326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – fenntartótól függetlenül kiterjed a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott köznevelési intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatottakra, azok munkáltatójára, valamint a minősítő vizsga és a minősítési eljárás megszervezésében és lefolytatásában részt vevőkre függetlenül attól, hogy a köznevelési intézmény önálló intézményként vagy másik intézmény szervezetéhez tartozva, szervezetileg összevonva működik.

(2)² A IV. fejezet hatálya – a 12. és a 14. alcím, valamint a 32. § (5)–(6) bekezdése és a 32/A. § kivételével – csak a közalkalmazottakra terjed ki.

(3) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola pedagógus-munkakörben foglalkoztatott dolgozóira is.

(4)³ A II. Fejezet hatálya – a 16., 17., 18. és 19. § kivételével – fenntartótól függetlenül kiterjed a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben, továbbá az egységes óvoda-bölcsődében felsőfokú végzettséggel kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottakra is.

(5) Az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 322/2004. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján az Európai Iskolában pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra a külföldi munkavégzésük időtartama alatt e rendelet besorolási szabályait nem kell alkalmazni.

1/A. § E rendelet alkalmazásában:

2. § (1)⁷ A köznevelési intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két év gyakornoki idő kikötése kötelező.

(2)⁸ A két év gyakornoki időbe a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlat idejét be kell számítani azzal, hogy gyakornoki időként a két évből hátra levő időt kell – a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a kinevezésben, a munkaszerződésben rögzíteni. Ha az ilyen módon számított gyakornoki idő lejárta és a minősítő vizsga között kevesebb, mint egy hónap lenne hátra, a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésének megfelelő mértékben, de legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani.

(3)⁹ Ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti két év szakmai gyakorlattal, de nem rendelkezik a 6. § (3) bekezdése szerinti hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, számára – kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett – hat hónap gyakornoki időt kell kikötni.

(4) Ha a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt sikertelen minősítő vizsgát tett pedagógus létesít újabb foglalkoztatási jogviszonyt, számára két év gyakornoki időt kell kikötni.

(5) Ha a pedagógus határozott időre szóló foglalkoztatási jogviszonyának időtartama rövidebb, mint a gyakornok számára megállapítandó gyakornoki idő, akkor a gyakornoki időt a határozott idő lejártáig kell kikötni.

(6) A gyakornok

(7) A (6) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a gyakornoki idő a minősítő vizsga sikeres letételének időpontjáig tart.

(8) Ha a gyakornok minősítő vizsgája sikeres volt, őt a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

(9) A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a pedagógus minősítő vizsgája sikertelenül zárult. A meghosszabbított gyakornoki időre az (1)–(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg.

(10) Ha a (9) bekezdés szerint megismételt minősítő vizsga is sikertelenül zárult és a pedagógus pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, az (1)–(9) bekezdésben, valamint az Nkt. 64. § (8) bekezdésében foglaltakat ismételten alkalmazni kell.

(11) A munkáltató a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor köteles írásban tájékoztatni a gyakornokot a minősítő vizsga esedékességének időpontjáról. Ha a minősítő vizsga időpontja – különösen a foglalkoztatási jogviszony szünetelése miatt – módosul, erről a gyakornokot írásban tájékoztatni kell.

3. § (1) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus e besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvétel teljesítésének időpontját a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában.

(2)¹¹

(3) A minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, ha a minősítési eljárás sikertelen volt. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban – a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított – két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor. A megismételt minősítési eljárás lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor.

(4) Ha a megismételt minősítési eljárást nem teljesítő pedagógus pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a foglalkoztatási jogviszony létesítésétől számított két év elteltével újabb minősítési eljárásban kell részt vennie. Az újabb minősítési eljárás során – a minősítés eredményétől függően – az Nkt. 64. § (8) bekezdését kell alkalmazni.

(5) A sikeres minősítési eljárás alapján a pedagógust Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni.

3/A. §¹² Ha az Nkt. 36. § (1) bekezdésben meghatározott nevelési-oktatási intézményben szolgálati viszony keretében pedagógus munkakörben foglalkoztatottnak a szolgálati viszonya megszűnik és legalább nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint ezt követően pedagógus munkakörre közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít, a pedagógust Pedagógus I. fokozatba kell besorolni és biztosítani kell számára – a Pedagógus II. fokozathoz előírt várakozási idő követelményének mellőzésével – a Pedagógus II. fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban való részvételt.

4. § (1) Az a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki rendelkezik

(1a)¹³ Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a Mesterpedagógus fokozat megszerzésére történő jelentkezésekor tett nyilatkozata szerint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként részt venni, szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot ellátni szándékozó pedagógus esetében a minősítési eljárás eredményes befejezésének feltétele, hogy az ezzel kapcsolatos, a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben [a továbbiakban: 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet] meghatározottak szerinti pedagógus továbbképzésben vegyen részt és azt legkésőbb a pályázat feltöltési határidejének időpontjáig sikeresen befejezze.

(1b)¹⁴ Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a vezetői vagy magasabb vezetői feladatok ellátásához kapcsolódó Mesterprogramot megvalósítani szándékozó pedagógus esetében a minősítési eljárásra való jelentkezésnek és az eljárás eredményes befejezésének feltétele, hogy a pedagógus a jelentkezéskor és az eljárás teljes időtartama alatt rendelkezzen vezetői vagy magasabb vezetői megbízással, vagy – munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógus esetén – ennek megfelelő vezetői munkakörrel.

(2)¹⁵ A sikertelenül zárult minősítési eljárás megismétlésére legkorábban a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor.

(3)¹⁶ Azt a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógust, aki sikeresen vett részt a minősítési eljárásban és az adott tevékenységhez kapcsolódóan az (1a) vagy (1b) bekezdésben meghatározott egyéb feltételeket sikeresen teljesítette, Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni.

(4)¹⁷ A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a Mesterpedagógus fokozatba való besorolás feltétele, hogy ha a pedagógus szándéka

5. § (1)¹⁸ Az a Pedagógus II. vagy az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki a munkaköre ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal, vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozattal (dr. univ.), továbbá tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, Kutatótanár pályázat alapján minősítésben vehet részt. Ha a Kutatótanári pályázat elbírálása sikeres volt, a pedagógust Kutatótanár fokozatba kell besorolni.

(2)¹⁹ A Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás megismétlésére a 3. § (3) bekezdésének első és második mondatában foglaltak szerint kerülhet sor.

(3) Kutatótanár fokozatba

6. § (1)²¹ A magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni

(1a)²³ Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor foglalkoztatási időnek kell tekinteni azt az időt is, amely alatt a pedagógus munkakör betöltése olyan, az adott pedagógus-munkakör betöltésre jogosító külföldön szerzett szakképesítés vagy szakképzettség alapján történt, amelynek külön törvény szerinti elismerése a minősítő vizsgán vagy a kötelező minősítési eljárásban való részvétel vagy a nem kötelező minősítési eljárásra vagy pályázati eljárásra történő jelentkezés rögzítésének időpontjában már megtörtént.

(2)²⁴ A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az (1) bekezdésben foglaltakon kívül szakmai gyakorlatnak kell tekinteni az alábbi foglalkoztatási jogviszonyok keretében:

(3) Ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik az (1) és (2) bekezdés szerint számított két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben, vagy részben az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogviszonyban, részben más munkakörben szerzett legalább hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól és a Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.

(3a)²⁵ A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltőkre nem alkalmazható.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a gyakornok legalább egy alkalommal sikertelen minősítő vizsgát tett.

(4a)²⁶ Azt a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyt, aki az (1) bekezdés a)–g) és i) pontjában felsorolt jogviszonyokban rendelkezik két év szakmai gyakorlattal, Pedagógus I. fokozatba kell sorolni.

(5) Ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy korábbi munkáltatója a besoroláskor szakmai gyakorlatként vette figyelembe a (2) bekezdésben szereplő időt, és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy ezt követően nem a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben létesít foglalkoztatási jogviszonyt, a korábban figyelembe vett szakmai gyakorlat időtartama emiatt utóbb nem csökkenthető.

6/A. § (1) A 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt jogviszonyokban szerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 napos időtartam felel meg.

(2) A szakmai gyakorlat megállapításakor az azonos időtartamra figyelembe vehető több, egyidejűleg fennálló jogviszony közül csak egy jogviszony számítható be.

(3) A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be

(4) A (2) bekezdésben, valamint a (3) bekezdés b) pontjában meghatározottaktól eltérően, ha a pedagógus egyidejűleg több részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyban állt, és ezekben a szerződésben vagy kinevezésben foglalt heti munkaidő az Mt. szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt százalékát elérte, ezt az időszakot el kell ismerni szakmai gyakorlatként.

7. § (1) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó indikátorok alapján minősítő bizottság értékeli a pedagógus tevékenységét.

(2) A pedagóguskompetenciák:

(3)³³ A pedagóguskompetenciák adott munkakörre vonatkozó értelmezését a pedagógiai szakszolgálati intézményben és a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, továbbá a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynél foglalkoztatottakra az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá és az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) közzéteszi a honlapján. Ezen munkakörök esetében a pedagóguskompetenciák értékelésekor a (2) bekezdésben felsorolt kompetenciák közül csak a munkakör ellátásával összefüggésben értelmezhetőket kell figyelembe venni.

8. § (1) A minősítő vizsga és a Pedagógus II. fokozat megszerzéséhez szükséges minősítési eljárás részei:

(1a)³⁵ A Gyakornok fokozatba besorolt, pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott a nevelési, vagy tanítási félévenként legalább öt, a pedagógus szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő tanórát, vagy foglalkozást köteles látogatni (a továbbiakban: hospitálás), amelyről a szakmai megállapításait is magában foglaló hospitálási naplót vezet.

(1b)³⁶ A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében a minősítő vizsga – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – magában foglalja

(2) A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás részei:

(3) A Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás részei:

(4)³⁸ A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás része a pályázati információk értékelése, felkészülés a bemutató portfólióvédés lebonyolítására, ennek során – a minősítő bizottság által – a feltöltött bemutató portfólió alapján megfogalmazott kérdéseknek a portfólióvédés előtt legalább öt nappal a pedagógus részére történő eljuttatása.

(5)³⁹ A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógusnak – kivéve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként részt vevő, szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot ellátó pedagógust – a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba sorolásától számított ötödik naptári évben – az adott fokozatba sorolás megtartása érdekében – a Mesterpedagógus, illetve Kutatótanár pályázatát meg kell újítania. A megújítás keretében a pedagógusnak a pályázata megvalósulását kell értékelnie, továbbá az előző Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba sorolás megszűnését követő időszakra szóló öt év Mester- vagy Kutatóprogramját bemutatnia.

(6) Ha a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus a pályázatát nem újítja meg, őt vissza kell sorolni a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatba történt besorolását megelőzően elért legmagasabb fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.

