• Tartalom
Oldalmenü

A 2012. évi II. törvény indokolása

a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

2012.04.15.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarország jogállamként védett értékei megsértését differenciált, büntetőjogi, szabálysértési- és közigazgatási jogi eszközökkel szankcionálja, attól függően, hogy az adott jogellenes cselekmény milyen jogtárgyat, milyen mértékben sértett.
A társadalomra csekélyebb fokban veszélyes cselekményekkel szembeni védelmet hazai jogrendszerünkben a szabálysértési jog hivatott biztosítani. A szabálysértési jogi szabályozás egyszerre kell, hogy védelmet nyújtson az alapvető értékeket csekélyebb fokban veszélyeztető, valamint a jog által „még” védendőnek ítélt értékeket fenyegető magatartásokkal szemben. E kettősség a szabálysértési jog fejlődését és a hatályos szabályozást egyaránt áthatja.
A szabálysértési jog számos életviszonyt érint, a polgárok mindennapi életét átszövő jogág, az állampolgárok jogtudatát, az önkéntes jogkövetést és a jogi köztudatot is jelentősen befolyásoló jogterület, ezért különös helyet foglal el jogrendszerünkben. A szabálysértés, mint jogintézmény fejlődése során rengeteg kihívással kellett, hogy szembenézzen, illetve hatalmas változáson ment keresztül, míg jelenlegi formáját elérte.
Az új szabálysértési törvény megalkotásának célja egy olyan új szabálysértési eljárási rendszer kialakítása, amely hatékony és gyors eljárási lehetőségeket biztosít az egyes szabálysértési hatóságok számára. A hatékony és gyors eljárás mellett a tervezet célja egy költséghatékony eljárás felépítése, amelyben a szabálysértés elkövetőjének már nem fűződik érdeke az eljárási cselekmények indokolatlan elhúzásához.
A helyi lakosság mindennapi életét befolyásoló szabályszegések elkövetésének megelőzésére, visszaszorítására olyan eljárási megoldásokat kell kidolgozni, melyeknek az Országgyűlés által történő elfogadása esetén az elkövetők felelősségre vonására lehetőleg még a helyszínen, de legkésőbb az elkövetéstől számított 30 napon belül sor kerül. Elsődleges lesz az elkövető meghallgatása nélküli határozathozatal.
A szabálysértési eljárás egyszerűsítése érdekében azokban az eljárásokban, amelyekben a tényállás tisztázott – az őrizet és a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatása kivételével – meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatot bocsát ki a bíróság és a szabálysértési hatóság.
A tervezet előtérbe helyezi a helyszíni bírság jogintézményét, az ügyek jelentős számát ezen a módon kellene lezárni. Természetesen itt a bírság helyszínen – lehetőség szerint pos-terminál útján – történő megfizetését is biztosítani kell, az ügy ugyanis a befizetéssel zárul le. A tervezet annak érdekében, hogy a kellő visszatartó hatás a helyszíni bírságolással is elérhető legyen, felemeli a kiszabható bírságot 5.000 forinttól 50.000 forintig terjedő összegre. Ismételt elkövetés esetén a helyszíni bírság összege 70.000 forinting terjedhet.
Fontos célja egy olyan végrehajtási rendszer létrehozása, amelyben a kiszabott büntetéseket a jövőben költséghatékonyan végre lehet hajtani. A végrehajtási rendszer átalakítása során a cél egy olyan rendszer kiépítése, amelyben nem kizárólag a szabálysértési elzárás, hanem a közérdekű munkára történő átváltoztatás dominál.
Az általános szabálysértési hatóság a jegyző helyett állami szerv – járási hivatal – lesz. Figyelemmel azonban arra, hogy a kistelepülések közbiztonsági helyzete halaszthatatlan intézkedéseket követel, a 2012. április 15-ei hatályba lépés és a járási hivatalok felállta között e jogkör átkerül a kormányhivatalhoz azzal, hogy a kormányhivatal dolgozója a leendő járások székhelyére kiutazva gyakorolja azt.
A jegyző általános szabálysértési hatósági jogköre megszűnik és kizárólag a fővárosi, megyei kormányhivatal, illetve a járási rendszer 2013-ra tervezett bevezetésével a járás, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a bíróság rendelkezik majd a szabálysértési eljárások lefolytatására hatáskörrel. Annak érdekében, hogy a szabálysértési eljárásban részt vevők jogaikat a lakóhely, elkövetés helye, munkahely közelében gyakorolhassák a tervezet végrehajtási szabályok megalkotására ad lehetőséget. E felhatalmazás alapján kiadott jogszabály a járások megalakulásáig biztosítja majd, hogy az egyes eljárási cselekmények ne csak a kormányhivatalok központi ügyintézési helyszínein legyenek elvégezhetők.
A pénzbírságnak az adók módjára történő behajtása megszűnik. A korábbi hosszadalmas és sok esetben eredménytelen adók módjára történő behajtás helyett a pénzbírság és a helyszíni bírság meg nem fizetése esetére a törvény bíróságok általi szabálysértési elzárásra változtatást rendel el.
A meg nem fizetett pénzbírság és helyszíni bírság közérdekű munkával is megváltható. Az elkövető az állami foglalkoztatási szerv által elektronikusan közzétett, a közérdekű munka végrehajtására kijelölt munkahelyek nyilvántartásából tájékozódik.
Tekintettel arra, hogy Magyarországon a jelenleg kiszabható pénzbírság visszatartó hatása nem elégséges, ezért a törvény felemeli a kiszabható legalacsonyabb és legmagasabb pénzbírság összegét. Ennek megfelelően a pénzbírság legalacsonyabb összegét 5.000 forintra, míg legmagasabb összegét 150.000 forintra, a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén az eddiginek a duplájára, 300.000 forintra emeli.
A közérdekű munka a jövőben nem csak a végrehajtás egyik módja, hanem önálló büntetésként is alkalmazható lesz.
A szabálysértés miatt indult eljárások eredményes lefolytatása, annak az eljárások rendjének biztosítása érdekében a törvény jelentősen megemeli a kiszabható rendbírság összegét, egyben tételesen meghatározza alkalmazhatóságának körét és végrehajtásának módját.
Bevezetésre kerül a szabálysértési visszaesés fogalmi rendszere, mely szerint az eredetileg szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértések esetén – kivéve a helyszíni bírságolást –, ha hat hónapon belül legalább két ízben már felelősségre vonták, úgy a folyamatban levő cselekménye szabálysértési elzárással is fenyegetetté válik.
A közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések esetén, ha hat hónapon belül két ízben már történt felelősségre vonás, úgy a folyamatban levő újabb engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megsértése miatt járművezetéstől eltiltást is alkalmazni kell.
A vagyon elleni bűncselekményeknél illetve tulajdon elleni szabálysértéseknél az értékhatár 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik. Ez nagyságrendileg csökkenti a bűncselekmények számát, ugyanis 2010-ben a 273.613 vagyon elleni bűncselekményből a 20 és 50 ezer forint közötti értékre elkövetett vagyon elleni bűncselekmények száma 63.019 volt, ez az összes vagyon elleni bűncselekményeknek egynegyedét teszi ki.
A közigazgatási eljárás hatálya alá tartozó igazgatási jellegű cselekmények szabálysértési törvény hatálya alól történő kikerülésével az eljárások párhuzamossága, az ugyanazon cselekmények miatti kettős szankcionálás lehetősége megszüntetésre kerül, ezáltal egyszerűsödik a korábbi szerteágazó szabálysértési hatósági rendszer.
A szabálysértési tényállásoknál a különös részben nem kerül meghatározásra a kiszabható büntetési nem és annak mértéke, kivéve azt, hogy az adott cselekmény szabálysértési elzárással – így a bíróság hatáskörébe tartozóan – büntethető. Ez alapján a szabálysértési hatóság szabadon állapíthatja meg a szabálysértés miatt kellő visszatartó hatást kiváltó szankciót, az általános részben meghatározottak szerint.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
Meghatározza a szabálysértés fogalmát, mely szerint „szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra”, egyben kimondja, hogy a jövőben már csak törvény állapíthat meg szabálysértési tényállást, önkormányzati rendelet nem.
Meghatározza, hogy mely tevékenység vagy mulasztás minősül társadalomra veszélyes cselekménynek, ennek értelmében a társadalomra veszélyes cselekménynek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely a bűncselekménynél csekélyebb mértékben sérti vagy veszélyezteti Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait, és első, vagy ismételt elkövetés esetén az elkövető személyi szabadságának elvonásával vagy korlátozásával járó jogkövetkezmény alkalmazását is lehetővé teszi.
a 2. §-hoz
Meghatározza a szabálysértésért felelősségre vonható személyi kört, melynek során megállapítja a felbujtói és a bűnsegédi elkövetést is.
Meghatározza, hogy mely esetekben nem állapítható meg szabálysértés. Eszerint nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el. Ezzel a kettős szankcionálás intézménye megszűnik, mivel vagy szabálysértési vagy közigazgatási bírságolás formájában lehet egy jogsértő magatartást szankcionálni.
Olyan cselekmény miatt sem állapítható meg szabálysértés, amelyet jogszabály az elkövetés idején nem rendelt szabálysértésként büntetni. E szakasz kimondja, hogy szabálysértés elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést vagy intézkedést alkalmazni, amelyről jogszabály az elkövetés idején nem rendelkezett.
a 3. §-hoz
A törvény a területi és személyi hatály tekintetében főszabályként a területiség elvét fogadja el, azaz az állam joghatósága a saját területén elkövetett szabálysértésekre terjed ki, tekintet nélkül az eljárás alá vont személy állampolgárságára. Csupán járulékos elvként érvényesül az ún. honossági elv, amely szerint a joghatóság azokra a cselekményekre is kiterjed, melyeket az adott állam polgárai külföldön követnek el.
a 4. §-hoz
Általános szabály az elkövetéskor hatályos jogszabály alkalmazása, ami alól egyetlen kivétel van, nevezetesen az elbíráláskor enyhébb megítélést eredményező jogszabály visszaható ereje. Mindebből következik, hogy csak olyan cselekmény képezheti szabálysértés tárgyát, melyet a jogszabály az elkövetés előtt azzá nyilvánított, illetve, hogy nem alkalmazható súlyosabb jogkövetkezmény annál, mint amit a jogszabály már az elkövetés előtt kilátásba helyezett.
az 5. §-hoz
Rendelkezik a diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek szabálysértési felelősségre vonásáról. A diplomáciai vagy egyéb mentesség esetében szükséges eljárásról szóló 1973. évi 7. tvr. szerint a bíróság vagy a szabálysértési hatóság e törvényerejű rendelet szerint jár el.
a 6. §-hoz
Az időmúlásnak a jog minden területén jelentősége van. A szabálysértési jog egyetlen szereplőjét sem lehet hosszabb időn keresztül bizonytalanságban tartani a felelősségre vonhatóságot illetően.
