézményeket kiemelt felsőoktatási intézményeknek minősíthet [10. § (1) bekezdés].
Az egyetem vagy egyetemi kara „kutató” minősítést, a főiskola „alkalmazott kutatások főiskolája” minősítést kaphat. Az oktatásért felelős miniszter megállapodás alapján a címet elnyert intézményt szervezeti egységet támogatásban részesítheti [10. § (2}{4) bekezdés].
A 11. §-hoz
A javaslat a felsőoktatási intézmény működésére irányadó alapelveket határoz meg, melyek között a szervezeti és működési szabályzat – jogszabályi keretek közötti – meghatározása, tájékoztató ér tanácsadó rendszer működtetése, a tehetséggondozás, a tudomány társadalmi elismertségének növelése szerepel. A felsőoktatási intézmény alaptevékenységéhez igazodóan a tanulás feltételeihez kapcsolódó szolgáltatások (egészségfejlesztés, rendszeres testmozgás, könyvtári használat, idegennyelvi szaknyelvi ismeretek) biztosítása, továbbá a felvételhez kapcsolódó követelmények közzététele.
A 12. §-hoz
A javaslat a felsőoktatási intézmény vezető testületeként a szenátust határozza meg, amely testületet a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai illetik meg. Összetétele a napi tevékenységét megvalósító oktatói, hallgatói, alkalmazotti képviselőkből áll. Ezen érintett körök testületi arányáról a törvénytervezet rendelkezik. Új elemként, a hallgatói képviselet a szenátus legalább 20%-ának, legfeljebb 25%-ának megfelelő létszámban delegálhat képviselőt, ha teljesülnek a 60. § (1) bekezdés b) pontjában a hallgatói önkormányzat megválasztására vonatkozó feltételek.
A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.
A javaslat szerint az intézmény maga határozza meg a működésének rendjét azzal, hogy a szenátus szabályozza a jogköröket, a jogkörök gyakorlását, a szenátusi ülés nyilvánosságát, a döntéshozatal követelményeit, szabályait.
A felsőoktatási intézmény fenntartó egyetértésével dönt fejlesztés indításáról, vagyongazdálkodási tervéről, gazdálkodó szervezet alapításáról, abban való részesedés szerzéséről, gazdálkodó szervezettel való együttműködésről.
A szenátus fogadja el a felsőoktatási intézmény, mint szakmai szervezet működésére vonatkozó intézményi dokumentumokat, az intézmény képzési programját, a szervezeti és működési, valamint a doktori szabályzatot. Javaslatot tesz a rektori pályázat kiírására, elbírálja, rangsorolja a pályázatokat, stb.
A szenátus hozza létre a felsőoktatási intézmény állandó bizottságait és egyéb tanácsait. A javaslat a bizottságok tekintetében garanciális rendelkezést tartalmaz a hallgatói és doktoranduszi képviseletre. Másik garanciális elem, hogy a hallgatók tanulmányi, vizsga- és szociális ügyeinek intézésére a szenátus állandó bizottságot hoz létre.
A 13. §-hoz
A szenátus elnöke a rektor, aki a felsőoktatási intézmény felelős vezetője. Megválasztásának menete, tevékenységének ellenőrzése az intézményi belső demokrácia fontos megnyilvánulása, ami az oktatás és tudományos kutatás szabadságának kiteljesítését segíti elő.
Új elemként a javaslat az irányítás és vezetés feladatainak és szintjeinek meghatározásánál erősíti az egyszemélyi felelősség rendszerét. Amellett, hogy a felsőoktatási intézmény szakmai kérdéseiben a legfontosabb döntések meghozatalánál biztosítja a testületi döntéshozatalt, a felsőoktatási intézmény élére a rektort helyezi.
A rektori feladatok indokolják, hogy a megbízás feltételei közül kiemeli a vezetési, szervezési és gazdálkodási ismeretek megkövetelését.
A rektor, mint egyszemélyi vezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, képviseli az intézményt.
Külön rendelkezés fogalmazódik meg a gazdasági vezető felelősségéről, amely alapvetően a gazdálkodási intézkedések, javaslatok előkészítésére irányul. Ezen feladatmegosztás is a rektor egyszemélyi felelősségét hangsúlyozza.
A 14. §-hoz
A tervezet a felsőoktatási intézmény szervezetével és működésével összefüggésben határozza meg a képzés indításának, illetve intézményen belüli megszervezésének követelményeit. A felsőoktatási intézményben informatikai, szociális, sport, könyvtári, levéltári, múzeum, egészségügyi szolgáltató – kormányrendeletben meghatározottak szerint kollégiumi – és egyéb, így különösen köznevelési, gyakorlati képzést biztosító tanműhely, tanszálloda, tangazdaság, művészeti gyakorlóhely, botanikus kert, valamint termelő feladatot ellátó szervezeti egységek hozhatók létre.
Szervezeti egységek között is kiemeli a könyvtári, a levéltári, a múzeumi feladatokat.
A felsőoktatási intézmény szervezeti egységei centrummá, továbbá főiskolai, egyetemi központtá szervezhetők.
A szervezethez kapcsolódóan a javaslat rendelkezik az állami felsőoktatási intézményekben gazdasági tanács kötelező érvényű létrehozásáról a hatékony gazdálkodás érdekében. A gazdasági tanács működésének keretét a Kormány határozza meg.
A 15. §-hoz
A felsőoktatási intézményben a képzés képzési program, tanterv alapján folyik.
Új képzési forma a felsőoktatási szakképzés, amely a felsőoktatás kizárólagos képzési formája lesz és végzettségi szintet tekintve érettségire épülően nyújt szakképesítést. Ez a szakképzés azonban nem része az Országos Képzési Jegyzéknek. A beszámítható krediteket tekintve, a felsőoktatásba belépők egyik kilépési lehetőségét biztosítja azoknak, akik a felsőfokú végzettségi szintet eredményező képzésekben nem kívánnak vagy nem képesek diplomát szerezni. A javaslat új elemként tartalmazza a mesterképzésre épülő újabb mesterfokozatot. A mesterfokozatot eredményező jogász képzésre épülő második jogi mesterszakon oklevelet szerzettek címhasználatáról [„Legem Magister” vagy „Master of Laws” (LL.M.)] az 52.§ (6) bekezdése rendelkezik. Módosul a tanári szak képzési rendszere és a tanári mesterképzésben szerzett fokozathoz kapcsolódó címhasználat [„Master of Education” (Med)].
A képzés szerkezetéről kormányrendelet, a képzési- és kimeneti követelményekről miniszteri rendelet rendelkezik a törvény felhatalmazása alapján. A képzési program az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely valamennyi képzés részletes képzési és tanulmányi követelményeit, tervét tartalmazza [108. § 17. pont]. Kidolgozása, elfogadása a felsőoktatási intézmény hatásköre. A javaslat az intézmény szakmai autonómiájába tartozó tantervek öt évenkénti felülvizsgálatáról rendelkezik.
A javaslat szerint tanárképzésben a képzés szintje mesterfokozat, de a többciklusú képzési szerkezettől eltérően új elemként osztatlan képzés, a köznevelési intézményrendszerhez igazodva az általános iskolai (4+1) és a középiskolai (5+1) tanári szakképzettség bevezetése [102. §].
A 16. §-hoz
Az egyetem hagyományos feladatai közé tartozik a tudományos fokozat adományozása: a doktori képzés és a doktori fokozat odaítélése. A szenátus jogköre a doktori iskola létesítése, a doktori képzés indítása [12. § (3) bekezdés hd) pont ]. A doktori iskola létesítésével kapcsolatos ügyekben az oktatási hivatal a működés engedélyezésével kapcsolatos eljárásában köteles beszerezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakvéleményét, amely véleményhez a hivatal a működési engedély megadásakor kötve van [67. § (4) bekezdés, 70. § (1) bekezdés].
Új eleme a javaslatnak, hogy a doktori iskola létesítésével, átalakulásával, megszűnésével kapcsolatos ügyekben, javaslatban meghatározott feltételek megléte esetén, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazásával, az oktatási hivatal jár el [67. § (3) bekezdés].
Új elem, hogy a doktori képzés indítására csak egyetemen van lehetőség [9. § (7) bekezdés].
A rendelkezés megfogalmazza a doktori tanács működésével kapcsolatos legfontosabb alapelveket.
A 17. §-hoz
A javaslat meghatározza azokat az alapelveket, amelyek megtartásával a felsőoktatásban megszervezhető a képzés. A teljes idejű (nappali) képzés és a részidős (esti, levelező), valamint a távoktatási formában szervezett képzés munkaidejére vonatkozó minimális követelmények a hallgatók számára biztosítanak garanciát, ugyanis a felsőoktatási intézményeknek a javaslatban meghatározott mértékű felkészítési, felkészülési lehetőséget kell biztosítaniuk a képzésben részt vevő hallgatók számára.
A 18 §-hoz
A felsőoktatási intézmény azokat az adatokat tarthatja nyilván, amelyek az intézmény rendeltetésszerű működéséhez, a munkáltatói jogok gyakorlásához, a képzés megszervezéséhez nélkülözhetetlenek.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések alapján személyes adat akkor kezelhető, ha azt a törvény elrendeli.
A személyes adatokra vonatkozó rendelkezések alapján a javaslat meghatározza azokat az adatokat, amelyek kezelhetők a felsőoktatási intézményben. Ahhoz, hogy valamely személyes adat az érintett hozzájárulása nélkül kezelhető legyen, törvényi felhatalmazásra van szükség. Meg kell határozni az adatkezelés időtartamát is. Ez az időtartam szoros kapcsolatban áll azzal, hogy a különböző nyilvántartott adatok alapján lehet figyelemmel kísérni a felsőoktatás által nyújtott szolgáltatások igénybevételét.
Nem igényel törvényi szabályozást mindaz, amely kérdés rendezett, meghatározott a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben. Ennek megfelelően a felsőoktatási intézményeknek az adatkezelésnél nem csak a javaslatban foglaltakat kell alkalmazniuk, hanem az említett tárgyban született törvényt is.
A 19. §-hoz
A törvényjavaslat értelmében, a felsőoktatásban, elektronikus formában létrehozott felsőoktatási információs rendszert kell létrehozni és működtetni. A javaslat rendelkezései igénylik, hogy a felsőoktatási intézmények által kezelt adatokból létrejöjjön egy információs rendszer, hiszen annak révén lehet figyelemmel kísérni, hogy az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételei fennállnak-e vagy sem. A központi nyilvántartás alkotja a felsőoktatási információs rendszert, amely személyi adatokat és működési adatokat tart nyilván a felsőoktatási intézmények adatszolgáltatása alapján. Az így létrehozott nyilvántartás közhiteles nyilvántartás. Részét képezik a felvételi eljáráshoz kapcsolódó intézményi és személyes adatok. Az információs rendszer alkalmas arra is, hogy nyilvántartsa a kiadott okleveleket, doktori fokozatokat, a hallgatók által igénybe vett támogatási időt. Figyelemmel kísérhető az adatok alapján az oktatói, tanári, kutatói munkakörben történő foglalkoztatás. A hallgatókhoz és oktatókhoz kapcsolódó központi adatokat a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv tartja nyilván. A javaslat a felsőoktatási információs rendszer részeként rendelkezik a végzett hallgatók pályakövetési rendszeréről, az állami oktatásirányítást, illetve fenntartói irányítást támogató vezetői információs rendszer létrehozásáról.
A felsőoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt alkalmazotti és hallgatói személyes, illetve különleges adatokat a törvényjavaslat 3. melléklete tartalmazza.
A 20–21. §-hoz
A felsőoktatási intézményhálózat átalakulása, az új felsőoktatási intézmények létrehozása nem kizárólagosan csak új intézményalapítással, hanem a már működő felsőoktatási intézmények átalakulásával is történhet.
Az intézmények közötti egyesülésnek, szétválásnak, az intézményekbe történő beolvadásnak, az intézményből történő kiválásnak az érintett felsőoktatási intézmény hatékony működését, összehangolt feladatellátását kell elősegíteni. E folyamatokban garantálni kell az érintett oktatók és hallgatók jogbiztonságát, a szabályozott jogutódlást.
A felsőoktatási intézmények tevékenységének összehangolása céljából az intézményeket egyesíteni lehet. Az egyesülésről, a szenátus előzetes véleményének ismeretében – függetlenül attól, hogy az állam, az egyház, a gazdálkodó szervezet vagy alapítvány az alapítói, illetve a fenntartói jogokat gyakorló – a fenntartó hoz döntést. A Kormány engedélyével, a Kormány által szabályozott eljárásban költségvetési szerv és nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény is egyesülhet a javaslat szerint.
A 22–23. §-hoz
A felsőoktatási intézmény az állami elismerés visszavonásával szűnik meg.
Az intézménylétesítési szabadsággal szükségszerűen együtt jár az intézmények megszűnésének lehetősége is. Az intézmény megszűnésében döntő feladata lehet a fenntartónak, mivel a létesítés joga mellett megilleti a megszüntetés joga is. E megszüntetési jog azonban korlátozott, mivel a javaslat felsorolja azokat az okokat is, amelyek fennállása esetén a fenntartó ilyen döntést hozhat. A felsőoktatási intézmény önmagában fenntartója nélkül nem működhet, ezért a fenntartó megszűnése, illetve az adott tevékenység folytatásához való jog megszűnése együtt jár a felsőoktatási intézmény megszűnésével.
A jogbiztonságot erősítő lényeges eleme a szabályozásnak, hogy mind a jogutódlással, mind pedig a jogutódlás nélkül történő megszűnés esetében a jogok és kötelezettségek átszármaztatásáról rendelkezik. A jogutód nélküli megszűnés esetén a vagyon a felsőoktatási intézmény fenntartóját illeti meg.
A Kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél az állami elismerés visszavonását akkor is, ha a fenntartó a felsőoktatási intézmény megszűntetéséről határozott. Ebben az esetben a megszűnésre kifutó rendszerben kerülhet sor a hallgatói jogbiztonság érdekében.