9. §⁴⁰ (1) A pedagógusértékelési eszközök – így különösen a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során használt értékelőlapok, megfigyelési, értékelési szempontok, feldolgozási segédletek, a portfólió, a Mesterpedagógus és Kutatótanár pályázat részletes követelményei – egységesek és nyilvánosak. A pedagógusértékelési eszközöket – a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynél foglalkoztatott pedagógusok munkaköri feladatainak sajátosságaira is figyelemmel – az OH dolgozza ki, a miniszter hagyja jóvá.

(2)⁴¹ A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra irányadó helyi értékelési szabályzat tartalmazza legalább

(3) A helyi értékelési szabályzatot a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal az 5. melléklet szerinti mintaszabályzat alapján köteles elkészíteni az intézmény, mely helyi értékelési szabályzat kiegészíthető a köznevelési intézményben betöltött nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben ellátandó feladatok és az azokhoz kapcsolódó értékelési szempontok részletes leírásával.

(4) A helyi értékelési szabályzat kiadása előtt az intézmény vezetője kikéri az alkalmazotti közösség véleményét. A szabályzatot az intézmény honlapján közzé kell tenni.

9/A. § (1) Az óra, a foglalkozás látogatása a minősítő vizsga és a Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás esetén kettő, a pedagógus által tartott foglalkozás, tanóra látogatását, megbeszélését, elemzését, értékelését, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus esetén munkaköri feladatai ellátásának értékelését foglalja magában, amelyet a minősítő bizottság kijelölt tagja végez.

(2) A gyakornok minősítő vizsgája esetében az óra, foglalkozás látogatásán és megbeszélésén a mentor is részt vehet.

(3)⁴² A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, Gyakornok besorolásban foglalkoztatottak esetén, ha a hospitálás feltételei a munkáltatónál nem biztosíthatóak, a hospitálást biztosító nevelési-oktatási intézményt – az intézményvezető kezdeményezésére – az OH jelöli ki a munkáltatóval azonos településen lévő, vagy ahhoz legközelebb – az OH helyi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat biztosító szervezeti egységei működési területén – található, a hospitálás lebonyolításának feltételeivel rendelkező intézmények közül.

9/B. § (1) A Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló minősítő vizsga vagy minősítési eljárás keretében feltöltött portfólió tartalmazza:

(2) A (1) bekezdésben meghatározott portfólió a pedagógus választásától függően tartalmazhatja:

(3) A portfólióvédés alkalmával a pedagógus a portfólióban szereplő dokumentumok alapján bemutatja pedagógiai munkásságát, önértékelését, valamint reflektál a minősítő bizottság 8. § (1) bekezdés d) pontja szerint feltett kérdéseire.

(4) A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárás keretében feltöltött pályázat tartalmazza:

(4a)⁴⁵ Az együttműködési megállapodás a – 8. § (5) bekezdése szerint a pályázat megújítására vonatkozó kötelezettséggel érintett – Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatra irányuló minősítési eljárásban részt vevő pedagógus és az őt foglalkoztató köznevelési vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény, továbbá – a felek szándékától függően – harmadik személy (a továbbiakban: külső szakmai partner) között a pályázat megújításáig terjedő időre szólóan létrejött megállapodás, amelyben rögzíteni kell:

(5)⁴⁶ A Mesterpedagógus pályázat bemutatása és védése alkalmával a pedagógus a pályázatban szereplő dokumentumok alapján bemutatja a szakmai életútját, annak elemzését, bemutató portfólióját, Mesterprogramját, valamint reflektál a minősítő bizottság 8. § (4) bekezdésében foglaltak szerint feltett kérdéseire.

(6)⁴⁷ A (3) bekezdés szerinti portfólióvédés részletes szabályait, a (4) bekezdés szerinti pályázat tartalmára vonatkozó részletes szabályokat, a 8. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felkészülési terv részletes szabályait, valamint a 9. § (1) bekezdése szerinti pedagógusértékelési eszközöket a miniszter által elfogadott Útmutató tartalmazza, amelyet az OH a honlapján közzétesz. A minősítő vizsga vagy minősítési eljárás során a portfólió vagy pályázat feltöltését lehetővé tévő informatikai hozzáférés megnyíltakor hatályos Útmutató szerint kell eljárni.

10. § (1) A miniszter a következő naptári évre (a továbbiakban: minősítési év) vonatkozóan minden év február utolsó napjáig a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi

(2) A minősítési keretszámot

(3)⁴⁹ A keretszám nem lehet kevesebb, mint a minősítési évben

10/A. § (1) Az intézményvezető a minősítő vizsga és a kötelező minősítési eljárás esedékességét hivatalból rögzíti az informatikai rendszerben.

(2)⁵⁰ A nem kötelező minősítési eljárás lefolytatását a pedagógus a jelentkezési lapon a minősítés évét megelőző év március 31-ig kezdeményezi az intézményvezetőnél. Ha a foglalkoztatási jogviszony a határidő lejártakor több mint 30 napja szünetel, a nem kötelező minősítési eljárás nem kezdeményezhető.

(2a)⁵¹ Ha a pedagógus foglalkoztatási jogviszonya a minősítési eljárás befejezését megelőzően – az áthelyezéssel történő megszűnés esetét kivéve – megszűnik és ezt követő hat hónap eltelte után új pedagógus-munkakörre szóló foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a nem kötelező minősítési eljárásban való részvételét a várakozási idő leteltét követően kezdeményezheti. A várakozási idő a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony létesítése között eltelt idő, de legfeljebb két év. E rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az intézmény vezetőjének írásba foglalt kezdeményezése alapján a kinevezésben, vagy a munkaszerződésben szereplő munkakört nem pedagógus-munkakörre módosították, és a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követően kerül sor újabb, pedagógus-munkakörre szóló foglalkoztatási jogviszony létesítésére.

(2b)⁵² Az intézményvezető a jelentkezést köteles az informatikai rendszerben rögzíteni.

(2c)⁵³ A nem kötelező minősítési eljárásban a pedagógus a jelentkezését az OH-hoz intézett írásbeli nyilatkozatával a portfólióvédés vagy a pályázat védését megelőző napig vonhatja vissza.

(3)⁵⁴ Az intézményvezető a rögzítést a minősítés évét megelőző év április 15-ig hajtja végre. Ettől eltérően, ha

(4)⁵⁵ A minősítő vizsga vagy a minősítési eljárás kezdete

(5) Az informatikai rendszerben történő rögzítéskor meg kell jelölni azt a munkakört, amellyel összefüggésben a minősítő vizsga, a minősítési eljárás lefolytatására sor kerül, továbbá – tanár munkakörben foglalkoztatott gyakornok, illetve pedagógus esetén – az általa a jelentkezéskor legalább heti két órában tanított tantárgyak közül a minősítő vizsgára, illetve a minősítési eljárásra kiválasztott tantárgyat.

(6) Ha a minősítő vizsga vagy a minősítési eljárás lefolytatásának kötelezettsége megszűnt, vagy a minősítés évében nem kerülhet rá sor, az intézményvezető a rögzített adatot – a kinevezés, illetve a munkaszerződés megszűnését, módosítását, vagy a foglalkoztatási jogviszony szünetelésének kezdetét követő öt munkanapon belül – köteles módosíttatni vagy töröltetni az OH-nak megküldött kérelem útján.

(7)⁵⁶ Az intézményvezető a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak 8. § (1b) bekezdése szerinti minősítő vizsgája eredményét vagy eredménytelenségét a vizsga időpontjától számított öt munkanapon belül rögzíti az informatikai rendszerben. A minősítő vizsgával összefüggő iratokat – közalkalmazott esetén a közalkalmazotti alapnyilvántartás részeként – a munkáltató köteles megőrizni.

(8)⁵⁷

10/B. §⁵⁸ (1)⁵⁹ Az OH a rendelkezésére álló adatok alapján ellenőrzi, hogy a pedagógus megfelel-e a minősítő vizsga, illetve a minősítési eljárás lefolytatása feltételeinek, és a pedagógust az informatikai rendszer útján június 30-ig értesíti arról, ha a minősítő vizsga, illetve a minősítési eljárás lefolytatása feltételeinek nem felelt meg.

(1a)⁶⁰ Az (1) bekezdésben szereplő tájékoztatásnak tartalmaznia kell az OH által megállapított tényállást és annak bizonyítékait, az alapul szolgáló jogszabályhelyeket, az (1b) bekezdésben foglalt jogorvoslati lehetőséget, benyújtásának helyét és határidejét.

(1b)⁶¹ A pedagógus az (1) bekezdés szerinti értesítésben foglaltak megváltoztatását annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a minisztertől kérheti. A miniszter a kérelmet a KIR rendszer adatai, valamint a pedagógus által a kérelméhez csatolt bizonyítékok alapján 30 napon belül bírálja el. A miniszter döntésének tartalmára az (1a) bekezdést kell megfelelően alkalmazni. A miniszter döntése ellen nincs helye további jogorvoslatnak.

(2) Ha az intézményvezető a minősítő vizsgát, a kötelező minősítési eljárást, vagy – a pedagógus határidőig megtett kezdeményezése ellenére – a nem kötelező minősítési eljárásra való jelentkezést nem vagy hibásan rögzítette az informatikai rendszerben, a pedagógus

(3) A kérelmet az OH-n keresztül kell benyújtani.

10/C. § (1) A miniszter – az OH javaslatát mérlegelve – a minősítési évet megelőző év június 20-áig dönt a következő évre vonatkozó minősítési tervről.

(2) A minősítési terv tartalmazza az adott évben a kötelező minősítő vizsgán és minősítési eljáráson részt vevő, valamint – a miniszter mérlegelési jogkörben hozott döntése alapján – a nem kötelező minősítési eljárásban részt vevő pedagógusok nevét, oktatási azonosító számát, és – tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetén – a választott tantárgyat.

(3) A nem kötelező minősítési eljárásban való részvételre jelentkezett pedagógusok minősítési tervbe való felvételénél a kötelezően minősítendő pedagógusok felvételét követően fennmaradó keretszámot a fővárosban és megyénként, továbbá munkakörönként arányosan, a jelentkezők szakmai gyakorlatának és a különös feltételeknek történő megfelelés figyelembevételével kell elosztani a jelentkezők között. Ha a köznevelési intézmény vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény fenntartója valamely megyében vagy a fővárosban az országos átlagos intézményi és pedagógus eloszlástól eltérően az országos átlagot meghaladó mértékben tart fenn köznevelési vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményt, e tényre az intézményében foglalkoztatott pedagógusok minősítési eljárásba történő bevonása során figyelemmel kell lenni.

(4) A miniszter a minősítési terv rá vonatkozó részéről a minősítési évet megelőző év június 30-ig az informatikai rendszer útján értesíti a pedagógust és az intézményvezetőjét.

