314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

1. §¹ E rendelet hatálya

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Koncepciót, stratégiát és településrendezési eszközöket kell készíteni, ha

(2) A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz a település méretének, sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének figyelembevételével készül.

(3) A koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz készítésének módját a korábbi tervekre is figyelemmel kell meghatározni.

(4)¹⁶ A koncepció, a településszerkezeti terv, a kézikönyv és a településképi rendelet egymással tartalmi összhangban készül.

(5) A stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra.

(6)¹⁷ A helyi építési szabályzat – a tervezett változások időbeli ütemezésének figyelembevételével – a településszerkezeti tervvel és a településképi rendelettel összhangban készül.

(7)¹⁸ A kerületi településfejlesztési koncepció a fővárosi településfejlesztési koncepcióval, a kerületi integrált településfejlesztési stratégia a kerületi településfejlesztési koncepcióval és a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiával összhangban készül.

(8) A fővárosi rendezési szabályzat a fővárosi településszerkezeti tervvel összhangban készül.

(9)¹⁹ A kerületi építési szabályzat a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat által elfogadott kézikönyvekkel és településképi rendeletekkel összhangban, a fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat alapján készül.

3/A. §²⁰ (1) Az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat (a továbbiakban: megalapozó vizsgálat) – a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott keretek között – felhasználható a stratégia és a településrendezési eszköz készítése, valamint a koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz módosítása során is.

(2) A megalapozó vizsgálat tartalmát a tervezési terület, a tervezési feladat és a tervezési cél figyelembevételével aktualizálni kell olyan módon, hogy a szükséges tartalmat és annak részletezettségét az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.

(3) A stratégia és a településrendezési eszköz készítése, valamint a koncepció, a stratégia és a településrendezési eszköz módosítása során felhasználni csak az aktualizálást megelőzően legfeljebb hét éven belül készült megalapozó vizsgálatot lehet, ideértve az ezen időtávon belül a településrendezési eszközhöz nem e rendelet szerinti tartalommal elkészített megalapozásnak minősülő vizsgálatot is. A felhasználható tartalmi elemeket az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.

(4) Közös megalapozó vizsgálat készíthető, ha a koncepció, a stratégia és a településrendezési eszközök vagy ezek módosítása együtt vagy közvetlenül egymást követően kerülnek kidolgozásra.

3/B. §²¹ Nem kell megalapozó vizsgálatot és a 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslatot (a továbbiakban: alátámasztó javaslat) készíteni, ha a településrendezési eszköz módosítása

3/C. §²² Az önkormányzati főépítész tartalmat meghatározó feljegyzése, valamint az elhagyott tartalmi elemek indokolása a készülő megalapozó vizsgálat, alátámasztó javaslat mellékletének részét képezi.

3/D. §²³ A településfejlesztési koncepciót módosítani szükséges, ha a helyi építési szabályzat előkészítése során végzett terepbejárás olyan régészeti lelőhelyet derít fel, melyet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése szerint el kell kerülni.

4. § (1) A koncepció és a stratégia a területfejlesztési koncepciók és programok, a szakpolitikai és területi koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek figyelembevételével kerülnek kidolgozásra.

(2) A településrendezési eszközök a területrendezési tervek rendelkezéseivel összhangban készülnek.

5. § (1) A hosszútávra szóló koncepciót az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el.

(2)²⁴ A koncepciót és a módosítását a megalapozó vizsgálat alapján kell elkészíteni, részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. A koncepció módosítása esetén a korábbi megalapozó vizsgálat felhasználására a 3/A. § szerint van lehetőség.

(3)²⁵ Az 1. és a 2. mellékletben meghatározott tartalmi elemek összevonhatók, átcsoportosíthatók, indokolt esetben egyes elemei elhagyhatók. A tartalmi elemek részletezettségét az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.

6. § (1) A középtávra szóló stratégiát az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el.

(2)²⁶ A stratégiát és a módosítását a megalapozó vizsgálat alapján kell elkészíteni, részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. A stratégia elkészítése és módosítása esetén a korábbi megalapozó vizsgálat felhasználására a 3/A. § szerint van lehetőség.

(2a)²⁷ Az 1. és a 2. mellékletben meghatározott tartalmi elemek részletezettségét az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.

(2b)²⁸ Az okos város a stratégiáját – a (2) és a (2a) bekezdés figyelembevételével – a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont) által biztosított okos város módszertan alapján készíti el.

(3) A stratégia végrehajtásáról szóló beszámolóról a helyi önkormányzat képviselő-testülete évente dönt.

7. § Az önkormányzat a stratégiát legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi, és dönt arról, hogy

8. §²⁹ Az önkormányzatok által – megállapodás alapján – társulásban készített koncepciót vagy stratégiát a közös tervezésben részt vevő minden települési önkormányzat a saját közigazgatási területére önálló önkormányzati döntésként fogadja el.

9. § (1) A hosszútávra szóló településszerkezeti tervet az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el.

(2) A településszerkezeti tervben kell megállapítani a táj, az épített és a természeti környezet alakításának és védelmének területfelhasználással összefüggő módját, valamint ki kell jelölni a település fejlesztésének területi irányait. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a település egyes területrészeinek területfelhasználását, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeknek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését.

(3) A településszerkezeti tervet a település teljes közigazgatási területére kell elkészíteni.

(4)³⁰ A településszerkezeti tervhez el kell készíteni a megalapozó vizsgálatot és az alátámasztó javaslatot a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. Településszerkezeti terv készítése esetén a korábbi megalapozó vizsgálat felhasználására a 3/A. § szerint van lehetőség.

(5)³¹

(6)³² Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalmi elemek összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetben elhagyhatók. Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalmi elemeket és azok részletezettségét az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.

(7) A településszerkezeti terv részletes tartalmi követelményeit a 4. melléklet tartalmazza.

(7a)³³ A településszerkezeti terv szerkeszthető – e rendeletben meghatározott egyeztetésre és külön jogszabályban meghatározottak szerinti nyilvántartásra alkalmas – digitális formátumban készül, papír formátumú dokumentálásra is alkalmas módon.

(8) A településszerkezeti terv részét képező területi mérleg számítása során

(9)³⁴ A településszerkezeti terv részét képező biológiai aktivitásérték számítási eredményben, a biológiai aktivitásérték számítás során keletkezett növekmény mértéke rögzíthető.

10. § (1)³⁵ A településszerkezeti terv részét képező, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával készülő szerkezeti tervlap meghatározza a település szerkezetét és területfelhasználását, továbbá rögzíti a településre vonatkozó védelemmel és korlátozásokkal érintett területeket.

(2) A 4. melléklet 1.1.1.–1.1.6. pontja szerinti területeket ütemezéssel is lehet ábrázolni.

(3) A 4. melléklet 1.1. és 1.2.–1.8. pontja szerinti tartalom külön tervlapon is ábrázolható.

11. § (1)³⁶ A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban, a településképi követelmények kivételével, megállapítja – a táj, az épített- és a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos területhasználati korlátozásokkal, továbbá az egyes területek felhasználásával, az azokon való építés rendjével és intenzitásával kapcsolatos előírásokkal – a helyi építési követelményeket, jogokat és kötelezettségeket:

(2) Egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg.

(3) A helyi építési szabályzat melléklete a szabályozási terv.

(4)³⁷ A helyi építési szabályzathoz el kell készíteni

(5)³⁸ A helyi építési szabályzat készítése esetén a korábbi megalapozó vizsgálat felhasználására a 3/A. § szerint van lehetőség. A településszerkezeti tervhez készített alátámasztó javaslat szükség szerint aktualizálva, kiegészítve felhasználható a (4) bekezdés szerinti munkarészekhez.

(6)³⁹ Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalmi elemek összevonhatók, fejezeten belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a településrendezési feladatnak megfelelően a tervezési terület adottságainak figyelembevételével indokolt esetben elhagyhatók. Az 1. és a 3. mellékletben meghatározott tartalmi elemeket és azok részletezettségét az önkormányzati főépítész írásban határozza meg.

(7)⁴⁰ A helyi építési szabályzat részletes tartalmi követelményeit – figyelemmel a 13. § (3) bekezdésében foglaltakra is – az 5. melléklet tartalmazza. A helyi építési szabályzat – az egyértelmű jogalkalmazás érdekében – mellékletében

(7a)⁴¹ A helyi építési szabályzat szerkeszthető – e rendeletben meghatározott egyeztetésre és külön jogszabályban meghatározottak szerinti nyilvántartásra alkalmas – digitális formátumban készül, papír formátumú dokumentálásra is alkalmas módon.

(8) Helyi építési szabályzatot kell készíteni:

(9)⁴² A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Trtv.) 1/1. melléklet 2–81. pontjában meghatározott településeken (a továbbiakban: Agglomerációs település) – a Trtv.-ben meghatározott követelmények teljesítése mellett – új lakóterület csak akkor jelölhető ki, ha az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 10/A. §-ában foglaltak teljesülnek.

(10)⁴³ Az Agglomerációs településen a (9) bekezdésben foglaltak teljesíthetőségét az új lakóterület kijelölésére irányuló településrendezési eszköz készítése vagy módosítása során

(11)⁴⁴ A települési önkormányzat a záró szakmai vélemény megkérésével egyidejűleg nyilatkozik az OTÉK 10/A. §-ában foglaltak részéről való teljesítéséről.