Megszüntethető a felsőoktatási intézmény a tanév végén is, ha a hallgatók másik felsőoktatási intézményben a tanulmányaikat folytatni tudják. Jogbiztonság elvének érvényesülését garantálja az előírt feltétel, amely szerint az intézmény megszüntetéséről szóló fenntartói döntés előtt gondoskodni kell a hallgatók tanulmányainak folytatását biztosító megállapodásról.
A javaslat szabályozza az oktatási hivatalnak a felsőoktatási intézmény átalakulásával kapcsolatos feladatát is.
A 24. §-hoz
A felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatást a munkáltató jellege határozza meg. A javaslat 4. §-a alapján a felsőoktatási intézmények körétől függően a költségvetési szervként működő, az állam vagy az országos kisebbségi önkormányzat által fenntartott intézményekben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt, a nem költségvetési szervként működő (egyházi jogi személy, gazdálkodó szervezet, alapítvány vagy közalapítvány által fenntartott) intézményekben a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt kell alkalmazni a foglalkoztatásra.
A törvényjavaslat meghatározza a foglalkoztatás közös rendelkezéseit, amelyek minden felsőoktatási intézmény tekintetében érvényesülnek, függetlenül attól, hogy egyébként milyen foglalkoztatási rendelkezések irányadóak az adott intézményben.
A felsőoktatási intézményekben továbbra is oktatói (tanársegéd, adjunktus, egyetemi vagy főiskolai docens, egyetemi vagy főiskolai tanár), továbbá tanári (például nyelvtanár, testnevelő tanár, művésztanár, mérnöktanár), kutatói és a felsőoktatási intézmény munkáját segítő egyéb munkakörök szervezhetők. A felsőoktatási intézményben működő közoktatási, közgyűjteményi, közművelődési, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézményekre, szervezeti egységekre az adott ágazatra, tevékenységre meghatározott rendelkezések az irányadóak.
Az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, eljárásokat az intézmény szervezeti és működési autonómiája keretében – figyelembe véve a törvényjavaslatban az adott munkakör tekintetében meghatározott minimális követelményeket, továbbá a Kormány ezirányú rendelkezését – a foglalkoztatási követelményrendszer szabályozza.
A felsőoktatási intézmények sajátos szervezeti felépítéséből következően lehetőség van arra, hogy az egyes, az intézmény által fenntartott szervezeti egységekben foglalkoztatottak – munkaszerződésben vagy közalkalmazotti kinevezésben meghatározottak szerint – teljes vagy részidejű foglalkoztatás keretében felsőoktatási intézményi feladatokat is ellássanak.
A javaslat 24. §-ának (6) bekezdése a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek az ágazat sajátosságaihoz mért oktatási feladat figyelembe vételével történő alkalmazását írja elő.
A 25. §-hoz
A felsőoktatásban oktatói feladat oktatói és tanári munkakörben látható el. Oktatói munkakörben – az Európai Unió irányelveiben foglaltakkal összhangban – nem magyar állampolgár is foglalkoztatható. A korábbi szabályozásnak megfelelően oktatói munkakör egyetemi szintű végzettséggel, illetve mesterfokozattal tölthető be. Ettől eltérni csak a művészeti képzésben lehet, ha a művészeti ágban nem folyik legalább tíz éve mesterfokozatot nyújtó képzés, feltéve, hogy az oktatói munkakör betöltésének a tudományos fokozat megléte nem előfeltétele [101. § (5) bekezdés].
A felsőoktatás sajátossága, hogy az oktatói feladatok és a tudományos kutatói feladatok egy munkakörben is elláthatók azzal, hogy a munkaszerződésben, illetve a közalkalmazotti kinevezésben meg kell határozni az egyes feladatok munkaidőn belüli arányát. A felsőoktatási intézményben foglalkoztatottak munkakörébe nem tartozó oktatói feladatokra megbízási jogviszony létesíthető.
Ha a felsőoktatási intézmény megbízási szerződést köt az oktatói feladatok ellátására, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az oktatási tevékenységet a javaslat azonban olyan személyes szolgáltatásnak tekinti, amely alapvetően kizárja, hogy az oktató helyébe más személy lépjen, ezért korlátozó rendelkezést határoz meg a törvényjavaslat a megbízási szerződés keretében történő alkalmazás tekintetében, illetve a szerződés biztosítja a munkáltató (megrendelő) beleszólási jogát a feladat elvégzésébe. A megbízási szerződés is „névre szóló” szerződés, a megbízott személyesen köteles ellátni feladatát.
A 26. §-hoz
Az oktatói munkakörben foglalkoztatottak a heti teljes munkaidejükből a hallgatókkal történő foglalkozásra, illetve nevelési, oktatási feladatok ellátására, az intézményi átlagot véve, legalább heti tizenkettő órát kötelesek fordítani. A javaslat figyelembe veszi, hogy az oktatói terhelés egyes félévekben, egyes oktatói munkakörben eltérő módon alakulhat, továbbá lehetővé teszi a rugalmas foglalkoztatást azzal, hogy a munkáltató a tanításra fordított időt hozzáigazíthatja az oktatóval szemben támasztott elvárásokhoz, az oktatási, kutatási, vizsgáztatási tevékenységekhez.
A tanításra fordított idő fogalma magában foglalja az előadások, szemináriumok feladatai mellett a gyakorlatra és a hallgatók felkészítését szolgáló konzultációkra fordított időt is. A szervezeti és működési szabályzat részét képező, az intézmény szervezeti és működési autonómiája keretében kialakított foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni az oktatóval szemben támasztott szakmai, alkalmassági követelményeket, az előmeneteli feltételeket, illetve ennek során elvárt teljesítményekhez kapcsolódó követelményeket, valamint a követelmények teljesítése elmaradásának jogkövetkezményeit. A foglalkoztatási követelményrendszerben kell maghatározni azt is, hogy a tanításra fordított idő megállapításánál figyelembe kell venni a tanulmányi követelmények értékelésével, a tananyagfejlesztéssel, a tankönyv, a segédletkészítéssel, az oktatói felkészüléssel összefüggésben végzett tevékenységeket is.
A felsőoktatási intézmény működési feltételeinek mérlegelése során az oktató után – nyilatkozata alapján – költségvetési támogatás egy intézményben vehető igénybe, függetlenül attól, hogy az oktató további munkavégzésre irányuló jogviszony keretében lát el más intézményben oktatói feladatot.
A 27–30. §-hoz
A felsőoktatási törvény meghatározza az oktatói munkaköröket. Egyetemen és főiskolán is azonos feltétellel létesíthető tanársegédi és adjunktusi munkakör, mindkét intézményi formában létesíthető főiskolai és egyetemi docensi, illetve tanári munkakör is. A felsőoktatásban az oktatói munkakörök betöltése, ezzel együtt a munkaköri címek elnyerése a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény életkorhoz és iskolai végzettséghez kötött előmeneteli rendszeréhez képest abban tér el, hogy az egymást követő munkakörök követelményeiben fokozatos teljesítményre épülő előmeneteli rendszer érvényesül. Minden oktatói munkakörben határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony létesíthető, figyelembe véve az Európai Unióban a munkavállalói jogbiztonsághoz kötődő alapelveket is.
Az oktatói munkakörben végzett tevékenység legfontosabb elveiből megállapítható, hogy az oktatói munkakörben foglalkoztatottak munkaidejének egy része csak a tanításra fordított idő. A munkaidő másik része a munkáltató utasítása szerint egyéb, szakértelmet igénylő feladatra, így különösen a felsőoktatási tevékenységhez kapcsolódó tudományos kutatásra, művészeti tevékenységre, kutatásszervezésre, a hallgatók, oktatók tanulmányi és tudományos munkájának vezetésére fordítható.
A felsőoktatásban az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkaköri cím adományozásával, illetve használatával. Az egyetemi tanári és főiskolai tanári kinevezés a miniszterelnök és a köztársasági elnök jogköre. Ezen két cím használatára – más munkaköri címekkel ellentétben – bármeddig jogosult az oktató, kivéve, ha az egyetemi, illetve főiskolai tanárt a törvényben meghatározott okok miatt az adományozásra (kinevezésre) jogosult a címhasználati jogot megvonta.
A főiskolai, egyetemi tanári cím adományozása, a címhasználati jog nyugdíjazást követő fennállása önmagában nem keletkeztet (tovább)foglalkoztatásra irányuló igényt. Az az oktató, aki a megfelelő munkaköri címmel nem rendelkezik az adott munkakörben nem foglalkoztatható, nem alkalmazható, illetve ha az oktatói ilyen munkakörben már alkalmazásban áll, úgy munkáltatónak a foglalkozatásra irányuló jogviszony megszüntetése iránt külön intézkednie kell.
A minőségi képzés követelményeinek megvalósítását ösztönzi, hogy tanársegédi munkakörben a doktori képzés megkezdése, főiskolán, az adjunktusi munkakörben, a doktori fokozat megszerzésére irányuló doktorjelölti jogviszony létesítése az alkalmazás feltétele, míg egyetemen az adjunktusi munkakör betöltésének feltétele a doktori fokozat megléte. További követelményként határozza meg a javaslat a főiskolai docensi munkakörben történő foglalkoztatásnál a doktori fokozat megszerzését.
A törvényjavaslat a korábbiakhoz hasonlóan a tudományos fokozat megszerzéséhez kapcsolódó követelmény mellett meghatározza az egyes oktatói munkakörök betöltésének minimális szakmai követelményeit is. A foglalkoztatási követelményrendszer az oktatókkal szemben támasztott további elvárásokat is meghatározhat.
Új követelmény a főiskolai tanár, az egyetemi docens alkalmazása esetében a legalább 10 éves felsőoktatási oktatói tapasztalat.
A törvényjavaslat visszaállítja a habilitáció intézményét. A felsőoktatási intézményben egyetemi tanári munkakörben kizárólag habilitált oktató alkalmazható.
Az oktatói munkakörök nyilvános pályázat útján tölthetők be. A pályázati eljárás biztosítja, hogy minden érdekelt hozzájusson ahhoz az információhoz, amely ahhoz szükséges, hogy megtalálja az érdeklődésének és felkészültségének megfelelő, az előmenetelt, az érvényesülést segítő szakmai életpályát. A munkakör betöltésére kiírt pályázatok rangsorolása a felsőoktatási intézmény szenátusának hatáskörébe tartozik. A döntést jelen lévő tagjai többségének egyhangú szavazatával hozza meg a testület. Határozott időre, egy éves időtartamra, pályázat nélkül is létesíthető tanári és docensi oktatói munkakör.
Adott intézményben az oktató munkakörének módosulása a munkaszerződés, illetve közalkalmazotti kinevezés módosításával jár együtt.
A 30. §-hoz
A köztársasági elnök által kinevezett egyetemi tanárral, illetve a miniszterelnök által kinevezett főiskolai tanárral újabb tanári kinevezés nélkül másik felsőoktatási intézmény is létesíthet főiskolai, egyetemi tanári munkakörre közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt, figyelemmel arra, hogy a kinevezésben foglalt címadományozás folytán e személyek rendelkeznek a munkakörben való alkalmazáshoz szükséges előfeltétellel, vagyis a megfelelő munkaköri címmel. Az oktatói munkakörök betöltésében érvényesülő előmeneteli rendszerben arra is van mód, hogy további munkavégzésre irányuló jogviszony esetében az oktatót a korábbi munkakörétől, illetve munkaköri címétől eltérő alacsonyabb munkakörben is foglalkoztathassák.
A 31. §-hoz
A javaslat az egyes munkakörök betöltéséhez előírt követelmények teljesítését, a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretei között, határidőhöz kötheti. Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki az oktatói munkakörben való foglalkoztatásának kezdetétől számított 8. év elteltéig az adjunktusi munkakör, a 20. év elteltéig a docensi munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítette. Nem foglalkoztatható tovább az az oktató sem, aki a 12. év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot.
A javaslat értelmében nemcsak az oktatói követelmények teljesítésének elmaradása esetén, hanem az ellátandó feladat hiányában – felmentéssel, illetve felmondással is – megszüntethető az oktató további foglalkoztatása. A rendelkezés a felmentésnél is figyelembe veszi, hogy az oktatói terhelés egyes félévekben eltérő módon alakulhat.
Az egyetemi tanár és főiskolai tanár esetében – a munkaköri cím adományozásával járó kinevezés és a címhasználat jogát eredményező felmentés kivételével – az intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogkört. Az intézmény vezetője jogosult létesíteni, megszüntetni a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Így a rektor létesíti, a megfelelő munkaköri címmel rendelkező személlyel és szünteti meg a jogviszonyt abban az esetben is, ha az adott személy a munkaköri cím használatának jogával a továbbiakban is rendelkezhet, de az intézményi foglalkoztatásra a továbbiakban nincsen igény, lehetőség. A nyugdíjkorhatár elérését követően, a 70. életév betöltéséig foglalkoztatható az egyetemi, főiskolai tanár, amely lehetőséget a javaslat új elemként kiterjeszt a kutatóprofesszori és a tudományos tanácsadói kutató munkakörökre is.
A 32. §-hoz
A javaslat meghatározza a felsőoktatási intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban nem álló személynek adományozható címeket.
Továbbra is lehetőség van arra, hogy a nyugdíjba vonult egyetemi és főiskolai tanárnak a felsőoktatási intézmény Professzor Emeritus, illetve Professzor Emerita címet adományozzon.
