• Tartalom
Oldalmenü

A 2015. évi XLII. törvény indokolása

a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról

2015.07.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A szervezeti rendszerében modern és átlátható, az eszközrendszerében erős és hatékony államszervezet kialakítása a XXI. század egyik legnagyobb kihívásai közé tartozik. A 2010-es országgyűlési választásokat követő évek egyik kiemelt közjogi feladatai közé tartozott a közhatalmi eszközrendszerében erős, de a mindennapi tevékenységében szolgáltató állam megteremtése, egy olyan államé, amely szakítva a korábbi gyakorlattal, az egyén helyett a közjó, a nemzet és a közösség érdekeinek szolgálatát tartja szem előtt. A nemzeti és közösségi érdekek szolgálata azonban csak egy szilárd közjogi alapokon nyugvó jogrenden alapulhat. E szilárd jogrend alapja az Alaptörvény, mely többek között a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek alkotmányos helyzetét, működésük alapvető szabályait is rendezte. Az Alaptörvény szabta keretek között a szolgáltató állam szervezeti és intézményi oldala már kiépült, az államszervezet hatékony működését szolgáló személyzeti, közszolgálati rendszer kialakítása és a rendszerszerű működtetés feltételeinek a biztosítása ennek a kormányzati ciklusnak a feladata. Az állami személyzeti rendszer kialakításának, a hatékony és egységes közszolgálati rendszer kiépítésének alapja a közszolgálatban alkalmazottak jogállásának, valamint foglalkoztatási stabilitásának a megteremtése a közjogi szabályozás segítségével. Az állam által foglalkoztatott személyi állomány jogállásának, foglalkoztatási rendszereinek átalakítása a Kormány Személyzeti Stratégiájának és az Államreform Program keretei között történik. A Személyzeti Stratégia és az állami humántőke reformjának elsődleges közpolitikai célja – a hatékony állami feladat-végrehajtás személyi feltételeinek megteremtése érdekében – a hosszú távú és kiszámítható életpályák felvázolásával stabilizálni a rendvédelem, a közigazgatás és a honvédelem személyi állományát.
E kormányzati döntésekben a korábbi, az egyes foglalkoztatási jogviszonyok sajátosságaira összpontosító megközelítést meghaladva, az a meghatározó elv fogalmazódott meg, hogy a jövőben ne egymás mellett, elszigetelten fussanak a közszolgálati életutak, hanem meg kell teremteni a közös vagy harmonizált kapcsolódási pontokat annak érdekében, hogy a pályaút, az egyéni karrier ne csak egyirányú előmenetelt jelentsen, hanem az életutak közötti váltást (átjárhatóságot) is lehetővé tegye. Így a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó kormánytisztviselők, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozó katonai szolgálati jogviszonyban állók, valamint a rendvédelmi területen szolgálati jogviszonyban állók – vagyis a három hivatásrend – egységes életpályarendszere teszi lehetővé a hatékonyabb kormányzati személyzetpolitikát. Tekintettel ezen előzményekre az egyes életpályamodellek kidolgozásakor alapelvként kell érvényesülnie, hogy a szükségszerűen felmerülő különbségeket megjelenítő elemek kivételével a rendvédelem hivatásos állománya és kormánytisztviselők esetében mind a jogviszony rendszerében, mind az egyes jogintézmények tekintetében ne legyen szignifikáns különbség, továbbá a katonai életpálya a lehető legteljesebb módon összhangban álljon a másik két hivatásrend életpályamodelljével.
Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének fenntartása, az állampolgárok és a nemzet anyagi javainak és biztonságának védelme – amelyet elsősorban a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek látnak el – állami, közösségi tevékenység. Ennek megfelelően e szervek személyi állománya – a szervezeti hovatartozástól függetlenül – közszolgálatot teljesít. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek feladatrendszerében kiemelt szerep hárul a hivatásos állományra, amelynek a szolgálati jogviszonya – a vele szemben támasztott fokozott követelmények miatt – a más közszolgálatban állók foglalkoztatási viszonyához képest önálló szabályozást igényel.
A Kormány az új közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló 1846/2014. (XII. 30.) Korm. határozattal a közszolgálati rendszerek átalakítása, a rendészeti, a honvédelmi és a közigazgatási életpályák megteremtése érdekében elfogadta az új közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló koncepciót, amelynek részeként a hivatásos szolgálati viszonyban foglalkoztatottak tekintetében – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényt (a továbbiakban: Hszt.) felváltó – új törvény megalkotása szükséges. A közszolgálati életpálya-koncepció alapján bevezetésre kerülő új előmeneteli és illetményrendszer, illetve az azt megalapozó és támogató egyes életpályaelemeknek a hatályos Hszt.-be történő beillesztése szétfeszítené annak kereteit, így – az ezeken túlmutató jogalkalmazói gyakorlat alapján szükséges többi módosítási igény átvezetése érdekében is – indokolt egy új törvény megalkotása. A Kormány döntése alapján elkészült a hivatásos szolgálati foglalkoztatottakra vonatkozó törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat).
A Hszt.-t az 1996. szeptember 1-jei hatálybalépését követően 86 módosítás érintette, amelyek a törvény szerkezetét, belső koherenciáját, ezzel együtt alkalmazhatóságát is jelentősen megbontották, gyengítették. Különösen az elmúlt négy év kormányzati döntéseiből fakadó jelentős módosításoknak (szolgálati nyugdíj megszűnése, új jogintézmények bevezetése: szenior állomány, könnyített szolgálat stb., továbbá a közszolgálati hivatásrendek közötti átjárhatóságot erősítő jogviszony elemek: teljesítményértékelés, tartalékállomány rendszer, stb.) a hivatkozott törvény keretei közé történő illesztése mind kodifikációs, mind jogalkalmazói oldalról jelentős kihívást jelentettek.
A Javaslat támaszkodik a Hszt. szerkezetére, fogalomrendszerére, a hivatásos szolgálati jogviszony sajátosságaiból fakadó jogintézményekre, ugyanakkor új szemlélettel, szerkezeti és tartalmi újításokkal kíván az alábbi elvárásoknak eleget tenni:
– a civil foglalkoztatási törvényekben újraszabályozott elemek tekintetében összehangolt szabályozást teremteni;
– az alapvető jogok korlátozása tekintetében Magyarország Alaptörvényében foglaltakhoz igazodni;
– a jogviszony-létesítés, -módosítás és -megszüntetés szabályozását, továbbá az előmenetel rendszerét átláthatóbb rendben szabályozni;
– a már nem alkalmazott jogintézményeket megszüntetni.
I. Az új illetményrendszer
Az új illetményrendszer létrehozásának célja, hogy – a jelenlegi bonyolult pótlékrendszert felváltva, átlátható módon – egyidejűleg ismerje el a munkakör értékét, a szolgálati tapasztalatot és a teljesítményt. Ennek megfelelően az illetmény az alábbi elemekből áll:
– beosztási illetmény,
– szolgálati időpótlék,
– hivatásos pótlék.
Ezen illetményelemeken felül, a szolgálatteljesítés speciális körülményeihez igazodóan a korábbi közel 30 pótlék helyett kizárólag az alábbi pótlékok kifizetésére nyílik lehetőség:
– idegennyelv-tudási pótlék (szabályai igazodnak a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozáshoz),
– nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek, valamint biológiai kóroki tényezők jelenléte miatt fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka,
– preferált településen szolgálatot teljesítők pótléka,
– éjszakai pótlék,
– készenléti pótlék.
A teljesítmény elismerése az évi egyszeri teljesítményértékelés alapján évi két alkalommal kifizethető teljesítményjuttatás formájában történik, a szervezeti egység számára a szervezeti teljesítményértékelés eredménye alapján a személyi előirányzaton belül biztosított költségvetési keret terhére. A teljesítményjuttatás tárgyévre meghatározott mértéke nem haladhatja meg a hivatásos állomány tagja alapilletményének háromszorosát.
A törvény bevezeti a rendvédelmi illetményalap fogalmát, amelyet a központi költségvetésről szóló törvény állapít meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi rendvédelmi illetményalap. A hivatásos állomány tagjai esetében bevezetésre kerülő illetményalap tehát elválik a Kttv. 132. §-a szerinti illetményalaptól.
Az illetményrendszert érintő további változás, hogy megszűnik az illetménykiegészítés, a szervezeti hierarchia magasabb szintjén betöltött szolgálati beosztás nem lesz önálló illetményelemmel elismerve, miután a szervezeti hierarchiából fakadó különböző elvárások, munkaköri követelmények a beosztási illetményben kerülnek elismerésre.
Az új illetményrendszer magasabb illetményt biztosít a hivatásos állomány tagja részére: a Kormány döntésének megfelelően az új besorolás és szükség szerint további, egyéni korrekciós intézkedéssel a hivatásos állomány valamennyi tagja részére biztosított lesz az átlagosan 30% mértékű illetményemelkedés, az alábbi differenciálással:
– az alapfeladatot ellátó tiszthelyettes, zászlós, tiszt esetében: érje el a 30%-ot
– a nem alapfeladatot ellátó tiszthelyettes, zászlós, tiszt esetében: érje el a 25%-ot
– a vezetők esetében érje el a 15%-ot.
Az illetményemelés mértéke a hivatásos állomány tagjának rendszeres illetménye alapján kerül meghatározásra. A Javaslat tételesen meghatározza, hogy mit kell a rendszeres illetmény szempontjából figyelembe venni (e körben kiemelendő, hogy a tiszthelyettes és zászlósi állománycsoport esetében a jelenlegi 24000 Ft-os kiegészítő juttatás összege a rendszeres illetménybe beleértendő).
II. Az új előmeneteli rendszer
A törvény a relatív zárt előmeneteli rendszer kialakítását tartalmazza, amely egyidejűleg biztosítja a vertikális és a horizontális előmenetelt oly módon, hogy belső – rendszeren belüli – előmenetel esetén elismeri, megfelelteti az eddig megszerzett szakmai tapasztalatot, ezzel garantálva az előmenetelhez igazodó mértékben növekvő illetményt. Ezzel szemben a kívülről érkező az adott munkaköri kategória legelső fizetési fokozatában kezd. Az automatikus előmenetel ezzel párhuzamosan megszűnik, valamennyi előmeneteli lépés feltételhez (képzettség, várakozási idő, teljesítményértékelés) kötődik.
A rendfokozat szerepe a Hszt.-ben foglaltakhoz képest jelentősen változik: a betöltött szolgálati beosztáshoz igazodik, mivel a Javaslat besorolási kategóriánként meghatározza mind a legalacsonyabb, mind a legmagasabb rendfokozatot. Mivel az egyes szolgálati beosztásokhoz köthetők a rendfokozatok, így megszűnik az a jelenlegi rendszer, hogy a rendfokozatban való előmenetel a beosztásban való előmeneteltől különválva mozog. Tehát ha a hivatásos állomány tagját magasabb beosztásba helyezik, azzal egyidejűleg az adott beosztáshoz kapcsolódó rendfokozat viselésére lesz jogosult. Ha azonban alacsonyabb beosztásba helyezik, akkor a rendfokozata is ennek megfelelően változik. Ezzel biztosítható, hogy a szolgálati elöljáró magasabb rendfokozatot viseljen, mint a beosztottjai, így letisztul a rendvédelmi szervekre jellemző hierarchikus, elöljárói viszony.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1–2. §-hoz
A Javaslat szerint a törvény hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv (a továbbiakban e három szerv együtt: rendőrség), a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tagjainak hivatásos szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és egyes társadalombiztosítási ellátására. A Hszt. szerinti fegyveres szerv fogalmát felváltja a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv fogalma, amelyet azonban a Javaslat az 1. §-ban bevezetett rövidítés értelmében a Javaslat további részében rendvédelmi szervként jelöl meg (a továbbiakban: rendvédelmi szerv).
A Javaslatban foglalt általános rendelkezéseket az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya tagjainak szolgálati viszonya tekintetében az Országgyűlésről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) hivatásos állományának szolgálati viszonya tekintetében pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Javaslatban foglalt tételes-jogi rendelkezéseket – a Javaslatban meghatározott esetben és körben – a hivatásos szolgálatra jelentkezőkre, a rendvédelmi oktatási intézménybe, hivatásos szolgálat ellátására jogosító képzésre jelentkezőkre, a rendvédelmi oktatási intézmény nem hivatásos állományú ösztöndíjas hallgatóira, valamint tanulóira, a rendvédelmi oktatási intézmény tisztjelöltjeire, a törvényben az értelmező rendelkezés között meghatározott fogalom szerinti szolgálati nyugdíjasokra, a hivatásos állomány tagjának és a szolgálati nyugdíjasok hozzátartozóira is alkalmazni kell. Emellett a tartalékállományra vonatkozó előírásokat a szolgálati viszony megszűnését követően a hivatásos állományból tartalékállományba helyezettekre is alkalmazni kell. A Javaslat külön rendelkezik a rendvédelmi szervvel munkaviszonyban állókról, az ezen alkalmazotti csoportra vonatkozó előírásokat külön fejezet tartalmazza.
A 2. § tartalmazza azokat az alapfogalmakat, amelyeket a Javaslat egésze szempontjából értelmezni szükséges. Az új előmeneteli rendszerből adódóan néhány fogalom új elemként jelenik meg a Hszt.-hez képest, míg egyes fogalmak kiegészítésre vagy pontosításra kerültek.
A 3. §-hoz
A Javaslat új rendelkezésként mondja ki az együttműködési kötelezettséget. Ennek értelmében a szolgálati viszony alanyai a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni és kölcsönösen együttműködni. Kötelesek a felek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy változásról tájékoztatni, amely a szolgálati viszony létesítése, valamint az e Javaslatban meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
A 4. §-hoz
A szolgálati viszonnyal kapcsolatban tilos a joggal való visszaélés, emellett a jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. A Javaslat szerint joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az alapelvek között rögzíti az egyenlő bánásmód követelményét, melyet a szolgálati viszonnyal kapcsolatban meg kell tartani. Ugyancsak ennek az alapelvnek az érvényesülését szolgálja a Javaslatnak az a rendelkezése, mely szerint a munkáltató rendvédelmi szervnek megkülönböztetés nélkül kell biztosítania a hivatásos állomány tagjának az előmeneteli lehetőséget, mely kizárólag a szakmai képességei, képzettségei, a gyakorlata és a teljesítménye, továbbá a szolgálatban eltöltött idő alapján illeti meg az érintettet.
A 6. §-hoz
A Javaslat szerint a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat – eltérő rendelkezés hiányában – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A hivatásos állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelező. Nem minősül azonban a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés. A Javaslat 6. §-a rögzít számos, írásbeliséghez kötött jognyilatkozatot, ezek között új elemként szerepel a teljesítményértékelés és a minősítés. A Javaslat a közlés szabályait is tartalmazza. Új elem a szabályozásban, hogy jogszabály rendelkezése alapján az írásbeli nyilatkozat elektronikus úton is közölhető, az írásbeli nyilatkozat elektronikus adathordozón történő rögzítésének, valamint elektronikus úton közlésének eseteit, szabályait miniszteri rendelet tartalmazza majd. A Javaslat rendelkezik továbbá a kézbesítési vélelemről.
A 7–10. §-hoz
A Javaslat garanciális jogvédelmi szabályként tartalmazza a jognyilatkozatok megtámadhatóságára és semmisségére vonatkozó szabályokat.
A 11. §-hoz
A Javaslat részletesen szabályozza a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülésének szabályait. A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény főszabályként három év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség, valamint a bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény öt év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. Változás a Hszt.-hez képest – összhangban az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályaival –, hogy az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.
A 12. §-hoz
A határidők számításával kapcsolatos előírások részletes szabályozását tartalmazza. Ennek megfelelően napon – ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni. A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. A hónapokban vagy években megállapított határidő vagy időtartam lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, vagy ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor a hónap utolsó napja.
A 13. §-hoz
A rendvédelmi szervek hivatásos állománya tagjai szolgálati viszonyát sajátos közjogi helyzet jellemzi a tágabb költségvetési szféra foglalkoztatás-jogi rendszerében. A Javaslatban foglalt szabályozást a civil közigazgatási foglalkoztatottakra (kormánytisztviselők, köztisztviselők, közalkalmazottak, stb.) és az igazságügyi szférára (bírák, ügyészek stb.) vonatkozó közjogi szabályokhoz viszonyítva szerkezetében és a jogintézmények jelentős részében harmonizált elemek (garantált előmenetel, relatíve kötött illetményrendszer, általános és különös alkalmazási feltételek, kötelező vizsgarendszerek stb.), míg a feladatellátáshoz kapcsolódóan jelentős különbségek (szolgálatadás, közhatalmi-kényszerítő eszközrendszer stb.) is jellemzik.
A Javaslat a jogviszony jellegéhez kapcsolódóan rögzíti, hogy a szolgálati viszony az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a Javaslatban és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A többletkötelezettségeket jelzi, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit – a rendvédelmi szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében – önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. A rendvédelmi szerv e vállalásért cserébe köteles biztosítani a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételeket, a Javaslatban megállapított díjazást, juttatásokat és kedvezményeket.
A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony létesítésekor vállalja, hogy a Javaslatban meghatározott feltételekkel, a szolgálati érdekeknek megfelelően a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységénél kötelezhető szolgálatteljesítésre, vagy – beleegyezésével – a Javaslatban meghatározott más szervnél szolgálatot teljesíteni. A szolgálatteljesítés helyének meghatározásakor a hivatásos állomány tagjának méltányolható érdekeit lehetőség szerint figyelembe kell venni.
Új rendelkezés, hogy az ún. civilesített munkakörökben (amikor a szolgálati beosztás a szolgálati jellegének megszűnése miatt nem hivatásos munkakörré került átminősítésre) foglalkoztatásnak korlátot szab a Javaslat: a szolgálati viszonyban legfeljebb öt évig foglalkoztatható tovább az érintett. E munkakörökben öt év elteltével a foglalkoztatottat szolgálati beosztásba kell kinevezni, vagy szolgálati viszonyát meg kell szüntetni, ha a hivatásos állomány tagja ezek egyikébe sem egyezik bele, szolgálati viszonyát a felmentés szabályainak alkalmazásával kell megszüntetni.
A 14. §-hoz
A Javaslat a rendvédelmi hivatás etikai alapelveit – összhangban a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozással – fogalmi kategóriánként rögzíti, kiegészítve a vezetőkre vonatkozó többletkövetelményekkel.
A 15–16. §-hoz
Az új előmeneteli rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy a rendfokozati rendszer átalakul, szerepe jelentősen változik, a rendfokozatok az egyes szolgálati beosztásokhoz kötötten kerülnek meghatározásra. Ennek célja, hogy a rendfokozat tükrözze a hivatásos állomány tagjának a szervezeti hierarchiában elfoglalt helyét, egyben az egyéni életpályáján befutott karrierjének megfelelő szakmai tapasztalatot is. A Javaslat szerint a hivatásos állomány tagja az állománycsoportjába tartozó, az általa betöltött szolgálati beosztás besorolása, valamint a fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozattal rendelkezik.
A rendfokozat szempontjából a hivatásos állomány tagja tiszthelyettesi, zászlósi, tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozik, ezen rendfokozati állománycsoportokon belül kerültek meghatározásra az egyes rendfokozatok. A hivatásos állomány tagját a rendfokozati állománycsoport első rendfokozatába kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.
