• Tartalom
Oldalmenü

A 2017. évi LIII. törvény indokolása

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

2017.06.26.
Általános indokolás
I. A pénzügyi rendszerek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásnak megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai és parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a 4. pénzmosás elleni irányelv) (a továbbiakban: Irányelv) 2015. június 5-én lett kihirdetve az Európai Unió Hivatalos Lapjában és 2015. június 26-án lépett hatályba.
A tagállamok 2017. június 26-ig kötelesek hatályba léptetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek megfeleljenek.
Az Irányelv hatályon kívül helyezi a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3. pénzmosás elleni irányelv) és az annak végrehajtását biztosító 2006/70/EK irányelvet (a „politikai közszereplők” fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló, 2006. augusztus 1-jei 2006/70/EK bizottsági irányelv), és azok helyébe lép.
A 3. pénzmosás elleni irányelvet aktualizáló és továbbfejlesztő Irányelv célja, hogy megerősítse az Európai Unióban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni védelmi rendszert, és ezáltal hatékonyabban biztosítsa az uniós pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzését.
Az Irányelv ezen cél elérése érdekében implementálja az OECD mellett működő Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force: FATF) pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni (2012-ben elfogadott) 40 új Ajánlását, ezáltal biztosítva azok egységes európai uniós szintű végrehajtását. Kiemelt hangsúlyt kap továbbá a kockázatérzékenységi alapon történő megközelítés (a nemzeti kockázatelemzés megállapításainak figyelembevételével, azonban nem gátolva az egyes pénzügyi termékek elterjedését).
Az Irányelv előírja a tagállamok, a felügyeletet ellátó hatóságok és a hatálya alá tartozó szolgáltatók számára a kockázatok értékelését és az e kockázatokkal arányos, megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalát, összhangban az elkészítendő, majd folyamatosan felülvizsgálandó nemzeti kockázatelemzés eredményeivel, megállapításaival. Az Irányelv az adott tagállamra, illetve a szolgáltatókra bízza a potenciálisan alacsony vagy magas kockázattal járó helyzetek beazonosítását, és kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy ennek megfelelően alakítsák ki belső eljárásaikat.
Az Irányelv ezen túlmenően – a magasabb kockázatra tekintettel – kiterjeszti a hatályát bizonyos, eddig nem lefedett szolgáltatókra (a kaszinókon túlmenően – bizonyos feltételek mellett – valamennyi szerencsejáték szolgáltató a hatálya alá kerül – amely követelmény alól a tagállamok igazoltan alacsony kockázat mellett bizonyos kivételeket engedélyezhetnek; valamint bevon a hatálya alá minden olyan árukereskedőt, aki 10 ezer euró érték felett készpénzes fizetést fogad el – a korábbi küszöbérték 15 ezer euró volt). Az ügyfél-átvilágítás során kiemelt hangsúlyt kap a kockázatalapú megközelítés (elsősorban az egyszerűsített és a fokozott ügyfél- átvilágítást igénylő esetek meghatározása és kezelése során) és lényeges változásként az Irányelv lehetővé teszi – megfelelő garanciák biztosításával – az ügyfél-átvilágítás és üzleti kapcsolat létesítés személyes megjelenés nélkül történő elvégzését; a tényleges tulajdonosok adatainak központi nyilvántartásáról, az adatokhoz való hozzáférésről szóló rendelkezések pedig új kötelezettségként jelennek meg az Irányelvben. Fontos cél továbbá a hatóságok, elsősorban a bejelentéseket fogadó pénzügyi információs egységek közötti együttműködés megerősítése, valamint az irányelvi kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazandó szankciók uniós szinten történő meghatározása és szigorítása (különösen a pénzügyi szankciók tekintetében).
A kockázatalapú megközelítés tagállamok és szolgáltatók általi alkalmazásának elősegítése érdekében a határon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő kockázatokról a Bizottság készít szupranacionális kockázatértékelést, valamint kialakítja a harmadik országok egységes uniós szintű kezelésének mechanizmusát („fekete lista” bevezetése).
II. Az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) 2015-2016 során folytatta le Magyarország pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni jogszabályi- és intézményrendszerének (5. körös) vizsgálatát. A vizsgálat lezárására 2016 szeptemberében került sor, és az elfogadott országjelentésben megfogalmazott minősítések alapján Magyarország a Moneyval 2017. decemberi plenáris ülésén köteles beszámolni az előrehaladásokról.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében kiemelten fontos a Moneyval által az országjelentésben megfogalmazott, a technikai megfelelést és a hatékonyság javítását segítő előremutató ajánlások végrehajtása.
III. Fentieken túlmenően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján is szükségessé vált a törvény és a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata és módosítása a hatékonyabb végrehajtás elősegítése és a gyakorlati problémák kiküszöbölése érdekében.
Az Irányelv hazai jogba történő átültetése, valamint a technikai megfelelés biztosítását célzó egyes Moneyval ajánlások végrehajtása egy új pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály megalkotásával, illetve a kapcsolódó jogszabályok szükség szerinti módosításával történik.
Az új törvényben való szabályozásnak az indoka az, hogy az Irányelv a korábbi irányelvek rendszerére építve részletesebb eszközrendszert dolgozott ki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni (büntetőjogon kívüli) küzdelem hatékonysága érdekében, kiemelt hangsúlyt fektetve a kockázatalapú megközelítésre. Mindezek alapján az Irányelv implementálása a Pmt. módosításával a Kormány álláspontja szerint nem megvalósítható.
Jelen Törvényjavaslat célja az Irányelv hazai jogba történő átültetésének és a Moneyval egyes technikai megfelelés biztosítását célzó ajánlásai végrehajtásának biztosítása.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának az Irányelv által előírt tilalmát a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) biztosítja (318. §., 399–400. §). Jelen Törvényjavaslat pedig ezen tilalom hatékony érvényesítése érdekében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükséges rendelkezéseket tartalmazza.
Részletes indokolás
1-2. §
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Törvényjavaslat hatálya kiterjed a gazdaság azon szereplőire, akik tevékenységük során ki vannak téve annak, hogy szolgáltatásaikat bűncselekményből származó vagyon pénzmosással történő legalizálására, vagy a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatására használják fel.
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Törvényjavaslat hatálya kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező: hitelintézetre; pénzügyi szolgáltatóra; foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre; önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra; nemzetközi postautalvány-felvételt és –kézbesítést végzőre; ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre; könyvvizsgálói tevékenységet végzőre; könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre; játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre; nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre; árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió- ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el; ügyvédre, közjegyzőre; bizalmi vagyonkezelőre.
A Törvényjavaslat hatályát az Előterjesztő intézmény alapon határozza meg (ellentétben a Pmt.- vel, amely tevékenység alapon sorolja be a szolgáltatókat). A hatály intézmény alapon való meghatározását indokolja, hogy az Irányelv rendszere is ezen megközelítést alkalmazza, valamint a Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján is szükségessé vált a hatály ilyen irányú felülvizsgálata és módosítása a hatékonyabb alkalmazhatóság elősegítése és a más hazai jogszabályokkal való összhang egyértelműbb megteremtése érdekében. A Törvényjavaslat hatályának tevékenység alapról intézmény alapra történő módosítása azonban érdemben nem befolyásolja (nem szélesíti vagy szűkíti) a jelenleg a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatói kört.
Az Irányelv alapján a tagállamok – a kockázatérzékenységi alapon történő megközelítéssel összhangban – kiterjeszthetik az Irányelv rendelkezéseit (teljes mértékben vagy részben) olyan szolgáltató-típusokra, amelyek által végzett tevékenységek különösen alkalmasak arra, hogy pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására használják őket, továbbá a tagállamok a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése érdekében az Irányelv hatálya alá tartozó területen szigorúbb rendelkezéseket is elfogadhatnak, vagy hatályban tarthatnak. Ezen felhatalmazások alapján a Törvényjavaslat az Irányelvben meghatározottakhoz képest további szolgáltatókat is a hatálya alá von: árutőzsdei szolgáltató; nemzetközi postautalvány-felvételt és –kézbesítést végző; önkéntes kölcsönös biztosító pénztár. Ezen túlmenően a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők tekintetében szigorúbb rendelkezéseket határoz meg (ezen kategória kiemelésre került az árukereskedő kategóriából, így a Törvényjavaslat rendelkezései ezen szolgáltatókra minden esetben, nem csak kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetés esetén vonatkoznak).
Ezen szolgáltatók jelenleg is a Pmt. hatálya alá tartoznak és a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozásának kockázata indokolja a hatály alatt tartásukat.
Az Irányelv – a magasabb kockázatra tekintettel – kiterjeszti hatályát bizonyos, eddig – a korábbi irányelvek által – nem lefedett szolgáltatókra. A kaszinókon túlmenően valamennyi szerencsejáték szolgáltató a hatálya alá kerül és ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni a 2000 eurót elérő vagy meghaladó ügyletek esetén, amely követelmény alól a tagállamok a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása igazoltan alacsony kockázata mellett, kockázatértékelés alapján bizonyos kivételeket engedélyezhetnek (amely kivételi szabály a kaszinókra nem vonatkozhat). A Törvényjavaslat a Pmt. hatályát kiszélesíti a szerencsejáték- szektor vonatkozásában: a Törvényjavaslat hatálya alá bevonásra kerülnek a fogadás-szervezők is a már jelenleg a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megakadályozását, megelőzését célzó szabályozási rendszer hatálya alá tartozó játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező szolgáltatók mellett.
Az önálló szerencsejáték-fajtaként nevesített, a már korábban is a Pmt. hatálya alá tartozó, kizárólag hírközlő eszközön és rendszeren keresztül szervezett sportfogadásoktól, azaz távszerencsejátékoktól az Szjtv. rendszerében egyértelműen elkülönülő, de szintén az állami játékszervezők (Szerencsejáték Zrt., Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.,) által kínált fogadások (sporteseményre történő fogadások, lóversenyfogadások) sajátos jellemzője, hogy a fogadó anonim játszhat egy rendkívül kiterjedt, bizományosi kör által üzemeltetett értékesítőhelyek bármelyikében (lottózókban, fogadóirodákban és más értékesítőhelyeken). Ezen szerencsejáték-típushoz kapcsolódó kockázatok közül kiemelendő a fogadási csalások elkövetésének és az illegális forrásból származó jövedelem legalizálásának lehetőségei, valamint a nyertes fogadószelvények az elért nyereménynél magasabb áron történő felvásárlása.
A Pmt. hatályának kiterjesztésével tehát a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadások szervezőire is irányadóak lesznek a Pmt. és a Kit. rendelkezései. E tekintetben fogadás- szervezőnek minősül:
- a nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás szolgáltatója;
- a hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett, távszerencsejátéknak nem minősülő fogadás szolgáltatója, beleértve azon online fogadásos játékokat, amelyeket a szervező a távszerencsejáték játékfajta bevezetésekor már érvényes engedély birtokában nyújtott és ezen engedély lejártáig szolgáltathat, valamint azon sportfogadásokat, amelyeket nem kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján szerveznek és ezért nem minősülnek távszerencsejátéknak.
Ezen túlmenően az Irányelv bevon a hatálya alá minden olyan árukereskedőt, aki 10 ezer euró érték felett készpénzes fizetést fogad el (a korábbi küszöbérték 15 ezer euró volt). Ennek megfelelően a Törvényjavaslat hatálya kiterjed azon árukereskedőkre, akik tevékenységük folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el (a Pmt. által meghatározott küszöbérték a hárommillió-hatszázezer forint). Az árukereskedők e tevékenységük körében nem fogadhatnak el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, kivéve, ha belső szabályzatuk felügyelő szerv (a kereskedelmi hatóság) részére történő megküldésével vállalják a Törvényjavaslat szerinti kötelezettségek teljesítését. (A kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. A Törvényjavaslat egy átmeneti rendelkezést is meghatároz ebben a vonatkozásban: az a szolgáltató, amely nem szerepel ezen nyilvántartásban, legkésőbb 2017. október 31-ig fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.)