Az elévülés nem más, mint az idő múlásához kötött kedvezmény. Könnyű belátni, hogy meghatározott idő elteltével már nem várható megfelelő visszatartó hatás a szankció alkalmazásától, ugyanakkor a társadalom büntetőigénye is elenyészik, a bizonyítékok beszerzése lehetetlenné válik, tehát az ügy aktualitását veszti.
Az elévülési időt a cselekmény elkövetésének napjától kell számítani. Fontos tehát annak a precíz meghatározása, hogy valójában mikor fejeződik be az elkövetési magatartás. Erre vonatkozóan a jogalkalmazási gyakorlat a következő elveket kristályosította ki:
a) A szabálysértést azon a napon követik el, amikor a tényállás valamennyi eleme megvalósult. Ha a tényállás eredményt is tartalmaz, az eredmény bekövetkezésének a napján kezdődik az elévülés.
b) A mulasztással elkövetett szabálysértés esetében az elkövetés napja az a nap, amikor az eljárás alá vont személy még jogszerűen eleget tehetett volna a kötelességének.
c) Ha a szabálysértés kizárólag kötelezettségteljesítés elmulasztásával valósul meg, akkor az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogsértő helyzet vagy állapot fennáll, feltéve, hogy a kötelességteljesítés nem határidőhöz kötött.
Speciális helyzet áll elő akkor, amikor a cselekmény miatt büntetőeljárás indul, később azonban kiderül, hogy csak szabálysértés valósult meg. Erre az esetre a törvény az általánostól eltérő elévülési szabályt állapít meg arra tekintettel, hogy senki ne juthasson kedvezőbb helyzetbe pusztán azért, mert cselekménye - az eljárás kezdetén - súlyosabb megítélést váltott ki. Ha azonban a büntetőeljárás az elkövetéstől számított hat hónapon túl indult meg, akkor a szabálysértési cselekmény elévült, hiszen senki sem kerülhet hátrányosabb helyzetbe pusztán azért, mert cselekményét a hatóságok tévesen minősítették.
A szabálysértési cselekmény elévülésének abszolút határideje két év, tehát az elévülés félbeszakításáról csak ez időtartamon belül lehet szó.
a 7. és a 8. §-hoz
Bővíti a szabálysértés korábban hatályos szankciórendszerén belül a büntetések körét és beemeli a szabálysértési elzárás, valamint a pénzbírság mellé a közérdekű munkát. A törvény biztosítja annak a lehetőségét, hogy a pénzbírság kiszabására elzárással vagy közérdekű munka kiszabásával együtt kerüljön sor, azonban közérdekű munka és elzárás egyszerre nem alkalmazható.
A törvény a korábban hatályos szabályozáshoz képest az intézkedések körén nem változtat, azonban biztosítja annak lehetőségét, hogy figyelmeztetéssel együtt elkobzás alkalmazása is lehetséges legyen. Intézkedések önállóan, – a fent leírtaknak megfelelően – egymás mellett és büntetés mellet is alkalmazhatók.
a 9. §-hoz
Szabálysértés miatti szabálysértési elzárást csak törvény állapíthat meg és csak bíróság szabhat ki. Meghatározza azokat az eseteket, amelyek esetén büntetésként szabálysértési elzárás szabható ki a szabálysértés elkövetésekor, továbbá rendelkezik a szabálysértési elzárás legrövidebb és leghosszabb tartamáról. Jogalkotói lépésként megteremti a jogi alapját, hogy a jogszabályban nevesített szabálysértési tényállások meghatározott időn belüli ismételt elkövetése esetén az eredetileg szabálysértési elzárással nem sújtható cselekmény miatt szabálysértési elzárás büntetés is kiszabható legyen. E cél teljesülése érdekében a törvény szerint, ha az elkövetőt a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül, szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés elkövetése miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az utóbb elkövetett, újabb szabálysértés miatt a bíróság szabálysértési elzárást is kiszabhat. A törvény meghatározza a hatóságnak a szabálysértési elzárás kezdetét megelőző személyi szabadságot korlátozó intézkedései időtartamának a szabálysértési elzárás időtartamába történő beszámítását.
a 10. §-hoz
Azokat a méltányolható személyi, családi, egészségügyi körülményeket sorolja fel, amikor az elzárás nem alkalmazható. Ezekben az esetekben a végrehajtás részben a büntetés-végrehajtás rendjét veszélyeztetné, részben a büntetés céljával ellentétes, aránytalanul súlyos hátrányt jelentene az eljárás alá vont személyre, illetve hozzátartozójára.
a 11. §-hoz
A törvény a generális minimum (ötezer forint), illetve a generális maximum (százötvenezer forint) meghatározásával széles mérlegelési kereteket ad a jogalkalmazó számára, hogy az eset összes körülményeinek értékelése alapján a tettre és az egyénre szabottan állapítsa meg a büntetés mértékét. A pénzbírság alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt, a hatóság által foganatosított személyi szabadságot korlátozó intézkedéseket, amelyek esetében – figyelemmel arra, hogy ezen intézkedések időtartama órában van meghatározva – kettőszáz forintban állapítja meg egy órányi intézkedés átváltási kulcsát. Az átváltási kulcs alapján kiszámolt pénzösszeget a pénzbírság összegéből le kell vonni és az így kapott eredményt kell az elzárásra történő átváltoztatásnál figyelembe venni.
a 12. §-hoz
Elrendeli, hogy a pénzbírság meg nem fizetése esetén a pénzbírság helyébe a törvény erejénél fogva szabálysértési elzárás lép. Meghatározza az egy napi szabálysértési elzárásnak megfelelő pénzbírság összegét, abban az esetben, ha a pénzbírság összege nem osztható ötezerrel, akkor a jogalkotó eltekint a fennmaradt összeg végrehajtásától. A szabálysértési pénzbírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatására értelemszerűen azokban az esetben nem kerülhet sor, amikor a szabálysértési elzárás alkalmazását kizáró – a 10. §-ban meghatározott – körülmények állnak fenn, valamint abban az esetben, ha az elkövető – a 13. §-ban meghatározott – közérdekű munkát vállal.
a 13. §-hoz
A közérdekű munkát új irányból közelíti meg. A szabálysértési hatóság határozata megában foglalja a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásának a mértékét, azonban nem kötelezi az elkövetőt annak vállalására. Ezzel a megoldással egyszerűsödik az eljárás, mivel az elkövető mérlegelhet, hogy jelentkezik az állami foglalkoztatási szervnél és elvégzi a közérdekű munkát vagy a törvény erejénél fogva a pénzbírság elzárásra változik át.
Egy napi közérdekű munka átváltási kulcsa ötezer forint, ami hat óra közérdekű munkának felel meg. A közérdekű munka rendszerének hatékony működtetése érdekében az állami foglalkoztatási szerv a honlapján nyilvántartást vezet a betölthető munkalehetőségekről.
a 14. és a 15. §-hoz
Az elkövető köteles azt a munkát elvégezni, amelyet közérdekű munka formájában számára kiszabtak. Az új szabályozás a közérdekű munkát mint önálló büntetést is engedi alkalmazni, ennek megfelelően a közérdekű munka mértékét órákban határozza meg. Az elkövető a közérdekű munka során dönthet úgy, hogy a hátra levő részt megváltja – hat óra munka ötezer forintnak felel meg –, vagy dönthet úgy is, hogy nem folytatja a közérdekű munkát. Ebben az esetben a hátra levő idő alapján a közérdekű munka helyett elzárás kerül alkalmazásra, melynek során hat órányi közérdekű munka helyébe egy napi elzárás lép. Abban az esetben, ha a hátra levő közérdekű munka időtartama nem osztható maradéktalanul hattal, vagy a hátra levő idő kevesebb mint hat óra, akkor a töredék, valamint a hat óránál rövidebb időtartamú közérdekű munka nem kerül átváltoztatásra.
a 16. és a 17. §-hoz
Az elkövető eltiltható a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el. A 16. § meghatározza a vezetői engedély visszaadásának
feltételeit is, továbbá az eltiltás idejének generális minimumát (egy hónap) és generális maximumát (egy év) és az eltiltás hatályának kezdő időpontját.
a 18. §-hoz
A törvény a korábbi szabályozásban meghatározott elkobzásra alkalmas dolgok körét kiegészíti azzal a dologgal, amelyre a szabálysértést elkövették, valamint azzal, amellyel a megszerzett dolgot el kívánták szállítani. Rendelkezik azon esetekről, amikor az elkobzás nem rendelhető el, és amikor mellőzhető. Meghatározza, hogy az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.
a 19. §-hoz
Meghatározza a kitiltás szabályait, annak időtartamát. A kitiltás intézkedést a korábban hatályos szabályozás szerint csak sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés miatt engedte meg alkalmazni és kizárólag csak sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből történhet a kitiltás. A törvény a kitiltás intézményét kiterjeszti a kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabálysértésekre is. Meghatározásra kerül a kitiltás generális minimumát (hat hónap) és generális maximumát (két év).
a 20. §-hoz
A figyelmeztetés az opportunitás eszköze, a jogsértés súlytalansága esetén büntetés helyett alkalmazható, a hatóság rosszallását kifejező, nevelő jellegű intézkedés, amely rámutat az adott jogsértés helytelen voltára és egyben felhívja az elkövető figyelmét arra, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló cselekményektől.