A felsőoktatásban az oktatás alapvetően közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban történő foglalkoztatás keretében látható el. A törvényjavaslat lehetőséget biztosít azonban arra, hogy az oktatói feladatok ellátásában külső szakemberek is részt vegyenek. A megbízási szerződéssel történő foglalkoztatáshoz nem kapcsolódhat munkaköri cím, mivel a Polgári Törvénykönyv alapján kötött megbízási szerződés a feladat ellátására szól, nem pedig a munkajogban alkalmazott „munkakör” betöltésére. A felkért, megbízott szakemberek a törvényjavaslatban meghatározott feltételek esetén az intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében szabályozott módon, a szenátus döntése alapján magántanári, címzetes egyetemi vagy főiskolai tanári, illetve docensi címet illetve új elemként mesteroktatói, címet kaphatnak.
Az egyéb oktatói feladatot ellátó, tanári munkakörben foglalkoztatottak esetében nem követelmény a tudományos fokozat megszerzése, illetve szakmai, tudományos teljesítményre épülő előmeneteli követelmények teljesítése. A kiemelkedő gyakorlati munkát végző tanári munkakörben foglalkoztatott oktató számára új elemként mestertanári cím adományozható.
A 33. §-hoz
A javaslat alapelvei szerint a felsőoktatás alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás, illetve a művészeti alkotói tevékenység. A felsőoktatási törvényjavaslat meghatározza a kutatói munkaköröket is. A felsőoktatásban a képzéshez szorosan kapcsolódik a tudományos kutatási, fejlesztési feladatok ellátása. A tudományos kutatói munkakörben történő foglalkoztatás jellemzője azonban, hogy a teljes munkaidő túlnyomó többségét a kutatói feladatok ellátására kell fordítani.
A felsőoktatás minőségét, az elért tudományos kutatási eredmények képzésben való megjelenését ösztönzi az a szabályozás, amely lehetővé teszi a kutatók oktatói feladatokba való bekapcsolódását és ennek megfelelően a munkaköri feladatok differenciált meghatározását.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényhez kapcsolódóan felhatalmazást kap a Kormány a kutatói munkakörök betöltési feltételeinek szabályozására.
A 34. §-hoz
A felsőoktatásban az oktatással kapcsolatos feladatok ellátásában részt vesznek a tanári munkakörben foglalkoztatottak is, így például nyelvtanárok, testnevelő tanárok, művésztanárok, mérnöktanárok. A tanári munkaköröknél az előmenetel nincs tudományos teljesítményhez kötve.
A javaslat meghatározza, hogy az egyéb oktatói feladatot ellátó tanároknak a heti teljes munkaidejéből mennyit kell a tanításra, a hallgatókkal történő foglalkozásra fordítani.
A törvényjavaslat a tanári munkakör betöltésénél is figyelembe veszi a felsőoktatás munkarendjét, azt hogy az egyes félévekben eltérően alakulhat a foglalkoztatás, továbbá lehetővé teszi a rugalmas foglalkoztatást. A munkáltató a tanításra fordított időt hozzáigazítja az ellátandó feladatokhoz, az oktatóval szemben támasztott elvárásokhoz. A tanításra fordított idő magában foglalja a hallgatói felkészítés valamennyi formáját. A tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti 20 óra, a pedagógusképzésben, tanári munkakörben foglalkoztatottnak szakmódszertant oktató tanár esetében átlagosan legalább heti 12 óra. Az értelmező rendelkezésekben megfogalmazottak szerint a tanításra fordított idő része a konzultáció, amely a felsőoktatási intézmény oktatója, illetve egyéb tanári munkakörben foglalkoztatottak által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége.
A 35. §-hoz
A tanítás, tudományos kutatás szabadságát, a szakmai, módszertani önállóságot biztosító egyéni jogok mindazokat megilletik, akik közreműködnek a felsőoktatás feladatainak megvalósításában. Ugyanezen jogosultságok biztosítottak a tanári munkakörben foglalkoztatottak számára is.
A jogok mellett megfogalmazásra kerültek az oktatásban közreműködők alapvető kötelezettségei is, keretet adva ezzel az intézményi foglalkoztatási követelményrendszer részletszabályozásához.
A képzésben, oktatásban résztvevők alapvető kötelezettsége, hogy munkájuk során a felsőoktatás alapfeladatait, a hallgató tanulmányainak segítését minden esetben kiemelt feladatnak tekintsék.
A törvényjavaslat megteremti a jogszabályi feltételeit az oktatói igazolvány kiadására, illetve az ehhez biztosítható kedvezmények igénybe vételére.
A Bűntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a közfeladatot ellátó személyt büntetőjogi szempontból fokozott védelemben részesíti, amely azt jelenti, hogy az ő sérelmükre elkövetett bűncselekmény büntetési tétele magasabb, mint az alap büntetési tétel.
A törvény rendelkezése értelmében az oktatói, tanári és tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatottak az oktatási jogok biztosának segítségét is igénybe vehetik, ha kimentették a bírósági eljárást megelőző és igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket.
A 36. §-hoz
Az oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatottak – függetlenül attól, hogy munkavállalók vagy közalkalmazottak – nem kaphatnak kevesebb munkabért, illetve illetményt, mint amit az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör I. fizetési fokozatának garantált illetménye alapján állapítanak meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alkalmazásával. Nem alkalmazható ez a szabályozás a megbízási szerződés keretében történő foglalkoztatásnál, tekintettel arra, hogy a polgári jogi szerződésben a felek szabad akarata határozza meg a megállapodás tartalmát.
A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy tanári munkakörben foglalkoztatottak díjazását a pedagógus életpályáról szóló törvényben meghatározott fizetési fokozatok alapul vételével határozza meg.
Intézményi szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit.
A 37. §-hoz
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényhez kapcsolódóan rendelkezik a tervezet vezetői megbízások speciális, felsőoktatási intézményi szabályairól.
A magasabb vezetői megbízások négy évre adhatók rektor, rektorhelyettes, főigazgató, dékán esetében egy alkalommal meghosszabbíthatók.
Az átmeneti rendelkezések értelmében 2013. szeptember 1-jén megszűnik a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján második alkalommal hosszabbított, vagy a 65. életévet meghaladóan adott magasabb vezetői (rektori, rektorhelyettesi, dékáni, főigazgatói) megbízás [117. § (1) bekezdés].
A 38. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a felsőoktatás korábbi gyakorlatának és a munkáltatói, munkavállalói jogok és kötelezettségek alapján országosan kialakult érdekvédelmi és érdekegyeztetési rendszernek megfelelően a felsőoktatásban létrehozható fórumokat.
Intézményi érdekegyeztető tanács a felsőoktatási intézmény és az intézményi szakszervezet (szakszervezetek) megállapodása szerint jöhet létre. Létre kell hozni, ha az intézményi reprezentatív szakszervezetek kezdeményezik.
A munkaügyi, az élet- és munkakörülményekkel, a szociális kérdésekkel, valamint a személyi juttatásokkal kapcsolatos kérdések egyeztetésére Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács keretében kerül sor. A Tanácsban az ágazati reprezentatív szakszervezetek képviselői, a munkavállalói oldalt képviselő Magyar Rektori Konferencia és a munkaadói oldalt képviselő miniszterek képviselő vesznek részt.
A 39. §-hoz
Az Alaptörvény XI. cikke deklarálja, hogy Magyarország minden magyar állampolgárnak biztosítja a művelődéshez való jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja”
Új elemként a törvényjavaslatban meghatározott feltételek szerint minden magyar állampolgárnak joga, hogy felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson magyar állami ösztöndíjjal, magyar állami részösztöndíjjal támogatott [továbbiakban együtt: magyar állami (rész)ösztöndíj] vagy önköltséges képzési formában.
A javaslat meghatározza azt az eljárási rendet, amely szerint a felsőoktatási intézménybe be lehet jutni. Általános alapelv, hogy a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezésből nem zárható ki senki, aki megfelel a javaslatban meghatározott feltételeknek.
A törvényjavaslat nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban meghatározza a magyar állampolgársággal nem rendelkezők közül azt a személyi kört, amely magyar felsőoktatási intézményben magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben is részt vehet. E kör új elemként bővült, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény (kedvezménytörvény) hatálya alá tartozó, de magyar állampolgársággal vagy a szabad mozgás- és tartózkodás jogával nem rendelkező személyi körrel, továbbá a harmadik országok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott – magát magyar nemzetiségűnek valló – harmadik országbeli állampolgárok körével.
A hallgatói jogviszony létesítésének speciális feltétele, hogy a külföldi állampolgárok – akik Magyarországon nem rendelkeznek lakóhellyel – felvételüket követően megszerezzék az idegenrendészeti jogszabályok által előírt beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyt. Ezek a hallgatók a 80. § szerint részesülhetnek támogatásban Magyarországon folytatott tanulmányaik során.
A javaslat szerint a felsőoktatási intézményekbe történő bejutás egyik feltétele a felvétel, amely jelentkezés alapján történik. A felvételre jelentkező az új szabályozás szerint egy felvételi eljárásban legfeljebb öt jelentkezést nyújthat be, amelyeket rangsorolnia kell. Amennyiben ugyanazon szakra magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott és önköltséges képzési formára egyaránt jelentkezik, az egy jelentkezésnek minősül. Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, mesterképzésre, osztatlan képzésre jelentkezéskor a jelentkezők teljesítménye, az adott intézményre megállapított felvehető létszámkeret és a maximális hallgatói létszám, továbbá a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre felvehető létszámkeretek figyelembe vételével, valamint a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrend figyelembevételével, országosan egységes rangsorolás alapján dönt a felsőoktatási intézmény. Szakirányú továbbképzésben, doktori képzésben intézményi rangsor alapján dönt a felsőoktatási intézmény.
A felvétel másik formája az átvétel más felsőoktatási intézményből. Felvételt követően a hallgatói jogviszony beiratkozással jön létre.
A rangsorolásról a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv besorolási döntéssel gondoskodik. A jelentkező egy felvételi eljárásban egy képzésre nyerhet felvételt.
A 40. §-hoz
Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít és a felsőoktatási törvényben meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre jogosít.
Felsőoktatási szakképzésben a felvétel egészségügyi-, szakmai- vagy pályaalkalmassági követelményekhez, alapképzésben, osztatlan képzésben, továbbá szóbeli felvételi vizsgakövetelményhez köthető. A felvétel feltétele alapképzésben (osztatlan képzésben) „mesterképzésben és doktori képzésben is legalább egy „C” típusú, középfokú, államilag elismert, középfokú (B2 szintű) nyelvvizsga (alapképzésben, osztatlan képzésben 2016 szeptemberétől) [111. § (1) bekezdés]. A felvételhez, egyes alapképzési szakok estében, a Kormány rendeletben határozza meg az érettségi vizsgával kapcsolatos követelményeket. A rendelkezés szerint azonos szakokon egységes szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határoznak meg az intézmények közösen. Mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben, doktori képzésben a felvétel további feltételeit a felsőoktatási intézmény saj át hatáskörében határozza meg.
A 41. §-hoz
A törvényjavaslat a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott létszám, a felvételi vizsga feltételeinek meghatározása során biztosítja a hátrányos helyzetű hallgatók, a gyermekük gondozása céljából szabadságon lévők, illetve támogatásban részesülők, a fogyatékossággal élő hallgatók, valamint a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók csoportjainak az esélyegyenlőséget. A rendelkezés értelmezhető a felsőfokú tanulmányokra is, mivel a szakasz rendelkezése szerint az előnyben részesítés nem vezethet a végzettségi szint és szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.
A 42. §-hoz
A jelentkező felvétel során vagy átvétellel kérheti a hallgatói jogviszony létesítését a szakképzettséget, az oklevelet eredményező teljes képzésre.
Hallgatói jogviszony fennállása esetén a hallgató kérheti átvételét azonos illetve másik felsőoktatási intézmény ugyanazon képzési ciklusba és képzési területhez tartozó szakjára. Az átvétel két fajta jogkövetkezménnyel jár: hallgatói jogviszony keletkezésével és annak megszüntetésével.
A javaslat – a hallgatói jogviszony fennállása, megtartása mellett – másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony létesítésére ad lehetőséget. Vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytathat a másik felsőoktatási intézményben. A hallgató jogviszonyban nem álló személy önköltséges képzés keretében rész-ismereti tanulmányokat folytathat a felsőoktatásban. Az így szerzett tudás, felsőfokú tanulmányokba, a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható.
A hallgatói jogviszony fennállása esetén újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak a képzési időszak megkezdése előtt be kell jelentkeznie az adott képzési időszakra. Fizetési kötelezettség elmulasztása esetén a bejelentkezésre nincs mód.
A 43. §-hoz
A rendelkezés értelmében a hallgatói jogok és kötelezettségek külön jogszabályban, valamint intézményi szabályozásban nyernek tartalmat. A törvényjavaslat garanciális elemként fogalmazza meg a tanulmányok megkezdéséhez és folytatásához kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget.
A 44. §-hoz
A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében, vagy a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan az intézményben vagy az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen végezhet munkát. A munkavégzésre a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkavégzés során díjazásban részesülhet a hallgató. Garanciális elemként jelenik meg, hogy a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti meg a hallgatót. A díjazás mértéke a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, amelyet a szakmai gyakorlóhely fizet.
A doktori képzésben részt vevő hallgató, amennyiben a felsőoktatási intézménynek oktatással, kutatással összefüggő tevékenységében vesz részt, munkát végez, díjazás illeti meg. A doktorandusz szerződés alapján a hallgatót megillető munkadíj havi összege a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér összege.
A 45. §-hoz
A hallgató jogbiztonsága érdekében a törvény részletesen szabályozza a hallgatói jogviszony szüneteltetésének kérdését.
A hallgatói jogviszony beiratkozással jön létre a fentiek szerint. A hallgatónak az egyéni tanulmányi rend kialakítása során lehetősége van arra, hogy a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint több alkalommal is szüneteltesse hallgatói jogviszonyát, a javaslatban meghatározott keretek között. Az egybefüggő szüneteltetés időtartama főszabályként legfeljebb két félév lehet.
Az első szüneteltetésre az első félév teljesítése előtt csak akkor van mód, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeknek a törvényben meghatározott okok (szülés, baleset, betegség) miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.
Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót – fegyelmi büntetésként – eltiltják tanulmányainak folytatásától.
A 46. §-hoz
A törvénytervezet értelmében a költségviselés formája lehet: magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgató vagy önköltséges hallgató.
Kormányrendeletben meghatározottak szerint az állam a fenti felsorolásnak megfelelően hallgatói hitel igénybevételének lehetőségét biztosítja.
A Kormány megfelelő egyeztetés és véleménykérést követően, a felvétel időpontját megelőző évben, a képzés munkarendjét figyelembe véve, képzési területenként határozza meg a felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott létszámkeretet. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott létszámkeret meghatározásánál figyelembe kell venni azon hallgatói köröket, amelyek esélyegyenlőségét a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott létszámmal kívánja a törvényjavaslat biztosítani [41. §]. A létszámjavaslat kialakításában figyelembe kell venni a Gazdasági és Társadalmi Tanács álláspontját, a gazdasági kamarák véleményét.
Az oktatásért felelős miniszter a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményének kikérése után dönt a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámkeretnek az állami és magán felsőoktatási intézmények közötti megosztásáról. A Kormány és a miniszter döntéseinél figyelembe veszi a nemzetstratégiai célokat.
Az oktatásért felelős miniszternek a felvételi időpontját megelőző év december 31-ig teljeskörű tájékoztatást kell közzétenni.
A 47–48. §-hoz
A törvényjavaslat új alapokra helyezi az állam által támogatott tanulmányokról szóló rendelkezéseket.
A magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgató legfeljebb 12 félévet vehet igénybe. Ha osztatlan képzésben a képzési idő meghaladja a 10 félévet, legfeljebb 14 félévet lehet a támogatási idő [továbbiakban: támogatási idő]. Doktori képzésben változatlanul legfeljebb 6 félév a támogatás időtartama.
A javaslat részletezi a támogatási idő számításának szabályait. Ha a hallgató kimentette a rendelkezésre álló támogatási időt, akkor tanulmányait önköltséges képzésben folytathatja. Egy adott oklevél megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb az adott tanulmányok képzési idejénél. A párhuzamos tanulmányok alatt a támogatási időt is a párhuzamosan folytatott képzések száma szerint kell figyelembe venni.
A tanulmányi idő legalább két félévvel lehet hosszabb a képzési időnél. Ha a hallgató a biztosított idő alatt nem tudja tanulmányait befejezni, úgy a szakról el kell bocsátani.
A hallgatót magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott vagy önköltséges képzésre kell besorolni. A felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni azt a hallgatót, aki két félév átlagában nem szerezte meg az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség 50 %-át, illetve ajánlott tanulmányi átlagot. A felsőoktatási intézmény azonban jogosultságot kap a méltányosság gyakorlására. Az önköltséges hallgató kérelemre, magyar állami ösztöndíjjal támogatott létszámkeretre – megfelelő tanulmányi teljesítmény alapján – átsorolható.
A 49. §-hoz
A felsőoktatásban folyó tanulmányok értékelésével kapcsolatban azon alapvető szabályokat határozza meg a törvényjavaslat, amelyek alapján, intézményi szinten rendelkeznek a tanulmányi és vizsgaszabályokról. A felsőoktatásban 2003-tól minden intézményben kreditrendszerű oktatás folyik, amely az Európai Kreditátviteli Rendszerre (European Credit Transfer System) épül. Egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű.
Az javaslat szerint az összegyűjtendő kreditek öt százalékáig biztosítandó, szabadon választható tárgyak, tanegységek teljesítése helyett önkéntes munka is végezhető. A tanulmányok során az előzetesen megszerzett tudás és munkatapasztalat elismerhető. A beszámításokra, elismerésre azzal a feltétellel van mód, hogy adott intézmény, adott képzésében legalább hatvan kreditet össze kell gyűjteni.
Az 50. §-hoz
A javaslat meghatározza a tanulmányokat lezáró záróvizsgát. Eredményes záróvizsgát követően vehető át az oklevél. A rendelkezések meghatározzák a záróvizsga feltételeként a végbizonyítvány tartalmát, a záróvizsga részeit azzal, hogy minden további szabályozás a felsőoktatási intézmény jogköre.
A végbizonyítvány megszerzését követően a záróvizsga letételének időbeli korlátja módosul. Két éven belül az érvényes követelmények szerint tehető le záróvizsga. Ezt követően az intézmény feltételekhez kötheti a letételét. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető. Az intézménnyel szemben fennálló fizetési kötelezettség teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak.
Az 51. §-hoz
A felsőoktatásban a tanulmányok befejezését igazoló dokumentum az oklevél. A középfokú oktatás fejlesztésének fontos célja egy, a későbbiek során kettő idegen nyelvből az idegennyelv-ismeret megszerzése. Az Európai Közösségen belüli hallgatói mobilitás elve szükségessé teszi mindenki számára az idegen nyelvek ismeretét és használatát. A javaslat az oklevél megszerzésének feltételeként alapképzésben legalább középfokú „C” típusú általános nyelvi, vagy középfokú (B2 szintű) nyelvvizsga meglétét várja el, mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményben meghatározott államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga teljesítése az oklevél kiadásának feltétele. Az oklevél közokirat, kiadására csak államilag elismert felsőoktatási intézményjogosult.
Az oklevélkiadás szabályainak rögzítésén túl a javaslat az oklevelekről központi nyilvántartás vezetését írja elő. Hallgatói oldalról nézve van különös jelentősége annak a szabályozásnak, amely a záróvizsgára bocsátás helyett az oklevél kiállításának előfeltételeként írja elő a nyelvvizsga meglétét. 2016-tól a nyelvvizsga-követelmény teljesítése már a jelentkezés feltétele lesz [40. § 111. § (1) bekezdés]. A hallgató a szükséges feltételek teljesülése esetén leteheti a záróvizsgát abban az esetben is, ha a nyelvvizsgát nem sikerült a záróvizsga megkezdéséig letenni. A 107. § (1) bekezdése alapján, akik felsőoktatási tanulmányaik megkezdésekor a 40. életévüket betöltötték és 2015/2016. tanév végéig tesznek záró vizsgát mentesülnek az általános nyelvvizsga követelménye alól.
Az Európai Uniós kötelezettség szerint Magyarország is létrehozza a képesítési keretrendszerét, Magyar Képesítési Keretrendszer elnevezéssel és az oklevélben meg kell jeleníteni a szakképzettség és végzettség keretrendszer szerinti besorolását.
Az 52. §-hoz
Magyarországon is az Európai Bizottság és az Európa Tanács által ajánlott oklevélmellékletet lehet kiállítani. Ezen dokumentum arról ad információt, hogy milyen ismereteket szerzett a hallgató az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányai során. Az oklevélmellékletet magyar és angol nyelven ki kell kiállítani.
Idegen nyelven folyó képzés esetén az adott nyelven is ki kell állítani az oklevelet. Magyar nyelvű képzésben szerzett oklevél idegen nyelvű kiállítása a hallgató kérelmére és költségére lehetséges. A javaslat az új képzési szerkezetet figyelembe véve határozza meg a szakképzettséget megjelölő és a végzettségi szintet igazoló oklevelek külföldön történő használatához az angol nyelvű jelölést. Új elem a jogász képzésre épülő második jogi mester szakon szerzett cím használatának lehetősége: ,Legum Magister” vagy „Master of Laws” (LL.M). Tanárképzésben pedig a ,Master of Education” (MEd) használata
A törvényjavaslat megőrzi a „kitüntetéses” doktori avatás hagyományát mindazok számára, akik a tanulmányaikat mindvégig kitűnően végezték.
Az 53. §-hoz
Doktori képzésre az a felsőoktatási intézmény szerezhet jogosultságot, amelyikben mesterképzés folyik az adott tudományterületen vagy művészeti ágban. Az új javaslat szerint csak az egyetemek folytathatnak doktori képzést [9. §]. A felsőoktatási intézmény doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére azon a tudományterületen, azon belül tudományágban vagy művészeti ágban jogosult, amelyre a működési engedélye kiterjed. A művészetek területén a tudományos fokozatszerzésre felkészítő PhD-képzésre, illetve a „Doctor of Liberal Arts” művészeti fokozatszerzésre felkészítő DLA-képzésre (a továbbiakban: doktori képzés) és fokozatadásra lehet jogosultságot szerezni.
A doktori képzés szervezése és a doktori fokozat odaítélése (doktori eljárás) a felsőoktatási intézmény doktori tanácsának a jogkörébe tartozik. A doktori tanács tudományterületenként és művészeti áganként tagozódhat.
A doktori képzés egységes, harminchat hónapos képzési időből áll, amely felosztható beszámoltatási szakaszokra [16. §].
A doktori képzés a tudományág sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység. A doktori képzésben az vehet részt, aki mesterfokozatot szerzett.
A doktori képzést követően a doktori fokozatot külön fokozatszerzési eljárás keretében lehet megszerezni. A doktori fokozatszerzési eljárásban résztvevő a doktorjelölt. Doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt doktori képzésben, egyénileg készült fel. Ha a doktorandusz a képzési időn belül megkezdi és befejezi a fokozatszerzési eljárást, akkor a hallgatói jogviszonya mellett egyidejűleg doktorjelölt is.
A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. Nem utasíthatja el a jelentkezését a felsőoktatási intézmény annak, aki az adott felsőoktatási intézményben sikeresen befejezte a doktori képzést. A doktorjelölti jogviszony keretében kell teljesíteni a meghatározott követelményeket. A doktorjelölti jogviszony megszűnik a fokozatszerzési eljárás lezárásával, illetve akkor is, ha a doktorjelölt a jogviszony létesítésének napjától számított két éven belül nem nyújtotta be a doktori értekezését. A doktorjelölt jogaira és kötelezettségeire – ha jogszabály másként nem rendelkezik – egyebekben a hallgatói jogokra és kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A törvénytervezet meghatározza a doktori fokozat megszerzésének feltételeit.
Az odaítélt doktori fokozatokról központi nyilvántartást kell vezetni, amelybe bárki betekinthet. Biztosítani kell a nyilvántartás internetes hozzáférhetőségét.
A doktori képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata állapítja meg.
Az 54. §-hoz
A felsőoktatásban tanulmányokat folytatók számának növekedésével egyre kiemelkedőbb szerepet tölt be a tehetséggondozás. A törvényjavaslat értelmében felsőoktatási intézmény önállóan vagy más felsőoktatási intézménnyel együttműködve tehetséggondozó rendszert működtet.
A doktori képzés és tudományos diákköri tevékenység mellett, a magyar kollégiumi hagyományokat figyelembe véve, a szakkollégiumi tevékenységnek kiemelt szerepe van a tehetséggondozásban.
Az 55. §-hoz
A törvényjavaslat a hallgatói fegyelmi eljárás szabályait garanciális jelleggel rögzíti, a részletszabályokat a Kormány állapítja meg.
Fegyelmi eljárásnak csak vétkes és súlyos kötelezettségszegés esetén van helye. A fegyelmi eljárás eredményeképpen csak a törvénytervezetben külön meghatározott fegyelmi büntetések alkalmazhatók, azzal a megszorítással, hogy a hallgató kötelezettségszegésének szankciójaként szociális támogatást megvonni nem lehet, ugyanakkor a tanulmányi eredmény, vagy eredménytelenség nem lehet befolyással a fegyelmi eljárásra.
A fegyelmi büntetést határozattal kell megállapítani és írásba kell foglalni.
Az 56. §-hoz
A hallgató által a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a felsőoktatási intézménynek, a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen okozott kár megtérítésére az általános polgári jogi rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a hallgatói anyagi felelősség korlátozott, gondatlan károkozás esetén a kártérítés a legkisebb munkabér egyhavi összegének ötven százalékát nem haladhatja meg.
Szigorúbb szabályok szerint, vétkességére tekintet nélkül felel a hallgató az elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett károkért is, amennyiben a károsodást nem elhánthatatlan ok idézte elő és az átvett dolog a hallgató őrizetében volt.
A károkozás lehetséges további esetköreként szabályozza a javaslat a kollégium, gyakorlati képzés szervezője által a hallgatónak okozott kár rendezésének a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kiegészítő szabályait.
Az 57–58. §-hoz
A rendelkezések a hallgató jogorvoslati jogát szabályozzák. A jogaiban megsértett hallgató a hallgatói önkormányzathoz fordulhat segítségért, igénybe veheti az oktatásügyi közvetítői szolgálatot, a felsőoktatási intézményhez jogorvoslati kérelmet nyújthat be, továbbá az oktatási jogok biztosának az eljárását kezdeményezheti, amennyiben az e §-ban szabályozott jogorvoslati jogát a bírósági eljárás kivételével kimerítette.
Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel és az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban, a javaslatban általános jelleggel kerül meghatározásra a hallgató, a felvételi eljárás során a jelentkező által gyakorolható jogorvoslat joga.
A hallgató (a felvételi kérelmek tekintetében a jelentkező) a közléstől, tudomásra jutástól számított tizenöt napos határidőn belül kérhet jogorvoslatot. A jogorvoslati eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A jogorvoslati jogosultság a tanulmányok értékelése tekintetében is biztosított, azzal a megkötéssel, hogy az csak külön nevesített körben és feltételekre alapítottan gyakorolható.
A jogorvoslati kérelmet a felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint bírálja el.
Az eljárás eredményeként a döntés megváltoztatására, megsemmisítésére és a döntéshozó új eljárásra való utasítására is lehetőség van. A döntést határozatba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Ellene bírói jogorvoslatnak a közléstől számított harminc napon belül van helye. A bírói felülvizsgálat alapja a jogszabálysértés mellett a hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések sérelme is lehet.
A jogorvoslat eredményeként hozott másodfokú döntés – bírósági felülvizsgálat hiányában – a közléssel jogerős, végrehajtható.