(12)⁴⁵ Az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a (10) és (11) bekezdésben foglaltak meglétét érdemben vizsgálja, és a településrendezési eszköz elfogadásához egyetértő záró szakmai véleményt akkor ad, ha az OTÉK 10/A. §-a szerinti követelmények teljesítését megalapozottnak tartja.

12. § A helyi építési szabályzat – a kialakult állapotra, domborzati adottságokra tekintettel, a kedvezőbb településképi illeszkedés érdekében – lehetőséget adhat a szabályaitól való eltérésre. Ebben az esetben meg kell határozni az eltérés mértékét és alkalmazásának feltételeit, amely nem korlátozhatja a szomszédos telek építési jogát.

13. § (1)⁴⁶ A szabályozási terv a településszerkezeti tervvel összhangban készül, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával, a szabályozási tartalomnak megfelelő méretarányban.

(2) A szabályozási terv kötelező, más jogszabály által elrendelt, javasolt és tájékoztató elemeket tartalmaz. A szabályozási terven fel kell tüntetni, hogy „Készült az állami alapadatok felhasználásával”.

(3) A szabályozási terv tartalmazza legalább

14. §⁴⁷ A településrendezési eszközöket a 6. melléklet szerinti jelmagyarázat alkalmazásával kell elkészíteni, amelynek elemei tovább bővíthetők.

15. § (1) Telepítési tanulmánytervet kell készíteni:

(2) A telepítési tanulmányterv részeként beépítési tervet kell készíteni.

(3) Beépítési terv készülhet a helyi építési szabályzat alátámasztó javaslataként is, annak megalapozásaként.

(4)⁴⁸ A telepítési tanulmányterv és a beépítési terv részletes tartalmi követelményeit a 7. melléket tartalmazza. A beépítési terv kiegészíthető 3D ábrákkal a térbeli kialakítás bemutatására. A tervezési feladat jellegének megfelelően az egyes tartalmi elemek – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – összevonhatók, elhagyhatók, kiegészíthetők.

(5) A beépítési terv tartalmazza legalább:

(6)⁴⁹ Az (1) bekezdés a) pontja szerinti telepítési tanulmányterv tartalmát az előkészíteni tervezett településrendezési szerződés típusa, a tervezési terület, a tervezési feladat és a tervezési cél határozza meg, a szükséges tartalmat és annak részletezettségét a 7. melléklet figyelembevételével az önkormányzati főépítész határozza meg.

16. § (1) Az önkormányzat a településszerkezeti tervet legalább 10 évente, a helyi építési szabályzatot legalább 4 évente áttekinti, ellenőrzi és dönt arról, hogy

(2) A településszerkezeti terv módosítása esetén annak a településszerkezeti tervben történő átvezetéséről folyamatosan gondoskodni kell.

(3) Amennyiben a korábbi módosítások időközi átvezetése nem történt meg, akkor a településszerkezeti tervet legkésőbb az (1) bekezdés b) pontja szerinti módosításkor egységbe kell foglalni.

(4) A településszerkezeti terv módosítását igénylő helyi építési szabályzat készítése vagy módosítása esetén a településrendezési eszközök közös megalapozó vizsgálatra alapozva, együtt készíthetők és közös alátámasztó javaslatot is tartalmazhatnak.

(5)⁵⁰ A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat – a főváros esetében a kerületi építési szabályzat – módosítása esetén a tervezési feladatnak megfelelő tartalommal kell elkészíteni a megalapozó vizsgálatot és az alátámasztó javaslatot. A módosítások esetén a korábbi megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat felhasználására, tartalmi elemeire és azok részletezettségére a 3/A. §, a 9. § (4) és (6) bekezdése, valamint a 11. § (4)–(6) bekezdése az irányadó.

(6)⁵¹ Amennyiben a településrendezési eszköz módosítása nem a település egészére készül, úgy a megalapozó vizsgálatot a településfejlesztés és településrendezés várható hatása szerinti területre kell elvégezni, a szerkezeti összefüggések bemutatásával.

(7) Amennyiben a (3) bekezdés szerint a módosítások egységbe foglalása során összeállított jelmagyarázat alkalmazása tartalmi módosítást eredményezne, a településszerkezeti tervet módosítani kell.

(8)⁵² A biológiai aktivitásérték szinten tartásának biztosítása érdekében, új beépítésre szánt terület kijelölésével járó településszerkezeti terv módosítása során a 9. § (9) bekezdés szerinti biológiai aktivitásérték növekmény (a továbbiakban: növekmény) a teljes közigazgatási területre készülő új településszerkezeti terv elfogadásáig felhasználható, amennyiben a módosítással a településszerkezeti terv biológiai aktivitásérték számítási eredménye kiegészül a (9) bekezdésben foglaltak szerint.

(9)⁵³ A településszerkezeti terv biológiai aktivitásérték számítási eredmény (8) bekezdés szerinti kiegészítése tartalmazza legalább

17. § (1)⁵⁴ Az önkormányzatok által – megállapodás alapján – társulásban készített kézikönyvet, településszerkezeti tervet vagy helyi építési szabályzatot a közös tervezésben részt vevő minden települési önkormányzat a saját közigazgatási területére külön-külön dokumentumként fogadja el.

(2)⁵⁵ A közös tervezés során a településrendezési eszközök egy eljárásban véleményeztethetők.

(3) A fővárosi önkormányzat kezdeményezésére, a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat megállapodás alapján társulásban kerületi építési szabályzatot készíthet. A kerületi önkormányzat a kerületi építési szabályzatot saját közigazgatási területére külön-külön dokumentumként fogadja el.

18. § (1) A fővárosi településszerkezeti tervet a fővárosi önkormányzat közgyűlése a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el.

(2) A fővárosi településszerkezeti tervet a főváros teljes közigazgatási területére 1:10000 méretarányban kell elkészíteni.

(3) A fővárosi településszerkezeti tervhez el kell készíteni az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálatot és a 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslatot, amelyek méretaránya a (2) bekezdésben meghatározottól eltérő lehet.

(4) A fővárosi településszerkezeti terv a 4. melléklet szerinti tartalommal készül, a 4. melléklet 1.1.–1.8. pontja szerinti tartalom külön-külön tervlapon is ábrázolható.

19. § (1) A fővárosi településszerkezeti tervvel egyidejűleg fővárosi rendezési szabályzat készül, amely a főváros teljes közigazgatási területére megállapítja:

(2) A fővárosi rendezési szabályzatot a fővárosi önkormányzat közgyűlése állapítja meg.

19/A. § (1) A Duna-parti építési szabályzat a fővárosi településszerkezeti tervvel és a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban készül. Eltérés igénye esetén a fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat módosításáról előzetesen kell dönteni.

(2) A Duna-parti építési szabályzatot a fővárosi önkormányzat közgyűlése állapítja meg.

(3) A Duna-parti építési szabályzat mellékletét képezi az 1:4000 vagy annál nagyobb méretarányú szabályozási terv.

(4) A Duna-parti építési szabályzat a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek és a Margitsziget területére készül.

(5) A szabályozási terven – tájékoztató jelleggel – legalább egy telek mélységben be kell mutatni a szomszédos környezet jellemzőit is.

20. § (1) A kerületi építési szabályzat a fővárosi településszerkezeti tervvel és a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban készül. Eltérés igénye esetén a fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat módosításáról előzetesen kell dönteni.

(2) A fővárosi önkormányzat törvényben meghatározott feladatellátásához szükséges kerületi szabályozást – a fővárosi önkormányzat kezdeményezésére – az érintett kerületi és a fővárosi önkormányzat együttműködésével kell elkészíteni.

(3) A kerületi építési szabályzatot a kerületi önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg.

(4)⁵⁸ A kerületi építési szabályzat mellékletét képezi az 1:4000 vagy annál nagyobb méretarányú szabályozási terv.

(5) A kerületi építési szabályzatban az egyes településszerkezeti egységekre vonatkozó előírások egy-egy fejezetbe csoportosíthatóak.

(6)⁵⁹ A kerületi építési szabályzat, a 19/A. §-ban foglaltak kivételével:

(7) Kerületi építési szabályzat telektömbre csak kivételesen készíthető, és akkor is csak 1:1000 méretarányú szabályozási tervvel, az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetében:

(8)⁶⁰ A szabályozási terven – tájékoztató jelleggel – legalább egy telek mélységben be kell mutatni a szomszédos környezet jellemzőit is.

(9) A fővárosi önkormányzat kezdeményezésére kerületi építési szabályzat készülhet a Róbert Károly körút–Hungária körút–Könyves Kálmán körút–Rákóczi híd–Hamzsabégi út–Karolina út–Villányi út–Budaörsi út–Alkotás út–Krisztina körút–Széll Kámán tér–Margit körút–Török utca–Frankel Leó utca–Bécsi út–Vörösvári út–Árpád híd által határolt területen belüli egymáshoz csatlakozó együtt tervezendő területekre.

21. § (1) A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amelyet a települési önkormányzat normatív határozata mellékleteként fogad el.

(2) A kézikönyv – a 21/A. §-ban a fővárosra vonatkozó kivételekkel – a település teljes közigazgatási területére készül.

(3) A kézikönyvben – a településképi követelmények megalapozására – meg kell határozni a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket.

(4) A kézikönyv a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével készül és legalább a 12. mellékletben meghatározott fejezeteket tartalmazza azzal, hogy a beépítési vázlat nem kötelező.