Az eljáró hatóságok az ún. bagatelljogsértések akkora tömegével találkoznak nap mint nap, melyek szankcionálása akár még egyszerűsített eljárásban is messze meghaladja a jogalkalmazói kapacitásokat, ugyanakkor e cselekmények egy része az elkövetés sajátos körülményei folytán nyilvánvalóan nem is igényli az eljárás lefolytatását és büntetés kiszabását.
A törvény ugyan nem ad részletes szempontokat az intézkedés alkalmazásához, de utal arra, hogy mind a cselekménnyel (tárgyi körülmények), mind pedig az eljárás alá vont személlyel összefüggő (alanyi körülmények) tényezőket mérlegre kell tennie a jogalkalmazónak, ha lemond a büntetés alkalmazásáról.
a 21. §-hoz
Elrendeli, hogy a büntetést és az intézkedést a szabálysértést meghatározó jogszabályban meghatározott keretek között úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a szabálysértés súlyához. Meghatározza az alkalmazható büntetések és intézkedések körét abban az esetben, ha e törvény a szabálysértési elzárás alkalmazását lehetővé teszi és abban az esetben, ha e büntetés alkalmazását nem teszi lehetővé a törvény.
a 22. §-hoz
Halmazatról akkor beszélünk, ha az elkövető egy vagy több cselekménnyel egyszerre több szabálysértést valósít meg, s ezeket egy eljárásban bírálják el. A büntetéskiszabás főszabálya a törvény szerint az ún. mérsékelt kumuláció elvén alapul: a legsúlyosabb szabálysértésre megállapított büntetés felső határa a felével emelhető, de nem érheti el az egyes cselekményekre megállapított felső határok összegét. A halmazati büntetés egyetlen büntetésnek számít. A törvény az elzárással sújtható szabálysértések halmazata esetén kilencven napban határozza meg a büntetés felső határát, míg a pénzbírság esetében a legmagasabb pénzbírság felével emelkedik.
a 23. §-hoz
Az ismételt elkövetésre vonatkozó büntetések alkalmazását rendezi, külön a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértésekre, külön a csak pénzbírsággal sújtható szabálysértésekre.
Az eredetileg szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértések esetén – kivéve a helyszíni bírságolást és a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértéseket –, ha hat hónapon belül legalább két ízben már felelősségre vonták, úgy a folyamatban levő cselekménye szabálysértési elzárással is fenyegetetté válik.
A közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések esetén, ha hat hónapon belül két ízben már felelősségre vonták, úgy a folyamatban levő újabb közlekedési szabálysértés miatt legalább hat hónap időtartamú járművezetéstől eltiltást is alkalmazni kell.
a 24. §-hoz
Az idő múlásához a jog mindig meghatározott következményeket fűz. A büntetés végrehajtása sem halasztható bizonytalan ideig, hiszen a hatásos prevenció alapja, hogy a jogsértést a lehető legrövidebb időn belül kövesse a felelősségre vonás.
Az egyéves határidőt meghosszabbítja az elévülés nyugvása. Így például a halasztásra vagy a részletfizetésre engedélyezett idő nem számít be az elévülési időbe, így annak tartamával az meghosszabbodik. Más a helyzet az elévülés félbeszakítása esetén: a félbeszakításra okot adó tény bekövetkeztével az elévülési idő újrakezdődik. A törvény abszolút határidőt is ismer: a jogerőt követő két éven túl nyugvás vagy félbeszakítás esetén sem lehet végrehajtani a büntetést.
a 25. §-hoz
A szabálysértési felelősségre vonás nem eredményez büntetett előéletet, ezért a büntetőjogi értelemben vett rehabilitációról, azaz a hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésről sem beszélhetünk. Ugyanakkor a közigazgatási anyagi jog egyes foglalkozások vagy tevékenységek gyakorlásához feltételül szabja az illető „szabálysértés-mentes” előéletét.
a 26–28. §-hoz
Meghatározza, hogy a fiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. Rögzíti a fiatalkorú elkövetővel szemben alkalmazható szabálysértési elzárás leghosszabb időtartamát mind alapesetben, mind halmazat esetén. Meghatározza a pénzbírság kiszabásának, a helyszíni bírság kiszabásának és a közérdekű munka elrendelésének feltételeit. Kizárja a fiatalkorúval szemben az ismételt elkövetésre vonatkozó büntetést.
Kimondja, hogy e törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja, a rendőrség, a polgári védelem, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami tűzoltóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja. A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény alapján békében a hivatásos, szerződéses, szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonára, a honvéd tisztjelöltre és honvéd altiszt jelöltre, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban a hadkötelesekre terjed ki. Meghatározza, hogy a katona által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. Meghatározza a katonával szemben alkalmazható elkobzás, illetve járművezetéstől eltiltás szabályait, továbbá rendezi azt az esetet, ha katonával együtt polgári személlyel szemben is szabálysértési eljárást kell indítani és az ügyek elkülönítésére nincsen lehetőség.
a 29. §-hoz
Az egyes jogintézményekhez kapcsolódó büntetőjogi kategóriáknak a törvény nem ad új értelmezést, e fogalmak tartalmának meghatározását – arra is tekintettel, hogy ez a fogalomrendszer egy évszázad alatt kristályosodott ki – a Btk.-ra bízza.
a 30. §-hoz
Meghatározza, hogy a szabálysértési eljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény szerint kell lefolytatni. A hatályos szabályozást kiegészítve, meghatároz továbbá az ezt követő szakaszokban olyan alapvető rendelkezéseket, melyeknek a teljes eljárás alatt érvényesülniük kell.
a 31. §-hoz
E szakasz kimondja, hogy a szabálysértési hatóság és a bíróság az e törvényben megállapított feltételek fennállása esetén köteles a szabálysértési eljárást lefolytatni.
a 32. §-hoz
Kimondja, hogy senki sem tekinthető szabálysértés elkövetésében felelősnek mindaddig, amíg szabálysértési felelősségét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős határozata nem állapította meg, illetve helyszíni bírság esetén a szabálysértés elkövetését el nem ismerte. Meghatározza, hogy a felelősség bizonyítása a szabálysértési hatóságot terheli, senki sem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására. Kimondja továbbá, hogy helyszíni bírságolás esetén a szabálysértés elkövetésének elismerése bizonyítékként értékelendő.
a 33. §-hoz
A javaslat e szakasza elrendeli, hogy senki sem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő vallomást tegyen és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.
a 34. §-hoz
E szakasz kimondja, hogy az eljárás alá vont személyt megilleti a védekezés joga. Az eljárás alá vont személy törvényben meghatározott védekezésének lehetőségéről a szabálysértési hatóság és a bíróság köteles gondoskodni. Az eljárás alá vont személy érdekében az eljárás bármely szakaszában képviselő is eljárhat.
a 35. §-hoz
E szakasz rendelkezik a jogorvoslat igénybevételének lehetőségéről.
a 36. §-hoz
E szakasz elrendeli, hogy a szabálysértési eljárás nyelve a magyar és senkit nem érhet hátrány a magyar nyelv nem ismerése miatt. Rendelkezik továbbá arról, hogy a szabálysértési eljárásban mind szóban, mind írásban mindenki anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy kisebbségi nyelvét vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja.
a 37. §-hoz
Kimondja, hogy a szabálysértési hatóságot és a bíróságot a büntetőeljárásban hozott határozat és az abban megállapított tényállás kivételével nem köti a más eljárásban hozott határozat és az abban megállapított tényállás annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy az eljárás alá vont személy követett-e el a szabálysértést, és ha igen, milyet.
a 38. §-hoz
Magyarországon egyedülállóan magas a szabálysértési hatóságként eljáró szervek száma. Az általános hatáskörű jegyzőn kívül 11 közigazgatási szervnek, valamint a helyi bíróságnak van hatásköre szabálysértési eljárás lefolytatására. Ehhez járul még a helyszíni bírság kiszabására feljogosított szervek – részben eltérő – köre, valamint az is, hogy ugyanazon szabálysértés miatt akár több hatóság is eljárhat, illetve jogosult helyszíni bírság kiszabására.
Tekintettel arra, hogy a javaslat egyik fő célja a szabálysértési eljárások gyorsabb és eredményesebb lefolytatása, a javaslat átalakítja az eljáró hatóságok körét. Eszerint az általános szabálysértési hatóság a fővárosi, megyei kormányhivatal. Eljár még a szabálysértést meghatározó jogszabály által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt szabálysértési hatóság jogkörében a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve. A szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések miatt a helyi bíróság jár el.
a 39. §-hoz
E szakasz meghatározza, hogy az e törvényben meghatározott feltételek esetén ki szabhat ki helyszíni bírságot ellenőrzési körébe tartozó szabálysértés észlelésekor. Rögzíti, hogy a rendőrség valamennyi szabálysértési tényállás esetén, ha a jogszabályba előírt feltételek adottak jogosult helyszíni bírság kiszabására. A többi szerv vagy személy csak abban az esetben, ha a jogszabály azt rögzíti.
a 40. §-hoz
Kimondja, hogy a szabálysértési eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes. Ettől az e szakaszban meghatározottak szerint el lehet térni, ha az eltérést a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja. E szakasz rendelkezik a megelőzés elvéről is, mely szerint, ha több eljárás alá vont személy van és különböző szabálysértési hatóságok illetékességi területén laknak vagy tartózkodnak, az a szabálysértési hatóság jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett. Ugyanez az elv érvényesül abban az esetben is, ha az eljárás alá vont személy, illetve az eljárás alá vont személyek több cselekményét egy szabálysértési eljárásban bírálják el és az eredményesebb és gyorsabb eljárás érdekében a cselekmények elkövetésének vagy felderítésének a helye szerint több szabálysértési hatóság is illetékes. A tervezet e szakasza rendelkezik továbbá a szabálysértési hatóságok esetében felmerülő hatásköri vagy illetékességi vita eldöntéséről.
a 41. §-hoz
E szakasz kimondja, hogy a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt első fokon főszabályként az elkövetés helye szerint illetékes helyi bíróság jár el. A bíróság hatáskörének és illetékességének meghatározásakor is figyelembe kell venni az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatásának fontosságát és a megelőzés elvét.
a 42. §-hoz
Rendelkezik a különböző jogorvoslati lehetőségekről és meghatározza az azokban eljáró hatóságok körét.
a 43. §-hoz
A hivatkozott szakasz rendelkezik az ügyészi törvényességi felügyelet szabályairól, kiemelve az ügyész ellenőrzési jogosultságait, egyedi ügyekben adott utasítási jogát. Az ügyész a korábbi szabályozáshoz hasonlóan az ügyészségről szóló törvényben meghatározottak szerint felügyel a szabálysértési hatóságok és a helyszíni bírság kiszabására jogosultak eljárásának, határozatának és intézkedésének, valamint azok végrehajtásának törvényességére.
a 44. §-hoz
Rendelkezik a szabálysértési ügyek egyesítéséről, amely szerint, ha ugyanazon eljárás vont személlyel szemben, ugyanannál a szabálysértési hatóságnál, vagy ugyanannál a bíróságnál több szabálysértési eljárás indul, azokat az ügyeket, amelyekben még nem született érdemi határozat, egyesíteni kell. Kimondja, hogy egyesíteni lehet azokat az eljárásokat is, melyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára vagy az eljárásban részt vevő személyekre tekintettel, illetve egyéb okból célszerű.