Az 59. §-hoz
A javaslat felsorolja a hallgatói jogviszony megszűnésének eseteit. A szabályozás kitér a hallgatói jogviszony változásának legfontosabb eseteire (pl. hallgatói tanulmányok módosulása, támogatási időkeret kimentése, az önköltséges képzésben az egyénileg vállaltak teljesítésének elmaradása).
A javaslat rendelkezik a hallgatói jogviszony egyoldalú nyilatkozattal történő megszűntetésének eseteiről is (tanulmányi kötelezettség, bejelentkezési kötelezettség nem teljesítése, hallgatói jogviszony szüneteltetése.)
A javaslatban új elemként jelenik meg a hallgatói jogviszony megszűnésének azon esete, amikor a javító és ismétlővizsgák száma eléri az ötöt.
További új elemként jelenik meg a javaslatban, hogy a hallgató hallgatói jogviszonya nem szűnik meg, egyrészt ha az alapfokozat megszerzését követően haladéktalanul mesterképzésre felvételi jelentkezési kérelmét benyújtotta, másrészt jelentkezési kérelmének elutasításának jogerőre emelkedéséig.
A 60. §-hoz
A javaslat biztosítja a hallgatói közösségek működését a felsőoktatási intézményekben. A hallgatók a hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek megválasztásával döntenek az érdekképviseletüket ellátó hallgatói önkormányzat létrehozásáról.
A hallgatói önkormányzat működésének szabályait, jogainak gyakorlásának rendjét az alapszabályában határozza meg. Az alapszabályt a küldöttgyűlés fogadja el, a szenátus hagyja jóvá. Az alapszabály jóváhagyását a szenátus csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért vagy ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatával. A törvényben meghatározott jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat.
A hallgatói önkormányzat dönt a működésükhöz biztosított állami támogatás és anyagi eszközök, valamint a saját bevételek felhasználásáról, hatásköreik gyakorlásáról, az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről.
A javaslat hallgatói önkormányzat részére jogorvoslati lehetőséget biztosít, amelynek alapján megnyílik a lehetőség arra is, hogy a hallgatói önkormányzat a bíróság előtt vitassa a felsőoktatási intézmény, illetőleg a fenntartó által hozott döntés jogszerűségét.
A hallgatói önkormányzat a törvényben megszerzett jogait akkor gyakorolhatja, ha az önkormányzati választáson a teljes idejű nappali képzésben résztvevő hallgatók 25%-a igazoltan van jelen.
A 61. §-hoz
A hallgatói önkormányzat a szabályozás szerint a térítési és juttatási szabályzat, az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje, a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor és módosításakor egyetértési jogot gyakorol. Közreműködik az oktatók oktatói tevékenységének véleményezésében. Egyetértési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatában határozhatja meg azokat az ügyeket, amelyekben a hallgatói önkormányzat véleményét ki kell kérni, illetve, amely ügyekben a hallgatói szervezet dönt.
A 62–63. §-hoz
A javaslat szerint a hallgatók országos képviseletét – a doktori képzésben résztvevők kivételével – a hallgatói szervezet, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a doktoranduszok képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége látja el.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és új elemként a Doktoranduszok Országos Szövetsége is jogi személy.
Alapvetően a hallgatók szakmai tanulmányi érdekeit szolgáló, de az oktatókat és hallgatókat egyaránt összefogó szakmai szervezetként – az eredmények és a tradíciók alapján – működik az Országos Tudományos Diákköri Tanács.
A 64. §-hoz
Az oktatásért felelős miniszter ágazati irányítási jogosultsága – a felsőoktatási intézmény fenntartójára, tekintet nélkül az intézmény jellegére – a felsőoktatási intézmények által folytatott, törvényben meghatározott tevékenységre terjed ki. Az ágazati irányítás keretében felsőoktatás-szervezési feladatokat és felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el. Az ágazati irányítási feladatai egyrészt a felsőoktatás információs és pályakövetési rendszerének, az oktatási jogok érvényesülésének elősegítését szolgáló intézményrendszernek, az oktatási igazgatási szervezetnek a működtetését jelentik, másrészt a szervezéssel kapcsolatosan eljárási jellegűek. Kiemelt feladatként új elemként jelenik meg a pedagógusképzés tartalmi irányelveinek meghatározása. A miniszter a rektori megbízás, a főiskolai és egyetemi tanári kinevezés, illetve felmentés tekintetében előterjesztői feladatokat lát el.
A miniszter a felsőoktatásra vonatkozó kormányzati tevékenység elsődleges megvalósítójaként jogosult az ágazatra vonatkozó döntések előkészítésére, az ágazatot érintő tervezetek véleményezésére. A fejlesztési feladatok között feladataként jelenik meg a felsőoktatás fejlesztési rendszereinek, így a középtávú fejlesztési terv elkészíttetése.
A fejlesztési feladatok része a szakok szerkezetének felülvizsgálata, a felsőoktatás és gazdaság kapcsolatának rendszeres értékelése, intézményi hálózatfejlesztések, új képzési módszerek, szervezeti formák elterjedésének támogatása. Bíróságnál kezdeményezheti a felsőoktatási intézmény által megszervezett vizsga eredményének, a kiállított bizonyítvány, oklevél érvénytelenné nyilvánítását.
A kutatás területén a feladatköre a felsőoktatásban folyó kutatásokhoz szükséges szervezeti és anyagi feltételek biztosítására terjed ki.
A miniszter a fentieken felül köztársasági ösztöndíjat adományozhat a felsőoktatás költségvetésében biztosított forrásból.
65. §-hoz
A korábbi szabályozást követve a törvényjavaslat alapján az oktatásért felelős miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenysége felett. Az állam által fenntartott intézmények megfelelő működését elsődlegesen a fenntartói ellenőrzés 73–74. §-ban szabályozott szabályai biztosítják.
A törvényességi ellenőrzés elsődlegesen a fenntartóra vonatkozik és annak tevékenységén keresztül a felsőoktatási intézményre. Az ellenőrzés nem érinti a más jogszabályok alapján gyakorolható ellenőrzési, felügyeleti jogosítványokat, így különösen nem befolyásolja az ügyészi törvényességi ellenőrzés lefolytatásának lehetőségét.
A törvényességi ellenőrzés eredményeképpen gyakorolható jogosultságok a törvényes működés helyreállítását célozzák, a határidő megjelölésével adott felhívás, a perindítási lehetőség, a vizsgaszervezési jog felfüggesztése elsődlegesen a felsőoktatási intézmény működésének közvetett befolyásolását szolgálják.
Az oktatásért felelős miniszter törvényességi ellenőrzésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének szabályait kell alkalmazni.
A 66. §-hoz
A képzési, oktatási szolgáltatások iránti megnövekedett igény tapasztalatai indokolják, hogy ne csupán a felsőoktatási intézmények nyilvántartásáért felelős szerv, az oktatási hivatal hatósági nyilvántartásában szereplő felsőoktatási intézmények ellenőrzésére vonatkozzon az ágazati felügyelet, hanem valamennyi ilyen jellegű felsőoktatási tevékenységre.
A fogyasztói, hallgatói érdekek fokozottabb védelme igényli, hogy formális működési engedély hiányában is lehetőség legyen eljárni, tekintettel arra, hogy nem csupán a már kiadott működési engedélytől való eltérő működés, hanem a bejelentés, engedély hiányában folytatott tevékenység megakadályozása is hatósági feladat. Az ágazati jogosultság megteremtését az általános fogyasztóvédelmi, törvényességi ellenőrzési mechanizmusok hiányosságai indokolják.
A bírság mértéke az engedély nélkül végzett megtévesztő jellegű tevékenységgel elérhető bevétel, haszon nagyságához igazodik. Mértékének megállapításánál, az erre vonatkozó miniszteri döntés meghozatalánál irányadó főbb szempontokat – figyelemmel az Alkotmánybíróság 109/2008. (IX. 26.) AB határozatának indokolásában kifejtettekre – a törvény ugyancsak meghatározza.
A 67–68. §-hoz
A szakasz rendelkezik az intézmények működéséhez kapcsolódó nyilvántartási feladatokról és eljárásokról.
Az oktatási hivatal a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerinti központi hivatal, amely feladatait országos illetékességgel látja el.
A felsőoktatás tekintetében közhiteles nyilvántartást vezet a felsőoktatási intézmények személyi (oktatói, foglalkoztatotti, hallgatói) és az alapító okirat szerinti, illetve működési adatairól és dönt a nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény közhasznúsági nyilvántartásba vételéről.
Az oktatási hivatal hatósági feladatokat lát el a felsőoktatási intézmények létesítésével, nyilvántartásba vételével, tevékenységével kapcsolatban. Az új rendelkezések szerint a felsőoktatási intézmények működését, képzését érintő eljárásokban – az egyetemi tanári pályázatot kivéve – a közigazgatási hatósági eljárásokat kell alkalmazni. Az oktatási hivatal jár el a képzések indításával, a felsőoktatási intézmények működésének engedélyezésével, a magyar intézmények külföldi székhelyen kívüli képzésével kapcsolatos ügyekben, a doktori iskola létesítésével, átalakulásával, az egyházi jogi személy vagy alapítvány által fenntartott diákotthonok nyilvántartásba vétele kapcsolatban. Az eljárás során alap- vagy mesterképzés indítása csak a felsőoktatási intézmény székhelyén vagy telephelyén engedélyezhető. Az oktatási hivatal döntéseivel szemben benyújtott fellebbezést az oktatásért felelős miniszter bírálja el.
Az új elem, az intézmény működésének engedélyezésével, a képzések indításával kapcsolatos eljárásokban is megmarad az országos szakértői testület, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság előzetes szakvéleményének megkérése, de ez a hatósági eljárásokhoz hasonlóan. a felsőoktatási intézmény helyett, az eljáró hivatal feladatává válik. Ehhez kapcsolódóan a hivatal nemzetközi összehasonlító tanulmányokat készíttethet, szakértőket bízhat meg. Az eljárások közül a doktori iskola létesítése, átalakítása, megszüntetése olyan eljárás, ahol az oktatási hivatal a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményéhez továbbra is kötve van, biztosítva ezzel a felsőoktatás szakmai, tudományos kérdésekben való kormányzati igazgatástól való, függetlenségét.
A hatósági eljáráshoz igazodóan ezen eljárásokban igazgatási szolgáltatási díjat kell a kérelem benyújtójának fizetnie.
Az oktatási hivatal hatósági ellenőrzést folytat, továbbá részt vesz a miniszter törvényességi ellenőrzési eljárásának lefolytatásában. Ugyancsak a hivatal engedélyezi a felsőoktatási intézmények által kötelezően használt nyomtatványok előállítását és forgalomba hozatalát.
A 69. §-hoz
Az egyetemi tanári kinevezés során a felsőoktatási intézmény rektorának a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét kell kérnie. A szakértői vélemény alapján tesz javaslatot a rektor az egyetemi tanári kinevezésre. Ha a rektor javaslata nincs összhangban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményében foglaltakkal, akkor a miniszter újabb szakértői véleményt kér Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságtól. Amennyiben ezt követően a rektor javaslata nincs összhangban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményével, úgy a miniszter mérlegelheti, hogy kezdeményezi-e az egyetemi tanár kinevezését az arra hatáskörrel rendelkező köztársasági elnöknél.
A felsőoktatásban az oktatói munkakörben való alkalmazás együtt jár a munkaköri cím adományozásával. Az első munkaköri alkalmazás feltétele a munkaköri cím megszerzése.
A 70–71. §-hoz
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság jogelőd intézménye a '90-es évek elején összekapcsolódott az egységes, minőségi felsőoktatás megteremtésének igényével. Az akadémiai minőségi követelmények érvényesítését szolgáló független szakmai testületként jött létre a bizottság.
A törvénytervezet szerint átalakul a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság funkciója. A javaslat a Magyar Akkreditációs Bizottságot a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotó tevékenység, minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését végző országos szakértői testületként határozza meg, közreműködik a felsőoktatással kapcsolatos eljárásokban, különös tekintettel a doktori iskolákra az oktatási hivatal felkérésére, szakvéleményt ad.
A javaslat szabályozza a bizottság összetételét, amelybe tagokat delegál új delegálóként az oktatásért felelős miniszter, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetsége. A testület elnökének személyére nem a testület, hanem a miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tesz egyeztetett javaslatot. Az új testület megbízatása 6 évre szól.
A 72. §-hoz
A teljes intézményrendszer képviseletét, érdekeinek védelmét egy, az intézményvezetőkből álló konzultatív testület, a Magyar Rektori Konferencia látja el, a szabályzatában meghatározott működési rend szerint. A konferencia működésének feltételeit az intézmények biztosítják.
A felsőoktatási intézmények doktori tanácsainak elnökeiből álló testület az Országos Doktori Tanács, amely a doktori képzésre biztosított magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott keretszám elosztásának elveire javaslatot tesz az oktatásért felelős miniszternek.
A 73–75. §-hoz
A javaslat értelmében a fenntartói jogot az gyakorolja, aki a felsőoktatási törvényben meghatározottak szerint a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik, ugyanakkor joga és kötelezettsége az intézmény törvényes működésének a fenntartása. A fenntartó erre vonatkozó különleges szerepét az alapítói, fenntartói jog gyakorlására, továbbá átadására vonatkozó 4. § és 22. §-ban található rendelkezések hangsúlyozzák.
Az állami felsőoktatási intézmények fenntartását illetően a fenntartói irányítás több szempontból is változott. Az állam által létesített, illetve fenntartott intézmények fenntartói jogát 1993-tól (a rendvédelmi és a katonai felsőoktatás kivételével) kizárólagosan az oktatásért felelős miniszter gyakorolta. Ma már a fenntartói jog gyakorlásában részt vesz az állami vagyonért felelős miniszter, feladatköre a gazdasági vezető és a belső ellenőrzési egység vezetőjének megbízása. Az intézményfejlesztési tervet, a költségvetést, kötelezettségvállalási tervet és végrehajtásának ütemtervét, illetve ezek módosítását az intézménynek meg kell küldenie az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, valamint az államháztartásért felelős miniszternek is. Az új Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói faladataiban a honvédelemért és a rendvédelemért felelős miniszterek mellett a közigazgatásért felelős miniszter vesz részt. A felsőoktatási intézmények működését érintően számos kérdésben a Kormány dönt a javaslat szerint.