A Törvényjavaslat hatályában változás továbbá, hogy az Irányelv rendelkezéseire és a Moneyval által tett ajánlásra tekintettel megszünteti a Pmt. kivételi szabályát a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozóan, a Törvényjavaslat hatálya kiterjed valamennyi bizalmi vagyonkezelőre.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás alacsony kockázatára tekintettel nem tartozik a Törvényjavaslat hatálya alá a szolgáltatónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkáltató által a munkavállalójának adómentesen vagy kedvezményes adózás mellett juttatható támogatáshoz kapcsolódó tevékenysége, ha a támogatásként kapott pénzösszeget kizárólag a törvényben meghatározott áruk vagy szolgáltatások korlátozott körére lehet felhasználni. Az alacsony kockázatra tekintettel nem tartozik továbbá a Törvényjavaslat hatálya alá a pénzügyi szolgáltató hitelreferencia szolgáltatása, valamint fizetési rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenysége.
A Törvényjavaslat kimondja továbbá, hogy a Törvényjavaslat hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag a felügyeleti tevékenysége, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol a Törvényjavaslat az MNB-t kifejezetten nevesíti (ezen rendelkezések a Törvényjavaslat pénzátutalásokat kísérő adatokra vonatkozó rendelkezései, az MNB által végzett pénzátutalási szolgáltatás nyújtására tekintettel).
Az Irányelv alapján a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a pénzügyi tevékenységgel csak alkalomszerűen vagy nagyon korlátozott mértékben foglalkozó természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek esetében alacsony a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása előfordulásának kockázata, nem tartoznak a törvény hatálya alá (amennyiben teljesülnek az Irányelvben részletesen meghatározott feltételek, követelmények). A Törvényjavaslatban nem indokolt élni ezen lehetőséggel, illetve a vonatkozó magyar jogszabályi rendelkezésekre tekintettel nem is lehetséges.
A Törvényjavaslat megállapítja a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2015/847 rendelet (a továbbiakban: 2015/847 rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket. (A 2015/847 rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, a tagállamoknak kizárólag a rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezések megalkotására van lehetőségük, kötelezettségük.) A 2015/847 rendelet végrehajtását biztosító részletszabályok a Törvényjavaslat későbbi szakaszában kerülnek meghatározásra, a 2. § azon szolgáltatókról rendelkezik, amelyek vonatkozásában ezen részletszabályok alkalmazandók. Ezen szabályozási koncepció indoka, hogy a jogalkalmazók számára áttekinthetővé, egyértelművé teszi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem érdekében teljesítendő kötelezettségeiket a Törvényjavaslat keretein belül. (A hatályon kívül kerülő 1781/2006/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezések is a Pmt. keretein belül kerültek meghatározásra ugyanezen megfontolások alapján.)
3-5. §
A Törvényjavaslat Értelmező rendelkezései a Törvényjavaslat alkalmazása szempontjából legfontosabb kategóriák, fogalmak magyarázatát tartalmazzák (szolgáltató; ügyfél; üzleti kapcsolat; ügyleti megbízás; tényleges tulajdonos; kockázatérzékenységi alapon történő megközelítés, pénzügyi információs egységként működő hatóság, stb.).
A Törvényjavaslat az Értelmező rendelkezések közé illesztett fogalmakkal (hitelintézet, pénzügyi szolgáltató, stb.) segíti az 1. §-ban meghatározott (új típusú) intézmény alapú hatály értelmezését és alkalmazását, ezen túlmenően az Értelmező rendelkezések között határozza meg a kockázatérzékenységi alapon történő megközelítés alapjait és a nemzeti kockázatelemzés fogalmát (amelyet olyan nemzeti szintű értékelésként definiál, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására). Ezen rendelkezések között kerül meghatározásra továbbá a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország definíciója is (amelyek a (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló bizottsági (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok). Ezen túlmenően az Irányelv rendelkezései és a Moneyval ajánlásai alapján a tényleges tulajdonos fogalma is pontosításra kerül (a fogalomba beillesztésre kerül az ellenőrzési jogkör egyéb módon történő gyakorlására utalás, valamint a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó speciális rendelkezések).
Az Irányelv kiterjeszti a hatályát a hazai kiemelt közszereplőkre is (amellyel megszűnik a külföldi és belföldi kiemelt közszereplők közötti megkülönböztetés) és fokozott ügyfél- átvilágítási intézkedések alkalmazását írja elő valamennyi kiemelt közszereplővel folytatott üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás vonatkozásában, valamint definiálja a kiemelt közszereplő fogalmát. Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Törvényjavaslat kiterjeszti hatályát a hazai kiemelt közszereplőkre. A kiemelt közszereplő kategóriát a következőképpen határozza meg: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél- átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el. Az Irányelv alapján ezen fogalommeghatározás egyes elemeinek követelményei is meghatározásra kerülnek (pontosan ki minősül fontos közfeladatot ellátó személynek, közeli hozzátartozónak és a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek). A Törvényjavaslat alapvetően a Pmt. rendszerét tartja fenn a fogalommeghatározás egyes elemei vonatkozásában. Változást jelent, hogy a hatékonyabb végrehajtás elősegítése érdekében a „fontos közfeladatot ellátó személy” kategóriái esetében a Törvényjavaslatban kifejezetten feltüntetésre kerülnek az Irányelvben meghatározott kategóriák (elősegítendő a külföldi kiemelt közszereplők esetében a rendelkezések gyakorlatban történő alkalmazhatóságát), majd valamennyi kategória mellett megjelölésre kerülnek a magyar sajátosságok is (a belföldi kiemelt közszereplőkre tekintettel). A kiemelt közszereplőre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók a kiemelt közszereplők közeli hozzátartozóira és a vele közeli kapcsolatban álló személyekre. A fokozott ügyfél-átvilágításra vonatkozó részletes rendelkezések a Törvényjavaslat későbbi fejezetében kerülnek meghatározásra.
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Törvényjavaslat kijelöli a felügyeletet ellátó szerveket, amelyek a felügyeleti tevékenység gyakorlása során biztosítják a szolgáltatók Törvényjavaslat rendelkezéseinek való megfelelését. A felügyeletet ellátó szervek a következők: az MNB (a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljárva); az állami adóhatóság; a Magyar Könyvvizsgálói Kamara; az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja (területi ügyvédi kamara); az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (területi közjegyzői kamara); Budapest Főváros Kormányhivatala (mint kereskedelmi hatóság); a pénzügyi információs egységként működő hatóság; a bizalmi vagyonkezelőkről és a tevékenységük szabályairól szóló törvény szerinti hivatal. A Törvényjavaslat ezen rendelkezései lényegében fenntartják a Pmt. jelenlegi rendszerét. A Törvényjavaslat későbbi szakaszaiban találhatóak meg a felügyelet ellátására vonatkozó részletes eljárási rendelkezések.
6–12. §
A Törvényjavaslat az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően részletes szabályokat határoz meg az ügyfél-átvilágítási kötelezettség vonatkozásában. A szolgáltató az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a következő esetekben köteles alkalmazni: az üzleti kapcsolat létesítésekor; a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; árukereskedő esetében a kétmillió- ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor (ezen két utóbbi esetben a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás esetén is, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer vagy kétmillió-hatszázezer forintot); háromszázezer forintot meghaladó összegű, a Rendelet 3. cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor; pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az átvilágításra még nem került sor; valamint ha kétség merül fel a korábban kapott ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban.
Az Irányelv szerint a tagállamok biztosítják, hogy a szerencsejáték-szervezők ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak, amennyiben a tagállam indokolt döntése alapján a nyereményfelvételnél, (esetlegesen a tét megtételénél vagy mindkettőnél) legalább 2 000 EUR összegű ügyletet hajtanak végre, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül-e sor. A Törvényjavaslat hatályának bővítése következtében a fogadás szervezés kapcsán speciális rendelkezés kerül bevezetésre az ügyfél- átvilágítási kötelezettség teljesítésére. A fogadást szervező szolgáltató abban az esetben köteles az ügyfél-átvilágítást lefolytatni, ha:
- a nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadásban résztvevő játékos 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó nyereményt kíván felvenni;
- (távszerencsejátéknak nem minősülő) hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadásban részt vevő játékos a játékosi egyenlegéről 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó összegben kifizetést kezdeményez.
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a fent meghatározott esetekben a szolgáltató a következő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni (alapesetben az ügyfél személyes megjelenésével): az ügyfél azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése; a tényleges tulajdonos azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése; adatrögzítés az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan; továbbá az üzleti kapcsolat folyamatos
figyelemmel kísérése (monitoring). A Törvényjavaslat az ügyfél-átvilágítási intézkedések tekintetében a Pmt. jelenlegi rendszerét tartja fenn, a szolgáltató azonban ezen ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése során adatvédelmi okokból a Törvényjavaslatban konkrétan meghatározott adatokat köteles rögzíteni és a Törvényjavaslatban meghatározott okiratok bemutatását köteles megkövetelni (a Törvényjavaslat tehát ebben a vonatkozásban a Pmt. jelenlegi – kockázatérzékenységi alapon minimum és maximum adatkört meghatározó – rendszeréhez képest új rendelkezéseket tartalmaz, a végrehajtás hatékonyabbá tétele és az adatvédelmi szabályok megfelelő érvényesülése érdekében).
A Törvényjavaslat fontos újítása, hogy kifejezetten lehetővé teszi – megfelelő garanciák biztosításával – az ügyfél-átvilágítást és üzleti kapcsolat létesítést személyes megjelenés nélkül is, feltéve, hogy ezen korszerű megoldás az ügyfél azonosításának elvégzését legalább egyenértékűen biztosítja a személyes azonosítással. Mindezek alapján az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzésére nemcsak az ügyfél személyes megjelenésével, hanem a szolgáltató által üzemeltetett – biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált – elektronikus hírközlő eszköz útján is lehetőség nyílik, a Törvényjavaslatban meghatározott esetekben. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán – a szektorok specifikus jellemzői figyelembe vételével – a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.)
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás kötelező eseteiben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt köteles azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. A szolgáltató az azonosítás érdekében a következő adatokat köteles rögzíteni: természetes személy esetén családi és utónevét, születési családi és utónevét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét (ennek hiányában tartózkodási helyét), azonosító okmányának típusát és számát; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében pedig a nevét és rövidített nevét, székhelyének és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, főtevékenységét, a képviseletére jogosultak nevét és beosztását, kézbesítési megbízottjának adatait, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát, adószámát. (A Törvényjavaslat az adószám rögzítését az átláthatóság biztosítása, valamint az adott jogi személy vagy jogi személységgel nem rendelkező szervezet tényleges működéséről történő információszerzés érdekében írja elő. A Törvényjavaslat (a Pmt. rendszeréhez képest változásként) nem tesz különbséget a belföldi és külföldi ügyfél esetében rögzítendő adatok között, azokat egységesen határozza meg, továbbá az új (kötelezően rögzítendő) adatkör a Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, az azonosítás hatékonyabbá tétele érdekében került meghatározásra.
A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató a Törvényjavaslatban meghatározott okiratok bemutatását köteles megkövetelni, amely okirat-kör lényegében megegyezik a Pmt.-ben jelenleg meghatározott személyazonosságot igazoló okiratok körével (személyi igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély stb.), valamint a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében meghatározott okiratokkal. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét is.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzésének megfelelő és teljes körű végrehajtása érdekében a rögzítendő adatokat tartalmazó, ügyfél által bemutatott okiratról köteles másolatot készíteni.
Ezen túlmenően a Törvényjavaslat alapján a játékkaszinót, kártyatermet működtető szolgáltató (a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az ügyfél- átvilágítási intézkedések során birtokába jutott adatok és a játékosi tranzakciók összekapcsolhatóságának biztosítása érdekében, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából) jogosult természetes személy ügyfele képmásának rögzítésére, tevékenységéről videofelvétel készítésére, valamint a képmás elektronikus nyilvántartási rendszerében történő tárolására. A játékkaszinók és kártyatermek jelenleg működő elszámolási rendszerét is figyelembe véve, illetve a felügyeleti szerv gyakorlati tapasztalatai alapján a Törvényjavaslat játékkaszinók és kártyatermek által rögzített videofelvételekre vonatkozóan 45 napos megőrzési határidőt ír elő speciális szabályként, mely időszak kellően hosszú időt biztosít a szolgáltató és a felügyeleti szerv részére az esetleges problémák észlelésére és az ilyen esetekben szükséges intézkedések megtételére anélkül, hogy az a tárhelykapacitás tekintetében irreális kötelezettségeket róna a kötelezett szolgáltatókra.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az ügyfél (annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő) azonosítását és személyazonosságának igazoló ellenőrzését nemcsak az ügyfél személyes megjelenésével, hanem az általa üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán – a szektorok specifikus jellemzői figyelembe vételével – a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.)