Meghatározza, hogy mely eljáró hatóság, mely esetekben alkalmazhat egyesítést, rendelkezik továbbá az egyesítés mellőzésének és az ügyek elkülönítésének lehetőségéről.
a 45. §-hoz
Kimondja, hogy ha a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak az ügyben nincs hatásköre, az ügyet haladéktalanul átteszi a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.
a 46. és 47. §-hoz
Meghatározza a hatóság tagjával szemben fennálló kizárási okokat és rendelkezik a kizárási ok fennállása esetén alkalmazandó intézkedések megtételéről, a kizárás elleni jogorvoslat lehetőségéről.
a 48–51. §-hoz
Rendelkezik a szabálysértési hatóság tagja, a szakértő, az ügyész és a bíró kizárásának további lehetséges eseteiről.
az 52. §-hoz
Eljárás alá vont személy az, akivel szemben szabálysértési eljárás folyik. E szakasz meghatározza az eljárás alá vont személy jogait.
az 53. §-hoz
A képviselőként eljárók körét határozza meg, rendelkezik a képviselők lehetséges személyéről és jogairól. Meghatározza, hogy a törvényes képviselő kivételével, kizárólag írásos meghatalmazás alapján láthat el bárki képviseletet. Külön nem nevesíti az ügyvédet, mivel az a meghatalmazott személyek körébe tartozik.
az 54. §-hoz
Sértett az, akinek a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette a jogát vagy a jogos érdekét. Meghatározza a sértett jogait az eljárásban, elrendeli, hogy a sértett kérheti az elkövetőtől a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését, az őt megillető jogokat képviselője útján is gyakorolhatja.
az 55. §-hoz
E szakasz meghatározza a sértett képviseletét ellátó személyek lehetséges körét és jogait.
az 56. §-hoz
E szakasz szerint, ha a rendelkezésre álló adatok az érdemi döntés meghozatalához nem elegendőek, a szabálysértési hatóság a tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eljárást folytat le.
Meghatározza, hogy a szabálysértési hatóság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni.
Kimondja, hogy nem kell bizonyítani a köztudomású tényeket és azokat a tényeket, amelyekről a szabálysértési hatóságnak, illetve a bíróságnak hivatalos tudomása van.
az 57. §-hoz
Meghatározza, hogy a szabálysértési eljárásban a szabad bizonyítás érvényesül, a szabálysértési hatóság szabadon választhatja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. A bizonyítás eszközei lehetnek különösen a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat, a szemle és az eljárás alá vont személy vallomása, de ezeket a törvény nem sorolja fel, pontosan azért, mert a felsorolás nem lehet teljes.
az 58. §-hoz
A tanúvallomás a bizonyítási eszközök közül kiemelkedik. A tanú a hatóság feltételezése szerint olyan adatok, ismeretek birtokában van, amelyek az ügy elbírálása szempontjából szükségesek. A tanú alapvető kötelezettsége az idézés szerinti megjelenés és a vallomástétel, amely alól azonban akadályainak meghatározásával a törvény kivételeket enged. A tanú az idézésre köteles megjelenni és vallomást tenni. A megjelenésével összefüggő kiadásait kérelmére a szabálysértési hatóság vagy a bíróság megtéríti. A tanúzási kötelezettség előírása azonban nem jelenti, hogy annak teljesítése érdekében a tanúnak költségeket is vállalnia kell, ezért – kérelmére – a költségeinek megtérítésére jogosult.
az 59. §-hoz
Meghatározza a tanú vallomástételének akadályait. E szakasz egyszerre tartalmaz abszolút és relatív vallomástételi akadályokat: a titoktartási kötelezettség az érintett tények vonatkozásában nem lehet hatósági mérlegelés tárgya, míg pl. az érzékszervi vagy szellemi fogyatékosság a konkrét esetben nem akadálya a meghallgatásnak.
a 60. §-hoz
Meghatározza azon személyek körét, akiknek joga van a tanúvallomás megtagadására. Ezekben az esetekben a tanú – saját elhatározásából – a vallomástételt megtagadhatja. Az eljárás alá vont személyhez fűződő hozzátartozó viszony önmagában mentességi ok, mert az eljárás alá vont személy és a tanú közötti kapcsolat a tanúvallomásra kötelezés esetén a hitelt érdemlőséget kérdésessé teheti. Az önvád tilalma, valamint annak a hozzátartozókra történő kiterjesztése alapozza meg a mentességi okot.
a 61. §-hoz
A tanút az adatok felvételét követően, a meghallgatás megkezdése előtt figyelmeztetni kell a mentességi okokra és a jogaira. A figyelmeztetés elmaradása esetén a tanú vallomása nem vehető figyelembe bizonyítékként.
a 62. §-hoz
A tanú meghallgatásának szabályait rögzíti. Eszerint a tanúk meghallgatása egyenként, rendszerint az eljárás alá vont személy jelenlétében történik. A meghallgatást megelőzően meg kell állapítani a tanú személyi adatait, valamint azt, hogy az eljárás alá vont személynek vagy a sértettnek hozzátartozója-e, az ügyben más okból érdekelt vagy elfogult-e, illetőleg, hogy fennáll e valamilyen tanúzási akadály. Ha nincs akadálya a vallomástételnek, a tanút a vallomás megkezdése előtt figyelmeztetni kell a hamis tanúzás jogkövetkezményeire.
E szakasz meghatározza a tizennegyedik életévét be nem töltött személyre vonatkozó tanúzási szabályokat is.
a 63. §-hoz
A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a tanú kérelmére vagy hivatalból elrendelheti a tanú adatainak zártan kezelését. A tervezet meghatározza a zártan kezelt adatokra vonatkozó szabályokat.
a 64. §-hoz
Ha a szabálysértési felelősségre vonás szempontjából jelentős, bizonyítást igénylő tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság szakértőt rendel ki. A javaslat meghatározza a szakértőnek kirendelhető személyek körét, a szakvélemény kiadásának szabályait, továbbá rendelkezik a szakértő jogairól. Ellentmondásos vagy hiányos szakértői vélemény esetén másik szakértő is kirendelhető.
a 65. §-hoz
A szakértő kirendeléséről határozatot kell hozni. A javaslat utal arra, hogy a határozatnak meg kell felelnie az igazságügyi szakértői törvényben rögzítetteknek.
a 66. §-hoz
A szakvélemény előadása előtt meg kell állapítani a szakértő személyazonosságát, tisztázni kell esetleges érdekeltségét vagy elfogultságát az üggyel kapcsolatban.
a 67. §-hoz
E rendelkezés szerint, ha a nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során az anyanyelvét kívánja használni, vagy e törvény szabályai szerint más nyelv használatát kéri, tolmácsot kell igénybe venni. Szükség esetén, ha a meghallgatandó személy kéri, számára jelnyelvi tolmács közreműködését kell biztosítani.
a 68. §-hoz
E szakasz rendelkezései meghatározzák a tárgyi bizonyítási eszközöket. A tárgyi bizonyítási eszközt le kell foglalni, vagy ha az erre nem alkalmas, akkor a szabálysértéssel kapcsolatos egyedi tulajdonságairól leírást tartalmazó iratot, fényképet vagy egyéb felvételt az iratokhoz kell csatolni.
a 69. §-hoz
Meghatározza, hogy valamilyen tény vagy körülmény igazolására kiállított okirat bizonyítási eszköz, ha az a szabálysértési eljárásban valamely bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas. E szakasz rendelkezik az okirat felhasználhatóságáról.
a 70. §-hoz
Rendelkezései szerint a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság szemlét tart, ha a tényállás tisztázásához személy, tárgy vagy helyszín közvetlen megtekintése, illetve megfigyelése szükséges. A szemle tárgyának birtokosa ezt köteles lehetővé tenni. A bizonyítás szempontjából jelentős tényeket rögzíteni kell, szükség esetén fénykép vagy más felvételt kell készíteni róla.
a 71. §-hoz
Az eljárás alá vont személy vallomástételének szabályait rögzíti. A meghallgatás megkezdése előtt meg kell állapítani az eljárás alá vont személy személyazonosításra alkalmas adatait. A meghallgatás megkezdése előtt figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, azt bármikor megtagadhatja, illetve amit mond az bizonyítékként felhasználható. Nyilatkoztatni kell továbbá az alkalmazandó joghátrány megállapítása szempontjából jelentőséggel bíró személyi körülményeiről.
a 72. §-hoz
Az elővezetés a szabálysértési eljárásban a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, annak érdekében, hogy az érintett jelenléte az adott eljárási cselekményen lehetővé váljon, illetve az elzárás realizálására sor kerülhessen. Azt az eljárás alá vont személyt vagy tanút, aki a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság előtt a szabályszerű idézésre nem jelenik meg és távolmaradását alapos okkal nem menti ki, a rendőrség – hatáskörébe tartozó esetben a Nemzeti- Adó és Vámhivatal vámszerve – útján elő lehet vezetni. Az a személy is elővezettethető a szabálysértési hatóság elrendelése alapján, aki a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a meg nem fizetett pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtására a megadott határnapon nem jelenik meg és a pénzbírságot sem fizeti meg.