(5) Az értesítést követően a minősítési évet megelőző év szeptember 30-ig – a foglalkoztatási jogviszonyuk megszűnésére vagy szünetelésére tekintettel – kiesett jelentkezők miatt felszabaduló minősítési keretszámot elsősorban a kötelező minősítésekre, illetve a (3) bekezdés szerinti szempontok mérlegelésével a nem kötelező minősítésekre kell elosztani. A minősítési terv ilyen irányú módosításáról legkésőbb október 15-ig kell az érintetteket az informatikai rendszer útján értesíteni.

10/D. § (1)⁶³ A minősítő vizsgát és a minősítési eljárást – a 10/G. §-ban foglalt eseteket kivéve – legalább három főből álló minősítő bizottság folytatja le.

(2)⁶⁴ A minősítő bizottság elnöke az OH által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglaltak szerinti felkészítésben részt vett. A miniszterrel pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátására köznevelési szerződést kötött egyházi jogi személy által fenntartott köznevelési intézmény pedagógusának minősítése esetén a bizottság elnökeként csak az jelölhető ki, aki az egyház által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény által jóváhagyott szakértői jegyzéken szerepel. Ettől eltérően, a Gyvt. hatálya alá tartozó, egyházi jogi személy által fenntartott intézmény pedagógusának minősítése esetén az egyetértés jogát az adott egyházi jogi személy miniszter által kijelölt egyházi módszertani intézménye gyakorolja, feltéve, hogy van ilyen kijelölt intézmény.

(3) A minősítő bizottság tagjai:

(4)⁶⁷ Az intézményvezető vagy az általa megbízott pedagógus kivételével, a minősítő bizottság tagja, valamint a minősítő bizottság elnöke csak az értékelt pedagógussal azonos vagy magasabb fokozatba besorolt pedagógus lehet.

(5)⁶⁸ A tanár munkakört betöltők minősítő vizsgája és Pedagógus II. besorolási fokozat elérésére irányuló minősítési eljárása esetén a minősítő bizottság egyik tagja végzettségének és szakképzettségének azonosnak kell lennie az értékelt tanárnak a minősítésre való jelentkezésében megjelölt tantárgya tanítására jogosító végzettségével és szakképzettségével. Szakképző iskolában foglalkoztatott pedagógus esetében, ha ez a feltétel nem teljesíthető, a minősítő bizottság egyik tagja olyan személy kell, hogy legyen, aki az Nkt. 98–99. §-ában vagy 3. mellékletében, vagy a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben meghatározottak szerint taníthatja az értékelt tanárnak a minősítésre való jelentkezésben megjelölt tantárgyát. Ilyen személy hiányában a szakképesítésért felelős miniszter által delegált, az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzéken szereplő személyt kell felkérni.

(6) A minősítő bizottságnak nem lehet elnöke vagy tagja

(7)⁶⁹ A (3) bekezdés a) pontja alapján delegált bizottsági tag tekintetében – a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglaltaktól eltérően – nem eredményez összeférhetetlenséget, ha a köznevelési szakértő ugyanannak a szakképzési centrumnak vagy megyei pedagógiai szakszolgálatnak más tagintézményével áll foglalkoztatási jogviszonyban, mint amely a minősítendő pedagógust is foglalkoztatja.

(8)⁷⁰ Ha az összeférhetetlenség alkalmazása miatt nincs az intézményben a (3) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti intézményi delegált tagként kijelölhető személy, helyette az OH által kijelölt, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő vesz részt a bizottságban, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglaltak szerinti felkészítésben vett részt és rendelkezik legalább ötéves vezetői vagy magasabb vezetői gyakorlattal. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az OH elnöke az összeférhetetlenségi szabály megsértésével kapcsolatos panasznak helyt ad és a 12/D. § (3) bekezdése alapján új bizottságot jelöl ki.

(9)⁷¹ Ha az Országos szakértői névjegyzéken nem szerepel olyan kirendelhető szakértő, akinek a minősítő bizottságban való részvétele – a pedagógus minősítésének elbírálásához szükséges ismeretekre tekintettel – szükséges, a minősítési évben

10/E. § (1) A minősítő bizottság elnöke felel a minősítő vizsga, a minősítési eljárás szakszerű és törvényes lebonyolításáért, a minősítő bizottság törvényes működéséért.

(2) Az elnök feladatai különösen:

10/F. §⁷³ A minősítő bizottság a panasz benyújtására nyitva álló – a 12/D. § (2) bekezdésében meghatározott – határidő végét követő munkanapon oszlik fel. Ha a pedagógus panasszal él, a minősítő bizottság a panasz alapján meghozott döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanapon oszlik fel. A panaszeljárásban eljáró új bizottság a tanúsítvány kiadásának napját követő napon oszlik fel. A minősítő vizsga vagy a minősítési eljárás a minősítő vagy bíráló bizottság feloszlásával, vagy ha bizottság összehívására nem került sor, akkor a minősítés vagy pályázat sikertelenségéről szóló tanúsítvány OH általi kiadásával zárul.

10/G. §⁷⁴ (1)⁷⁵ A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy helyi értékelési szabályzat alapján lebonyolított minősítő vizsgáján az intézményvezető látja el a minősítési követelményeknek való megfelelés megállapításával kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezető a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy minősítési követelményeknek való megfeleléséről szóló véleményét írásban indokolni köteles.

(2) A Kutatótanár pályázatot háromfős bizottság bírálja el, melynek egy tagját a Magyar Rektori Konferencia, egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia, további egy tagját a Nemzeti Pedagógus Kar delegálja. A miniszter delegáltja tanácskozási joggal vesz részt a bíráló bizottság ülésén.

(3) A bíráló bizottság

(4) A bíráló bizottság tagjaira alkalmazni kell a minősítő bizottság tagjainak összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat.

11. § (1) Az OH a minősítés évét megelőző év július 31-ig

(2) A köznevelési szakértőt foglalkoztató intézmény vezetője a minősítés évét megelőző év szeptember 1-jéig rögzíti az informatikai rendszerben a munkahét azon napját, amikor a szakértőt a 17/A. § (1) bekezdése szerint a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíti.

11/A. § (1)⁷⁷ A pedagógus legkésőbb a minősítés évét megelőző év november 25. napjáig tölti fel portfólióját vagy pályázatát az informatikai rendszerbe.

(1a)⁷⁸ A portfólió, pályázat feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést a minősítés évét megelőző év június 30-ától – vagy a 10/A. § (3) bekezdés a)–c) pontjában szereplő esetben ettől eltérő időpontban – kell biztosítani úgy, hogy a portfólió, pályázat feltöltésére legalább negyvenöt nap álljon rendelkezésre.

(1b)⁷⁹ A portfóliót feltöltöttnek kell tekinteni, ha az tartalmazza – a 9/B. § (1) bekezdés e) pontja kivételével – a 9/B. § (1) bekezdése szerinti kötelező elemeket. A pályázatot feltöltöttnek kell tekinteni, ha az tartalmazza a 9/B. § (4) bekezdése szerinti kötelező elemeket. Ha az (1) bekezdés alapján sikeresen feltöltött portfólió, pályázat tekintetében hiánypótlás szükséges, a minősítő bizottság elnökének felszólítására a pedagógus azt legkésőbb a portfólióvédést, pályázatvédést megelőző huszadik nap előtt megteheti. Ennek hiányában az OH megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét.

(1c)⁸⁰ Ha a portfólió feltöltése az (1) bekezdésben foglalt időpontig

(2)⁸¹ Ha a pedagógus a portfólió vagy a pályázat feltöltésére vonatkozó, az (1) vagy (1c) bekezdésben előírt határidőt elmulasztja, az OH megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési vagy bírálati eljárás sikertelenségét.

(3)⁸² Ha az (1b) bekezdés alapján sikeresen feltöltött portfólió tekintetében hiánypótlás szükséges, a minősítő bizottság elnökének felszólítására a pedagógus azt legkésőbb a portfólióvédést megelőző huszadik nap előtt megteheti. Ennek hiányában az OH megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét.

(4)⁸³ Ha a minősítési tervbe való felvételt követően a pedagógus munkaköre vagy – tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetében – az általa tanított tantárgy megváltozik, és ennek következtében a pedagógus véleménye szerint a minősítő vizsga, a minősítési eljárás a jelentkezéskor betöltött munkakör vagy megjelölt tantárgy vonatkozásában nem valósítható meg, a pedagógus a változástól számított öt napon belül, de – minősítési eljárás esetében – legkésőbb a portfólióvédés, pályázat védése időpontja előtti harmincötödik napig kezdeményezi az OH-nál portfóliójának vagy pályázatának a változás miatti módosítását. A portfólió vagy pályázat módosítására az OH-nak a kezdeményezés tudomásulvételéről szóló, az informatikai rendszerben megküldött értesítését követő harmincadik napig kerülhet sor. A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást a megváltozott munkakör vagy a tanított tantárgy tekintetében kell lefolytatni.

(5)⁸⁴ A (4) bekezdésben foglaltakon felül, ha a minősítési eljárás kijelölt időpontja a minősítési év szeptember 1-jét követő időszakra esik, a pedagógus – a portfólió vagy pályázat tartalmát érintő változás bekövetkezése esetében – a minősítés évének július 31. napjáig módosíthatja, kiegészítheti portfólióját vagy pályázatát.

(6)⁸⁵ Ha a pedagógus az OH-t a (4) bekezdésben meghatározott határidőt követően értesíti, a nem kötelező minősítési eljárásra csak a következő minősítési évben kerülhet sor.

(7) Ha a munkakör, illetve tantárgy megváltozása a minősítő vizsga, a minősítési eljárás OH által kitűzött időpontját megelőző harmincötödik napot követően következik be,

11/B. § (1) Az OH a minősítési év június 30. napjáig tervezett minősítésekre vonatkozóan a minősítés évét megelőző év december 15. napjáig, a minősítési év szeptember első napját követő minősítésekre vonatozóan pedig a minősítési év augusztus 10. napjáig

(1a)⁸⁷ Ha a minősítő vizsga vagy a kötelező minősítési eljárás rögzítésének a minősítés évét megelőző év április 15-étől eltérő időpontja miatt a pedagógus nem került be az éves minősítési tervbe, vagy az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnt, a rögzítés időpontjától vagy az eljárás felfüggesztésére alapot adó körülmény megszűnésétől számított három hónapon belül – ha még a portfólió feltöltésére sem került sor, öt hónapon belül – le kell folytatni az eljárást.

(2)⁸⁸ Az intézményvezető a rendes munkaidő terhére köteles lehetővé tenni a pedagógus részvételét a minősítő vizsga, minősítési vagy bírálati eljárás pedagógus személyes részvételét igénylő eseményén, valamint a hospitáláson.