Az Irányelv kimondja a tényleges tulajdonos azonosításának kötelezettségét, továbbá megfelelő intézkedések meghozatalának kötelezettségét a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében. (A tényleges tulajdonos fogalma a Törvényjavaslat értelmező rendelkezései között került meghatározásra.) Az Irányelv alapján kötelező tehát az azonosítás, a személyazonosság igazoló ellenőrzése vonatkozásában viszont a megfelelő intézkedések meghozatalának megtörténtét kell igazolnia a szolgáltatónak.
A Pmt. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a Törvényjavaslat (a Pmt. jelenlegi rendszerét alapjaiban fenntartva) kis mértékben módosítja a tényleges tulajdonos azonosítására és személyazonossága igazoló ellenőrzésére vonatkozó eljárást. A Törvényjavaslat fenntartja a tényleges tulajdonosra vonatkozóan az ügyfél írásbeli nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét, fontos újítás azonban, hogy a nyilatkozat megtételére nemcsak (személyes megjelenéssel) írásban, hanem a szolgáltató által üzemeltetett – biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált – elektronikus hírközlő eszköz útján is lehetősége van az ügyfélnek. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán – a szektorok specifikus jellemzői figyelembe vételével – a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.)
A Törvényjavaslat (a nemzetközi követelményeknek való megfelelés érdekében, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján) továbbra is eltérő szabályokat határoz meg a természetes személy ügyfelek, valamint a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vonatkozásában. A természetes személy ügyfél kizárólag abban az esetben köteles a szolgáltató részére nyilatkozatot tenni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. Ezen esetben nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia: név, állampolgárság, születési hely és idő, lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely). Ezen túlmenően az ügyfél arról is köteles nyilatkozni, hogy tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. A szolgáltató kétség esetén a természetes személy ügyfelet ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, továbbá (a Moneyval vonatkozó ajánlásának is megfelelően) minden esetben köteles a nyilatkozatban megadott adatkör ellenőrzésére (okiratok vagy nyilvántartások alapján).
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője minden esetben köteles a tényleges tulajdonosára vonatkozóan nyilatkozatot tenni és nyilatkozatában a következő adatokat megadni: név, állampolgárság, születési hely és idő, lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely), a tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke (az értelmező rendelkezések között meghatározott tényleges tulajdonos fogalom alapján). Ezen túlmenően az ügyfél arról is köteles nyilatkozni, hogy tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Az adatok ellenőrzésére irányuló eljárás megegyezik a természetes személy ügyfél esetében alkalmazott eljárással. A szolgáltató kétség esetén a természetes személy ügyfelet ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, továbbá (a Moneyval vonatkozó ajánlásának is megfelelően) minden esetben köteles a nyilatkozatban megadott adatkör ellenőrzésére (okiratok vagy nyilvántartások alapján).
A Törvényjavaslat ezen túlmenően (kiegészítő megoldásként) lehetővé teszi a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél nyilatkoztatásának – kockázatérzékenységi megközelítés alapján történő – mellőzését, amennyiben a szolgáltató a Törvényjavaslatban meghatározott adatkört az ügyfél átvilágítása során részére bemutatott okiratok vagy nyilvántartások (nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult) alapján rögzíteni tudja. (Ezen esetben a szolgáltatónak dokumentálnia kell, hogy a Törvényjavaslatban meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél nyilatkoztatásának mellőzésével került sor.)
(A Törvényjavaslat tehát a tényleges tulajdonos vonatkozásában rögzítendő adatok kapcsán a Pmt. jelenlegi – kockázatérzékenységi alapon minimum és maximum adatkört meghatározó – rendszeréhez képest új rendelkezéseket tartalmaz, kötelezően rögzítendő megváltozott adatkörrel. A jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tényleges tulajdonosa vonatkozásában kialakított adatkör a tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartására – az ott nyilvántartott adatkörre – vonatkozó irányelvi rendelkezésekre tekintettel került kialakításra.)
Az Irányelv előírja az üzleti kapcsolat céljának és tervezett jellegének elemzését, az ezekről történő információszerzés kötelezettségét. A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan a következő adatokat köteles rögzíteni: üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát; ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét; a teljesítés körülményét (hely, idő, mód). A szolgáltató ezen túlmenően – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint az erre vonatkozó dokumentumok bemutatását is kérheti (amely információt kérés esetén az ügyfél köteles a szolgáltató rendelkezésére bocsátani), továbbá az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a (belső szabályzatában meghatározott) vezetője jóváhagyásához kötheti. (A szolgáltató az adott vezetőt – az értelmező rendelkezések alapján – a következő szempontok figyelembe vételével jelöli ki a belső szabályzatában: megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak; valamint megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket hozzon.)
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az üzleti kapcsolatra és ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítést és információkérést nemcsak az ügyfél személyes megjelenésével, hanem az általa üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán – a szektorok specifikus jellemzői figyelembevételével – a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.)
Az Irányelv alapján a Törvényjavaslat rendelkezik az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kíséréséről (monitoring), annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről (a jogszabályok alapján) rendelkezésre álló adataival. A Törvényjavaslat ezen túlmenően (a Pmt. rendelkezéseivel megegyező módon) kimondja, hogy a szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését (a belső szabályzatban meghatározott) megerősített eljárásban hajthatja végre (fokozott monitoring), valamint köteles különös figyelmet fordítani valamennyi (a belső szabályzatban meghatározott) összetett és szokatlan ügyleti megbízásra és pénzügyi műveletre.
Ezen utóbbi kötelezettség vonatkozásában a Törvényjavaslat az összetett és szokatlan ügyleti megbízásra utalás mellett a pénzügyi műveletre utalást a hatály alá tartozó szerencsejáték szervezőkre (Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező szolgáltatókra) tekintettel illeszti be, a kötelezettség ezen szolgáltatók által történő egyértelmű, hatékony végrehajtása érdekében. A Törvényjavaslat ezen túlmenően a hatály alá tartozó szerencsejáték szolgáltatók vonatkozásában valamennyi pénzügyi tranzakció hatékony nyomon követése érdekében kimondja, hogy a szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az egy naptári vagy játéknapon belül kétmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű pénzügyi műveletet végző ügyfél tevékenységét megerősített eljárásban követi nyomon. (Ezen rendelkezések megfelelnek a Moneyval országjelentésben megfogalmazott javaslatnak.)
Az Irányelv alapján a Törvényjavaslat rendelkezik továbbá az üzleti kapcsolatra vonatkozó információk (adatok és okiratok) naprakészen tartásának kötelezettségéről is (amely tekintetében alapvetően a Pmt. jelenlegi rendszerét kívánja fenntartani). Az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról; ha számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor, a szolgáltató köteles 30 napon belül írásban vagy a szerződésben meghatározott módon felhívni ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére.
Az üzleti kapcsolatra vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a meglévő ügyfélkör vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedések kockázatérzékenységi alapon, megfelelő időközönként történő elvégzése (amely szintén irányelvi kötelezettség) érdekében a Törvényjavaslat új rendelkezésként kimondja, hogy a szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján, de legalább ötévente – köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat (és amennyiben kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten köteles elvégezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket). A meglévő ügyfélkör esetében az ellenőrzés (és szükség esetén az ismételt ügyfél-átvilágítás) módját, az erre vonatkozó részletszabályokat (a felügyeletet ellátó szervek útmutatását figyelembe véve) a szolgáltató határozhatja meg (a belső szabályzatában).
A Törvényjavaslat a játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező szolgáltatók vonatkozásában speciális ügyfél-átvilágítási eljárást határoz meg (egyezően a Pmt. jelenlegi rendelkezéseivel).
A Törvényjavaslat alapján (a Pmt. jelenlegi rendszerét fenntartva) a szolgáltató az ügyfél- átvilágítást a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépéskor, illetve távszerencsejáték vagy online kaszinójáték esetében pedig a játékos nyilvántartásba vételekor végzi el. A Törvényjavaslat az Értelmező rendelkezések között határozza meg, hogy a játékkaszinók és kártyatermek ügyfelei esetében a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépés üzleti kapcsolat létesítésének tekintendő; távszerencsejátékot és online kaszinójátékot szervező szolgáltató ügyfele esetében pedig üzleti kapcsolat létesítésének a játékos nyilvántartásba vétele minősül. A szolgáltató tehát az első belépéskor vagy a játékos nyilvántartásba vétele során (tehát az üzleti kapcsolat létesítésekor) végzi el az ügyfél- átvilágítási intézkedéseket (az ügyfél azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése; a tényleges tulajdonos azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése; adatrögzítés az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan; továbbá ezt követően az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése).
13–14. §
Az Irányelv rendelkezései alapján a Törvényjavaslat kimondja, hogy a szolgáltató alapesetben az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Az Irányelvnek megfelelően a Törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról, hogy ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.
Az Irányelv az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzésének időpontja tekintetében kivételi lehetőségeket is ad a tagállamok számára, amely rendelkezéseket indokolt beépíteni a hazai szabályozásba (alapjaiban fenntartva ezáltal a Pmt. jelenlegi rendszerét). A szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése során is (az első ügyleti megbízás teljesítéséig) lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély.
A biztosító (az életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén) a kedvezményezett, illetve mindazok tekintetében, akik a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak és személyük a szerződés megkötésekor nem volt ismert, a személyazonosság igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően is (legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg, illetve azzal egyidejűleg, hogy a jogosult a szerződésből eredő jogait érvényesíti) lefolytathatja. A biztosító köteles azonban az üzleti kapcsolat létesítését megelőzően (az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosításán és személyazonosságának igazoló ellenőrzésén túlmenően) a szerződés megkötésekor ismert kedvezményezett, illetve a biztosító szolgáltatására jogosult nevét megállapítani, továbbá a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre, illetve a biztosító szolgáltatására jogosultra vonatkozó (a későbbi azonosításhoz szükséges) valamennyi információt rögzíteni.
A fizetési számla, valamint az ügyfélszámla, értékpapírszámla, és értékpapír-letéti számla nyitására jogosult szolgáltató (továbbá az egyéni számla megnyitására jogosult önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a tagi számla megnyitására jogosult foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény) jogosult a számla megnyitására, feltéve hogy biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő nem végezhet műveletet (önkéntes kölcsönös biztosító pénztár esetében az ügyfél és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban; foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetében a tag, a járadékos és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban).
