• Tartalom
Oldalmenü

A 2017. évi CL. törvény indokolása

az adózás rendjéről

2018.01.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány 2016. április 4-i ülésén tárgyalt és elfogadott Art. koncepció szerint az újraszabályozás célja annak tükrözése, hogy az állam az adóhatóságon keresztül ügyfélközpontú szolgáltatást nyújt, segíti az adózókat adókötelezettségeik teljesítésében, ugyanakkor ezt oly módon teszi, hogy a költségvetés bevételi érdekei nem sérülnek, minden kötelezett a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vegye ki részét a közteherviselésből.
A Tervezet ezen célkitűzésekre figyelemmel az alábbi főbb módosításokat tartalmazza:
I. Bírságszabályok változásai
•    A kisösszegű pótléktartozások kezelése, végrehajtása aránytalanul nagy kapacitást köt le, ezért a Tervezet szerint a NAV az 5000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írná elő. Jelenleg ez az értékhatár 2000 forint.
•    A Tervezet egyszerűsítené a mulasztási bírság szabályozást és megszüntetne néhány bírságtényállást, úgy, mint a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a jogszerűtlen adóelőleg mérséklés, a számlatartási kötelezettség megsértése és az üzletlezárást helyettesítő bírság.
•    Egyfajta szankcióként kerül sor a hatályos szabályok alapján az adószám-felfüggesztésre. A felfüggesztett adószámú adózó sajátos és adózási szempontból rendkívül nehezen kezelhető státuszban van, mert miközben bizonyos jogai korlátozottak, gazdasági tevékenységet folytathat és ahhoz kapcsolódóan adókötelezettségeinek is eleget kell tennie. Ez a fajta kettősség az adózók számára is sokszor értelmezhetetlen, melyet tovább bonyolít, hogy a felfüggesztés időszaka jellemzően rövid, átmeneti jellegű és a legritkább esetben igazodik az adómegállapítási, adóbevallási időszakokhoz. Ezért e jogintézmény megszüntetésére teszünk javaslatot.
•    A csupán időhúzást célzó fellebbezések visszaszorítása érdekében (a fellebbezés elbírálásáig nem végleges a határozat és nem esedékes az előírt fizetési kötelezettség) bevezetésre kerül a Tervezet szerint a feltételes adóbírság kedvezménye. Ennek értelmében, ha az adózó lemond az adóellenőrzés megállapításairól hozott határozat elleni fellebbezéséről és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.
II. Az adózók számára nyújtott szolgáltatások
A Tervezet külön fejezetben szabályozná – a NAV által többségében már most is nyújtott, ám sok esetben az adózók számára nem feltétlenül ismert – szolgáltatásokat.
•    A NAV tekintetében új szolgáltatásként jelenne meg a kezdő vállalkozások támogatása, mely egy 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálási, szakmai támogatási időszak lenne.
•    A szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatait is nyilvánosságra hozná az adóhatóság, a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló közzétételi kötelezettséghez hasonlóan.
•    Új szolgáltatásként a NAV a bejelentéshez/változásbejelentéshez online felületet biztosítana az adózóknak a kötelezettségteljesítés megkönnyítése érdekében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
ELSŐ RÉSZ
Alapvető rendelkezések
Az Alapvető rendelkezések meghatározzák a törvény alapelveit, a törvény hatályát, az adójogviszony alanyait, a hatásköri és illetékességi szabályokat, valamint az adóhatóság által nyújtott szolgáltatásokat és az adózót terhelő adókötelezettségeket. Ezek a szabályok meghatározzák a törvény általános kereteit, áthatják a részletszabályokat. A törvény adónemektől független, közös szabályok mentén határozza meg az adózási eljárás rendjét.
I. Fejezet
Alapelvek
Az Alapelvek címszó alatt a törvény meghatározza azokat a normatív tartalommal bíró, mind az adóhatóságra, mind az adózókra és az eljárás egyéb részvevőire is vonatkozó követelményeket, amelyek a törvény alkalmazása során mindvégig, az eljárás minden fázisában és minden szereplő által követendők.
a(z) 1. §-hoz
a(z) 2. §-hoz
a(z) 3. §-hoz
a(z) 4. §-hoz
A rendeltetésszerű joggyakorlás elve az adójogi normák társadalmi rendeltetésétől való adójogi eltérést tiltja. Rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül adójogi szempontból, amikor a szerződés vagy más jogügylet létrehozásának célja nem a piacon elérhető gazdasági előny, hanem kizárólag vagy döntően a kölcsönös vagy egyoldalú adómegtakarítás és közvetve az államháztartás valamely alrendszerének okozott kár. A törvény az alapelv megértéséhez meghatározza a nem rendeltetésszerű – ily módon az alapelvi rendelkezésbe ütköző – joggyakorlás tipikus adójogi motivációját.
A tervezetben meghatározásra kerül a szerződés tartalom szerinti minősítésének követelménye (valódisági klauzula), az ügylet gazdasági eredmény szerinti minősítésének, valamint a kapcsolat vállalkozások közötti szerződések minősítésének követelménye. A magánjogi jogviszonyokban a felek a szerződéses kapcsolataikat saját elhatározásuknak megfelelően szabadon alakíthatják. Ezen alapelv azokban az esetekben szolgál alapul, amikor a jogügylet valós tartalma eltér a jogügylet külső formájától. Az adóztatás során mindig a valódi gazdasági eseményt szükséges alapul venni. Az adóhatóság ezen elvek alapján az adózók által kötött szerződések érvénytelenségét nem vizsgálja, azonban ha egy érvénytelen szerződésnek kimutatható gazdasági eredménye van, az ilyen szerződés alapján is beáll az adókötelezettség. A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó rendelkezés szerint, ügyleteiket adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni.
A tervezet kimondja azt az alapelvi szabályt, mely szerint a jövedelem Magyarországon adóztatható abban az esetben, ha a jogviszonyt, illetve az abból származó jövedelmet nemzetközi szerződés szabályozza, azonban a tényállást vagy a szerződés rendelkezéseit a részes államok eltérően értelmezik, s ez az adóztatás – nem szándékolt – kettős elmaradását eredményezné.
A tervezet jelen rendelkezése kimondja továbbá, hogy lehetőség van állampolgárság szerinti megkülönböztetésre, de csak abban az esetben, ha ezt nemzetközi szerződés rendelkezése írja elő.
a(z) 5. §-hoz
E § tartalmazza a becslés alkalmazásának lehetőségét nem rendeltetésszerű joggyakorlás esetén.
II. Fejezet
A törvény hatálya
a(z) 6. §-hoz
A tervezet meghatározza azon személyek körét, akiknek az adózással és költségvetési támogatási ügyeivel kapcsolatban a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Közvetve ezáltal az is meghatározásra kerül, hogy ki lehet adózó, illetve költségvetési támogatás jogosultja. A tervezet szerint a törvényt belföldön kell alkalmazni, ideértve a vámszabad területet is. A törvény hatálya kiterjed az Európai Unió tagállamában illetőséggel nem bíró távolról is nyújtható szolgáltatást nyújtó adózóra is, abban az esetben, ha az adózó a magyar adóhatósághoz elektronikus úton bejelentkezik.
A törvény az adókon kívül az adójellegű befizetésekre is kiterjeszti a tárgyi hatályát. Az adókkal azonos módon szabályozza a törvény a meghatározott feltételeken alapuló a negatív adónak tekintendő költségvetési támogatásokat. A törvény tárgyi hatálya negatív oldalról is nevesítésre kerül, így meghatározásra kerül, hogy nem vonatkoznak a törvény előírásai a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre.
III. Fejezet
Értelmező rendelkezések
a(z) 7. §-hoz
E § tartalmazza az értelmező rendelkezéseket, amelyek a törvényjavaslatban használatos kifejezések magyarázatát, definícióját tartalmazzák.
IV. Fejezet
Az adókötelezettségek általános szabályai
a(z) 8. §-hoz
Több munkáltató által létesített munkaviszony esetében a munkáltatók kötelesek egyet maguk közül az adókötelezettségek teljesítésére írásban kijelölni és erről az adózót értesíteni. A rendelkezés szerint abban az esetben, ha ez a kijelölés elmarad, az adókötelezettségek teljesítésére bármelyik munkáltató kötelezhető.
a(z) 9. §-hoz
A tervezet felsorolja az egyes adókötelezettségeket.
a(z) 10. §-hoz
A rendelkezésben azon adókötelezettségek kerülnek meghatározásra, amelyek meghatározott esetekben terjednek csak ki a természetes személyekre.
a(z) 11. §-hoz
A rendelkezés meghatározza, hogy az adózó mely kötelezettség teljesítését követően válik jogosulttá költségvetési támogatásra, illetve előírja, hogy az általános szabályoktól történő kedvező eltérés engedélyezésére csak akkor van lehetőség – a fizetési könnyítés és az adómérséklés kivételével –, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással.
a(z) 12. §-hoz
Az adókötelezettségek teljesítésére kiemelt figyelmet kell fordítani felszámolás, végelszámolás és kényszertörlés esetében is. A tervezet egyértelművé teszi, hogy az eljárások során ki köteles a kötelezettségeknek eleget tenni; ez a kijelölés egyben azt is jelenti, hogy a mulasztási bírságot kivel szemben kell kiszabni.
a(z) 13. §-hoz
A kockázati tőkealap adókötelezettségeinek teljesítésére a tervezet az alapkezelőjét jelöli ki.
a(z) 14. §-hoz
A Ptk. alapján a gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától, vagy ügyvédi, vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően előtársaságként működhet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet az előtársaság a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását követően folytathat. Annak ellenére, hogy a bejegyzési eljárás időtartama az utóbbi években jelentősen csökkent, még mindig indokolt egyedileg szabályozni az előtársaság adókötelezettségének teljesítési szabályait, ugyanis a társaság létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalása, vagy ügyvédi, vagy jogtanácsosi ellenjegyzése, valamint a nyilvántartásba vétele között időben nagy eltérés lehet. Az előtársaságot terhelő, de a cégbejegyzést követően teljesítendő kötelezettségek tekintetében a tervezet meghatározza ki az, aki teljesíti azokat.
a(z) 15. §-hoz
E rendelkezésben került szabályozásra, hogy mely adózók mentesülnek a szünetelés időtartamához kötődő adókötelezettségek teljesítése alól a tevékenységük szünetelése alatt, azonban e minőségükhöz nem kapcsolódó adókötelezettség teljesítésére kötelesek, ilyen pl. ügyvéd, egyéni vállalkozó. Ezen tevékenységet folytatók a szünetelés időtartamára adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatásigénylést a szünetelés megszűnését követően, illetve a szünetelés időtartama alatt nem kérhetnek, továbbá a túlfizetés visszatérítésére sincs lehetőség.
MÁSODIK RÉSZ
Az adókötelezettségek részletszabályai
V. Fejezet
A bejelentkezés és a bejelentés szabályai
a(z) 16. §-hoz
Ezen rendelkezés írja elő az adózók számára a bejelentkezési kötelezettséget. A bejelentkezés az első adókötelezettség, amely során az adózó először kerül kapcsolatba az adóhatóssággal. A törvény szerint adóköteles tevékenységet folytatni kizárólag adószám birtokában lehet. Az adózó köteles az állami adó- és vámhatósághoz az adószám megállapítása érdekében bejelentkezni. Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik az adószám megállapítása. Az adószám kiállítását az adóhatóság megtagadja, ha a bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak.
a(z) 17. §-hoz
A fióktelep, mint a külföldi vállalkozás adózási ügyvivője, valamint a kereskedelmi képviselet bejelentkezési szabályaira a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok az irányadók, vagyis a cégbíróságon keresztül tesznek eleget az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségüknek, azzal az eltéréssel, hogy az adószám megszerzését követő tizenöt napon belül kilencven napnál nem régebbi, illetőségük szerinti ország adóhatóságától származó ún. illetőségigazolást is kötelesek az adóhatósághoz benyújtani
a(z) 18. §-hoz
Ezen rendelkezés az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentkezés szabályait rögzíti. A tervezet előírja, hogy az adózó az önkormányzati adóhatósági hatáskörbe tartozó adónemek vonatkozásában a bevallás benyújtásával tesz eleget a bejelentkezési kötelezettségének.
a(z) 19. §-hoz
A feketegazdaság elleni hatékony fellépést szolgáló jogintézmények közül az egyik legjelentősebb az adóregisztrációs eljárás. Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy megakadályozza, illetve megnehezítse a kifejezetten adóelkerülési célból létrehozni kívánt társaságok alapítását. A cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására nem automatikusan kerül sor, hanem kizárólag azután, hogy az adó- és vámhatóság vizsgálta a törvényben meghatározott személyi kör adózói előéletét. Az adóregisztrációs eljárás során az állami adó- és vámhatóság azt vizsgálja, hogy fennáll-e olyan, a törvényben taxatív módon meghatározott kizáró ok az adózó vezető tisztségviselőjével, cégvezetőjével, képviseletre jogosult tagjával, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített befolyással rendelkező tagjával, illetve részvényesével szemben, amely az adószám megállapításának akadályát képezi. Ha az adózóval szemben fennállnak a törvényben meghatározott kizáró feltételek, az adóhatóság megtagadja az adószám kiadását, és a cégbíróság elutasítja a cégbejegyzés iránti kérelmet. Az adóregisztrációs eljárást az adó- és vámhatóság nem kizárólag az adószám megállapítása előtt folytatja le, hanem a cégbejegyzésre kötelezett adózók vezető tisztségviselőjének, cégvezetőjének, vagy törvényben meghatározott tagjának személyében bekövetkezett változással összefüggésben is lefolytatja az adóregisztrációs eljárást.
a(z) 20. §-hoz
Az adószám kiadásának megtagadását nem minden esetben előzi meg törvénysértő magatartás, így a törvény lehetőséget biztosít a jogkövetkezmények alóli mentesülésre. Az önhibán kívül felhalmozódott tartozásra tekintettel az a személy, akinek adózói előéletére tekintettel tagadta meg az adózó adószámát az adó- és vámhatóság, kimentési kérelmet terjeszthet elő. Lényeges, hogy a kimentési eljárásban a bizonyítási teher az adózón van, azaz a kérelmet előterjesztőnek minden kétséget kizáróan kell bizonyítania, hogy a törvényben taxatíve meghatározott kimentési okok az esetében fennállnak. A kimentési kérelemre indult eljárás során az állami adóhatóság jogosult megvizsgálni a kimentési kérelemben előadottak valódiságát. E tekintetben vizsgálhatja az adótartozás felhalmozódását eredményező termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás valódiságát mind az adózónál, mind pedig a vevőnél és a megrendelőnél, valamint korábbi ellenőrzések eredményeit is felhasználhatja.
a(z) 21. §-hoz
A tervezet rögzíti, hogy az állami adó- és vámhatóság az adószámot a cégbíróság bejegyzés iránti kérelem benyújtásától számított egy munkanapon belül állapítja meg abban az esetben, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja esetében adószám kiállításának megtagadását eredményező kizáró ok nem áll fenn.
a(z) 22. §-hoz
Abban az esetben, ha az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, akkor az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért a tagjai, részvényesei egyetemlegesen felelnek, a mulasztási bírság kiszabására valamennyi taggal szemben lehetőség van.
a(z) 23. §-hoz
Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy az adóelkerülési célzatú cégalapításokat megakadályozza, azonban lehetőséget biztosít a tervezet az adóregisztrációs eljárás megszüntetésére, ha az adóregisztrációval érintett adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amellyel szemben felmerült a kizáró ok, és amely társaságban a törvényben meghatározott mértékű állami tulajdon áll vagy állt fenn. A törvény egyértelművé teszi, hogy a meghatározott mértékű állami tulajdonnak az akadályhordozó társaságban kell fennállnia.
a(z) 24. §-hoz
A vezető tisztségviselők személyében történt változások esetében a változás bekövetkezésétől számított harminc napon belül az állami adó- és vámhatóság megvizsgálja, hogy nem áll-e fenn valamely akadály. Abban az esetben, ha az adóhatóság akadályt észlel, határidő tűzésével felhívja az adózót annak elhárítására. A vezető tisztségviselő, akire tekintettel az akadály fennáll, a felhívástól számított tizenöt napon belül kimentési kérelemmel élhet.
a(z) 25. §-hoz
A tervezet lehetőségként biztosítja, hogy adózó vagy adózónak nem minősülő természetes személy előzetesen igazolást kérhessen arról, hogy nem áll fenn olyan akadály, mely alapján az adószám kiadását meg kellene tagadni vagy az adószámot törölni kellene.
a(z) 26. §-hoz
a(z) 27. §-hoz
Az adófizetési biztosíték jogintézményének bevezetése az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén, akik, amelyek új cégben kívánnak részt venni. A működő cégbe belépő, a feltételeknek megfelelő személy esetére is előírja az adófizetési biztosíték letételét.
a(z) 28. §-hoz
Jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés az adófizetés biztosítékkal összefüggésben. A fellebbezés benyújtására nyolc nap áll az adózó rendelkezésére, amely határidő jogvesztő. A fellebbezés felterjesztésére szintén nyolc nap áll az adóhatóság rendelkezésére, a fellebbezést pedig tizenöt nap alatt kell elbírálni.
a(z) 29. §-hoz
Az adó- és vámhatóság az adózó bejelentése alapján részére közösségi adószámot állapít meg. A közösségi adószámot az adózóknak csak a közösségi kereskedelemmel összefüggő iratokon kell feltüntetniük, tekintettel arra, hogy a közösségi adószám a közösségen belüli kereskedelemben azonosítja adózót. Kérelemre a közösségi adószám adóév közben is törölhető.
a(z) 30. §-hoz
A tervezet továbbra is lehetőségként biztosítja, hogy csoportos adóalanyiságot válasszanak azon adóalanyok, akik együttesen kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. A csoportos adóalanyiságot engedélyező határozatban az állami adó- és vámhatóság csoportazonosító számot állapít meg a csoport részére. A csoportos adóalanyiság alapján a tagok az egymás között teljesített ügyletek során nem számítanak fel forgalmi adót, külső ügyletek esetében terheli a tagokat kizárólag ezen kötelezettség.
a(z) 31. §-hoz
Az Áfa tv. meghatározott feltételek teljesülése esetén áfamentes az együttműködő közösség által a közös cél elérése érdekében az együttműködő közösség tagjának nyújtott szolgáltatás. Az együttműködő közösség a leendő tagjai által a közös cél elérése érdekében létrehozott polgári jogi társaság. Az állami adó- és vámhatóság a tagok kifejezett és egybehangzó írásos kérelme alapján az együttműködő közösség számára adószámot állapít meg.
a(z) 32. §-hoz
Az általános forgalmi adó köteles tevékenységet nem végző és adószámmal sem rendelkező természetes személyeket az adóhatóság adóazonosító jelükön tartja nyilván.