A 17. §-hoz
A hivatásos állomány tagja szolgálati feladatait az öltözködési szabályzatban előírtaknak megfelelően, a rendvédelmi szervnél rendszeresített egyenruhában vagy polgári ruhában látja el. A Javaslat újítása, hogy az értelmező rendelkezések körében meghatározza az egyenruha fogalmát, a részletszabályozásra (rendszeresített egyenruha, rendfokozati jelzések, ezek viselésének rendje) a miniszter jogosult.
A 18. §-hoz
A hivatásos állomány tagját el kell látni a rendvédelmi szervhez tartozást és szolgálati jogosultságokat igazoló szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel. A szolgálati igazolvány a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozáson túl – a miniszter által meghatározottak szerint – igazolhatja a hivatásos állomány tagjának fegyverviselésre jogosultságát, valamint az intézkedésre jogosultságát is.
A Javaslat rendelkezik továbbá a szolgálati igazolvány tartalmi elemeiről, ez azonban nem érinti a Javaslat hatálybalépése előtt kiadott szolgálati igazolványok érvényességét.
A 19–20. §-hoz
Magyarország Alaptörvénye I. cikk (3) bekezdése szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az Alaptörvény rendelkezései garanciális szabályként rögzítik az alapvető jogok korlátozhatóságának általános kereteit. E keretek a jogkorlátozást kizárólagosan törvény által, más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, az ahhoz feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan és az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával teszik lehetővé. Ilyen jogkorlátozásokkal jár szükségképpen együtt a hivatásos szolgálatteljesítés is. Ha a korlátozások között választási lehetőség van, úgy – az Alaptörvény rendelkezéseiből adódóan – azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a legkisebb sérelemmel jár. A Javaslat 19–30. §-a az alapvető jogok korlátozásával kapcsolatos alapvető rendelkezéseket tartalmazza.
A Javaslat 19. és 20. §-a előírja, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében kötelezhető arra, hogy szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét bejelentse, tartózkodási helyéről tájékoztatást adjon, szolgálatképes állapotát fenntartsa. Továbbra is tartalmazza a Javaslat, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának külföldre utazása megtiltható vagy korlátozható. A visszarendelés szabályai nem változnak.
A 21. §-hoz
A kiadott parancsot, intézkedést – az eddigi szabályozásnak megfelelően – a hivatásos állomány tagja főszabályként nem bírálhatja, arról véleményt nem mondhat. A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtótermék előállítása, terjesztése, ilyen tartalmú plakát kifüggesztése továbbra sem megengedett.
Új rendelkezésként jelenik meg az internetes felületeken történő megnyilvánulás kérdésének rendezése. Az internetes felületeken, különösen a közösségi oldalakon egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hivatásos állomány tagjai feltüntetik szervezeti hovatartozásukat, majd egyes témák kapcsán olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek nem méltóak a hivatásos szolgálati viszonyban állók hivatásához, és veszélyeztetik a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges közbizalom fennmaradását. Erre figyelemmel indokolt biztosítani annak a lehetőségét, hogy az országos parancsnok, illetve az országos főigazgató tilalmazhassa a közösségi oldalakon történő tartalommegosztás során a hivatásos állományba tartozásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát abban az esetben, ha az állomány tagja magánvéleményt nyilvánít.
Ha a hivatásos állomány tagja e rendelkezéseket megsérti, magatartását fegyelmi eljárás keretében kell vizsgálni.
Szintén új szabály a Hszt.-hez képest, hogy a hivatásos állomány tagja nem kötelezhető arra, hogy politikai nézeteiről vagy pártszimpátiájáról nyilatkozzon, és politikai nézetei vagy pártszimpátiája a jogai gyakorlását és az előmenetelt nem befolyásolhatják.
A 22–23. §-hoz
A gyülekezési jog korlátozására vonatkozó szabályok a Hszt.-hez képest alapjaiban nem változtak: a szolgálati helyen nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható. A Javaslat tartalmazza azokat az eseteket, amikor ilyen engedély nem adható, továbbá az ilyen rendezvényeken az egyenruha viselésének szabályait. Kimondja továbbá a Javaslat, hogy ha az itt található, az egyenruha viselésére vonatkozó szabályokat megsérti a hivatásos állomány tagja, akkor magatartása fegyelmi eljárás keretében vizsgálandó.
A 24–25. §-hoz
Az egyesülési jog korlátozásával kapcsolatos szabályok a Hszt.-hez képest alapvetően nem változtak:
– az érdek-képviseleti szervek létrehozása, az azokhoz történő csatlakozás továbbra is biztosított;
– az érdek-képviseleti szervek joga, miszerint a Javaslat keretei között szabadon működhetnek, és gyakorolhatják jogosítványaikat;
– az érdek-képviseleti szervek sztrájkot nem szervezhetnek;
– a hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a rendvédelmi szerv feladataival ellentétes, ennek megsértése esetén magatartása fegyelmi eljárás keretében vizsgálandó;
– a hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő civil szervezettel fennálló, illetve létesülő tagsági viszonyát előzetesen bejelenteni, a tagsági viszony létesítése vagy fenntartása – indokolással – megtiltható.
A 26. §-hoz
A Javaslat szerint fő szabály, hogy a szolgálati érintkezés nyelve a magyar, e korlátozáson túl az anyanyelv szabadon használható.
A 27–28. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a hivatásos állomány tagja nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati vagy kisebbségi önkormányzati képviselő, illetve főpolgármester, polgármester, alpolgármester. A jelöltként történt nyilvántartásba vétel, a jelöltségtől való visszalépés, illetve a megválasztás vagy annak elmaradása továbbra is bejelentési kötelezettség alá esik. A jelöltség ideje alatt a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya szünetel.
A Javaslat továbbra is garanciális jelleggel rögzíti, hogy a választásokon, népszavazáson történő szavazás lehetőségét a hivatásos állomány tagja részére biztosítani kell.
A 29. §-hoz
A munka és foglalkozás szabad megválasztása alapjog korlátozása nem változott a Hszt.-hez képest: a polgári szakképzettség gyakorolható, más keresőtevékenység pedig az összeférhetetlenségi szabályok szerint folytatható.
A 30. §-hoz
A tulajdonjog gyakorlásának korlátozása új rendelkezés a Javaslatban. A Javaslat szerint az országos parancsnok, az országos főigazgató vagy az állományilletékes parancsnok megtilthatja, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálatban egyes – miniszteri rendeletben meghatározott – vagyontárgyakat, valamint meghatározott összeget meghaladó készpénzt vagy – a bankkártya kivételével – készpénzt helyettesítő eszközt magánál tartson, továbbá a magáncélú telekommunikációs eszköznek a szolgálatellátás közben történő használatát is korlátozhatja. Erre munkabiztonsági okból vagy a szolgálatellátás rendjének fenntartása és ellenőrizhetősége érdekében kerülhet sor, és hangsúlyozandó, hogy a tiltás, korlátozás nem kötelezettség, csak lehetőség. A tiltás nem lehet korlátlan, a miniszter rendeletben határozza meg azt az összeget, amelyet a hivatásos állomány tagja minden esetben magánál tarthat. Ezen korlátozás lehetősége nem új jogintézmény, a rendelkezés csupán – az alapvető jogok biztosa jelentésében foglalt megállapításokkal is összhangban – megteremti a korlátozás törvényi szintű jogalapját.
A 31. §-hoz
A Javaslat ezen §-a meghatározza a szolgálati viszony alanyait. A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a rendvédelmi szerv, valamint a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja. Ennek megfelelően a szolgálati viszony egyik pólusán az államot megtestesítő rendvédelmi szerv, míg a másik pólusán a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálatot vállaló és teljesítő természetes személy helyezkedik el. Ez a megfogalmazás jobban érzékelteti a jogalanyok közötti közvetlen kapcsolatot.
A jogalanyisággal szoros összhangban határozza meg a Javaslat általánosan és vagylagosan a munkáltatói jogkört gyakorló kilétét. A Javaslat szerint a szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat – a Javaslatban meghatározott kivételekkel – az állományilletékes parancsnok gyakorolja. A Javaslat a kivételek két körét határozza meg. Egyrészt egyes kivételeket maga a Javaslat teremt meg (amikor egyes munkáltatói jogköröket maga a Javaslat telepít például a miniszterhez, az országos parancsnokhoz vagy országos főigazgatóhoz, vagy akár a szolgálati elöljáróhoz). Másrészt a Javaslat szerint felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza a miniszter, az országos parancsnok, az országos főigazgató munkáltatói jogköreit (ún. kiemelt munkáltatói jogok) vagy éppen az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó vezető által gyakorolható munkáltatói jogokat.
A 32. §-hoz
A Javaslat alapvetően a Hszt.-vel azonos módon rendezi a tábornok szolgálati viszonyával kapcsolatos – a miniszter és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó – döntéseket. A tábornok szolgálati viszonyának megszüntetéséről a köztársasági elnök dönt. Az erről szóló előterjesztést közölni kell a tábornokkal, aki az előterjesztéssel szemben továbbra is bírósághoz fordulhat. Ehhez kapcsolódóan új elem, hogy a tábornok a keresetindítási jogáról lemondhat a köztársasági elnökhöz címzett írásos nyilatkozattal, ha a jogviszony megszüntetését ő kezdeményezte vagy azzal egyetért.
A 33. §-hoz
A Javaslat a hivatásos szolgálati jogviszony létesítéséhez kötődő általános alkalmazási feltételeket határozza meg. A közszféra más területeihez képest az alkalmazási feltételek e foglalkoztatási csoport esetében szélesebb körűek. A szolgálati viszony létesítésének alapvető feltétele az önkéntes jelentkezés, a cselekvőképesség, az állandó belföldi lakóhely és a magyar állampolgárság. A Javaslat az általános alkalmazási feltételeken kívül további, a hivatásos szolgálati jelleghez kapcsolódó különös alkalmazási feltételeket – így a kifogástalan életvitel meglétét, a megbízhatósági vizsgálat lefolytatásának lehetőségét, a korhatárt – is rögzít.
Új rendelkezés, hogy a jövőben a szolgálati viszony létesítésekor tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba csak az a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki, aki angol, francia, német, arab, kínai vagy orosz nyelvből (preferált nyelvek) államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. Kisegítő szabály, hogy ha a szolgálati beosztás ellátásához más nyelv szükséges, akkor az is elfogadható általános alkalmazási feltételként. E szabályozáshoz átmeneti rendelkezés is kapcsolódik, amelynek értelmében a nyelvi követelményeket az új szolgálati jogviszony létesítések esetén kell érvényesíteni.
A 34–35. §-hoz
A Javaslat – a közszolgálati életpályák átjárhatóságára vonatkozó követelménynek is megfelelően – rendelkezik a szolgálati viszony áthelyezéssel történő létesítéséről. A szolgálati viszony kormányzati szolgálati jogviszonyból és a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából történő áthelyezéssel is létesíthető, ebben az esetben próbaidő kikötésére nem kerülhet sor. A köztisztviselői jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból igazságügyi alkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezés esetén a próbaidőre az általánosnál kedvezőbb szabályok alkalmazandóak.
Szintén az átjárhatóság miatt szabályozza a Javaslat, hogy a megüresedő szolgálati beosztások betöltése esetén – ha a belső előmenetel nem biztosítható – előnyben kell részesíteni azokat, akik a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából, továbbá a kormányzati szolgálati, köztisztviselői jogviszonyból tartalékállományba kerültek.
Továbbra is szerepel a Javaslatban az a – Hszt.-ben is meglévő – speciális szabály, amely szerint ha áthelyezéssel kormányzati szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba került személy ismét áthelyezéssel hivatásos szolgálati viszonyt létesít. Próbaidő kikötésére ekkor sem kerülhet sor, ha az érintett a szükséges rendvédelmi képzettséggel rendelkezik.
A 36–40. §-hoz
A visszavétel nem új jogintézmény, azonban szabályai változnak a Hszt.-hez képest. A hivatásos állomány volt tagja kérelemre akkor vehető vissza, ha megfelel az előírt feltételeknek: korábbi szolgálati viszony megléte, és az általános és különös alkalmazási feltételek megléte (amelyekbe a kizáró körülmények hiánya is beleértendő). Az, hogy korábban milyen okból szűnt meg a szolgálati viszony, a visszavétel szempontjából nem releváns. A visszavételre a szolgálati viszony létesítésének általános feltételeivel megegyezően szintén a hivatásos szolgálat felső korhatárát megelőző tíz évig van lehetőség. A visszavétel során akkor nem kell próbaidőt kikötni, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között kevesebb, mint öt év telt el. Ha több, mint öt év telt el, akkor legfeljebb hat hónapos próbaidő köthető ki.
Új elem a szabályozásban, hogy a visszavétel történhet határozott időre is, abban az esetben, ha a hivatásos állomány tartósan távollévő tagját kell helyettesíteni. A foglalkoztatásra ismételt jogviszonyként kerül sor, azaz egy korábbi foglalkoztatott újból szolgálati jogviszonyt létesíthet. Ennek előnye, hogy a tartósan távollévő helyettesítésére olyan személy állítható szolgálatba, aki korábban már hivatásos szolgálati jogviszonyban állt, ebből kifolyólag már a jogviszony létesítésekor (a visszavételkor) rendelkezik a szolgálat ellátásához szükséges rendvédelmi képzettségekkel, ismeretekkel, másrészt a szolgálati viszonyának időtartama igazodik a helyettesítés időtartamához. A határozott időre történő foglalkoztatás időben korlátozott: három évre történhet a jogviszonyba kinevezés, amely kétszer, további három-három évre meghosszabbítható.
Szintén új rendelkezés a Javaslatban, hogy a rendvédelmi szerv a határozott időre történő szolgálati viszonyba visszavehető személyekkel való kapcsolattartás, illetve a hivatásos állományba visszavétel megkönnyítése érdekében tartalékos-nyilvántartást vezet. A tartalékos-nyilvántartásba történő felvétel a hivatásos állomány volt tagjának hozzájárulásával történhet, abban tíz évig tartható és egy alkalommal további öt évvel meghosszabbítható. A tartalékos-nyilvántartásból a hivatásos állomány volt tagját kérelmére törölni kell. A részletszabályokat miniszteri rendelet határozza meg.
A Javaslat tartalmazza azt az esetet, amikor a visszavétel kötelező, így ha a hivatásos állomány tagjának jogviszonya azért szűnt meg a törvény erejénél fogva, mert országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, nemzetiségi szószólóvá, főpolgármesterré, polgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterrés vagy önkormányzati képviselővé megválasztották, és a mandátuma lejárt vagy tisztsége megszűnt, és a visszavételt meghatározott időn belül kéri.
A 41. §-hoz
A szolgálati viszony létesítését kizáró körülmények között a Javaslat továbbra is nevesíti a büntetett előéletet, a foglalkoztatástól eltiltást, illetve azt az esetkört, amikor az érintett büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította és a kiszabott büntetéstől vagy alkalmazott intézkedéstől függően az érintett a mentesítéstől meghatározott bizonyos időtartamig nem vehető hivatásos állományba, továbbá a kényszergyógykezelés, a próbára bocsátás, a folyamatban lévő büntetőeljárás és a szolgálati viszony korábbi megszűnésének egyes esetköreit is. Bizonyos esetekben a körülményektől az állományilletékes parancsnok eltekinthet.
A 42–43. §-hoz
A Javaslat – átvéve a Hszt. szabályait – részletesen szabályozza a kifogástalan életvitel ellenőrzésével összefüggő alapvető fogalmakat és eljárási szabályokat. A hivatásos állományba jelentkező életvitelét a hivatásos állományba vétel előtt, a rendvédelmi oktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának, valamint tanulójának életvitelét a hallgatói, tanulói jogviszony létesítése előtt, továbbá a hivatásos állomány tagja és az ösztöndíjas hallgató, valamint a tanuló életvitelét a miniszter által meghatározott gyakorisággal, de a jogviszony fennállása alatt legfeljebb évente egy alkalommal ellenőrizni kell. A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni. A feltételek ellenőrzését főszabályként a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a saját munkatársaikra vonatkozóan végzett, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti biztonsági ellenőrzés alkalmával adatszolgáltatás végett e szervet megkeresik. A megkeresett szerv a biztonsági ellenőrzéssel érintett körben adatszolgáltatásra köteles. A Javaslat a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos garanciákat, adatkezelési szabályokat is rögzíti.
A 44–48. §–hoz
A kinevezés és szolgálati beosztásba helyezés vonatkozásában a Javaslat nem változtat a Hszt. szabályozásán: a szolgálati viszony a hivatásos állományba való kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan időre létesül. A Javaslat új eleme, hogy lehetővé teszi a határozott idejű foglalkoztatást, de csak helyettesítés esetére (ld. a visszavételnél).
A hivatásos állományba kinevezett személy esküt tesz, ennek megtagadása esetén a jogviszony létesítésére az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. A hivatásos állomány tagja csak az eskütételt követően állítható szolgálatba.
A Javaslat tételesen rögzíti a kinevezési okmány tartalmi elemeit és a munkaköri leíráshoz kapcsolódó, a munkáltatói jogkört gyakorlót terhelő kötelezettségeket (átadás, tájékoztatás).
A Javaslat a közszolgálati életpályamodell részeként bevezetésre kerülő munkakör alapú rendszerhez igazítja a kinevezés rendjét és eljárási szabályait.
A hivatásos állomány pályakezdő tagja az „A” besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba, annak első fizetési fokozatába és rendfokozatába nevezhető ki. A tanulmányait kitűnő eredménnyel végző pályakezdő a kinevezésre jogosult döntése esetén az „A” besorolási kategória második fizetési fokozatába nevezhető ki.
A nem rendvédelmi oktatási intézményben végzett, nem pályakezdő hivatásos állományba felvett személy a tervezett szolgálati beosztás besorolási kategóriájának első fizetési fokozatába és rendfokozatába nevezhető ki. Véglegesítéskor besorolását a hivatásos szolgálati idejének figyelembevételével újra meg kell állapítani. Ez utóbbi esetkörben az érintett személy részére a munkáltatónak a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő, valamint a szolgálati beosztásához szükséges szakképzettség és egyéb előírt rendvédelmi képzettség megszerzését és vizsga letételét kell előírnia. Ha a hivatásos állomány tagja a képzettség vagy vizsga megszerzéséhez szükséges képzést önhibájából nem kezdte meg, illetve azt a meghatározott idő alatt nem fejezte be, vagy a vizsgát nem tette le, a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
A Javaslat a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő rendvédelmi szakmai képesítés megszerzését írja elő, amelynek hiányában a hivatásos állomány tagja önálló intézkedésre nem jogosult.
A 49–50. §-hoz
A Javaslat a próbaidő kikötését – hasonlóan a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókhoz – továbbra is kötelezővé teszi. A próbaidő időtartama minimum három hónap, maximum tizenkét hónap. A maximum időtartamú próbaidő kikötése kötelező akkor, ha az érintett nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges rendvédelmi szakmai képesítéssel.
A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.
Legalább hat-, de legfeljebb tizenkét havi próbaidő kikötésére kerül sor a középfokú rendvédelmi oktatási intézményben tanulmányokat folytató személy hivatásos állományba vétele esetén is. A hivatásos állományba vételre az első oktatási év eredményes befejezését követően kerülhet sor. A hivatásos állományba vétel a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó „A” besorolási kategóriájú szolgálati beosztás első fizetési fokozatába történik.