(5) A beépítési vázlat tartalmát a megalapozni kívánt településképi követelmények határozzák meg, a 7. mellékletben meghatározott beépítési tervre vonatkozó tartalmi követelmények irányadók.

(6) A kézikönyv szerkeszthető – e rendeletben meghatározott egyeztetésre és külön jogszabályban meghatározottak szerinti nyilvántartásra alkalmas – digitális formátumban készül, papír formátumú dokumentálásra is alkalmas módon.

21/A. § (1) A kézikönyvet a főváros esetében

(2) A kerületi arculati kézikönyv területi átfedés esetén a fővárosi arculati kézikönyvvel ellentétes arculati jellemzőket, értékeket, javaslatokat és elemeket nem tartalmazhat, azonban a kerületi arculati kézikönyv a fővárosi arculati kézikönyvtől függetlenül is készülhet. Ha a két kézikönyv között az összeütközés megállapításra kerül, a fővárosi arculati kézkönyv meghatározásait kell figyelembe venni.

22. § (1) A településképi rendelet – a 23. §-ban a fővárosra vonatkozó kivételekkel – a település teljes közigazgatási területére készül.

(2) A településképi rendelet állapítja meg

(3) A településképi követelmény lehet

(4)⁶³ A helyi egyedi védelemmel érintett elemre vonatkozó (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti településképi követelmény megengedő, tiltó vagy kötelező követelményként egyaránt meghatározható.

(5)⁶⁴ A helyi területi védelemmel érintett és a településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó (3) bekezdés b) pontja szerinti településképi követelmény csak megengedő vagy tiltó követelményként, a (3) bekezdés c) pontja szerinti településképi követelmény megengedő, tiltó vagy kötelező követelményként határozható meg.

(6)⁶⁵ A helyi területi védelemmel érintett területre és a településképi szempontból meghatározó területre a területi építészeti követelmény csak kötelező követelményként határozható meg.

(7)⁶⁶ A helyi területi védelemmel és a településképi szempontból meghatározó területtel nem érintett egyéb területek esetében

(8)⁶⁷ A településképi követelmény a világörökségi helyszínre, a világörökségi területre, műemlékre, műemléki környezetre és műemléki jelentőségű területre vonatkozóan az örökségvédelmi jogszabályban vagy hatósági döntésben foglaltnál szigorúbb helyi követelményt is előírhat, de azokkal nem lehet ellentétes.

(9) A településképi követelmény a helyi építési szabályzatban meghatározható helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket nem tartalmazhat.

(10)⁶⁸ Honvédelmi és katonai rendeltetésű területet érintően az érintett államigazgatási szerv egyetértésével kizárólag egyedi építészeti követelmény határozható meg a közterületi telekkel azonos telekhatáron álló vagy azzal érintkező épületre.

22/A. § (1) A helyi területi védelemmel érintett terület és a településképi szempontból meghatározó terület a kézikönyv alapján kerül meghatározásra a településképi rendeletben és annak rajzi mellékletében.

(2) A településképi rendelet szerkeszthető – e rendeletben meghatározott egyeztetésre és külön jogszabályban meghatározottak szerinti nyilvántartásra alkalmas – digitális formátumban készül, papír formátumú dokumentációra is alkalmas módon.

23. § (1) A fővárosban a településképi rendelet

(2) A fővárosi önkormányzat településképi rendeletében

(3) A főváros esetében a fővárosi önkormányzat településképi rendeletben állapítja meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti helyi építészeti örökség egyedi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó követelményeket, valamint a fővárosi helyi védelem alá vont építményekre a településképi véleményezési és bejelentési eljárás részletes szabályait. A fővárosi önkormányzat emellett a (2) bekezdés szerinti követelményekhez megállapítja a településkép-érvényesítési eszközöket, továbbá az egyéb kapcsolódó követelményeket.

(4) A kerületi önkormányzat településképi rendeletében állapítja meg a helyi védelmet és a településképi követelményeket azzal, hogy

(5) A kerületi településképi rendeletben meghatározott településképi követelmény a fővárosi településképi rendeletben foglalt területi építészeti követelménnyel összhangban kerülhet megállapításra.

23/A. § (1) Helyi védelem alatt áll az a helyi építészeti örökség, amelyet a települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi vagy kerületi önkormányzat – településképi rendeletében védetté nyilvánít (a továbbiakban: helyi védelem). A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme.

(2) A településképi rendelet helyi védelmi előírásai tartalmazzák a helyi építészeti örökség feltárására, számbavételére, védetté nyilvánítására, fenntartására, a védelem megszüntetésére, a védettséggel összefüggő korlátozásokra, kötelezettségekre, továbbá a védett helyi építészeti örökség nyilvántartására vonatkozó követelményeket.

(3) A településképi rendelet helyi védelmi előírásai tartalmazhatják a helyrehozatali kötelezettség előírásának rendjét, a teljesítéséhez nyújtandó önkormányzati támogatást (adókedvezményt és egyéb támogató, ösztönző intézményt), valamint a védett építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségek megtérítését, a kedvezmények mértékét és módját.

23/B. § (1) A településképi rendelet 23/A. § (2) bekezdése szerinti helyi védelmet meghatározó előírása értékvizsgálat alapján készül. Értékvizsgálatnak minősül

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékvizsgálathoz felhasználható a helyi védelem alá helyezéshez korábban készült értékvizsgálat.

(3) Ha nem áll rendelkezésre az (1) és (2) bekezdés szerinti értékvizsgálat, vagy az nem tartalmazza a helyi építészeti örökség települési értékleltárát, a helyi védelmet meghatározó előírások megalapozására el kell készíteni az értékvizsgálatot.

23/C. § (1) A helyi védelem a 23/B. § szerinti értékvizsgálatban szereplő helyi építészeti örökségre terjedhet ki.

(2) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(3) A területi védelem a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, továbbá a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

(4) Az egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

(5) A helyi védelemmel érintett épület belső kialakításával kapcsolatos követelmény is meghatározható.

(6) A helyi védelem alatt álló építészeti örökségre az egyéb településképi követelmények hatálya akkor terjed ki, ha azok alkalmazási kötelezettségéről a településképi rendelet az építészeti örökség adott eleme vonatkozásában külön rendelkezik.

(7)⁷² Ha a településképi rendelet a helyi egyedi védelmet megállapítja, a rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője – a más jogszabály által fennálló egyedi védelem bejegyzése hiányában – az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

23/D. § A helyi védelemről az önkormányzat a településképi rendeletben meghatározott nyilvántartási szabályok szerinti nyilvántartást vezet, amely tartalmazza legalább:

23/E. § (1)⁷³ A területi építészeti követelmény tartalmi keretet határoz meg a helyi építési szabályzat, a beépítési terv és a közterület-alakítási terv számára. A területi építészeti követelmény a helyi építési szabályzatban, a beépítési tervben és a közterület-alakítási tervben érvényesül.

(2) A területi építészeti követelmény a településképi rendeletben a kézikönyv településszerkezet, telekstruktúra, utcavonal-vezetés és utcakép minőségi formálására, védelmére vonatkozó javaslatai alapján kerül meghatározásra.

(3)⁷⁴ A területi építészeti követelmény kiterjedhet – a településképi szempontból meghatározó vagy a helyi területi védelemmel érintett terület tekintetében –

23/F. § (1) Az egyedi építészeti követelmény a településképi rendeletben a kézikönyvben meghatározott településképi és arculati jellemzők, értékek, továbbá a településkép minőségi formálására és védelmére vonatkozó javaslatok alapján kerül meghatározásra.

(2)⁷⁵ Az egyedi építészeti követelmény a településképhez való illeszkedés biztosítására és a minőségi településkép kialakítása vagy védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett

(3)⁷⁶ Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjedhet az építmény, sajátos építményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló anyagot, felületképzést vagy színt meghatározó valamely minőségi jellemzőjére.

(4) A tömegformálásra vonatkozó követelmény kiterjedhet az épület

(5) A homlokzati kialakításra vonatkozó követelmény kiterjedhet az épület településkaraktert befolyásoló építészeti kialakításával összefüggésben

(6)⁷⁸ A zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó követelmény kiterjedhet a zöldfelületek településképet befolyásoló kialakítási módjával összefüggésben

23/G. § A településképi rendeletben a településképi szempontok figyelembevételével meg kell határozni

23/H. § (1) A településképi rendeletben a reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelményeket

(2) Településképi követelmény

23/I. § (1) A Kormány a központi költségvetési szervek által tervezett, valamint a 23/L. § szerinti építési beruházások vázlatterveinek, építészeti-műszaki, illetve kivitelezési dokumentációnak országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésére (a továbbiakban: előzetes településképi vélemény kialakítása) a településfejlesztésért és településrendezésért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki.

(2) A miniszter jelen alcím szerinti előzetes véleményezési jogköre nem terjed ki

(3) Jelen alcímben foglalt rendelkezéseket a Beruházás Előkészítési Alapból előkészített beruházásokra vonatkozóan a Beruházás Előkészítési Alap felhasználásával kapcsolatos döntési hatáskörökről szóló 222/2017. (VIII. 11.) Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A miniszter előzetes településképi véleményének kialakításakor arról nyilvánít előzetesen véleményt, hogy a tervezett építési beruházás biztosítja-e az ország és a beruházással érintett település képének – a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti – védelmét.