A felsőoktatási intézményeket illetően a fenntartó adja ki az intézmény alapító okiratát, közli az intézmény költségvetési kereteit, értékeli éves beszámolóját, vizsgálja szabályzatát, intézményfejlesztési tervét, költségvetését. Ellenőrzi a felsőoktatási intézmény gazdálkodásának, működésének törvényességét, hatékonyságát. A fenntartónak a törvényes intézményi működésre vonatkozó joggyakorlása nem lehet visszaélésszerű, nem sértheti az intézményi működés önálló jellegét, így a javaslat a fenntartói joggyakorlás különös korlátait is meghatározza. Az intézmény önállósága a képzés és kutatás tárgyával, tartalmával kapcsolatos kérdések tekintetében biztosított. A fenntartói intézkedéssel szemben bírósági eljárást kezdeményezhet a szenátus döntése alapján a rektor.
A 76–77. §-hoz
Külföldi felsőoktatási intézmények akkor működhetnek Magyarországon, ha a származási ország szerinti államilag elismert felsőoktatási intézményként történő működését engedélyező külföldi döntést az oktatási hivatal elismerte és működését engedélyezte. A külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működése megtagadható az oktatási hivatal által beszerzett szakvélemény alapján. A szakvélemény nyilatkozik a képzés személyi és tárgyi feltételeiről, valamint a képzés minőségéről is. Megtagadható a működés, ha a külföldi végzettségi szint elismerésére Magyarországon nincs lehetőség. Az intézmény alapítására, a képzésére, a működésére az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni. Működésük felett a törvényességi ellenőrzés jogkörét az oktatásért felelős miniszter gyakorolja. A működési engedélyt az Oktatási Hivatalnak legalább öt évente felül kell vizsgálnia.
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az Európai Gazdasági Térség államaiban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmények a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint letelepedett intézményként vagy határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytathatnak képzést. Ezen intézményeknek az oktatási hivatal felé bejelentési kötelezettségük van. A magyarországi működés nem tagadható meg. A jelentkezőkkel szemben az intézményeknek tájékoztatási kötelezettségük van.
A 78. §-hoz
A magyar felsőoktatási intézmények Magyarország területén kívül szervezett székhelyen kívüli képzésben a szakindítási jogosultsággal rendelkező, határon átnyúló képzéseiket az adott ország jogrendje szerint szervezhetik meg.
A külföldi és magyar felsőoktatási intézmények által, megállapodás alapján szervezett magyar és külföldi vagy közös oklevélhez vezető közös képzések folytatásának feltétele, hogy a kettős, illetve közös képzésben részt vevő intézmények a székhelyük szerinti államban államilag elismert felsőoktatási intézmények legyenek, származási államuk joga szerint az általuk kiadott okiratok államilag elismert felsőfokú oklevélnek minősüljenek. A magyar és külföldi felsőoktatási intézmény is rendelkezik jogosultsággal a képzésre. A felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága nyilatkozik arról, hogy az intézmény szakindítási engedéllyel rendelkező képzése és a megállapodás szerinti képzés közötti kredit-egyenértékűség eléri a 75%-ot. A képzés során a hallgatónak legalább 30 kreditet a magyar felsőoktatási intézményben kell teljesítenie. A kettős és közös képzés esetében nem szükséges a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezése.
Ezen megállapodásokat és képzéseket az oktatási hivatal nyilvántartásba veszi, amennyiben a magyar intézmény határoz az előbbi feltételek fennállásának meglétéről.
A magyar állam jogszabályban meghatározott támogatással, nemzetközi szerződés, munkaterv szerint vagy pályázati úton vagy megállapodás alapján hozzájárulhat a felsőoktatási intézmény külföldi működéséhez.
A 79. §-hoz
A hallgatói mobilitás elősegítése érdekében a magyar állampolgárok külföldi felsőoktatási tanulmányaikhoz különféle pályázati úton elnyerhető ösztöndíjat kaphat. Így az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok felsőoktatási intézményeiben folytatott tanulmányaikhoz hallgatói hitelt vehetnek fel, a tanulmányok folytatásának helyétől függetlenül diákigazolványra válnak jogosulttá, emellett, ha nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartoznak, külföldi képzésük finanszírozására, az oktatásért felelős minisztériumtól ösztöndíjat pályázhatnak meg.
A 80. §-hoz
A javaslat szerint a nem magyar állampolgárok főszabályként Magyarországon csak költségtérítéses képzésben vehetnek részt. A törvényjavaslat nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban meghatározza a nem magyar állampolgárok közül azt a személyi kört, amely magyar felsőoktatási intézményben magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben is részt vehet [39. §].
A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben tanulmányokat folytató külföldi állampolgárokat automatikusan azonban nem illetik meg mindazok a szociális juttatások, mint a magyar hallgatókat. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő külföldiek nemzetközi szerződés, jogszabály, munkaterv vagy viszonosság alapján jogosultak szociális vagy más ösztöndíjra, szociális támogatásra, tankönyv-, jegyzettámogatásra, lakhatási támogatásra. A magyar hallgatókkal azonos módon illetik meg a szociális juttatások a Magyarországon élő menekült, menedékes, befogadott, bevándorolt, letelepedett státuszú hallgatókat, továbbá az európai uniós joggyakorlat alapján az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok migráns munkavállalóit és gyermekeiket is, utóbbiakat állampolgárságuktól függetlenül. A magát magyarnak valló, harmadik országbeli állampolgárok a miniszter által meghatározott keretszám terhére jogosultak magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt venni.
A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó, külföldi felsőoktatási intézmény hallgatója – magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben – a képzése során legfeljebb félévig tartó részképzésben vehet részt.
A nem magyar állampolgárok felsőfokú tanulmányainak megkezdése előtt – hallgatói jogviszony keretében – legfeljebb két félévig folytathat magyar nyelvű előkészítő tanulmányokat.
A javaslat felhatalmazást ad a Kormánynak a külföldi állampolgárok magyarországi, a magyar állampolgárok külföldi tanulmányi támogatási rendjének szabályozására azzal, hogy az előkészítő tanulmányokat folytatók tekintetében a támogatási idő legfeljebb két félévvel hosszabbodhat meg.
A hallgatói jogviszony létesítésének speciális feltétele, hogy a külföldi állampolgárok – akik Magyarországon nem rendelkeznek lakóhellyel – hallgatói jogviszony létesítése előtt megszerezzék az idegenrendészeti jogszabályok által előírt beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyt.
A rendelkezés általános szabályként mondja ki, hogy a külföldi oktatásban szerzett oklevelek és középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványok elismerésére a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (Elismerési törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 81–82. §-hoz
A javaslat meghatározza a felsőoktatási intézmények és azok létesítményei által nyújtott szolgáltatásoknak azon csoportjait, amelyekhez a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatók ingyenesen, illetve térítési díj ellenében férhetnek hozzá. Az intézmény, igazgatási szolgáltatási díjat (például beiratkozási díjat) külön nem kérhet.
A magyar nyelven oktatott ismeretek nem magyar nyelven történő oktatásához, – igénybevétel esetén – a hallgatónak hozzá kell járulnia. Ugyanabból a tantárgyból tett második és további vizsgát, valamint a tantárgyak, tanegységek ismételt felvételét, továbbá a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettségek elmulasztását vagy késedelmes teljesítését a felsőoktatási intézmény fizetési kötelezettséghez kötheti, amelynek mértéke esetenként nem haladhatja meg a legkisebb munkabér (minimálbér) 5 %-át.
A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgató a vendéghallgatói jogviszonyának keretében is ingyenesen veheti igénybe az intézmény szolgáltatásait.
A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató – Európai Gazdasági Térség államában folytatott részképzésben – a felsőoktatási intézménytől ösztöndíjat kaphat, ha a külföldi tanulmányai a hazai képzésben beszámíthatók.
A javaslat korlátozza a többletszolgáltatásokért kérhető térítési díj mértékét azzal, hogy annak kumulált összege nem lehet magasabb, mint az önköltség 50 %-a.
A 83. §-hoz
Az új szabályozás szerint a hallgató magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben vagy önköltséges képzésben vehet részt. [46. §].
Az önköltség összege fedezi a 81. §-ban meghatározott, a magyar állami (rész)ösztöndíjas támogatásban ingyen biztosított szolgáltatásokat. A képzéshez közvetlenül nem tartozó és a 82. § alapján a hallgató egyéni döntése szerint igénybevett szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetnie az önköltséges hallgatónak is.
A térítési díj összegét a felsőoktatási intézmény megállapodásban rögzíti, megállapításának rendjét szabályzatba kell foglalnia. Az intézménynek befizetett önköltség arányos részét vissza kell fizetni, ha a hallgató a képzési időszak megkezdése előtt bejelenti, hogy megszünteti hallgatói jogviszonyát.
A törvényjavaslat intézményi hatáskörbe utalja az önköltséges képzésben részt vevő hallgató igénybe vehető kedvezményeinek szabályozását, illetve a részletfizetési lehetőség engedélyezését.
A javaslat értelmében lehetőség van arra, hogy a hallgató költségeit külső fél átvállalja. A felsőoktatási intézmény megállapodást köthet megjelölt személyekkel – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – hallgatói jogviszony létesítésére, amely értelmében a hallgató képzésével kapcsolatos valamennyi költséget a szerződő fél vállalja.
A 84–85. §-hoz
Az új felsőoktatási törvény javaslata a felsőoktatás finanszírozásának csak az elveit határozza meg. Az éves költségvetési törvény állapítja meg a felsőoktatás állami támogatását. A fenntartó biztosítja a támogatást az intézmény működéséhez. A felsőoktatási intézmények működéséhez biztosított támogatás rendszerét a Kormány határozza meg. Az állami támogatás a hallgatói juttatások, a képzési tevékenység, a tudományos fejlődés, fenntartási feladatok egyes speciális felsőoktatási feladatok ellátását biztosítja.
A felsőoktatási intézmény pályázati úton és megállapodás alapján is kaphat támogatást. A Kormány határozza meg a pályázati úton adható támogatás benyújtásának feltételeit és rendjét.
Az egyházi és magán felsőoktatási intézmények – a fenntartási feladatok ellátását kivéve – jogosulttá válhatnak az állami felsőoktatási intézményekkel azonos feltétel között állami támogatásra a Kormánnyal kötött megállapodás alapján.
A rendelkezés szerint a magyar felsőoktatási intézmények részére kiírt pályázatokon részt vehetnek a határon túli magyar nyelvű képzést folytató nem magyar felsőoktatási intézmények is.
A kormány az oktatók, kutatók és hallgatók támogatására ösztöndíjat alapíthat. Az így alapított ösztöndíj – külön törvény szerint – mentes a közterhektől. Az ösztöndíj odaítélésének és feltételeinek rendjét a Kormány határozza meg.
A 86–88. §-hoz
A törvényjavaslat rendelkezik az állami vagyongazdálkodás felsőoktatást érintő szabályairól. A felsőoktatási intézmény az új szabályozás szerint gazdasági tevékenysége körében szerződést köthet, társulhat, gazdálkodó szervet alapíthat. A felsőoktatási intézmény részére bocsátott vagyont használhatja, illetve a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint hasznosíthatja. A vagyongazdálkodásra a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás általános szabályai az irányadóak. Állami intézmény a vagyonkezelője, nem állami intézmény a használója lehet a feladatai ellátásához rendelkezésre bocsátott vagyonnak. Ha az állami felsőoktatási intézmény vagyont szerez, annak tulajdonjoga az államot illeti meg, de arra határozatlan idejű vagyonkezelői szerződést kell kötnie.
Az állami intézmények – korlátozásokkal – tulajdonosként kezelhetik az általuk használt állami ingó- és ingatlanvagyont. A javaslat szerint a felsőoktatási intézmények részére az állam átadja a jogszabály hatálybalépése idején a vagyonkezelésükben lévő állami vagyont. A vagyont az intézmény korlátozottan, hasznosíthatja, de funkcióját, értékét meg kell őriznie. A javaslat rendelkezik a szabálytalan vagyonkezelés következményeiről, illetve az intézmények megszűnése esetén előálló tulajdonosi helyzetről.
Az intézmények gazdasági társaság alapítására, részesedésszerzésére, működésére, illetve a felelősségére az állami részesedéssel működő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok az érvényesek. Ha az intézményi szellemi alkotás jogosultja azt, intézményi társaság tulajdonába adhatja, a szellemi alkotás üzleti célú hasznosítása céljából hasznosító vállalkozást hozhat létre, ezen intézményi társaságra a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
A 89–90. §-hoz
Az felsőoktatási intézmény fejlesztésének feladatait az intézményfejlesztési tervben határozza meg. Az állami felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsájtott nemzeti vagyonnal a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. előzetes hozzájárulásával indíthat beruházást, illetve vehet részt beruházás megvalósításában.
A vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörében, a magyar állam nevében eljárva átruházhatja az állami vagyon értékesítésére vonatkozó általános rendelkezések betartásával és feltételek teljesítésével. Ehhez azonban az állami vagyonfelügyeletért felelős miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.
A tervezet részletezi az eljárást. Az átruházásból származó bevétel – a költségek kiegyenlítését követően – felhasználható az intézmény vagyonkezelésében lévő ingatlanok állagmegóvására, felújítási és beruházási célokra, beleértve a PPP keretében megvalósuló fejlesztéseket is.