Új jogintézmény a Javaslat szerinti véglegesítés. Abban az esetben, ha a hivatásos állomány tagja részére próbaidőt kötöttek ki, a próbaidő elteltekor véglegesítési eljárás keretében kell dönteni a hivatásos állomány tagjának véglegesítéséről. Ennek keretében az állományilletékes parancsnoknak meg kell győződnie arról, hogy a hivatásos állomány tagja a törvényben előírt alkalmassági feltételeknek megfelel-e, valamint a hivatásos állomány tagjának szakmai felkészültségéről. Ha a véglegesítést az állományilletékes parancsnok elutasítja, a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal a próbaidő alatt meg kell szüntetni.
Az 51. §-hoz
A Javaslat szerint a hivatásos állomány tagja annak a rendvédelmi szervnek az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is ott teljesíti. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a hivatásos állomány tagja a szolgálatát a rendvédelmi szerven kívül teljesíti. Azon szerveket, ahol a rendvédelmi szerven kívüli szolgálatteljesítésre sor kerülhet, a Javaslat alapvetően három csoportba sorolja:
– a rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztérium, vagy általa irányított költségvetési szerv, továbbá a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,
– a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az ügyészi szervezet, az első csoportba nem tartozó közigazgatási vagy államigazgatási szerv, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Magyar Honvédség, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kívüli más, állami fenntartású felsőoktatási intézmény, a tudományos intézmény, a rendvédelmi célú tevékenységet folytató állami tulajdonban levő gazdálkodó szerv, az egészségügyi intézmény, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezet, valamint a rendészeti adatfeldolgozást végző szerv,
– az Európai Unió intézményei és nemzetközi szervezetek.
Az 52. §-hoz
A Javaslat alapján a szolgálati viszony főszabályként a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével módosítható. A módosítás esetei alapvetően a Hszt.-ből kerültek átvételre, a Javaslat azonban szükségszerűen módosítja az új előmeneteli rendszernek megfelelően az egyes eseteket.
A módosítás körébe tartozik különösen
– a szolgálati beosztás módosítása (magasabb szolgálati beosztásba vagy azonos besorolású másik szolgálati beosztásba helyezéssel, alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéssel, vezetői beosztásba történő kinevezés vagy annak visszavonása);
– a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezés;
– az átrendelés;
– a más szervhez vezénylés;
– a vezénylés (a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez, ügyészi szervezethez, Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, külföldi szolgálatra);
– megállapodás az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvételre;
– a megbízás helyettesítésre;
– a szolgálati viszony szüneteltetése;
– a rendelkezési állományba helyezés;
– nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés;
– a könnyített szolgálatban foglalkoztatás.
Az 53–56. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy magasabb szolgálati beosztásba csak az helyezhető, aki ehhez hozzájárul és rendelkezik a magasabb beosztáshoz előírt feltételekkel. Nem szükséges a hivatásos állomány tagjának beleegyezése a szervezeti egységen belüli, azonos besorolású másik beosztásba helyezéshez.
A Javaslat szerint a hivatásos állomány tagjának alacsonyabb beosztásba helyezése történhet:
– beleegyezésével, akinek létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt a szolgálati beosztása megszűnt;
– kérelemre;
– akinek vezetői kinevezését visszavonták vagy arról lemondott;
– akit a nemzetbiztonsági ellenőrzése alapján megállapított nemzetbiztonsági kockázat miatt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásából fel kellett menteni;
– aki minősítése alapján a beosztás ellátására alkalmatlannak bizonyult;
– akivel szemben alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítést alkalmaztak.
Ha a hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztást betöltő tagjával szemben nemzetbiztonsági kockázat megállapítására kerül sor, és a jogviszony fenntartását az arra jogosult nem hagyta jóvá, a beosztásából fel kell menteni, tekintettel arra, hogy így nem láthatja el az adott beosztást. Ekkor soron kívül intézkedni kell a kifogástalan életvitel ellenőrzésre, amelynek időtartama alatt a hivatásos szolgálati jogviszony szünetel. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként kifogásolható életvitelt állapítottak meg, a szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni. Amennyiben az ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, az érintettnek másik, de nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati beosztást kell felajánlani.
Az 57. §-hoz
A Javaslat részletesen szabályozza a rendvédelmi szerven belüli áthelyezés szabályait. A rendvédelmi szerven belüli áthelyezésre a szolgálat érdekében vagy a hivatásos állomány tagjának kérelmére kerülhet sor, azzal a feltétellel, hogy a tervezett új szolgálati beosztáshoz előírt képzettségi és alkalmassági feltételeknek megfelel. Az áthelyezés munkáltatói oldalról, szolgálati érdekre hivatkozva négy hónappal elhalasztható. Az elhalasztás nem alkalmazható pályázaton elnyert beosztásba történő áthelyezés esetén.
Az alábbi esetekben nem kell a hivatásos állomány tagjának beleegyezése a szolgálat érdekében történő áthelyezéshez:
– ha az áthelyezés nem jár a szolgálatteljesítés helyének megváltozásával, vagy
– ha a szolgálatteljesítés helye változik, de az odavezető út irányonként nem haladja meg a másfél órát (tömegközlekedéssel).
Az 58–59. §-hoz
A vezetői beosztással kapcsolatosan a Javaslat rögzíti, hogy a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szervnél rendszeresített, e Javaslat alapján meghatározott vezetői beosztásba – beleegyezésével – akkor nevezhető ki, ha a tervezett vezetői beosztáshoz szükséges szakmai és rendvédelmi ismeretekkel, valamint vezetői kompetenciákkal rendelkezik, továbbá az egészségi és pszichikai állapota alkalmassá teszi a vezetői beosztás ellátására.
A vezetői kinevezés a Javaslat eltérő rendelkezése hiányában határozatlan időre szól. Vezetői kinevezés helyettesítés céljából vagy tartós külszolgálat időtartamára határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható.
Az új vezetői kategóriáknak megfelelően tartalmazza a Javaslat a vezetői beosztásba kinevezés – korábbi vezetői beosztásban eltöltött – időbeli feltételeit, így: a kiemelt vezetői beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki középvezetői beosztásban legalább három évet eltöltött, továbbá középvezetői beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki beosztott vezetői beosztásban legalább három évet eltöltött.
Új rendelkezés, hogy a területi és a helyi szerv vezetője öt évre nevezhető ki vezetői beosztásába. A rendőrség esetében a Hszt.-ben is szerepel ez a szabályozás (megyei és a budapesti rendőrfőkapitány, valamint a rendőrkapitány és a határrendészeti kirendeltség vezetője), a Javaslat kiterjeszti ezt a teljes rendvédelmi körre. A meghosszabbítás az egyéni és a szervezeti teljesítményértékelés eredményétől függ: A kinevezés azonos szolgálati helyen egy alkalommal, öt évvel hosszabbítható meg, ha a vezető egyéni teljesítményértékelése, valamint az általa irányított területi vagy helyi szerv szervezeti teljesítményértékelésének ötévi átlaga legalább jó teljesítményfokozatú.
A hivatásos állomány tagjának vezetői kinevezése indokolás nélkül azonnali hatállyal visszavonható, vagy arról az érintett harmincnapos határidővel indokolás nélkül bármikor lemondhat. A Javaslat részletesen rögzíti a vezetői kinevezés visszavonásakor, illetve a vezetői kinevezésről lemondás esetén követendő eljárási szabályokat (beosztás felajánlásának szabályai, illetmény stb.).
A 60–69. §-hoz
A Javaslat részletesen rendezi a Hszt. szerinti vezénylésre vonatkozó szabályokat, annak jogintézménye átdolgozásra került. A Javaslat a korábbi vezénylési szabályokat tagoltabban, a vezénylés céljához igazodóan és új jogintézményt bevezetve szabályozza:
– Átrendelésként nevesíti a vezénylésnek azon formáját, amikor a hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett a rendvédelmi szerv másik szervezeti egységéhez (bármely helységbe) beleegyezése nélkül meghatározott szolgálati feladat teljesítésére kerül átrendelésre. A más helységbe való átrendelés időbeli korlátja naptári évenként négy hónap. A Javaslat kimondja, hogy a rendelkezési állományba nem tartozók iskolai rendszerű oktatása, képzése az oktatás időtartamára is átrendeléssel történik.
– Ideiglenes átrendelés keretében a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv hatékony működéséhez szükséges szolgálatszervezési okból ideiglenesen az eredeti szolgálati beosztásához tartozó feladatok helyett a szervezeti egységen belül más szolgálati feladatok ellátására rendelhető át, az eredeti szolgálati beosztásában való megtartása mellett. Egy naptári éven belül összesen harminc munkanap időtartamban kerülhet rá sor. Lényeges, hogy ezen jogintézmény elkülönítésre kerüljön a helyettesítéstől, míg a helyettesítésre történő megbízás esetében ugyanis valamely üres szolgálati beosztáshoz tartozó szolgálati feladat ellátásáról lehet szó, az ideiglenes átrendelés esetében arról, hogy valamely oknál fogva olyan szolgálati feladatok jelentkeznek, amelyeket a meglévő, rendszeresített szolgálati beosztásokkal nem lehet teljes körűen lefedni, ezért indokolt az ideiglenes átrendelés alkalmazása.
– Más szervhez vezénylés: kormányzati, rendvédelmi vagy egyéb biztonsági érdekből a miniszter a hivatásos állomány tagját a Javaslatban meghatározott más szervhez (pl. közigazgatási és államigazgatási szervek, tudományos intézmények, felsőoktatási intézmények) a más szervvel kötött megállapodás alapján munkakör vagy meghatározott feladat ellátására vezényelheti szolgálatteljesítésre. A vezénylés ezen formájára legfeljebb öt év időtartamban kerülhet sor, amelynek leteltét követően újabb, más szervhez vezénylésre csak akkor kerülhet sor, ha a hivatásos állomány tagja a vezénylésével megegyező időtartamban a rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesített. A hivatásos állomány tagjára a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadóak, illetménye és a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó egyéb járandóságok a más szerv költségvetését terhelik.
– Vezénylés a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez: a más szervhez vezényléstől eltérően ebben az esetben a vezénylés határozatlan időtartamra is történhet. A vezényelt jogait és kötelezettségeit az határozza meg, hogy vezénylése hivatásos beosztásra, vagy közalkalmazotti, kormánytisztviselői munkakörre történik.
– a Javaslat a hatályos Hszt.-ben szabályozott speciális vezénylési formákat – a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezénylés, az ügyészi szervezethez vezénylés, a külföldre vezénylés – továbbra is fenntartja. A külföldre vezénylés esetében a vezénylés időtartama legfeljebb három évre történhet, amely további egy évvel meghosszabbítható. További külföldre vezénylésre csak akkor kerülhet sor, ha a vezénylés időtartamának megfelelő ideig a hivatásos állomány tagja rendvédelmi szervnél teljesített szolgálatot.
A 70. §-hoz
Az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel vonatkozásában a Javaslat átveszi a Hszt. szabályait, és a Kttv.-hez hasonlóan szabályozza a hivatásos állomány tagjának az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvételét.
A 71–72. §-hoz
A hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a Javaslatban meghatározott helyettesítéssel összefüggő feladatok ellátására is.
A megbízásra sor kerülhet az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az eredeti beosztás megtartásával, de az ellátása alóli mentesítéssel. A helyettesítés felső korlátja egy év. A megbízáshoz a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges, kivéve, ha a helyettesítés az egy hónapot nem haladja meg.
Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért többletdíjazásra jogosult, ha a helyettesítés a harminc napot meghaladja.
Új rendelkezés rögzíti, hogy a szervezetszerű helyettesnek az egybefüggő három hónapot meghaladó helyettesítést követően jár díjazás.
A célfeladat végrehajtásában való közreműködés szabályai a Hszt.-hez képest nem változtak.
A 73–76. §-hoz
A Javaslat rendezi a szolgálati viszony szünetelésével összefüggő kérdéseket. Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány azon tagjának, akit az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, az önkormányzati, vagy a főpolgármesteri, polgármesteri választáson jelöltként nyilvántartásba vettek, illetve a hivatásos állomány rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztériumba állami vezetővé kinevezett tagjának. Új szünetelési ok az az 54. § (2) bekezdésében meghatározott esetkör, amikor a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztást betöltő tagjával szemben nemzetbiztonsági kockázat megállapítására kerül sor, és a jogviszony fenntartását az arra jogosult nem hagyta jóvá, és ezért a hivatásos állomány tagját a beosztásából fel kell menteni, hiszen így nem láthatja el az adott beosztást. Ekkor soron kívül intézkedni kell a kifogástalan életvitel ellenőrzésre, amelynek időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának jogviszonya szünetel.
A 77. §-hoz
A Javaslat önállóan szabályozza a rendelkezési állomány jogintézményét. A rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozó, de a rendvédelmi szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően az érintett a rendvédelmi szerv rendelkezési állományába tartozik a Javaslatban meghatározott esetekben és időpontig.
A 78. §-hoz
A nyugdíj előtti rendelkezési állomány tekintetében a Javaslat rögzíti, hogy a hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel kérelmére vagy – a rendvédelmi szerv érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább harminc év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik. A további szabályokat a Javaslat részletesen rögzíti.
A 79. §-hoz
A könnyített szolgálat tekintetében a hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt tíz évvel, ha legalább huszonöt év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, kérelmére – ha részére a rendvédelmi szervnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető szolgálati beosztás felajánlható – e formában foglalkoztatható.
A Javaslatban foglalt rendelkezés az életkor tekintetében változik: a Hszt. szerint ötvenkét éves életkortól igénybe lehetett venni a könnyített szolgálat lehetőségét, ez a határ a jövőben egyéni lesz, a felső korhatár előtti tíz évtől kérhető az e formában történő foglalkoztatás. Szigorít a szabályozáson az a rendelkezés, hogy az illetmény a könnyített szolgálatban betöltött szolgálati beosztás szerinti besorolása és szolgálati ideje alapján megállapítható illetmény 90%-a.
A 80. §-hoz
A Javaslat külön bekezdésekben sorolja fel a szolgálati viszony megszűnésének és a szolgálati viszony megszüntetésének eseteit.
A 81. §-hoz
A szolgálat felső korhatára a hivatásos állomány tagjára irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatár, ennek elérésével megszűnik a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya.
A 82. §-hoz
A Javaslat tételesen rögzíti azon eseteket, amikor a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva szűnik meg. Új elem, hogy a képzési és vizsgakötelezettség nem teljesítése esetén csak abban az esetben szűnik meg a jogviszony, ha ezek teljesítését a hivatásos állomány tagja önhibájából mulasztotta el.
A 83. §-hoz
A szolgálati viszony bármikor megszüntethető közös megegyezéssel, indokolási kötelezettség nélkül. Garanciális szabály, hogy a megállapodást írásba kell foglalni, és ebben rögzíteni kell a szolgálati viszony megszűnésének napját, továbbá rendezni kell a megszüntetésből eredő jogokat és kötelezettségeket, illetve a megtérítési kötelezettség és a lakásbérlet alakulását is.
A 84. §-hoz
A hivatásos állomány tagja főszabályként bármikor lemondhat. Ez alól kivételt képez a szükségállapot vagy rendkívüli állapot, illetve a váratlan támadás időszaka; ekkor a jogviszony lemondással nem szüntethető meg. A lemondási idő két hónap, de megállapodás alapján ennél rövidebb is lehet. A Javaslat rendelkezik a lemondással elveszített jogosultságokról is.
A 85. §-hoz
Új jogintézményként vezeti be a Javaslat az azonnali hatályú lemondást. Célja, hogy ha a hivatásos állomány tagját a szolgálati ideje alatt a szolgálati elöljárója részéről a törvényben meghatározott jogaiban vagy emberi méltóságában olyan súlyos sérelem érte, amely miatt szolgálati viszonyának fenntartása nem várható el tőle, az arra okot adó körülmény megjelölésével azonnali hatályú lemondással élhessen. Az okot adó körülményt a hivatásos állomány tagja köteles bizonyítani. Megalapozott azonnali hatályú lemondáskor a felmentés esetén kifizetendő juttatások (felmentési idő, végkielégítés) szabályait kell alkalmazni, hasonlóan az Mt. szerinti azonnali hatályú felmondáshoz.
A 86–90. §-hoz
A Javaslat a felmentési okok vonatkozásában a Hszt. jelenlegi szabályrendszerére építve határozza meg a felmentési okokat, továbbá megtartja a felmentési idő és a végkielégítésre jogosító időtartam szolgálati időhöz kötött sávosan emelkedő rendszerét. A felmentési védelem szabályai igazodnak az Mt. és a Kttv. szabályaihoz, a védelem csak az adott időtartam alatt jár. A felmentési védelem esetei között – összhangban a közszolgálati tisztviselőkről szóló, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvénnyel – új esetként szerepel az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés idejére (de legfeljebb hat hónapra) terjedő felmentési védelem.
A 91–95. §-hoz
A tartalékállomány jogintézménye, a tartalékállományba helyezés feltételei és jogkövetkezményei tekintetében a Javaslat alapvetően átveszi a Hszt. szabályait.
A 96. §-hoz
A Javaslat külön rendelkezése tartalmazza a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés szabályait.
A 97. §-hoz
A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén – az érintett miniszterek által meghatározott feltételek mellett – más rendvédelmi szervhez áthelyezhető; ekkor a szolgálati viszonya a régi rendvédelmi szervnél megszűnik, a szolgálati viszonyát azonban az új rendvédelmi szervnél folyamatosnak kell tekinteni.
A 98. §-hoz
Az áthelyezésre a Magyar Honvédséghez is sor kerülhet.
A 99–100. §-hoz
A szolgálati viszony megszűnése esetén a foglalkoztató rendvédelmi szervet terhelő kötelezettségek közül kiemelendő az elszámolási, kifizetési, igazolási és – a Javaslatban rögzített okok fennállása esetén – megtérítési kötelezettség.
A 101–105. §-hoz
A Javaslat mind a foglalkoztató rendvédelmi szerv, mind a hivatásos állomány tagja tekintetében meghatározza a szolgálati viszonyból fakadó alapvető kötelezettségeket.
A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró kötelességei a Hszt.-ben foglaltak szerint kerültek a Javaslatba, így itt szerepel a feladatok meghatározására, a szolgálatszervezésre, valamint a tájékoztatásra és irányításra vonatkozó kötelezettségek szabályozása.
A hivatásos állomány tagjának kötelezettsége néhány tárgykörben módosul, illetve kiegészítésre kerül. A szolgálat ellátásával összefüggésben:
– a szolgálatképes állapotban megjelenésen túl kötelezettségként szerepel a Javaslatban a szolgálatképes állapot fenntartása is a szolgálat teljes ideje alatt;
– rögzítésre kerül a szolgálat ellátásához biztosított eszközök, felszerelések megóvásának kötelezettsége;
– új elem, hogy a szolgálatképes állapot megállapítása, a befolyásoltság kiszűrése céljából az alkohol, a kábítószer vagy pszichotrop anyag fogyasztásának ellenőrzését célzó, műtétnek nem minősülő vizsgálatnak a hivatalos állomány tagja köteles magát alávetni, miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint;
– munkatársaival az emberi méltóság és a függelmi viszonyok tiszteletben tartásával köteles érintkezni.
Az alkohol, kábítószer fogyasztásának ellenőrzésére nem tartalmaz szabályozást a Hszt., így annak érdekében, hogy a személyi állomány szolgálatba lépő tagját a befolyásoltság szempontjából ellenőrizni lehessen, a Javaslat a szabályozás kiegészítését tartalmazza.
A Javaslat továbbra is tartalmazza a parancsok végrehajtásának kötelezettségét. A kötelezettség alól kivételt képez az az eset, amikor a hivatásos állomány tagja a parancs végrehajtásával bűncselekményt követne el.