(5) A miniszter előzetes településképi vélemény kialakítása során adott hozzájárulása (a továbbiakban: előzetes településképi hozzájárulás) hiányában a központi költségvetési szerv az építési beruházást

(6) A miniszter előzetes településképi véleményének kialakítása érdekében a jelen alcím hatálya alá tartozó beruházó (a továbbiakban: beruházó) elektronikus úton megküldi a véleményezendő vázlattervet .pdf/A formátumban a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett digitális egyeztetési felületre.

(7) A beruházó a vázlatterv megküldésekor közli

(8) A miniszter a (7) bekezdés szerinti hiánytalan feltöltést követő munkanaptól számított tizenöt napon belül küldi meg előzetes településképi véleményét a beruházó részére.

(9) Ha a miniszter a (8) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, az előzetes településképi hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(10) Ha a beruházó az építési beruházásban tervezett építmény külső megjelenését – tömegformálását, anyaghasználatát, homlokzati kialakítását – a vázlatterv (6) bekezdés szerinti megküldését követően módosítani kívánja, a miniszter előzetes településképi véleményének kialakítása érdekében a módosított vázlattervet vagy a módosítást bemutató építészeti-műszaki, vagy kivitelezési dokumentációt a (6)–(7) bekezdések alkalmazásával megküldi. A beruházás a miniszter előzetes településképi hozzájárulása birtokában folytatható tovább.

(11) Jelen alcím alkalmazásában a vázlatterv legalább az alábbi munkarészeket tartalmazza:

23/J. § Nem központi költségvetési forrásból finanszírozott építési beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítása – a 23/I. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – csak a miniszter előzetes településképi hozzájárulása birtokában kezdeményezhető.

23/K. § A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti tervpályázati eljárás esetén a miniszter a bíráló bizottság által részére megküldött pályaművek előzetes településképi véleményezése útján gyakorolja a jelen alcímben meghatározott jogkörét.

23/L. § Jelen alcím alkalmazásában építési beruházás az új építmény építése, valamint a meglévő építmény külső megjelenését – tömegformálását, anyaghasználatát, homlokzati kialakítását – érintő építési tevékenység.

24. § A településkép-érvényesítési eszközök:

25. § (1) A települési önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, a településképi rendeletben foglaltak szerinti – szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.

(2) A települési önkormányzat a településképi rendeletben a szakmai konzultációt kötelezővé teheti.

(3)⁸¹ Az (1) bekezdés szerinti szakmai konzultáció a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra is kiterjedhet.

(4)⁸² A településképi szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.

(5) A (4) bekezdés szerinti konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait.

(6) Az (5) bekezdés szerinti emlékeztetőben rögzített, (4) bekezdés szerinti nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.

(7) A települési önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számíthat fel.

26. § (1) Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le e rendelet eljárási szabályai szerint

(2)⁸⁶ A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához adhat településképi véleményt. A fővárosban a fővárosi helyi egyedi védelem alá vont építmények esetében az építésügyi hatósági eljáráshoz, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához a főpolgármester adhat településképi véleményt.

(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

26/A. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez csak az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

(3)⁸⁸ Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

(4) A polgármester vagy főpolgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri

(4a)⁸⁹ Az önkormányzati főépítész és a helyi tervtanács szakmai álláspontját a településképi rendeletben foglalt követelmények figyelembevételével, valamint a kézikönyvben foglalt megállapítások, ajánlások ismeretében alakítja ki.

(4b)⁹⁰ Ha a települési önkormányzat nem alkalmaz önkormányzati főépítészt vagy nem működtet helyi építészeti-műszaki tervtanácsot, a polgármester a településképi véleményezési eljárás során kikérheti az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal szakmai véleményét. A szakmai véleményét a kormányhivatal a 26. § (3) bekezdésében foglaltak szerint 15 napon belül alakítja ki, és azt megküldi a polgármester részére. A polgármester településképi véleménye kialakítása során érdemben vizsgálja a kormányhivatal szakmai véleményét, amelyet településképi véleményével egyidejűleg, annak mellékleteként megküld a véleményt kérő részére is.

(4c)⁹¹ A településképi vélemény kiadására meghatározott határidőbe nem számít bele a kormányhivatal véleményének kiadására rendelkezésre álló határidő. Ha a kormányhivatal a (4b) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilatkozik, azt támogató szakmai véleménynek kell tekinteni.

(5) A polgármester vagy főpolgármester véleményében

(6) A polgármester vagy főpolgármester véleménye tartalmazza:

(7) A polgármester vagy főpolgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(8) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

26/B. § (1)⁹³ A polgármester – a műemléket vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység, valamint az (1a) és az (1c) bekezdés kivételével – településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytathat le

(1a)⁹⁴ A polgármester – a településképi rendeletben meghatározott részletes eljárási szabályok szerint – településképi bejelentési eljárást folytat le

(1b)⁹⁵ A bejelentési eljárás során

(1c)⁹⁶ A polgármester nem folytat le településképi bejelentési eljárást az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött kutatási, vizsgálati, kiállítási célt szolgáló és lakó rendeltetést bemutató épület építése esetében.

(2) A bejelentés tartalmazza:

(3)¹⁰⁰ A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.

(4)¹⁰¹ A településképi bejelentési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti jogszerű hallgatásnak van helye.

(5)¹⁰² A bejelentési eljárásban az eljárás szünetelésének nincs helye.

26/C. §¹⁰³ (1) A polgármester a bejelentést követően, az Ákr. szerinti teljes eljárásban a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.) meghatározott határidőn belül

(2)¹⁰⁴

(3)¹⁰⁵ Ha a rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek, a polgármester kérelemre – az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából – 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az új rendeltetésszámáról.

26/D. §¹⁰⁶ A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

26/E. §¹⁰⁷ A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében az Ákr. szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki a Tvtv. 11. §-a szerint.

26/F. § (1) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.

(2)¹⁰⁹ A kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie vagy készpénzátutalási megbízással postai úton befizetnie.

27. § (1) A közterület-alakítás célja, hogy elősegítse a településszerkezetileg, forgalom-technikailag együtt kezelendő, a településképi szempontból meghatározó vagy helyi területi védelemmel érintett területen lévő közterületek településökológiai, településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységes és összehangolt módon történő kialakítását és fejlesztését.

(2) A közterület alakítására közterület alakítási terv készíthető a helyi sajátosságoknak megfelelően, a 8. melléklet szerinti tartalommal.

(3) A közterület-alakítási tervet az önkormányzat fogadja el és további döntéseiben érvényesíti.

(4) A közterület-alakítási terv legalább a településszerkezetileg, forgalom-technikailag együtt kezelendő vagy a településképi rendeletben meghatározott közterületekre készül, és az érintett közterületszakaszt határoló telkek határáig érvényesíthető.

(5) A közterület-alakítási terv a vonatkozó településképi rendelettel és településrendezési eszközökkel összhangban készül, és a legalább 1:500-as méretarányú tervlapból és a közterület-alakítás leírásából áll.

28. § (1)¹¹² A koncepciót, a stratégiát, a településrendezési eszközöket, a kézikönyvet és a településképi rendeletet a polgármester, illetve a főpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester) egyezteti a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel, a 9. melléklet szerinti érintett államigazgatási szervekkel, – a kézikönyv és a településképi rendelet kivételével – az érintett területi és települési önkormányzatokkal.

(2) A lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel (a továbbiakban: partnerek) történő véleményeztetés a helyi adottságoknak megfelelően, a feladat jellegének figyelembevételével a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik.

(3)¹¹³ A településrendezési eszköz az országos településrendezési és építési követelményekben megállapított településrendezési követelményeknél megengedőbb követelményeket az OTÉK 111. §-ában felsorolt feltételeken túl akkor határozhat meg, ha ahhoz az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a 40. § (8) bekezdése szerinti esetben a településfejlesztésért és a településrendezésért felelős miniszter záró szakmai véleményében hozzájárul.

(4) Koncepció, stratégia, településrendezési eszköz, kézikönyv, településképi rendelet vagy azok módosítása véleményezési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el, kivéve ha a módosításra a magasabb szintű jogszabállyal ellentétes helyi önkormányzati előírás hatályon kívül helyezése miatt van szükség.

(5) A koncepció és a stratégia egyszerre történő készítése vagy módosítása esetén az egyeztetési eljárás történhet párhuzamosan vagy egy eljárásban, de a koncepcióról szóló döntés meg kell, hogy előzze a stratégia elfogadását.

(6) A koncepció, a stratégia, a településrendezési eszköz egyszerre történő készítése vagy módosítása esetén az egyeztetési eljárás történhet párhuzamosan vagy egy eljárásban. Az egy eljárásban történő véleményeztetés során a településrendezési eszköz egyeztetési szabályai szerint kell az egyeztetési eljárást lefolytatni.

(7) A koncepció vagy módosításának elfogadása meg kell, hogy előzze a stratégia és a településszerkezeti terv vagy azok módosításának elfogadását. A településszerkezeti terv vagy módosításának elfogadása meg kell, hogy előzze a helyi építési szabályzat elfogadását.

(8) Párhuzamos egyeztetési eljárás esetén a kézikönyv és a településképi rendelet vagy azok módosításának elfogadása meg kell, hogy előzze a helyi építési szabályzat vagy módosításának elfogadását.