A természetes személynek az adóazonosító jelet a jövedelemadó köteles bevétel megszerzése, illetve költségvetési támogatás igénybevétele előtt kell megszereznie. Az adóazonosító jel megállapításához a személyazonosító adatokat, valamint a lakcímet kell bejelenteni, külföldi személyek esetében egyéb személyazonosító okmányokkal együtt. A bejelentéstől számított 15 napon belül az adóazonosító jel megállapításra kerül és az adóhatóság hatósági igazolványt állít ki. Ha az adatok között eltérés tapasztalható ideiglenes adóigazolvány kiállítására kerül sor, amely 60 napig érvényes, valamint az adóhatóság felszólítja a természetes személyt adatainak igazolására.
A bejelentkezési kötelezettséget annak a természetes személynek, aki cégbejegyzésre kötelezett adózó vezető tisztségviselője, az adózó adószámának megállapítása előtt köteles adóazonosító jel megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkeznie.
a(z) 33. §-hoz
Az adóazonosító jel megállapítása történhet az adóköteles tevékenység megkezdését megelőzően a természetes személy általi kérelem útján, valamint az állami adó- és vámhatóság hivatalból is megállapíthatja az adóazonosító jelet. Az állami adó- és vámhatóság a természetes személy adóazonosító jelét hivatalból állapítja meg, ha a természetes személy a jövedelemadó köteles bevétel megszerzését megelőzően nem jelentkezett be az állami adó- és vámhatósághoz, illetve akkor, ha az adóhatóság feladatainak végrehajtásához ez szükséges.
a(z) 34. §-hoz
A természetes személyek részére a tervezet közlési kötelezettséget ír elő mindazon szerv, munkáltató, kifizető felé, aki kifizetést teljesít számára, vagy adatközlési kötelezettsége van.
a(z) 35. §-hoz
A tervezet továbbiakban is rendelkezik az illetékeljárásokhoz szükséges adatközlési kötelezettségről, azaz a bíróságoknak, közigazgatási szerveknek, közjegyzőknek közölniük kell az illeték fizetésére kötelezett, illetve a visszatérítésre jogosult adózó általuk ismert adóazonosító számát, vagy azonosításhoz szükséges adatait.
a(z) 36. §-hoz
Az adóazonosító jellel nem rendelkező természetes személy az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti az adóazonosító jel megállapításához szükséges bejelentkezést.
a(z) 37. §-hoz
A bejelentkezésben közölt adatok alapján az adóhatóság nyilvántartásba veszi az adózót. Az állami adó- és vámhatóság a bejelentkezés alapján az adózónak adóazonosító számot – természetes személyek esetén adóazonosító jelet, illetve minden más adózó esetén adószámot – állapít meg.
A nem magyar állampolgárnak is rendelkeznie kell adóazonosító jellel, így a tervezet előírja, hogy az állami adó- és vámhatóság a nem magyar állampolgárok esetén az állampolgárságot is feltüntetve tartja nyilván az adózót az adóazonosító jelén. A természetes személy részére történő kifizetés biztosítása érdekében a törvény kimondja, hogy adóazonosító jel megállapítását nemcsak a természetes személy kérheti, hanem a kifizető is.
Az önkormányzati adóhatóság az adózót az állami adó- és vámhatóság által kiadott adószámon – adószámmal nem rendelkező természetes személyt –, adóazonosító jelen tartja nyilván. Az adóazonosító jellel nem rendelkező természetes személy adózók esetén a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzati adóhatóság a nyilvántartásba vételhez szükséges adóazonosító jel kiadása érdekében megkeresse az állami adó- és vámhatóságot, a nem természetes személy adózók tekintetében azonban nem ad ilyen felhatalmazást.
Az adózóknak az azonosításuk érdekében az azonosító számukat az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetniük.
A törvény rendelkezik a nem természetes személy adózó részére képezhető technikai azonosító számról. A technikai azonosító szám azon nem természetes személy adózók nyilvántartására szolgál, akik adóköteles tevékenységet nem végeznek, így bejelentkezésre és adószám igénylésre nem köteles, de a törvény alapján szükséges az adó- és vámhatósági nyilvántartásuk.
a(z) 38. §-hoz
A tervezet meghatározza azon eseteket, amikor az adóhatósági nyilvántartásból az adózót törölni kell. Az adóhatságnak abban az esetben, ha az adózó maga jelentette be tevékenységének megszűnését, vagy a működéshez szükséges engedélyét visszavonták a nyilvántartásból való törlésről az adóhatóság tájékoztatja az adózót.
a(z) 39. §-hoz
Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelentkezniük azon adózóknak, akik kizárólag kifizetői, munkáltatói minőségük ellátása alapján válnak adózóvá.
a(z) 40. §-hoz
Be kell jelenteni a kapcsolt vállalkozások között létrejött 1 millió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit.
a(z) 41. §-hoz
Az adózó köteles bejelenteni azt a külföldi illetőségű természetes személyt, akit nem önálló tevékenység végzésére kirendeltek, a munka megkezdését, vagy az országba történő belépést követő 30 napon belül, a rendelkezésben meghatározott adatokkal. Ugyancsak bejelentési kötelezettséget ír elő a tervezet a tevékenység befejezéséről, illetve az ország elhagyásának tényéről, amelyre szintén 30 napos határidő került meghatározásra a tervezetben.
a(z) 42. §-hoz
Az Mt. rendelkezései alapján lehetőség van munkaerő kölcsönzésre, melynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. A törvény bejelentési kötelezettséget ír elő a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás esetére is.
a(z) 43. §-hoz
A bejelentett adatokat az állami adó- és vámhatóság nyilvántartja és felhasználja annak érdekében, hogy ellenőrizze az adózók adókötelezettségeinek teljesítését. Kiemelt jelentősége van annak, hogy az adó- és vámhatóságnál rendelkezésre álló adatállomány a valóságot hűen tükrözze, ezért szabályozza a törvény, hogy az időközben bekövetkező változásokról a nyilvántartások pontosítása érdekében az állami adó- és vámhatóságot tájékoztatniuk kell az adózóknak. A törvény kizárólag a változásbejelentési kötelezettséget írja elő, azonban a bejelentendő adatok köre, illetve a változásbejelentéssel kapcsolatos eljárási rend kormányrendeletben kerül szabályozásra.
a(z) 44. §-hoz
E § tartalmazza a törzskönyvi jogi személy részére adószám megállapítására vonatkozó rendelkezéseket.
a(z) 45. §-hoz
Egyes eljárások kivételével taxatív módon határozza meg a tervezet, hogy mely napon érvényes besorolási rendet kell alkalmazni.
VI. Fejezet
Az adómegállapítás szabályai
a(z) 46. §-hoz
a(z) 47. §-hoz
a(z) 48. §-hoz
A tervezetben szabályozásra került, hogy az anyagi jogszabályokban előírt adót és költségvetési támogatást ki, mikor és hogyan állapítja meg. Az egyes adók és költségvetési támogatások alapja, megállapításuk időpontja eltérő, ezért a törvény szerint az adókat, a költségvetési támogatásokat külön-külön, az előírt időpontokban kell megállapítani.
Az egyik leggyakoribb adómegállapítási mód az önadózás. Önadózás keretében az adót a főbb adónemek tekintetében az adózó maga állapítja meg, továbbá vallja be és fizeti meg a törvényben előírt adóalapot és a fizetendő adót. A jogi személyekre és egyéb szervezetekre a törvény az önadózást főszabályként írja elő, míg természetes személyeket kizárólag a törvényben meghatározott esetben terheli önadózási kötelezettség. A törvény szabályozza az adóhatósági adómegállapítás esetét, ezen esetekben az adót vagy költségvetési támogatást az adózó tekintetében az adóhatóság állapítja meg.
VII. Fejezet
A bevallás szabályai
a(z) 49. §-hoz
A tervezetben a korábban hatályos szabályozással egyezően kerültek megállapításra az adóbevallás szabályai. Az adóbevallás az adózó egyik fő eljárásjogi kötelezettsége. Az adóbevallás egy adózói nyilatkozat, amelyben az adózó nyilatkozik azon adatokról, melyek az általa teljesítendő adókötelezettség azonosításához szükségesek.
Az adóbevallási kötelezettségének az adózó egy alakilag és tartalmilag meghatározott nyomtatványon tehet eleget. Az adóbevallás tartalmazza az adózó azonosításához szükséges adatokat, továbbá az adómegállapítás során figyelembe veendő tényeket, körülményeket.
Speciális szabályként határozza meg a törvény, hogy a bevallás benyújtásával egyenértékű az adózó által bármely adónem vonatkozásában tett nyilatkozat, amelyben nyilatkozik az adózó arról, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett.
A tervezet rendelkezik arról, hogy az adóbevallási kötelezettséget nem pótolja, ha az adózó az adót megfizette. A tervezet rendelkezik arról, hogy az ellenőrzés megkezdését követően az elmulasztott bevallás már nem pótolható, ekkor már az adóhatósághoz kerül az adómegállapítási jog. Az adóbevallások kitöltéséhez az adózók adótanácsadót, adószakértőt és okleveles adószakértőt vehetnek igénybe. Ezen szakemberek közreműködésüket a bevallás ellenjegyzésével jelezhetik. Az igazoló ellenjegyzés esetén a bevallás hibájáért a közreműködő adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő felel.
a(z) 50. §-hoz
Ezen rendelkezés előírja, hogy a törvényben meghatározott adózó a tárgyhónapot követő hó 12-éig bevallást nyújt be, amelyben szerepelnek az általa juttatott jövedelmekkel összefüggő adatok.
A bevallásban szereplő adatok nem kizárólag az állami adó- és vámhatóság számára szükséges adatokat tartalmaznak, hanem ezen adatokat különböző hatósági nyilvántartások részét képezik, így például a nyugdíj-megállapítás során is figyelembevételre kerülnek.
Az „és/vagy” kifejezés célja, hogy az adott jövedelemtől és a jövedelemszerzőtől függő releváns adókötelezettségek és adatszolgáltatás teljesítésére kerüljön sor. Ennek következtében nem együttes és nem vagylagos feltételekről van szó, hanem egyes esetekben együttesen és egyes esetekben vagylagosan kell teljesíteni e kötelezettségeket. A nyugdíjfolyósító szervezet mentesül a havi adó- és járulékbevallási kötelezettség teljesítése alól, azonban az általa folyósított jövedelmek csak egy meghatározott részére vonatkozik ez a mentesség. A mentesség kizárólag a törvényben meghatározott jogcímeken kifizetett jövedelem tekintetében illeti meg a nyugdíjfolyósító szervezetet.
a(z) 51. §-hoz
A bevallási határidő elmulasztása esetén az adózó az akadály megszűnését követően 15 napon belül pótolhatja jogszerűen a mulasztását. Ha az adózó eredményesen igazolta, hogy önhibáján kívül nem tudott időben eleget tenni bevallási kötelezettségének, akkor a bevallást olyannak kell tekinteni, mintha azt az előírt határidőn belül nyújtotta volna be adózó. Az igazolási kérelmet egyidejűleg kell benyújtani.
a(z) 52. §-hoz
A tervezet az általános rendelkezésektől eltérően speciális esetként szabályozza, amikor olyan esemény történik, amely miatt soron kívüli bevallási kötelezettség terheli az adózót. A soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményeket a törvény taxatíve felsorolja.
a(z) 53. §-hoz
A tervezet úgy rendelkezik, hogy felszámolás esetén az adózók adóbevallási kötelezettségeiket a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény valamint e törvény rendelkezései szerint kötelesek teljesíteni. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás kezdő napját megelőző nappal adóbevallást köteles készíteni és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül kell benyújtania az adó- és vámhatósághoz. A felszámolás befejezésekor a felszámolónak záró adóbevallást kell benyújtania az állami adó- és vámhatósághoz.
Végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal bevallást kell készíteni és azt a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell az adóhatósághoz benyújtani. A végelszámolás befejezésekor a záró bevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók esetében a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kell benyújtani.
E rendelkezésben kerültek szabályozásra továbbá a kényszertörlés alatt álló adózók adóbevallási kötelezettségére vonatkozó, a főszabálytól eltérő rendelkezései is.
a(z) 54. §-hoz
A tervezet rendelkezései alapján adózó maga teljesíti adóbevallását, így arra is lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a téves adatokat tartalmazó bevallását módosíthassa. Az önellenőrzés tehát az önadózáshoz kapcsolódó adózói jog. Az adózó az önellenőrzési jog alapján az adóhatóság által ellenőrzés alá még nem vont adóbevallását utólag módosíthatja, hibás bevallását kijavíthatja. Önellenőrizni kizárólag már benyújtott bevallást lehet, azaz a késedelmes adóbevallást önellenőrzéssel pótolni nem lehet. Önellenőrizni csak azt az adóbevallást lehet, amely nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően tartalmazza az adót vagy költségvetési támogatást. A vizsgált időszakra vonatkozóan önellenőrzés nem végezhető, ha az adóhatósági ellenőrzés megkezdődött. Ezen túlmenően az adóhatóság által utólag megállapított adót, illetve költségvetési támogatást sem lehet helyesbíteni.
Az adókedvezmények önellenőrzés keretében is igénybe vehetők, ha az eredeti bevallásban az adózó ilyeneket nem szerepeltetett, annak ellenére, hogy az az adózót megillette.
a(z) 55. §-hoz
A tervezet új jogintézményként bevezeti az önellenőrzés előzetes bejelentésének lehetőségét, mely nem kötelező az adózókra nézve, ugyanis az önellenőrzés előzetes bejelentésének hiányában is jogosult az adózó önellenőrizni bevallását. Az adózó által önellőrizni kívánt adónem és időszak előzetes bejelentésének eredményeként az adóhatóság 15 napig adóellenőrzést nem indíthat a bejelentett időszakra és adónemre.
a(z) 56. §-hoz
a(z) 57. §-hoz
Az önellenőrzés céljára rendszeresített nyomtatványon vallhatja be a helyesbített adóalapot, adót vagy költségvetési támogatást az adózó. Az önellenőrzéssel feltárt adókülönbözet után önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettség terheli az adózót. A helyesbített adó, önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg bevallásával egyidejűleg esedékes.
VIII. Fejezet
Az adófizetés és adóelőleg fizetés szabályai
a(z) 58. §-hoz
Az adókötelezettségek közül az adófizetési kötelezettség a második fő kötelezettség. Főszabály szerint az adót az anyagi jogi szabályokban megjelölt adóalanynak kell megfizetnie. Ezen szabály alól kivételt képez például a kifizető, munkáltató és az adóbeszedésre kötelezett adó-, adóelőleg-levonási, illetve adóbeszedési kötelezettsége. Ezen esetekben az adó alanya helyett a kifizető, a munkáltató és az adóbeszedésre kötelezett kerül közvetlen kapcsolatba az adóhatósággal, és a levont, beszedett adót a kifizető, a munkáltató, illetve az adóbeszedésre kötelezett köteles az adóhatósághoz befizetni.
Az adót annak kell megfizetnie, akinek az adókötelezettségét a jogszabály előírta.
a(z) 59. §-hoz
A tervezet külön szabályokat tartalmaz azon esetekre, amikor az adózó az esedékes adóját nem fizette meg és azt tőle nem lehetett behajtani. A törvény ezen estekre meghatározza az adótartozásért mögöttes felelősség elve alapján helytállni kötelesek körét és az anyagi felelősség mértékét.