Az elővezetést határozattal kell elrendelni, melynek tartalmát e szakasz meghatározza.
A szabálysértési hatóság által elrendelt elővezetés esetén az elrendelés és az elővezetés között huszonnégy órának el kell telnie. Ha az ügyész nem ért egyet az elővezetéssel, az elővezetés az ügyész intézkedéséig nem hajtható végre.
A javaslat rendelkezik az igazolt távolmaradásról és a költségek megtérítéséről is.
a 73. §-hoz
A rendőrség a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén a tetten ért eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. E szakasz meghatározza az őrizet időtartamát, illetve rendelkezik az őrizet meghosszabbításának lehetséges esetéről és annak kiszabható időtartamáról is. Meghatározza, hogy az őrizettel és az annak tartamát meghosszabbító végzéssel szemben az eljárás alá vont személy, illetve képviselője a kihirdetéskor fellebbezést nyújthat be, melyet a helyi bíróság az ügyben folytatott tárgyaláson bírál el. Az őrizet elrendeléséről az eljárás alá vont személy által megjelölt hozzátartozót, ennek hiányában más személyt, katona esetében pedig a parancsnokot is értesíteni kell.
a 74. §-hoz
Rendelkezik a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására vonatkozó szabályokról. Az átvizsgálás megkezdése előtt fel kell hívni az érintett személyt, hogy a keresett tárgyat önként adja át. A tervezet meghatározza, hogy a ruházat átvizsgálását csak az átvizsgálandó személlyel azonos nemű személy végezheti.
a 75. §-hoz
Rendelkezik a szabálysértési hatóság által lefoglalható dolgok köréről. Külön rendelkezik arról, hogy ha a külföldi eljárás alá vont személy nem helyezi letétbe az előreláthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság, illetve a szabálysértési költség fedezetéhez szükséges összeget, a szabálysértési hatóság az összeg erejéig az elkövető vagyontárgyait lefoglalhatja. Postai küldeményt, táviratot csak az ügyész írásbeli határozata alapján lehet lefoglalni, addig csak a visszatartásukról lehet intézkedni.
A szabálysértési hatóság gondoskodik a lefoglalt dolog őrzéséről.
a 76. §-hoz
Rendelkezik a lefoglalás szabályairól, a lefoglalás megszüntetéséről, a lefoglalt dolog kiadásáról. Meghatározza, hogy a lefoglalásról és annak megszüntetéséről határozatot kell hozni.
a 77. §-hoz
A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárás során előírt kötelességek teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírsággal sújthatja az e szakaszban megjelölt személyeket a meghatározott esetekben.
A javaslat meghatározza továbbá a kiszabható rendbírság legalacsonyabb és legmagasabb összegét, a kiszabásnál figyelembe veendő körülményeket.
a 78. §-hoz
A szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult általi észlelés alapján indul meg. A feljelentést bármely személy vagy szerv megteheti szóban vagy írásban, a javaslat meghatározza a feljelentés tartalmát is, azonban a feljelentésre is érvényes az a beadványokra vonatkozó általános szabály, hogy azt tartalma és nem megnevezése alapján kell elbírálni. Általánosságban elmondható, hogy a feljelentésnek a relevancia elvén kell alapulnia: tartalmaznia kell tehát minden olyan lényeges adatot, amelyek a cselekmény elbírálásához nélkülözhetetlenek.
a 79. §-hoz
Magánindítványra üldözendő szabálysértés miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható meg a szabálysértési eljárás. A korlátozottan cselekvőképes sértett helyett a magánindítványt törvényes képviselője is előterjesztheti, cselekvőképtelen sértett esetén pedig ezt a törvényes képviselője teheti meg. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a szabálysértés elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A magánindítvány az érdemi határozat meghozataláig visszavonható.
a 80. §-hoz
Meghatározza azokat az eseteket, amelyeknél a feljelentést el kell utasítani.
a 81. §-hoz
Ha a feljelentés, illetve az előkészítő eljárás adatai alapján nem került sor a feljelentés elutasítására, a szabálysértési eljárást meg kell indítani. A szabálysértési eljárás kezdőnapja a feljelentésnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatósághoz érkezése napja, illetve az előkészítő eljárás befejezését követő nap. Ezen esetekben az eljárást a megindulásától számított harminc napon belül be kell fejezni. Az ügy bonyolultsága miatt, vagy más elháríthatatlan ok esetében az ügyintézési határidő egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható.
a 82. §-hoz
Meghatározza azon eseteket, amikor az eljárást fel kell függeszteni. A felfüggesztés időtartama az elévülés tartamába nem számít bele. A törvény a felfüggesztés okainak meghatározásakor megtartja a korábban hatályos rendelkezéseket. A felfüggesztésre az eljárás bármely szakaszában sor kerülhet.
a 83. §-hoz
E szakasz meghatározza azokat az eseteket, amelyek esetén a szabálysértési eljárást meg kell szüntetni. Az eljárás megszüntetésére – hasonlóan a büntetőeljáráshoz – két alapvető esetkörben kerülhet sor: vagy hiányoznak a felelősségre vonás feltételei, vagy pedig az adott ügyben nem indokolt büntetés kiszabása. Az eljárás megszüntetését a szabálysértési hatóságnak közölnie kell az eljárás alá vont személlyel és a sértettel, feltéve, hogy az eljárás megindításáról tudomást szereztek, továbbá azzal, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
Az ügyészség felügyeleti jogosítványai akkor tudnak igazán működni, ha a szabálysértési hatóság jogorvoslattal nem támadott érdemi döntéseiről tudomást szerez. E cél realizálására szolgál a (3) bekezdésben leírt szabály.
a 84. §-hoz
A határidőt órákban, napokban, hónapokban vagy években kell megállapítani.
a 85–86. §-hoz
Rendelkezik a mulasztás igazolásának részletes eljárási szabályairól. Az igazolás intézményének célja az önhibáján kívül mulasztó mentesítése a számára hátrányos jogkövetkezmények alól. Az igazolási kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni, hogy az eljárás alá vont személy előzőleg már kért-e határidő módosítást és azt betartotta-e.
a 87. §-hoz
Az idézés az adott eljárási cselekményen történő megjelenési kötelezettséget jelent. A törvény az idézés tartalmi és formai követelményeit tartalmazza. Akit a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárási cselekményre idéz, köteles megjelenni. E szakasz meghatározza az idézés szabályait, tartalmát.
A tanú, a szakértő meghallgatásának, illetve a szemlének a helyéről és időpontjáról az eljárás alá vont személyt és a sértettet értesíteni kell.
Az eljárás gyorsítása érdekében, az érintett beleegyezése esetén lehetővé teszi az eljárási cselekmény foganatosítását akkor is, ha a kézbesítési időtartam kettő napnál kevesebb.
A törvény lehetővé teszi, hogy az eljárás alá vont személy új határnapot kérjen, ha a megadott napon részvétele nem biztosított.
a 88. §-hoz
Ha az idézett személy az idézésre nem jelenik meg és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az idézésre meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg, illetve a meghallgatás előtt engedély nélkül távozik, kötelezni kell a meghallgatásának elmaradásával okozott költségek megtérítésére.
a 89. §-hoz
E szakasz határozza meg a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság hivatalos iratának az érintett személy részére való kézbesítése módjait. Elrendeli, hogy joghatás csak a szabályszerű kézbesítéshez kapcsolódik. A kézbesítés akkor szabályszerű, ha annak megtörténtét a jogszabályban jogosultként megjelölt személy aláírásával ellátott tértivevény, illetve jegyzőkönyv vagy határozatpéldány igazolja. Az iratot kézbesítettnek kell tekinteni a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon abban az esetben, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot a postai szolgáltató értesítése ellenére nem vette át, illetve az átvételt megtagadta.
a 90. §-hoz
E szakasz meghatározza, hogy kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett mely esetekben terjeszthet elő kérelmet. A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő. A kérelemben elő kell adni azokat a körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy a kérelmező önhibájának hiányát valószínűsítik.
Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemnek a szabálysértési hatóság vagy a bíróság helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok és a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket a szükséges mértékben meg kell ismételni. A vélelem megdöntésére irányuló kérelmet elutasító határozat ellen panasznak van helye.
a 91. §-hoz
Az eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni, a javaslat meghatározza e jegyzőkönyv tartalmát, a jegyzőkönyv vezetésére vonatkozó szabályokat, annak aláíróit.
a 92. §-hoz
Meghatározza a szabálysértési költségek körét. Elrendeli, hogy főszabályként az eljárás alá vont személy viseli a szabálysértési költséget, ha vele szemben szabálysértés elkövetése miatt joghátrányt alkalmaztak. Kivételt képez az az eset, amikor annak okán merül fel költség, hogy az eljárás alá vont személy a magyar nyelvet nem ismeri. Ebben az esetben a költségeket az állam viseli. Az eljárás alá vont személy vagy képviselője kérelmére a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén határoz arról, hogy az eljárás alá vont személy részére személyes költségmentességet engedélyez.
a 93. §-hoz
Az eljárás alá vont személy és a sértett a szabálysértéssel okozott kár összegéről és megtérítésének módjáról megállapodik, vagy ha a kár összege a bizonyítékok alapján megállapítható, a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárás alá vont személyt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezi. A kár összegének megállapítása és a megfizetésre kötelezés mellőzhető, ha ez az eljárás befejezésének jelentős elhúzódását eredményezné. Amennyiben az eljárás alá vont személy a sértettnek – közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével – a határozat meghozataláig az okozott kárt megtéríti, büntetése kiszabásánál ez nyomatékos enyhítő körülményként kell figyelembe venni.
a 94. §-hoz
Meghatározza a szabálysértési hatóság által hozott döntés formáját. Elrendeli, hogy a határozatot jegyzőkönyvbe, vagy más módon írásba kell foglalni.
a 95. §-hoz
A szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság a határozatát azzal közli, akire az rendelkezést tartalmaz. Az eljárás alá vont személlyel közölt határozatot a képviselővel is közölni kell.
a 96. §-hoz
Meghatározza azokat az elemeket, amelyeket a határozatnak tartalmaznia kell. E paragrafus a jogkövetkezményt tartalmazó, marasztaló jellegű határozat kellékei sorolja fel, de ezeket a követelményeket értelemszerűen valamennyi érdemi határozatra is érvényesíteni kell.