A Törvényjavaslat alapján a bizalmi vagyonkezelő esetében is lehetőség van arra, hogy a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezett vonatkozásában a személyazonosság igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően (legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg, illetve azzal egyidejűleg, hogy a kedvezményezett a szerződésből eredő jogait érvényesíti) folytassa le. A bizalmi vagyonkezelő köteles azonban a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre vonatkozó, a későbbi azonosításhoz és a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információt rögzíteni.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása hatékonyabb megelőzése és megakadályozása, a készpénzhasználattal kapcsolatos kockázatok csökkentése, valamint a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízással kapcsolatos (Irányelv által meghatározott) ügyfél-átvilágítási kötelezettség hatékony és az adatvédelmi szempontoknak is megfelelő végrehajtása (és így az ezen ügyletekre vonatkozó adatok, információk megfelelő rögzítése) érdekében a hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak vonatkozásában a kis összegű készpénzbefizetések vonatkozásában a Törvényjavaslat adatrögzítési kötelezettséget ír elő. Ezen adatrögzítési kötelezettség vonatkozásában kivételt képeznek – kis összegű – pénzváltási tevékenység végzése esetén a hitelintézetek és a pénzváltó irodák, az aránytalan adminisztratív tehernövekedés elkerülése érdekében. Kiemelést érdemel azonban, hogy ezen szolgáltató kör vonatkozásában a Törvényjavaslat – a tevékenység kockázatainak csökkentése érdekében – jelentősen szigorúbb, fokozott ügyfél-átvilágítási követelményeket ír elő már háromszázezer forintot elérő összegű pénzváltás esetén, szemben azzal, hogy más szolgáltatók kizárólag a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízások teljesítésekor kötelesek az ügyfél- átvilágítási intézkedéseket alkalmazni. Kivételt képeznek továbbá az adatrögzítési kötelezettség alól a kis összegű készpénzbefizetések az életbiztosítási ágba tartozó biztosításokhoz kapcsolódóan, valamint a kis összegű az áru- vagy szolgáltatásnyújtás igénybevételére irányuló ún. „sárga csekken” és „fehér csekken” történő bankkártyás és készpénzbefizetések. A mentesség nem vonatkozik az egyéb pénzátutalásokra, így az alapítványok részére történő pénzutalásokra sem. E szabályozás a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem céljait teljes mértékben szem előtt tartva a kisebb kockázattal bíró ügyletek esetében a szolgáltatók és az ügyfelek adminisztratív terheinek, költségeinek csökkentését szolgálja. Kiemelést érdemel, hogy a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén azonban a szolgáltató a 300.000-Ft-ot el nem érő, belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő készpénzátutalás esetében is köteles a teljes körű ügyfél-átvilágítás elvégzésére. Azon esetekben, amikor nem áll fenn üzleti kapcsolat a szolgáltató és az ügyfél között, a szolgáltató az ügyfél által kezdeményezett valamennyi ügyleti megbízás, azaz a készpénzátutalás és a számlára történő közvetlen – pénzforgalmi szolgáltató igénybevétele nélküli – készpénzbefizetés teljesítésekor az ügyfélre és az ügyleti megbízásra vonatkozóan a következő adatokat köteles rögzíteni: természetes személy ügyfél esetében a nevét és születési helyét, idejét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a nevét és székhelyének (magyarországi fióktelepének) címét, valamint az ügyleti megbízás tárgyát és összegét; továbbá ezen adatok igazolására (a 7. § (3) bekezdésében) meghatározott okiratok bemutatását kérheti. (A szolgáltató azonban a megjelölt adatok rögzítésén és a meghatározott okiratok bemutatásának kérésén túlmenően nem köteles és jogosult a Törvényjavaslatban meghatározott további ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzésére.)
A ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízással kapcsolatos kötelezettség megfelelő végrehajtása érdekében a nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzők, valamint a Törvényjavaslat hatálya alá tartozó nem pénzügyi szolgáltatók (ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők; könyvvizsgálói tevékenységet végzők; könyvviteli [könyvelői], adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végzők; nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők; árukereskedők; bizalmi vagyonkezelők) vonatkozásában a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízások esetében mondja ki az ugyanezen adatok rögzítésére vonatkozó kötelezettséget és az okiratok bemutatásának kérésére vonatkozó lehetőséget.
15. §
Az Irányelvben kiemelt hangsúlyt kap a kockázatérzékenységi alapon történő megközelítés (a nemzeti kockázatelemzés megállapításainak figyelembevételével). A 3. pénzmosás elleni irányelv meghatározott esetekben egyszerűsített és fokozott ügyfél-átvilágítást írt elő, míg az Irányelv az adott tagállamra, illetve a szolgáltatókra bízza a potenciálisan alacsony vagy magas kockázattal járó helyzetek – ügylettípushoz, ügyféltípushoz, földrajzi területhez, termékhez, vagy szállítási csatornához kapcsolódó kockázatok – beazonosítását és kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy ennek megfelően alakítsák ki belső eljárásaikat.
Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás vonatkozásában az Irányelv nem határoz meg kötelező eseteket (termékeket, szolgáltatásokat, ügyfeleket), lehetőséget ad azonban továbbra is a tagállamoknak vagy szolgáltatóknak arra, hogy kellő biztosítékok mellett alacsony kockázatú területeket jelöljenek meg, ahol egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható. A tagállamok és a szolgáltatók az ügyféltípushoz, földrajzi területhez, valamint meghatározott termékekhez, szolgáltatásokhoz, ügyletekhez kapcsolódó kockázatok értékelésekor figyelembe kell, hogy vegyék a potenciálisan alacsony kockázattal járó helyzetekre vonatkozóan az Irányelv II. számú mellékletében meghatározott tényezőket. Az Irányelv alapján az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében is kötelező az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring) a gyanús ügyletek feltárása érdekében.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató a belső szabályzatában rögzíti azon alacsony kockázatú esetköröket, amelyek vonatkozásában (a szolgáltató belső kockázatértékelése alapján) egyszerűsített ügyfél-átvilágítás végzése indokolt. A szolgáltató ezen esetkörökben a belső szabályzatban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket és (kötelező jelleggel) az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését (monitoring) végzi el. A szolgáltató ezen túlmenően – az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához – köteles az ügyfélre vonatkozóan a Törvényjavaslat 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzíteni, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Törvényjavaslat 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
Ezen ügyfél-azonosító adatok rögzítésének és okiratok bemutatásának megkövetelése lehetővé teszi, hogy a szolgáltató megalapozott döntést hozhasson az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazásáról (mindez elősegíti az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás hatékony végrehajtását és lehetővé teszi az ügyfélre vonatkozó megfelelő adatkör – adatvédelmi szempontoknak is megfelelő – rögzítését). Amennyiben azonban a Törvényjavaslat rendelkezései és a belső szabályzatban rögzítettek alapján szükségessé válik az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazása, a szolgáltató nem köteles és jogosult a Törvényjavaslat ben meghatározott további ügyfél-átvilágítási intézkedések (például a tényleges tulajdonos azonosítása stb.) elvégzésére.
A Törvényjavaslat ezen rendelkezései alapján tehát (a Törvényjavaslat keretei között) az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetkörei és az ezen esetekben elvégzendő ügyfél-átvilágítási intézkedések szolgáltató specifikusan kerülhetnek kialakításra (tehát teljes mértékben figyelembe véve az adott szolgáltató ügyfeleit és termékei specifikus jellemzőit, valamint a szolgáltatói kockázatértékelés megállapításait). Az ezen esetköröket és a kapcsolódó eljárásrendet tartalmazó belső szabályzat kialakításához pedig a felügyeletet ellátó szerv ad szektor specifikus útmutatást. (Az útmutató fogalma a Törvényjavaslat értelmező rendelkezései között került meghatározásra, amely alapján az útmutató a felügyeletet ellátó szerv által az e törvény szerinti felügyeleti tevékenysége keretében a szolgáltatók számára kiadott, iránymutatást tartalmazó – a Törvényjavaslat által konkrétan meghatározott – dokumentum.)
Az egyszerűsített ügyfél-átvilágításhoz kapcsolódóan a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit meghatározó miniszteri rendelet rendelkezik arról, hogy az egyszerűsített ügyfél- átvilágítás esetköreit és belső eljárási rendjét a szolgáltató a rendelet mellékletében felsorolt, alacsony kockázatra vonatkozó tényezők (amelyek az Irányelv II. számú mellékletében meghatározott tényezők alapul vételével kerülnek kialakításra) alapján határozza meg. A rendelet ezen túlmenően konkrét esetköröket (termék- és ügyfél-típusokat) is meghatároz, amelyek vonatkozásában a szolgáltató jogosult az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazására.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási intézkedéseket nemcsak az ügyfél személyes megjelenésével, hanem az általa üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán – a szektorok specifikus jellemzői figyelembe vételével – a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.)
Az Irányelv az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás vonatkozásában egy konkrét esetkört fogalmaz meg (a tagállam számára döntési lehetőségként, a kockázatértékelés alapján): az elektronikus pénz, amennyiben az mindenben megfelel az Irányelvben (taxatíve) meghatározott kockázatot mérséklő feltéteknek. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazása esetében az elektronikus pénz vonatkozásában a szolgáltató az ügyfél-átvilágítási intézkedések közül csak az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését (monitoring) köteles elvégezni.
Az Irányelv rendelkezései alapján a Törvényjavaslat kimondja, hogy elektronikus pénz esetén a szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmaz (azaz csak az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését (monitoring) köteles elvégezni, valamint – az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához – köteles az ügyfélre vonatkozóan a Törvényjavaslat 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzíteni, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Törvényjavaslat 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását megkövetelni), abban az esetben, ha a Törvényjavaslatban meghatározott (konjunktív) feltételek fennállnak (az elektronikus pénz tárolására szolgáló készpénz helyettesítő fizetési eszköz nem újra feltölthető vagy újra feltölthető, de legfeljebb havi hatvanötezer forint összegű – kizárólag Magyarország területén kezdeményezhető fizetési műveletre vonatkozó – felső korláttal rendelkezik; az elektronikus pénz elektronikusan tárolt mindenkori összege nem haladja meg a hatvanötezer forintot; az elektronikus pénz kizárólag áru vagy szolgáltatás vásárlására használható; az elektronikus pénzen tárolt összeg elektronikus pénz terhére nem tölthető fel; valamint az elektronikus pénzt olyan üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás keretében bocsátották ki, amely vonatkozásában – a 7–10. §-ban meghatározott – valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedés elvégzésre került.)
A Törvényjavaslat kimondja tovább, hogy a szolgáltató (a 7–10. §-ban meghatározott) valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az elektronikuspénz-birtokos által a részére kibocsátott összegből készpénzben kivett vagy készpénzre beváltott összeg meghaladja a huszonötezer forintot.
Elektronikus pénz esetében a szolgáltató (ha a Törvényjavaslatban meghatározott feltételek fennállnak) az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti. (Ezen esetben az a körülmény, hogy az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, nem keletkeztet fokozott ügyfél-átvilágítási kötelezettséget.)
16–21. §
Az Irányelv (a kockázatérzékenységi alapon történő megközelítéssel összhangban) a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és üzleti kapcsolatok, ügyletek tekintetében fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő. Az Irányelv alapján a tagállamok a következő esetekben kötelesek előírni a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását (a kockázatok megfelelő kezelése és enyhítése céljából): harmadik országbeli intézményekkel folytatott, határon átnyúló levelezőbanki kapcsolatok, valamint a kiemelt közszereplőkkel folytatott ügyletek vagy üzleti kapcsolatok (külön kiemelve az életbiztosítás és/vagy egyéb befektetéshez kapcsolódó biztosítási kötvény kiemelt közszereplő kedvezményezettjeit); ha az ügyfél kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik vagy abban telepedett le; továbbá egyéb, a tagállamok vagy a szolgáltatók által – belső eljárásaik alapján – magasabb kockázatot jelentő esetek. Az Irányelv a harmadik országbeli intézményekkel folytatott, határon átnyúló levelező banki kapcsolatok, valamint a kiemelt közszereplőkkel folytatott ügyletek vagy üzleti kapcsolatok esetében konkrét intézkedés-típusokat is meghatároz. A potenciálisan magas kockázattal járó helyzetekre az irányelv III. számú melléklete határoz meg bizonyos figyelembe veendő tényezőket. (Az Irányelv többek között nem követeli meg a szolgáltatóktól az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek teljesítés kapcsán az ügyfél személyes megjelenését. Az Irányelv a tagállamra bízza, hogy az egyes esetekben a tagállam, vagy a szolgáltató előírja, megköveteli-e a személyes megjelenést és adott esetben kockázatérzékenységi alapon egyszerűsített, normál, vagy fokozott ügyfél-átvilágítást végez. A nem személyes megjelenéssel létrejött üzleti kapcsolatok vagy ügyletek (bizonyos biztonsági óvintézkedések, pl. elektronikus aláírás nélkül) a magasabb kockázatra vonatkozó tényezők egyike a III. számú mellékletben.)
A Törvényjavaslat az Irányelv alapján a következő esetekben mondja ki a fokozott ügyfél- átvilágítási intézkedések alkalmazásának kötelezettségét és a kapcsolódó intézkedéseket: amennyiben az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából; külföldi székhelyű szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítése; kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítése vagy ügyleti megbízás teljesítése (külön kiemelve a biztosítások esetén a kiemelt közszereplő kedvezményezetteket vagy szolgáltatásra jogosultakat); illetve a pénzváltó irodák esetében. Ezen esetekben a Törvényjavaslatban (7-11. §) meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedés elvégzése kötelező és ezek mellett kerül sor további (a Törvényjavaslatban ez egyes esetek vonatkozásában konkrétan meghatározott) intézkedések végrehajtására. (A Törvényjavaslat alapjaiban fenntartja a Pmt.-ben jelenleg megfogalmazott kötelező esetköröket, bizonyos részletszabályok Irányelvnek és a kockázatoknak megfelelő módosításával.)