Az adó megfizetésére kötelezettet nem terhelik az adótartozással összefüggő részkötelezettségek, fizetési kötelezettségüket a törvény alapján és feltételek fennállása esetén az adóhatóság határozattal állapítja meg.
a(z) 60. §-hoz
A tervezet előírása alapján az adóhatóság határozattal előírhatja a jogi személytől be nem hajtható tartozásért a korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag vagy részvényes felelősségét. A törvényben szabályozásra kerültek a felelősség megállapításának feltételei, továbbá annak mértéke és a mentesül esete is.
a(z) 61. §-hoz
A tervezet biztosítja a Ptk. szerinti kezességvállalást, illetve tartozásátvállalást az adó megfizetésére, átvállalására. Az adótartozásért való kezességvállalást, illetve a tartozásátvállalást az adóhatóság akkor tagadhatja meg, ha a tartozás megfizetése a kezes, illetve a tartozást átvállaló személyében nem biztosított. Nem biztosított a tartozás megfizetése például akkor, ha a kezes, illetve a tartozást átvállaló fizetőképtelen, vagyoni helyzete bizonytalan. Az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az eredeti kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. A tartozás az eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható, ha ehhez az átvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik.
a(z) 62. §-hoz
Az adók megfizetésének esedékességét törvény, valamint annak végrehajtási szabályait tartalmazó kormányrendelet és más törvény szabályozza. Az adók befizetését a meghatározott határidő lejártáig pótlékmentesen lehet teljesíteni. Az adófizetési kötelezettség határideje az esedékesség, amelynek elmulasztásához jogkövetkezményeket fűz a törvény.
a(z) 63. §-hoz
A tervezet rendelkezik arról, hogy a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett és nem kötelezett adózó adó megfizetését milyen időpontban kell teljesítettnek tekinteni, aminek a késedelem miatt alkalmazható szankciók alkalmazhatósága miatt van különös jelentősége.
a(z) 64. §-hoz
a(z) 65. §-hoz
A törvény szabályozza az adóhatóság kamatmentes kiutalásra nyitva álló határidejét. A támogatás vagy adó-visszatérítés, adó-visszaigénylés kiutalása esetében az adóhatóság rendelkezésére álló idő – főszabályként – 30 nap. Az általános forgalmi adó visszaigényelt összegének kiutalására speciális szabályokat tartalmaz a jogszabály, amelyet főszabály szerint 75 napon belül kell az állami adóhatóságnak kiutalnia. Speciális határidőket ír elő a törvény a felszámolás, végelszámolás tekintetében, valamint a természetes személy jövedelemadó-bevallásában szerepeltett visszatérítendő adóra. A határidőt főszabály szerint az igénylés beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékesség időpontjától kell számítani, azonban a kiutalásra rendelkezésre álló idővel kapcsolatosan speciális rendelkezéseket is tartalmaz a törvény. Ha az adóhatóság jogszerűtlenül lépi túl a határidőt, az adózókat terhelő késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
a(z) 66. §-hoz
Az adófizetési kötelezettség minden esetben kizárólag forintban teljesíthető. Az adóhatóság is főszabály szerint kizárólag forintban teljesíthet kiutalást az adózó részére. Ez alól egy kivételt állapít meg a tervezet, amely szerint az adóhatóság a belföldi számlanyitásra nem kötelezett külföldi illetőségű adózót megillető adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést az általa megadott külföldi bankszámlára, az általa megjelölt devizában utalja ki.
Az adózóknak az adókat adónként, azaz az adónemnek megfelelő adószámlára kell megfizetni, költségvetési támogatást pedig támogatásonként a megfelelő számláról kell igényelni. A bírság, a pótlék és a költség megfizetése külön számlákra történhet, azok megfizetése nem függ attól, hogy milyen adónemhez, vagy költségvetési támogatáshoz kapcsolódik. Az állami adóhatóság az adókat, költségvetési támogatásokat adónként, illetve támogatásonként tartja nyilván.
a(z) 67. §-hoz
A tervezet előírása szerint a költségvetést károsító bűncselekménnyel okozott vagyoni hátránnyal, kárral megegyező mértékben megfizetett összeget az elkövető a vádirat benyújtásáig megfizetheti az állami adó- és vámhatóság által elkülönülten kezelt számlára, melyre tekintettel a büntetés korlátlanul enyhíthető. A befizetést az adó- és vámhatóság addig tartja nyilván, amíg a büntetőeljárás jogerősen be nem fejeződik. Átmeneti rendelkezésként rögzítésre kerültek a 2011. december 31-ig hatályba volt adócsalás, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás esetében is a megfizetés szabályai.
a(z) 68. §-hoz
Az elkülönített számlára befizetett összeget az adóhatóság átvezeti annak az adózónak az adószámlájára, amelynek a bűncselekmény következtében fizetési kötelezettsége keletkezett, ha ez nem lehetséges, akkor át kell utalni a kincstár által vezetett külön költségvetési számlára.
a(z) 69. §-hoz
A tervezet rögzíti az adóelőleg megfizetésére vonatkozó szabályokat. Az adóelőleg az adózó által még az adómegállapítási időszak leteltét megelőzően teljesített adófizetési kötelezettség, amely az adó megállapításakor a ténylegesen fizetendő adó összegébe beszámít. Az adóelőleget vagy az adózó önadózás útján, vagy az adóhatóság fizetési meghagyás útján állapítja meg. Az adózó kérheti az adóhatóságtól az előleg módosítását, amely a fizetendő adóelőlegek összegének csökkentésére irányul, valamint kérheti azt is, hogy az adózó az adóelőleget eltérő összegű részletekben fizethesse.
a(z) 70. §-hoz
Az adóhatóság az adózó adókötelezettségeit és költségvetési támogatási igényeit, valamint az arra teljesített befizetéseket és kiutalást adózónként vezetett adószámlán tartja nyilván. A tervezet garanciális okból tételesen meghatározza, hogy a kötelezettségeket, illetve a befizetéseket és kiutalásokat milyen dokumentumok alapján lehet a nyilvántartásban szerepeltetni.
a(z) 71. §-hoz
A tervezet rendelkezik azokról az általános elszámolási szabályokról, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha valamely kötelezettségének nem teljes egészében tesz eleget az adózó.
a(z) 72. §-hoz
Az adózó rendelkezése alapján az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság az adózó által megjelölt kötelezettség megfizetésére számolja el.
a(z) 73. §-hoz
A tervezet jelen rendelkezése az adótartozás nettó módon történő számításának szabályait rögzíti.
a(z) 74. §-hoz
Előfordul, hogy az adózók az adófizetési kötelezettségnél vagy az adótartozásnál nagyobb összeget fizetnek be az adószámlára. Az adózónak van lehetősége az adószámláján fennálló túlfizetésének átvezetését kérni, vagy rendelkezhet az összeg visszatérítéséről. A túlfizetés visszatérítésének feltétele, hogy az adózónak ne legyen nyilvántartott adótartozása, adók módjára behajtható köztartozása. Előfordul, hogy az adózók tévedésből valamely kötelezettségüket az adóhatóság számlájára teljesítik. A tévedésből befizetett összeg csak abban az esetben igényelhető vissza, ha az adózónak nincs az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása.
a(z) 75. §-hoz
Az adózónak főszabály szerint rendelkeznie kell a befizetése adónemenkénti felosztásáról, mely rendelkezés alapján végzi el az állami adó- és vámhatóság az egy összegben beérkezett befizetések célszámlákra történő felosztását. Előfordul azonban, hogy adózó felosztási rendelkezés nélkül teljesít befizetést. A tervezetben rögzítésre került a felosztási szabály azon esetekre, amikor az adózó felosztási rendelkezés nélkül teljesít befizetést elszámolási számlájára.
a(z) 76. §-hoz
Az adóhatóságot megillető visszatartási jog csakis akkor gyakorolható, ha a végrehajtás általános feltételei fennállnak. Az adózónak a támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés igénylésekor nyilatkoznia kell arról, hogy a nyilatkozat időpontjában van-e más adóhatóságnál esedékessé vált tartozása. Ha az adózó költségvetési támogatást igényel, vagy adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési igénye van, ugyanakkor az adóhatóság nyilvántartása, saját nyilatkozata, valamint az adók módjára behajtandó követelések jogosultja, vagy más hatóság megkeresése alapján tartozása áll fenn, az adóhatóság az igényelt összegből a tartozásra fedezetet jelentő részt visszatartva azt a kötelezettségek kiegyenlítésére számolja el, mellyel a tartozás megfizetettnek minősül.
Ha az igényelt összeg nem fedezi a teljes tartozást, azt az adóhatóság elsődlegesen a nála nyilvántartott kötelezettségekre számolja el a végrehajtásban az egyes kötelezettségek esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradó összeg további felosztása szempontjából kielégítési elsőbbséget élvez az állami adóhatóság esetében a vámhatóságnál, vámhatóság esetében pedig az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozás. Csak az ezt követően fennmaradó összeg utalható át az egyéb követelések jogosultjai részére, azok arányában.
Ha a visszatartás nem az adózó nyilatkozatában közölt összegre történik, az adóhatóság a visszatartásról végzésben rendelkezik, mellyel szemben az adózó fellebbezést nyújthat be, ellenkező esetben a visszatartásról csak értesítést kap. Az adózó a visszatartás foganatosításának mellőzését is kérheti, ha megfelelően igazolja, hogy a kiutalás elmaradása gazdálkodási tevékenységének ellehetetlenüléséhez vezetne, vagy természetes személy adózó esetében a támogatás elmaradása a saját és a vele együtt élő hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyeztetné. A kérelemről az adóhatóság külön határozatban dönt.
IX. Fejezet
A bizonylat kiállítási és a nyilvántartás szabályai
a(z) 77. §-hoz
a(z) 78. §-hoz
Az önadózás következtében kiemelt jelentősége van az adózó bizonylatainak, könyveinek, nyilvántartásainak, ugyanis az adóalapot bizonylatok, könyvek, nyilvántartások alapján lehet megállapítani és ezek teszik lehetővé az adóhatóság ellenőrzését is. A törvény a bizonylat kiállítására és nyilvántartására vonatkozó szabályai keret jellegű szabályok, ugyanis azt tartalommal más jogszabályok töltik meg, így pl. az Áfa tv. meghatároz nyilvántartásra vonatkozó különös szabályokat. A tervezet a könyvek, nyilvántartások vezetése vonatkozásában utal a számvitel bizonyalti rendjére vonatkozó jogszabályra, valamint más jogszabályok rendelkezéseire is. A tervezet szerint az adó és költségvetési támogatás alapjának, illetve az adó és a költségvetési támogatás összegének a megállapításához szükséges nyilvántartásoknak bizonylaton kell alapulnia. A nyilvántartásokat adónként, költségvetési támogatásonként, folyamatosan, kihagyás nélkül kell vezetni úgy, hogy azokból a bevallott adó és a támogatás alapja, valamint az adó megfizetése és a támogatás igénybevétele ellenőrizhető legyen. Ezen elvek alapján biztosítható, hogy a nyilvántartás a gazdasági eseményeket valósághűen tükrözze.
A tervezet az adókötelezettséggel kapcsolatos minden iratra előírja, hogy a bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie, ugyanis az adóhatóság a bevallott adót a bevallás benyújtására előírt esedékesség évének utolsó napjától számított 5 éven belül – azaz a megállapításhoz való jog elévüléséig – ellenőrizheti. A törvény rendezi, hogy ha az adókötelezettség megszűnik, az iratokat ki köteles a továbbiakban megőrizni.
X. Fejezet
Az adatszolgáltatás szabályai
a(z) 79. §-hoz
Az adatszolgáltatásra kötelezett személy adatszolgáltatásának tartalmaznia kell a természetes személy adóazonosító számát, tehát nem teljesíthető az adatszolgáltatás pusztán a természetes személy természetes személyazonosító adatainak feltüntetésével.
a(z) 80. §-hoz
Abban az esetben, ha bíróságnak, államigazgatási vagy önkormányzati szervnek, köztestületnek az adózó adókötelezettségét érintő, az adóhatósághoz teljesítendő értesítési, tájékoztatási vagy adatszolgáltatási kötelezettséget törvény ír elő, akkor az adókötelezettséget érintő esemény bekövetkeztét követő 15 napon belül kell teljesíteni.
a(z) 81. §-hoz
A rendelkezés az adóhatóság által történő adatkérés módjait rögzíti.
a(z) 82. §-hoz
A rendelkezés a kifizető adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 83. §-hoz
A rendelkezés az ingatlanügyi hatóság adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 84. §-hoz
A rendelkezés a hitelintézet, pénzforgalmi szolgáltató adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 85. §-hoz
A rendelkezés a befektetési szolgáltató adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 86. §-hoz
A rendelkezés az építésügyi hatóság adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 87. §-hoz
A rendelkezés a közúti közlekedési nyilvántartási szerv és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 88. §-hoz
Jelen § az ideiglenes rendszámtáblák kiadásáról szóló adattájékoztatás részletszabályait tartalmazza.
a(z) 89. §-hoz
Jelen § az elektronikus azonosítási szolgáltatás és a tárhely létrehozásáról és megszüntetéséről szóló adattájékoztatás részletszabályait tartalmazza.
a(z) 90. §-hoz
Jelen § a kötvénynyilvántartásból és a közúti járműnyilvántartásból történő adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazza.
a(z) 91. §-hoz
A rendelkezés az állami foglalkoztatási szerv adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 92. §-hoz
Jelen § az adókedvezményre jogosító igazolásokról történő adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazza.
a(z) 93. §-hoz
Jelen § a költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolásokról történő adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazza.
a(z) 94. §-hoz
A rendelkezés az önkormányzat jegyzőjének adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 95. §-hoz
A rendelkezés a tankerületi központ és a települési önkormányzat adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 96. §-hoz
A rendelkezés a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és a fővárosi és megyei kormányhivatal adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 97. §-hoz
Jelen § a hagyatéki eljárás esetén történő adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazza.
a(z) 98. §-hoz
Jelen § az adatszolgáltatási tevékenység szüneteléséről történő adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazza.
a(z) 99. §-hoz
Jelen § a nyugellátás adóévi összegéről szóló adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazza.
a(z) 100. §-hoz
A rendelkezés a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 101. §-hoz
Jelen § a jövedéki adóvisszaigénylés ellenőrzéséhez szükséges adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazza.
a(z) 102. §-hoz
A rendelkezés az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti
a(z) 103. §-hoz
A rendelkezés az idegenrendészeti, menekültügyi, állampolgársági ügyekben eljáró hatóság adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 104. §-hoz
A rendelkezés a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 105. §-hoz
A rendelkezés telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.
a(z) 106. §-hoz
A tervezet szabályozza az online pénztárgép engedélyezésére vonatkozó szabályokat, különösen a díjfizetési kötelezettség, az engedélykibocsátás, és a honlapon nyilvánosságra hozott adatok tekintetében. E § megállapítja, hogy csak érvényes műszerészigazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerész szervizelheti az online pénztárgépeket, és a tervezet ehhez kapcsolódóan tartalmazza az állami adó- és vámhatóság honlapján nyilvánosságra hozható adatokat, a műszerészigazolvány megszerzésének feltételeit. Továbbá a tervezet az állami adó- és vámhatóságnak széles körű ellenőrzési jogot biztosít az online pénztárgép jogszerű működésének megőrzése érdekében. Az online pénztárgép és az állami adó- és vámhivatal közötti telekommunikációs kapcsolatra vonatkozó alapvető szabályok is e §-ban jelennek meg.
a(z) 107. §-hoz
E § írja elő az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezésekre (a továbbiakban: automataberendezés) vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget, amelynek az üzemeltető Automata Felügyeleti Egység (a továbbiakban: AFE) útján tud eleget tenni. Az üzemeltető az AFE beszerzése és működtetése érdekében felügyeleti szolgáltatói szerződést köt a Budapest Főváros Kormányhivatal által kiállított engedéllyel rendelkező felügyeleti szolgáltatóval. A felügyeleti szolgáltató csak független tanúsító szerv által tanúsított szoftverrel és informatikai rendszerrel kezdeményezheti felügyeleti szolgáltatói engedély megszerzésére irányuló eljárást. Továbbá a tervezet az állami adó- és vámhatóságnak széles körű ellenőrzési jogot biztosít az automataberendezések jogszerű működésének megőrzése érdekében.
a(z) 108. §-hoz
E § tartalmazza az online pénztárgép és az állami adó- és vámhatóság közötti kommunikációra, valamint az automataberendezések minimális felügyeleti szolgáltatására vonatkozó hatósági árszabályozást. A tervezet rendelkezik a hatóságiár-megállapítás módjáról, feltételiről, és ellenőrzési jogosultságot a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak biztosít.
a(z) 109. §-hoz
A tervezet rendezi a jogutód nélkül megszűnő adózók adatszolgáltatási kötelezettségét. Ilyen esetben az adótörvényekben, vagy költségvetési támogatást előíró jogszabályban szereplő adatszolgáltatási kötelezettséget az adózónak az éves adókról benyújtott soron kívüli adóbevallásával egyidejűleg kell teljesítenie.
a(z) 110. §-hoz
A költségvetés bevételeinek alakulását az állami adó- és vámhatóság folyamatosan figyeli. A pontosabb előrejelzések előkészítése érdekében a törvény lehetőséget teremt arra, hogy az állami adó- és vámhatóság vezetője a 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózót soron kívüli adatszolgáltatásra hívja fel, azonban kizárólag olyan adatok vonatkozásában, amelyek a jogszabály alapján kötelezően előírt nyilvántartásaikban szerepelnek.
a(z) 111. §-hoz
E § alapján az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat a Diákhitel Központ Zrt. részére a diákhitel törlesztési kötelezettség alapjába számító jövedelemről, illetve e rendelkezések biztosítják az adategyeztetést az állami adó- és vámhatóság és a Diákhitel Központ Zrt. között.
a(z) 112. §-hoz
E § rendelkezik az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges, a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása során felvett adatokra vonatkozó adatszolgáltatásról.