Alapvető tartalmi követelmény a relevancia elve: az alakszerű határozatnak valamennyi, az eljárás során „perbe vitt” kérdést meg kell válaszolni, illetve indokolnia kell annak elmaradását. Ki kell térni tehát az indokolásban azokra az indítványokra is, amelyeknek a hatóság nem adott helyt az eljárás során. A paragrafus részletesen felsorolja a szabálysértési határozat tartalmi és formai kellékeit. Az alakszerű határozat bevezető részből, rendelkező részből, indokolásból és záró részből áll.
a 97. §-hoz
A szabálysértési hatóság vagy a bíróság a határozatot kijavíthatja, továbbá a szabálysértési hatóság a bíróság határozatát kiegészítheti az e törvényben meghatározott esetekben. A kijavítás tényét, illetve a kiegészítésről szóló határozatot azzal kell közölni, akivel az eredeti határozatot közölték, illetve akire nézve a kiegészített határozat rendelkezést tartalmaz.
a 98. §-hoz
Nyilvánvaló, hogy a szabálysértési hatóságnak azok az érdemi határozatai, amelyek kifogás útján nem támadhatóak meg, nem maradhatnak jogorvoslat nélkül. A szabálysértési hatóságnak az e szakaszban meghatározott határozatával, illetve intézkedésével szemben az eljárás alá vont személy és képviselője, a sértett és képviselője, valamint a rendbírsággal sújtott személy panaszt tehet. A panaszt a határozat közlésétől számított három napon belül kell szóban vagy írásban megtenni a szabálysértési hatóságnál. Ha a hatóság a panasznak nem ad helyt, három napon belül az illetékes ügyészségre küldik meg az iratokat, melyek alapján az ügyészség a panaszt három napon belül elbírálja, majd a döntésről az e szakaszban megjelölteket értesítik.
a 99. §-hoz
A sommás eljárási módok talán „legtisztább” változata a helyszíni bírságolás, ahol az eljárás anélkül, hogy elkezdődne, máris befejeződik. A helyszíni bírság maga is közigazgatási intézkedés, mert a felelősségre vonás és annak végrehajtása egyidejűleg történik meg. Még egy további egyidejűséget feltételez az a jogintézmény, nevezetesen az elkövetés és a szankcionálás egyidejűségét.
A bírság kiszabása egy sajátos „alku” eredménye. Az elkövető ugyanis nem kötelezhető arra, hogy a helyszíni bírságolásnak alávesse magát, de ugyanakkor a hatóság részéről eljáró személy sem köteles ebben a sommás formában elbírálni a szabálysértést, s bármikor választhatja a helyszíni idézést vagy a feljelentést is. A szabálysértés elkövetésén tetten ért és a szabálysértés elkövetését elismerő eljárás alá vont személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának van helye. A törvény meghatározza a helyszíni bírság legalacsonyabb és legmagasabb összegét, valamint az ismételt elkövetésnél kiszabható bírság összegét. Rögzíti a megfizetés lehetséges módjait, a helyszíni bírság meg nem fizetése esetére a pénzbírság meg nem fizetésének szabályait alkalmazza.
a 100. §-hoz
A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére kell a csekkszelvényt megküldeni. Nincs másról szó, mint egy törvényes vélelem felállításáról, amely szerint – ellenkező bizonyításig – azt kell elkövetőnek tekinteni, aki a nyilvántartás adatai szerint a jármű üzemben tartója. Abban az esetben, ha gépjárművezető vagy a gépjármű üzemben tartója nem fizeti meg a bírságot, feljelentést kell tenni.
a 101. §-hoz
A helyszíni bírság kiszabására és ellenőrzésre jogosult a szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés elkövetésén tetten ért személlyel szemben, ha a helyszíni bírságot nem veszi tudomásul és az eljárás azonnal lefolytatható, beszerzi a helyszínen fellelhető, az eljárás lefolytatásához szükséges bizonyítékokat és felkutatja a helyszínen levő tanúkat, majd erről feljegyzést készít. Az idézést feljegyzésbe kell foglalni, mely feljegyzést haladéktalanul meg kell küldeni a szabálysértési hatóságnak, valamint gondoskodni kell arról, hogy a bizonyítási eszközök rendelkezésre álljanak. A szabálysértési hatóság a meghallgatást követően büntetést szab ki, illetve intézkedést alkalmaz, vagy megszünteti az eljárást. A meghallgatáson az intézkedést foganatosító személyt tanúként lehet meghallgatni.
a 102. §-hoz
Ha a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy vagy az eljárásban részt vevő más személy meghallgatása nem szükséges, a szabálysértési hatóság meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatban büntetést szab ki, illetve önállóan vagy büntetés mellett intézkedést alkalmaz. A szabálysértési hatóság a döntését az eljárás megindítását követő tizenöt napon belül hozza meg az eljárás iratai alapján. A hatóság a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat kibocsátásával büntetésként pénzbírságot szab ki, illetve járművezetéstől eltiltás, figyelmeztetés, elkobzás vagy kitiltás intézkedést alkalmaz.
a 103. §-hoz
A meghallgatás nélkül hozott határozattal szemben az eljárás alá vont személy a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti meghallgatását a szabálysértési hatóságtól. E kérelem alapján a szabálysértési hatóságnak meg kell hallgatnia az eljárás alá vont személyt. A meghallgatásra a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül idézést kell kibocsátani. Az eljárás alá vont személy a kérelmét visszavonhatja. A meghallgatáson az eljárás alá vont személy nem jelenik meg és magát alapos okkal előzetesen, vagy az akadály felmerülésekor haladéktalanul ki nem menti, úgy kell tekinteni, mintha a kérelmét visszavonta volna. Ha az eljárás alá vont személy nem kérte meghallgatását, a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedik és végrehajtható.
a 104. §-hoz
Meghatározza, hogy a szabálysértési hatóságnak mit kell tennie, ha nincs helye a meghallgatás nélküli határozat meghozatalának. Ha a szabálysértési hatóság a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat ellen előterjesztett kérelem alapján tart meghallgatást, az e szakaszban meghatározott eljárás alapján dönt. A meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatban megállapított tények, illetve a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat kibocsátásával kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés nem köti a szabálysértési hatóságot.
a 105. §-hoz
A kifogás funkcióját tekintve a tény- és jogkérdés megtámadására egyaránt alkalmas, halasztó hatályú rendes jogorvoslati eszköz, amely lehetőséget ad a szabálysértési hatóságnak arra, hogy „önrevíziót” gyakoroljon: határozatát visszavonhatja, vagy módosíthatja. Meghatározza, hogy az érdemi határozattal szemben kik nyújthatnak be kifogást az érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogást. A kifogásban elő kell adni annak okát. A hatóság által a kifogással támadott határozat meghozatala során nem ismert új tényekre vagy bizonyítékokra figyelemmel a hatóság a kifogás alapján az eljárás alá vont személy javára megváltoztathatja a határozatát. Nem szükséges, hogy az eljárás alá vont személy javára történő módosítás teljes mértékben megfeleljen a kifogásban foglaltaknak. Arra tekintettel, hogy ezzel az eszközzel ne élhessen vissza a szabálysértési hatóság, az eljárás alá vont a kifogás alapján megváltoztatott határozat ellen nyolc napon belül ismételten kifogást nyújthat be, melyben csak a határozat megváltoztatással érintett megállapításait lehet kifogásolni.
a 106. §-hoz
A szabálysértési hatóság elutasítja az elkésett, vagy nem a jogosult által előterjesztett kifogást. E határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ha a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozatát nem változtatja meg, a kifogás érkezését követő nyolc napon belül az iratokat a kifogás elbírálására megküldi a helyi bíróságnak. Az ismételt kifogást a szabálysértési hatóság haladéktalanul megküldi a helyi bíróságnak.
a 107. §-hoz
A bíróság szabálysértési ügyekben egyesbíróként jár el és végzéssel határoz. Meghatározza a végzés részeit és azok tartalmi elemeit. A bíróság az ügy elbírálását követően a szabálysértési ügy iratait végzésének kiadmányaival együtt visszaküldi a szabálysértési hatóságnak. A bíróság a szabálysértési hatóság határozatával szemben az eljárás alá vont személy terhére bejelentett fellebbezés hiányában, nem szabhat ki, illetve nem alkalmazhat a szabálysértési hatóság által kiszabott büntetésnél, illetve alkalmazott intézkedésnél súlyosabbat.
a 108. §-hoz
A bíróság a kifogás beérkezését követő öt napon belül a kifogást megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi. E szakasz meghatározza azokat az eseteket, amikor a bíróság a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi és az iratokat a szabálysértési hatóságnak megküldi. Ha a bíróság azt észleli, hogy a szabálysértési hatóság a bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértés miatt hozott határozatot, a bíróság a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi és az eljárást e törvény rendelkezései szerint folytatja le.
a 109. §-hoz
Lényegesen gyorsítja és egyszerűsíti az eljárást, hogy első alkalommal a bíróság a kifogást tárgyalás mellőzésével bírálja el, tizenöt napon belül, feltéve, hogy az eljárás az iratok alapján lefolytatható.
a 110. §-hoz
Meghatározza, hogy a bíróság tárgyalást tart, ha kifogásában a jogosult azt kifejezetten kérte, vagy ha a bíróság szükségesnek tartja. A tárgyalás nyilvános, az eljárás alá vont személyt a bíróság idézi vagy értesíti, meg nem jelenése esetén a tárgyalás megtartható. Ha a tárgyalást kérelmező fél nem jelenik meg és távolmaradását alapos okkal nem menti ki, úgy kell tekinteni. mintha a kifogását visszavonta volna. Ha nem a kifogásban kérték a tárgyalás tartását, hanem ezt a bíróság tartotta szükségesnek, a kifogás előterjesztőjének távolmaradása esetén az iratok alapján döntenek. A bíróság a tárgyalásról értesíti a szabálysértési hatóságot, a képviselőt és a sértettet.