A kincstári körbe nem tartozó befektetővel végzett közös beruházás esetén is az állami vagyonért felelős miniszter előzetes engedélyével jogosult az ingatlant a befektető használatába adni vagy arra vonatkozóan – legfeljebb 20 évre – földhasználati jogot biztosítani.
A 91–93. §-hoz
Az egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó különös rendelkezések azokat a szabályokat határozzák meg, amelyek az egyházi fenntartó jogosultságából adódóan eltérnek a magán és költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények működésének szabályaitól.
Az Alaptörvény VII. cikkének. (3) bekezdése alapján az Országgyűlés törvényt alkotott a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról. A 2011. évi C. törvény értelmében a magyarországi egyházak és vallásközösségek hitéleti tevékenységük mellett nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységükkel jelentős szerepet töltenek be az ország és a nemzet életében és tevékenységükhöz kapcsolódóan intézményt létesíthetnek és tarthatnak fenn.
Az egyházi jogi személy által fenntartott felsőoktatási intézmények működésére általában a nem állami fenntartású felsőoktatási intézményekre vonatkozó rendelkezések az irányadóak. Hitélettel és a hitélettel együtt oktatott hittudománnyal összefüggő képzést folytathatnak, illetve a törvényjavaslat rendelkezései szerint nem hitéleti képzést is folytathatnak. A fenti törvény és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény keretei között gazdálkodnak, ugyanakkor közhasznú szervezetként működhetnek.
A felsőoktatási intézmény működésének kereteit a felsőoktatási törvény és a fenntartó egyház sajátos rendelkezései adják, szabályzatukat ennek megfelelően határozzák meg.
A fentiekből következően valamennyi egyházi felsőoktatási intézmény tekintetében a törvényjavaslat az általános rendelkezéseitől eltérő foglalkoztatási feltételeket határoz meg az egyenlő bánásmódról szóló törvény keretei között, illetve tesz javaslatot a főiskolai tanári és az egyetemi tanári kinevezésekre. A felvételre jelentkezés feltételeként is kiköthető az adott vallás elfogadása. Tekintettel van a szabályozás arra is, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények többsége csak hitéleti képzést folytat, amely tartalmának, követelményeinek, a képzés személyi feltételeinek meghatározása az egyházjogköre. A javaslat eltérési lehetőséget biztosít az egyetemi és főiskolai kar létesítéséhez elvárt minimális oktatói létszámot, továbbá a tanárképző központ létrehozását illetően.
A Magyarország és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyház, továbbá a Kormánnyal a felsőoktatási feladatok ellátására megállapodást kötő egyház által fenntartott felsőoktatási intézmény, kollégium és diákotthon a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatók arányában jogosult a 84. § (2) bekezdése d) pontja szerinti fenntartási feladatokhoz biztosított állami támogatásra. A támogatásra jogosulttá válhat az az egyház által fenntartott intézmény is, amelynek fenntartójával az oktatásért felelős miniszter, felsőoktatási feladatok ellátására megállapodást köt.
A kizárólag hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmény jogosult működésének szüneteltetésére.
A 2011. évi C. törvény melléklete sorolja fel az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházakat. A vallási tevékenységet is végző egyesület képviselőjének az egyházi nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszterhez kell benyújtani. A miniszter az egyház nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet az Országgyűlés elé terjeszti. Ennek megfelelően módosulhat azon nyilvántartásba vett egyházak köre, amelyek egyházi jogi személyként felsőoktatási intézményt létesíthet és tarthat fent.
A 94–95. §-hoz
A 4. § (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott személy, szervezet által fenntartott felsőoktatási intézmény magán felsőoktatási intézményként működik.
A foglalkoztatottak alapvetően munkaviszonyban látják el oktatói feladataikat, ehhez kapcsolódóan határozza meg a javaslat az eltérő rendelkezéseket. A magán felsőoktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet.
A javaslat értelmében az intézmény akkor jogosult a 84. § (2) bekezdésének a–c) pontjában, valamint e) pontjában meghatározott támogatásokra, ha a Kormány a magán felsőoktatási intézmény támogatására megállapodásban vállal kötelezettséget. Kormányrendelet szabályozza a magán felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét.
A fenntartó azzal a céllal létesít intézményt, hogy felsőoktatási szolgáltatást nyújtson. Ennek megfelelően a fenntartói jogai is ehhez a céljaihoz igazodnak. Ha a magán felsőoktatási intézményben a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatók létszáma – öt év átlagában – nem éri el a felsőoktatásba felvett összes hallgatói létszám 50%-át, a fenntartói jogok gyakorlása során a fenntartó hagyja jóvá a felsőoktatási intézmény költségvetését, éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét. A felsőoktatási intézmény, az önállóságát sértő fenntartói döntés ellen jogosult bírósági eljárást kezdeményezni [75. §].
Ha nem közhasznú szervezetként működik a magán felsőoktatási intézmény, akkor feladatait vállalkozási tevékenységként láthatja el. A fenntartó az alapító okiratban határozhatja meg, hogy a felsőoktatási intézmény által elért eredmény milyen módon kerül felosztásra, illetve a fenntartó milyen módon részesedik abból.
Az intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal az alapító okiratban meghatározottak szerint költségvetésének keretei között önállóan gazdálkodik, illetve ha állami vagyonnal rendelkezik, az államháztartásra vonatkozó előírások megtartásával gazdálkodik. Bevételeit és kiadásait a számviteli előírások szerint tartja nyílván.
A javaslat előírja, hogy a magán felsőoktatási intézmény olyan kötelezettségeiért, amelyek teljesítéséhez vagyona nem elégséges, a fenntartó kezesként felel, illetve – a jogok és kötelezettségek átszállására vonatkozóan – rendelkezik a jogutód nélküli megszűnés esetére.
A 96. §-hoz
A magán és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények közhasznú szervezetként folytathatják működésüket. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendezi a közhasznú nyilvántartásba vétel szabályait, ugyanakkor a felsőoktatási intézmények sajátos jogi helyzetére tekintettel a felsőoktatási törvény különös szabályokat is tartalmaz.
A felsőoktatási intézménynek jogában áll választani, mely közhasznú (cél szerinti) tevékenységeket kívánja folytatni. Választási lehetőséget kínál a jogalkotó a felsőoktatási intézmények számára azzal, hogy a felsőoktatási törvény 2. § (1), (3) bekezdésében rögzített tevékenységek közül meghatározhatja, melyik legyen az az egy (vagy több) tevékenység, amelyet, mint közhasznú (cél szerinti) tevékenységet kíván ellátni.
A felsőoktatási intézmények alapító okiratának kötelező tartalmi elemeit a felsőoktatási törvény 2. melléklete sorolja fel. Ez a szakasz fogalmazza meg, hogy az alapító okiratban rendelkezni kell a felsőoktatási intézmény alap-, kiegészítő és vállalkozási tevékenységéről. Ha a felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetként működik, alaptevékenysége az általa folytatott közhasznú (cél szerinti) tevékenység lesz, az összes egyéb tevékenységét (így pl.: a tudományos kutatást, vagy a művészeti tevékenységet, de ilyen lehet akár a gyakorló iskola fenntartása is) kiegészítő vagy vállalkozási formában kell végeznie. Ez nem jelenti, hogy más vállalkozási tevékenysége nem lehet a felsőoktatási intézménynek, mint például a könyvkiadás, tankönyv, és taneszköz-fejlesztés, illetve bérbeadás.
A közhasznú szervezetek jogi helyzetét alapvetően a közhasznú szervezetekről szóló törvény rendezi. A jogalkotói szándék azonban nem a felsőoktatási intézményekre épül. A törvény alapvetően alapítványokra és társadalmi szervezetekre előírt szabályai nehezen alkalmazhatók a felsőoktatási intézmények vonatkozásában.
A közhasznú szervezetekről szóló törvény által előírt rendelkezések arra épülnek, hogy az érintett közhasznú szervezet alapító okiratát kiadó személy (szervezet) részleteiben jogosult meghatározni az általa létrehozott szervezet működési rendjét, szervezeti kereteit. Ez a logika a felsőoktatási intézmények vonatkozásában nem áll fenn. A felsőoktatási intézmény alapító okiratát az intézmény fenntartója jogosult és köteles kiadni, tartalmának meghatározását a felsőoktatási törvény keretek közé szorítja.
Az intézményi autonómia és a közhasznú szervezetekről szóló törvény rendelkezései egyöntetű alkalmazhatóságának biztosítása érdekében tartalmazza a törvény azt a szabályt, hogy a fenntartónak kell a kérelmet benyújtania az illetékes hatósághoz.
A felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetté minősíthető a javaslat szerint abban az esetben is, ha közhasznú szervezetté minősítését a reá irányadó szabályok szerinti létesítési eljárásban kérik.
A közhasznú szervezetekről szóló törvény 7. §-a olyan kötelező tartalmi elemeket írt elő a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmények alapító okirata számára, amelyek egy részét rendezi a felsőoktatási törvény, más részéről kifejezetten kimondta, hogy az az intézmény belső szabályzatának a része, harmadrészt pedig ezek a rendelkezések kifejezetten érintik, vagy érinthetik az intézményi autonómia fentebb már részletezett szabályait, így a tervezet a két törvény közötti összhang megteremtése érdekében fogalmazza meg az eltérő alkalmazási szabályokat.
A 97–99. §-hoz
Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek feladatrendszerében az oktatás, a kutatás és gyógyító-megelőző tevékenység egymástól elválaszthatatlan egységben jelenik meg és az egészségügyi szolgáltatás egyetemi intézményei, a klinikák szervezetileg is a kari struktúra részeként működnek. A javaslat ezért önálló szakaszban foglalja össze azokat a kérdéseket, feladatokat, amelyek a felsőoktatás részeként jelennek meg és amelyekre vonatkoznak az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírásai is.
A javaslat külön taglalja a központi költségvetési szerv részeként működő egészségügyi szolgáltató azon feladatköreit, amelyek finanszírozása az Országos Egészségbiztosítási Pénztáron keresztül történik, valamint azokat az egészségügy körébe tartozó feladatokat, amelyek finanszírozását az egészségügy fejezetében tervezik meg. A klinikai központ kincstári számlával rendelkezik.
Az egészségügyért felelős miniszter részben az egészségügyi szolgáltatás feladatrendszerével, részben az egészségügy szakmai kompetenciájába tartozó feladatok finanszírozásával összefüggésben kap eltérő jogosultságot a gazdálkodás tervezési és ellenőrzési feladataiban.
Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézményekben az előzőekben jelzett sajátosságok miatt is indokolt annak biztosítása, hogy az oktató és a gyógyító-megelőző feladatokban egyaránt közreműködők esetében a munkaidőalap szabályozott megosztásával történhessen az alkalmazás.
A javaslat a sajátos kettős kötődésű feladatrendszer miatt biztosítja az egészségügyi szolgáltatás irányítását végző magasabb vezetői funkciót.
A javaslat az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemeken a képzés, kutatás és gyógyító-megelőző feladatok egységét biztosítva, valamint az egészségügyi ágazat törvény által meghatározott, a felsőoktatást érintő feladatainak megvalósítása érdekében az egyetemek szervezeti egységeként határozza meg az orvos- és egészségtudományi centrumot.
Az egyetem tanácsa a centrumot akkor hozza létre, ha azt az érintett karok szervezeti egységei kezdeményezik.
A centrum – a működési tapasztalatok figyelembevételével, a jelenlegi szabályozástól eltérően – a klinikákat, a kutatóintézeteket, és azokhoz kapcsolódó szervezeti egységeket fogja össze. Az egyetem más szervezeti egységeitől eltérően a centrum a törvényben meghatározott körben gyakorolja a vagyonkezelői jogokat. A centrum magasabb vezetői beosztású elnökének megválasztásáról a szervezeti és működési szabályzatban kell rendelkezni. A centrum vezetője látja el az egészségügyi szolgáltató vezetői feladatait, illetve gyakorolja az egészségügyi szolgáltató feladatokhoz kapcsolódó előirányzatok feletti rendelkezési jogot.
A 100. §-hoz
Az agrártudományi képzést is folytató egyetemeken elkülönült tangazdaság, gyakorlóhely, kutatóintézet, arborétum, múzeum centrum keretében működtethető.
Az elnök magasabb vezetői beosztású vezető és megválasztásának rendjét az intézményi szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni, jogosultságait az orvos- és egészségtudományi centrum elnökéhez hasonlóan a szabályzat határozza meg.
A centrum az agrárágazat körébe tartozó, a törvényben megjelölt feladatainak megvalósításához feladatarányos költségvetési támogatást az agrárpolitikáért felelős miniszter biztosíthat.
A 101. §-hoz
A művészeti képzést illetően a tehetségfejlesztés sajátos személyközpontú feladatai, az egyes művészeti ágak eltérő követelményei, a felsőoktatási intézmények, a művészeti intézmények egymásrautaltsága indokolja a különös rendelkezések meghatározását. Az intézmény nagysága indokolja az eltérés lehetőségét a karokra vonatkozó általános szabályoktól.
Több, kizárólag csak művészeti képzést folytató felsőoktatási intézmény is működik, így az általánostól eltérő rendelkezés, hogy ezen intézmények egy képzési területen folytathatnak képzési és művészeti tevékenységet, illetve doktori képzést. A táncművészeti képzés sajátossága, hogy a 13., 14. évfolyamon párhuzamosan folyik a középfokú és a felsőfokú képzés. Ez indokolja a felsőfokú képzésbe való belépés sajátos követelményeinek meghatározását.
Általános alkalmazási feltétel oktatói munkakörben az egyetemi szintű végzettség. Művészeti területen azonban van olyan szakterület, ahol nem folyik egyetemi szintű képzés, ezért az alkalmazás követelményeit ezen feltételek figyelembevételével határozza meg a javaslat. A művészeti képzés sajátossága a művészeti produkció (alkotás, előadás), amely része a tanulmányokat záró záróvizsgának.