XI. Fejezet
Az Elektronikus Közúti áruforgalom Ellenőrző Rendszerhez kapcsolódó kötelezettségek
a(z) 113. §-hoz
A tervezet bejelentési kötelezettséget ír elő az útdíjköteles, valamint a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművekkel végzet közúti fuvarozásokra, amelyek termékértékesítéshez, termékbeszerzéshez, vagy egyéb termékmozgatáshoz kapcsolódnak. A bejelentés elmaradása okán EKAER szám hiányában a közúti fuvarozás nem végezhető. A bejelentési kötelezettség alakulása a különböző relációkban rendeleti szinten került meghatározásra. A kockázatos termékekkel történő közúti fuvarozással járó tevékenységre szigorúbb szabályozás vonatkozik, ezekkel a termékek fuvarozása akkor is bejelentés köteles, ha nem útdíjköteles gépjárművel végzik. A kockázatos termékek fuvarozásával végzett tevékenység a külön rendeletben meghatározottak szerint kockázati biztosítékfizetési kötelezettséggel is jár. A külön rendelet azonban meghatározza azon személyek körét is, akik mentesülnek a biztosítékfizetési kötelezettség alól. A rendeleti kivétel szabály alá nem tartoznak jelen tervezetben foglalt személyek, akik inaktív adózónak minősülnek az EKAER bejelentések szempontjából. Ezen adózók a kockázatos termékek fuvarozása során akkor is kötelesek a biztosíték megfizetésére az első tíz bejelentés (ha nem 180 nap alatt történik meg) vagy a 180 napon belül tett bejelentésük alkalmával, ha egyébként a rendeleti kivétel szabálynak megfelelnének. A törvény az inaktív adózókat új bejelentésre kötelezett adózóként definiálja. Az EKAER felület eléréséhez az elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül kell jelszót és felhasználónevet igényelni. A bejelentésre kötelezett felhatalmazhat – bárki más – személyt annak érdekében, hogy helyette és nevében tegye meg a bejelentést. Fontos, hogy a törvény megdönthetetlen vélelmet állít fel és kimondja, hogy az adózó által felhatalmazott személy által tett bejelentések az adózó által tett bejelentéseknek minősülnek. A jogosultságot a felületen vonhatja vissza a bejelentésre kötelezett adózó.
XII. Fejezet
Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség szabályai
a(z) 114. §-hoz
A tervezet meghatározza a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók körét. Törvény rendezi, hogy az adózó az első ilyen számláját mennyi időn belül köteles megnyitni. Pénzforgalmi számlát az az adózó is nyithat, aki számára jogszabály nem ír elő ilyen kötelezettséget. Az az adózó, aki pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett, minden pénzforgalmát – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével – a pénzforgalmi számlán köteles lebonyolítani, így adófizetési kötelezettségét is a pénzforgalmi számlájáról köteles teljesíteni. A gazdasági folyamatok átláthatósága érdekében a törvény 1,5 millió forintban maximálja a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók között szerződésenként és havonta készpénzben kifizethető ellenérték összegét.
XIII. Fejezet
Távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok
a(z) 115. §-hoz
Azon adózó, aki távolról is nyújtható szolgáltatást végez nem adóalanyok részére, választása szerint az adóhatóság útján tesz eleget hozzáadott értékadó fizetési kötelezettségének a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel. Ezt a különös szabályozást azonban – választása esetén – köteles alkalmazni minden olyan teljesítési hely szerinti tagállamban, ahol nem letelepedett.
a(z) 116. §-hoz
A fejezetre vonatkozó értelmező rendelkezéseket határozza meg.
a(z) 117. §-hoz
Jelen rendelkezés az Unió területén nem letelepedett adózó bejelentési kötelezettségeit szabályozza. Felsorolásra kerülnek a bejelentendő adatok. Az adóhatóság az adózót adóazonosító szám megállapítása érdekében nyilvántartásba veszi, majd az adószámról elektronikusan értesíti az adózót. Az adózó elektronikus úton köteles teljesíteni az adókötelezettségeit.
a(z) 118. §-hoz
Jelen rendelkezés értelmében az e fejezet alkalmazásában adózónak minősülő személy elektronikus úton negyedévente köteles adóbevallását benyújtani az adóhatósághoz.
a(z) 119. §-hoz
Az adózó a nyilvántartási kötelezettségének úgy köteles eleget tenni, hogy a teljesítés helye szerinti adóhatóság ellenőrzését is lehetővé tegye.
a(z) 120. §-hoz
A rendelkezés meghatározza milyen adatokat köteles a belföldön letelepedett adózó az adóhatóság részére bejelenteni.
a(z) 121. §-hoz
A rendelkezés meghatározza a belföldön letelepedett adózó bevallási kötelezettségét.
a(z) 122. §-hoz
A rendelkezés meghatározza a belföldön letelepedett adózó az nyilvántartási kötelezettségét.
HARMADIK RÉSZ
Adatnyilvántartás, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás
a(z) 123. §-hoz
E § tartalmazza az adatkezelés általános szabályait.
a(z) 124. §-hoz
A tervezet előírja az adóhatóság számára, hogy a tudomására jutott adatokat nyilván kell tartania és meg kell őriznie. Továbbá az adóhatóság arra való jogosultságát mondja ki a tervezet, hogy természetes személy személyes adatait is nyilvántarthatja és ellenőrizheti.
Az állami adó- és vámhatóság felhatalmazást kap arra, hogy az adózó állandó meghatalmazottjának, megbízottjának az adóazonosító jelét nyilvántarthatja. Az állandó meghatalmazás tényének bejelentésekor van lehetősége az adóhatóságnak a meghatalmazott/megbízott adóazonosító jelének megismerésére.
A tervezet rendelkezik arról, hogy az adóhatóság köteles megőrizni a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerben folytatott beszélgetést. Az adózó vagy képviselője pedig az általa folytatott telefonbeszélgetést meghallgathatja az erre vonatkozó kérelme alapján.
a(z) 125. §-hoz
E §-ban került elhelyezésre a közhiteles adóhatósági nyilvántartásokra vonatkozó szabályanyag.
a(z) 126. §-hoz
E § azokat az eltérő szabályokat állapítja meg, amelyeket a hatósági bizonyítvánnyal, hatósági igazolvánnyal és hatósági nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban kell alkalmazni. A szabályozás koncepcionális változást nem hoz a Ket.-hez képest, azonban a szabályanyag jelentős rövidítésen, észszerűsítésen, általánosításon ment keresztül. E § hatálya továbbra is csak azon bizonyítványokra, igazolványokra és nyilvántartásokra terjed ki, melyeket az adóhatóság adóhatósági jogkörében állít ki.
E § értelmében a hatósági bizonyítvány, igazolvány továbbra is határozatnak minősül, természetesen kiegészítő eljárási szabály – garanciális okokból – lehetővé teheti külön, alakszerű határozat meghozatalát ilyen esetekben is.
E § szerint a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárás továbbra is kérelemre induló hatósági eljárás, amelynek tárgya, hogy az adózó valamely tény, állapot vagy egyéb adat igazolását kéri az adóhatóságtól.
Egy adóhatósági bizonyítvány tartalma kizárólag igazolás lehet, azonban közvetlenül a hatósági bizonyítványból sem jog, sem kötelezettség nem származhat. Ez nem zárja ki azt, hogy a hatósági bizonyítvány kiállításához adózóként bárkinek ne fűződhetne joga vagy jogos érdeke. Az adózó jogosultságát vagy kötelezettségét azonban nem a hatósági bizonyítvány teremti meg, azt nem konstituálja azt.
A normaszöveg ugyan tételesen nem rendelkezik róla, de az általános szabályokból továbbra is levezethető, hogy hatósági bizonyítványnak kell tekinteni minden dokumentumot, amelyet különös eljárási szabály nem ekként nevesít, azonban a hatósági bizonyítvány a törvényben meghatározott feltételeinek megfelel.
A hatósági bizonyítvány – akárcsak egy formális hatósági határozat is – közokirat. A közokiratoknak két típusa különböztethető meg: a rendelkező és a bizonyító közokirat. A hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány bizonyító közokirat: a benne foglalt tények és adatok valódiságát vélelmezni kell. A jogorvoslat ebből fakadóan speciális ezen jogintézmények tekintetében, a törvény azonban megteremti a rendes jogorvoslati út igénybevételének lehetőségét ezen aktusokkal szemben is.
a(z) 127. §-hoz
A tervezetben meghatározásra került az adótitok fogalma, a kivételt képező adatok, a titoktartásra kötelezettek köre, továbbá az adótitoksértés esetei. Alapvető érdek fűződik ahhoz, hogy az adózói magánszférát érintő, viszonylag nagyszámú adat ne juthasson illetéktelen személy tudomására. A törvény nem kizárólag az adótitokra állapítja meg a titoktartási kötelezettséget, hanem minden más, a hivatalos tevékenység során tudomásra jutott titokra is.
A törvény kimondja, hogy azon személyek, akik a feladataikkal összefüggésben adótitkot vagy más titkot ismernek meg, kötelesek azt megőrizni. A titoktartási kötelezettség nem szűnik meg az idő múlásával.
A tervezet rendezi az adótitok jogszerű felhasználásának szabályait is. Az adótitok megsértése megvalósul a jogosulatlan felhasználással, az illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétellel vagy a közzététellel. A törvény kifejezetten csak az adótitok esetében szabályozza a jogszerű felhasználás lehetőségét, egyéb titkok alól nem ad felmentést.
a(z) 128. §-hoz
Az adótitok felhasználásnak alapos okkal történő eseteit határozza meg a tervezet.
a(z) 129. §-hoz
A tervezet rendezi az adótitok kivételes közzétételének feltételeit. Az adóhatóság az adótitokra tekintettel nem tehet közzé olyan adatot, amelyre törvény nem jogosítja fel, azonban abban az esetben, ha az adózó az adózásával összefüggő valótlan tényt, adatot vagy valós tényt, adatot megtévesztő módon tett közzé és a közzététel alkalmas az államigazgatás munkájába vetett bizalom megingatására, akkor jogosult annak cáfolatára az adótitok feloldásával.
a(z) 130. §-hoz
A tervezet a helyi önkormányzatok számára a törvényben meghatározatott adatok vonatkozásában írja elő a közzétételi lehetőséget a helyi adók és a gépjárműadók tekintetében.
a(z) 131. §-hoz
A rendelkezésben felsorolásra kerülnek az adó- és vámhatóság által nyújtott adatszolgáltatások adatai.
a(z) 132. §-hoz
Jelen rendelkezés az állami adó- és vámhatóság által nyújtott adatszolgáltatás egy speciális területéről, az állami támogatásokról szóló adatszolgáltatás szabályait rögzíti.
a(z) 133. §-hoz
Az adóhatóság negyedévenként a támogatásokról adatszolgáltatást nyújt.
a(z) 134. §-hoz
Jelen rendelkezés rögzíti a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kötendő külön megállapodás szabályát.
NEGYEDIK RÉSZ
Egyes adóigazgatási eljárások részletes szabályai
XIV. Fejezet
Kockázatelemzési eljárás
a(z) 135. §-hoz
E § határozza meg a kockázatelemzési eljárás célját. Kockázatelemzési eljárás során az adókötelezettségekkel összefüggő kockázatok elemzése történik meg. Ezek rendszerezése révén történik meg a kockázat fennállásának kizárása vagy megállapítása.
a(z) 136. §-hoz
E § meghatározza a kockázatelemzési módjait. Az adóhatóság a kockázatelemzés során a rendelkezésére álló, más adóhatóságoktól szerzett, illetve a nyilvánosan elérhető adatokból dolgozik.
a(z) 137. §-hoz
Az adóhatóság a kockázatelemzési eljárásban más hatóságtól a kockázatelemzés alatt álló adózóval kapcsolatban adatokat kérhet, melyet célhoz kötötten az érintett adózó további kockázatelemzéséhez használhat fel.
a(z) 138. §-hoz
E § a kockázatelemzési eljárást követő intézkedéseket határozza meg.
a(z) 139. §-hoz
Támogató eljárás keretében az adóhatóság önellenőrzésre hívja fel az adózót, vagy kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval. Jelen eljárás önkéntes, szankció alkalmazásának nincs helye. A támogató eljárás eredménytelensége esetén az adózó ellenőrzése rendelhető el.
a(z) 140. §-hoz
Az adóhatóság az adózót – önellenőrzésre történő felhívás útján – önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére eltérést állapít meg vagy valószínűsít. Az önellenőrzésre való felhívásnak nem kötelező eleget tenni, mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. Az adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig nem kezdhető meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében.
XV. Fejezet
Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján
a(z) 141. §-hoz
Kivetési eljárás során az adó megállapítása az adózó által adott információ alapján történik, amelynek adatait az adóhatóság jogosult ellenőrizni. Az adózó az adókötelezettség keletkezését, az adóalap, az adómentesség, az adókedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokat, körülményeket jelenti be adóbejelentés keretében. Az adókivetés keretében az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá, ha ez szükséges, az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről hoz határozatot.
a(z) 142. §-hoz
Az adókivetés, adókiszabás esetén lehetőség van utólagos ellenőrzésre az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, azonban adókülönbözetről az adóhatóság határozatot csak abban az esetben hozhat, ha az adókivetés, kiszabás alapjául szolgáló bevallás vagy bejelentés adatai eltérnek a valóságtól.
A kivetett adók tekintetében az adónemet érintő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a megállapított adókülönbözet adóhiánynak minősül és bírságalapot képez.
a(z) 143. §-hoz
Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak jogerőre emelkedése előtt nyújt be kedvezmény vagy mentesség iránti kérelmet, akkor az adóhatóságnak kötelessége a kérelem megvizsgálása. Az eljárás célja az elsőfokú határozat véglegessé válásának megakadályozása mindaddig, amíg az elsőfokú adóhatóság a kérelmet meg nem vizsgálta. A kiszabott illeték az adózó folyószámláján nem kerül előírásra, végrehajtására nem kerül sor. A visszaélésszerű adózói magatartások elkerülése érdekében a határozat véglegessé válását megelőzően benyújtott első kérelem tolja el a jogerőre emelkedés idejét. A további kérelmek a jogerő beállását nem befolyásolják.
A kedvezmény, illetve a mentesség kérdésében az adóhatóság a határozat kiegészítésével dönt, az elsőfokú határozat a kiegészítő határozat jogerőre emelkedésével válik véglegessé.
XVI. Fejezet
Utólagos adómegállapítás
a(z) 144. §-hoz
Az utólagos adómegállapítás célja az esetleges adókülönbözet feltárása az önadózás során az adózó által megállapított és bevallott adóalap, adó utólagos ellenőrzésével. Az adóhatóság az adóellenőrzés során a jogszabályokban meghatározott kötelezettség teljesítését vagy teljesítésének megsértését állapítja meg.
Az ellenőrzést követő hatósági eljárás hivatalból indul, célja az ellenőrzés által feltárt és bizonyított tényállás realizálása és a jogsérelem megszüntetése.
A megállapításokról minden esetben határozatot kell hozni. Az eljárás határideje 60 nap. Az általános 30 napos határidőtől való eltérést az indokolja, hogy az adóellenőrzések során feltárt tényállások jellemzően összetettek, értékelésük, elemzésük, minősítésük hosszabb időt vesz igénybe.
A határidő a jegyzőkönyv átadásától, kézbesítésétől számítandó. Ha az adózó a jegyzőkönyv átvételét követően észrevétellel élt, és az észrevétel alapján kiegészítő ellenőrzés lefolytatása vált szükségessé, a határozat meghozatalára nyitva álló határidő a kiegészítő jegyzőkönyv kézbesítésének, átvételének napjával indul.
a(z) 145. §-hoz
A rendelkezés célja a cégbírósági eljárások elhúzódásának megakadályozása azáltal, hogy az adóhatósági ellenőrzést, illetve az azt követő hatósági eljárást felgyorsítsa.
A Ctv. rendelkezése értelmében a cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez. Ha az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a cég köztartozással rendelkezik, a cég csak az adóhatósági eljárások véglegessé vált befejezéséről szóló, végelszámolás esetén pedig ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő elektronikus tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből. A rendelkezés célja, hogy az adóhatóságnak még a cég megszűnése előtt lehetősége legyen a cég adóbevallásainak ellenőrzésére.