(3)⁸⁹ Ha olyan körülmény merült fel, amely a minősítő vizsga, a minősítési eljárás lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti, a pedagógus, a minősítő bizottság elnöke, tagja, vagy az e személyeket foglalkoztató intézmény vezetője (e bekezdés tekintetében a továbbiakban együtt: érintettek) a körülmény tudomására jutásától számított öt napon belül köteles értesíteni az OH-t. Ha szükséges, az OH – az érintettekkel történő egyeztetést követően – módosítja a portfólióvédés, pályázat védése időpontját, a minősítő bizottság elnökének, tagjainak személyét, és erről haladéktalanul értesíti az érintetteket.

(4) Ha a pedagógus neki fel nem róható okból nem tud részt venni a minősítő vizsga, a minősítési eljárás személyes részvételét igénylő eseményén, kérelmére az OH haladéktalanul új időpontot jelöl ki számára. E rendelkezés alkalmazásában fel nem róható ok minden olyan, a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartására, illetve mulasztására. Az új időpont kijelölése iránti kérelmet az ok megjelölésével, az ok felmerülésével egyidejűleg, de legkésőbb az elmulasztott esemény napját követő nyolc napon belül lehet az OH részére benyújtani. Ha a minősítő bizottság vagy az OH azt állapítja meg, hogy a minősítő vizsga, a minősítési eljárás személyes részvételt igénylő eseménye a gyakornoknak, pedagógusnak felróható okból hiúsult meg, a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelennek minősül.

(5)⁹⁰ Ha a (3) vagy (4) bekezdésben vagy a 10/A. § (3) bekezdésében, vagy a 11/A. § (7) bekezdésében foglalt esetben előre nem látható, elháríthatatlan oknál fogva a minősítés évében már nem lehetséges az új időpont kijelölése, legkésőbb a minősítés évét követő év június 30. napjáig terjedő időszakra eső új időpontot kell kijelölni.

12. § (1) A Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozatba történő besorolásra irányuló első minősítő vizsga és a minősítési eljárás díjtalan.

(2)⁹¹ A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás, valamint a Mester- vagy Kutatóprogram módosítására irányuló eljárás díja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, az illetmény számítását megalapozó vetítési alap hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a minősítő vizsgát, minősítési eljárást szervező OH kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. Megismételt minősítő vizsgának, minősítési eljárásnak a magasabb fokozatba történő besorolás megszerzésére irányuló sikertelenül zárult minősítő vizsgát, minősítési eljárást követően az ugyanazon fokozatba történő besorolás megszerzésére irányuló minősítő vizsga, minősítési eljárás minősül.

(3)⁹² A (2) bekezdés szerint díjköteles minősítő vizsga, minősítési eljárás esetén a pedagógus díjfizetési kötelezettségét a 10/C. § (4) bekezdése szerinti értesítést követő harminc napon belül a (2) bekezdés szerint teljesíti. Az OH a pedagógus kérelmére legfeljebb hat hónapos fizetési halasztást engedélyezhet. A díjfizetés elmulasztása esetén az OH a minősítő vizsga, minősítési eljárás, bírálati eljárás sikertelenségét állapítja meg.

(4) A már befizetett díjat a pedagógus, vagy örököse számára, az OH-hoz intézett kérelem alapján vissza kell téríteni, ha a minősítő vizsgát, a minősítési eljárást az OH a 12/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt okból megszüntette.

12/A. §⁹³ (1)⁹⁴ A szakértői, továbbá az OH által szervezett szaktanácsadói feladatokban résztvevő szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus bizonylattal igazolt, jogos költségeinek megtérítésére tarthat igényt.

(2)⁹⁵

12/B. § (1)⁹⁷ A pedagógus a minősítő vizsga és a minősítési eljárás értékelési szempontjainak való megfelelését a minősítő bizottság tagjai egyenként és összességükben az 1. és 1/A. mellékletben meghatározott súlyozási szabályok alapján, egymástól függetlenül értékelik, és értékelésüket az informatikai rendszerben rögzítik. Ha a tagok értékelése egymástól jelentősen eltér, a minősítő bizottság erről egyeztet.

(2)⁹⁸ A minősítő vizsga és a minősítési eljárás részeredményei alapján a portfólióvédés, pályázat védése időpontjától számított tizenöt napon belül összegző értékelést kell készíteni, amely tartalmazza

(3)⁹⁹ A minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikeres, ha az értékelés során a pedagógus-kompetenciák értékelésénél

(4)¹⁰⁰ A Kutatótanár fokozat elérését célzó bírálati eljárás sikeres eredménnyel zárul, ha

(5)¹⁰¹ Az összegző értékelést annak meghozatalától számított öt napon belül a minősítő bizottság elnöke feltölti az informatikai rendszerbe. Az összegző értékelést a pedagógus, valamint az őt foglalkoztató intézmény vezetője számára elérhetővé kell tenni az informatikai rendszerben.

(6)¹⁰² A minősítő vizsga és a minősítési eljárás eredményéről az OH elektronikus tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány kiállítását az összegző értékelés informatikai rendszerbe való feltöltésétől számított tizenöt napon belül, ha a minősítő vizsga vagy minősítési eljárás során a pedagógus mulasztása miatt portfólióvédésre nem került sor, akkor a mulasztás tényének megállapítását követő harminc napon belül, a 11/B. § (5) bekezdésében foglalt esetben legkésőbb a minősítés évét követő év július 31-ig kell elvégezni. A tanúsítványban a pedagógus természetes személyazonosító adatain, oktatási azonosító számán, a tanúsítvány kiállításának dátumán és az OH elnökének aláírásán kívül a következő bejegyzéseket kell szerepeltetni:

(7)¹⁰³ Az OH az intézményvezető által a 10/A. § (7) bekezdése szerint rögzített sikeres minősítő vizsgára vonatkozó adat alapján tanúsítványt állít ki, amely a (6) bekezdésben meghatározott adatokon túlmenően „az intézményi minősítésen megfelelt”, vagy „az intézményi minősítésen nem felelt meg” bejegyzést tartalmazza.

12/C. §¹⁰⁴ (1)¹⁰⁵ A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást, valamint a bírálati eljárást tanúsítvány kiadása nélkül meg kell szüntetni,, ha

(2)¹⁰⁷ Az OH tanúsítványt állít ki a minősítő vizsga, minősítési eljárás, bírálati eljárás sikertelenségéről, ha

(3) A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást, vagy a bírálati eljárást a pedagógus kérelmére fel kell függeszteni

(4) A megszüntetésről, valamint a felfüggesztésről és annak megszűnéséről – kivéve a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott gyakornok minősítő vizsgájának felfüggesztését és megszüntetését – az OH az informatikai rendszeren keresztül, az időpont és a döntés okának megjelölésével az ok tudomására jutását követően haladéktalanul értesíti a pedagógust és az intézményvezetőt.

(5)¹⁰⁸ Ha a nem kötelező minősítési eljárás vagy a bírálati eljárás az (1) bekezdés d) pontja alapján szűnt meg, és a megszűnés időpontjától számított három hónapon belül új munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a jogviszony létesítését követő tizenöt napon belül kérheti az OH-tól, hogy szervezze meg a megszűnt nem kötelező minősítési eljárás vagy a bírálati eljárás követelményei szerinti minősítését. Ennek során a 11/A. § (4) bekezdésében foglalt kérelmet is előterjesztheti. Az OH a kérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a megszervezés a 11/B. § (5) bekezdés alkalmazásával sem lehetséges.

12/D. § (1) Ha a tanúsítványban név-, szám- vagy más elírás van, a hibát az OH hivatalból vagy az érdekelt jelzésére bármikor kijavítja, ha az nem hat ki a döntés érdemére. A javítást az informatikai rendszerben is át kell vezetni.

(2)¹⁰⁹ Ha a tanúsítvány kiadásával lezárult minősítő vizsga – kivéve a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltők minősítő vizsgáját – vagy a minősítési eljárás, bírálati eljárás sikertelen volt, a pedagógus a tanúsítvány kiadásától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül elektronikus úton panasszal élhet az OH-nál. Az OH a határidőben benyújtott panaszban foglaltakat – ha a panasszal érintett eljárás során sor került a pedagógus személyes részvételét igénylő eseményre – a minősítő vagy bíráló bizottság elnöke és tagjai, valamint a pedagógus bevonásával tartott egyeztetés eredménye alapján tizenöt napon belül elbírálja. Ha az OH szükségesnek tartja, az eljárásba szakértőként az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő, köznevelési szakértőt is bevonhat, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglalt felkészítésen részt vett.

(3)¹¹⁰ Az OH

(3a)¹¹¹ Ha a panasszal érintett minősítő vizsga, minősítési vagy bírálati eljárás sikertelenségének megállapítására a portfólió vagy a Mesterpedagógus pályázat védését, vagy a Kutatótanár pályázat elbírálását megelőzően került sor, a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az OH

(3b)¹¹² A (3) bekezdés b) pontja alapján felkért új minősítő vagy bírálati bizottság a 10/D. § és a 10/E. § alapján jár el és értékeli a pedagógus teljesítményét. Az új bizottság tagjai között nem szerepelhet az a személy, akinek az összeférhetetlenségére hivatkozó panasznak az OH elnöke helyt adott. Az új bizottság értékelése alapján kiadott tanúsítvány ellen további panasznak nincs helye.

(4) A pedagógus és a bíráló bizottság közötti szakmai kérdést érintő véleményeltérésre hivatkozással a minősítő vizsga, a minősítési eljárás eredményének vitatására nincs lehetőség.

(5) Ha a tanúsítvány kiadását követően az OH tudomására jut, hogy a pedagógus nem felelt meg a minősítési tervbe való felvétel feltételeinek, a tanúsítványt haladéktalanul visszavonja és erről a pedagógust, valamint az intézményvezetőt egyidejűleg értesíti. A tanúsítvány visszavonására tekintettel a pedagógus illetményét a jövőre nézve kell módosítani. A tanúsítvány kiadását követő három éven túl a tanúsítvány visszavonásának nincs helye.

(6) Ha hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a tanúsítvány visszavonására okot adó feltétel a pedagógus felróható magatartására vezethető vissza, a számára kifizetett illetménytöbbletet, vagy többletbért vissza kell térítenie a munkáltató számára.

12/E. § (1)¹¹³ A minősítő vizsgán, a minősítési eljárásban részt vett pedagógus a minősítő bizottság tevékenységét a portfólióvédést, a pályázat védését követő tizenöt napon belül értékelheti az informatikai rendszerben elérhető értékelési lap felhasználásával. Az OH az értékelést negyedévente, azonosításra alkalmatlan módon továbbítja a minősítő bizottság elnöke és tagjai számára.

(2)¹¹⁴ Az OH a minősítési évet követő év április 30-ig jelentést készít a miniszter részére a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások tapasztalatairól, egyúttal javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására.