28/A. §¹¹⁴ (1)¹¹⁵ A polgármester a településrendezési eszköz, a koncepció, a stratégia, a kézikönyv és a településképi rendelet készítése, illetve módosítása előtt írásban kérelmezheti a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnél az Étv. 13/A. §-a, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (6) bekezdése, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. § (20) bekezdése alapján, a 13. mellékletben foglalt táblázat 2–7. sorában szereplő adatbázisok és adatok szolgáltatását.

(1a)¹¹⁶ A polgármester a településrendezési eszköz, a koncepció, a stratégia, a kézikönyv és a településképi rendelet készítése vagy módosítása előtt írásban kérelmezheti a Nemzeti Földügyi Központnál az Étv. 13/A. §-a alapján, a 13. mellékletben foglalt táblázat 8. és 9. sorában szereplő adatbázisok és adatok szolgáltatását.

(2)¹¹⁷ A polgármester az (1) és (1a) bekezdés szerinti kérelemhez mellékeli az önkormányzat

(3)¹¹⁸ A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, valamint a Nemzeti Földügyi Központ a hiánytalan megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül elektronikus szolgáltatás formájában vagy – amennyiben a műszaki feltételek nem adottak – digitális adathordozón adja át a polgármester részére a 13. melléklet szerinti legfrissebb Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV) rendszerű adatbázisokat és adatokat, továbbá az adatszolgáltatás sorszámát.

(4) Az önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) a (3) bekezdés szerint rendelkezésére álló adatbázisokat és adatokat kizárólag a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat kidolgozására szerződött félnek adhatja át, az adatbázisok és adatok felhasználására vonatkozó szerződésben foglaltak szerint. Az adatbázisok és adatok felhasználására vonatkozó szerződés tartalmazza a felhasználásra átadott adatbázisok, adatok megnevezését, átadásuk módját, felhasználásuk tárgyát, felhasználóit, a felhasználás feltételeit, módját, továbbá azt, hogy az adatok, adatbázisok harmadik fél számára tovább nem adhatók.

(5)¹¹⁹ A (3) bekezdés szerint szolgáltatott adatbázis és adat felhasználásával készült dokumentumokon fel kell tüntetni az adatszolgáltató által megadott adatszolgáltatás sorszámát, valamint a 13. mellékletben foglalt táblázat 2–7. sorában szereplő adatbázisok és adatok felhasználásával készült dokumentumokon azt, hogy az állami alapadatbázisok felhasználásával készült.

(6)¹²⁰ Hálózati adatszolgáltatás esetén a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, valamint a Nemzeti Földügyi Központ, egyéb, nem hálózati adatszolgáltatás esetén a területileg illetékes kormányhivatal szakfelügyelete szakfelügyeleti ellenőrzés keretében külön jogszabályban meghatározott módon vizsgálhatja a (3) bekezdés szerint szolgáltatott adatbázisok, adatok hozzáférésének és felhasználásnak jogszerűségét.

28/B. §¹²¹ Budapest Főváros Kormányhivatala a természetes gyógytényezőkre, gyógyhelyekre vonatkozó nyilvántartását a honlapján közzéteszi a gyógytényezők, gyógyhelyek érintettségének vizsgálata céljából. Abban az esetben, ha a gyógytényezők, gyógyhelyek érintettsége nem áll fenn, az egyeztetési eljárás során Budapest Főváros Kormányhivatalát nem szükséges megkeresni.

29. § Az önkormányzat – a teljes körű nyilvánosság biztosításával, a 29/A. § és az e fejezetben meghatározott határidők figyelembevételével – az egyeztetési eljárást megelőzően dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól, amelynek során meghatározza:

29/A. §¹²³ (1) A polgármester – a széles körű társadalmi bevonás és a nyilvánosság biztosítása érdekében – a koncepció, a stratégia, a településrendezési eszközök, a kézikönyv és a településképi rendelet készítése és módosítása során az önkormányzat rendeletében megállapított partnerségi egyeztetés szabályai szerinti helyen és módon tájékoztatja a partnereket, valamint biztosítja számukra a véleményezés lehetőségét.

(2) Ha az önkormányzat rendeletében szigorúbb követelményt nem állapít meg, a partnerségi egyeztetés előzetes tájékoztató szakaszból és munkaközi tájékoztató szakaszból áll, amelynek részletes szabályait a (3)–(6) bekezdés tartalmazza.

(3) Előzetes tájékoztató szakasz lefolytatása csak a koncepció, a stratégia, a kézikönyv és a településképi rendelet készítése, valamint a településrendezési eszközök teljes eljárásban történő készítése során szükséges. Az előzetes tájékoztatás lakossági fórum megtartásával, továbbá az előzetes javaslatoknak az önkormányzat honlapján, a közterületi hirdetőfelületen és – ha van ilyen – a helyi lapban való együttes közzétételével történik.

(4) Munkaközi tájékoztató szakasz lefolytatása a koncepció, a stratégia, a településrendezési eszköz, a kézikönyv és a településképi rendelet készítése és módosítása során is szükséges.

(5) A munkaközi tájékoztatás lakossági fórum megtartásával, továbbá az elkészült tervezetnek az önkormányzat honlapján, a közterületi hirdetőfelületen és – ha van ilyen – a helyi lapban való együttes közzétételével történik

(6) A munkaközi tájékoztatás lakossági fórum megtartásával és az elkészült tervezetnek az önkormányzat honlapján való közzétételével történik

(7) Ha az önkormányzat rendeletében szigorúbb követelményt nem állapít meg,

30. § (1) Az új koncepció és stratégia készítésénél, a 28. §-t és a 29. §-t, valamint a (2)–(13) bekezdést, a meglévő koncepció és stratégia módosítása során a 28. §-t és a 29. §-t, valamint a (7)–(13) bekezdést együttesen kell alkalmazni.

(2) A polgármester

(3) Az előzetes tájékoztató átvételétől számított 21 napon (a főváros esetében 30 napon) belül, az abban foglalt önkormányzati szándékokkal és a fejlesztéssel érintett területtel kapcsolatban:

(4) A partner az előzetes tájékoztatóra a 29/A. § (4) bekezdése szerint javaslatokat, észrevételeket tesz, véleményt nyilvánít.

(5) A KSH az adatszolgáltatási kérelem kézhezvétele után adatszolgáltatási szerződést köt az önkormányzattal és a szerződés megkötését követő 21 napon belül

(6) Ha a (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti ágazati elhatározások és a (3) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti adatok nem az egyeztetési eljárásban részt vevő államigazgatási szervnél állnak rendelkezésre, úgy a megkeresést a 9. melléklet szerinti államigazgatási szerv egyezteti az ágazati elhatározással és adatokkal rendelkező államigazgatási vagy kezelő szervvel, és szakmai álláspontját ezt követően adja meg.

(7) A koncepció, a stratégia és a módosításuk tervezetét a polgármester véleményezésre elektronikus úton megküldi

(8) A partner munkaközi tájékoztatására és véleményezésére a 29/A. § az irányadó.

(9) A (7) és (8) bekezdés szerinti véleményezés során a véleményezők a megkereséstől, illetve a lakossági fórumtól számított 15 napon belül adnak véleményt.

(10) A polgármester a jóváhagyást megelőzően ismerteti a képviselő-testülettel a beérkezett véleményeket, az el nem fogadott véleményeket és azok indokolását, egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet, illetve a vélemények alapján a koncepcióban, a stratégiában tett módosításokat.

(11) A koncepciót, a stratégiát, és ezek módosítását legkorábban az elfogadást követő naptól kell alkalmazni.

(12) Az elfogadott koncepciót, a stratégiát és ezek módosítását az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(13) A koncepció, a stratégia és ezek módosításának elfogadásáról és honlapon való közzétételéről a polgármester 5 napon (a főváros esetében 10 napon) belül értesítést küld az egyeztetésben részt vetteknek és az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak.

31. §

32. § (1) A településrendezési eszközök egyeztetési eljárása e rendeletben meghatározottak szerint lehet:

(2)¹³⁰ Az eljárás típusának meghatározása e rendeletben foglalt követelmények szerint történik, a településrendezési eszközök kidolgozását vagy módosítását megelőzően. Amennyiben az eljárás típusa nem határozható meg egyértelműen, a polgármester egyeztetést kezdeményez a kérdés eldöntésének érdekében az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál, amely az egyeztetés alapján javaslatot tesz az eljárás típusára.

(3)¹³¹ Településrendezési eszköz készítése és módosítása során – a (4)–(6a) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – teljes eljárást kell lefolytatni.

(4) A településrendezési eszköz egyeztetése történhet az egyszerűsített eljárás szerint, amennyiben a településrendezési eszköz módosítása során az alábbi feltételek egyaránt teljesülnek:

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a településrendezési eszköz egyeztetése történhet az egyszerűsített eljárás szerint, ha az Étv. 6. § (2) bekezdése szerint kerül sor a településrendezési eszköz készítésére vagy módosítására.

(6)¹³³ A településrendezési eszköz egyeztetése tárgyalásos eljárás szerint történik, amennyiben a településrendezési eszköz készítése vagy módosítása

(6a)¹³⁴ A településrendezési eszköz egyeztetése állami főépítészi eljárás szerint történik, amennyiben a településrendezési eszköz módosítása

(7)¹³⁵ Az önkormányzat bármely koncepció, stratégia és településrendezési eszköz készítése során alkalmazhatja a teljes eljárást, valamint indíthatja az eljárást az előzetes tájékoztatási szakasz kezdeményezésével.