A tervezet meghatározza, hogy a végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást, vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le. A tervezet az eljárás határidejét lerövidíti, bizonyos jogintézmények alkalmazását kizárja. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő 30 nap, a fellebbezést 8 és nem 30 napon belül lehet előterjeszteni, a fellebbezést pedig az általánosan előírt 15 nap helyett 5 napon belül kell teljesíteni. A jegyzőkönyvvel szemben észrevétellel nem lehet élni. A fellebbezés elbírálására 15 nap áll az adóhatóság rendelkezésére.
a(z) 146. §-hoz
A határozat az ellenőrzés megállapításait realizálja, az ellenőrzés megállapításai alapján állapítja meg az adózó kötelezettségeit, esetlegesen jogait. Az adóhatóság az utólagos adómegállapításról szóló határozatában adónként, költségvetési támogatásonként az egyes bevallási időszakokra elkülönítve állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adókülönbözetet, a költségvetési támogatás különbözetet, valamint az adókötelezettséget érintő jogszabálysértés jogkövetkezményeit. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság egy-egy időszak tekintetében megvizsgálja az egyes adók, költségvetési támogatások alapját, összegét és a tényleges adatokat összehasonlítja az adózó által bevallottakkal, önellenőrzés során benyújtott bevallás adataival. Az eltérés képezi az adókülönbözetet. Elképzelhető, hogy az adózó a bevallás benyújtásának kötelezettségét nem teljesítette, az eltérés ebben az esetben is adókülönbözetet képez.
XVII. Fejezet
Az adó soron kívüli megállapítása
a(z) 147. §-hoz
Az adót az adóhatóság abban az esetben, ha az adózó elhunyt – mivel az önadózás lehetetlenné vált – a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja. Erre általában az adóévet követően kerül sor, azonban az elhunyt hozzátartozóinak érdeke fűződhet ahhoz, hogy az adómegállapítás már évközben megtörténjen. Például a hagyaték átadásának akadálya lehet az adóév végének kényszerű kivárása. Az adó évközben történő megállapításához szükséges, hogy a kérelmezők beszerezzék és az adóhatóság rendelkezésére bocsássák azokat az iratokat, jövedelemigazolásokat, kedvezményre jogosító bizonylatokat, amelyek az elhunyt adózó önadózása esetében is bizonylatai lettek volna az adóbevallásnak. Az adóhatóságnak az elhunyt adójának soron kívüli megállapításához szüksége van az elhunyt hozzátartozóinak adataira. Az önkormányzat jegyzője – mivel a hagyatéki leltár kötelező tartalmi eleme az örökösök személyének, valamint a hozzátartozó adatainak feltüntetése – a rendelkezésére álló adatokról az állami adóhatóságot tájékoztatja.
Ha nincs hagyatéki vagyon, akkor erről a tényről jegyző értesíti az adóhatóságot, aki törli az elhunyt személy adótartozását.
a(z) 148. §-hoz
Az adó soron kívüli megállapítására akkor is sor kerülhet, ha az adózó az ország területét kivándorlási szándékkal hagyja el. Ez azt jelenti, hogy belátható időn belül nem kíván az országba visszatérni.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény rendelkezése értelmében a Magyarország területén élő magyar állampolgároknak, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyeknek, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeknek azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyják, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél személyesen vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján kell bejelenteniük.
A kivándorlási jogosultság megállapításának egyik előfeltétele a magyar hatóságokkal szemben fennálló kötelezettségek maradéktalan teljesítése. Ahhoz, hogy a természetes személy igazolhassa: nem terhelik rendezetlen közterhek, adójának soron kívüli megállapítására van szükség, ezért az adóhatóság részére az adózónak be kell mutatnia a letelepedési vízumot, valamint az adómegállapításhoz szükséges igazolásokat, amelyek az adó soron kívüli megállapításához szükségesek.
Azon adózók, akik belföldön székhellyel, lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkeznek, de belföldön gazdasági, bevételszerző tevékenységet végeznek, ha végleges szándékkal elhagyják a Magyar Köztársaság területét, az adóhatósághoz bejelentik a tevékenység megszüntetését.
Az adózó az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal köteles bejelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni az adó megállapításához szükséges iratokat. Ha a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, ezen kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell együttesen teljesíteni, amely időponttól azok teljesítése lehetővé válik.
A bejelentés és az adózással összefüggő iratok bemutatása alapján az adóhatóság határozatban soron kívül állapítja meg az adót.
a(z) 149. §-hoz
A személyi jövedelemadó megállapításáról, levonásáról az Szja. tv. rendelkezik. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a szabályokat az adózó és a levonásra kötelezett szerv nem értelmezi azonos módon, ezért a tervezet megoldást kíván nyújtani az adózó és kifizető, a munkáltató közötti adózási vonatkozású vitás kérdések rendezésére.
A kifizető, illetve a munkáltató a levonást megelőző adómegállapítás során quasi adóhatóságként jár el, ezért a levonásból eredő jogvitát nem lehet sem munkaügyi vitának, sem egyéb polgári jogi vitának tekinteni.
Az adó, adóelőleg-levonás mértékének vagy jogalapjának megállapítását a kifizető, munkáltató illetékessége szerinti adóhatóságtól lehet kérni.
Az adóhatóság által hozott határozattal szemben mind a két fél élhet fellebbezéssel, továbbá mind a két felet megilleti a közigazgatási per indításának joga.
XVIII. Fejezet
Az adózó minősítési eljárása
a(z) 150. §-hoz
Az adóhatóság az adózókat minősíti annak érdekében, hogy adózók által tanúsított magatartást az adóhatóság az egyes eljárások során figyelembe tudja venni. A minősítés alapján az adózók megbízható, átlagos és kockázatos adózói besorolást kapnak.
a(z) 151. §-hoz
Az adózói minősítés a jogutódra is kiterjed.
a(z) 152. §-hoz
Az adózói minősítéssel szemben jogorvoslatnak van helye.
a(z) 153. §-hoz
A megbízható adózóra vonatkozó feltételeket e § szabályozza.
a(z) 154. §-hoz
A megbízható adózói minőséghez kapcsolódó kedvezményeket tartalmazza ez a §.
a(z) 155. §-hoz
A megbízható adózónál megállapítható jogkövetkezményekre vonatkozó speciális rendelkezések szerepelnek ebben a §-ban.
a(z) 156. §-hoz
A megbízható adózó speciális automatikus fizetési könnyítésre jogosult, amelyet e § szabályoz.
a(z) 157. §-hoz
A kockázatos adózóra vonatkozó feltételeket e § szabályozza.
a(z) 158. §-hoz
A kockázatos adózónál a kiutalási határidő 75 nap e § alapján, és kedvezőbb rendelkezések alkalmazása kizárt.
a(z) 159. §-hoz
A kockázatos adózónál lefolytatott ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik e minősítésre tekintettel.
a(z) 160. §-hoz
A kockázatos adózó esetében speciális késedelmi pótlék számítási szabályokat ír elő e §.
a(z) 161. §-hoz
A kockázatos adózó esetében speciális adóbírság, mulasztási bírság számítási szabályokat ír elő e §.
a(z) 162. §-hoz
E § határozza meg, hogy ha a mulasztási bírság kiszabásánál mind a két minősítés esetét figyelembe kellene venni, akkor a bírságot e rendelkezések figyelmen kívül hagyásával kell kiszabni.
XIX. Fejezet
Állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárás
a(z) 163. §-hoz
Az állami garancia jogintézményének lényege az, hogy az állam a gazdasági folyamatok érdekében (pl. beruházásokra, egyéb hitelekre) garanciát vállal a központi költségvetésen keresztül. Ezen garanciáknak a beváltási feltételei nagyrészt jogszabályi formában jelennek meg, de lehetséges egyedi ügyekben történő garanciavállalás is.
Abban az esetben, ha a kötelezett nem téríti vissza a hitelintézetnek a felvett hitelt, úgy a hitelintézet a vissza nem fizetett összeg meghatározott részét az adóhatóságon keresztül igényelheti, a kiutalással egyidejűleg ezt az összeget pedig az adóhatóság a kötelezett terhére előírja, majd az általános szabályok szerint a kötelezettől azt beszedi.
Ugyanakkor a garanciabeváltást megelőzően az állami adó- és vámhatóságnak tisztáznia kell, hogy a garanciabeváltás feltételei fennállnak-e. Ezen eljárás során az adóhatóság vizsgálja a garancia beváltás jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését. Ennek érdekében a garanciát beváltó hitelintézetnél folytatott ellenőrzését szükség esetén kiterjesztheti az adóhatóság az eredeti kötelezettre is.
Abban az esetben, ha a hitelintézet eljárása a jogszabályokban, illetve az egyedi ügyekben meghatározott feltételeknek nem felel meg, úgy az állami adó- és vámhatóság az állami garancia beváltása iránti kérelmet elutasítja.
Ha az állami garancia beváltására irányuló kérelemnek az adóhatóság teljes mértékben helyt ad, akkor az eljárásra nyitva álló határidőn belül a kérelemnek helyt adó határozat születik. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
Ha az adóhatóság a garancia beváltására irányuló kérelemnek nem ad helyt, akkor a hatósági eljárás lefolytatására is az általános szabályok szerint kerül sor.
A korábbi szabályozás szerint ez az eljárás egy speciális ellenőrzési típus volt, míg jelenleg egy speciális hatósági eljárás.
XX. Fejezet
Feltételes adómegállapítás
a(z) 164. §-hoz
A feltételes adómegállapítás olyan kérelemre induló eljárás, mely során az adópolitikáért felelős miniszter az adózó által előadott részletes tényállás alapján egy jövőbeni vagy jövőbeninek nem minősülő ügylet adókötelezettségét vagy annak hiányát állapítja meg. A kérelemben az ügylettel kapcsolatban az adózó konkrét kérdéseket tesz fel, valamint előadja a kérdés tekintetében általa helyesnek tartott megoldást is.
a(z) 165. §-hoz
E § a feltételes adómegállapításra irányuló kérelemre, az előzetes konzultációra és az ehhez kapcsolódó díjra vonatkozó rendelkezéseket határozza meg.
a(z) 166. §-hoz
A tervezet szerint az eljárás lefolytatására 90 nap áll a rendelkezésre, amely további 60 nappal meghosszabbítható. Abban az esetben, ha az eljárás lefolytatásához további információra van szükség, akkor hiánypótlás keretében kérhető be a megjelölt adat. Az adózónak lehetősége van sürgősségi eljárás keretében kérni a feltételes adómegállapítást. A sürgősségi eljárás határideje 60 nap. A határidő sürgősségi eljárásban további 30 nappal hosszabbítható meg.
a(z) 167. §-hoz
A tervezet taxatív módon sorolja fel azokat az eseteket, amikor a kérelmet el kell utasítani. Ha az adózó nem teljesíti a tervezetben meghatározott feltételeket, vagy ha a kérelemből kitűnik, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet leplez, vagy ha az érintett ügylettel kapcsolatban akár bírósági, akár hatósági eljárás van folyamatban, továbbá ha a hiánypótlás ellenére sem állapíthatóak meg az ügylet elbírálásához jelentős, releváns tények, akkor a kérelem elutasításra kerül. A kérelmet akkor is el kell utasítani, ha a feltételes adómegállapítás külföldi jog értelmezését igényli, vagy a kérelemben leírt tényállás alapján megállapítható, hogy az adózó joggyakorlata eddig sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
a(z) 168. §-hoz
A feltételes adómegállapítás során hozott határozat, valamint az önállóan megtámadható végzés közigazgatási perben megtámadható. A döntések ellen fellebbezésnek nincs helye.
a(z) 169. §-hoz
A kérelem beérkezését követően a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig az ügylettel kapcsolatban ellenőrzést indítani nem lehet.
a(z) 170. §-hoz
A feltételes adómegállapítás kötőerővel csak változatlan tényállás mellett bír. Ha a határozat kiadását követően az adózó által felvázolt tényállásban tartalmi változás, vagy az adómegállapítást érdemben érintő, érdemi jogszabályváltozás, nemzetközi kötelezettségváltozás (pl. OECD Modellegyezmény) következik be, a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható, az adóhatóságra nem bír kötelező erővel.
A határozat kötőereje – a tartós határozat kivételével– a kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart. Az adózónak lehetősége van ezt a határidőt további két évvel meghosszabbítani.
a(z) 171. §-hoz
Az adózónak lehetősége van meghatározni a tartós feltételes adómegállapítás érvényességének kezdetét. Az adózónak a kérelemben kell megjelölnie, hogy a tartós feltételes adómegállapítást a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő két adóévre, vagy a kérelem benyújtását követő három adóévre vonatkozóan kéri.
A tartós feltételes adómegállapítást csak a tényállásváltozás érinti, kivételt képez ez alól az az eset, ha a tartós feltételes adómegállapítás benyújtásakor az adózó a tervezetben meghatározott feltételeknek nem felelt meg.
a(z) 172. §-hoz
Az adózónak lehetősége van kérni az általa előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelőségének megállapítását. Fontos megkötés, hogy egy kérelemként nem terjeszthető elő ügyletre és számítási módszerre irányuló kérelem.
a(z) 173. §-hoz
Kérhető továbbá, a határozat ötéves kötőerejének további két évvel történő meghosszabbítása is, ha a jogszabályi, tényállási, nemzetközi kötelezettséget érintő környezet változatlan. A tartós feltételes adómegállapítás tekintetében is biztosítja a tervezet a meghosszabbítás lehetőségét. A kérelem benyújtására a határozat kiadmányozásától számított öt éven belül van lehetőség.
Abban az esetben, ha tényállás-, vagy jogszabályváltozás következett be és az adózó az ötéves jogvesztő határidőt is szeretné további két évvel meghosszabbítani, lehetősége van a határozat alkalmazhatóságát és kötőerejének két adóévvel történő meghosszabbítását kérni.
XXI. Fejezet
A szokásos piaci ár megállapítása
a(z) 174. §-hoz
A szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. A kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók szokásos piaci árának meghatározását érintő, az adózó és az adóhatóság között kialakuló jövőbeni jogviták elkerülése érdekében lehetőséget teremt a tervezet a kérelemre történő, kötőerővel rendelkező szokásos piaci ármegállapításra.
A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás díjköteles. Ha az eljárásért fizetendő díj összegszerűen nem állapítható meg, akkor – az eljárás típusától függően – a díj minimumával egyező összeg. Az előzetes konzultáció díjköteles, a díj mértéke konzultációnként 500 ezer forint.
a(z) 175. §-hoz
E § tartalmazza a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás és az előzetes konzultáció díjára vonatkozó rendelkezéseket.
a(z) 176. §-hoz
Az állami adó- és vámhatóság a valódiságvizsgálat keretében a kérelemben, mellékleteiben feltárt tények, adatok valódiságát ellenőrizheti a szokásos piaci ármegállapításról szóló határozatához szükséges mértékben. A valódiságvizsgálat lefolytatására az ellenőrzésre előírt szabályok az irányadók, amely történhet a benyújtott iratok alapján is. Az ellenőrzés nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.
a(z) 177. §-hoz
Az eljárás lefolytatására 120 nap áll rendelkezésre, amelyet két alkalommal 60 nappal meg lehet hosszabbítani. A külföldi állam illetékes hatóságával folytatott egyeztetést, az adóhatóság által lefolytatott valódiságvizsgálat időtartamát, illetve a hiánypótlásra megállapított határidőt a határidő számításnál figyelmen kívül kell hagyni.
a(z) 178. §-hoz
Az e §-ban taxatíven felsorolt esetekben az adóhatóság a kérelmet mérlegelés nélkül köteles elutasítani.
a(z) 179. §-hoz
A szokásos piaci ár megállapítás során hozott határozat, valamint az önállóan megtámadható végzés közigazgatási perben megtámadható. A döntések ellen fellebbezésnek nincs helye.
a(z) 180. §-hoz
Ha a határozat kiadását megelőzően már történt teljesítés, akkor a kiadott határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül ellenőrzés nem rendelhető el a már megkötött, szerződések, egyéb jogügyletek tekintetében, valamint ha a kérelmet visszautasító vagy eljárást megszüntető végzés kerül kiadmányozásra, akkor is ezt az eljárást kell követni, azaz ellenőrzés nem rendelkező el a tervezet által meghatározott időszakon belül. Ez az átmeneti időszak lehetőséget biztosít az adózónak, hogy a határozatban megállapított szokásos piaci árnak megfelelően módosítsa a határozat kiadása előtti időszak adójogi következményeit.
a(z) 181. §-hoz
A határozat csak határozott időre adható ki, minimum három, maximum öt évre. A határozat csak változatlan tényállás esetén bír kötőerővel, a kérelem benyújtására visszamenőleges hatállyal. Mivel a határozat kötőereje csak változatlan tényállás esetén érvényesül, a határozat érvényessége alatt bekövetkezett változások a kötőerő megszűntét okozzák, ezt kívánja orvosolni a határozat módosításának intézménye.
a(z) 182. §-hoz
A határozat érvényességének időtartama az eredeti határozat alapjául szolgáló tényállás változatlansága esetén egy alkalommal három évre meghosszabbítható. A határozat meghosszabbítására irányuló kérelmet legalább a határozat érvényességének lejártát megelőzően hat hónappal kell előterjeszteni. A meghosszabbítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
a(z) 183. §-hoz
Módosításra akkor is sor kerülhet, ha egy, a korábbi eljárás során nem ismert tény merül fel és az nem az adózó, illetve az nem az eljárásban résztvevő kapcsoltvállalkozásának rosszhiszemű magatartása miatt nem volt ismert.