A Törvényjavaslat a fentieken túlmenően fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását írja elő, ha a szolgáltató ügyfele stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik, valamint a szolgáltató belső szabályzatában rögzített esetkörökben. A szolgáltató ezen esetekben a belső szabályzatában meghatározott ügyfél- átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni. A stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat a Törvényjavaslat az értelmező rendelkezések között definiálja (a (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló bizottsági (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok).
A fokozott ügyfél-átvilágításhoz kapcsolódóan a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit meghatározó miniszteri rendelet rendelkezik arról, hogy a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreit és belső eljárási rendjét a szolgáltató a rendelet mellékletében felsorolt, magasabb kockázatra vonatkozó tényezők (amelyek az Irányelv III. számú mellékletében meghatározott tényezők alapul vételével kerülnek kialakításra) alapján határozza meg.
Ezen túlmenően a (szolgáltató-specifikus) esetköröket és a kapcsolódó eljárásrendet tartalmazó belső szabályzat kialakításához a felügyeletet ellátó szerv ad szektor specifikus útmutatást.
Amennyiben az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, a Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az ügyfél-azonosító adatokat tartalmazó okiratok hiteles másolatának benyújtását köteles megkövetelni az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából. Az okirat hiteles másolatának bekérése mellőzhető, ha a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során a belső szabályzatában rögzített fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket végzi el (amelyeknek kétséget kizáró módon alkalmasnak kell lenniük az ügyfél-átvilágítás elvégzésére és meg kell felelniük a felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban foglaltaknak). A szolgáltató ezen túlmenően az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az általa üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
A Törvényjavaslat ezen rendelkezései fenntartják tehát az okiratok hiteles másolatának bekérésére vonatkozó lehetőséget/kötelezettséget (a Pmt. jelenlegi rendelkezéseivel azonos módon), lehetővé teszik azonban, hogy a szolgáltató döntése alapján a fokozott ügyfél- átvilágítási intézkedések a belső szabályzatban szolgáltató specifikusan is kialakításra kerülhessenek (teljes mértékben figyelembe véve ezáltal az adott szolgáltató ügyfeleit és termékei specifikus jellemzőit, valamint a szolgáltatói kockázatértékelés megállapításait). A Törvényjavaslatban meghatározott alap-kritériumoknak megfelelő elektronikus hírközlő eszköz, annak pontos technikai paraméterei is szektor és szolgáltató specifikusan kerülhetnek kialakításra, (a technikai részletszabályok és az egyes megoldások elfogadhatósága vonatkozásában) a felügyeletet ellátó szerv útmutatásai, jóváhagyása alapján.
A Törvényjavaslat ezen rendelkezései mind a belföldön, mind a külföldön tartózkodó távollévő ügyfél vonatkozásában alkalmazandóak.
A Törvényjavaslat a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei között fenntartja az ügyfélszámla (értékpapírszámla, valamint az értékpapír letéti számla) megnyitása vonatkozásában a Pmt. jelenlegi rendelkezései által meghatározott lehetőséget, amennyiben az ügyfél nem jelenik személyesen azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából. Az ügyfélszámlát vezető szolgáltató számára lehetőség nyílik arra, hogy az igazolt fizetési számlát vezető szolgáltatótól információt kérjen az ügyfél azonosító adatairól annak érdekében, hogy az ügyfélnek a számára megadott azonosító adatait az igazolt fizetési számla azonosító adataival összevethessék és az egyezőséget ellenőrizhessék. A Törvényjavaslat pontosan meghatározza az igazolt számlát vezető pénzintézettel (szolgáltatóval) való kapcsolatfelvétel tartalmát, a válaszadási határidőt és (adatvédelmi megfontolások alapján) előírja azt is, hogy a megkeresett pénzintézet (szolgáltató) a kapott adatokat köteles megsemmisíteni, ha azok nem az ő ügyfelére vonatkoznak.
A Törvényjavaslat alapján a hitelintézet és pénzügyi szolgáltató a külföldi székhelyű szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítését megelőzően az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése mellett a következő kiegészítő kötelezettségeknek köteles eleget tenni: köteles feltáró elemzést készíteni (a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszer felmérése és értékelése céljából); köteles meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató elvégezte a levelezőszámlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint ezen üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri; köteles meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat; köteles a levelező kapcsolat létesítéséhez a belső szabályzatában kijelölt vezetője jóváhagyását megszerezni. A Törvényjavaslat (az Irányelvnek megfelelően) rendelkezik továbbá a fiktív bankkal történő levelező kapcsolat létesítésének és fenntartásának tilalmáról. A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján jogosult meghatározni, hogy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítése előtt alkalmazza-e ezen fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
A levelező kapcsolat (pontosított) fogalma a Törvényjavaslat értelmező rendelkezései között került meghatározásra. A Törvényjavaslat ebben a vonatkozásban az Irányelvhez képest szigorúbb rendelkezéseket határoz meg azáltal, hogy – a gyakorlati tapasztalatok alapján, a magas kockázatra tekintettel – valamennyi külföldi székhelyű szolgáltatóval létesített levelező kapcsolat esetében kimondja a fokozott ügyfél-átvilágítás kötelezettségét (az Irányelv kizárólag a harmadik országbeli intézményekkel folytatott, határon átnyúló levelezőbanki kapcsolatok vonatkozásában rendelkezik erről).
A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a Törvényjavaslat (a Pmt. jelenlegi rendszerét alapjaiban fenntartva) kis mértékben módosítja a kiemelt közszereplők vonatkozásában a fokozott ügyfél-átvilágítási eljárást (azon túlmenően, hogy a Törvényjavaslat kiterjeszti hatályát a külföldi kiemelt közszereplők mellett a belföldi kiemelt közszereplőkre is). A Törvényjavaslat fenntartja a nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettséget: valamennyi természetes személy ügyfél köteles a szolgáltató részére nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen minőségben (a Törvényjavaslatban megjelölt mely kategória alapján), valamint a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat is. Fontos újítás azonban, hogy a nyilatkozat megtételére nemcsak (személyes megjelenéssel) írásban, hanem a szolgáltató által üzemeltetett – biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált – elektronikus hírközlő eszköz útján is lehetősége van az ügyfélnek. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán – a szektorok specifikus jellemzői figyelembe vételével – a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.)
A szolgáltató köteles intézkedéseket tenni ezen nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. A Törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról, hogy kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor, továbbá a szolgáltató az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését (monitoring) megerősített eljárásban hajtja végre. (Egyebekben a kiemelt közszereplők vonatkozásában valamennyi további ügyfél- átvilágítási intézkedést köteles a szolgáltató elvégezni.)
A Törvényjavaslat ezen túlmenően (kiegészítő megoldásként) lehetővé teszi az ügyfél nyilatkoztatásának mellőzését, amennyiben a szolgáltató a Törvényjavaslatban meghatározott adatkört (az ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül-e, illetve a pénzeszközök forrására vonatkozó információk) az ügyfél átvilágítása során részére bemutatott okiratok vagy nyilvántartások (nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult) alapján rögzíteni tudja. (Ezen esetben a szolgáltatónak dokumentálnia kell, hogy a Törvényjavaslatban meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél nyilatkoztatásának mellőzésével került sor.)
A kiemelt közszereplők azonosítása vonatkozásában (az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően) Törvényjavaslat ezen túlmenően kimondja, hogy a természetes személy ügyfél köteles a biztosító részére (a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén) nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen minőségben (a Törvényjavaslatban megjelölt mely kategória alapján). A Törvényjavaslat alapján az ügyfél a nyilatkozatot az üzleti kapcsolat létesítését követően is megteheti (legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg, illetve azzal egyidejűleg, hogy a biztosítás egészben vagy részben engedményezésre kerül). A szolgáltató – ha a nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni ezen nyilatkozat (jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető) nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Ezen esetben az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató belső szabályzatában meghatározott vezetője tájékoztatását követően kerülhet sor, továbbá a szolgáltató az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését (monitoring) megerősített eljárásban hajtja végre.
A Törvényjavaslat (kiegészítő megoldásként) ezen esetben is lehetővé teszi az ügyfél nyilatkoztatásának mellőzését, amennyiben a szolgáltató a Törvényjavaslatban meghatározott adatkört az ügyfél átvilágítása során részére bemutatott okiratok vagy nyilvántartások alapján rögzíteni tudja (és dokumentálja, hogy az adatrögzítésre az ügyfél írásbeli nyilatkoztatásának mellőzésével került sor.)
A Törvényjavaslat alapján fokozott ügyfél-átvilágítást kell továbbá alkalmazni pénzváltási tevékenység végzése során. A hitelintézet és a pénzváltó iroda által a pénzváltási tevékenység végzése során létrejövő ügyleti kapcsolat esetében már a háromszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén köteles a szolgáltató az ügyfelet – a Törvényjavaslat 7. § (2) bekezdésében – meghatározott valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani, köteles továbbá a személyazonosság igazoló ellenőrzését, a tényleges tulajdonos azonosítását és személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint az ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítést elvégezni. Az ügyleti bizonylaton a következő adatokat kell feltüntetni: természetes személy esetén a nevét, valamint azonosító okmányának típusát és számát; jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig a nevét, székhelyét (külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét), továbbá cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a háromszázezer forintot.
22–24. §
Az Irányelv (az üzleti késedelmekhez és a hatékonyság csökkenéséhez vezető ismételt ügyfél-átvilágítási eljárás elkerülése érdekében) lehetővé teszi a más szolgáltató által elvégzett ügyfél- átvilágítás eredményének elfogadását. Az Irányelv alapján a tagállamok megengedhetik az Irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek számára, hogy harmadik személyekre hagyatkozzanak az ügyfél-átvilágítási intézkedések teljesítése tekintetében. (Az ügyfél- átvilágítási követelmények teljesítése vonatkozásában azonban a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.)
Az Irányelv (a 3. pénzmosás elleni irányelv rendelkezéseihez képest lényeges változásként) nem differenciál az egyes szolgáltató-típusok között, a szolgáltató bármely más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét jogosult átvenni, amennyiben ezen szolgáltató megfelel az Irányelvben a „harmadik fél” vonatkozásában meghatározott követelményeknek. Az Irányelv alapján a szolgáltató nem jogosult azonban az ügyfél-átvilágítás eredményének átvételére olyan szolgáltatótól, amelynek székhelye, fióktelepe vagy telephelye kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban található. Ezen tilalom alól a tagállamok mentesíthetik az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező szolgáltatók fióktelepeit és leányvállalatait, ha azok megfelelnek az Irányelvben meghatározott csoportszintű politikáknak.
A Törvényjavaslat alapján valamennyi szolgáltató jogosult elfogadni a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményeit, ha az ügyfél-átvilágítást: Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el; vagy (a Törvényjavaslatban meghatározott követelményeknek megfelelő) harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el. Ha az ügyfél-átvilágítást harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, akkor ezen szolgáltatónak a következő követelményeknek kell megfelelnie: az e Törvényjavaslatban megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e Törvényjavaslatban megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor; vagy székhelye (fióktelepe, telephelye) olyan harmadik országban van, amely az e Törvényjavaslatban meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató nem jogosult elfogadni az ügyfél-átvilágítás eredményét, ha azt olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, amely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül. Ezen tilalom nem vonatkozik azonban az ügyfél-átvilágítás eredményének a Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban található fióktelepétől és leányvállalatától történő átvételére, abban az esetben, ha a fióktelep vagy leányvállalat megfelel a Törvényjavaslatban meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak.
A Törvényjavaslat alapján a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására az érintett ügyfél hozzájárulása esetén kerülhet sor. A szolgáltató (a Törvényjavaslatban meghatározott feltételek fennállása esetén), ha más szolgáltatóval az ügyfél- átvilágítás eredményének a rendelkezésre bocsátásáról megállapodott, a más szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében rögzített adatot (valamint az egyéb dokumentáció másolatát) – az érintett ügyfél hozzájárulása esetén – haladéktalanul köteles más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. A Törvényjavaslat alapján az ügyfél-átvilágítás teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.
A Törvényjavaslat alapján a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandóak a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre (az ügyfél-átvilágítás eredményének rendelkezésre bocsátása és elfogadása vonatkozásában a kiszervezett tevékenységet végző és az ügynök a szolgáltató részének minősül).