(8)¹³⁶ A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének területét és a területhez közvetlenül kapcsolódó területet érintő településrendezési eszköz egyeztetése során a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletben foglalt településrendezési eszközök egyeztetésére vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

(9)¹³⁷ A településrendezési eszköz készítése, módosítása során a 9. melléklet 17. pontja szerinti örökségvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal véleményében – szakmai indokolással ellátva, a műemlék vagy műemléki terület védelme érdekében – az OTÉK-ban és a hatályos helyi építési szabályzatnál foglaltaknál szigorúbb településrendezési és beépítési követelmények megállapítására is javaslatot tehet. Ha a polgármester a megállapítani javasolt követelménnyel nem ért egyet, a 38/A. § szerint jár el.

33. § (1) A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat egyszerre történő készítése vagy módosítása esetén egyeztetési eljárásuk történhet párhuzamosan, külön-külön vagy egy eljárásban, de a településszerkezeti terv elfogadásáról szóló döntés meg kell, hogy előzze a helyi építés szabályzat elfogadását.

(2) A fővárosi településrendezési eszköz módosítását igénylő kerületi építési szabályzat készítése vagy módosítása esetén a kerületi önkormányzatnak kezdeményeznie kell a fővárosi önkormányzatnál a fővárosi településszerkezeti terv módosítását. Az erre vonatkozó kérelem fővárosi önkormányzathoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül a fővárosi önkormányzat:

(3) A (2) bekezdés a) pontja esetén az értesítést követő 8 napon belül a két önkormányzat külön-külön megindítja a feladatkörébe tartozó településrendezési eszköz egyeztetési eljárását. Az egyeztetési eljárás lezárását követően a tervezetet a főpolgármester 60 napon belül a közgyűlés elé terjeszti. Az egyeztetési eljárás településrendezési szerződéshez nem köthető.

(4) A fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meg kell, hogy előzze a kerületi építés szabályzat elfogadását.

(5) A fővárosi településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során a fővárosi önkormányzat a kerületi, a kerületi önkormányzatok a fővárosi településrendezési eszköz véleményezésében az adott eljárás minden szakaszában részt vesznek, az elfogadást kivéve.

34. § (1) Az államigazgatási szervet az eljárás során adott véleménye – a településrendezési eszköz szabályozási körében – köti.

(2) Azt az érdekeltet, aki

35. § Abban az esetben, ha az összevont telepítési eljárással egyidejűleg a településrendezési eszköz módosítása is szükséges, az eljárásba bevont szakhatóságok véleménye kiváltja a településrendezési eszköz egyeztetési eljárásában való részvételüket, azonban az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet előírásait figyelembe kell venni.

36. § A teljes eljárás

37. § (1) A teljes eljárás az előzetes tájékoztatási szakasz kezdeményezésével indul, a településrendezési eszköz kidolgozása előtt.

(2) Az előzetes tájékoztatási szakaszt a polgármester kezdeményezi, amelyben az előzetes tájékoztatót megküldi

(3) Az előzetes tájékoztatóban beazonosíthatóan meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ismertetni kell a rendezés célját és várható hatását, olyan módon és részletezettséggel, hogy a (2) bekezdés szerinti érintettek azzal kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehessenek, véleményt nyilváníthassanak.

(4) A tájékoztatási szakaszban, az előzetes tájékoztató átvételétől számított 21 napon (a főváros esetében 30 napon) belül, az abban foglalt elhatározással, és a rendezés alá vont területtel kapcsolatban:

(5) Amennyiben a (4) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti ágazati elhatározások és a (4) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti adatok nem az egyeztetési eljárásban részt vevő államigazgatási szervnél állnak rendelkezésre, úgy a megkeresést a 9. melléklet szerinti államigazgatási szerv egyezteti az ágazati elhatározással és adatokkal rendelkező államigazgatási vagy kezelő szervvel, és szakmai álláspontját ezt követően adja meg.

(6) A (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti érintett nyilatkozik arról, hogy a véleményezési dokumentációt elektronikus adathordozón vagy papír formátumban kéri. Annak az érintettnek, aki nem nyilatkozik arról, hogy papírdokumentációt kér, az eljárás további szakaszában a véleményeztetésre bocsátott dokumentáció elektronikus adathordozón megküldhető.

(7) Azt az eljárásban érintettet, aki az előzetes tájékoztatási szakaszban az (1)–(6) bekezdésnek megfelelően megküldött tájékoztatóhoz határidőn belül nem ad véleményt, nem tesz észrevételt, vagy nyilatkozik arról, hogy az eljárásban nem kíván részt venni, az eljárás további szakaszaiban nem kell értesíteni.

38. § (1) A településrendezési eszközök elkészült tervezetét az elfogadás előtt véleményeztetni kell.

(2)¹⁴¹ A véleményezési szakaszt a polgármester kezdeményezi. A polgármester az elkészült – papír vagy pdf formátumú – tervezetet véleményezteti

(3)¹⁴³ A véleményezési szakaszban a véleményezők a tervezet átvételétől számított 30 napon belül – a partnerek a 29/A. § szerint – adhatnak írásos véleményt.

(4) A véleménynek tartalmaznia kell:

(5) A vélemény kifogást emelő megállapításait jogszabályi hivatkozással vagy részletes szakmai indokolással kell igazolni.

38/A. §¹⁴⁵ (1)¹⁴⁶ Ha a polgármester az örökségvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által megállapított követelményekkel nem ért egyet, vagy álláspontja szerint az nincs összhangban az előzetes adatszolgáltatás tartalmával, akkor a véleménynek a települési önkormányzattal történő közlését követő 15 napon belül a polgármester szakmai egyeztetést kezdeményezhet. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a polgármester az egyeztetést követő 8 napon belül a kulturális örökség védelméért felelős miniszternél a kormányhivatal véleményének felülvizsgálatát kezdeményezheti.

(2) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a beérkezett felülvizsgálati kérelem alapján

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a helybenhagyó vagy megváltoztató véleményét az egyeztető tárgyalást követő 8 napon belül küldi meg a polgármesternek.

(4) A záró szakmai vélemény kialakítása és a településrendezési eszköz elfogadása során a kulturális örökség védelméért felelős miniszter véleményét kell figyelembe venni.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat a településrendezési eszköz egyszerűsített eljárásban, tárgyalásos eljárásban vagy állami főépítészi eljárásban történő készítése és módosítása során, valamint a településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet 43/A. § (6) bekezdés b) és c) pontja szerinti véleményezése során megfelelően alkalmazni kell.

39. § (1) Véleményeltérés esetén a polgármester egyeztetést kezdeményezhet, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A véleményezést követően a beérkezett véleményeket – egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet is – ismertetni kell a képviselő-testülettel, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület dönt. A vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a döntést indokolnia kell.

(3) A véleményezési szakasz lezárul a (2) bekezdés szerinti döntés dokumentálásával és közzétételével.

40. § (1)¹⁴⁹ A polgármester, a véleményezési szakasz lezárását követően a településrendezési eszköz tervezetét vagy a 39. § (2) bekezdés szerint elfogadott észrevétel esetén a javított tervezetet, az eljárás során beérkezett valamennyi vélemény és a véleményezési szakaszban keletkezett egyéb dokumentum egy példányát, továbbá azok másolati példányát elektronikus adathordozón megküldi végső szakmai véleményezésre az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak.

(2)¹⁵⁰ Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a beérkezett dokumentumokat áttanulmányozza, és a beérkezésétől számított

(3) Záró szakmai vélemény akkor adható, ha az (1) bekezdés szerinti valamennyi dokumentum hiánytalanul megküldésre került.

(4)¹⁵¹ Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a (2) bekezdés b) pontja szerinti egyeztető tárgyalásra a hely és az időpont megjelölésével a tárgyalás előtt legalább 8 nappal elektronikus úton meghívja a polgármestert, valamint

(5) Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a felmerült valamennyi véleményeltéréssel kapcsolatos döntést, és a településrendezési eszköz elfogadására alkalmassá tételéhez szükséges feltételeket.

(6)¹⁵³ Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a jegyzőkönyvet és – a (7) bekezdésben foglalt eset kivételével – a záró szakmai véleményét az egyeztetést követően 8 napon belül megküldi a polgármesternek, a településrendezési eszköz elfogadásához.

(7)¹⁵⁴ Amennyiben az egyeztető tárgyalás eredményeként a településrendezési eszköz jelentős átdolgozása szükséges, a polgármester az átdolgozást követően a településrendezési eszköz tervezetét ismételten benyújtja az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, amely ezt követően a (2) bekezdés a) pontja szerint jár el.

(8)¹⁵⁵ A főváros teljes közigazgatási területére készülő fővárosi településszerkezeti terv és fővárosi rendezési szabályzat teljes eljárása esetén az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a (4) és (5) bekezdés szerint egyeztető tárgyalást tart. Az egyeztető tárgyalás eredményeként véglegesített településrendezési eszköz tervezetét a kézhezvételt követően az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal – véleményével ellátva – 8 napon belül megküldi a településfejlesztésért és a településrendezésért felelős miniszternek, aki záró szakmai véleményét 21 napon belül adja meg.