A szokásos piaci ár megállapítására, a határozat módosítására, illetve a határozat érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelem elutasításának tárgyában hozott elsőfokú végzés önállóan is fellebbezhető, nem csak a határozatban.
XXII. Fejezet
A hozzáadottértékadó-visszatéríttetési kérelemmel kapcsolatos eljárás
a(z) 184. §-hoz
A belföldön letelepedett adóalany az Unió más tagállamában felszámított hozzáadottértékadó-visszatéríttetésére a jelen fejezetben meghatározott eltérésekkel kell a törvény rendelkezéseit alkalmazni.
a(z) 185. §-hoz
Jelen §-ban meghatározásra kerül a visszatéríttetésre jogosult adóalany személye.
a(z) 186. §-hoz
Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezések.
a(z) 187. §-hoz
Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a kérelem elutasítására vonatkozó rendelkezések.
a(z) 188. §-hoz
Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a kérelem alapján indult eljárásra vonatkozó rendelkezések.
a(z) 189. §-hoz
Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a kérelem alapján indult eljárás során benyújtandó kiigazítási nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések
a(z) 190. §-hoz
Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a csoportos adóalanyiság alapján történő eljárásra vonatkozó rendelkezések.
a(z) 191. §-hoz
A kérelem, valamint a kiigazítási nyilatkozat adattartalmára vonatkozó rendelkezéseket jogszabály határozza meg.
XXIII. Fejezet
A Közösség más tagállamában, illetve harmadik államban letelepedett adóalany általános forgalmi adó-visszatéríttetési jogának Magyarországon történő érvényesítésével kapcsolatos eljárás egyes kérdéseiről
a(z) 192. §-hoz
A nem belföldön letelepedett adóalany adó-visszatéríttetésére a jelen fejezetben meghatározott eltérésekkel kell a törvény rendelkezéseit alkalmazni.
a(z) 193. §-hoz
Jelen § az értelmező rendelkezéseket határozza meg.
a(z) 194. §-hoz
Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a kérelem alapján indult eljárásra vonatkozó rendelkezések.
XXIV. Fejezet
Különös eljárások
a(z) 195. §-hoz
Ha az önellenőrzést az adózó arra hivatkozással terjeszt elő, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, az adóhatóság az előterjesztéstől számított 15 napon belül ellenőrzés lefolytatása nélkül határozattal bírálja el az önellenőrzést. Ennek az eljárásnak azonban csak akkor van helye, ha az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenességét, vagy közösségi jogrendbe ütközését az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága az önellenőrzés előterjesztéséig még nem állapította meg (nem hirdette ki), vagy az adózó önellenőrzése az e tárgyban hozott döntéseknek nem felel meg. Ebben az esetben az adózó írásban előterjesztett jognyilatkozatán kívül más bizonyíték megvizsgálására nincsen szükség, az adóhatóság kizárólag jogkérdésben dönt. Az önellenőrzést elbíráló határozat ellen fellebbezésnek és közigazgatási per indításának van helye.
a(z) 196. §-hoz
Ha az adózónak az adókötelezettséget előíró jogszabály visszamenőleges hatállyal megállapított alkotmányellenessége vagy közösségi jogba ütközése miatt keletkezik visszatérítési igénye, az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága döntésének kihirdetésétől számított 180 napon belül az elsőfokú hatóságnál kérelmet terjeszthet elő, az adó-megállapításhoz való jog elévülési idején belül.
Az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága döntésének kihirdetésétől számított 180 napos határidő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.
A bekezdés a kérelem tartalmi elemeit sorolja fel. Fel kell tüntetni a kérelemben a visszatéríteni kért adót, meg kell jelölni azt a végrehajtható okiratot, amely a fizetési kötelezettséget megállapította, valamint az Alkotmánybíróság, a Kúria, vagy az Európai Unió Bírósága által hozott döntést. Az adózónak a kérelemmel egyidejűleg nyilatkoznia kell, hogy a visszatéríteni kért adót a kérelem előterjesztéséig más személyre nem hárította át, illetve a hatósági vagy bírósági eljárás alapján a kérelem előterjesztéséig az adó visszatérítésére sem az ő, sem más személy részére nem került sor, és ilyen eljárás a kérelem előterjesztésekor nincs folyamatban. Ha eljárás folyamatban van, akkor az eljárás megszűnését a kérelem előterjesztésétől számított 90 napon belül kell az adóhatóságnál igazolnia. Ha a 90 napos határidő eredménytelenül telik el, vagyis az adózó a folyamatban lévő eljárás megszüntetését nem igazolja, a hatóság az eljárást megszünteti.
Abban az esetben, ha a kérelemben foglalt egyéb feltételek nem teljesülnek (pl. adózó nem nyilatkozik) az adóhatóság a kérelmet határozattal utasítja el.
A kérelem benyújtásától az eljárás végleges befejezéséig végrehajtási cselekmény nem foganatosítható.
A visszautalási eljárás során az adóhatóság a kötelezettséget megállapító okiratban foglalt tényállást veszi alapul. Az adóhatóság tényállás tisztázási kötelezettsége minden eljárás során fennáll, ezért ha szükséges, az ellenőrzés során alkalmazható bizonyítást folytathat le. Fontos megjegyezni, hogy jelen esetben a bizonyítás arra a személyre is kiterjedhet, akire, vagy amelyre az adózó vélhetően a visszatéríteni kért adót átháríthatta.
A visszatérítésre a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket – ezen rendelkezésben foglalt és a késedelmes kiutaláshoz kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kivételével – kell alkalmazni. Az általános szabály szerint a költségvetési támogatás igényléséhez való jog– ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.
Elmondható tehát, hogy ha az elévülés a döntéstől számított 180 napon belül bekövetkezik, de az elévülés bekövetkezését megelőzően nyújtotta be a kérelmet, a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülésének hat hónapos meghosszabbítása miatt a kiutalás lehetséges. Azonban ha a kérelem benyújtására, bár a 180 napos jogvesztő határidő betartásával kerül sor, de az elévülés bekövetkezése után, az elévülés hat hónappal történő meghosszabbítására vonatkozó szabály nem lép életbe, így a kiutalás sem lehetséges.
A kérelem benyújtásától az eljárás végleges befejezéséig végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Visszatérítést elrendelő döntés esetén az adóhatóság az adó visszatérítésén felül a jegybanki alapkamattal azonos mértékű késedelmi kamat fizetésére köteles.
a(z) 197. §-hoz
Az adózónak az AB, illetve az EUB döntésének kihirdetésétől számított 180 napon belül lehetősége van arra, hogy önellenőrzést terjesszen elő.
Ha az AB, illetve az EUB döntését követően benyújtott önellenőrzés alapján a befizetendő adó csökken, illetve a visszaigényelhető adó nő és az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóságot a befizetési kötelezettség, igénylési jogosultság esedékességének napjától, illetve az esedékességet követő befizetés esetén a befizetés napjától kamatfizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke a jegybanki alapkamattal azonos. A visszatérítés kiutalására 30 nap áll rendelkezésre. A visszatérítésre a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Ha az AB, illetve az EUB döntését követően benyújtott önellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot érint, az önellenőrzés ismételt ellenőrzésre irányuló kérelemnek minősül.
Az adózónak az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell, hogy a visszatéríteni kért adót a kérelem előterjesztéséig más személyre nem hárította át, illetve a hatósági vagy bírósági eljárás alapján a kérelem előterjesztéséig az adó visszatérítésére sem az ő, sem más személy részére nem került sor, és ilyen eljárás a kérelem előterjesztésekor nincs folyamatban.
A jogalkotó áthárításnak minősíti azt az esetet is, ha az adózó olyan állami támogatást kapott, amely az áfát is finanszírozta, vagy ellentételezte azt. Ilyen esetekben az adózónak visszatérítési igénye nem keletkezik.
A tervezet által meghatározott elszámolási szabály alapján az adózónak a visszatérített összeget tárgyidőszaki bevételként kell elszámolnia. A számvitelről szóló törvény alapján kettős könyvvitelt vezető adózók dönthetnek a tárgyidőszakban egyéb bevételként elszámolt adó összegének halasztott bevételként történő időbeli elhatározása mellett. Az egyéb bevételekkel szemben a halasztott bevételt meg kell szüntetni, ha a bekerülési érték, illetve annak arányos része akár költségként, akár ráfordításként kerül elszámolásra.
XXV. Fejezet
Fizetési kedvezmények
A fizetési kedvezmény az adózók különböző vagyoni, anyagi, szociális helyzetükből adódó, az adóhatóság méltányos eljárásán alapuló jogintézmény, mely a fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére, illetve elengedésére irányul. Fizetési kedvezmények közé soroljuk a fizetéskönnyítés két típusát, a részletfizetést és a fizetési halasztást, valamint az adómérséklés jogintézményét.
Fizetési kedvezmény engedélyezése kizárólag kérelemre történhet. A fizetési kedvezményre irányuló kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező elsőfokú adóhatóságnál kell előterjeszteni.
Fizetési kedvezmény előterjesztésére az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy, a felszámoló, a végelszámoló, az adózási ügyvivő, valamint a belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles külföldi vállalkozás pénzügyi képviselője jogosult.
a(z) 198. §-hoz
A fizetési könnyítés engedélyezését az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy a kötelezettségét nyilvántartó adóhatóságtól kérelmezheti. Fizetési könnyítés csak az adóhatóságnál nyilvántartott kötelezettségekre engedélyezhető. A kérelem teljesítését az adóhatóság mérlegelési jogkörébe vonja a tervezet. Alapvető kritérium a kérelem benyújtásával szemben, hogy arra – az adózó által a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolt – fizetési nehézség fennállásakor kerüljön sor.
Ha az adóhatóság a kérelem vizsgálata során megállapítja, hogy a fizetési nehézség az adózónak nem róható fel, vagy elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, illetve a fizetési nehézség átmeneti jellegű – vagyis a későbbi kifizetésre reális esély van, nem veszélyeztetett – akkor az adóhatóság a fizetési könnyítést engedélyezheti.
A kérelem elbírálásakor és a fizetési könnyítés feltételeinek meghatározásakor a tervezet vizsgálandó szempontként írja elő a nehézség kialakulásának okait, körülményeit.
A tervezet a fizetési könnyítés engedélyezését néhány esetben megtiltja, ilyenkor az adóhatóságnak nem áll módjában mérlegelni.
A tervezet természetes személy esetében lehetőséget ad arra, hogy az adóhatóság a kérelmet a felróhatóság vizsgálatának mellőzésével bírálja el. Az adózónak igazolnia vagy valószínűsítenie kell, hogy családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalan terhet jelent számára az adó azonnali, egy összegben történő megfizetése.
Annak megítéléséhez, hogy a kérelmező számára aránytalan megterhelést jelent-e a tartozás egy összegben történő megfizetése az adóhatóságnak a kérelmező életkörülményeit kell megvizsgálnia. Ha a fizetési nehézség nem átmeneti jellegű, a fizetéskönnyítés nem engedélyezhető, mert a későbbi kifizetés veszélyeztetve lenne.
Az Art. rendelkezése lehetővé teszi, hogy törvény a fizetési könnyítés más eseteit meghatározhatja, továbbá engedélyezését kizárhatja.
Határozatában az adóhatóság a fizetési kérelem megadását bontó – bekövetkezése a kedvezményt megszünteti –, illetve felfüggesztő – a kedvezmény csak az előfeltétel teljesítésével válik érvényessé – feltételhez kötheti.
A határozat rendelkező részében az adóhatóság meghatározza döntését, illetve a fizetési kedvezmény engedélyezése esetén a megadásának feltételeit is. A határozatban fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy a felsorolt feltételek nem teljesülése, nem teljesítése esetén a fizetési kedvezmény megszűnik, a tartozás a járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
A rendelkezés kizárja fizetési könnyítés engedélyezését csoportos adóalanyok számára. A csoportos áfa-adóalanyiság egy adójogi fogalom, melyben önálló személyek adójogi szempontból egy áfa-alanyt alkotnak, nem jön létre egy külön entitás. A tagok vagyona elkülönül egymástól, így a tagok vagyona fedezetet nyújthat a tartozás megfizetésére.
a(z) 199. §-hoz
A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személy – a bevallás benyújtási határidőig – alanyi jogon fizetési kedvezményt vehet igénybe. Az adózó az erre rendszeresített formanyomtatványon nyilatkozhat úgy, hogy a 200.000 forint összeget nem meghaladó adótartozását pótlékmentesen hat hónapon keresztül egyenlő részletekben teljesíti. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.
Ez a típusú fizetési kedvezmény egy könnyítés a természetes személyek részére, az adóhatóságnak pedig – mivel a kedvezmény a feltételek fennállása esetén automatikus – nem kell a vizsgálatot lefolytatnia, csökkentve ezzel egyébként a vizsgálattal járó adminisztrációs terheit.
Az első részletet a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség esedékességének – május 20. – napján kell teljesíteni.
Abban az esetben, ha az adózó igénybe vette az automatikus fizetési kedvezményt, és a részletfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a kedvezmény érvényét veszti és az adóhatóság a fennmaradt tartozást követeli az eredeti esedékességtől számított pótlékkal növelten.
a(z) 200. §-hoz
Ha az adóhatóság fizetési könnyítést engedélyez, akkor az adó nem esedékességkor, hanem azt követően kerül befizetésre, ez az állam, illetve az önkormányzat mint jogosult oldalán fizetési kötelezettséget keletkeztet. A költségvetést ért kár pótlására szolgál az a pótlék, amit a határidőtől való eltérés esetén az adózónak kell fizetnie. Ez nem azonos a jogellenes késedelem esetén alkalmazott szankcióval, a pótlék mértékét a tervezet a jegybanki alapkamathoz köti.
Az adóhatóság a fizetési könnyítés elbírálásához szükséges vizsgálat során dönthet úgy, hogy a kérelmező körülményei alapján, különös méltánylást érdemlő esetben a pótlék kiszabását mellőzi.
a(z) 201. §-hoz
A fizetési kedvezmények között találjuk az adómérséklést is, mely egy speciális – a fizetési könnyítéstől eltérő – jogintézmény. A tervezet szigorúbb szabályok megtartását követeli az adómérséklési eljárások során, valamint szigorúbban határozza meg az adó-, bírság- és pótléktartozás mérséklésének feltételeit is.
Az eljárás során az adóhatóságnak a megélhetést súlyosan veszélyeztető körülményeket kell vizsgálnia. Ha megállapítást nyer, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti, az adóhatóságnak lehetősége van a tartozás mérséklésére vagy elengedésére. Az eljárás kérelemre indul és kizárólag természetes személyek esetében van rá lehetőség. Jogi személyek, egyéb szervezetek adójának elengedésére csak és kizárólag a költségvetési törvény keretein belül kerülhet sor.
A bírság-, illetve a pótléktartozást az adóhatóság – a természetes személyeken kívül – vállalkozási tevékenységet folytató adózók esetében kivételes méltányosságból mérsékelheti. A tervezet meghatározza, hogy ilyen eset lehet, ha az adott adózó gazdasági tevékenységét ellehetetlenítené.
Az Áfa tv. szerinti csoportos adóalanyok tekintetében a csoportos adóalanyiság időszakában a tervezet kizárja az adómérséklés lehetőségét.
XXVI. Fejezet
Elévülés
a(z) 202. §-hoz
Az elévülés az adóigazgatási eljárásban olyan hivatalból figyelembe veendő tény, amely az időmúlás következtében kizárja a követelés érvényesítésének, vagy egyes túlfizetések figyelembevételének lehetőségét. Az adó megállapításához való jog főszabályként annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
a(z) 203. §-hoz
Az adó megállapításához, a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülését főszabályként nem befolyásolja az a körülmény, ha az adózó késedelmesen teljesíti bevallási kötelezettségét vagy bevallási kötelezettségét pótlólag teljesíti. Az elévülés azonban 6 hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint 6 hónap van hátra. Az elévülés ebben az esetben az eredeti elévülési időpontot követő 6. hónap utolsó napját követő napon következik be.
a(z) 204. §-hoz
E § alapján van lehetőség a végrehajtáshoz való jog korlátozására és megszüntetésére.
a(z) 205. §-hoz
A kölcsönös egyeztetési eljárás során alkalmazandó speciális elévülési szabályokat e § tartalmazza.