A Javaslat a Hszt.-vel egyező módon szabályozza azokat az eseteket, amikor a hivatásos állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.
Új rendelkezésként szerepel a Javaslatban a hivatásos állomány tagjának technikai eszköz igénybevételével történő ellenőrzésének lehetősége. A Javaslat szerint a rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálati viszonnyal összefüggő magatartása körében, meghatározott feltételekkel az erre szolgáló technikai eszköz igénybevételével is ellenőrizheti. A rendelkezés tartalmazza továbbá az eszközökre, módszerekre vonatkozó garanciális szabályokat, a kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget a munkáltató részéről, és a rögzített adatok kezelésének rendjét. Ez utóbbi tekintetében kiemelendő, hogy az ellenőrzés során rögzített adatok a Javaslatban meghatározott célok érdekében használhatóak fel.
A munkavállalókat terhelő kötelezettségek végrehajtásának ellenőrzése jogos igény a munkáltatók részéről. Az ellenőrzések végrehajtási módja, formája a technikai fejlődés miatt folyamatosan változik, így míg az korábban a munkáltató vagy képviselőjének személyes jelenlétét igényelte, a kép- és hangrögzítő, illetve a tartózkodási hely megállapítására és nyomon követésére alkalmas technikai berendezések megjelenése és elterjedése új lehetőségeket teremtett. Ezek a munkáltató oldaláról új és hatékony ellenőrzés lehetőségét biztosító megoldások ugyanakkor egyrészt a munkavállalók személyes adatainak kezelésével járnak, másrészt érinthetik az ellenőrzöttek emberi méltóságát, ezért a kérdéskör szabályozása elengedhetetlenné vált. Az egyértelmű szabályozás mindkét fél érdeke, elkerülendő az olyan gyakorlat kialakítását, ami egyrészt a jogok indokolatlan korlátozásához, személyiségi jogok megsértéséhez vezet, másrészt esetlegesen a munkáltató eljárását jogellenessé teszi, és ezzel megalapozza a jogsértésért fennálló felelősségét.
A szabályozás szintjét tekintve alapvető fontosságú, hogy az ellenőrzések végrehajtása és az annak során igénybe vett technikai eszközök alkalmazása a munkavállalók személyes adatainak – különösen kép- és hangfelvételének – kezelésével jár, így ahhoz – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdése alapján törvényi felhatalmazás szükséges.
A 106–107. §-hoz
Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági szabályok alapvetően szintén egyeznek a Hszt.-ben szereplő rendelkezésekkel, és biztosítja az adatkezelés törvényi feltételeit. A Javaslat részletesen tartalmazza az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, egészségügyi adat adatkezelésére vonatkozó szabályokat.
A 108–110. §-hoz
A Javaslat alapvetően a Hszt. összeférhetetlenségi szabályait veszi át, néhány kérdésben vezet be módosítást, így:
– az összeférhetetlenségi szabályok között rendezi a korábban alapjogi korlátozásként értelmezett párttagságot, valamint politikai tartalmú közszereplést érintő korlátozásokat;
– módosul a közeli hozzátartozói összeférhetetlenségről döntésre jogosult személye, a jogkör lejjebb került: azaz olyan szolgálati beosztás betöltése esetén, amelyben a hivatásos állomány tagja közeli hozzátartozójával közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerülne, a Javaslat értelmében – a Hszt. szerinti miniszter helyett – az országos parancsnok vagy az országos főigazgató dönt;
– a Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a nem engedélyköteles tevékenységeket bejelenteni sem kell, továbbá bővíti ezeknek a tevékenységeknek a körét: a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatásán kívül a Hszt. 2015. január 1-jétől már végrehajtott módosításával egyezően a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítése is ide került.
A 111–113. §-hoz
A Hszt. egy korábbi módosítása vezette be a teljesítményértékelés rendszerét, összhangban a Kttv. szabályozásával. A törvényi szabályokon túl a Javaslat a részletszabályok megalkotására felhatalmazást ad részben a Kormánynak, részben a rendvédelmi szervet irányító miniszternek. Az egyéni teljesítmény értékelésére az eddigi két alkalom helyett főszabályként évente egyszer kerül sor. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztása év közben megváltozik, év közben is kell egyéni teljesítményértékelést végezni, emellett a Javaslat továbbra is rögzíti, hogy az egyéni teljesítményértékelés szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni a szervezeti teljesítményértékelést is. Lehetőség van továbbá az év közben történő egyéni teljesítményértékelés elvégzésére akkor is, ha a hivatásos állomány tagjának alkalmatlansága merül fel.
A Javaslat rendezi a minősítés és a teljesítményértékelés egymáshoz való viszonyát: az egyéni teljesítményértékelés szöveges indokolással kiegészítve adja az értékelt tárgyévre vonatkozó minősítését.
A minősítés alapján továbbra is kezdeményezhető az értékeltnek a vezetői és utánpótlási adatbankba való felvétele, illetve törlése, a szolgálati viszony megszüntetése vagy módosítása, illetve egyéb intézkedések javasolhatók. A minősítés alapján megállapítható továbbá a szolgálati beosztás ellátására, illetve a hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság. A minősítés megállapításai ellen a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet. Ha a szolgálati panaszt elbíráló elöljáró azt állapítja meg, hogy a teljesítményértékelés egyes értékei, vagy a minősítés megállapításai tényekkel nem támaszthatók alá, vagy a mérlegelési jogkör kereteit meghaladó mértékben jelentősen eltér az értékelt által valósnak tartott értékektől, a teljesítményértékelés, a minősítés, vagy a teljesítményértékelés és minősítés újbóli elvégzését rendeli el. A megismételt teljesítményértékelés, minősítés megállapításaival szemben az értékelt közvetlenül a bírósághoz fordulhat.
A 114. §-hoz
Az új előmeneteli és besorolási rendszer célja a hivatásos jogviszonyra jelenleg jellemző beosztási rendszer és a civil közszolgálat szenioritáson alapuló modelljének közelítése egy egységes alapokon nyugvó harmonizált életpályarendszer kialakítása érdekében. Az új hivatásos előmeneteli rendszert meghatározó tényezők közül kiemelendő a horizontális előmenetel a munkaköri kategórián belül, a vertikális előmenetel a magasabb értékű munkaköri kategóriába, a horizontális és a vertikális előmenetel meghatározott feltételekhez – képzési, képesítési követelmények teljesítése, teljesítményértékelés – kötése, illetve a vezetői kör részére felelősségarányos illetményrendszer kialakítása.
A Javaslat meghatározza az új előmeneteli rendszerrel szemben támasztott követelményeket, az új rendszer struktúráját, működését, valamint foglalkozik azokkal az egyéb életpályaelemekkel, amelyekre szükségszerűen hatást gyakorol az új előmeneteli rendszer bevezetése.
A Javaslat szerint az új előmeneteli rendszer alapja a besorolási kategóriák kialakítása. Az egyes szolgálati beosztások besorolását a miniszter – a munkakör tartalmának meghatározott módszertanon és eljárási rendben végrehajtott értékelése alapján – rendeletben állapítja meg. Önálló munkaköri kategóriák kerülnek meghatározásra a középfokú (tiszthelyettesi) és a felsőfokú (tiszti) állomány részére, továbbá külön besorolási osztályt képez a vezetői besorolási osztály.
A tiszti és tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások eltérően alakulnak annak függvényében, hogy az a hierarchikus felépítésű rendvédelmi szerveknél van rendszeresítve vagy a központi szervi jogállással rendelkező rendvédelmi szervnél. Az előbbi csoportban öt, az utóbbiban négy besorolási kategóriába kell besorolni a szolgálati beosztásokat.
A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás lehet kiemelt vezetői, középvezetői és beosztott vezetői beosztás. A Javaslat tételesen rögzíti az egyes vezetői besorolási kategóriákat.
Az egyes beosztási besorolási kategóriákhoz rendelt rendfokozatokat és fizetési fokozatokat, továbbá a beosztási illetmény megállapításához rendelt szorzószámokat a Javaslat vonatkozó mellékletei tartalmazzák.
A 115–119. §-hoz
A hivatásos állomány tagjának besorolásával összefüggő munkáltatói intézkedések tekintetében a tervezett szolgálati beosztásba történő kinevezés előtt az állományilletékes parancsok megvizsgálja, hogy a hivatásos állomány tagja rendelkezik-e a szolgálati beosztás ellátásához szükséges képzettséggel, megfelel-e az alkalmassági követelményeknek, és megállapítja a besorolásnál figyelembe vehető hivatásos szolgálati időt, illetve a besorolás alapján viselhető rendfokozatot. Ennek megfelelően a szolgálati beosztásba kinevezni csak azt a személyt lehet, aki megfelel a szolgálati beosztás betöltésére előírt feltételeknek és a rendfokozati állománycsoporthoz kapcsolt követelményeknek.
Az állományilletékes parancsnok a szolgálati beosztásba kinevezéskor a fenti szempontok alapján besorolja a hivatásos állomány tagját, megállapítja a fizetési fokozatát és rendfokozatát.
Ha a hivatásos állomány tagjának viselt rendfokozata alacsonyabb a besorolás szerintinél, a hivatásos állomány tagját rendfokozatban előlépteti vagy kinevezi, vagy előléptetésre előterjeszti az arra jogosult elöljáróhoz.
A fizetési fokozatba besorolás a fizetési várakozási idő alapján történik. A Javaslat részletesen rendezi a várakozási idővel és a fizetési fokozat megállapításával kapcsolatos szabályokat, mind a vezetői, mind a nem vezetői beosztások esetén, továbbá külön § tartalmazza a hivatásos állomány pályakezdő és nem pályakezdő tagja besorolásának szabályait.
A 120–127. §-hoz
A Javaslat szerint a hivatásos állomány tagjának a hivatásos pályán belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a besorolási kategórián belüli fizetési fokozatban és rendfokozatban, továbbá a magasabb szolgálati beosztás eléréséhez. Az előmenetel általános feltételeit a Javaslat tételesen határozza meg. E körbe tartozik az előírt képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítése, a jogszabályban meghatározott elvárt teljesítményszint, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság, az előírt fizetési várakozási idő kitöltése, a magasabb szolgálati beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, valamint készségek és kompetenciák, a pályázat útján betölthető szolgálati beosztás esetén pályázat benyújtása.
1. A Javaslatban foglalt szabályozás szerint a besorolási kategórián belül történő előmenetel valójában egy horizontális előmenetelt jelent. Azt feltételezi, hogy a foglalkoztatott munkaköre nem változik, vagy változik ugyan, de a korábbival megegyező munkaköri kategóriába tartozó munkakörbe kerül, illetve teljesíti a fizetési fokozatokhoz, valamint a rendfokozatokhoz, besorolási címekhez előírt feltételeket.
A Javaslat rendezi a besorolási kategórián belüli előmenetel szabályait. Ennek megfelelően a hivatásos állomány tagját a besorolás szerinti besorolási kategóriához tartozó fizetési fokozatban előre kell sorolni, ha
– az arra előírt előmeneteli idő, négy év (fizetési várakozási idő) eltelt,
– a jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségét teljesítette és
– a fizetési várakozási idő éves teljesítményértékeléseinek átlaga legalább megfelelő teljesítményfokozatú.
A hivatásos állomány tagja a magasabb rendfokozatba és az ahhoz rendelt fizetési fokozatba a fentebb meghatározott feltételeken felül akkor léptethető elő, ha a következő rendfokozathoz előírt rendfokozati vizsgát teljesítette.
A Javaslat rendezi a feltételek nemteljesítésekor követendő szabályokat is: a munkáltatói jogkör gyakorlója évenként felülvizsgálja a feltételek teljesülését, és ennek megfelelően intézkedik.
2. A besorolási kategórián belüli előmeneteltől meg kell különböztetni a vertikális előmenetelt, amely magasabb szolgálati beosztásba történő előmenetelt jelent. Ennek az a feltétele, hogy legyen olyan szolgálati beosztás, amely magasabb kategóriába tartozik és a hivatásos állomány tagja teljesítse az előírt feltételeket.
A hivatásos állomány tagja magasabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba vagy vezetői beosztásba akkor nevezhető ki, ha
– rendelkezik annak ellátásához előírt képzettségi és alkalmassági feltételekkel és
– az utolsó négy teljesítményértékelés átlaga legalább jó teljesítményfokozatú.
Ha a magasabb szolgálati beosztásba kerülés rendfokozati előmenetellel is jár, a magasabb szolgálati beosztásba helyezéshez rendfokozati vizsgát is kell tenni. A magasabb besorolási kategóriához tartozó rendfokozat viselési ideje és a fizetési fokozat meghatározásakor az alacsonyabb szolgálati beosztásban, de azonos rendfokozatban eltöltött időt be kell számítani.
A horizontális előmenetel során nem kerülhet sor az előléptetésre a feltételek fennállása esetén sem a rendfokozatot érintő fegyelmi fenyítés vagy bírósági ítélet végrehajtásának tartama alatt, vagy ha a hivatásos állomány tagja ellen büntető- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban.
3. A kiválasztás tekintetében hangsúlyos elem, hogy az utánpótlás elsősorban a meglévő állományból (pl.: belső pályázattal) történjen, ezt követően kerüljön csak sor az érintett hivatásrendek hatálya alá tartozó szerveknél foglalkoztatottak, majd utolsó lépésként a külső személyek bevonására.
A Javaslat ennek megfelelően szabályozza a kiválasztás új rendjét: megüresedő szolgálati beosztás esetén
– az állományilletékes parancsnok elsőként azt köteles megvizsgálni, hogy a szervezeti egységnél a szolgálati beosztás betöltésére van-e alkalmas személy;
– ha a szervezeti egységnél nincs a feltételeknek megfelelő személy, az állományilletékes parancsnok elsődlegesen a rendvédelmi szerv személyi állományából kiválasztási eljárással vagy pályázattal töltheti be a szolgálati beosztást;
– ha a rendvédelmi szerv személyi állományában sincs a feltételeknek megfelelő személy, az állományilletékes parancsnok a közszolgálati tartalékállományból, vagy a Magyar Honvédség, és a Kttv. hatálya alá tartozó szervek személyi állományából pályázattal
töltheti be a szolgálati beosztást.
Kisegítő szabályként szerepel, hogy a jelzett kiválasztási eljárás eredménytelensége vagy különleges szaktudásra vonatkozó igény esetén a nem közszolgálatban állóval is betölthető a beosztás, ha megfelel a feltételeknek.
4. A Javaslat rendezi a soron kívüli előmenetel lehetőségeit és feltételeit, amelynek formái a fizetési fokozatban soron kívüli előresorolás és az eggyel magasabb rendfokozatba soron kívüli előléptetés. A Javaslat rögzíti ezek feltételeit, illetve korlátot rendel az alkalmazásához:
– soron kívüli fizetési fokozatban előresorolásra viselt rendfokozatonként legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor;
– rendfokozatban soron kívüli kinevezésére, előléptetésre a besorolási kategórián belül legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.
A miniszter feltételek hiányában is előléptetheti a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.
5. Alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés esetén – függetlenül attól, hogy neki felróható okból vagy kérelmére került erre sor – a szolgálati idő figyelembevételével az új szolgálati beosztás besorolási kategóriájához tartozó rendfokozatot kell megállapítani.
6. A Javaslat további eseteket is meghatároz, amikor sor kerülhet az előléptetésre rendfokozatban:
– szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg, ha a nyugállományba helyezésre a felső korhatár elérésével, vagy legalább húszévi tényleges szolgálati viszonyban töltött idő után szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás miatt került sor, és a hivatásos állomány tagja szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el;
– a szolgálati halott esetében.
A javaslat kötelezővé teszi az előléptetést:
– a hősi halottá nyilvánított tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozott személy esetében;
– a hősi halottá nyilvánított zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozott személy esetében, ekkor hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.
A 128–131. §-hoz
A szolgálati beosztáshoz szükséges iskolai végzettségi és szakképesítési követelmények között a Javaslat rögzíti, hogy a vezetői és tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez felsőfokú végzettség, a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez pedig középiskolai végzettség szükséges.
A rendvédelmi szervnél szolgálati beosztást betöltőnek a rendvédelemi szerv alaptevékenységének megfelelő szakképzettséggel, ha ilyen nincs, az előírt szakmai alapképzettséggel kell rendelkeznie. A rendvédelmi szerv nem alaptevékenységébe tartozó szolgálati beosztásába a hivatásos állomány tagja szakképzettség, szakmai alapképzettség hiányában is kinevezhető azzal, hogy annak teljesítését határidő kitűzésével elő kell írni. Ha a hivatásos állomány tagja az előírt képzési kötelezettségének neki felróható okból határidőben nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.
A szolgálati beosztás betöltéséhez a fenti végzettségeken túl rendészeti alapvizsgával, a miniszter által meghatározott szolgálati beosztásokban pedig rendészeti szakvizsgával is rendelkezni kell. A vezetői beosztásba történő kinevezéshez a jogszabályban meghatározott vezetővé képzés vagy magasabb vezetővé képzés teljesítése is szükséges.
A tehetségmenedzsment keretében a Javaslat tartalmazza, hogy a magasabb szolgálati beosztás vagy vezetői beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés megszerzéséhez a hivatásos állomány tagjának képzését támogatja. A szakmai ismeretek fejlesztése céljából a rendvédelmi szervnek továbbképzési, illetve átképzési kötelezettsége van, ha ezt a hivatásos állomány tagja önhibájából elmulasztja, akkor számolnia kell a jogkövetkezményekkel.
A 132. §-hoz
A Javaslat részletesen rendezi a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos előírásokat, amelyek alapvetően a Hszt.-ből kerültek átvételre. Új elem, hogy a tanulmányi szerződés nemcsak a hivatásos állomány tagjával köthető, hanem a hivatásos szolgálatot vállaló személlyel is. Tanulmányi szerződés köthető:
– betöltött vagy tervezett szolgálati beosztás, vagy a szolgálati viszony létesítéséhez vagy fenntartásához szükséges iskolai végzettség, szakképzettség, vagy rendvédelmi tárgyú szakmai képzettség,
– iskolarendszerű vagy felnőttképzés keretében történő megszerzésére.
A 133. §-hoz
A Javaslat nem ír elő általános pályázati kötelezettséget a szolgálati beosztáshoz, de lehetőséget ad az állományilletékes parancsnok, valamint a kinevezésre jogosult elöljáró parancsnok számára, hogy az általa irányított szervnél, szervezeti egységnél szolgálati beosztás betöltésére pályázatot írjon ki.
Jogszabály is előírhatja a szolgálati beosztás betöltésére pályázat kiírását. A pályázat kiírása történhet a pályázók meghatározott személyi körre korlátozásával, vagy személyek felkérésével. A pályázattal kapcsolatos további előírásokat a Javaslat részletesen szabályozza.
A 134–138. §-hoz
A szolgálatteljesítési idő – fő szabály szerint – heti negyven óra, azonban részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálat esetében ennél hosszabb is lehet, de nem haladhatja meg a heti negyvennyolc órát.
A szolgálatteljesítési idő – a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – meghatározható többheti, de legfeljebb négyhavi vagy tizenhat heti keretben is.
A Javaslat szolgálatszervezési szabályai figyelembe veszik a munkaidő szervezés egyes szempontjairól szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelv előírásait és oly módon teremtik meg az összhangot az irányelv rendelkezéseivel, hogy az irányelv által megengedett legrugalmasabb lehetőségeket, legszélesebb plafonokat biztosító szabályozást eredményeznek.