13. § (1) A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát vagy minősítési eljárást követő év első napjával kerül sor. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni és a magasabb fokozatba történő besorolást visszamenőleges hatállyal kell elvégezni abban az esetben is, ha

(2) Ha a pedagógus a munkaköréhez jogszabályban előírt újabb szakképzettséget szerez magasabb végzettségi szinten, a magasabb végzettségi szintnek megfelelő illetményalapra az oklevél bemutatását követő hónap első napjától jogosult.

(3) Ha a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus szakképzettséget, őt a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy munkabére, illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető.

14. § (1) A 8. § (5) bekezdése szerinti Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus a program megvalósításának időtartama alatt az intézményvezető vagy – ha a pedagógus intézményvezető – a fenntartó egyetértésével, a 12. § (2) bekezdése alkalmazásával legfeljebb két alkalommal módosíthatja Mester- vagy Kutatóprogramját:

(2) A Mester- vagy Kutatóprogram módosítása iránti kérelmet az OH-hoz kell benyújtani az akadály felmerülésétől számított harminc napon belül, feltüntetve benne a módosítást szükségessé tévő indokot.

(3) A kérelemhez csatolni kell

(4) Az OH

(5) Az (1)–(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni abban az esetben, ha a Mesterpedagógus a Mesterprogram megvalósítása helyett a pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtásában, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként történő részvétel iránt nyújt be kérelmet, és a 4. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel. Ettől eltérően, ha a fokozat megújításáig legfeljebb két év van hátra, az OH a kérelemnek szakértő bevonása nélkül helyt ad.

14/A. § (1) A Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógust az e fokozatba való besorolását megelőzően rá irányadó, de legalább Pedagógus II. fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell visszasorolni, ha

(2) A Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógust foglalkoztató intézmény vezetője, intézményvezetői megbízással rendelkező pedagógus esetében az intézmény fenntartója – a külső szakmai partner bevonásával – évente a szeptember 1. és október 31. közötti időszakban megvizsgálja a Mesterpedagógus, vagy Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus által az átsorolása, vagy az előző vizsgálat óta eltelt idő alatt a Mester- vagy Kutatóprogramja megvalósítása, továbbá az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében végzett tevékenységet. Az intézményvezető, fenntartó az OH-t az ok megjelölésével írásban tájékoztatja arról, ha a Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus a programban vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget. Az intézményvezető, fenntartó a Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus teljesítményének színvonalát ezzel összefüggésben nem értékelheti.

(3) Ha az OH a 14. § (4) bekezdésében meghatározott feltételnek megfelelő szakértő véleménye alapján megállapítja, hogy a Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus a programban vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget, erről értesíti a pedagógust és munkáltatóját.

(4) A pedagógust

(5) Ha a pedagógus visszasorolására az (1) bekezdés a)–d) pontja alapján kerül sor, a visszasorolás időpontját követő két éven belül a pedagógus a fokozat elérése érdekében nem jelentkezhet a minősítési eljárásra.

15. §¹²²

15/A. § (1) A mentorálás célja, hogy a gyakornokot felkészítse a pedagógus életpálya feladataira.

(2) A mentort az intézményvezető jelöli ki a gyakornokkal azonos munkakörben, tanár esetén – ha lehetséges – azonos tantárgy tanítására foglalkoztatott pedagógusok közül.

(3) Óvodapszichológus, iskolapszichológus munkakörben foglalkoztatott gyakornok esetében – ha a nevelési-oktatási intézményben nem áll alkalmazásban olyan pszichológus szakképzettséggel rendelkező személy pedagógus-munkakörben, aki a gyakornok óvodapszichológus, iskolapszichológus mentorálását elláthatná – az intézményvezető kérésére a pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetője a mentori feladatok ellátására óvodapszichológus, iskolapszichológus munkakörben foglalkoztatott, a (2) bekezdésben meghatározott feltétellel rendelkező munkatársát jelöli ki. Ennek feltétele, hogy a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat fenntartója azonos legyen, vagy a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálati intézmény fenntartója között létrejött megállapodás ezt előírja.

(4) A Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény esetében – ha a gyakornok munkakörével azonos pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, a (2) bekezdésben meghatározott feltétellel rendelkező mentor nem jelölhető ki – a mentori feladatokat az intézményvezető vagy döntése alapján a gyakornok közvetlen szakmai felettese látja el.

15/B. § (1) A mentor segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában.

(2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti

(3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, illetve foglalkozási egységét és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, ha a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.

(4) A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, pedagóguskompetenciáinak fejlődését, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. A mentor a gyakornoki idő lezárulta előtt összefoglaló értékelést készít a gyakornoki időszak tapasztalatairól. Ekkor külön féléves értékelést nem kell készíteni. Ha a foglalkoztatási jogviszony a gyakornoki idő lejárta előtt megszűnik, a jogviszony megszűnésekor a mentor soron kívül értékelést készít.

15/C. § (1) Az 1–14/A., valamint a 15/A–15/B. §-ban foglaltakat

(2) A pedagógus-munkakört, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört egyaránt betöltő személy minősítésére és szakmai gyakorlatának számítására a pedagógus munkakört betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

16. § (1) A magasabb vezetői megbízás megszűnését megelőzően legalább tíz évig intézményvezetői megbízással rendelkező pedagógus „címzetes igazgatói” címben és pótlékban részesül, amennyiben intézményvezetői megbízásának lejártát vagy megszűnését követően továbbra is a korábban általa vezetett intézményben marad. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka.

(2) Osztályfőnöki pótlékra jogosult az a pedagógus, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat, kollégiumban, alapfokú művészeti iskolában önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el.

(3) A munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) pótlékra az a pedagógus jogosult, aki intézményi munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) feladatot lát el.

(4) A tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető az intézményvezető-helyettesi pótlék

(4a)¹²⁶ A (4) bekezdés alkalmazásában az október 1-jei gyermek- és tanulólétszám az irányadó.

(5) A tagintézményvezető-helyettes és az intézményegységvezető-helyettes az intézményvezető-helyettesi pótlék alsó határa alapján megállapított pótlékra jogosult.

(6)¹²⁷ Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki

(7)¹²⁸ Gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus jogosult, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő nevelés-oktatását a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi, feltéve, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy ha az általa felkészített gyermekek, tanulók közül a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot.

(8)¹²⁹ A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott jogosult, aki

(9) A pedagógus számára jogszabályban meghatározottak szerint az (1)–(8) bekezdésben meghatározott pótlékokon felül további pótlék is megállapítható.

(10)¹³⁰ Ha az ágazati pótlékot középfokú végzettséggel nem rendelkező munkavállaló vagy közalkalmazott részére kell fizetni, a középfokú végzettséghez kapcsolódó pótlékalappal számolt pótlékra jogosult.

17. § (1)¹³¹ Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

(1a)¹³⁴ Az (1) bekezdés 4., 12. és 15. pontjában meghatározott tevékenység összesen heti négy óra erejéig számít be a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött részébe.

(2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely

(2a)¹³⁵ Pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

(3)¹³⁸ A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.

(4)¹³⁹ A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

(5)¹⁴⁰ A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra.

(6)¹⁴¹ Azokban a kollégiumokban, amelyekben a pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre, a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók – étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli – folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. Ebben az esetben a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként átlagosan száz, legfeljebb százhúsz fős tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva. Ha az e bekezdés szerinti pedagógus részt vesz a 17/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásában, neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti huszonnégy, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti húsz óránál.

(6a)¹⁴² A Pedagógus I. fokozatba való átsoroláshoz szükséges minősítést megszerzett, de Pedagógus I. fokozatba még át nem sorolt pedagógus az Nkt. 62. § (11) bekezdése alkalmazása szempontjából gyakornoknak tekintendő.

(7)¹⁴³

(8)¹⁴⁴ A tankerületi központ által fenntartott iskola intézményvezetője az iskolai tantárgyfelosztást a tankerületi központ vezetőjével egyeztetve készíti el.

17/A. §¹⁴⁵ (1)¹⁴⁶ Ha a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több

(2) A Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény esetén az (1) bekezdés szerinti szakértői, szaktanácsadói tevékenységet végző Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött heti munkaideje nem lehet több

(2a)¹⁴⁸ Az (1) bekezdés szerinti szakértői, szaktanácsadói tevékenységet végző, Mesterpedagógus fokozatba besorolt

(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői, szaktanácsadói tevékenységet végző Mesterpedagógus fokozatba besorolt nevelőszülői hálózat szakmai vezetője, gyermekotthon vezető, javítóintézeti otthonvezető esetében a munkaidő-kedvezmény nyolc óra.

(3a)¹⁴⁹ Annak a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusnak, aki osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői vagy a tanulók önszerveződését segítő feladatot lát el, a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a kerekítés általános szabályai alkalmazásával nem lehet kevesebb, mint a munkaköre szerint rá irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának hetvenöt százaléka, vezetőpedagógus esetén heti kilenc óra, vezető óvodapedagógus esetén heti húsz óra.

(4)¹⁵⁰ A (2)–(3) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt úgy kell biztosítani, hogy a pedagógust hetenként legalább egy munkanapra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt az intézmény vezetője az OH-nak – vagy szaktanácsadói feladatok ellátása esetén a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménynek – a szakértői, szaktanácsadói feladatokra az adott minősítési naptári évre szóló megbízása alapján köteles biztosítani.

(6) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott munkaidő-kedvezményben részesülő pedagógus egy tanítási évben legfeljebb huszonöt tanítási napon az OH felkérésére

(7) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában részt vevő pedagógus, az ott meghatározott munkaidő-kedvezmény terhére, a (6) bekezdésben meghatározott huszonöt alkalommal történő felkérésen felül

(8)¹⁵² Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt, a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással – vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást vagy javítóintézeti nevelést nyújtó intézmény esetén a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal le nem kötött részében, bölcsőde esetén a teljes munkaidő kötött munkaidőn belüli részében – heti két órában

(9) A köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízással rendelkező vagy ilyen munkakört betöltő pedagógus szakértői, szaktanácsadói feladatainak ellátásába – legfeljebb öt minősítő vizsgához, minősítési eljáráshoz kapcsolódó alkalom erejéig – be kell számítani azt is, amikor a minősítő bizottságnak az intézményvezető vagy az intézményvezető által megbízott tagjaként jár el.

(10)¹⁵³ A Kutatótanárt a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részéből heti két óra munkaidő-kedvezmény illeti meg a Kutatóprogramjában foglaltak, valamint az együttműködési megállapodásban vállaltak teljesítése érdekében végzett tevékenység céljára.

(11) Ha az e §-ban felsorolt feladatokat ellátó Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neki felróható okból egy éven belül két alkalommal nem tesz eleget a (6) és (7) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek, az OH a felróható ok megjelölésével értesíti erről a pedagógus munkáltatóját. A munkáltató a pedagógus Mesterpedagógus besorolását azonnali hatállyal visszavonja, ha az értesítésben foglaltakat megalapozottnak találja.