ÖTÖDIK RÉSZ
Jogkövetkezmények
XXVII. Fejezet
Késedelmi pótlék
a(z) 206. §-hoz
Az adófizetési kötelezettség nem határidőben történő teljesítése esetén az esedékesség időpontjától számítva késedelmi pótlékot számít fel az adóhatóság az adózó terhére, hasonló szankciót állapít meg az adóhatóság a költségvetési támogatás esedékesség előtti igénybevétele esetén. Az állami pénz jogosulatlan használata, igénybevétele valósul meg akkor is, ha az adózó a bevallásában nem tünteti fel adóját, támogatását vagy a tényleges fizetési kötelezettségénél kisebb összeget vall be és az adóhatósági ellenőrzés ennek hatására adóhiányt tár fel. Az Art. egységesen kezeli a jogosulatlanul igénybe vett támogatást, illetve a meg nem fizetett adót, ezért az adóhiány megállapításakor – annak eredeti esedékességétől – késedelmi pótlék felszámítását is kötelezővé teszi.
a(z) 207. §-hoz
A késedelmi pótlékot az adóhatóság automatikusan számítja fel a tartozásként nyilvántartott fizetési kötelezettség után külön döntés meghozatala nélkül, illetve ellenőrzés esetén azt az adózóval az adóhiányt megállapító döntésben közli. A késedelmi pótlék az adózó adószámláján kerül előírásra. Azonban az 5 ezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot az állami adó- és vámhatóság nem írja elő az adózó adószámláján.
a(z) 208. §-hoz
A késedelmi pótlék alapját meghatározó rendelkezés.
a(z) 209. §-hoz
E § tartalmazza a késedelmi pótlék mértékére vonatkozó szabályokat.
a(z) 210. §-hoz
Az adóhatóság az adózó formailag nem meghatározott, határidőhöz nem kötött kérelmére vagy hivatalból az adóhatósági döntésben a felszámításra kerülő pótlék kezdő időpontját – az eredeti esedékességet kitolva – későbbi időpontban állapíthatja meg. Későbbi esedékességi időpont megállapítására az elsőfokú eljárásban, a jogorvoslati eljárásban, illetve külön kezdeményezett eljárásban sor kerülhet, ennek egyetlen tervezeti feltétele, hogy kivételes méltánylást érdemlő körülmény álljon fenn. A kivételes méltánylást érdemlő körülménynek a pótlék keletkezésével kell szoros kapcsolatban állnia, amely kizárólag az eset összes körülményének körültekintő, gondos mérlegelése után lehet eldönteni. Különösen ilyen körülmény lehet az, amikor az adóhiány megállapítása téves, az általános adóhatósági joggyakorlattól eltérő adóhatósági tájékoztatásra vezethető vissza.
XXVIII. Fejezet
Önellenőrzési pótlék
a(z) 211. §-hoz
Az önadózás alapelve szerint az adózó önmaga állapítja meg, vallja be és fizeti meg adóját, ehhez kapcsolódó jogintézmény az önellenőrzés, amelynek célja, hogy ha az adózó észleli, hogy bevallása nem felel meg a tényleges kötelezettségének, akkor ezt helyesbíteni tudja. Az önellenőrzéshez akkor kapcsolódik pótlékfizetési kötelezettség, ha az önellenőrzéssel módosított kötelezettség meghaladja az eredetileg bevallott kötelezettséget, azonban nem kapcsolódik hozzá pótlékfizetési kötelezettség, ha az önellenőrzés keretében az adózó javára mutatkozik eltérés.
a(z) 212. §-hoz
Az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék mértékéhez igazodik. Abban az esetben, ha az adózó első alkalommal helyesbíti egy adott bevallását, akkor az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 50%-a, azaz a jegybanki alapkamat egyszerese, ugyanazon költségvetési kapcsolat ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 75%-a, azaz a jegybanki alapkamat másfélszerese.
A pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásáig kell felszámítani.
Ugyancsak előnyösebb az önellenőrzési pótlék megállapítása abban az esetben, ha az adózónál azért nem keletkezik pótlólagos fizetési kötelezettség, mert az adózó a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és befizetni elmulasztott adó a következő adómegállapítási időszakban levonhatónak minősült volna. Ez esetben az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallási időszak közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként.
a(z) 213. §-hoz
A meg nem fizetett önellenőrzési pótlékot is mérsékelheti az adóhatóság az adózó kérelmére, ha azt egyéb körülmények indokolják. A pótlék mérséklésénél a kérelem elbírálása során az adókülönbözet keletkezésének körülményeit kell vizsgálni és ennek alapján kerülhet sor az önellenőrzési pótlék mérséklésére, illetve elengedésére.
A bevallott, de meg nem fizetett önellenőrzés (adókülönbözet és önellenőrzési pótlék) késedelmi pótlékot von maga után. Ebből következően annak sincs akadálya, hogy a meg nem fizetett önellenőrzési pótlékot – természetes személy vonatkozásában a be nem fizetett adót is – mérsékelje az adóhatóság, ha a gazdasági ellehetetlenülés, a megélhetés súlyos veszélyeztetése fennáll.
a(z) 214. §-hoz
Az adózó az önellenőrzéssel feltárt adó és költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság és a mulasztási bírság alól. Ha az adózó önellenőrzést végzett, és a helyesbített (korábban meg nem fizetett) adót vagy költségvetési támogatást, valamint az önellenőrzési pótlékot megfizeti, akkor e tekintetben mentesül a késedelmi pótlékfizetési kötelezettség alól.
XXIX. Fejezet
Adóbírság
a(z) 215. §-hoz
Az adóhatóság által a hatósági eljárásban alkalmazható legsúlyosabb szankció az adóbírság, amelynek kiszabására az adóellenőrzés keretében feltárt adóhiány és a kiutalás előtti ellenőrzés során jogosulatlannak minősített adó-visszaigénylés, költségvetési támogatás igénylés, valamint adó-visszatérítési igény vonatkozásában kerülhet sor.
Az adóbírság mértéke főszabály szerint az adóhiány, illetve a jogosulatlan igénylés 50%-a. Lényegesen magasabb az adóbírság mértéke (az adóhatóság által megállapított adóhiány 200%-a), ha az adóhiány bevétel eltitkolással, bizonylatok, könyvek meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
a(z) 216. §-hoz
A tervezet alapján bevezetésre kerül a feltételes adóbírság kedvezménye, amely szerint, ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.
a(z) 217. §-hoz
Adóhiánynak akkor tekinthető az adózó terhére megállapított adókülönbözetet, ha azt az adózó az esedékességi időpontig pénzügyileg nem rendezte, illetve támogatás esetében – jogalap nélkül – ténylegesen igénybe vette. Ha az adóhatósági ellenőrzés keretében az kerül megállapításra, hogy a bevallott összeg és a tényleges – az adóhatóság által megállapított – adó között eltérés van, akkor adókülönbözetet állapít meg. Az adókülönbözet megállapítása történhet az adózó javára, illetve terhére.
a(z) 218. §-hoz
A természetes személyek jövedelemadójának bevallása a munkáltató, illetve a kifizetők által kiállított igazolásokon alapul. Az e bekezdésben szereplő speciális szabály szerint nem képez bírságalapot az adóhiánynak az a része, amely a valótlan munkáltatói, kifizetői igazolás miatt keletkezett. A kifizető, illetve a munkáltató, ha észleli, hogy a kiállított igazolása téves volt, köteles helyesbítő igazolást kiállítani. Továbbá adóbírság nem állapítható meg az adó fizetésére kötelezett személyek terhére sem, akiket ténylegesen csak az adótartozás megfizetésére lehet kötelezni, így például a megajándékozott és az örökösök terhére tehát nem lehet bírságot előírni.
A személyi jövedelemadó vonatkozásában az adóhiányt a természetes személy terhére, míg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére kell megállapítani, azonban a természetes személy számára kimentési lehetőséget ad jogszerűtlen magatartásának jogkövetkezményei viselése alól. A munkáltatót a hibás adómegállapításért felelősség nem terheli, ha az adóhiány a dolgozó helytelen nyilatkozatának, hiányos vagy valótlan igazolásainak a következménye.
Ugyanakkor szigorúbb rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha a munkáltató (kifizető) levonta a természetes személytől az adóelőleget, adót, illetve a járulékot, de az ezzel összefüggő bevallási és befizetési kötelezettségének nem tett eleget, mivel ebben az esetben a jogkövetkezményeken túl az adóhiányt is a munkáltató (kifizető) terhére kell az adóhatóságnak megállapítania.
A rendelkezés figyelembe veszi, hogy a természetes személy jellemzően kiszolgáltatott helyzetben van a foglalkoztatójával szemben, valamint azt, hogy a tőle már egyszer levont adó-, illetve járulék költségvetésbe történő megfizettetéséről van szó.
a(z) 219. §-hoz
Az adóbírság tekintetében a tervezet a mérséklésnek egyetlen esetét ismeri, miszerint az adóhatóság kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén akkor szabhat ki a tervezet által megszabott taxatív mértéktől alacsonyabb bírságot, ha az adózó, illetve képviselője az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.
Az „adott helyzetek” is eltérőek lehetnek egymástól, így például a tevékenység megkezdésének időpontja; a költségvetési kapcsolatok vagy a vállalkozás forgalmának nagyságrendje és rendszeressége; egy új jogintézmény bevezetése, vagy egy hatályos szabályozás jelentős módosítása alapján.
A „tőle elvárhatóság” magatartási kritériuma az általános zsinórmértéknél többet, illetve mást is megkövetelhet az adott személytől; ebben az elvárhatósági körben a kiindulási pont maga a személy (az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja) azaz az egyén, a szubjektum. Ezen felelősségi rendszert csak a konkrét helyzetek tölthetik meg tartalommal, néhány tipizálási csoport azonban megállapítható. Így a „tőle elvárhatóság” nyilván eltérően ítélendő meg egy szervezet, társaság és egy természetes személy esetén, miután a gazdaságban is és a társadalomban is általánosan érvényesülő megállapítás, hogy a szervezettség magasabb követelmények elvárását teszi lehetővé. A tipizálás egy másik szempontja lehet a képességbeli különbség is, valamint a szakképzettség, a specializáltság is. E különböző kiindulási alapok szintén eltérő felelősségi szintet eredményezhetnek. Például egy ingatlanforgalmazásra specializálódott adózótól – szervezettségére tekintet nélkül is – joggal elvárható az ingatlanforgalmazással összefüggő jogszabályok pontos ismerete és betartása, így az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok helyes alkalmazása is. De adott esetben alacsonyabb szintű az elvárás egy egyszerű tevékenységet egyedül folytató, esetleg alacsonyabb iskolázottsággal rendelkező személy esetén, vagy például egy kifejezetten időskorú személy esetében is.
Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy akkor van lehetőség az adóbírság mérséklésére, ha az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, azaz a tőle elvárható körültekintő magatartást tanúsította. A tőle elvárható magatartást értelemszerűen a jogszabályok betartása érdekében kell az adózónak vagy képviselőjének tanúsítania. A jogalkotó az adózói felelősség vizsgálata kapcsán bevonta a vizsgálati körbe az adózó intézkedő képviselőjét, foglalkoztatottját, tagját, megbízottját is, azaz nem kizárólag az adózó, hanem az említett személyek magatartásának is kihatása lehet az adózót érintő szankció mértékére. Így az adózó eljárásának vizsgálata során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a gondossági követelménynek eleget tett-e az adózó a jelzett személyek megbízása, illetve tevékenységük kontrollálása során. Ezen túlmenően az adózó helyett eljárni jogosult személy tőle elvárható körültekintését is vizsgálni kell, hiszen ha e személy nem a tőle elvárható körültekintéssel járt el, úgy az adóbírság mérséklésére nincs lehetőség.
A „tőle elvárhatóság” vizsgálatával egyidejűleg az eset összes körülményét is mérlegelni kell az adóbírság mértékének megállapítása során. Vizsgálni kell tehát különösen az adóbírságnál az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, illetve az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát. A bírság mérséklése, mellőzése során tehát már nemcsak az adózó javára, hanem a terhére értékelhető körülményeket is figyelembe kell venni. Az Art. néhány figyelembe veendő körülményt nevesít is, ez azonban nem kimerítő felsorolás. Az adóhiány nagyságán, keletkezési körülményein és az adózó jogellenes magatartásának súlyán és gyakoriságán túl más szempontok is előfordulhatnak. A mérséklés történhet hivatalból és kérelemre is. Előfordul, hogy már az ellenőrzés feltár olyan körülményeket, amelyek miatt az elsőfokú határozatban csökkentett bírság kerül kiszabásra, de a jogorvoslati kérelem elbírálójának is jogában áll a megállapított bírságot csökkenteni, attól eltekinteni. Az adózó maga is kezdeményezheti a csökkentést. Megteheti ezt a jegyzőkönyvre tett észrevételben vagy fellebbezésében, felhívva az adóhatóság figyelmét a csökkentésre okot adó körülményre.
Az adóhatóság a bírság kiszabását indokolni köteles, azaz ki kell térnie arra, hogy talált-e olyan körülményt, amely a csökkentésre alapul szolgálhatna vagy sem. Ezen belül – mérséklés, mellőzés esetén – ki kell térnie arra, hogy mely okból találta megállapíthatónak a tőle elvárható körültekintés tanúsítását, továbbá hogy melyek voltak azok a körülmények, amiket a bírság mértékének meghatározásakor figyelembe vett, azokat hogyan, milyen súllyal értékelte és miért. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fellebbezés elbírálásával kerül sor a bírság mértékének csökkentésére, ha az eljáró adóhatóság valamilyen értékelendő körülményt nem vett figyelembe.
XXX. Fejezet
Mulasztási bírság
a(z) 220. §-hoz
A mulasztási bírság tekintetében e § általános bírságszabályt állapít meg.
a(z) 221. §-hoz
E § alapján az adóhatóságnak elsőként felhívásban kell felszólítania az adózót az adókötelezettség teljesítésére.
a(z) 222. §-hoz
Az üzletzárás akadályozása jogsértő magatartás, s épp az adóhatóság tevékenységének lényegével szemben hat, ezért e magatartás már önmagában is sérti az adóztatás érdekeit. Így indokolt az ilyen magatartást tanúsító adózó szankcionálása.
a(z) 223. §-hoz
A több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. A tervezetbeli rendelkezés alapján a munkáltatók külön-külön, akár 500 000 forint mértékű bírsággal is szankcionálhatók, ha a fenti munkáltató kijelölésére írásban a munkaviszony létesítésével egyidejűleg nem került sor.
a(z) 224. §-hoz
A vállalkozások jelentős anyagi eszközökkel járulnak hozzá a költségvetéshez, illetve különféle alapok működéséhez. Ezek a terhek ugyan költségként elszámolhatók, de a végzett szolgáltatást, termék-előállítást jelentős mértékben megdrágítják. A költségvetés is jelentősen károsodik az elmaradt bevételek miatt. E § szankcionálni rendeli azt a személyt, aki adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat, azaz adókötelezettségei teljesítése érdekében az első lépést, az adóhatósághoz történő bejelentkezést sem tette meg.
a(z) 225. §-hoz
A foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megsértése esetén indokolt speciális mulasztási bírság szabályok alkalmazása. A bírság mértéke – főszabály szerint – 1 millió forint. Kedvezőbb, 500 ezer forint összegű bírságtétel kapcsolódik a hiányosan, hibásan, valótlan tartalommal teljesített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentéshez. Mellőzhető a bírság kiszabása, ha az adózó a foglalkoztatott vonatkozósában mulasztását teljeskörűen pótolja.
a(z) 226. §-hoz
E § tartalmazza az igazolatlan eredetű áru és az EKÁER tekintetében alkalmazandó mulasztási bírságtételeket.
Az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén alkalmazható bírság mértéke 2011. január 1-jétől szabadon mérlegelhetővé vált, az áru forgalmi értékének 40%-ával egyező mértékű, illetve a legalább 10 ezer forint összegű kötelező bírság mérték meghatározásának megszüntetésével, lehetőséget adva az eset összes körülményének figyelembevételére.
A jogalkotó 2012. január 1-jétől a bírság alsó mértékének meghatározásához ad törvényi keretet, melynek következtében a rendkívül alacsony áruérték esetén is lehetőség van olyan mértékű bírság megállapítására, amely valódi visszatartó erőt jelenthet. Ennek megfelelően a természetes személy esetében 200 ezer forintig, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki (bírságminimum).
Igazolatlan eredetű áru forgalmazása alapján azonban csak abban az esetben lehet kiszabni mulasztási bírságot, ha az adózó az áru eredetét az adóhatóság felhívásától számított 3 munkanapon belül nem tudja hitelt érdemlően igazolni.
A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem teljesítésének, hibás, vagy hiányos teljesítésének jogkövetkezménye, hogy a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett áru értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
a(z) 227. §-hoz
A számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének elmulasztásához egy „kétlépcsős” mulasztási bírságszankció kapcsolódik, amely szükségszerűen megelőzi az adószám törlését és a cég törvényességi vizsgálatának kezdeményezését. Az adóhatóság már a céginformációs szolgálat kötelezettség elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követően felhívja az adózót a mulasztás 30 napon belüli pótlására. Ha az adózó a felhívásban megadott határidőben nem teljesít, akkor az adóhatóság újabb határidő tűzésével 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. Ha az adózó ezt követően sem pótolja mulasztását, akkor az állami adó- és vámhatóság törli az adószámát.
a(z) 228. §-hoz
A számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően a számla, egyszerűsített számla és nyugta kizárólag az adóhatóság által a nyomtatvány előállítója részére kijelölt sorszámtartományba illeszkedő nyomtatott sorszám alkalmazásával, az adott sorszám egyszeri felhasználása mellett állítható elő. Az állami adóhatóság a nyomtatvány-előállítók részére kijelölt sorszámtartományokat honlapján rendszeresen közzéteszi.