A Javaslat a jogalkalmazói munka segítése érdekében meghatározza a készenléti jellegű szolgálati beosztás fogalmát.
A szolgálatteljesítési idő beosztására vonatkozó szabályok:
– a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. Ez utóbbi esetben sem lehet azonban napi négy óránál rövidebb és – a részben vagy egészben ügyeleti, őr- és a készenléti jellegű szolgálati beosztásokat a huszonnégy órás szolgálatokat kivéve – tizenkét óránál, illetve fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén a hat óránál több;
– a tizenkét órás szabály alóli kivétel: az egy- vagy többhavi szolgálatteljesítési idő-keretben foglalkoztatott részére, ha a szolgálatteljesítést naponta azonos helyen két fő egymás utáni beosztásával rendelik el, az eligazítás, váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében a napi tizenkét órás szolgálatteljesítési idő legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható.
A Javaslat eltérő szabályokat állapít meg a téli és nyári időszámításra átállás esetében a szolgálatteljesítési idő maximumára, illetve a napi pihenőidő minimumára.
A szolgálatteljesítési időbeosztást – a túlszolgálat elrendelésének kivételével – a szolgálatba lépést megelőzően legalább egy héttel előbb közölni kell.
A Javaslat új eleme, hogy a minisztert felhatalmazza az egyes rendvédelmi szerveknél alkalmazható szolgálati időrendszerek és azok kereteinek megállapítására.
Számos garanciális szabályt állapít meg a Javaslat a szolgálatteljesítési idő beosztásával kapcsolatban. Ezek körébe tartoznak a várandós nők és szoptatós anyák éjszakai, a gyermekét egyedül nevelő anyák huszonnégy órás szolgálatra beosztásának tilalmával, a munkaközi szünet és a heti pihenőnapok kiadásával kapcsolatos előírások.
A Javaslat a rendvédelmi szervek – munkaszüneti napnak minősülő – ünnepnapjait is rögzíti, továbbá meghatározza, hogy a szolgálatteljesítésért járó illetményén felül távolléti díj is megilleti a hivatásos állomány tagját a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napon kívül is, a húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesített szolgálatért.
A gyermekgondozási ellátások átalakításával összefüggésben a Javaslat – a közszféra más területein foglalkoztatottakhoz hasonlóan – a gyermekgondozási ellátás igénybevétele, illetve az illetmény nélküli szabadság után lehetővé teszi a korábbi munkahelyére visszatérő hivatásos állományú szülőnek, hogy egyoldalú döntése alapján a gyermek hároméves kora előtt a rész-szolgálatteljesítési időben történő foglalkoztatás lehetőségét választhassa.
A hivatásos állomány tagja – a vezetői beosztást betöltők kivételével – az illetmény nélküli szabadságának időtartama alatt, annak lejáratát megelőzően legalább hatvan nappal benyújtott kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezést köteles módosítani, s ennek során heti húsz vagy harminc óra rész-szolgálatteljesítési időt engedélyezni. A hivatásos állományúnak a rész-szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelme csak abban az esetben tagadható meg, ha az a rendvédelmi szerv számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A kérelem elutasítását írásban indokolni kell.
A 139–140. §-hoz
A hivatásos szolgálattal járó tervezhető vagy előre nem látható körülmények – így különösen tömegbaleset, elemi csapás, katasztrófa vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető előre nem látható körülmény bekövetkezése – szükségessé teszik, illetve tehetik a rendkívüli szolgálatteljesítésre való igénybevételt (túlszolgálat). Erre a napi szolgálatteljesítési időn túl, munkaszüneti és pihenőnapokon is bármikor sor kerülhet.
A Javaslat megállapítja a túlszolgálat kötelező és önként vállalt maximális időtartamát. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a túlszolgálatra rendkívüli esetben kerül sor. A túlszolgálat elrendelését a Javaslat garanciális okokból írásbeliséghez és nyilvántartáshoz köti.
A túlszolgálat tartama naptári évenként háromszázötven óra, amely négyhavi mértékben a százhúsz órát nem haladhatja meg. A Javaslat bevezeti az önkéntes vállalás intézményét, ennek keretében további ötven óra túlszolgálat vállalható.
A Javaslat szigorítja a túlszolgálat ellentételezésének szabályait. Megszűnik a túlszolgálat pénzben történő megváltásnak lehetősége, továbbá a rendvédelemi szerv vezetőjének és helyetteseinek, valamint a szervezeti egység vezetőjének és helyetteseinek a naptári évenként a háromszázötven órát meg nem haladó túlszolgálatért ellentételezés nem jár. A hivatásos állomány egyéb tagjának – fő szabály szerint – a túlszolgálattal azonos tartamú szabadidőt kell biztosítani. A heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesített túlszolgálatért a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő jár. A túlszolgálat ellentételezéséhez átmeneti szabályozás kapcsolódik, eszerint 2018. július 1-jéig a túlszolgálat ellentételezésére a jelenleg hatályos szabályokat kell alkalmazni.
A szabadidő kiadására vonatkozó szabályozás szerint a szabadidőt lehetőség szerint harminc napon belüli kell kiadni, ugyanakkor hat hónapon belül is lehetőség van rá. Hat hónapon túl csak akkor kerülhet sor a szabadság kiadására, ha a túlszolgálat havi vagy többhavi szolgálatteljesítési idő keretében történt. A szabadságot legfeljebb a következő év első felében ki kell adni.
A miniszter állapítja meg a túlszolgálat elrendelésének és elszámolásának, valamint a szabadidő kiadásának rendjét.
A 141. §hoz
A készenléti kötelezettség alapján a hivatásos állomány tagja kötelezhető arra, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül, szolgálati érdekből, szolgálatképes állapotban olyan elérhető helyen tartózkodjon, ahonnan bármikor igénybe vehető szolgálati feladatra. A Javaslat felső korlátot vezet be, összhangban az Mt. és a Kttv. szabályozásával: a havi időtartam a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg.
A 142. §-hoz
A Javaslat meghatározza a hivatásos állomány tagjának járó szabadságok jogcímeit:
– alapszabadság,
– pótszabadság,
– egészségügyi szabadság,
– szülési szabadság,
– illetmény nélküli szabadság.
143–146. §-hoz
A Javaslat a hivatásos állomány tagját megillető alapszabadság mértékét huszonöt munkanapban, míg pótszabadságát – a vezetői beosztást betöltők vezetői pótszabadsága kivételével – a szolgálati viszonyban töltött idő függvényében három és tíz munkanap között állapítja meg. A vezetői beosztást betöltők pótszabadsága tizenegy és tizenöt munkanap között van, a vezetői besorolási kategóriáktól függően.
A Javaslat további pótszabadságot állapít meg a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának azon tagjai részére, akik szolgálati feladataikat a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szerinti biztonsági részlegen látják el.
Az alapszabadságot kiegészítő, illetve a vezetői pótszabadságon kívül további pótszabadságot biztosít a Javaslat a fokozottan veszélyes szolgálati feladatot ellátók részére, továbbá a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után, valamint az apa részére gyermekszületés esetén. Emellett meghatározza a gyermekek után járó pótszabadsághoz kapcsolódó legfontosabb fogalmakat, összhangban az Mt. és a Kttv. szabályozásával.
A Javaslat a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, valamint a fizikai állóképességének megőrzése céljából rekreációs célú pótszabadságot is biztosít a hivatásos állomány meghatározott szolgálati beosztást betöltő tagja részére. A rekreációs célú pótszabadság szabályai átvételre kerültek a Hszt.-ből, ugyanakkor új rendelkezés, hogy a hivatásos állomány azon tagja, aki legalább harminc napig az életet vagy a testi épséget közvetlenül veszélyeztető általános körülmények között – így különösen háborús cselekmények vagy fegyveres összeütközések sújtotta földrajzi területen – külföldön szolgálatot teljesít, a szolgálat lezárultát követő három hónapon belül jogosult rekreációs célú pótszabadságra.
A 147–148. §-hoz
A Javaslat egészségügyi szabadságot biztosít a betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen részére, szolgálatképességének helyreállítása idejére. Ez az idő azonban – a szoptatás és a gyermeknevelés céljából igénybe vett egészségügyi szabadság kivételével – nem haladhatja meg az egy évet.
Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente harminc naptári napig távolléti díjat, vagy a harmincegyedik naptári naptól a távolléti díj 90%-át kell folyósítani.
A Javaslat szabályozza a gyermekápolás céljából a hivatásos állomány tagját megillető egészségügyi szabadságot is.
A 149. §-hoz
A hivatásos állomány várandós vagy szülő nő tagját az általános szabályoknak megfelelően szülési szabadság és a szoptatásra szabadidő kedvezmény illeti meg.
A 150–151. §-hoz
A Javaslat megállapítja a hivatásos állomány tagja részére adható illetmény nélküli szabadság eseteit. A Javaslat egyértelműen kimondja, hogy az illetmény nélküli szabadság tartamára alap-, pót- és egészségügyi szabadság nem jár. Kivételként ez alól a szabály alól, hogy a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság első hat hónapjára eső alap- és pótszabadság illeti meg a hivatásos állomány tagját.
A 152. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a különböző jogcímeken járó szabadságokra vonatkozó közös eljárási szabályokat. Ezek többségében garanciális szabályok.
A szabadságot a szabadságolási terv alapján kell kiadni. Az alap- és pótszabadság rendeltetésének megfelelően a Javaslat előírja, hogy a szabadság együttes tartamának felét egyszerre, 25%-át, de legalább tíz napot pedig a hivatásos állomány tagja kérése szerint kell kiadni úgy, hogy az a rendvédelmi szerv működőképességét ne veszélyeztesse. A szabadságot főszabályként az esedékesség évében kell kiadni.
Szolgálati érdek esetén a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati okok miatt ki nem adott szabadság kiadható a következő év március 31. napjáig, illetve betegség vagy más, a hivatásos állomány tagjának személyét érintő elháríthatatlan akadály esetén, az annak megszűnésétől számított harminc napon belül.
A ki nem adott szabadságot – fő szabály szerint – nem lehet megváltani. A szabadság megváltására csak a vezénylés egyes eseteiben és a szolgálati viszony megszűnésekor kerülhet sor.
A 153. §-hoz
A Javaslat megállapítja a hivatásos állomány tagjának adható tanulmányi szabadidő és munkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályokat. Új elem, hogy nemcsak előzetes bejelentés, hanem tanulmányi szerződés alapján is részt vehet a hivatásos állomány tagja saját elhatározáson alapuló iskolarendszerű oktatásban, képzésben. A saját elhatározáson alapuló képzésen történő részvételéhez – kérelemre – illetményfolyósítás nélküli szolgálatmentességet kell biztosítani.
A 154–159. §-hoz
A Javaslat az új előmeneteli rendszerhez igazodó, az eddigieknél átláthatóbb és teljesítményösztönzőbb illetmény és juttatási rendszert vezet be. E rendszerben az illetmény az alapilletményből, az egyéb pótlékokból és teljesítményjuttatásból áll.
1. Az alapilletmény összetevői a beosztási illetmény, a szolgálati időpótlék és a hivatásos pótlék. Ugyanakkor a hivatásos állomány tagja egyéb pótlékokra is jogosult, ha az ellátott feladatok és körülmények ezt indokolják.
a) A besorolása alapján megállapított fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzó és az éves költségvetési törvényben megállapított rendvédelmi illetményalap szorzata adja a beosztási illetményt.
b) A szolgálati időpótlék a szolgálati viszonyban eltöltött időhöz igazodóan a hivatásos állomány tagját a szolgálati viszonyban eltöltött idő tizedik évétől kezdődően megillető, ötévenként növekvő mértékű illetményelem. Ugyanakkor a Javaslat meghatározza azokat az időtartamokat is, amelyek nem vehetők figyelembe a szolgálati időpótlék számításánál.
c) A hivatásos pótlék a hivatásos állomány esküjében vállalt többletkötelezettségek és a szolgálati beosztással járó többlet-igénybevétel és többletterhelés ellentételezését szolgálja. A Javaslat szerint e pótlék mértékét a miniszter a Javaslat által meghatározott keretek és szempontok figyelembevételével állapítja meg.
2. A hivatásos állomány tagja egyéni teljesítményértékelésének és a szervezeti egység számára a szervezeti teljesítményértékelés eredménye alapján – a Javaslat által maximált mértékű – teljesítményjuttatásban részesíthető. E juttatás évente két alkalommal egyenlő mértékben adható, március és szeptember hónapban. Hangsúlyozni szükséges, hogy a tárgyévre megállapított teljesítményjuttatásra a hivatalos állomány tagja akkor is jogosult, ha a szolgálati viszonya a kifizetési év közben megszűnik.
A 160–162. §-hoz
A Javaslat az illetményrendszer áttekinthetőbbé tétele érdekében jelentősen csökkenti a pótlékok számát. A hivatásos állomány törvényi feltételeknek megfelelő tagja a következő illetménypótlékokra jogosult:
– idegennyelv-tudási pótlék,
– nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek, valamint biológiai kóroki tényezők jelenléte miatt fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka,
– preferált településen szolgálatot teljesítők pótléka,
– éjszakai pótlék,
– készenléti pótlék.
A Javaslat szerint a rendészetért felelős miniszter – az idegennyelv-tudási pótlék kivételével – rendeletben határozza meg a pótlékokkal kapcsolatos feltételeket.
Az idegennyelv-tudási pótlék szabályozása a Kttv. rendelkezéseihez igazodik, mind a nyelvvizsgatípusok, mind a preferált nyelvek bevezetése tekintetében.
A 163–165. §-hoz
A Javaslat megállapítja az illetmény kifizetésével és az illetményből történő levonással kapcsolatos szabályokat. Az illetményt – más foglalkoztatási jogviszonyokban állókhoz hasonlóan – Magyarország hivatalos pénznemében kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig kell átutalni, vagy ha azzal az érintett nem rendelkezik, részére pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján megfizetni. Az illetmény kifizetésének és átutalásának költségei a rendvédelmi szervet terhelik. A rendvédelmi szerv a fizetési számlára történő utalás esetén – a miniszter által a tárgyévre vonatkozóan közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott mértékű – bankszámla-hozzájárulást adhat.
A Javaslat szerint az illetményből levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye.
A Javaslat alapján távolléti díjra jogosult a hivatásos állomány szolgálati beosztásából felfüggesztett, előzetes letartóztatásban vagy házi őrizetben lévő, lakhelyelhagyási tilalom alatt vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, illetve szabadságvesztés-büntetését katonai fogházban töltő tagja. Ennek 50%-át vissza kell tartani. A visszatartás a teljes összeget érinti a szolgálati viszony megszüntetés fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés végrehajtásáig.
A 166. §-hoz
A Javaslat továbbra is fenntartja a jubileumi jutalom jogintézményét.
A 167–169. §-hoz
A Javaslat megállapítja a napidíjra, távolléti díjra, költségtérítésekre vonatkozó jogosultság részletes feltételeit és azok mértékét.
A 170. §-hoz
A Javaslat szerint a hivatásos állomány tagja részére visszatérítendő vagy vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. Ezek köréből a Javaslat az üdülési támogatást, a családalapítási támogatást, a szociális támogatást, az illetményelőleget, valamint a tanulmányi ösztöndíjat, képzési és a továbbképzési támogatást nevesíti, de nincs törvényi akadálya más juttatási fajták miniszter által, rendeletben történő megállapításának sem. Ugyancsak a miniszter állapítja meg a juttatások mértékét, a kedvezmények, támogatások nyújtásának feltételeit és eljárási szabályait.
A 171–174. §-hoz
A Javaslat megállapítja a lakhatási támogatás főbb formáit, de a lakással rendelkezők részére a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás más formáit is megállapíthatja törvény, illetve kormányrendelet.
A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az állam készfizető kezességet vállaljon a különbözetre, ha a hivatásos állomány tagja által lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát. Emellett a Javaslat szabályozza az állami készfizető kezességvállalással kapcsolatos eljárási kérdéseket is.
A 175. §-hoz
A Javaslat szerint a hivatásos állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a rendvédelmi szerv feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és – a jogszabályban meghatározott esetben – élelmezéssel. Az alapfelszerelési, illetve az évenként esedékes ruházati utánpótlási ellátmányra vonatkozó részletszabályokat szintén meghatározza a Javaslat.
A 176–177. §-hoz
A Javaslat meghatározza a hivatásos állomány tagja által választható juttatások körét és mértékét. A választható természetbeni juttatások köre a személyi jövedelemadóról szóló törvény kedvezményes adókulccsal adózó tételeiből tevődik össze, a hivatásos állomány tagja szabadon dönthet arról, hogy mely juttatást igényli.
Az országos parancsnok és az országos főigazgató, valamint helyettesei részére biztosítható vezetői juttatásokat a Kormány rendeletben határozza meg.
A 178. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a visszatérítendő támogatással, valamint a választható természetbeni juttatás nyújtása során keletkezett adatok kezelésének céljáról, az adattovábbítás kérdéseiről. A pénzbeli juttatások kifizetésére az illetmény kifizetési szabályok megfelelően irányadóak.
A 179. §-hoz
Az elismerések rendszere részben módosult. A Javaslat szerint új elem, hogy a szolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, vagy a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a hivatásos állomány tagja írásbeli dicséretben is részesíthető, továbbá részére miniszteri elismerő oklevél is nyújtható. Az új előmeneteli rendszernek megfelelően szerepel a Javaslatban az eggyel magasabb rendfokozatba történő soron kívüli előléptetés, és kikerült a nyújtható elismerések közül a várakozási idő csökkentése. Az elismerések adományozására jogosult vezetők körét, valamint az adományozás feltételeit és rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg.
A 180. §-hoz
A Javaslat az adományozható elismerések között nevesíti a tanácsosi vagy főtanácsosi kitüntető címet.
A címek odaítélésének feltételei szigorodnak: a Javaslat szerint a tanácsosi címhez legalább tizenöt év, a főtanácsosi címhez legalább huszonöt év szolgálati viszonyban töltött idő szükséges (az eddigi öt és tíz év helyett). A Javaslat továbbá felső korlátot vezet be a címmel rendelkezők létszáma tekintetében, hasonlóan a Kttv. szabályaihoz: Az adományozható címek száma nem haladhatja meg a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott, tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozók együttes létszámának 10, illetve 5%-át.
A címmel járó címpótlék mértéke ugyanakkor emelkedik, a tanácsosi cím után a rendvédelmi illetményalap 50%-ának, a főtanácsosi cím után a rendvédelmi illetményalap 100%-ának megfelelő címpótlékot kell folyósítani.
A tanácsosi és a főtanácsosi cím megvonásának feltételei nem változnak, azaz meg kell vonni a címet, ha a hivatásos állomány tagja a viselésére érdemtelenné vált, így különösen, ha a hivatásos állomány tagja jogerősen pénzbírságnál súlyosabb fegyelmi fenyítésben részesült, vagy a hivatásos állomány tagjával szemben a bíróság szabadságvesztést, pénzbüntetést, katonai büntetést vagy katonai mellékbüntetést szabott ki.
A 181–185. §-hoz
A Javaslat a fegyelmi felelősség általános szabályai között meghatározza a fegyelemsértés fogalmát, és a Hszt. szabályozásával egyezően rögzíti, hogy fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a hivatásos állomány tagjának a szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértését is, kivéve, ha a szabálysértés elzárással is büntethető.