a 111. §-hoz
A bíró a tárgyalást megnyitja, majd számba veszi a megjelenteket. A tanúk tárgyalóteremből való kivonulását követően ismerteti mindazon tényeket, amiket az ügy eldöntése szempontjából lényegesnek tart.
a 112. §-hoz
A bizonyítás szabályait tartalmazza. A bizonyítás felvételének sorrendjét és terjedelmét a bíró állapítja meg. A bizonyítási eljárás az eljárás alá vont személy meghallgatásával kezdődik.
a 113. §-hoz
A szabálysértési hatóság képviselője és a képviselő az eljárás alá vont személyhez, a tanúkhoz és a szakértőkhöz kérdést intézhet, bizonyítási indítványokat terjeszthet elő. Abban az esetben, ha a bizonyítás felvétele a tárgyaláson jelentős nehézségbe ütközik, a bíróság kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján jár el. Amennyiben a tárgyalás során bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, a bíróság az ügyet haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészséghez.
a 114. §-hoz
A tárgyalás időtartamáról rendelkezik. E szerint a bíróság az ügyet főszabályként lehetőleg egy tárgyalási nap alatt elbírálja. Ha az ügy terjedelme, a bizonyítás kiegészítésének szükségessége, vagy egyéb fontos ok indokolja, a tárgyalás legfeljebb nyolc napra elnapolható. Ha a tárgyalás megtartásának akadálya van, a bíró a tárgyalást legfeljebb harminc napra elhalasztja
a 115. §-hoz
A bizonyítási eljárás befejezése után az eljárás alá vont személy, illetve képviselője fejti ki álláspontját az ügyről, majd a sértett szólalhat fel. A bíróság zárt ülésen meghozza a végzését, amelyet nyomban nyilvánosan kihirdet.
a 116. §-hoz
A bíróság a kifogást elbíráló végzésében a szabálysértési hatóság határozatát hatályban tartja, az eljárás alá vont személy javára megváltoztatja. E végzésében rendelkezik a költségek viseléséről is. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
a 117. §-hoz
A szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés feljelentését a rendőrségen kell megtenni. Ha a feljelentést máshol tették meg, vagy a szabálysértésről más módon szereztek tudomást, az ügyet haladéktalanul továbbítani kell a rendőrségnek, aki a bírósági eljárást előkészítő eljárást folytat le. Az előzetes eljárásra a tényállás felderítése, az elkövető kilétének megállapítása, valamint a bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása érdekében van szükség. A rendőrség az előkészítő eljárás során elrendelheti lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely átvizsgálását, az e szakaszban megjelölt kivételekkel. Az előkészítő eljárás befejezését követően a rendőrség az ennek során keletkezett iratokat, bizonyítékokat haladéktalanul átadja a bíróságnak.
a 118. §-hoz
Ha az előkészítő eljárás iratai alapján megállapítható, hogy a tényállás tisztázott, a bíróság meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatában büntetést szab ki, illetve önállóan vagy büntetés mellett intézkedést alkalmaz.
a 119. §-hoz
A meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak, azonban az eljárás alá vont személy a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti tárgyalás tartását, amelyet a tárgyalás megkezdéséig visszavonhat. Ha az eljárás alá vont személy a tárgyaláson nem jelenik meg és alapos okkal magát nem menti ki, úgy kell tekinteni, mintha visszavonta volna a tárgyalás megtartására irányuló kérelmét.
a 120. §-hoz
A bíróság három esetben tart tárgyalást. A bíróság tárgyalást tart, ha meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat kibocsátásának nincs helye, vagy ha az ügy elbírálása érdekében egyébként tárgyalás tartását tartja szükségesnek, továbbá ha a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat ellen az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását kérte. A bíróság, ha a rendelkezésére álló iratok alapján lehetséges, azonnal határoz az ügy áttételéről, az eljárás felfüggesztéséről, illetőleg az eljárás megszüntetéséről. Ha azonban az iratok tartalma alapján nem lehetséges az ügy érdemi elbírálása, a bíróság a tényállás tisztázása érdekében további eljárási cselekményeket folytat le, majd az így megállapított tényállás alapján végzéssel határoz, rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről és a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az eljárás alá vont személyt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezi.
a 121. §-hoz
A bíróság tárgyaláson hozott végzésével szemben az eljárás alá vont személy, a képviselő, az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén e rendelkezéssel szemben a sértett is, továbbá az előkészítő eljárást lefolytató szerv a végzés közlésétől számított nyolc napon belül halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be, okának és céljának megjelölésével. A bíróság a szabályszerűen benyújtott fellebbezést a beérkezését követő három napon belül megküldi az illetékes megyei bíróságnak.
a 122. §-hoz
A megyei bíróság a fellebbezést annak kézhezvételétől számított harminc napon belül tanácsülésen bírálja el, ennek során a tervezet rendelkezései szerint az eljárás alá vont személy terhére nem szabhat ki, illetve nem alkalmazhat a megfellebbezett végzésben kiszabott büntetésnél, illetve alkalmazott intézkedésnél súlyosabbat.
a 123. §-hoz
A megyei bíróság a helyi bíróság végzését hatályban tartja, megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, illetve az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja.
a 124. §-hoz
A szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt őrizetbe vett személyt a rendőrség a bíróság elé állítja, melynek időpontjáról haladéktalanul értesíti a bíróságot és a sértettet, valamint gondoskodik a bizonyítási eszközöknek a tárgyaláson való rendelkezésre állásáról, továbbá ha az eljárás alá vont személynek nincs képviselője, jogi képviselőt rendel ki számára.
a 125. §-hoz
A tárgyaláson a rendőrség képviselője az iratokat és a tárgyi bizonyítási eszközöket a bíróságnak átadja, majd a feljelentést szóban előterjeszti. Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság lefolytatja azt és végzéssel megszünteti a szabálysértési eljárást, vagy megállapítja az eljárás alá vont személy bűnösségét és büntetést szab ki, illetve intézkedést alkalmaz. Rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről, továbbá ha annak e törvényben meghatározott feltételei fennállnak, az eljárás alá vont személyt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezi.
Ez után haladéktalanul nyilatkozni kell az esetleges fellebbezési szándékról. Ha a rendőrség képviselője, az eljárás alá vont személy, illetve a jogi képviselő a szabálysértési elzárás kiszabásával szemben fellebbezést jelent be és a bíróság az őrizetet meghosszabbítja, a bíróság az iratokat haladéktalanul felterjeszti a megyei bírósághoz.
a 126. §-hoz
A végzéssel szembeni fellebbezés törvényben foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a különbséggel, hogy a megyei bíróság a határozatának egy kiadmányát közvetlenül megküldi az eljárást kezdeményező rendőrségnek.
a 127. §-hoz
Csak a bírósági szakaszban jogerős szabálysértési ügyekben teszi lehetővé a perújítást, akkor tehát, ha az érintett valóban kimerítette az ügyben a bírói út által kínált lehetőséget. Meghatározza azokat az eseteket, amikor az alapügy esetén perújításnak van helye. A perújítás általában ténykérdésre vonatkozik, rendszerint az alapügyben megállapított tényállás megváltoztatására irányul, az alapügyben fel nem merült, vagy el nem bírált bizonyítékok alapján. Önálló perújítási okot jelent, ha az Alkotmánybíróság a perújítással megtámadott határozat alapjául szolgáló jogszabályt alkotmányellenessé nyilvánította. Kimondja továbbá, hogy nincs helye perújításnak, ha a bírósági határozat jogerőre emelkedését követően egy év eltelt.
a 128. §-hoz
E szakasz meghatározza azon személyek körét, akik jogosultak perújítási kérelem előterjesztésére. A perújítási kérelmet az előterjesztő mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság a perújítás megengedhetősége kérdésében határozatot nem hozott.
a 129. §-hoz
A perújítási kérelmet az alapügyben eljárt bíróságnál kell írásban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani. A kérelemben meg kell jelölni a kérelem okát és bizonyítékait.
A bíróság elutasítja a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, az azonos jogosult által ismételten előterjesztett, vagy az elkésett kérelmet.
a 130. §-hoz
Ha a bíróság a perújítási kérelmet megalapozottnak találja, az ügyet tárgyalásra tűzi ki. Ha megítélése szerint a kérelem alaptalan, azt végzéssel elutasítja és közli a kérelem előterjesztőjével.
a 131. §-hoz
A perújítás elrendelése esetén az elkövetőnek a tárgyalásra szóló idézéssel együtt a perújítási kérelmet és a perújítást elrendelő végzést is kézbesíteni kell, a tárgyaláson pedig a perújítással megtámadott végzést és a perújítást elrendelő végzést kell ismertetni.
a 132. §-hoz
Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos, az alapügyben hozott végzést egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és új végzést hoz. Ha azonban a perújítási kérelmet alaptalannak találja, azt végzéssel elutasítja. Az elkövető javára előterjesztett perújítás esetén nem lehet az alapügyben hozott jogerős végzéstől az elkövető terhére eltérni. A perújítás elrendelése ellen és a tárgyában hozott érdemi határozatok ellen nincs helye jogorvoslatnak, azonban a perújítás elutasítása ellen a perújítási kérelmet előterjesztő fellebbezhet.
a 133. §-hoz
Rendezi azt az esetkört, ha az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendeli el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve az intézkedés csökkentése vagy mellőzése, a szabálysértési felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne. Az eljárást a perújításra vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával kell lefolytatni.
a 134. §-hoz
Meghatározza a fiatalkorúakra vonatkozó szabályokat. Ha a fiatalkorú elkövetővel szemben előreláthatólag szabálysértési elzárás, közérdekű munka vagy pénzbírság kiszabására kerül sor, a meghallgatása kötelező. Törvényes képviselőjét a meghallgatásról és a tárgyalásról értesíteni kell. Ha a törvényes képviselő megjelenésében akadályozva van, akkor az értesítést a gyámhatóságnak kell kézbesíteni.