A művészeti tehetséggondozás indokolja az úgynevezett előkészítő jogviszony meghatározását. A rendelkezések egy részét azokban az intézményekben is alkalmazni kell, amelyek egyéb képzési terület mellett a művészeti képzés feltételeit megteremtették.
A 102–103. §-hoz
A felsőoktatás legnagyobb képzési ága a pedagógusképzés. Különösen a tanárképzés kapcsolódik szorosan valamennyi szakterülethez. Jellemzően a hallgatói összlétszám negyed része tanul valamely pedagógus szakon és a felsőoktatási intézményeknek mintegy a fele folytat pedagógusképzést. Mindezért indokolt a pedagógusképzésre vonatkozó külön rendelkezések meghatározása.
A javaslat új eleme, hogy a felsőoktatási képzések közül a pedagógusképzéshez kapcsolódó egyes szakokat nevesíti, meghatározva a képzések időtartamát és a képzés szintjét is. A tanárképzés szerkezete változik. A törvényjavaslat szerint a tanári szak a képzési rendszerben osztatlan képzéssé válik. A javaslat a tanárképzésben általános iskolai (4+1 képzési idő) és középiskolai (5+1 képzési idő) tanárképzésről rendelkezik. A képzésben a plusz egy év a köznevelési (közoktatási) intézményben végzett összefüggő egyéni iskolai gyakorlat. Mind a két tanárképzés mesterfokozattal zárul.
A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíj mellett pályázati eljárásban odaítélt pedagógus ösztöndíjjal támogassa a tanárképzésben résztvevőket. A felvétel feltételeként előírja az alkalmassági vizsgát.
A javaslat rendelkezik a felsőoktatási intézményekben kialakítható szervezeti formáról. Tanárképző központ létrehozását írja elő a javaslat, amelynek feladata a tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolása, az elméleti és gyakorlati képzés szervezése, továbbá a felvételi eljárás során a meghallgatás, a kiválasztás, az összegyűjtendő kreditek elismerése, az iskolai gyakorlat és a záróvizsga szervezése, ellenőrzése, értékelése, valamint a hallgatói előmenetel nyomon követése, a pályakövetése. A tanárképző központ létrehozásának kötelezettsége alól mentesülnek az egyházi felsőoktatási intézmények.
Pedagógusképzésben a gyakorlati képzés az elméleti képzéssel párhuzamosan saját fenntartású közoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézménnyel megállapodás alapján együttműködő iskolában, óvodában folyik. Ehhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény közoktatási intézményt tarthat fenn. A pedagógusképzést folytató azon felsőoktatási intézmények közoktatási intézményeire, amelyek a gyakorlati képzéssel összefüggésben közoktatási feladatot is ellátnak, a köznevelésről szóló törvényben foglaltak az irányadóak.
Az oktatásért felelős miniszter közoktatással összefüggő ágazati feladatainak ellátásában a pedagógusképzést folytató intézmények is részt vesznek. Ezzel összefüggésben a felsőoktatási intézmények a tanárképző központon keresztül vesznek részt a regionális szolgáltató, a kutatási, illetve a pedagógus-továbbképzési feladatokban, valamint a minősítési eljárásokban.
A pedagógusképzés sajátos területe a nemzetiségi vagy etnikai kisebbségi pedagógusképzés. A javaslat új elemként a nemzetiségi képzést törvényi szintű szabályozással erősíti meg. Összhangban a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott, a nemzetiségi és kisebbségi neveléshez, oktatáshoz való jogosultságokkal, továbbá a nemzetiségi és kisebbségi neveléshez és oktatáshoz szükséges személyi feltételek biztosításában vállalt állami kötelezettséggel, a javaslat szerint a felvételi követelményeknek megfelelő jelentkezőknek minden esetben meg kell szervezni a nemzetiségi képzést.
A nemzeti vagy etnikai kisebbségi pedagógusképzésben a kisebbség nyelvét a képzés teljes időtartama alatt oktatni kell.
A 104. §-hoz
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre a külön törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a törvényjavaslat rendelkezéseit.
A javaslat rendelkezik a Magyarország címerének használatáról a felsőoktatási intézményekben.
A főiskolákra vonatkozó főszabálytól eltérően, a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, amely a Pető András-módszer alapján folyó konduktorképzés intézménye, főiskolaként működik. Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemként működik, az alapító okirata szerint eltérhet a képzési szerkezetre és az egyetem működésére vonatkozó általános követelményektől. A javaslat rendelkezik az egy képzési területen mesterképzésre, illetve tudományterületen doktori képzésre jogosult intézmények működéséről, a működő intézmények esetében az egyetem elnevezés használatáról.
A 105–106. §-hoz
A javaslat megteremti a folyamatosságot a korábbi szabályozás alapján a megszerzett végzettségek és szakképzettségek, egyes címek, valamint a tudományos fokozat elismerése, viselése tekintetében. A megszerzett végzettségeket és szakképzettségeket illetően általános jogelv, hogy a korábban kiadott oklevelek érvényességét a kiadáskor hatályos jogszabály időközbeni hatályon kívül helyezése nem érinti. A felsőoktatási intézmény szenátusának döntése alapján akkor adományozható a törvényben foglaltaktól eltérő külföldi cím, ha az adományozást az adott ország jogrendje lehetővé teszi és a felsőoktatási intézmény az adományozásra egyedi jogosultságot szerzett.
A 107. §-hoz
Az állami nyelvvizsga megszerzésének követelménye alóli felmentés (40. életkor alapján) 2015/2016-ban vizsgát tevők esetében még alkalmazható. Felsőfokú tanulmányok mellett a nyelvvizsga követelmények teljesítése a munkakörök betöltéséhez egyre inkább szükséges, így a nyelvigényes szakmai vizsgát feltételező képzések a szakképzettség minőségének emelése érdekében nem lehet eltérni a nyelvvizsga követelményeinek teljesítésétől.
Az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret hatszintű rendszere az idegennyelv-tudás pontosabb mérését teszi lehetővé. A hatszintű mérésre való áttérés motiváló tényező lehet az idegennyelvtudás elmélyítése terén, mivel a magyar akkreditált hármas fokozaton túli szintek elérését is meg tudja mutatni és ezzel további tanulásra ösztönöz. Az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret hatszintű rendszerének és a magyar tradicionális alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsgarendszerének megfeleltethetőségére ad kormányrendeleti felhatalmazást a javaslat.
Az átmeneti rendelkezések között kerül rendezésre a Kormány és a helyi önkormányzatok együttműködésében működtetett Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj keretében kezelt személyes és különleges adatok kezelése.
A 108. §-hoz
A rendelkezés tartalmazza a törvényjavaslatban, illetve a felsőoktatásban, a képzésben, az intézmények működésében használt fogalmak értelmezését.
A 109. §-hoz
A törvényjavaslat 2012. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy az érdemi, meghatározott paragrafusok 2012. szeptember 1-jén válnak hatályossá.
A 110. §-hoz
A törvény számos kérdésben ad a Kormány számára szabályozási felhatalmazást. A javaslat a rendelettel szabályozandó kérdéseket, feladatokat sorolja fel, továbbá meghatározza az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó rendeleti szabályozásokat.
Az oktatásért felelős miniszter a szolgáltatási és eljárási díjak tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével gyakorolja jogkörét.
A 111–114. §-hoz
A felsőoktatás és a felsőoktatási intézmények működésének biztosítása érdekében a képzési tevékenység feltételeire átmeneti rendelkezéseket határoz meg a törvénytervezet. Biztosítja a korábbi jogszabályok alapján megkezdett felsőoktatási tanulmányok befejezését a hallgatóknak. Az alkalmazás szempontjából rendelkezik a főiskolai és egyetemi szintű végzettség és szakképzettség, illetve az alapfokozat és mesterfokozat megfeleltetéséről.
A tervezet értelmében az új felvételi rendszert első alkalommal 2013 szeptemberében tanulmányokat kezdők esetében kell alkalmazni. A felvételi vizsga feltételeként meghatározott, egy „C” típusú, középfokú, államilag elismert – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga követelménye a 2016 szeptemberében első évfolyamon induló alap és osztatlan képzésekre jelentkezőket érinti. A szóbeli felvételi vizsga követelményeket 2012. december 31-ig kell meghatározni és első alkalommal a 2014/2015-es tanévre történő jelentkezéskor szervezhető szóbeli felvételi vizsga.
A 2006. január 1-je után felsőoktatási tanulmányokat kezdők újabb felsőfokú tanulmányokban nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat önköltség fizetése mellett folytatták, azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésben.
Felhatalmazást ad a törvénytervezet arra, hogy az 1993. évi felsőoktatási törvény alapján végzett tanulmányokat, a kreditátviteli bizottság döntése alapján, kreditértékként beszámíthassa a felsőoktatási intézmény. Hasonló mód rendelkezik a felsőfokú szakképzésben szerzett kreditek beszámításáról is.
Törvényi szintű rendelkezés szól a felsőoktatási intézmények képzéshez kapcsolódó tanterveinek ötévenkénti kötelező felülvizsgálatáról.
A képzési szerkezet a többciklusú képzés rendszerére épül. Az átmeneti rendelkezés ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a felsőoktatási intézmény az osztott képzésben folyó képzési programját – külön szakindítási engedély nélkül – osztatlan formában szervezhesse meg, ha az adott alapképzési szakon és a teljes alapképzési szak beszámításával indított mesterszakon is szakindítási engedéllyel rendelkezik.
Hallgatót érintő kérdés a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása a törvény hatálybalépése előtt hallgatói jogviszonyt létesítőkre.
A 2005. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezése alapján megkezdett doktori képzést a doktorandusz az eredeti követelmények szerint fejezheti be.
A 115–117. §-hoz
A szakaszok szervezeti jellegű rendelkezéseket tartalmaznak.
Az új törvény szabályait érvényesíteni kell a folyamatban lévő intézménylétesítési ügyekre.
A felsőoktatási intézmény működési engedélyét érintő rendelkezés a külföldi részképzésben vagy idegen nyelven folytatott képzésben résztvevők arányának kötelező, folyamatos vizsgálata. Ha a külföldi részképzésben, idegen nyelven folytatott képzésben részt vett hallgatók aránya nem éri el a 10%-ot, a működési engedélyt meg kell tagadni.
A javaslat rendelkezik az oktatási hivatal nyilvántartásaihoz kapcsolódó átmeneti feladatokról.
A felsőoktatási intézmény szervezetét érintő kérdés, hogy 2012. december 31-éig a szenátus összetételét az új törvény rendelkezéseihez kell igazítani. Az intézményi szervezeti felépítést, személyi feltételeket 2015. szeptember 1-ig kell kialakítani. Az oktatókra vonatkozó alkalmazási feltételeket a már foglalkoztatottak tekintetében is alkalmazni kell, 2012. szeptember 1-től. Meghatározott esetekben a fenntartó egyedi felmentést adhat legfeljebb 2017. szeptember 1-ig terjedő időszakra. A működő egyházi felsőoktatási intézmények 2012. szeptember 1-jét követően változatlan feltételek mellett működnek tovább.
A szervezetfejlesztés részeként a felsőoktatási intézmény önállóan vagy más felsőoktatási intézménnyel, illetve a felsőoktatási intézmény alapítására jogosultakkal együttműködve új, négy éves intézményfejlesztési tervet készítenek, amelyet 2012. június 30-ig meg kell küldeni a fenntartó részére. A 2005. évi felsőoktatási törvény szerint nemzetközi jogállású felsőoktatási intézményként működő intézmények működési engedélyét az oktatási hivatal 2017. szeptember 1-ig köteles felülvizsgálni.
Az egyetem, a főiskola, a kutatóegyetem képzési szerkezetére vonatkozó feltételeket 2013. szeptember 1-től kezdődően kell alkalmazni. A főiskolák ezen időponttól doktori képzést nem folytathatnak. A már megkezdett tanulmányokat a képzési program szerinti képzési idő alatt befejezhetik.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot és a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsot 2012. február 1-ig át kell alakítani.
A felsőoktatási intézményekben a magasabb vezetői megbízást érintő intézkedés, hogy 2013. szeptember 1-jén megszűnik a 2005. évi felsőoktatási törvény alapján, második alkalommal hosszabbított vagy a hatvanötödik évet meghaladóan adott magasabb vezetői megbízás.
Az új törvény nem rendelkezik a felsőoktatási intézményekhez nem tartozó, hallgatók elhelyezését szolgáló, korábban diákotthonként működő intézményekről. A 2005. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint nyilvántartásba vett diákotthonokat, valamint az azokra vonatkozó az információs rendszer által kezelt adatokat az oktatási hivatal 2013. szeptember 1-jén törli a felsőoktatási információs rendszerből.
A szakképzési törvény szerinti felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézményekben megszűnik, új képzési forma a felsőoktatási szakképzés. A 2005. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint nyilvántartásba vett tanulói jogviszonyban folytatott felsőfokú szakképzéseket, valamint az azokra vonatkozó az információs rendszer által kezelt adatokat az oktatási hivatal a képzés kifutó rendszerű befejezésével, de legkésőbb 2016. szeptember 1-jén törli a felsőoktatási információs rendszerből.
A 2005. évi felsőoktatási törvény 106. § (7) bekezdése rendelkezett a közös képzésnek nem minősülő, külföldi és magyar felsőoktatási intézmény megállapodása alapján a magyar felsőoktatási intézményekben folytatott képzésekről és azok nyilvántartásba vételéről. Az ily módon nyilvántartásba vett képzéseket, valamint az azokra vonatkozó az információs rendszer által kezelt adatokat az oktatási hivatal a képzés kifutó rendszerű befejezésével, de legkésőbb 2017. szeptember 1-jén törli a felsőoktatási információs rendszerből.
A 118. §-hoz
A törvényjavaslat rendelkezése az Európai Unió jogának való megfelelést tartalmazza.
A 119–120. §-hoz
A javaslat a törvényhez kapcsolódó törvénymódosításokat és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
_