25. §
Az Irányelv alapján az EU területén bejegyzett jogi entitások kötelesek a tényleges tulajdonosaikról megfelelő, pontos és naprakész információkat nyilvántartani, és ezen információkat kötelesek a szolgáltatók részére átadni az ügyfél-átvilágítás során. Bizalmi vagyonkezelők esetében e tényleges tulajdonosi információk kiterjednek a vagyonrendelőre, a vagyonkezelő(k)re, a vagyonkezelést ellenőrző személyekre, a kedvezményezettre vagy a kedvezményezettek csoportjára, valamint a kezelt vagyon fölött tényleges irányítást gyakorló más természetes személy adataira is. A tényleges tulajdonosi információkhoz az illetékes hatóságok és a pénzügyi információs egységek időben hozzá kell férjenek. Az Irányelv egy központi adatbázis létrehozását is előírja a megfelelő, pontos és naprakész tényleges tulajdonosi információk nyilvántartása céljából, mely kiterjed a bizalmi vagyonkezelőkre is, feltéve, hogy e tevékenység adóügyi következményekkel jár.
A Törvényjavaslat az értelmező rendelkezések és az ügyfél-átvilágítási intézkedések között rögzíti a tényleges tulajdonos fogalmával és azonosításával kapcsolatos kötelezettségeket az Irányelv rendelkezéseivel összhangban.
Az irányelvi kötelezettségek teljesítése érdekében a Törvényjavaslat a szolgáltató feladatává teszi, hogy az ügyfél tényleges tulajdonosának azonosítása során minden nem természetes személy ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozóan rögzítse a Törvényjavaslat által előírt adatkört és annak leellenőrzését követően ezen adatokat haladéktalanul továbbítsa a külön jogszabály alapján létrehozott központi nyilvántartás számára, feltéve, hogy ezen adatok még nem szerepelnek benne.
Az Irányelv értelmében a felállított központi adatbázis tartalmához az illetékes hatóságok és a pénzügyi információs egységek időben és korlátozás nélkül hozzá kell férjenek, míg a szolgáltatók hozzáférését az ügyfél-átvilágítás keretében szükséges biztosítani. Harmadik személyek azonban csak abban az esetben igényelhetnek adatot ebből az adatbázisból, ha bizonyítani tudják az adatok megismeréséhez fűződő jogos érdeküket és ebben az esetben is kizárólag a tényleges tulajdonos névére, születési évére és hónapjára, állampolgárságára, a tartózkodási helye szerinti ország nevére, valamint a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegére és mértékére vonatkozó adatokhoz férhetnek hozzá. A bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó információk esetében nem biztosít az Irányelv hozzáférést e harmadik személyeknek sem. Az adatbázishoz való hozzáférésre egyebekben a hatályos adatvédelmi rendelkezések irányadóak és a hozzáférést az országok online regisztrációhoz és/vagy díjfizetéshez is köthetik ebben az esetben. Az Irányelv alapján az adatbázisban szereplő információkat az illetékes hatóságok és a pénzügyi információs egységek időben továbbítják más tagállamok illetékes hatóságainak és pénzügyi információs egységeinek.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az ügyészség és a bíróság korlátozás nélkül, az e Törvényjavaslatban foglalt feladatai ellátása érdekében a felügyeletet ellátó szerv mint illetékes hatóság és a szolgáltató közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a felállítandó központi nyilvántartáshoz. Az Irányelvvel összhangban a bizalmi vagyonkezelő tényleges tulajdonosára vonatkozó adatok kivételével harmadik személy kizárólag egyedi adatszolgáltatási kérelemmel igényelhet adatot, és az adat felhasználásának célját, valamint az adat megismeréséhez fűződő jogos érdekét okirattal kell igazolnia, továbbá a külön jogszabályban előírt feltételeknek is meg kell feleljen.
Az Irányelv kiemeli, hogy a szolgáltatók az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása, így az ügyfél tényleges tulajdonosának beazonosítása során nem hagyatkoznak kizárólag erre a központi nyilvántartásra. A Törvényjavaslat ezen előírásra tekintettel rendelkezik az ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozó információk szolgáltató általi ellenőrzésével kapcsolatos feladatokról.
Az Irányelv előírja továbbá, hogy a bizalmi vagyonkezelők kötelesek közölni a szolgáltatókkal ilyen jellegű jogállásukat, és kötelesek időben hozzáférést biztosítani a tényleges tulajdonosi információikhoz amint egy szolgáltató ügyfelei lesznek. A Törvényjavaslat ezt a kötelezettséget a bizalmi vagyonkezelő tényleges tulajdonosi fogalma és a tényleges tulajdonos azonosítása kapcsán rögzített kötelezettségek teljesítésével kívánja biztosítani.
Az Irányelv a központi nyilvántartáshoz való szolgáltatói hozzáférésnek, illetve harmadik személy hozzáférésének biztosítása alól szűk körben kivételt is enged, amikor eseti alapon részben vagy egészben felmentést lehet adni a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkhoz való hozzáférésre vonatkozóan: (1) ha a tényleges tulajdonost csalás, emberrablás, zsarolás, erőszak vagy megfélemlítés kockázatának tenné ki, vagy (2) ha a tényleges tulajdonos kiskorú vagy egyéb okból cselekvőképtelen. Ez nem vonatkozik a hitelintézetekre és pénzügyi intézményekre, valamint a jogi hivatások képviselőire, ha azok köztisztviselők.
Ezzel összhangban a szolgáltatónak – kivéve az e Törvényjavaslat szerinti pénzügyi szolgáltatatási tevékenységet végző szolgáltatókat – valamint harmadik személynek a központi nyilvántartáshoz való hozzáférése kivételesen, eseti jelleggel, részlegesen vagy teljesen korlátozható, ha a) a tényleges tulajdonos adataihoz való hozzáférés a tényleges tulajdonos személye vagy vagyona elleni bűncselekmény elkövetésének veszélyével járna; b) a tényleges tulajdonos kiskorú személy vagy egyéb okból cselekvőképtelen. Az ügyvéd és a közjegyző, mint a jogi hivatások hazai képviselői nem lehetnek Magyarországon ilyen minőségükben köztisztviselők, ezért rájuk vonatkozó kitételt a Törvényjavaslat nem tartalmaz.
A Törvényjavaslat végül egyértelműsíti, hogy a nem természetes személy ügyfelek tényleges tulajdonosára vonatkozóan előírt adatok, információk nyilvántartásával kapcsolatos részletszabályokat a tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartásáról szóló jogszabály fogja tartalmazni, amely rendelkezik magának a nyilvántartásnak a létrehozásáról is.
26. §
A Törvényjavaslat megállapítja a 2015/847 rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
A rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, így a rendeleti formának köszönhetően nem szükséges a 2015/847 rendelet magyar jogszabályokba történő külön átültetése. Mindazonáltal bizonyos cikkek esetében lehetőséget biztosít a tagállamoknak az alapszabályoktól eltérő, az alkalmazást könnyítő rendelkezések életbe léptetésére. A 2015/847 rendelet továbbá a tagállamra ruház bizonyos végrehajtási jogköröket a rendelet tagállami érvényesülése érdekében.
A Törvényjavaslat kijelöli a 2015/847 rendelet előírásai betartásának hatékony ellenőrzése és a szankciók alkalmazása céljából „a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni rendelkezéseknek való megfelelés monitoringjáért felelős illetékes hatóságot” Magyarországon, amelyek a Felügyelet (azaz a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB) és az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egység. A Törvényjavaslat megnevezi továbbá a „pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelem területén illetékes tagállami hatóságot”, valamint az „illetékes hatóságot” is, amelyek szintén a Felügyelet és a pénzügyi információs egység.
A Törvényjavaslatban meghatározásra kerülnek a 2015/847 rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó eljárásra, szankciókra és a szükséges intézkedések megtételére vonatkozó szabályok. Az illetékes hatóságok kötelesek hatékonyan ellenőrizni a rendelet előírásainak betartását, a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. (A tagállamok legkésőbb 2017. június 26-ig kötelesek értesíteni a Bizottságot, valamint az európai felügyeleti hatóságok Vegyes Bizottságát a szankciókra vonatkozó szabályokról.)
Az ellenőrzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el (az MNBtv.-ben meghatározott eltérésekkel). A 2015/847 rendelet előírásainak megsértése, illetőleg az abban meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a Törvényjavaslat megsértése esetére meghatározott valamennyi intézkedést alkalmazhatja, valamint megtilthatja a szolgáltatónak a jogsértő állapot fennállása alatt a pénzátutalási tevékenység végzését.
Az ellenőrzés során a pénzügyi információs egység a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el, és a 2015/847 rendelet előírásainak megsértése, illetőleg az abban meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a szolgáltatót figyelmeztetheti vagy kötelezheti a jogsértés megszüntetésére. A Törvényjavaslat rendelkezései alapján tehát a pénzügyi információs egység korlátozottabban alkalmazhatja a Törvényjavaslatban meghatározott (a Törvényjavaslat megsértése esetére előírt) intézkedéseket. A pénzügyi információs egység (többek között) nem szabhat ki bírságot (az egyéb, a hatály alá tartozó szolgáltatóktól eltérően) az MNB-re a jegybank intézményi függetlensége megsértésének elkerülése érdekében, továbbá nem gyakorolja azon jogát sem az MNB tekintetében, amelynek megfelelően megtilthatja a szolgáltatónak a jogsértő állapot fennállása alatt a pénzátutalási tevékenység végzését. (Ennek indoka, hogy a jegybanki pénzátutalási tevékenység nem választható el a jegybank egyéb, az MNB törvényben meghatározott alapvető feladataitól.)
A 2015/847 rendelet által meghatározott pénzösszeg euróértékének kiszámításakor a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján a MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmaznia a fizetési szolgáltatónak. (Tekintettel arra, hogy a Törvényjavaslat rendelkezései nem lehetnek ellentétesek az 2015/847 rendelet rendelkezéseivel, nincs lehetőség az euróban meghatározott összeg értékétől eltérő forint-összeg meghatározására. Ezen megoldás előnye, hogy követi a jelenlegi hazai gyakorlatot, továbbá rugalmasan követi az árfolyamváltozásokat.)
A 2015/847 rendelet rendelkezésének megfelelően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a 2015/847 rendeletet olyan, az adott tagállamon belüli pénzátutalásokra, amelyek egy kedvezményezettnek a kizárólag az áru- és szolgáltatásnyújtásért történő fizetést lehetővé tevő számlájára irányulnak, amennyiben: a) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az Irányelv hatálya alá tartozik; b) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója egy egyedi azonosító segítségével képes nyomon követni a pénzátutalást – a kedvezményezetten keresztül – attól a jogi vagy természetes személytől, aki vagy amely a kedvezményezettel az áru- és szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan megállapodást kötött; és c) az átutalt összeg nem haladja meg az 1000 eurót. A Törvényjavaslatban meghatározásra kerül, hogy Magyarország élni kíván az adott mentesítési lehetőséggel.
27. §
Az Irányelv előírja a tagállamok, a felügyeletet ellátó hatóságok és a hatály alá tartozó szolgáltatók számára a kockázatok értékelését és az e kockázatokkal arányos, megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalát, összhangban az elkészítendő, majd folyamatosan felülvizsgálandó nemzeti kockázatelemzés eredményeivel, megállapításaival. Az Irányelv az adott tagállamra, illetve a szolgáltatókra bízza a potenciálisan alacsony vagy magas kockázattal járó helyzetek beazonosítását és kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy ennek megfelelően alakítsák ki belső eljárásaikat.
A Törvényjavaslat az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően új kötelezettségeket vezet be a belső kockázatértékelés elkészítésére és a belső szabályzatban rögzítendő – a szolgáltató jellegével és méretével arányos – kockázatalapú belső eljárásrend meghatározására.
A Törvényjavaslat előírja a szolgáltató részére, hogy a belső kockázatértékelés során azonosítsa és értékelje a rá jellemző a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni tevékenységgel összefüggésben felmerült és folyamatosan felmerülő (tényleges és potenciális) kockázatokat. A szolgáltató saját kockázatainak azonosítása és értékelése érdekében köteles figyelembe venni az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellegével és összegével, az ügyféllel, termékkel, szolgáltatással, földrajzi területtel és alkalmazott eszközzel kapcsolatos kockázati tényezőket. A belső kockázatértékelést a szolgáltató köteles írásban rögzíteni (a belső szabályzathoz kapcsolódóan), naprakészen tartani, és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani az engedélyezési, illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során.