A meghallgatásra főszabályként a törvényes képviselő jelenlétében kerül sor, akit szintén meghallgatnak a fiatalkorú életviszonyairól. Az erre való válaszadást nem tagadhatja meg. Ha az eljárás alapján indokolt, a szabálysértési hatóság kezdeményezheti a fiatalkorú védelembe vételét. Fiatalkorúval szemben meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat kibocsátásával csak intézkedés alkalmazható.
a 135. §-hoz
Kölcsönösen elkövetett becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett szabálysértés miatt indult eljárásban a másik fél akkor is jogosult magánindítvány előterjesztésére, ha a határidő lejárt, feltéve, hogy az elévülési idő még nem telt el.
a 136. §-hoz
Becsületsértéses ügyek elkövetése esetén a szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személyt és a sértettet meghallgatásra idézi, képviselőjüket értesíti. A sértett kellő időben ki nem mentett távolmaradása a magánindítvány visszavonásával egyenlő, erre őt figyelmeztetni kell. A meghallgatás során a szabálysértési hatóság megkísérli a felek kibékítését, ennek eredménytelensége esetén a tárgyalást az általános szabályok szerint lefolytatja.
a 137. §-hoz
Meghatározza azokat az eseteket, amikor a szabálysértési hatóság az eljárást megszünteti.
a 138. §-hoz
Meghatározza, hogy a határozat, illetve a végzés mely időpontban válik jogerőssé.
a 139. §-hoz
E szakasz a szabálysértési elzárás végrehajtására vonatkozó szabályokról rendelkezik. A szabálysértési elzárást a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletben meghatározottak szerint kell végrehajtani. A szabálysértési elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. A szabálysértési elzárás végrehajtásáról az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik. E szakasz rendelkezése értelmében a fiatalkorút a felnőtt korútól el kell különíteni.
a 140. §-hoz
A szabálysértési elzárást kiszabó bíróság kérelemre a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtását legfeljebb hat hónappal elhalaszthatja. A halasztást elutasító végzés ellen a törvényben meghatározott személyek három napon belül fellebbezhetnek, melyet a megyei bíróság három napon belül tanácsülésen bírál el. A szabálysértési elzárás félbeszakítása is engedélyezhető legfeljebb harminc napra a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokához intézett kérelemmel. A szabálysértési elzárást félbe kell szakítani, ha az elkövető büntetés-végrehajtás keretei között nem megoldható gyógykezelése ezt indokolja. A félbeszakítást elutasító határozat ellen az e szakaszban meghatározott személyek három napon belül a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterhez fellebbezhetnek.
a 141. §-hoz
E szakasz rendelkezései szerint a pénzbírságot az elkövetőnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül kell megfizetnie. Ha a fizetés a meghatározott határidőn belül nem történik meg, a törvényben meghatározottak szerint a pénzbírságot szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni. Az elkövető választása esetén a pénzbírságot közérdekű munkával megválthatja.
E szakasz további része rendelkezik a megfizetés esetén történő intézkedésekről, az értesítendő személyek köréről.
A helyszíni bírságot a pénzbírságra vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani. A helyszíni bírságolási nyomtatványon fel kell tüntetni, hogy amennyiben a helyszíni bírságot nem fizeti meg, annak milyen jogkövetkezményei lesznek, illetve rögzíteni kell, hogy meg nem fizetés esetén a helyszíni bírság hány nap szabálysértési elzárásnak és hány óra közérdekű munkának felel meg.
a 142. §-hoz
A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltásának szabályait rögzíti. A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy szabadidejében – díjazás nélkül végzi.
a 143. §-hoz
A szabálysértési hatóság a pénzbírság megfizetésére vonatkozó szabályok alól egyes esetekben eltérhet. A szabálysértési hatóság kérelemre egy alkalommal legfeljebb hat havi halasztást adhat vagy engedélyezheti a pénzbírság legfeljebb hat hónapon keresztül, részletekben történő megfizetését. E tárgyban hozott határozatok ellen nincs helye jogorvoslatnak.
A halasztás határidejének elmulasztása esetén a pénzbírságot, illetve a még meg nem fizetett részét az e törvényben írtak szerint kell végrehajtani. Részletfizetés engedélyezése esetén bármely részlet megfizetésének elmulasztásakor az egész pénzbírság megfizetése azonnal esedékessé válik.
a 144. §-hoz
Rendelkezik a közérdekű munka szabályairól. A hatályos szabályozástól eltérően az új törvény megalkotásakor célként fogalmazódott meg, hogy közérdekű munkát ne csak pénzbírság meg nem fizetése esetén alkalmazott átváltoztatással lehessen kiszabni, hanem önálló vagy más szankció mellett is. Ha az elkövető a közérdekű munkát nem teljesíti, illetve ha a munkakötelezettségének nem tesz eleget, a közérdekű munka helyébe szabálysértési elzárás lép.
a 145. §-hoz
A járművezetéstől eltiltásról szóló határozatot a külön jogszabályban meghatározott hatósághoz kell megküldeni, aki gondoskodik annak végrehajtásáról.
a 146. §-hoz
Az elkobzást a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglaltak szerint kell végrehajtani.
a 147. §-hoz
A szabálysértési ügyekben eljáró egyes hatóságok számára a jelenleg hatályos jogszabály szerkezete nem teszi egyértelművé, milyen esetekben van helye méltányossági eljárásnak, ezért indokolt annak egyértelmű meghatározása, hogy erre csak jogerősen befejezett szabálysértési ügyekben kerülhet sor.
Az elkövető és beleegyezése esetén a képviselője is méltányossági kérelmet nyújthat be a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság által kiszabott büntetés, alkalmazott intézkedés elengedése, mérséklése iránt, továbbá az elkobzással érintett fél az elkobzott dolog visszaadása érdekében is. A kérelmet a pénzbírság megfizetésére nyitva álló határidőig, egyéb jogkövetkezmény esetén a végrehajtás megkezdéséig egy alkalommal lehet előterjeszteni. Elbírálása, a szabálysértési elzárás esetét kivéve, a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik. Szabálysértési elzárás esetén e jogkör a köztársasági elnököt illeti meg.
Méltányosság akkor gyakorolható, ha az ügyet érdemben elbíráló jogerős döntés jogerőre emelkedését követően merült fel az ügy elbírálása során nem ismert olyan körülmény, amely miatt a jogkövetkezmény végrehajtása e törvénnyel össze nem egyeztethető hátrányt okozna.
a 148. §-hoz
Ha a kérelmet a kézbesítési vélelem megdöntése iránt terjesztették elő és valószínűsíthető a kérelem elfogadása, a végrehajtás kérelemre vagy hivatalból felfüggeszthető.
a 149. §-hoz
Rendelkezik a közjogi tisztséget betöltő személyek szabálysértési felelősségre vonásának lehetőségeiről.
a 150. §-hoz
A szabálysértési nyilvántartási rendszer a személyazonosító adatok nyilvántartásából, valamint a szabálysértési nyilvántartásokból áll. A tervezet e szakasza meghatározza továbbá az erre vonatkozó szabályokat, a feladatokat ellátó szervet és a törvényességi felügyelet gyakorlóját.
a 151. §-hoz
Meghatározza a nyilvántartásban szereplő személyek személyazonosító adatok nyilvántartásában feltüntetett adatainak körét, az adatkezelés szabályait.
a 152–154. §-hoz
A szabálysértési nyilvántartási rendszer részét képezi a szabálysértési nyilvántartások köre, mely e törvény szerint három részre osztható, a szabálysértést elkövetettek, a helyszíni bírságoltak nyilvántartására, a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartására és a szabálysértési rendszer használatára jogosultak nyilvántartására. Rendelkezik e nyilvántartási adatok hatálya alá tartozó személyek köréről és a nyilvántartásban szereplő adatokról.
a 155–156. §-hoz
Rendelkezik a szabálysértési nyilvántartási rendszerben található adatok kezeléséről, azok törléséről.
a 157. §-hoz
Meghatározza, hogy törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából mely szervek jogosultak közvetlenül adatok átvételére a szabálysértési nyilvántartásokból. A javaslat a sportrendezvényről történő kitiltás hatálya alatt állók és a kereskedelmi létesítményből vagy kereskedelmi tevékenység helyéül szolgáló egyéb helyszínről kitiltás hatálya alatt állók esetében a kiadható adatok körét is meghatározza.
a 158–160. §-hoz
A szabálysértési nyilvántartáshoz való közvetlen hozzáférés feltételeit sorolja fel, továbbá megjelöli, hogy a közvetlen hozzáféréshez milyen adatokat kell megjelölni.
a 161. §-hoz
A szabálysértési nyilvántartásokból kérelemre is teljesíthető adatszolgáltatás. E kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylő nevét vagy megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját.
a 162. §-hoz
Az adatigénylés valamint közvetlen hozzáférés útján történő adattovábbítás biztosításának általános követelményeit határozza meg.
a 163–164. §-hoz
Meghatározza azon jogosultak körét, akik az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a szabálysértési nyilvántartásokba betekinthetnek, továbbá elrendeli, hogy a szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.
a 165. §-hoz
Elrendeli, hogy a szabálysértési nyilvántartásokból teljesített adatszolgáltatásokról a szabálysértési nyilvántartó szervnek adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni, továbbá meghatározza e nyilvántartás tartalmát is.
Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. E jogosultság a törvényben meghatározott esetekben korlátozható vagy kizárható.
Megjelöli azon szerveket, amelyek az adattovábbítási nyilvántartásból az érintetteken kívül is jogosultak adatigénylésre.
A rendelkezés szerint az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.
a 166–249. §-hoz
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet szerinti hatályos szabálysértési tényállásokat alapul véve rendelkezik az egyes szabálysértési tényállások megállapításáról. Új tényállások a törvénybe nem kerültek.
A közigazgatási eljárás hatálya alá tartozó igazgatási jellegű cselekmények törvény hatálya alól azonban kikerültek, az eljárások párhuzamossága, az ugyanazon cselekmények miatti kettős szankcionálás lehetőségének megszüntetése miatt.
a 250–254. §-hoz
A rendelkezés a záró rendelkezések között szabályozza a felhatalmazó rendelkezéseket, a hatályba lépést, valamint a módosító és átmeneti rendelkezéseket.
_