Ha az adózó az Art. felhatalmazása alapján kiadott NGM rendeletben meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot mulasztási bírsággal sújtható. A jogszabályi rendelkezés alapján a mulasztási bírság kiszabásának feltételéül szolgál az is, ha a jogszabályi feltételeknek, követelményeknek nem megfelelő módon állítják elő a nyomtatványt, illetve a számlázó programot. Az e tényállás alapján kiszabható mulasztási bírság kiszerelési egységenként alkalmazandó.
a(z) 229. §-hoz
Ha az adózó nem szabályszerűen tesz eleget áfaösszesítő jelentés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének, akkor a bírság felső határa az érintett számlák számának és az általános bírságszabály – adózóra vonatkozó – legmagasabb érték szorzata.
a(z) 230. §-hoz
Az Art., az Sztv., illetve az egyes adójogszabályok (különösen az Szja. tv. és az Áfa tv.) előírják, hogy az adózónak milyen könyveket, nyilvántartásokat kell vezetnie. Ha az adózó nem, vagy nem megfelelően tesz eleget e kötelezettségének, mulasztási bírsággal sújtható. E tényállás alapján a bírságolásra leggyakrabban az adóellenőrzés (bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés) keretében kerül sor, de az egyéb célú adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai alapján is sor kerül a bírságkiszabásra e tényállás alapján. Ezen tényállás alapján szabható ki mulasztási bírság akkor is, ha az adózó által kiállított számla, nyugta kisebb hiányosságban szenved.
Az adóhatóság ellenőrzi az Sztv.-ben meghatározott – különösen a pénzkezeléssel és pénzforgalommal kapcsolatos – szabályzatokban foglaltak betartását. Az Sztv. alapján összeállítandó szabályzatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható.
a(z) 231. §-hoz
Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség nem megfelelő teljesítését az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség, mint jogintézmény tehát lényegében az adó idő előtti beszedését jelenti. Az adózónak a várható teljes adó összegének megállapítására kell törekednie, amely során a gazdasági események várható hatásaira is figyelemmel kell lennie. Ugyanakkor a jogalkotó is tisztában volt azzal, hogy a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettség időpontjában – a gazdasági élet bizonytalansági tényezőire is figyelemmel – a számítások teljes pontossággal nem végezhetők el, ezért csak azon adózókkal szemben rendelte el a mulasztási bírság kiszabását, akik a várható adó 90%-át nem fizették meg. A mulasztási bírság alapját tehát a 90%-os adóelőleg-kiegészítési szintig kell számítani, vagyis pl. 87%-os előleg kiegészítésnél 3% lesz a bírság alap (és ennek 20%-áig terjedhet a mulasztási bírság). Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség szempontjából a kitüntetett időpont (azaz az esedékesség) az adóév december 20-a. A december 21–31. között teljesített befizetések tehát az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség tekintetében nem számítanak bele az előlegkiegészítés összegébe.
a(z) 232. §-hoz
A levonási kötelezettség elmulasztása miatt a bírságkiszabásra nemcsak az adók, de az előlegek körében elkövetett mulasztás miatt is sor kerülhet. Az adó (adóelőleg)-levonási kötelezettség megsértése esetén a mulasztási bírság mértéke 50%-ig terjedhet, tekintve, hogy e mulasztás miatt is mérlegeléssel kell a konkrét bírságösszeget meghatározni.
a(z) 233. §-hoz
A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzfizetést.
Az előírás megsértése esetén – a készpénzfizetésnek szerződésenként és naptári hónaponként a 1,5 millió forintot meghaladó része, mint bírságalap után – mind a készpénzfizetést teljesítő adózó, mind a kifizetést elfogadó jogosult 20%-os mértékű mulasztási bírságot fizet. A készpénzben való kifizetések korlátozása, és így a korlátozás figyelmen kívül hagyásához kapcsolódó mulasztási bírság csak a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózókra, és kizárólag a vállalkozási tevékenységhez (adóköteles tevékenységhez) kapcsolódó vagy azt szolgáló ügyletekre vonatkozik. Mivel a jogszabály nem keretjelleggel (tól-ig határok között), hanem kötelezően meghatározza a bírság mértékét, attól eltérni, illetve a bírság kiszabásától eltekinteni nem lehet.
a(z) 234. §-hoz
A pénztárgép forgalmazásával összefüggő kötelezettségek megsértésének legsúlyosabb eseteiben minden adózóra vonatkozóan egységesen 10 millió forintig, a forgalmazással, üzemeltetéssel, szervizeléssel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén pedig természetes személy esetében 500 ezer forintig, nem természetes személy kötelezett esetében 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
a(z) 235. §-hoz
E § szabályozza az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezéssel és Automata Felügyeleti Egységgel összefüggő szabályok megsértéséhez kapcsolódó mulasztási bírságot.
a(z) 236. §-hoz
A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény kapcsolódik a szociális hozzájárulási adóhoz, amelynek jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó enyhébb szankciót e § határozza meg, így a tervezet lehetőséget teremt arra, hogy pusztán adminisztrációs tévedés ne alapozza meg a munkáltató valamennyi munkavállalóját érintően igénybe vett szociális hozzájárulási adókedvezmény jogszerűtlenségét.
A bírság kötelező mértékű, de vagylagosan, azaz vagy a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény 15%-a, vagy 100 000 forint. A bírság mértékétől eltérni, illetve a bírság kiszabásától eltekinteni nem lehet, kivéve azt az egy esetet, ha az adózó bizonyítja, hogy a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta.
a(z) 237. §-hoz
a(z) 238. §-hoz
Minden esetben szükséges a körülmények megfelelő mérlegelése, melynek eredményeként az adóhatóság a bírságot a mulasztás súlyához igazodóan és az adózási érdeksérelemmel arányosan szabja ki, illetve a bírságkiszabást mellőzi. Ha tehát az adóhatóság a szabálytalanság tényének megállapítása mellett olyan körülményeket is feltár, amelyek a bírság mérséklését, mellőzését indokolják, már az elsőfokú határozat meghozatalakor köteles azt figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy az adózási érdekeket legközvetlenebb módon sértő, az adóbevételekre fokozott veszélyt jelentő adózási jogsértések kiemelten szankcionálandók, azonban azokban az esetekben, ahol csekély mértékű adózási érdeksérelem valósul meg, ott a bírság megállapítása során ehhez is igazodni kell.
Azokban az esetekben, amikor a jogalkotó az alkalmazható szankció mértékét keretjelleggel határozza meg a mérlegelés körében először a jogsértő magatartás értékelendő, a jogellenes cselekmény súlyának (azaz lehetséges vagy beállt következményeinek) mérlegelése után következhet az egyéniesítés, a szubjektív felróhatóság méltányosság keretében történő értékelése. A mérlegelés során az okozott adózási érdeksérelmet, amelyet mint lehetséges vagy beállt következményt, tulajdonképpen a jogellenes cselekmény súlyának megállapítása során kell figyelembe venni. A bírság kiszabásánál mind az adózó javára, mind a terhére figyelembe veendő körülményeket fel kell tárni és mérlegelni kell.
Az adóhatóságnak az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabásakor határozatában indokolnia kell, hogy a körülmények mérlegelése során mely szempontokat, milyen súllyal vett figyelembe a szankció mértékének meghatározásakor.
A mulasztási bírság kiszabására az adóhatóságnak tudomásszerzésétől számított egy éven belül van lehetősége. A mulasztási bírság határozat meghozatalának az elévülési idő mintegy objektív korlátként szab gátat, vagyis az elévülés bekövetkezésével akkor sem kerülhet sor a mulasztási bírság kiszabására, ha a tudomásszerzéstől számított egy év még nem telt el.
XXXI. Fejezet
Intézkedések
a(z) 239. §-hoz
Az adóhatósági szankciók között indokolt olyan nem bírság típusú intézkedések alkalmazása, amelyek fokozhatják a „feketegazdaság” ellen folytatott küzdelem eredményességét. Az engedély (pl. adószám) nélkül folytatott tevékenységek esetén lehetőség nyílik a tevékenység eszközének, illetve az árukészletnek a lefoglalására.
a(z) 240. §-hoz
Az EKAER rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése, hibás, vagy hiányos teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben – az igazolatlan eredetűnek minősülő – fuvarozott termék a bírság összegének mértékéig lefoglalható, melyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az állami adó- és vámhatóság.
a(z) 241. §-hoz
A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállíttatható. A mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozatot a jelen lévő adózóval vagy annak jelen lévő képviselőjével, meghatalmazottjával, foglalkoztatottjával vagy a termék fuvarozását végző személlyel kihirdetés útján közli az adóhatóság, és ettől az időponttól a határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
a(z) 242. §-hoz
Az értékesítést követően a lefoglalt vagyontárgy ellenértékéből a mulasztási bírság, valamint a meg nem fizetés miatt az értékesítésig felmerült késedelmi pótlék összegét, továbbá a végrehajtás költségeit kell levonni, és csak a fennmaradó összeg jár vissza az adózónak.
a(z) 243. §-hoz
E § tartalmazza a jármű visszatartására vonatkozó rendelkezéseket. Az állami adó- és vámhatóságnak jogosult bármely, a fuvarozó használatában vagy tulajdonában lévő fuvareszköz tekintetében alkalmazni a visszatartást.
a(z) 244. §-hoz
A hatósági felügyelet intézménynek célja az állami adó- és vámhatóság számára olyan intézkedési lehetőség megteremtése, mellyel:
– a vélelmezhetően jogsértéssel érintett áru címzettjének, beszerzése körülményeinek, a felette rendelkezési joggal bíró személynek a kiléte tisztázható,
– a hatósági felügyelet alá vont áru elidegenítése, elszállítása megakadályozható,
– a szankciók, illetve költségek kielégítése biztosítható.
a(z) 245. §-hoz
A szabályozás négy okból teszi lehetővé az üzlethelyiség lezárását: be nem jelentett foglalkoztatott foglalkoztatása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, számla-, vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása, pénztárgép üzemeltetésével összefüggő kötelezettségszegés esetén. A bejelentés nélküli, ún. fekete foglalkoztatás elleni hatékonyabb fellépés érdekében a jogalkotó felhatalmazza az adóhatóságot, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató vállalkozás tevékenységét is korlátozza átmenetileg, azaz az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget meghatározott időre zárja le.
a(z) 246. §-hoz
E § a szankcióként alkalmazandó adószámtörlés szabályait rendezi.
XXXII. Fejezet
Jogkövetkezmények alóli mentesülés
a(z) 247. §-hoz
E § tartalmazza a jogkövetkezmény alóli mentesülésre vonatkozó speciális rendelkezést.
HATODIK RÉSZ
Adótanácsadói, adószakértő és okleveles adószakértői tevékenység bejelentése, nyilvántartásba vétel és szakmai továbbképzés
a(z) 248. §-hoz
Az adótanácsadói, adószakértői, valamint az okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges a szolgáltatási tevékenységről szóló törvény szerinti bejelentést megtenni.
a(z) 249. §-hoz
A jelen rendelkezés nyilvántartás-vezetési kötelezettséget ír elő az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről.
a(z) 250. §-hoz
Jelen rendelkezés a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységre vonatkozó bejelentés és nyilvántartásba vétel szabályait rögzíti.
a(z) 251. §-hoz
A rendelkezés kimondja, hogy mely személyek nyerhetnek felvételt a nyilvántartásba.
a(z) 252. §-hoz
Az adótanácsadói, adószakértői, valamint az okleveles adószakértői tevékenység végzésétől való eltiltás, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait határozza meg a rendelkezés.
a(z) 253. §-hoz
Az adótanácsadói, adószakértői, valamint az okleveles adószakértői tevékenység nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásért hatósági szolgáltatási díjat kell fizetni.
a(z) 254. §-hoz
Az adótanácsadói, adószakértői, valamint az okleveles adószakértői tevékenység folytatása során a nyilvántartásba vételt végző szerv ellenőrzést folytat le.
a(z) 255. §-hoz
A nyilvántartásban szereplő adatok felsorolását tartalmazó rendelkezés.
HETEDIK RÉSZ
Az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások
a(z) 256. §-hoz
A törvény külön cím alatt szabályozza az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatásokat. Az adóhatóság számos szolgáltatást nyújt az adózók részére jogszabályi előírások alapján, ezek szabályai a korábbi törvényben elszórtan helyezkedtek el, azonban e törvény most egy helyen felsorolja a ténylegesen nyújtott adóhatósági szolgáltatásokat. A törvény emellett új szolgáltatásokat bevezetéséről is rendelkezik.
a(z) 257. §-hoz
A törvény bevezeti a kezdő vállalkozások támogatásának jogintézményét. A kezdő vállalkozások támogatása egy 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálási, szakmai támogatási időszak.
A kezdő vállalkozások közé sorolandóak az egyéni vállalkozók is ezen jogintézmény tekintetében.
a(z) 258. §-hoz
Az állami adó- és vámhatóság telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet, amely meghatározott ügyek intézését biztosítja.
a(z) 259. §-hoz
A tervezet az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások keretében szabályozza az állami adóhatóság által az elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül az adózók számára biztosított lekérdezési lehetőséget.
a(z) 260. §-hoz
Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha a törvényben meghatározott feltételeknek együttesen megfelel. A köztartozásmentes adózói adatbázis egy az állami adó- és vámhatóság honlapján bárki számára elérhető közhiteles nyilvántartás, amelyben történő szereplés előnye, hogy a tartozásmentesség igazolásaként fogadandó el minden olyan esetben, amikor jogszabály írja elő adóigazolás benyújtását (nincs szükség nemleges adóigazolásra). Emellett további előnyei is vannak a nyilvántartásba történő felvételnek, így például adóigazolás helyettesítésére is szolgálhat. A jogszabályi követelményekből adódóan bizonyos esetekben pedig kötelező a köztartozás adózói adatbázisban való szereplés (például helyi önkormányzati képviselők esetén). A köztartozásmentes adózói adatbázis részletszabályai végrehajtási rendeletben kerülnek szabályozásra.
A köztartozásmentes adózói adatbázist az adóhatóság folyamatosan aktualizálja, így azok az adózók törlésre kerülnek az adatbázisból, akik a feltételeket nem teljesítik.
a(z) 261. §-hoz
A minősítési eljárásban az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózókat, a csoportos adóalanyokat, valamint az áfaregisztrált adóalanyokat minősíti a törvényben előírt feltételek vizsgálatával, melynek eredményeként az adózók bekerülhetnek a megbízható, illetve a kockázatos adózói kategóriába. E § előírja, hogy az állami adó- és vámhatóság a megbízható adózókat honlapján közzéteszi, mely a gazdasági élet szereplői számára potenciális szerződő partnereik vonatkozásában többletinformációt nyújthat.
a(z) 262. §-hoz
A tervezet bevezeti a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló közzétételi kötelezettséghez hasonlóan az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatainak a közzétételét is a szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében.
a(z) 263. §-hoz
a(z) 264. §-hoz
A tervezet továbbra is rögzíti, hogy az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzéteszi azon adózókra vonatkozó adatokat, akik nagy összegű adóhiánnyal vagy adótartozással rendelkeznek.
a(z) 265. §-hoz
Az állami adó-vámhatóság azon munkáltatók adatait is nyilvánosságra hozza honlapján, akik nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségeiknek. Ezek a rendelkezések a jogkövető adózók magatartását segíti elő.
a(z) 266. §-hoz
Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján biztosítja adóalanyi körönként adatbázisok hozzáférhetőségét – pl. azon adózók adatait, akiknek adószáma szankciós jelleggel került törölésre, automata berendezések regisztrációs számát, üzemeltetési helyét stb.
– egyes gazdasági viszonyok átláthatóságának biztosítása érdekében.
a(z) 267. §-hoz
E § rendelkezik az adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről szóló adóhatósági tájékoztatásról.
NYOLCADIK RÉSZ
Záró rendelkezések
XXXIII. Fejezet
Felhatalmazó rendelkezések
Felhatalmazó rendelkezések.
a(z) 268. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
a(z) 269. §-hoz
Átmeneti rendelkezések.
XXXIV. Fejezet
Hatálybalépés
a(z) 270. §-hoz
XXXV. fejezet
Átmeneti rendelkezések
a(z) 271. §-hoz
a(z) 272. §-hoz
a(z) 273. §-hoz
a(z) 274. §-hoz
a(z) 275. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
1. melléklethez
E melléklet tartalmazza az adóhatósághoz bejelentendő adatokat.
2. melléklethez
E mellékelt tartalmazza a bevallási határidőket.
3. melléklethez
E mellékelt tartalmazza az adó befizetési határidőket.
_