A belső kockázatértékelés elkészítése mellőzhető, ha a felügyeletet ellátó szerv a szolgáltató részére rendelkezésre bocsátott útmutatóban ezt a lehetőséget biztosítja.
Az Irányelv alapján a Törvényjavaslat meghatározza valamennyi szolgáltató részére a kockázatalapú belső eljárásrend belső szabályzatban történő rögzítési kötelezettségét a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében.
A szolgáltató a belső kockázatértékelés, valamint a belső eljárásrend meghatározása során köteles figyelembe venni a kormányzati szintű nemzeti kockázatértékelés eredményeit. A belső kockázatértékelés és a kockázatalapú belső eljárásrend a szolgáltató belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően alkalmazható. A Törvényjavaslat rendelkezik továbbá a kockázatok, és trendek nyomon követéséről, illetve a belső eljárásrend folyamatos felülvizsgálatáról.
28. §
Az Irányelv és a Moneyval ajánlások a felügyeletet ellátó hatóságok szintjén is megkövetelik a kockázatok értékelését és az e kockázatokkal arányos, megfelelő kockázatalapú felügyeleti eljárás kialakítását.
Ennek megfelelően a Törvényjavaslat előírja, hogy a felügyeletet ellátó szerv köteles a szolgáltató vagy szektor jellege és mérete, valamint a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján – a szolgáltató jellegével és méretével arányosan – felügyeleti kockázatértékelést készíteni. A felügyeleti kockázatértékelés során a felügyeletet ellátó szerv figyelembe veszi a kormányzati szintű nemzeti kockázatértékelés eredményeit. A Törvényjavaslat meghatározza továbbá a felügyeleti tevékenység gyakorlásához a felügyeleti eljárásrend rögzítésének a kötelezettségét, amely a felügyeleti kockázatértékelésen alapul.
29. §
Az Irányelv rendelkezései alapján a Törvényjavaslat rögzíti a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter tájékoztatási kötelezettségét a Bizottság felé. (Az Európai Hatóságok tájékoztatása az MNB törvényben kerül meghatározásra.)
30–33. §
A Törvényjavaslat a Pmt. bejelentési rendszerét kívánja fenntartani azzal a különbséggel, hogy a bejelentési kötelezettség a Pmt. szerinti pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat, körülmény mellett egy további esetre is kiterjed az Irányelvnek való megfelelés céljából. A bejelentési kötelezettség így kiegészül a dolog büntetendő cselekményből való származására utaló tény, adat, körülmény esetkörének jelzésével.
A büntetendő cselekményből való származás valamennyi büntetendő cselekményre, általános jelleggel vonatkozik. Bár az Irányelv a dolog büntetendő cselekményből való származására utalás miatt elhagyja a pénzmosásra utalást, a Törvényjavaslat azt továbbra is a bejelentési kötelezettség részeként kezeli. A dolog büntetendő cselekményre való származására utalás önmagában feltételezi, hogy a büntetendő cselekményre elkövetésére Magyarországon vagy külföldön már sor kerülhetett. Azonban a hazai gyakorlatban előfordulnak olyan esetek, elsősorban előkészületre utaló körülmények, amelyekben a büntetendő cselekmény elkövetésből származó dolog még nem jelenik meg, viszont pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény igen. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekét jobban szolgálja, ha a bejelentési kötelezettség szélesebb körű. Így, tekintettel a törvény céljára és arra, hogy a két esetkör nem teljesen fedi le egymást, a Törvényjavaslat az Irányelvhez képest továbbra is fenntartja a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény esetkörét a bejelentési kötelezettség vonatkozásában.
A Törvényjavaslat továbbra sem köti magas gyanúszinthez a bejelentés megtételét. A bejelentőnek nem kell teljes bizonyossággal rendelkeznie a büntetendő alapcselekmény elkövetéséről, vagy a terrorizmus finanszírozásáról. A bejelentési kötelezettség a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülményre utalás esetén áll fent, ami jóval a büntetőjog által ismert gyanúszint alatt van.
Bejelentés alapjául szolgáló tény, adat, körülmény felmerülése esetén – fenntartva a Pmt. rendszerét – a szolgáltató haladéktalanul bejelentést tesz – a kijelölt személyen keresztül – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egységeként működő a pénzügyi információs egységnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, a bejelentés alapjául szolgáló tény, adat, körülmény részletes ismertetését és az azt alátámasztó dokumentumokat, ha azok rendelkezésre állnak.
A bejelentés alapjául szolgáló tény, adat, körülmény felmerülését a Pmt. alapján a szolgáltató vezetője, a segítő családtag és az alkalmazott köteles vizsgálni, ugyanakkor a Törvényjavaslat az alkalmazott helyett valamennyi foglalkoztatási jogviszonyban álló személyre kiterjeszti a vizsgálati kötelezettséget. A vizsgálati kötelezettség a Pmt. jelenlegi rendszerét fenntartva kiterjed a végrehajtott vagy végrehajtandó ügyleti megbízásokra, az ügyfél által kezdeményezett (de nem teljesült) ügyleti megbízásokra, valamint arra az esetre is, ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
A szolgáltató köteles a kijelölt személy nevéről és beosztásáról a tevékenység megkezdésétől számított öt napon belül tájékoztatni a pénzügyi információs egységet. A pénzügyi információs egység és a kijelölt személy közötti kapcsolattartás érdekében a Törvényjavaslat a kijelölt személy elérhetőségi adatainak megküldését is kötelezővé teszi. A kijelölt személy a bejelentéseket haladéktalanul köteles védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítani a pénzügyi információs egységnek, amelynek befogadásáról a pénzügyi információs egység visszaigazolást küld. A kijelölt személy a bejelentéseket nem bírálhatja felül, és nem tagadhatja meg a továbbítást akkor sem, ha az megítélése szerint alaptalan. A szolgáltatónak nem szükséges újból tájékoztatni a pénzügyi információs egységet a kijelölt személyről, ha a tájékoztatást a Pmt.-nek megfelelően korábban végrehajtotta, és az adatokban változás nem történt.
A Törvényjavaslat – az Irányelvnek megfelelően – megtiltja a szolgáltató számára az ügyleti megbízás teljesítését addig, amíg a bejelentést a szolgáltató nem továbbította a pénzügyi információs egységnek. E tilalom alól azonban kivételt képez két eset: ha az ügylet teljesítése a bejelentésnek az ügylet végrehajtását megelőző teljesítésével nem akadályozható meg, vagy ha a bejelentésnek az ügylet végrehajtását megelőző teljesítése a kedvezményezett nyomon követését veszélyeztetné.
A Törvényjavaslat az Irányelvnek való megfelelés céljából a szolgáltató vezetője, a foglalkoztatott, a segítő családtag és a kijelölt személy mellett magát a szolgáltatót is mentesíti a jóhiszeműen tett bejelentés esetén adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegése, illetve polgári jogi vagy büntetőjogi felelősség alól. A rendelkezés kiterjed a szolgáltató felfüggesztett ügyleti megbízással kapcsolatos bejelentésére is.
34–37. §
A szolgáltatók általi felfüggesztés célja, hogy ideiglenes jelleggel az ügyletek végrehajtását mellőzzék, így bűncselekmény elkövetését megelőzzék és megakadályozzák. A felfüggesztés az esetleges lefoglalást megelőző átmeneti intézkedésként jelenik meg.
A Törvényjavaslat alapján a Pmt. rendszerét fenntartva, ha a szolgáltató egy adott ügyleti megbízással kapcsolatban magasabb fokú bizonyossággal rendelkezik a bejelentés alapjául szolgáló adatról, tényről, körülményről, és ezért a pénzügyi információs egység azonnali intézkedését látja szükségesnek, felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, és bejelentést tesz. A Törvényjavaslat alapján a felfüggesztés valamennyi, az ügyfél vagyonát csökkentő ügyleti megbízás felfüggesztésével is megvalósítható, ugyanakkor erről a bejelentésben külön tájékoztatni kell a pénzügyi információs egységet. A Törvényjavaslatban megjelenített lehetőség azáltal, hogy a Pmt. jelenlegi rendszerének alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati és hatékonysági kérdésekre is választ ad, jobban szolgálja a pénzmosás, illetve terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának érdekeit. A Törvényjavaslat alapján az érintett vagyon hatékonyabban biztosítható, mivel az ügyfélnek a vagyon csökkentésére irányuló és rendelkezésére álló valamennyi ügyleti megbízása felfüggeszthető a felfüggesztés időtartama alatt. Az a szolgáltató, amelynél eredendően kizárt ez utóbbi megoldás, vagy technikai okok miatt nem tudja azt megvalósítani, a feltételek fennállása esetén a Törvényjavaslat alapján a Pmt. jelenlegi rendszerét követve a Törvényjavaslat alapján továbbra is köteles a felfüggesztésre.
Amennyiben a szolgáltató az ügyfél vagyonát csökkentő valamennyi ügyleti megbízás felfüggesztésével valósítja meg a felfüggesztést, a Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység – bűnüldöző szervek megkeresésére – az általa meghatározott ügyleti megbízás végrehajtására kötelezheti a szolgáltatót. A rendelkezés lehetőség biztosíthat – többek között – bűnszervezetek feltérképezésére és tényleges tulajdonosok felderítésére.
A felügyeletet ellátó szervek az általuk kiadott útmutatókban a felfüggesztés alkalmazásával kapcsolatban részletszabályokat határozhatnak meg, amelyeknek a szolgáltatók kötelesek megfelelni.
Az Irányelvnek megfelelően a szolgáltató a pénzügyi információs egység kezdeményezésére is felfüggeszti a pénzügyi információs egység által meghatározott ügyleti megbízásokat. A pénzügyi információs egység a szolgáltató ügyfelével összefüggésben is értesítheti a szolgáltatót, tekintettel arra, hogy a pénzügyi információs egység az operatív elemzése keretében magasabb fokú bizonyossággal rendelkezhet. Az FIU által kezdeményezett felfüggesztés elválik a bejelentési kötelezettségtől.
A Törvényjavaslat alapján pénzügyi információs egység a szolgáltató bejelentését vagy az általa küldött értesítést követő – a Pmt. rendszerétől eltérően, a belföldi és nem belföldi ügyleti megbízások közötti különbségtétel nélkül – négy munkanapon belül megvizsgálja a bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt, illetve az adattovábbítás szükségességét. Ezen időtartam alatt dönthet az ügyleti megbízás teljesítéséről, vagy – ha az adattovábbítás miatt szükségesnek mutatkozik – a vizsgálatának további három munkanappal való meghosszabbításáról. A felfüggesztés időtartamának meghosszabbítására a pénzügyi információs egységnek egy alkalommal van lehetősége. A szolgáltató az ügyleti megbízást csak akkor teljesítheti, ha a pénzügyi információs egység erre kötelezi, vagy értesítésben engedélyt ad a teljesítésre, vagy az ilyen értesítésre nyitva időtartam letelt.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltatót és a pénzügyi információs egységet jóhiszeműség esetén a felfüggesztésért se polgári jogi, se büntetőjogi felelősség nem terheli.
A Törvényjavaslat alapján a Pmt. rendszerét fenntartva, az Irányelvnek megfelelően, amennyiben felügyeletet ellátó szervnek felügyeleti tevékenysége során bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény jut tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységet. Ez a rendelkezés a pénzügyi információs egység felügyeleti eljárásra vonatkozó javaslattételével kiegészülve biztosítja a felügyeleti szervek és a pénzügyi információs egység közötti operatív együttműködés alapjait.
A Törvényjavaslat alapján a vámhatóságnak is tájékoztatási kötelezettsége keletkezik, ha a vámhatáron lebonyolítandó áru- és utasforgalom ellenőrzése során bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény jut a tudomására. Ez a kötelezettség független a vámhatóság készpénzellenőrzés során felmerülő pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat pénzügyi információs egység felé történő továbbítási – a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott – kötelezettségétől.
38–47. §
Tekintettel arra, hogy a pénzügyi információs egység központi szerepet tölt be a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben, illetve az FATF új ajánlásai alapján az Irányelv is részletesebben szabályoz a kérdésben, a Törvényjavaslatban (a Pmt.-től eltérően) a pénzügyi információs egységgel kapcsolatos rendelkezések külön alcímben kerülnek tárgyalásra.