A katonai vétségek esetén a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) lehetővé teszi a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálását, abban az esetben, ha a katonai vétség miatt a büntetés célja fegyelmi fenyítéssel is elérhető. A Javaslat a Hszt.-hez hasonlóan rögzíti a katonai vétség fegyelmi eljárásban történő elbírálása esetére vonatkozó speciális rendelkezéseket (pl. a büntetőeljárásban végrehajtott eljárási cselekményeket nem kell megismételni a fegyelmi eljárásban).
A Javaslat a fenyítés céljaként a szolgálati rend és fegyelem védelmét, az elkövetőnek és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartását jelöli meg. Emellett csekély súlyú fegyelemsértés esetén – írásba foglalt figyelmeztetés mellett – lehetővé teszi a fegyelmi eljárás, illetve a fenyítés mellőzését, így egyszerűsítve a parancsnokot a felesleges eljárási terhektől. Ugyanakkor a figyelmeztetés alkalmazása is a fegyelmi felelősség egyfajta megállapítása, ezért rendelkezni kell a további eljárásról arra az esetre, ha az érintett nem ért egyet a figyelmeztetéssel és kifogást nyújt be. Ebben az esetben a fegyelmi eljárás azonnali elrendelése lehetőséget ad a körülmények, mindenekelőtt az eljárás alá vont védekezésének tisztázására.
A Javaslat nevesíti azokat az okokat, amelyek kizárják a hivatásos állomány tagja fenyíthetőségét. A fenyíthetőséget kizáró okok értelmezésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ugyanakkor rendelkezik azokról a befolyásoló körülményekről is, amelyek esetén az érintett nem mentesül a felelősség alól.
A Javaslat a fegyelemsértés elévülési idejét – fő szabály szerint – három évben rögzíti (abszolút elévülés). A Javaslat rendelkezik az ún. szubjektív elévülési határidőről is, amely a a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértés tényéről való tudomásszerzésétől számított három hónap. Ennek megfelelően az állományilletékes parancsnok tudomására jutását követő három hónapon belül meg kell indítani a fegyelmi eljárást, ellenkező esetben – függetlenül attól, hogy az a hároméves határidőn belül van-e – elévül. Eltérő a helyzet, ha a fegyelemsértés egyben bűncselekményt is megvalósít. Ekkor a fegyelemsértés elévülési határideje megegyezik a bűncselekmény elévülési idejével. Abban az esetben, ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelemsértésre vonatkozó elévülési határidő után szerzett tudomást az olyan fegyelemsértésről, ami egyben bűncselekmény is, akkor a bűncselekmény elévülési idejéig jogosult fegyelmi eljárást indítani. Ha a fegyelemsértést is megvalósító bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, és a hivatásos állomány tagját gyanúsítottként hallgatják ki, három hónapon belül meg kell indítani a fegyelmi eljárást, ha a gyanúsításról a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomást szerez. A szolgálati viszonnyal kapcsolatban elkövetett szabálysértés esetén az elévülési időre a szabálysértésre vonatkozó elévülési szabályok vonatkoznak. A Javaslat meghatározza a fegyelemsértés elévülésének kezdő napját is.
A 185–190. §-hoz
A Javaslat a hivatásos állomány tagjával szemben alkalmazható fenyítések differenciált rendszerét tartalmazza. A legenyhébb fenyítési nem a feddés, míg a legsúlyosabb a szolgálati viszony megszüntetése. A lefokozás fenyítés megszűnik.
Az egyes fenyítések a következők, ezek sorrendje kifejezi a fenyítés súlyosságát:
– feddés,
– megrovás,
– pénzbírság,
– egy fizetési fokozattal való visszavetés,
– a fizetési fokozatban való előrelépés várakozási idejének meghosszabbítása hat hónaptól két évig terjedő időtartamra,
– eggyel alacsonyabb rendfokozatba hat hónaptól két évig terjedő időtartamra történő visszavetés,
– alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés, egy évtől két évig terjedő időtartamra,
– szolgálati viszony megszüntetése.
Pénzbírság fenyítést csak a szabálysértés miatt indított fegyelmi eljárás és a Be. 485/A. §-ában meghatározott esetben a hivatásos állománynak a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából a Btk. 127. § (1) bekezdése alapján katonának tekintendő tagjának katonai vétség fegyelmi eljárásban lehet kiszabni. Az utóbbi esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer, míg legmagasabb összege kétszázezer forint lehet. A Javaslat alapján nem alkalmazható pénzbírságfenyítés, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
A Javaslat rendezi a fenyítések és az új előmeneteli rendszer egymáshoz való viszonyát:
– Az egy fizetési fokozattal való visszavetés fenyítéshez kapcsolódó rendelkezés, hogy egy fizetési fokozattal egy évre való visszavetés esetében a már letelt fizetési várakozási idő nem változik.
– A fizetési fokozatban való előrelépés várakozási idejének meghosszabbítása hat hónaptól két évig terjedő időtartamra fenyítés esetén a fizetési várakozási idő meghosszabbodik, ennek leteltét követően kell vizsgálni a fizetési fokozatban történő előrelépés egyéb feltételeinek fennállását.
– Az eggyel alacsonyabb rendfokozatba visszavetés hat hónaptól két évig terjedhet, e fenyítés alkalmazása azonban nem jár együtt a fizetési fokozatban visszasorolással.
– Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés alkalmazásakor – a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül – a szervezeti egységen belül üres, vagy átmenetileg be nem töltött, a fenyítés kiszabásakor viselt szolgálati beosztásnál egy besorolási kategóriával alacsonyabb besorolási kategóriájú szolgálati beosztásban kell foglalkoztatni. Ha nincs ilyen beosztás, akkor az eredeti szolgálati beosztást kell – a fenyítésnek megfelelő időtartamban, az állománytáblázat módosítása nélkül – egy besorolási kategóriával alacsonyabbnak minősíteni, és ennek megfelelő illetményt folyósítani. E fenyítés a hivatásos állomány tagjának a besorolás és fizetési fokozat alapján megállapított rendfokozatát nem érinti.
A szolgálati viszony megszüntetése fenyítés alkalmazásával a viselt rendfokozat is elvész.
A 191–194. §-hoz
A Javaslat meghatározza a fegyelmi jogkör tartalmi elemeit, amelyek a következők: a fegyelmi eljárás elrendelése, az eljárás lefolytatásának joga és a fenyítés kiszabásának joga.
A miniszter és az országos parancsnok – a törvényi kivételekkel – a fegyelmi jogkört magához vonhatja, és fenyítést alkalmazhat.
A fegyelmi jogkört az általános munkáltatói jogkört gyakorló állományilletékes parancsnok gyakorolja. A Javaslat meghatározza az e tekintetben előforduló eltéréseket is:
– a szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabása miniszteri jogkör a hivatásos állomány ezredesi rendfokozatot viselő tagja esetében, az országos parancsnok joga a tiszti vagy főtiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja (az ezredest kivéve) esetében, az alacsonyabb rendfokozatúak esetében az a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a kinevezésre és az előléptetésre jogosult;
– az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés kiszabására az a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró jogosult, aki a kinevezésre jogosult;
– állományilletékes parancsnok szervezetszerű helyettesével szembeni fegyelmi jogkör gyakorlója az elöljáró parancsnok;
– országos parancsnokkal, valamint kinevezett helyettesével szembeni fegyelmi jogkör gyakorlója a miniszter.
A Javaslat külön rendezi a hivatásos állomány rendelkezési állományba tartozó tagjával szembeni, valamint az átrendelés időtartama alatti fegyelmi jogkörgyakorlásra vonatkozó szabályokat.
A Javaslat tartalmazza továbbá a hivatásos állomány több tagja által együttesen megvalósított fegyelemsértésekre, valamint a szolgálati hely megváltozása esetén követendő eljárásra vonatkozó szabályokat.
A 195–211. §-hoz
A Javaslat részletesen szabályozza a fegyelmi eljárást. Fegyelmi eljárás elrendelésére a fegyelemsértés megalapozott gyanúja esetén kerül sor. A fegyelmi eljárás elrendelésére – a Javaslat által meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó – határozattal kerül sor, melynek egy példányát az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell. Az eljárás első szakaszát képező vizsgálatot harminc napon belül kell lefolytatni, azonban lehetőség van e határidő egy alkalommal – legfeljebb harminc nappal – történő meghosszabbítására.
A Javaslat meghatározza a fegyelmi vizsgálattal megbízottra vonatkozó szabályokat, illetve kizáró okokat.
A fegyelmi eljárás alapvetően érinti az eljárás alá vont személy jogait, erre tekintettel a Javaslat a védelemhez való jog érvényesülése érdekében lehetővé teszi, hogy az érintett jogi képviselőt fogadjon, vagy az érdek-képviseleti szerv közreműködését kérje. A Javaslat az eddigieknél szűkebb körben határozza meg a jogi képviselők köréből kizártakat. Mind a jogi képviselő, mind az érdek-képviseleti szerv képviselője az eljárási cselekményeknél jelen lehet, őket azokról értesíteni kell. A jogi képviselő munkadíját és költségeit az eljárás alá vont személy köteles viselni, ha azonban a fegyelmi vétség megállapítására nem kerül sor, a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a jogi képviselettel kapcsolatos költséget. A Javaslat szerint a miniszter rendeletben állapítja meg a megtéríthető költségeket és azok megengedhető mértékét.
A Javaslat szerint a fegyelmi eljárás felfüggeszthető. A felfüggesztésnek vannak kötelező és mérlegelésen alapuló esetei. Az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba és az elévülési időbe.
A fegyelemsértés súlyára, jellegére tekintettel a Javaslat lehetővé teszi az eljárás alá vont személynek a szolgálati beosztásából történő felfüggesztését. Ennek időtartama fő szabály szerint az eljárás befejezéséig, de legfeljebb két hónapig tarthat, ugyanakkor indokolt esetben további egy hónappal meghosszabbítható. A fegyelmi eljárás büntetőeljárásra tekintettel történő felfüggesztetése esetén a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés időtartama maximum tizennyolc hónap lehet. A Javaslat lehetővé teszi, hogy azt a személyt, akinek a felfüggesztés határideje elteltét követően is szükséges a szolgálati helytől való távoltartása, az eljárás befejezéséig más szolgálati beosztásban foglalkoztatassák vagy más szolgálatteljesítési helyre vezényeljék.
A Javaslat meghatározza többek közt a felfüggesztés alatt álló jogait és kötelezettségeit, jogorvoslati lehetőségeit, valamint a jogorvoslat (panasz) elbírálásának eljárási szabályait, így többek között azt is, hogy újabb panasz legfeljebb az előző elbírálásától számított harminc nap elteltével nyújtható be.
A vizsgáló az eljárás alá vont személyt, a tanút, a sértettet, a szakértőt – az illetékes parancsnoka, vezetője útján történő előzetes értesítést követően – meghallgatja.
A Javaslat szerint a fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az érintettet a vizsgálat folyamán a jogairól tájékoztatni kell, és a fontosabb eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell felvenni. A Javaslat tartalmazza az iratbetekintés és másolatkészítés szabályait is.
A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló iratismertetést tart. Ezen az eljárás alá vont személy és a képviselő bizonyítási indítványt tehet, amelynek felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló jogosult dönteni. Az iratismertetést követően a vizsgáló jelentésben foglalja össze a megállapításait, amelyet átad az állományilletékes parancsnoknak.
Az eljárás alá vont személyt az állományilletékes parancsnoknak meg kell hallgatnia. Ettől akkor sem lehet eltekinteni, ha az egyébként egyszerű ténybeli megítélésű, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértést az eljárás alá vont személy beismerte. A meghallgatással érvényesül a védekezéshez való jog, valamint a közvetlenség elve, amelynek az érdemi határozathozatalnál nagy a jelentősége.
A Javaslat szerint, ha a tényállás nincs kellően felderítve, póteljárásra kerülhet sor. Ennek időtartama maximum tizenöt nap lehet.
Egyszerűsített eljárás keretében bírálható el a Javaslat alapján az egyszerű ténybeli megítélésű, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértés. Egyszerűsített eljárás esetén a fenyítések korlátozott köre alkalmazható. Ha az egyszerűsített eljárást az érintett nem fogadja el, vagy a megállapított tényállást vitatja, fegyelmi eljárás lefolytatására kerül sor.
A személyes meghallgatást követően kerül sor az ügy érdemi elbírálására és a fenyítés kiszabására. A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.
A Javaslat megállapítja azokat az esetköröket, amikor a fegyelmi eljárást meg kell, illetve meg lehet szüntetni. A felfüggesztés egyik lehetséges esete, amikor a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény vagy fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos gyanújának megállapítására alkalmas, ekkor a feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó vagy szabálysértési hatósághoz meg kell tenni.
A fegyelmi ügyben indokolt határozatot kell hozni, amelynek kihirdetési és kézbesítési szabályait is tartalmazza a Javaslat.
A 212–214. §-hoz
A Javaslat szerint a fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen az eljáró parancsnokhoz – fő szabály szerint – panasz nyújtható be. A panasztétel lehetősége nem áll fenn a miniszter által kiszabott fenyítés esetén, illetve az Országgyűlési Őrség parancsnokának határozata ellen. E határozatok ellen az eljárás alá vont személy vagy képviselője bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
A panasz elbírálásának eljárási rendjét és a panasszal kapcsolatos döntési lehetőségeket is tartalmazza a Javaslat. Szolgálati viszony megszüntetése fenyítés esetén, ha az érdemi határozat ellen benyújtott panaszt elutasították, vagy a panasz lehetősége a Javaslat alapján nem lehetséges, akkor a hivatásos állomány tagja kérheti – az új jogintézményként bevezetésre kerülő – Becsületbíróság összehívását. A Becsületbíróság döntésének kézhezvételétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz keresetet benyújtani.
A 215. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a rendvédelmi szerv állományába tartozó személy által elkövetett szabálysértés fegyelmi eljárás keretében történő elbírálásának eljárási szabályait. Meghatározott feltételekkel lehetőséget ad az egyszerűsített eljárás lefolytatására is. Amennyiben a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a szabálysértési hatóságot a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után kell intézkedésre megkeresni. A Javaslat meghatározza a pénzbírság befizetésének határidejét és lehetőséget ad a részletfizetésre, illetve a befizetés elmaradása esetén annak az illetményből történő levonására.
A 216. §-hoz
A Javaslat szabályozza a fegyelmi fenyítés végrehajtásának kérdéskörét. Ez annál is indokoltabb, mivel kereset benyújtása esetén a bírósági eljárás időtartama miatt hosszúra nyúlhat a hivatásos állomány tagja számára kedvezőtlen „függő” helyzet. Szolgálati viszony megszüntetése fegyelmi fenyítés alkalmazása esetén a határozat jogerőre emelkedéséig a szolgálati viszony megszüntetésére nem kerül sor, így a hivatásos állomány tagja másik jogviszonyt létesíteni nem tud, ami azt eredményezi, hogy az illetmény visszatartása esetén ellátatlan marad. Ezt a függő helyzetet kívánja a Javaslat mielőbb megszüntetni azáltal, hogy a szolgálati viszony megszüntetése fegyelmi fenyítés alkalmazása esetén annak végrehajtását a másodfokú, illetve a miniszteri határozat közlését követő harminc napon belüli időtartamban határozza meg. A Javaslat tartalmazza a fenyítés jogerőre emelkedésével és végrehajthatóságával kapcsolatos szabályokat is.
A 217–218. §-hoz
A fenyítettség a fenyítés végrehajtása alatt és azt követően a fenyítés hatálya alatt állást vonja maga után. Ez alól csak a feddés képez kivételt. A feddés tartalmában ennyivel enyhébb a megrovás fenyítéshez képest. A Javaslat a fenyítések súlyához igazodóan, differenciált módon, hat hónaptól öt évig állapítja meg a fenyítés hatálya alatt állás időtartamát. Szolgálati viszony megszüntetése fenyítés esetén a maximális öt évig áll az érintett a fenyítés hatálya alatt. Amennyiben a megfenyített személy a fenyítést követően átlagon felüli teljesítményt nyújt, és példamutató magatartást tanúsít, lehetőséget van – korlátozott feltételekkel – a fenyítés hatálya alól a törvényben meghatározott időtartam eltelte előtti kivételes mentesítésre.
A 219–221. §-hoz
A Javaslat tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek akkor irányadóak, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálattal össze nem függő bűncselekményt követett el. Ezekben az esetekben fegyelmi eljárásra fegyelemsértés hiánya miatt nem kerülhet sor. A Javaslat az ilyen esetek kezelésére teremti meg a lehetőséget az elkövetőnek a szolgálati beosztásából történő felfüggesztésére. A Javaslat tartalmazza az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló tervezet szerinti, a Hszt.-be beépülő rendelkezéseket, mely írásbeli bejelentési kötelezettséget teremt a hivatásos állomány tagja részére, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén fegyelmi eljárásnak van helye.
A 222–224. §-hoz
A hivatásos szolgálatra méltatlanná válás a Javaslat alapján felmentési ok. Ezen meghatározás alapján méltatlanná válik az, aki szolgálaton kívül olyan cselekményt követett el, amely a rendvédelmi szerv működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti és emiatt nem várható el, hogy szolgálati viszonyát a rendvédelmi szerv fenntartsa. Súlyos jogkövetkezménye többek között, hogy felmentési idő nélkül kell megszüntetni a szolgálati viszonyt.
A Javaslat ennek megfelelően tartalmazza a méltatlanság megállapítására vonatkozó eljárással kapcsolatos rendelkezéseket. Fontos hangsúlyozni, hogy a Javaslat csak az eljárás legalapvetőbb szabályait tartalmazza (az elbírálásra jogosult személye, elévülési idő, jogorvoslati lehetőség, alapvető eljárási határidők, stb.), a méltatlansági eljárás törvényi kereteken belüli részletes szabályai miniszteri rendeletben kerülnek rögzítésre.
A méltatlansági eljárás alapját képező cselekmény elévülésére a fegyelmi elévülés általános szabályait kell alkalmazni.
A méltatlanság kérdésében hozott érdemi határozat ellen önálló jogorvoslat nincs, a végrehajtásról rendelkező állományparanccsal vagy határozattal szemben nyújtható be panasz. Ha a méltatlanság miatt felmentésre kerül sor és a felmentés miatti szolgálati panasz elutasításra került vagy a szolgálati panasz benyújtásának lehetőségét a Javaslat kizárja, akkor a hivatásos állomány tagja kérheti a Becsületbíróság összehívását.
A 225–227. §-hoz
A Javaslat bevezeti a Becsületbíróság jogintézményét. A Becsületbíróság eljárására akkor kerül sor, ha a hivatásos állomány tagja kéri az összehívását, amely az alábbi esetekben lehetséges:
– minősítésében hivatásos szolgálatra alkalmatlanságát állapították meg és ezért felmentésre került sor, és a felmentés ellen benyújtott szolgálati panaszt elutasították vagy a panasz benyújtásának lehetőségét a Javaslat kizárja;
– méltatlanság miatt felmentésére került sor, és a felmentés ellen benyújtott szolgálati panaszt elutasították vagy a panasz benyújtásának lehetőségét a Javaslat kizárja;
– fegyelmi eljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés fenyítést szabtak ki és érdemi határozat ellen benyújtott szolgálati panaszt elutasították vagy a panasz benyújtásának lehetőségét a Javaslat kizárja.
A Becsületbíróság összehívásának tehát feltétele, hogy az alapeljárásban hozott döntéssel szemben benyújtott panasz vagy szolgálati panasz elutasításra került, vagy a panaszlehetőség kizárt. Az összehívást a sérelmezett döntést hozó elöljárónál kell kezdeményezni, a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül.