41. § (1) Az egyszerűsített eljárás a véleményezési szakasz kezdeményezésével indul. Amennyiben a településrendezési feladathoz adatok beszerzése szükséges, a polgármester az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti előzetes adatszolgáltatást kérhet az érintett államigazgatási szervektől.

(2) A véleményezési szakaszt a polgármester kezdeményezi. A polgármester az elkészült településrendezési eszközt véleményezteti:

(3) A véleményezési szakaszban a véleményezők a kézhezvételétől számított 15 napon belül adhatnak írásos véleményt a 38. § (4)–(5) bekezdésében foglaltak szerint.

(4) Az egyszerűsített eljárás ezt követően a 39–40. § szerint folytatódik.

42. § (1)¹⁵⁷ Tárgyalásos eljárás esetén a polgármester a településrendezési eszköz tervezetét a végső szakmai véleményezési szakasz kezdeményezése előtt véleményezteti a partnerekkel a 29/A. § szerint. A polgármester a beérkezett véleményeket ismerteti a képviselő-testülettel – a döntés átruházása esetén a döntésre jogosulttal –, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület, illetve átruházás esetén a döntésre jogosult dönt. A vélemény el nem fogadása esetén a döntést indokolnia kell. A partnerségi egyeztetés ezt követően a döntés dokumentálásával, közzétételével lezárul.

(2)¹⁵⁸ Az (1) bekezdésben foglaltakat követően a polgármester végső szakmai véleményezési szakasz lefolytatását kezdeményezi az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz benyújtott kérelemmel. A kérelemnek tartalmaznia kell a településrendezési eszköz tervezetét, és az elkészített megalapozó vizsgálatot és alátámasztó javaslatot, valamint annak egy másolati példányát elektronikus adathordozón és a partnerségi egyeztetést lezáró döntést.

(3)¹⁵⁹ Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül kezdeményezi az egyeztető tárgyalást.

(4)¹⁶⁰ Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal az egyeztető tárgyalásra a hely és az időpont megjelölésével, a tárgyalás előtt legalább 8 nappal elektronikus úton, a településrendezési eszköz megküldésével meghívja:

(5)¹⁶³ Ha a településrendezési eszköz készítéséhez vagy módosításához adatok beszerzése szükséges, a polgármester vagy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásért felelős szerv – az (1) bekezdés szerinti véleményeztetést megelőzően – az érintett államigazgatási szervtől az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti előzetes adatszolgáltatást kér elektronikus úton. Az államigazgatási szerv az adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton 5 napon belül teljesíti.

(6)¹⁶⁴ Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyv készül. Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a jegyzőkönyvet és záró szakmai véleményét 8 napon belül megküldi a polgármesternek, a településrendezési eszköz elfogadásához.

42/A. § (1) Az állami főépítészi eljárás esetén a polgármester a településrendezési eszköz tervezetét a záró szakmai vélemény megkérése előtt véleményezteti a partnerekkel a 29/A. § szerint. A polgármester a beérkezett véleményt ismerteti a képviselő-testülettel – a döntés átruházása esetén a döntésre jogosulttal –, amely elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület, illetve átruházás esetén a döntésre jogosult dönt. A vélemény el nem fogadása esetén a döntést indokolnia kell. A partnerségi egyeztetés a döntés dokumentálásával, közzétételével lezárul.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat követően a polgármester elektronikus úton záró szakmai véleményt kér az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz benyújtott kérelemmel.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell

(3a)¹⁶⁷ Ha az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi vagy megyei kormányhivatal jogszabályi ütközést észlel, egyeztető tárgyalást kezdeményez a 40. § (2) bekezdés b) pontja szerint.

(3b)¹⁶⁸ Záró szakmai vélemény akkor adható, ha a (3) bekezdés szerinti valamennyi dokumentum hiánytalanul megküldésre került.

(4) Az állami főépítész hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal záró szakmai véleményét 15 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési eszköz elfogadásához.

43. § (1) A településrendezési eszköz legkorábban:

(2)¹⁷⁰ A polgármester gondoskodik a településrendezési eszköz Étv. 8. § (4) bekezdése szerinti nyilvánosságáról, továbbá az elfogadott településrendezési eszközt vagy módosítását az elfogadást követő 15 napon belül

(3)¹⁷² Amennyiben az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal vagy az eljárásban részt vevő államigazgatási szerv jogszabályi ütközést észlel, haladéktalanul kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál – a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett – a településrendezési döntés jogszerűségével kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.

(4)¹⁷³

43/A. § (1) Az új kézikönyv és településképi rendelet készítése, valamint módosítása során a 28. §-t és 29. §-t, valamint a (2)–(10) bekezdést kell alkalmazni.

(2) A polgármester

(3) A kérelem átvételétől számított 21 napon belül az államigazgatási szerv teljesíti a 9. melléklet szerinti adatszolgáltatási témakörben adatszolgáltatási kötelezettségét, és felhasználásra biztosítja a kézikönyv készítéséhez szükséges adatokat.

(4)¹⁷⁶ A partnerek a kézikönyv és a településképi rendelet készítésénél a 29/A. § (1) bekezdése vagy (7) bekezdés b) pontja szerint javaslatokat, észrevételeket tehetnek, véleményt nyilváníthatnak.

(5) A kézikönyv a (3) bekezdés szerinti javaslatok, észrevételek figyelembevételével, az önkormányzati főépítész közreműködésével készül.

(6) A polgármester az elkészült

(7)¹⁸⁰ A (6) bekezdés szerint megküldött tervezetet a (6) bekezdésben meghatározott szervek – a (9) bekezdés szerinti feltöltést követő naptól számított – 21 napon belül véleményezik. A partnerségi véleményezésre a 29/A. § (7) bekezdés b) pontja az irányadó.

(8) A polgármester az elfogadás előtt ismerteti a képviselő-testülettel a beérkezett véleményeket, az el nem fogadott véleményeket és azok indokolását, egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet, illetve az elfogadott vélemények alapján a kézikönyv tervezetében és a településképi rendelet tervezetében javasolt módosításokat.

(9) A (2) és (6) bekezdések szerinti államigazgatási szervekkel történő egyeztetés a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen történik. A polgármester gondoskodik a kézikönyv és a településképi rendelet digitális egyeztetési felületre történő feltöltéséről. A feltöltésre kerülő szöveges dokumentumokat pdf vagy odt formátumban, a térképi munkarészeket pdf formátumban kell biztosítani. A digitális egyeztetési felületen keresztül biztosítani kell legalább a kézikönyv és a településképi rendelet elérhetőségét, véleményezését és a kidolgozásért felelős szerv számára a vélemények elérését.

(10) A véleményezésre jogosult szervek véleményének digitális egyeztető felületre történő feltöltéséről a véleményező szerv gondoskodik, a feltöltésre kerülő szöveges dokumentumokat pdf vagy odt formátumban kell biztosítani.

(11)¹⁸¹ Amennyiben a véleményezésre jogosult szerv a (7) bekezdés szerinti véleményét határidőn belül nem tölti fel a (9) bekezdés szerinti digitális egyeztető felületre, a véleményezésre jogosult szerv véleménye az eljárás során figyelmen kívül hagyható.

43/B. § (1) A polgármester az elfogadott kézikönyvet és településképi rendeletet, illetve ezek módosítását az elfogadást követő 15 napon belül

(2) Ha

(3)¹⁸⁴ A polgármester gondoskodik a kézikönyv és a településképi rendelet monitorozása érdekében az önkormányzat honlapján nyilvános értékelő felület működtetéséről.

(4) Az önkormányzati főépítész évente egy alkalommal a felületre beérkezett véleményeket kiértékeli és ismerteti a képviselő-testülettel.

44. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az I–VI. fejezet, a 34. alcím, a 47–56. §, az 58–63. §, az 1–12. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.

45. § (1)¹⁸⁵ A 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével elkészített és elfogadott településrendezési eszköz 2021. december 31-ig alkalmazható.

(2)¹⁸⁶ A 2012. december 31-én hatályban lévő, továbbá a 2012. december 31-ét megelőzően hatályban lévő jogszabályok alapján elfogadott településrendezési eszközök 2021. december 31-ig történő módosítása a VI. fejezet eljárási szabályai szerint,

(3)¹⁸⁷ Ha a település vonatkozásában – az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint – az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos szabályaira épülő településrendezési eszköz hatályos, a hatósági eljárások során az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeit (II. és III. fejezet) és jelmagyarázatát, valamint az ezekhez kapcsolódó értelmező rendelkezéseket kell figyelembe venni.

(4)¹⁸⁸ Amennyiben a településrendezési eszköz (2) bekezdés szerinti módosítása a (2) bekezdésben meghatározott határidőig nem lép hatályba, úgy annak elkészítésére, egyeztetésére és elfogadására e rendelet előírásait kell alkalmazni.

46. § (1)¹⁸⁹ A fővárosi kerület esetében, a 2012. december 31-én hatályban lévő, valamint a 2014. június 30-ig elfogadott településrendezési eszköz, továbbá a (2) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja szerint módosított településrendezési eszközök – az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével – 2021. december 31-ig alkalmazható.