(12) A (11) bekezdés alkalmazásában a pedagógusnak felróható ok minden olyan esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartásával áll közvetlen okozati összefüggésben. A besorolás visszavonásakor a pedagógust Mesterpedagógus fokozatba történt besorolását megelőzően elért legmagasabb fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.

(13)¹⁵⁴

18. §¹⁵⁵ A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá az üzemi tanács vagy a közalkalmazotti tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen.

19. § (1) A köznevelési intézmény munkatervében – az intézményi feladatokkal összhangban – meg kell tervezni

(2) A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga napjait, továbbá a minősítésben és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben történő részvétel napjait a munkatervben a közreműködő pedagógusok tekintetében tanítás nélküli munkanapként kell megtervezni.

(3) A munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél, és az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

20. § (1)¹⁵⁶ Az alkotói szabadság az OH által kijelölt köznevelési szakértőnek a pedagógus szakmai munkatervére vonatkozó javaslatára, a munkáltató engedélye alapján vehető igénybe.

(2) Az Nkt. 65. § (6) bekezdésében foglalt tíz év számításánál a pedagógus-, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni. A minősítő bizottság ellenőrzi a munkatervben megfogalmazottak teljesítését.

(3) A fizetés nélküli alkotói szabadság tartamába az igénybevétel évében járó alap- és pótszabadság nem számítható be.

(4) Az alkotói szabadság idején a pedagógus legfeljebb a fizetés nélküli szabadságot megelőző utolsó havi illetménye pótlékok nélkül számított összegének mértékéig állami ösztöndíjat kaphat.

21. § A köznevelési intézményben – az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül –

22. § (1) A 21. §-ban rögzített magasabb vezetői, vezetői megbízást – a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – az év során bármikor, öt évre kell adni. A határozott idő lejártát követően a közalkalmazott – az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel – az e §-ban meghatározott eljárás lefolytatásával ismételten megbízható magasabb vezetői, vezetői feladat ellátásával.

(2)¹⁵⁹

(3) Az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb vezetői megbízás akkor adható, ha azzal a nevelőtestület legalább kétharmada egyetért.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a fenntartói írásbeli kezdeményezés nevelőtestületnek történő átadásától számított legalább tizenöt napot kell biztosítani a nevelőtestületi egyetértő nyilatkozat megadására.

(5)¹⁶⁰ Az intézményvezetői pályázati eljárás előkészítésével összefüggő feladatokat – ide nem értve a pályázati feltételek meghatározását – a tankerületi központ vezetője, a köznevelési intézményt fenntartó települési önkormányzat jegyzője, más fenntartó esetén a megbízási jogkör gyakorlójának megbízottja (a továbbiakban: pályáztató) látja el.

(6)¹⁶¹ Az intézményvezetői magasabb vezetői megbízásra irányuló pályázati felhívást – a Kjt. 20/A. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl – a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell, egyéb magasabb vezetői, vezetői megbízás esetén közzé lehet tenni. A pályázat benyújtásának határidejét ezekben az esetekben is a személyügyi központ internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani.

(7) A pályázati felhívásnak a Kjt. 20/A. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

23. § (1) A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, és az intézményt megismerhessék.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai önéletrajzát, a vezetési programját, továbbá a pályázati felhívásban megfogalmazott feltételeknek történő megfelelés hitelt érdemlő igazolását, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul személyes adatainak a pályázattal kapcsolatos kezeléshez, továbbításához.

(3) A pályáztató a pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához – a pályázatnak a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva – legalább harminc napot köteles biztosítani (a továbbiakban: véleményezési határidő).

(4) A nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) az Nkt. 70. § (2) bekezdés j) pontja alapján a véleményezési határidőn belül alakíthatja ki szakmai véleményét a vezetési programról. A pályázati eljárásban lehetővé kell tenni, hogy a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) mellett a vezetési programról véleményt nyilváníthasson a Nemzeti Pedagógus Kar illetékes területi szerve.

(5) A pályáztató a pályázattal együtt megküldi a megbízási jogkör gyakorlójának a kialakított véleményeket, vagy tájékoztatja a megbízási jogkör gyakorlóját, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési jogukkal.

(6)¹⁶² A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében az illetékes tankerületi igazgató a pályázattal együtt megküldi az oktatási központ vezetőjének a kialakított véleményeket, vagy tájékoztatja, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési jogukkal.

(7)¹⁶³ Az oktatási központ vezetője és a tankerületi központ vezetője az eljárás jogszerűségéről szóló nyilatkozatát, és – több pályázó esetén – a pályázatok rangsoráról kialakított indokolt javaslatát megküldi a miniszternek.

(8) A pályázatot a véleményezési határidő lejártát követő harminc, ha az elbírálásra váró pályázatok száma a huszonötöt eléri, hatvan napon belül el kell bírálni. Ha a megbízási jogkört közgyűlés vagy képviselő-testület gyakorolja, a pályázatokat a közgyűlés, képviselő-testület részére a véleményezési határidő lejártát követő harmincadik, illetve hatvanadik napot követő első testületi ülésre be kell nyújtani.

24. § (1)¹⁶⁴ Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül – e bekezdésben foglaltak szerint – legfeljebb egy évig láthatók el. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel. Ilyen megbízás hiányában az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni.

(2)¹⁶⁵ Új köznevelési intézmény vagy szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység, tagintézmény kialakításakor nyilvános pályázat kiírása nélkül, szervezési feladatok ellátására szóló vezetői megbízás adható. A megbízás legfeljebb a tevékenység megkezdését követő évre szólhat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott vezetői megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. A vezetői megbízáshoz be kell szerezni a helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény.

25. § (1) Az intézményvezetői megbízásnál a szakmai gyakorlatba beszámít

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat időtartamába foglalkoztatási jogviszony esetén nem számít be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszony azon időtartama, amikor a foglalkoztatás nem érte el a teljes munkaidő huszonöt százalékát.

26. § (1) A nevelési-oktatási intézményben – függetlenül attól, hogy szervezetileg önálló intézményként vagy intézményegységként, illetve tagintézményként működik – biztosítani kell, hogy az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátása ne maradjon ellátatlanul, ennek érdekében:

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti közalkalmazott, munkavállaló felelőssége, intézkedési jogköre – a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

(3) Az önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény fenntartója, valamint működtetője intézményenként megtervezi és az érintett intézmény vezetőjének elektronikus úton megtekinthetővé teszi azt az összeget, amely adott költségvetési évben az intézmény feladatainak az ellátásához rendelkezésre áll, valamint meghatározza azt az összeget, amely felett az intézmény vezetőjét közvetlen rendelkezési jog illeti meg.

27. §¹⁶⁶ A 26. § (1) és (2) bekezdése kivételével a 10. alcímet az egyházi és a magánintézményekben nem kell alkalmazni, amennyiben a munkáltató mellőzi a pályázatot.

28. § (1) Intézményvezetői megbízás esetén az Nkt. 67. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásakor nem kell pályázatot kiírni.

(2) Mellőzhető a pályázat kiírása a köznevelési intézményekben a nem az alapfeladat ellátására irányuló munkakörök esetében. Az alapfeladat ellátására irányuló munkakör az Nkt. 4. § 1. pontjában meghatározott alapfeladat ellátásához kapcsolódó, az Nkt. 3. mellékletében rögzített pedagógus-munkakör, a pedagógiai szakértő, a pedagógiai előadó munkakör.

(3) Mellőzhető a pályázat kiírása abban az esetben, ha a munkakört olyan személlyel kívánják betölteni, akit határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapot foglalkoztattak, feltéve, hogy a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony keletkezése között legfeljebb 183 nap telt el.

(3a)¹⁶⁷ Nem kell pályázatot kiírni arra a pedagógus munkakörre, amelyben a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjról szóló 52/2013. (II. 25.) Korm. rendelet alapján ösztöndíjas támogatási szerződést kötött pedagógust a végzettsége, szakképzettsége megszerzését követően a támogatási szerződésben, valamint a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjról szóló 52/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése alapján meghatározott feltételek szerint kívánnak alkalmazni.

(4) A megüresedett álláshelyekre a pályázatot a megüresedéstől számított harminc napon belül ki kell írni, ha a pályázati kiírás nem mellőzhető.

29. § (1) Ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus-munkakörre létesítik, nem köthető ki próbaidő annak, akinek

(2) Nem köthető ki próbaidő annak a részére sem, aki

(3)¹⁶⁸ Intézményvezetői megbízás esetén szakmai gyakorlatként

(4)¹⁶⁹ A (3) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a 6. §-a és 6/A.§-a szerint a szakmai gyakorlatba be nem számítható időtartam.

30. § (1)¹⁷¹ A nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra

(2)¹⁷³ Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógust, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni:

(3) A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető.

(4)¹⁷⁵ A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.

31. § (1) A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a 2. melléklet határozza meg.

(2) Műszaki vezető munkakörbe kell besorolni az iskolai tanműhely, tangazdaság, tanüzem, tanerdő vezetését ellátó közalkalmazottat.

(3) Ügyintéző munkakörbe kell besorolni az érdemi döntés-előkészítő feladatot ellátó közalkalmazottat és a szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat.

(4) Gazdasági dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó érdemi, gazdasági, műszaki, tervezési, számviteli, belső ellenőrzési feladatot ellátó közalkalmazottat.

(5) Műszaki dolgozó munkakörbe kell besorolni a szakképesítéshez kötött feladatot ellátó közalkalmazottat.

(6) Ügyviteli dolgozó munkakörbe kell besorolni az adminisztratív jellegű munkakörben dolgozó közalkalmazottat.

(7) Kisegítő dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény működtetésével összefüggő, kisegítő jellegű feladatot ellátó közalkalmazottat.

32. § (1) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. § (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül.

(2) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és van olyan szakképesítés, amelyik a munkakör ellátására képesít, és

(3)¹⁷⁶ Az e §-ban foglaltakat a 2. mellékletben felsorolt valamennyi munkakörben alkalmazni kell. Ha a közalkalmazott a „B”–„D” fizetési osztályba került besorolásra, illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél.

(4) Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, és

(5)¹⁷⁷ Gyógypedagógiai pótlékra jogosult a nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott is, feltéve, hogy kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy, ha a munkaköri feladatai ellátásával érintett gyermekek, tanulók közül a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot. A pótlék mértéke megállapításának alapja a közalkalmazott besorolásánál figyelembe vett végzettségi szintnek megfelelő illetményalap.

(6)¹⁷⁸ A nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott is jogosult a 16. § (8) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek szerint.

32/A. §¹⁷⁹ (1)¹⁸⁰ A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – százhét százaléka.

(2) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény – amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – száztíz százaléka erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, munkabér (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére.

33. § (1)¹⁸¹ Az Mt. 110. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhető el

(2) Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat.