A Becsületbíróságot az országos parancsnok által vezetett névjegyzékből kell összehívni. A Becsületbíróság három főből áll.
Eljárása során az ügyben eljárt személyeket, az érintettet és jogi képviselőjét, az érintett szolgálati elöljáróját és állományilletékes parancsnokát meghallgathatja. Az iratok és a nyilatkozatok alapján az ügy átvételét követő tizenöt napon belül dönt.
A Becsületbíróság a jogviszony fenntarthatóságáról dönt, azaz vagy azt mondja ki, hogy alkalmazandónak tartja a szolgálati viszony megszüntetését, vagy azt, hogy ezen jogkövetkezmény alkalmazását nem tartja indokoltnak. Ennek megfelelően a Becsületbíróság döntésével a felmentést, illetve a fenyítést kiszabó határozatot helyben hagyja vagy hatályon kívül helyezi. Amennyiben a Becsületbíróság a fenyítést kiszabó határozatot hatályon kívül helyezi, a fegyelmi jogkör gyakorlója a szolgálati viszony megszüntetése helyett vagy másik fenyítést szab ki, vagy a fegyelmi eljárást megszünteti.
A Becsületbíróság döntése ellen a döntés meghozatalától számított harminc napon belül lehet a bírósághoz keresetet benyújtani.
A Javaslat meghatározza a Becsületbíróság összetételére, a tagok kizárására, valamint a testület működési feltételeire vonatkozó előírásokat. A Javaslatban szerepelnek a Becsületbíróság tagjainak összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezések is. Eszerint nem lehet tagja a Becsületbíróságnak az, aki az ügyben eljárt, aki a döntéshozatalban részt vett, vagy aki az érintettel szemben személyében elfogult. További garanciális rendelkezés, hogy a tagok kijelölésével szemben az érintett, az állományilletékes parancsnok, illetve a Magyar Rendvédelmi Kar Etikai Bizottságának Elnöke kifogással élhet. A Becsületbíróság döntésével szemben a hivatásos állomány tagja bírósághoz fordulhat.
A Becsületbíróságra vonatkozó szabályozás kialakításakor figyelembevételre kerültek a Kormánytisztviselői Döntőbizottság összetételére, működésére vonatkozó rendelkezések.
A Javaslat felhatalmazást ad a miniszternek a működés részletes szabályainak megalkotására.
A 228–240. §-hoz
A Javaslat meghatározza a hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének fogalmát. A hivatásos állomány tagjának kártérítési felelősségének vizsgálatakor a rendvédelmi szervre hárul a bizonyítási teher. Nem kell megtéríteni azt a kárt:
– amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy
– amelyet a rendvédelmi szerv vétkes magatartása okozott, vagy
– amely abból származott, hogy a rendvédelmi szerv kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
A hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének mértéke differenciált: míg gondatlanságból okozott kárért az egyhavi alapilletmény 50%-áig (meghatározott esetekben háromhavi alapilletményig) terjed a felelősség mértéke, addig szándékos károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni. A gondatlan károkozás esetén fizetendő kártérítés alapja a kártérítésre kötelezésről szóló határozat meghozatalakor érvényes alapilletmény összege.
A Javaslat meghatározza azokat az esetköröket is, amikor a hivatásos állomány tagja vétkességére tekintet nélküli felelőssége érvényesül, illetve megállapítja a felelősség alóli mentesülés eseteit, valamint rendezi a bizonyítással kapcsolatos kérdéseket.
A Javaslat meghatározza a leltárhiány fogalmi elemeit, a leltárhiányért viselt felelősség megállapításának eljárási szabályait és a felelősség mértékét.
Amennyiben a kárt többen együttesen okozták, vétkességük arányában felelnek, ugyanakkor szándékos károkozás esetén egyetemleges felelősség érvényesül.
A Javaslat részletesen szabályozza a kártérítési eljárás menetét. A kártérítési eljárásban is lehetőség van arra, hogy a hivatásos állomány tagja érdekeinek védelmével az érdek-képviseleti szervét vagy ügyvédet bízzon meg. Az állományilletékes parancsnok az eljárás megindítását követő hatvan napon belül indokolt határozattal dönt a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről. Meghatározott feltételek fennállása esetén az állományilletékes parancsnok a kártérítési eljárás megindításának mellőzésével kiadott határozatban is rendelkezhet a kár megtérítéséről.
A Javaslat szerint a kár fogalmi elemei körébe tartozik a rendvédelmi szerv vagyonában beállott értékcsökkenés, az elmaradt vagyoni előny és a rendvédelmi szervet ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek. Emellett a Javaslat tartalmazza a kár összegének meghatározásánál figyelembe veendő tényezőket is. Fontos kiemelni, hogy a megrongálódott dolog értékesítéséből vagy biztosítási jogviszonyból eredően megtérült kárrészre nem vonatkozik a megtérítési kötelezettség.
A kártérítési felelősséget megállapító határozattal szemben – az Országgyűlési Őrség parancsnokának határozata kivételével – a károkozónak panasztételi joga van. A panaszt harminc napon belül kell elbírálni, de lehetőség van e határidő harminc nappal történő meghosszabbítására. A Javaslat szerinti másodfokú határozattal, illetve az Országgyűlési Őrség parancsnokának a határozatával szemben a kártérítésre kötelezett bírósághoz fordulhat.
Az állományilletékes parancsnoknak lehetősége van a kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalasztani, valamint részletfizetést engedélyezni, illetve a kártérítést utólag mérsékelheti.
A 241–255. §-hoz
A Javaslat szerint a rendvédelmi szerv – főszabályként – a szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett dologi, személyi és nem vagyoni kárért vétkességre tekintet nélkül felel azért a kárért, amely a hivatásos állomány tagjánál a szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett. Mentesül a felelősség alól a rendvédelmi szerv, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
A szolgálati viszony körébe tartoznak a rendvédelmi szerv feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok. A Javaslat rendezi a bizonyítással kapcsolatos kérdéseket.
A Javaslat szerint a rendvédelmi szerv kárfelelőssége kiterjed a hivatásos állomány tagjának elmaradt jövedelmére, dologi kárára, a sérelemmel, valamint ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeire. A rendvédelmi szervet a hivatásos állomány tagjának betegsége folytán keletkezett kárért akkor terheli objektív felelősség, ha a betegség a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy a szolgálat sajátosságaival összefüggésben jelentősen súlyosbodott. Részletes szabályok foglalkoznak a kár, kiemelten az elmaradt jövedelem megállapításával, illetve a kárcsökkentő tényezőkkel. Ez utóbbiak köre kiegészül azzal a pénzösszeggel, amely biztosítási jogviszony keretében megtérül.
Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani, amelynek alkalmazására az általános kártérítés megállapításakor is lehetőség van.
A Javaslat megállapítja a rendvédelmi szerv kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárási szabályokat, a kárigény elévülésére, valamint a kártérítés kifizetésére vonatkozó előírásokat. A kárigény elbírálása indokolt határozattal történik.
A Javaslat szerint a károsult a határozat ellen harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.
A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnése esetén a Javaslat lehetőséget ad arra, hogy a rendvédelmi szerv a hivatásos állomány egykori tagjának sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz forduljon.
A 256. §-hoz
A személyiségi jogok megsértésének jogkövetkezményei vonatkozásában a Javaslat a hatályos Hszt.-vel megegyező szabályozást tartalmaz. A hivatásos állomány tagja személyiségi jogainak a szolgálati viszonnyal összefüggő megsértése esetén a Polgári Törvénykönyv tételesen hivatkozott rendelkezései irányadóak.
A 257. §-hoz
A Javaslat részletesen szabályozza a hivatásos állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggésével kapcsolatos eljárást. Új rendelkezés, hogy a betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének vizsgálatát a hivatásos állomány tagja is kezdeményezheti.
Az eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni és minősítő határozatot kell hozni. A minősítő határozat ellen – az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja ügyében hozott határozat kivételével – fellebbezést lehet benyújtani.
Az Országgyűlési Őrség esetében a szervezet jellegéből következően indokolt a minősítő határozat esetében eltérő szabály megalkotása, a Javaslat munkáltatói döntés ellen közvetlenül lehetővé teszi a bírósági jogorvoslat igénybe vételének lehetőségét.
A 258. §-hoz
A hivatásos állomány tagjának és hozzátartozóinak társadalombiztosítási ellátásaira a társadalombiztosítási törvény általános szabályait kell alkalmazni.
A 259–261. §-hoz
A Javaslat – a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló jogszabályokon túl – meghatározza a rendvédelmi szervek részéről saját költségvetésük terhére nyújtható szociális ellátásra jogosultak körét és az ellátás formáit. Az ellátásra jogosultak közé tartozhatnak a hivatásos állományának tagjai, illetve nyugállományú tagjai és ezek meghatározott hozzátartozói, a hivatásos állomány elhunyt tagjának és a korábban a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozott szolgálati nyugdíjas özvegye, árvája, valamint az, akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt szűnt meg.
A Javaslat meghatározza a szociális ellátások formáit, valamint a kiegészítő hozzátartozói támogatás mértékét, forrásait.
A 262–264. §-hoz
A rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagjának megbecsülésével függnek össze a Javaslat a kegyeleti gondoskodásról szóló rendelkezései. E rendelkezések szerint a miniszter a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálati kötelezettsége teljesítése során az életét feláldozta, hősi halottá vagy a szolgálat halottjává nyilváníthatja. Emellett a javaslat lehetőséget ad a rendvédelmi szerv, fegyvernem, helyőrség vagy szervezeti egység halottjává nyilvánításra is. E döntésekhez különböző joghatások fűződnek. Ezek egyik csoportjába a kegyelet hivatalos kifejezéseként a katonai tiszteletadással történő eltemetés, másik csoportjába pedig a temetéssel kapcsolatos költségeknek a rendvédelmi szerv által történő viselésének a kérdései tartoznak, amelyeket szintén szabályoz a Javaslat.
A 265–266. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a szolgálati nyugdíjasok jogait és egyes kötelezettségeit. A szolgálati nyugdíjas
– a nyugállományba helyezést követően is köteles a rendvédelmi szervhez, korábbi beosztáshoz és rendfokozatához méltó magatartást tanúsítani;
– egyenruháját – a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés és egyéb politikai rendezvény kivételével – viselheti, az utolsó megállapított rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelöléssel használhatja;
– fő szabályként megtartja a minisztérium, valamint a rendvédelmi szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakáshoz való bérleti jogát, vagy más bérlemény kiutalását kérheti;
– rendfokozatban egy alkalommal előléptethető vagy kinevezhető, ha a rendvédelmi szerv célja érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységével arra érdemesült;
– hozzátartozójával együtt jogosult a Javaslat szerinti szociális gondoskodásra és kegyeleti ellátásra;
– az egyenruha viselésétől és a rendfokozat használatától eltiltható, ha annak viselésére méltatlanná válik.
A 267–269. §-hoz
A rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagjai egymással való függelmi viszonyának természetes velejárója a szolgálati viszonyt érintő ügyekben az alárendelt részéről szóbeli vagy írásbeli kérelem előterjesztése az elöljáróhoz, akinek a mérlegelési hatáskörébe tartozó esetekben joga van pozitívan vagy negatívan dönteni. Ez nem zárja ki azt, hogy az alanyi jogon járó különböző jogosultságok tekintetében előforduló mulasztás esetén is kérelemmel fordulhasson az elöljárójához a hivatásos állomány tagja.
A Javaslat biztosítja a hivatásos állomány tagja részére a szolgálati viszonyával összefüggő ügyekben a panaszjogot (a szolgálati panasz benyújtásának lehetőségét). Szolgálati panaszt a hivatásos állomány tagja saját ügyében és csak egyénileg tehet, illetve meghatalmazás alapján az érdek-képviseleti szerv vagy az ügyvéd is jogosult szolgálati panasz benyújtására. A panaszjog gyakorlása nem korlátozható, annak gyakorlásáért a panasztevőt semmiféle hátrány nem érheti, kivéve, ha azáltal fegyelemsértést, szabálysértést vagy bűncselekményt követ el. A panaszjog gyakorlása nem befolyásolja az érintett más jogszabályban meghatározott panaszjogának gyakorlását.
A hivatásos állomány tagja szolgálati panaszt akkor nyújthat be, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó munkáltatói intézkedést vagy annak elmulasztását sérelmesnek tartja. Kivételt képeznek a Javaslatban szabályozott eljárásban (fegyelmi eljárás, kártérítési eljárás, szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség minősítése) hozott döntések.
A Javaslat megállapítja a szolgálati panasz elbírálásával kapcsolatos eljárási szabályokat és határidőket. A Javaslat lehetőséget biztosít a szolgálati panasz elbírálásának felfüggesztésre, meghatározva annak feltételeit.
A szolgálati panasz elbírálásával kapcsolatos elöljáró parancsnoki döntések lehetséges fajtáit szintén megállapítja a Javaslat. A felmentés ellen benyújtott szolgálati panaszok két típusa – minősítés alapján szolgálatra alkalmatlanság és méltatlanság – miatt történő felmentés esetén, azok elutasítását követően a Becsületbírósághoz fordulhat a hivatásos állomány tagja, és ezt követően lehet csak benyújtani keresetet a bírósághoz.
A visszaélések megelőzése érdekében a Javaslatban szerepel az az új rendelkezés, miszerint a korábban már elbírált szolgálati panasszal azonos tartalmú panaszt vagy a panasznak a már elbírált részét az elöljáró indokolás nélkül elutasítja.
A Javaslat alapján a védőoltás beadásával kapcsolatos panasz benyújtása a védőoltás beadására halasztó hatállyal bír. Új rendelkezés a Javaslatban, hogy a szolgálati panasz elbírálásáig a hivatásos állomány tagja nem kötelezhető olyan feladat ellátására, amelyre tekintettel a védőoltás beadását elrendelték.
A 270–271. §-hoz
A szolgálati panasz, az első fokú határozat elleni panasz, valamint a fellebbezés elutasítása esetén, illetve, ha a sérelmezett intézkedést a miniszter hozta, továbbá a Becsületbíróságnak a szolgálati viszony megszüntetését helybenhagyó határozata ellen a hivatásos állomány tagja keresettel fordulhat a bírósághoz. Természetesen a Javaslat biztosítja a bíróság előtti jogorvoslatot a rendvédelmi szerv részére is a hivatásos állomány tagjával szembeni igényének érvényesítése érdekében. Ha az ügyben a rendvédelmi szerven belül nincs kétfokozatú eljárás, a rendvédelmi szerv közvetlenül fordulhat a bírósághoz.
A Javaslat szerint, ha a határozat felmentési tilalomba ütközik, vagy egyébként jogellenes, azt a bíróság hatályon kívül helyezi. Ez esetben a hivatásos állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszony meg sem szűnt volna.
A Javaslat megállapítja a szolgálati beosztásba történő visszahelyezéssel kapcsolatos részletes eljárási szabályokat és a jogkövetkezményeket is.
A 272–276. §-hoz
A Javaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel összhangban szabályozza a hivatásos állomány személyügyi nyilvántartását. Ennek keretében meghatározza a nyilvántartás formáit, a hivatásos állomány tagjainak azzal kapcsolatos kötelezettségeit és jogait, továbbá a nyilvántartás vezetéséhez adatszolgáltatásra kötelezett szervek feladatait. A nyilvántartási adatokba való betekintésre, vagy abból adatok átvételére jogosultak köre néhány pontban módosult a Hszt.-hez képest.
A Javaslat melléklete tartalmazza a nyilvántartható adatok körét.
A Javaslat szerint a hivatásos állomány tagjairól az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél személyügyi alapnyilvántartást, az országos parancsnokságon központi személyügyi nyilvántartást kell vezetni.
Szintén meghatározza a Javaslat a személyügyi alapnyilvántartásban található személyi anyaggyűjtő tartalmát képező dokumentumok körét, amelyek egyrészt a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatosak, másrészt a jogviszonyhoz kapcsolódnak. A szabályozás célja a személyi anyagyűjtő rendszerének egyszerűsítése. Az iratok selejtezésére, az adatok módosítására csak jogszabályban meghatározott rendben kerülhet sor.
A Javaslat meghatározza a hivatásos állomány tagjának közérdekből nyilvános adatait. E tekintetben korlátozó rendelkezéseket is tartalmaz a Javaslat a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományára, valamint a rendőrség állományának egy részére (a Javaslat 318. §-a szerinti más foglalkoztatási jogviszony létesítésével, vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával megbízott tagjai) vonatkozó adatok tekintetében.
A 277–279. §-hoz
A Javaslat kötelezővé teszi az utánpótlási és vezetői adatbank létrehozását, a rendvédelmi szerv központi személyügyi nyilvántartásának részeként. Az adatbank alapvető célja az, hogy megkönnyítse a vezetői beosztásba kinevezendő személyek kiválasztását. Az adatbankba csak az érintett hozzájárulása alapján lehet bekerülni.
A Javaslat szerint az adatbank két részből, az utánpótlási nyilvántartásból és a vezetői nyilvántartásból áll. A Javaslat tartalmazza továbbá a nyilvántartható adatok körét, az adatkezelés szabályait.
A 280–283. §-hoz
A Javaslat meghatározza a szolgálati idő számítása szempontjából figyelembe vehető időtartamokat. Ezen meghatározások az életpályák összehangolása keretében az átjárhatóság biztosítására is figyelemmel kerültek kialakításra. Ugyanezen szempontból emelendő ki az a szabály, amely arról rendelkezik, hogy a szolgálati viszony megszüntetése esetén a hivatásos szolgálati idő munkaviszony, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, bírósági vagy ügyészségi szolgálati viszony létesítése esetén elismerésre kerül.
A Javaslat rendelkezik továbbá:
– a fizetés nélküli szabadság időtartama beszámításának módjáról;
– arról, hogy a szolgálati idő számításánál – fő szabály szerint – nem lehet figyelembe venni a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés, az előzetes letartóztatás, a házi őrizet, az ideiglenes kényszergyógykezelés, valamint a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés időtartamát.
A Javaslat megkülönbözteti a hivatásos szolgálati időt és a tényleges szolgálati időt, és egyes jogintézményeknél rögzíti, hogy mely fogalomra tekintettel kell a szolgálati időt számítani. A hivatásos szolgálati idő irányadó a felmentési idő, a végkielégítésre jogosultság, a pótszabadság, a szolgálati időpótlékra jogosultság, a jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából, míg a tényleges szolgálati idő irányadó a tartalékos-nyilvántartásba vétel lehetősége, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a könnyített szolgálat, a tartalékállomány, a nyugdíjba helyezéskor történő rendfokozati előléptetés lehetősége, a kitüntető címek adományozása szempontjából. A Javaslat azt is megmondja, mely időtartamokat kell a szolgálati viszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapítása szempontjából fizetési várakozási időben eltöltött időként figyelembe venni.
A 284–289. §-hoz
A Javaslat önálló fejezetben szabályozza a tisztjelöltek sajátos jogállására vonatkozó kérdéseket, rendezve a tisztjelölti jogviszony létesítésének és megszüntetésének szabályait.
A tisztjelölti jogviszony új jogintézmény, célja, hogy a hallgatók jogviszonyba helyezésével garanciákat nyújtson, és anyagilag is ösztönző módon támogassa őket.
A Javaslat szabályozza a tisztjelölti szolgálat legfontosabb szabályait. A tisztjelölttel a rendvédelmi szerv ösztöndíjszerződést köt. E szerződés alapján a tisztjelölt a rendvédelmi szerv rendelkezési állományába kerül. Szolgálatát tisztjelölti szolgálati beosztásban, az előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesíti.