(2)¹⁹⁰ A 2012. december 31-én hatályban lévő kerületi településrendezési eszköz

(3)¹⁹³ Az (1) bekezdés szerinti kerületi településrendezési eszköz (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint 2021. december 31-ig módosítható, amennyiben

(4)¹⁹⁵ Amennyiben a kerületi településrendezési eszköz (2) bekezdés szerinti módosítása a (2) és (3) bekezdésben meghatározott határidőig nem lép hatályba, úgy annak elkészítésére, egyeztetésére és elfogadására e rendelet előírásait kell alkalmazni.

(5)¹⁹⁶ Ha a fővárosi kerület vonatkozásában – az (1)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint – az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos szabályaira épülő településrendezési eszköz hatályos, a hatósági eljárások során az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeit (II. és III. fejezet) és jelmagyarázatát, valamint az ezekhez kapcsolódó értelmező rendelkezéseket kell figyelembe venni.

46/A. §¹⁹⁷ (1) A 2012. december 31-én hatályban lévő – e rendelet tartalmi követelményeinek nem megfelelő – koncepció és stratégia legfeljebb az e rendelet tartalmi követelményei szerint készült településszerkezeti terv hatálybalépéséig alkalmazható.

(2) E rendelet tartalmi követelményei szerint készült településszerkezeti terv elfogadását megelőzően – amennyiben e bekezdés hatálybalépéséig erre még nem került sor –, a 2012. december 31-én hatályban lévő – e rendelet tartalmi követelményeinek nem megfelelő – koncepciót az e rendeletben foglalt követelmények szerint módosítani kell vagy új koncepciót kell készíteni.

46/B. §¹⁹⁸ (1) E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 1.) megállapított 1. §-át, 2. § 1a–1c., 2a., 4a. és 9a–9c. pontját, 3. § (4), (6) és (9) bekezdését, 3/A–3/C. §-át, 5. § (2) és (3) bekezdését, 6. § (2) és (2a) bekezdését, 8. §-át, 9. § (4)–(6) és (7a) bekezdését, 10. § (1) bekezdését, 11. § (1), (4)–(7) és (7a) bekezdését, 15. § (6) bekezdését, 16. § (5) bekezdését, 17. § (1) és (2) bekezdését, V. fejezetét, 5., 9. és 12. mellékletét a Mód. Kr. 1. hatálybalépését¹⁹⁹ követően megkezdett eljárásokban készülő és módosuló koncepciónál, stratégiánál, településrendezési eszköznél, kézikönyvnél, településképi rendeletnél és településkép-érvényesítési eszköznél kell alkalmazni azzal, hogy a Mód. Kr. 1. hatálybalépésekor²⁰⁰ folyamatban lévő településrendezési eszköz készítésénél, módosításánál az e rendelet szerinti új településképi követelményt már nem lehet meghatározni, továbbá a Mód. Kr. 1. hatálybalépésétől az építészeti örökség helyi védelméről szóló, a reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, valamint a településképi véleményezési és a településképi bejelentési eljárás sajátos jogintézményekről szóló rendelkezések már csak a településképi rendeletben helyezhetők el.

(2) E rendeletnek a Mód. Kr. 1.-gyel megállapított 20–23. alcímét, 32. § (1) bekezdés d) pontját, 32. § (3) bekezdését, 32. § (4) bekezdés b) pontját, 32. § (6) és (6a) bekezdését, 32. § (7) bekezdését, 34. § (2) bekezdés c) pontját, 37. § (2) bekezdés a) pontját, 37. § (4) bekezdés a) pontját, 38. § (2) bekezdés nyitó szövegrészét, 38. § (2) bekezdés a) pontját, 38. § (3) bekezdését, 40. § (1) bekezdését, 41. § (2) bekezdés a) pontját, 42. § (1) és (2) bekezdését, 42. § (4) bekezdés c) és d) pontját, 42. § (5) bekezdését, 30/A. alcímét, 43. § (1) bekezdés c) pontját, 43. § (2) és (4) bekezdését, 31/A. alcímét a Mód. Kr. 1. hatálybalépését²⁰¹ követően megkezdett eljárásokban készülő és módosuló koncepciónál, stratégiánál és településrendezési eszköznél kell alkalmazni.

(3)²⁰²

(4) A Mód. Kr. 1. alapján megállapított településképi rendelet hatálybalépéséig nem lehet alkalmazni a helyi építési szabályzat – a főváros esetében a kerületi építési szabályzat, illetve a fővárosi önkormányzat által megállapított építési szabályzat – vagy egyéb önkormányzati rendelet azon rendelkezését, amely kifejezetten tiltja, vagy lehetetlenné teszi a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében már meglévő légvezetékes vagy meglévő szabadvezetékes fizikai infrastruktúra elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti felhasználását.

(5)²⁰³ Helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt a településképi rendelet hatálybalépéséig, de legkésőbb 2018. december 31-ig – hatóság által engedélyezett vagy elrendelt bontás kivételével – nem lehet lebontani.

(6)²⁰⁴ Az egyes építésügyi és örökségvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 40/2017. (III. 7.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 2.) megállapított (5) bekezdést a Mód. Kr. 2. hatálybalépésekor folyamatban lévő bontási engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell.

46/C. §²⁰⁵ (1) E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról szóló 157/2017. (VI. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.Kr.3.) megállapított 9. § (9) bekezdését, a 16. § (8) és (9) bekezdését a Mód.Kr.3. hatálybalépésekor²⁰⁶ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A 45. § (2) bekezdés szerinti módosítások során alkalmazható a Mód.Kr.3. alapján megállapított OTÉK 20/A. §-ában és az OTÉK 2. melléklet 12. sorában az általános gazdasági területfelhasználási egységre meghatározott követelmény.

(3) A Mód.Kr.3. alapján megállapított OTÉK 20/A. §-ának e rendelet szerinti alkalmazása során a településszerkezeti tervben a 6. melléklet I. területfelhasználási módok jelölése táblázatának 3. Gazdasági terület sorában meghatározott G jelölést és színt kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdésben foglaltakat a Mód.Kr.3. hatálybalépésekor²⁰⁷ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható.

46/D. §²⁰⁸ (1) E rendeletnek az egyes építési beruházások országkép- és településképvédelmi szempontú véleményezésének megvalósítása érdekében szükséges kormányrendelet-módosításokról szóló 476/2017. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.Kr. 4.) megállapított 17/E. alcímét a Mód.Kr. 4. hatálybalépésekor folyamatban lévő, 17/E. alcím szerinti építési beruházások esetében is alkalmazni kell.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés rendelkezéseit azon építési beruházás esetében, amelyre nézve a Mód.Kr. 4. hatálybalépésekor²⁰⁹

(3) Az (1) bekezdés szerinti építési beruházások esetében a rendelkezésre álló építészeti-műszaki dokumentációt, annak hiányában a 23/I. § szerinti vázlattervet kell előzetes településképi vélemény kialakítása céljából megküldeni.

46/E. §²¹⁰ E rendeletnek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 16/2018. (II. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.Kr.5.) megállapított rendelkezéseit, a 22. § (10) bekezdés és a 43/A. § (6) bekezdés kivételével a Mód.Kr.5. hatálybalépésekor²¹¹ folyamatban lévő kézikönyv és településképi rendelet egyeztetése során is alkalmazni kell.

46/F. §²¹² E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a toronyházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló 150/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.Kr. 6.) megállapított 26. § (1) bekezdés a) pontját és 26. § (2) bekezdését a Mód.Kr. 6. hatálybalépésekor²¹³ folyamatban lévő építésügyi hatósági eljárásokban és településképi véleményezési eljárásokban is alkalmazni kell.

46/G. §²¹⁴ E rendeletnek a településtervezéssel és területrendezéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.7.) megállapított 6. § (2b) bekezdését, 42. § (2) bekezdését, 42/A. § (3a) és (3b) bekezdését, valamint 2. mellékletét a Mód. Kr.7. hatálybalépésekor²¹⁵ folyamatban lévő integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszköz készítése és módosítása során is alkalmazni kell.

46/H. §²¹⁶ E rendeletnek a településtervezéssel összefüggésben az örökségvédelmi feladatellátás egyszerűsítését szolgáló kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2019. (III. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.8.) megállapított 38/A. §-át, 43/A. § (6) bekezdés b) és c) pontját és 9. mellékletét a Mód. Kr.8. hatálybalépésekor²¹⁷ folyamatban lévő településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településrendezési eszköz, településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet készítése és módosítása, illetve az ezekhez kapcsolódó adatszolgáltatás során is alkalmazni kell.

46/I. §²¹⁸ E rendeletnek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 269/2019. (XI. 19.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.9.) megállapított 11. § (9)–(12) bekezdését a MódR9. hatálybalépésekor²¹⁹ folyamatban lévő, új lakóterület kijelölésére irányuló településrendezési eszköz készítése és módosítása során is alkalmazni kell.

46/J. §²²⁰ E rendeletnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatásköreinek változásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 196/2020. (V. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.10.) megállapított 9. mellékletét a Mód. Kr.10. hatálybalépésekor²²¹ folyamatban levő településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településrendezési eszköz, településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet készítése és módosítása során is alkalmazni kell.

47. §²²²

48. §²²³

49. §²²⁴

50. §²²⁵

51. §²²⁶

52. §²²⁷

53. §²²⁸

54. §²²⁹

55. §²³⁰

56. §²³¹

57. § Nem lép hatályba az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet

58. §²³²

59. §²³³

60. §²³⁴

61. §²³⁵

62. §²³⁶

63. §²³⁷