(3) Ha a pedagógus, feltéve, hogy a munkaidő-beosztásból más nem következik – a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon vesz részt, munkanapon tizennégy órától másnap reggel hat óráig, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó időszakban ügyeletet teljesít. Az ügyelet idejéből huszonkettő órától másnap reggel hat óráig tartó időszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt (a továbbiakban: mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkettő óráig tartó időszaknak pedig a teljes időtartamát (a továbbiakban: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.

(4) Ha a kollégiumban foglalkoztatott pedagógus nem tart foglalkozást – és a munkaidő-beosztásából más nem következik – a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon a reggel hat órától huszonkét óráig tartó időszakban nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet, továbbá bármely nap a huszonkét órától másnap reggel hat óráig tartó időszakban mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet teljesít. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.

(5) Készenlét esetén az átalánydíj mértéke az óradíj húsz százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon harminc százaléka. A mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj ötven százaléka, heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon hatvan százaléka. A nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj hatvan százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot, az óradíj száz százaléka, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj százötven százaléka.

(6) Ha a készenlétet, ügyeletet pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíj számításakor azt a pedagógus-munkakört kell figyelembe venni, amelyben a közalkalmazott a rendes munkaidejében a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét teljesíti, több, eltérő óraszámú munkakörben történő foglalkoztatás esetén az egyes munkakörök kötelező óráinak az átlagát. Ha az ügyeletet, készenlétet – részben vagy egészben – nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíját harminc órával számolva kell meghatározni. E rendelkezésektől a közalkalmazott javára a kollektív szerződés, kollektív szerződés hiányában a munkáltató eltérhet.

(7) Nem illeti meg a közalkalmazottat az ügyelet után pihenőidő, ha az ügyeletet kollégiumban, illetve a pedagógiai, nevelési programban előírt tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett programon teljesíti, továbbá, ha az ügyelet alatt nem kellett munkát végezni.

(8) Az e §-ban meghatározott óradíj egy órára eső összege a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus munkakörére előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékének 4,33-mal történő szorzata adja.

34. § Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

35. § (1)¹⁸² Az óvoda kivételével a nevelési-oktatási intézményekben

(2) A nevelési-oktatási intézményben a pedagógus álláshelyek számításának alapja

(3) A köznevelési intézmény közalkalmazottjának, munkavállalójának a fizetési kategóriák – a Kjt. előmeneteli és illetményrendszere hatálya alá tartozók esetében a fizetési fokozatok – közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, vagy miniszter által alapított díjat kapott.

(4)¹⁸⁴ A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.). A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű továbbá a klinikai, a pedagógiai és tanácsadó szakpszichológusi, a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi, a gyermekgyógyász, a gyermek neurológus, a pszichiáter szakorvos és a szociális szakvizsga.

(5) Az iskolapszichológus kötelező létszámát az iskola tanulólétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 tanulónként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott iskolapszichológust kell alkalmazni.

(6) Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár működtetése kötelező, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az ötödik–tizenkettedik évfolyamon a helyi tantervben szereplő könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is figyelembe lehet venni.

(7) A köznevelési intézményben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor nem kell alkalmazni a Kjt. 20. § (2) bekezdés c) pontját.

36. § (1)¹⁸⁵ A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Kjt. vhr.) a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A gyakornok kérelmére e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha jogviszonya e rendelet hatálybalépése előtt keletkezett. Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

(2)¹⁸⁶ A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus minősítési eljárása során 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között a 3. § (1) bekezdésében meghatározott, a minősítési eljárásra történő jelentkezéshez szükséges szakmai gyakorlat időtartamára vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást. A saját kezdeményezésre induló minősítési eljárás feltételeként előírt szakmai gyakorlat idejébe, a gyakornoki időben megszerzett szakmai gyakorlat kivételével be kell számítani a 2013. szeptember 1. előtt megszerzett szakmai gyakorlatot is.

(3)¹⁸⁷

(4)¹⁸⁸ A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus besorolása minősítési eljárás lefolytatása nélkül véglegessé válik. Az OH az érintettek Pedagógus II. fokozatra irányuló minősítési eljárásra való jelentkezését törli, és őket erről tájékoztatja. Ettől eltérően az a 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki 2016. július 1. előtt a 3. § szerinti minősítési eljárásban vett részt, amely sikertelen tanúsítvány kiadásával zárult – feltéve, hogy 2019. december 31-ig nem szerzi meg a Pedagógus II. fokozatba való besoroláshoz szükséges sikeres minősítést – 2020. január 1-jén a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és ezen időponttól őt Pedagógus I. fokozatba kell visszasorolni. Illetménye megállapításához beleegyezése nem szükséges, de a munkáltató a Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozat alapján a pedagógust megillető illetmény különbözetére visszamenőleg nem tarthat igényt.

(5) A miniszter a pedagógus-előmeneteli rendszer országos bevezetése érdekében pályázati felhívást tesz közzé a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolás céljából. A pályázati eljárást az OH bonyolítja le.

(6)¹⁸⁹ Az (5) bekezdés szerinti pályázaton az a pedagógus vehet részt, aki

(7)¹⁹² A pedagógust a (6) bekezdés szerinti sikeres pályázat alapján, a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott továbbképzés sikeres elvégzése esetén, miután pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen a jogszabályban meghatározottak szerint jelentkezett és felvételt nyert az Országos szakértői névjegyzékre vagy a szaktanácsadói névjegyzékre, a Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni.

(7a)¹⁹³ A (7) bekezdés alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus besorolását azonnali hatállyal vissza kell vonni, amennyiben önhibájából nem tesz eleget a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek. A besorolás visszavonásakor a pedagógust a Mesterpedagógus fokozatba való besorolást megelőző fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.

(8)¹⁹⁴ A 2015. december 31-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vagy a szaktanácsadói feladatok ellátásában, feltéve, hogy a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. Az a pedagógus, aki nem rendelkezik a (6) bekezdés a) pontjában előírt tizennégy év szakmai gyakorlattal, de szerepel a szaktanácsadói névjegyzéken, 2015. december 31-ig részt vehet a szaktanácsadói feladatok ellátásában. A szakértői vagy szaktanácsadói feladatokat e bekezdés alapján ellátó pedagógusra is alkalmazni kell a 12/A. §-ban, valamint a 17/A. § (1) és (8) bekezdésében foglaltakat.

(9) Az e rendelet hatálybalépésekor gyakorlati oktatásvezetői, gyakorlati oktatásvezető-helyettesi vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott intézményvezető-helyettesi, intézményegység-vezetői, intézményegységvezető-helyettesi, tagintézmény-vezetői, tagintézményvezető-helyettesi megbízást kaphat, amennyiben a 3. mellékletben foglalt feltételek alapján ilyen megbízás az intézményben adható.

(10)¹⁹⁵

(11)¹⁹⁶ A 2015. év során megvalósuló minősítő vizsgák és minősítési eljárások esetében az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az összegző értékelésnek az áttekintése, értékelése, valamint az önértékelés megismerése nem képezi részét a pedagógus értékelésének.

(12)¹⁹⁷ 2015. évben az a pedagógus, aki legkésőbb a minősítési eljárásra történő jelentkezés határidejéig tizennégy év szakmai gyakorlatot szerzett és

36/A. §¹⁹⁸ (1) A 2016. évben – a családpolitikáért felelős miniszter által közzétett pályázat alapján – soron kívüli Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt a 4. § (1) bekezdésben foglaltaktól, valamint a 10. § (1) bekezdés c) pontja alapján meghatározott, a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeitől eltérően aki

(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítési eljárás során alkalmazandó, a pályázat tartalmára, a portfólióvédésre és a felkészülési tervre vonatkozó részletes szabályokat, valamint a pedagógusértékelési eszközöket a családpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott Útmutató tartalmazza, melyet az OH a honlapján közzétesz. A pályázati eljárást az OH bonyolítja le.

(3) Azt a pályázót, aki a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárása során „Mesterpedagógus fokozatba lép” minősítést kapott, részt vett az (1) bekezdés e) pont szerinti szakértői vagy szaktanácsadói továbbképzésen, továbbá felvételt nyert az (1) bekezdés f) pont szerinti névjegyzékre, az e feltételek teljesítését követő hónap első napjától Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni.

(4) Az e § alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt kisgyermeknevelő besorolását azonnali hatállyal vissza kell vonni, ha önhibájából nem tesz eleget az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek. A besorolás visszavonásakor a kisgyermeknevelőt a Mesterpedagógus fokozatba való besorolást megelőző fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.

37. §²⁰⁰ (1)²⁰¹ Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-3.1.5/12 és TÁMOP-3.1.15. kiemelt projekt keretében próbaminősítő vizsgán, próbaminősítési eljárásban sikeresen részt vett pedagógus a minősítő vizsga, a minősítési eljárás eredményének a 12/B. § (4) bekezdése szerinti rögzítését követő harminc napon belül az OH által kiadott tanúsítványt kap, amely alapján a pedagógus

(1a)²⁰² Ha az (1) bekezdés alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus a 17/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására egy évben kevesebb, mint huszonöt alkalommal kap megbízást, akkor azokon a napokon, amikor a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesítve van, köteles az OH felkérésére

(1b)²⁰³ Ha az (1) bekezdés alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neki felróható okból egy éven belül két alkalommal nem tesz eleget a 17/A. § (6) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek, a megbízója a felróható ok megjelölésével értesíti erről a pedagógus munkáltatóját. A munkáltató a pedagógus Mesterpedagógus besorolását azonnali hatállyal visszavonja, ha az értesítésben foglaltakat megalapozottnak találja.

(1c)²⁰⁴ Az (1b) bekezdés alkalmazásában a pedagógusnak felróható ok minden olyan esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartásával áll közvetlen okozati összefüggésben. A besorolás visszavonásakor a pedagógust Pedagógus II. fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.

(1d)²⁰⁵ Mentesül a Mesterpedagógus az (1a) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 17/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása alól abban az esetben, ha a 2015. évben az (1) bekezdésben meghatározott projekt keretében a 17/A. § (8) bekezdésében szereplő tevékenységhez kapcsolódó Mesterprogram megvalósítását vállalta.

(2)²⁰⁶

38. §²⁰⁷

39. § Az Nkt.-nak és e rendeletnek a közalkalmazottak, munkavállalók illetményének, munkabérének meghatározására vonatkozó rendelkezéseit 2013. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

39/A. §²⁰⁸ Ha a pedagógus 2014. április 30-áig kezdeményezte az intézményvezetőnél a 2015. évi minősítési eljárásra történő jelentkezését, de az intézményvezető nem vagy hibásan rögzítette azt az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben, akkor a pedagógus az OH részére benyújtott kérelemmel 2014. november 5-éig kérheti a minisztertől a 2015. évi minősítési tervbe való felvételét.