A tisztjelölt járandóságként havonta ösztöndíjra jogosult, amelynek alkotó elemei közé tartozik az alapösztöndíj, az alapösztöndíj-kiegészítés, a tanulmányi pótlék, valamint egyéb pótlékok. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alakítja ki az egyes ösztöndíjelemek megállapításának rendjét. A miniszter a Javaslat szerint felhatalmazást kap a tisztjelöltek kollégiumi elhelyezésére, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátására, tanszertámogatására, egyes költségtérítéseire és szociális juttatásaira vonatkozó szabályozás megalkotására.
A tisztjelölt a tisztjelölti jogviszonyából vagy a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettsége vétkes megszegéséért fegyelmi felelősséggel tartozik. A fegyelemsértés szankciója feddés vagy megrovás fenyítés, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti ösztöndíj a Javaslatban foglalt mértékű és időtartamú csökkentése vagy a felsőoktatási intézményből való kizárás fegyelmi büntetés lehet. Ha a tisztjelölt által elkövetett cselekmény súlya vagy jellege indokolja, az érintett a tisztjelölti szolgálati beosztásából felfüggeszthető azzal, hogy a felfüggesztés nem jelenti a tanulmányok folytatásától való eltiltást.
A Javaslat szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni azokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály nem rendez.
A 290. §-hoz
A Javaslat a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában az Mt. rendelkezéseihez képest eltéréseket határoz meg: az alkalmazási feltételek tekintetében, a titoktartási kötelezettség előírásával, a munkabérplafonra vonatkozó rendelkezéssel, a felmondási időszakra vonatkozó munkabér-kifizetési szabályokkal és az összeférhetetlenségi előírásokkal.
Külön kiemelendő, hogy az összeférhetetlenség tekintetében a Javaslat szigorítást tartalmaz, miszerint e személyi körre is alkalmazni kell a vonatkozó szabályokat.
A 291–292. §-hoz
A Javaslat megerősíti a hivatásrendként létrehozott Magyar Rendvédelmi Kart (a továbbiakban: MRK), mely definíciója szerint a rendvédelmi szervek hivatásos állománya tagjainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai köztestülete. A Javaslat fenntartja az MRK esetében is a kötelező kamarai tagságot. A rendvédelmi szervvel fennálló szolgálati viszony alapján a hivatásos állomány tagja a jogviszony létesítésével automatikusan az MRK tagjává válik. A közalkalmazottak a Javaslat szerint azonban a jövőben már nem lesznek tagjai az MRK-nak.
A 293–300. §-hoz
Az MRK szervezeti rendszere szerint döntéshozó és végrehajtó szervekből, ezen belül képviseleti, ügyintézői testületekből, tisztségviselőkből és ügyintéző szervekből áll, melyek a köztestületnek a jogszabályban, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatait látják el. A feladatok döntően a szolgálati viszonnyal kapcsolatos javaslattételhez, a hivatásetikai eljáráshoz, a szakmai köztestületi működéshez, a rendvédelem rendszerének fejlesztéséhez illetve a továbbképzéshez és vizsgarendszerhez kapcsolódnak.
A 301. §-hoz
Az MRK legfőbb képviseleti és döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Javaslat részletesen tartalmazza a Közgyűlés feladatait, a tagjainak megválasztási rendjét, az Elnökséggel, a Felügyelőbizottsággal és az Etikai Bizottsággal kapcsolatos legfontosabb szabályokat. A Közgyűlés részletes működését az Alapszabály határozza meg.
A 302–304. §-hoz
A Javaslat rendezi a tagsági viszonnyal, valamint az MRK tagjainak nyilvántartásával összefüggő kérdéseket. Az MRK tag fennálló tagsági viszonyát a szolgálati igazolvány igazolja. Az Iroda az MRK tagjai számára nyújtott kedvezményes szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosítása céljából – a tag kérésére – az MRK tagság fennállásáról igazolást állít ki. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a NAV fedett nyomozói tekintetében az adatkezelésre speciális szabályozás vonatkozik.
A 305. §-hoz
Az MRK-tagsági viszony továbbra sem zár ki más kamarai tagsági viszonyt.
Az MRK tisztségviselőire, valamint ügyintézői testületei nem tisztségviselő tagjaira vonatkozó közös szabályok a korábbi szabályozáshoz képest lényegében nem változtak. Új elem azonban, hogy az MRK tisztségviselője, az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagja nem lehet olyan személy, akit szakszervezeti tisztségviselőnek megválasztottak. Kiemelendő, hogy az átmeneti rendelkezés értelmében ezen összeférhetetlenségi szabályt a 2015. július 1-jén tisztségviselőnek, ügyintéző testület nem tisztségviselő tagjának minősülő személyek vonatkozásában – mandátumának leteltéig – nem kell alkalmazni.
A 306–307. §-hoz
Az MRK és az állami szervek kapcsolata a mellérendeltségi viszonyon alapul, ennek megfelelően az MRK a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, mely szerv a megkeresésre harminc napon belül köteles érdemben válaszolni, vagy hatáskör hiányában áttenni a hatáskörrel rendelkező állami szervhez.
A 308. §-hoz
A Javaslat önállóan szabályozza a rendvédelmi érdekegyeztetés fórumrendszerét. A miniszter a rendvédelmi szervvel fennálló szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a személyi állomány érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából az ágazati érdekvédelmi tanáccsal egyeztet. Az ágazati érdekvédelmi tanács tagja a miniszter, az országos parancsnok, illetve az MRK képviseletében eljáró konzultatív tanács, továbbá abban meghívottként részt vehet a Magyar Kormánytisztviselői Kar képviselője is. A tanács a hatáskörébe tartozó ügyekben tájékoztatáskérésre és javaslattételre jogosult.
A 309–312. §-hoz
A rendvédelmi szerveknél az egyesülési jogról szóló törvény, illetve a Hszt. rendelkezései alapján működnek a hivatásos állomány érdekeinek védelmére létrehozott érdek-képviseleti szervek. Minthogy a rendvédelmi szerveknél üzemi tanácsok, megbízottak nincsenek, az érdek-képviseleti szervek részére – ha az ehhez szükséges feltételekkel rendelkeznek –, a szolgálati jogviszony szabta kereteken belül szükséges biztosítani a megfelelő részvételi jogokat. A Javaslat rögzíti, hogy az e Javaslatban a szakszervezet számára biztosított jogok a rendvédelmi szervnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.
A hivatásos állomány tagjai továbbra is jogosultak a rendvédelmi szervnél szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a rendvédelmi szervnél szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja. A feleket a tevékenységük során együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli, melynek során azonban a rendvédelmi szerv a tájékoztatást megtagadhatja, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a rendvédelmi érdekeket vagy a rendvédelmi szerv jogos érdekeit, vagy együttműködését veszélyezteti. A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy oldaláról is korlátozást rögzít a Javaslat, ennek során olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot nem hozhat nyilvánosságra, és az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenysége során nem használhat fel, mely a rendvédelmi érdekeket vagy a rendvédelmi szerv jogos érdekeit, vagy együttműködését veszélyezteti. A tevékenysége során tudomására jutott információkat is csak a rendvédelmi szerv jogos érdekeinek, valamint a rendvédelmi érdekeknek a veszélyeztetése, valamint a személyiségi jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
A Javaslat a teljes jogegyenlőség biztosítására törekedve leszögezi, hogy érdek-képviseleti szervezethez való tartozás, vagy az attól való tartózkodás diszkriminációt nem vonhat maga után. Ennek megfelelően a rendvédelmi szerv nem követelheti meg, hogy a hivatásos állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék, a jogviszony létesítését, fenntartását nem lehet attól függővé tenni, hogy a hivatásos állományba jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát vagy vállalja-e a rendvédelmi szerv által megjelölt szakszervezetbe történő belépést. A szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele szemben bármilyen megkülönböztetést alkalmazni, illetve nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.
A 313–317. §-hoz
A Javaslat a rendvédelmi szervezetre vonatkozó sajátosságok miatt önállóan rendezi a szakszervezeti érdekegyeztetéssel és jogosultságokkal kapcsolatos szabályokat.
A szakszervezeti érdekegyeztetés alanyai a szakszervezet választott tisztségviselője és a rendvédelmi szerv kijelölt képviselője. A vitás kérdések tárgyalásos rendezésébe a felek szakértőket is bevonhatnak. Az érdekegyeztetés tárgya döntően a szolgálati jogviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekek érvényesítése, a hivatásos állomány tagját érintő munkáltatói intézkedés, döntés, vagy annak tervezete. A Javaslat részletezi a szakszervezet jogosultságait a munkáltatói intézkedéssel és döntéssel, valamint az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben, emellett rögzíti a szakszervezet képviseleti jogosultságait is.
A szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkajogi védelem garantálása érdekében a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a hivatásos állománynak a szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt tagjának tizenöt munkanapot elérő átrendeléséhez vagy vezényléséhez, a szolgálatteljesítési helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának a rendvédelmi szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez, kivéve, ha a felmentés az alkalmatlanság jogcím különböző esetkörei alapján következik be. A felmentésről a felettes szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell. A szakszervezet a munkáltatói intézkedéssel szemben megfogalmazhatja álláspontját, egyet nem értés esetén annak indokait is.
A Javaslat rögzíti a szakszervezeti választott tisztségviselő szolgálatteljesítési időkedvezményre jogosultságát és a jogosultság igénybevételének feltételeit. A szolgálatteljesítési idő kedvezmény időtartamára távolléti díj jár, melyet pénzben megváltani nem lehet.
A 318–319. §-hoz
A rendőrség hivatásos állományára vonatkozó speciális szabályok között a Javaslat rögzíti, hogy a bűnözés elleni eredményes fellépés céljából a rendőrség hivatásos állományának tagja, szolgálati viszonyának fenntartása mellett – szolgálati feladatként, a rendőrséghez tartozás leplezésével – más foglalkoztatási jogviszony létesítésével, vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával bízható meg, ennek speciális szabályait a miniszter állapítja meg.
A Javaslat rendezi a nemzetközi kötelezettség teljesítése vagy megállapodás alapján közös határ menti járőrszolgálati tevékenységet ellátók szolgálatteljesítésére vonatkozó szabályokat, eszerint a hivatásos állomány azon tagja részére, aki ennek keretében külföldi szolgálati helyen teljesít szolgálatot, az állományilletékes parancsnok változó szolgálatteljesítési helyet állapít meg, azzal, hogy a szolgálatteljesítési hely külföldi szolgálatteljesítési hely is lehet.
A 320–326. §-hoz
Szintén a rendőrség hivatásos állományára vonatkozó speciális szabályok között tartalmazza a Javaslat a különleges foglalkoztatási állományban (szenior állományban) történő foglalkoztatás feltételeit: ha az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt a szolgálati járandóságra jogosult
– vállalja, hogy szolgálati viszony keretében a különleges foglalkoztatási állományban teljesít szolgálatot, és
– megfelel a miniszter által meghatározott alkalmassági követelményeknek,
– kérelmére – függetlenül attól, hogy melyik rendvédelmi szervnél vagy a Magyar Honvédségnél állt fenn korábbi szolgálati viszonya – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv különleges foglalkoztatási állományába kell venni.
A szenior állományba tartozó jogai és kötelezettségei:
– szolgálati beosztást nem lát el,
– az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a szolgálati járandóságra jogosult határozott idejű szerződést köt, amely alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig foglalkoztatható,
– a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye azonos a szenior állományba vétel előtt részére folyósított szolgálati járandóság összegével, de el kell, hogy érje a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150%-át,
– állományba vételkor a szolgálati időt a szolgálati nyugállományba helyezéskor elismert hivatásos szolgálati idő alapján kell megállapítani,
– főszabályként fegyver nélküli szolgálatot lát el,
– szolgálatteljesítési ideje heti harmincöt óra, részére túlszolgálat nem rendelhető el, beleegyezése nélkül éjszakai szolgálatteljesítésre nem rendelhető,
– a szolgálati feladataira figyelemmel megállapított felszereléssel kell ellátni,
– kihirdetett veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a szenior állományban foglalkoztatottra vonatkozó korlátok nem alkalmazhatók,
– szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt is megszűnik a Javaslatban meghatározott esetekben,
– megüresedett szolgálati beosztás betöltésénél a szenior állomány tagját előnyben kell részesíteni,
– szolgálatát közfoglalkoztatás szervezésére, irányítására és végrehajtására irányuló feladatok ellátására létrehozott közigazgatási szervnél is teljesítheti, ekkor a szolgálat határozott ideig, de legfeljebb két évig tart, amely időtartam a szenior állomány tagjának beleegyezésével határozatlan időre meghosszabbítható,
– a Javaslat tételesen felsorolja azokat a rendelkezéseket, amelyek e személyi kör esetében nem alkalmazhatóak.
A 327–328. §-hoz
A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományának tagja szolgálatot teljesíthet a megyei, fővárosi és települési önkormányzatoknál, valamint a védelmi bizottságoknál is, ez utóbbi esetben nem érvényesül a vezénylés időtartamának korlátozására vonatkozó szabály.
E személyi körre speciális összeférhetetlenségi szabályok is vonatkoznak, eszerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományának tagja:
– a szolgálati hely illetékességi és működési területén tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet csak az igazságszolgáltatási szervek felkérésére végezhet;
– a szolgálati helye illetékességi és működési területén tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet nem végezhet;
– szolgálati hely illetékességi és működési területén kívüli, tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységét a szakmai felügyeletet ellátó szerv engedélyezi.
– Új feladatként kerül a hivatásos katasztrófavédelmi szervhez a kéményseprő-ipari közszolgáltatási tevékenység, ennek megfelelően nem kell engedélyeztetni a szolgálati időn kívül végzett, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állománya tagjának kéményseprő-ipari közszolgáltatási tevékenység végzésére irányuló jogviszonyának létesítését, fenntartását.
A 329–330. §-hoz
Az Országgyűlési Őrség esetében – e szerv jogállásából fakadóan – speciális szabályok érvényesülnek a humánigazgatási feladatok ellátása, a személyügyi nyilvántartás tekintetében, továbbá sajátos felmentési szabály érvényesül, miszerint a hivatásos állománya tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta (tekintettel arra, hogy az Országgyűlési Őrség esetében nincs lehetőség másik, nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem kötött szolgálati beosztás felajánlására). Egyes, a Javaslat szerint a miniszternek biztosított munkáltatói jogok esetében (amelyet az Országgyűlésről szóló törvény rendelkezése alapján eltérő rendelkezés hiányában a szervet irányító Országgyűlés elnöke gyakorolna) a miniszter helyett az Országgyűlési Őrség parancsnoka jogosult a munkáltatói jogkört gyakorolni.
A 331–339. §-hoz
Különleges feladataira és a nemzetbiztonsági érdekekre figyelemmel a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományára is indokolt egyes tárgykörökben a speciális szabályozás bevezetése, így a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja:
– a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényen történő megjelenési szándékát köteles a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak bejelenteni, aki a részvételt megtilthatja;
– külföldre utazásának tervezett napját, útvonalát, célját, hazatérésének várható időpontját az állományilletékes parancsnoknak köteles bejelenteni, aki azt szolgálati és biztonsági érdekből megtilthatja vagy korlátozhatja;
– a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot;
– minősítését bíróság előtt nem támadhatja meg.
A szolgálati viszony létesítésének további feltétele a poligráfos vizsgálaton való részvétel vállalása, e vizsgálat kérdései csak biztonsági kockázati tényezőkkel kapcsolatos adatkörökre terjedhetnek ki.
A nemzetbiztonsági érdekekkel nem egyeztethető össze az egyéni és a kollektív védelem szervezett formája. Erre tekintettel tartalmazza a tervezet, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagjai érdek-képviseleti szervet nem hozhatnak létre.
A 340. §-hoz
A § a Kormány részére adott rendeleti felhatalmazásokat tartalmazza.
A 341. §-hoz
A Javaslat számos tárgykörben felhatalmazást ad miniszteri rendeleti szintű szabályozásra az általa irányított rendvédelmi szerv tekintetében.
A § felhatalmazza a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott, a rendészeti felsőoktatás felügyeletét gyakorló minisztert, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat, továbbá azok besorolási kategóriába sorolását rendeletben állapítsa meg.
Speciális szabályozás szükséges az Országgyűlési Őrség tekintetében, ennek megfelelően felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével a miniszteri rendeleti tárgykörökben az Országgyűlési Őrség vonatkozásában szabályokat állapítson meg.
Az új illetményrendszerre áttéréssel összefüggésben felhatalmazást kap továbbá a miniszter, hogy a 2015. június 30-án szolgálati viszonyban álló, nem vezetői beosztást betöltő hivatásos állomány vonatkozásában meghatározza az illetményemelkedés szempontjából a rendvédelmi szerv alapfeladatába tartozó szolgálati beosztások besorolását.
A 342. §-hoz
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében speciális szabályozásra van szükség, e szervek hivatásos állománya vonatkozásában egyes, a 341. §-ban szereplő tárgykörök esetében a miniszter nem rendeletben, hanem közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg a szükséges szabályokat.
A 343. §-hoz
A hatálybalépés 2015. július 1. napja. A tisztjelöltekre vonatkozó rendelkezések 2016. július 1-jén lépnek hatályba.
A 344–362. §-hoz
A Javaslat jelentős életpályaelemeket érint, ennek megfelelően szükséges bizonyos tárgykörökben átmeneti rendelkezés meghatározása.
A Javaslat az alábbi kérdésekben biztosít átmeneti szabályozást:
– rendelkezés a jogviszony folyamatosságáról;
– folyamatban lévő ügyekre vonatkozó rendelkezés;
– átminősített munkakörben foglalkoztatás;
– címzetes rendfokozatok viselése;
– nyelvtudási követelmény alkalmazása jogviszony létesítésnél;
– kifogástalan életvitel követelményének megfelelés korábbi megállapítása;
– próbaidőre vonatkozó szabályok;
– vezetői beosztásokba történő kinevezés új rendje;
– a vezénylés átalakított rendszeréhez igazodó rendelkezések;
– megbízásra vonatkozó szabályok;
– könnyített szolgálatra vonatkozó szabályai változásából adódó rendelkezések;
– 2015. évi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó rendelkezés;
– összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályozás;
– egyéni teljesítményértékelés végrehajtása;
– középfokú iskolai végzettség hiányában ellátott zászlósi vagy tiszthelyettesi állománycsoportba tartozó rendfokozathoz kötött beosztásokra vonatkozó rendelkezés;
– Országgyűlési Őrség állományára vonatkozó speciális rendelkezés a képzettség megszerzése tekintetében;
– a túlszolgálattal kapcsolatos rendelkezések;
– vezetői pótszabadság mértékének változásából adódó szabályozás;
– besorolásra vonatkozó rendelkezés;
– illetményrendszerre áttérés szabályai;
– fizetési fokozatban előresorolás első alkalommal 2018. január 1-jei hatállyal;
– a tanácsosi, főtanácsosi cím megtartására vonatkozó szabályozás;
– fegyelmi eljárással kapcsolatos szabályozás;
– Becsületbírósággal kapcsolatos szabályozás.
A 363–364. §-hoz
A Javaslat sarkalatossági, valamint jogharmonizációs záradékát tartalmazza.
A 365–368. §-hoz
A Javaslathoz kapcsolódó törvénymódosításokat tartalmazza.
_