39/B. §²⁰⁹ (1)²¹⁰

(2) Az a pedagógus, aki a 2015. évi minősítő vizsgára, minősítési eljárásra jelentkezett, de 2014. november 30-áig nem töltötte fel a portfólióját az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe, az e rendelet hatálybalépését követő harmincadik napig eleget tehet ezen kötelezettségének. Ha a pedagógus e határidőre nem tölti fel portfólióját, az OH – minősítő bizottság kirendelése nélkül – állapítja meg a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét és kiállítja erről a tanúsítványt. Ha a portfólió feltöltése nem teljes körűen történt meg, azonban a szakmai önéletrajz, az eredetiségnyilatkozat, – ha szükséges – az intézményvezetői munkáltatói igazolás, a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása, a szakmai életút értékelése, valamint a nevelő-oktató munka alapdokumentumai hiánytalanul feltöltésre kerültek, a minősítő bizottság elnökének felszólítására a portfólióvédést megelőző huszonötödik és huszadik nap között lehetősége van a pedagógusnak a hiányzó dokumentumokat pótolni. Ha ezen dokumentumok bármelyike nem vagy hiányosan kerül feltöltésre, akkor az OH – minősítő bizottság kirendelése nélkül – állapítja meg a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét és kiállítja erről a tanúsítványt.

(3)²¹¹ 2018. december 31-éig Pedagógus I. fokozatba besorolt jelentkező esetében, a 12/B. § (6) bekezdés c), illetve d) pontjában foglaltaktól eltérően, ha a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás sikertelen,

39/C. §²¹² A nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat, aki pedagógus szakképzettséggel és 2015. szeptember 1-jén

39/D. §²¹³ A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 249/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.1.) a minősítő vizsga, minősítési eljárás megszervezését, lebonyolítását és díjazását szabályozó rendelkezéseit az R.1. hatálybalépésekor folyamatban lévő vizsgák és eljárások esetében is alkalmazni kell, azzal, hogy a R.1. hatálybalépésekor kijelölt minősítő bizottság összetételét nem kell megváltoztatni.

39/E. §²¹⁴ (1) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottak tekintetében az e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit a 2015. szeptember 1-jén vagy azt követően ilyen munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. A 2015. szeptember 1-jét megelőzően ilyen munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a Kjt. vhr.-nek a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogyha a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott pedagógus szakképzettséggel rendelkező közalkalmazott kérelmére e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a jogviszonya 2015. szeptember 1. előtt keletkezett. Ettől eltérően, ha a 2015. szeptember 1-jét megelőzően létesített jogviszonyban, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatott közalkalmazott számára a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor gyakornoki időt nem kötöttek ki, számára 2015. szeptember elsején kell két év gyakornoki időt kikötni és gyakornoki idejére a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Mt. hatálya alá tartozó nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót, ha munkaviszonya 2015. szeptember 1-je előtt létesült, két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

(2)²¹⁵

(3) Az R.1. hatályba lépését megelőzően „C” vagy „D” fizetési osztályba sorolt könyvtáros a munkakörét továbbra is betöltheti, ha az R.1. hatálybalépését követő egy éven belül megkezdi a munkakör betöltésére jogosító képzettség megszerzésére irányuló képzést. Ellenkező esetben közalkalmazotti jogviszonya 2016. szeptember 1-jén megszűnik. Ezt a feltételt nem kell teljesíteni, ha a könyvtáros a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt az R.1. hatálybalépését követő tíz éven belül betölti.

(4) Az R.1. hatálybalépését megelőzően a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatott tekintetében ilyen munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony esetében, annak tartalmát felül kell vizsgálni, hogy megfeleljen az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek.

39/F. §²¹⁶ (1) Az a Pedagógus I. vagy 2015. január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki 2018. június 30. napjáig Mesterpedagógus fokozat megszerzésére irányuló eljárásban vesz részt, portfóliót és Mesterpedagógusi pályázatot készít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a portfólió a 9/B. § (1) bekezdés a)–d) és f)–g) pontjában foglaltakat, valamint intézményvezetői és szakmai ajánlást tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt Mesterpedagógusi pályázat a 9/B. § (4) bekezdés b), valamint e)–g) pontjában meghatározott tartalmi elemekből áll.

(4) Ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása – ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását – a minősítő bizottság a pedagógus kettő foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ.

(5) Az eljárás a portfólió és a Mesterpedagógusi pályázat bemutatásával és védésével zárul.

(6)²¹⁷ Ha a Mesterpedagógus fokozatot az (1)–(5) bekezdés alapján megszerzett pedagógus pályázatát nem újítja meg, őt – a 14/A. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – Pedagógus II. fokozatba kell visszasorolni.

39/G. §²¹⁸ (1) Az a Pedagógus I. vagy 2015. január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus, aki 2018. június 30. napjáig Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló eljárásban vesz részt, portfóliót és Kutatótanári pályázatot készít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti portfólió és pályázat a 39/F. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat tartalmazza.

(3)²¹⁹ A Kutatótanár fokozat elérésére irányuló minősítési eljárásban a 39/F. § (4) és (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4)²²⁰ Ha a Kutatótanár fokozatot az (1)–(3) bekezdés alapján megszerzett pedagógus pályázatát nem újítja meg, őt – a 14/A. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – Pedagógus II. fokozatba kell visszasorolni.

39/H. §²²¹ (1) Az a Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus, aki 2018. június 30. napjáig Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló eljárásban vesz részt, Kutatótanári pályázatot készít, amely a 9/B. § (4) bekezdés a)–b), valamint d)–g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket, és intézményvezetői és szakmai ajánlást tartalmazza.

(2) A pályázat elbírálására a 10/G. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Ha a Kutatótanár fokozatot az (1) és (2) bekezdés alapján megszerzett pedagógus pályázatát a 8. § (5) bekezdésében foglaltak szerint nem újítja meg, őt Pedagógus II. fokozatba kell visszasorolni.

39/I. §²²² (1) Annak a pedagógusnak, aki a 2016. évi minősítési terv alapján Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárásban vesz részt a 2016. évben, a 39/F–39/H. §-ban foglaltak szerinti portfólió, pályázat feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést az OH 2016. augusztus 15-ig biztosítja. A feltöltésre legalább negyvenöt nap áll rendelkezésre.

(2) Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-3.15. és TÁMOP-3.1.15. kiemelt projekt keretében próbaminősítési eljáráson Kutatótanári fokozatot szerzett pedagógusra, aki egyben az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-3.15. és TÁMOP-3.1.15. kiemelt projekt keretében próbaminősítési eljáráson Mesterpedagógus fokozatot szerzett és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt, szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot lát el, alkalmazni kell az ugyanilyen tevékenységet végző Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusokra vonatkozó rendelkezéseket, addig amíg az OH számára ezen feladatokat ellátja.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus mégis a Kutatóprogramját kívánja megvalósítani, az OH-nak küldött erről szóló írásbeli bejelentésétől számított öt éven belül kell pályázatát megújítania.

39/J. §²²³ (1) Azt a bölcsődében, egységes óvoda-bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt, továbbá a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál örökbefogadási tanácsadóként pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett személy), aki 2016. január 1-jén

(2) Az érintett személy tekintetében az e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit az egyes gyermekvédelmi és köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 418/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gykr.) hatálybalépését követően az (1) bekezdés szerinti munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti érintett személy a gyakornoki időt a 2016. év során kitölti, gyakornoki idejét a 2. § (2) bekezdéstől eltérően egy évvel, továbbá – amennyiben portfóliójának feltöltésére neki fel nem róható okból 2016. november 30-áig nem került sor – további legfeljebb egy évvel meg kell hosszabbítani. Fel nem róható oknak minősül különösen, ha az érintett személy jogviszonya 2016. november 30-át követően létesül, vagy ha jogviszonya olyan időpontban létesül, hogy az annak létesítésétől számított négy hónapnál rövidebb idő áll rendelkezésére a portfólió elkészítésére és feltöltésére.

(4) A Gykr. hatálybalépése előtt az (1) bekezdés szerinti munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. Ettől eltérően, ha a Gykr. hatálybalépését megelőzően létesített jogviszonyban, az érintett személy számára a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor gyakornoki időt nem kötöttek ki, részére a Gykr. hatálybalépésekor kell két év gyakornoki időt kikötni és gyakornoki idejére a Kjt. gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Mt. hatálya alá tartozó érintett személyt, ha munkaviszonya a Gykr. hatálybalépése előtt létesült, két év gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja alapján 2016. január 1-jével Pedagógus I. fokozatba sorolt érintett személy esetében a minősítési eljárásra saját kezdeményezésre történő jelentkezéshez szükséges, a Pedagógus I. fokozatba sorolást követően szerzett legalább hat év szakmai gyakorlatra vonatkozó 3. § (1) bekezdésében meghatározott szabályt 2020. május 1-jéig nem kell alkalmazni, ha a minősítési eljárásra történő jelentkezéskor összesen legalább nyolc év gyakorlattal rendelkezik.

(6) A minősítési eljárásra saját kezdeményezésre történő jelentkezéshez szükséges, a Pedagógus I. fokozatba sorolást követően szerzett legalább hat év szakmai gyakorlatra vonatkozó 3. § (1) bekezdésében meghatározott szabályt 2020. május 1-jéig nem kell alkalmazni az érintett személy tekintetében, ha

(7) Az (5), illetve (6) bekezdés alapján a minősítési eljárásra első ízben 2016. évben lehet jelentkezni.

(8) Az érintett személy tekintetében a minősítési tervbe történő felvétel – 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti – különös feltételeit az e §-ban foglaltak szerint kell meghatározni.

39/K. §²²⁴ (1)²²⁵ A Pedagógus I. fokozatba besorolt

(2)–(7)²²⁶

39/L. §²²⁷ (1) A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításától szóló 235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R2.) módosított 6. § (3) bekezdése alapján az R2. hatálybalépése²²⁸ előtt Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy nem sorolható vissza Gyakornok fokozatba.

(2) E rendeletnek az R2.-vel megállapított 9. § (2) bekezdésében meghatározott helyi értékelési szabályzatot úgy kell megalkotni, hogy az az R2. hatálybalépésétől²²⁹ számított harmadik hónap első napjával egyidejűleg lépjen hatályba.

39/M. §²³⁰ E rendeletnek az R2.-vel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő minősítő vizsgák és minősítési, valamint bírálati eljárások esetében is alkalmazni kell.

39/N. §²³¹ E rendeletnek az R2.-vel megállapított 11/A. § (1a) bekezdésében foglalt rendelkezését először a 2018. évben lefolytatott minősítő vizsga, minősítési eljárás esetében kell alkalmazni.

39/O. §²³² E rendeletnek az egyes oktatási és kulturális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló
308/2018. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 6. § (1a) bekezdését először a 2020. évi minősítési terv összeállításához kapcsolódóan kell alkalmazni.

40. §²³³