Az Irányelvnek megfelelően, valamint a nyomozóhatósági tevékenységtől történő egyértelmű elhatárolás céljából a pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenységet folytat a pénzmosás, az ahhoz kapcsolódó büntetendő alapcselekmények és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem céljából. Ennek keretében a pénzügyi információs egység operatív, azaz ügyszintű, illetve stratégiai elemzést folytat.
Az Irányelv alapján a pénzügyi információs egység működési szempontból független és autonóm, azaz a hatáskörébe tartozó feladatai vonatkozásában önálló döntési jogosultsággal rendelkezik. Ezért a Törvényjavaslat egyértelműen rögzíti, hogy a pénzügyi információs egység a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetén belül, de a Törvényjavaslatban meghatározott feladatkörében függetlenül működik.
A Törvényjavaslat alapján az operatív elemzés célja a hazai és a nemzetközi információ-továbbítás, melynek érdekében a pénzügyi információs egység a Törvényjavaslat által taxatíve felsorolt egyedi esetekben a rendelkezésre álló jogosultságok gyakorlásával megállapításokat tesz, illetve következtetéseket von le. Az operatív elemzés bejelentésre utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén indul, többek között a szolgáltató bejelentése, felügyeletet ellátó szerv, illetve vámhatóság tájékoztatása, vagy külföldi pénzügyi információs egységgel folytatott nemzetközi információcsere. A pénzügyi információs egység az operatív elemzése során a nemzeti kockázatértékelésben meghatározott kockázatok és a rendelkezésére álló információk figyelembevételével kockázatelemzést is folytat. A pénzügyi információs egység a tudomására jutott információkat összeveti a rendelkezésére álló, illetve szükség esetén a beszerezhető adatokkal, és feltárja, valamint értelmezi az azok között fennálló összefüggéseket. Továbbá nemzetközi információ cserét fojtat, nyomon követi a pénzügyi műveleteket, folyamatokat, vizsgálja az üzleti kapcsolatokat és ügyleti megbízásokat. A Törvényjavaslat taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor az operatív elemzés elindul.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység a stratégiai elemzés keretei között figyeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos folyamatokat és jellemzőket. A stratégiai elemzés eredményéről a Törvényjavaslatban meghatározott feltételek betartása mellett tájékoztatást küldhet a bűnüldöző és igazságügyi szerveknek, valamint a felügyeletet ellátó szerveknek.
A Törvényjavaslat átfogóan rendelkezik a pénzügyi információs egység pénzügyi, igazgatási vagy nyomozóhatósági adatokhoz és információkhoz való hozzáféréséről és annak részletszabályairól. Az Irányelv alapján a pénzügyi információs egység jogosult közvetlenül vagy közvetve megismerni a pénzügyi, igazgatási és nyomozó hatósági információkat, amelyekre feladatainak megfelelő ellátásához szüksége van.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység a Pmt. rendszerét fenntartva jogosult megismerni és kezelni bank-, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíj titkot, valamint üzleti titkot képező adatot- vagy információt. Ezzel összefüggésben a pénzügyi információs egység megkereséssel fordulhat a szolgáltatóhoz, amely a meghatározott adatok és titkok átadását nem tagadhatja meg.
Az Irányelv előírja, hogy a szolgáltatók rendelkezzenek olyan rendszerekkel, amelyek segítségével képesek átfogóan, gyorsan, továbbá biztonságos és teljes körű bizalmasságot biztosító csatornákon keresztül reagálni a pénzügyi információs egységtől vagy más nemzeti hatóságoktól érkező megkeresésekre arra vonatkozóan, hogy meghatározott természetes személlyel vagy szervezettel üzleti kapcsolatot tartottak-e fenn. A Törvényjavaslat ezzel összhangban általában kötelezi a hazai szolgáltatókat a pénzügyi információs egység megkeresésének teljes körű, gyors és biztonságos csatornákon keresztüli teljesítésére.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység jogosult megismerni és kezelni a központi államigazgatási szerv, a bíróság, és a felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot, adótitkot, illetve vámtitkot képező adatot. A kért adatot a megkeresett szerv köteles rendelkezésre bocsátani. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a pénzügyi információs egység közvetlen hozzáféréssel is megismerhessen adatot központi államigazgatási szervek adatbázisaiból.
A Törvényjavaslat alapján az Irányelvnek megfelelően és a Pmt. rendszerét fenntartva a pénzügyi információs egység jogosult megismerni és kezelni a nyomozó hatóság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv által kezelt adatot. A pénzügyi információs egység ezen adatok szolgáltatását is kérheti a meghatározott hatóságoktól. A Törvényjavaslat a pénzügyi információs egységnek közvetlen hozzáférést tesz elehetővé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozati adatbázisához. Ugyanakkor a megismerhető adatok szenzitivitására tekintettel a megkeresett szerv vezetője a törvényben megjelölt okokra hivatkozással megtagadhatja az adatszolgáltatást, illetve megtilthatja, korlátozhatja, vagy előzetes jóváhagyáshoz kötheti az általa megküldött adatok pénzügyi információs egység általi továbbítását is.
Az adatszolgáltatások teljesítésére a Törvényjavaslat alapján a Pmt. rendszerét fenntartva a pénzügyi információs egység döntésétől függően nyolctól harminc napig terjedő határidő áll rendelkezésre. Ugyanakkor a pénzügyi információs egység felfüggesztés esetén ennél rövidebb határidőt is megállapíthat.
A pénzügyi információs egység a Törvényjavaslat alapján az adat-megismerési és adatkezelési jogosultságait kizárólag az operatív elemzése keretei között, és csak a feladatainak ellátásához szükséges mértékben gyakorolhatja. A Törvényjavaslat további adatvédelmi garanciákat tartalmaz, melyeknek megfelelően a pénzügyi információs egység a megkeresésében megjelöli az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét, valamint a megkeresése csak olyan személyes adatokra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.
A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében – megtartva a Pmt. rendelkezéseinek lényegi elemeit – központi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatására tehet javaslatot a szükséges adatok megküldésével. Ez a megkeresett hatóságoknál nem keletkeztet eljárási kötelezettséget. Az eljárás lefolytatása céljából megkeresett központi államigazgatási szerv a megküldött információk felhasználásának eredményéről tájékoztatják a pénzügyi információs egységet. Ugyanakkor, ha a megküldött információk alapján az eljárás lefolytatására sor került, a hatóság tájékoztatási kötelezettsége a javasolt eljárás jogerős befejezését követően az eljárás eredményre is kiterjed. A pénzügyi információs egység az eljárás eredményére vonatkozó információkat be tudja építeni az operatív elemzésébe során, és így hatékonyabb információ-továbbításra kerülhet sor.
A fentiekhez hasonlóan a pénzügyi információs egység felügyeletet ellátó szerv, valamint cégbíróság hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatására is javaslatot tehet a szükséges adatok megküldésével. A javaslattétel szintén nem generál eljárási kötelezettséget. Ugyanakkor a felügyeletet ellátó szerv és a cégbíróság az így megküldött információk felhasználásának eredményeiről – szemben a központi államigazgatási szerv tájékoztatási kötelezettségével – évente egyszer – tárgyévet követő év március 31. napjáig – tájékoztatja a pénzügyi információs egységet.
A pénzügyi információs egység a fentiek alapján tudomására jutott adatot, titkot csak a hazai hatóságok felé történő információtovábbítás, illetve a külföldi pénzügyi információs egységgel vagy az Europollal folytatott nemzetközi együttműködés és információcsere céljából, valamint az operatív elemzése keretében használhatja fel.
48. §
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység az operatív elemzésének eredményét a Pmt. rendszerét fenntartva információ-továbbítás keretében továbbíthatja a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat, rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv részére.
Az információ-továbbítás célja továbbra is kettős. Egyrészt megvalósulhat valamennyi alapcselekmény megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából, ami a Pmt. bűncselekményeket taxatíve felsoroló rendszerét szélesíti. Másrészt továbbra is megmarad a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem céljából történő általánosabb formájú információ-továbbítás lehetősége is.
A Pmt. jelenlegi rendszeréhez képest az Europol felé történő információ-továbbítás a nemzetközi együttműködés és információcsere keretében valósul meg. Továbbá tekintettel arra, hogy a nemzetbiztonsági szakszolgálatokról szóló törvény alapján az az utasadatok kockázatelemzését a nemzetbiztonsági szolgálatként működő Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ látja el, amely a Törvényjavaslatban már felsorolásra került, annak külön megjelenítése a továbbiakban már nem indokolt.
Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény alapján eljáró a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv feladatainak ellátása érdekében adatokat igényelhet a pénzügyi információs egységtől, továbbá a pénzügyi információs megkereséstől függetlenül is adatot adhat át a vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek. A pénzügyi információs egység és a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv feladatainak összekapcsolódása szükségessé teszi a két szerv közötti adatátadás egyértelmű, törvényi szintű rögzítését.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység az adattovábbítási nyilvántartást az információ továbbításától számított 20 évig köteles megőrizni (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 15. § (3) bekezdésének megfelelően).
A Törvényjavaslat a Pmt. rendszerét fenntartva rögzíti, hogy a pénzügyi információs egység önálló információ továbbítása mellett az arra jogosult hatóságok megkeresései alapján is továbbíthat információt. A hatóságoktól érkező megkeresés alapján operatív elemzés indul.
Az Irányelvnek, valamint a Moneyval által tett ajánlásnak megfelelően az érintett hatóságok kötelesek visszajelzés küldeni a pénzügyi információs egységnek az információtovábbítás keretében megküldött operatív elemzés eredményének hasznosulásáról, valamint az információ jelentőségétől függetlenül az az alapján lefolytatott eljárások befejezésének módjáról. A visszajelzési kötelezettség az érintett hatóságok minden olyan eljárása tekintetében fennáll, amellyel kapcsolatosan a pénzügyi információs egység proaktívan vagy a hatóság megkeresése alapján reaktívan megküldte az operatív elemzése eredményét.
Az Irányelvnek való megfelelés céljából a pénzügyi információs egység a nemzetközi együttműködés során szerzett és később, az operatív elemzése eredményeként továbbított információ felhasználását megtilthatja, korlátozhatja, illetve előzetes hozzájárulásához kötheti a külföldi pénzügyi információs egység által meghatározott felhasználási korlátok biztosítása érdekében.
49–53. §
A Törvényjavaslat a pénzügyi információs egység által folytatott nemzetközi együttműködésre és információcserére vonatkozóan részletes rendelkezéseket tartalmaz. A kérdés Pmt.-hez képest jóval részletesebb szabályozása az Irányelvnek való megfelelés miatt indokolt.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint büntetendő alapcselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából önállóan folytatja a nemzetközi információcserét és együttműködést külföldi pénzügyi információs egységgel, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az Europollal.
Az Irányelvnek megfelelően a pénzügyi információs egységek közötti nemzetközi együttműködés és információcsere abban az esetben is megvalósul, ha az információcsere időpontjában az esetlegesen elkövetett büntetendő alapcselekmény jogi minősítése még nem ismert. Ennek külön rögzítése azért szükséges, mert a pénzügyi információs egységeknek nem feladatuk az operatív elemzésük során a büntetendő alapcselekmények jogi minősítése.
Az Irányelvnek megfelelően a pénzügyi információs egység nemzetközi együttműködés és információcsere megfelelő védelme céljából a Pénzügyi Akciócsoport és az Egmont Csoport iránymutatásainak megfelelő, védett elektronikus csatornákat használ.
A Törvényjavaslat alapján pénzügyi információs egység az nemzetközi együttműködés során figyelembe veszi a Pénzügyi Akciócsoport és a pénzügyi információs egységek közötti kommunikáció technikai, jogi és operatív kereteinek meghatározásával foglalkozó Egmont Csoport iránymutatásait.
Tekintettel arra, hogy az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak a joga előírhatja a külföldi pénzügyi információs egysége számára, hogy a nemzetközi kommunikációt csak külön, ilyen célból kötött együttműködési megállapodás alapján folytassa, a pénzügyi információs egység a Pmt. rendszerét fenntartva a Törvényjavaslat alapján is jogosult az együttműködési megállapodás megkötésére. Együttműködési megállapodás a nemzetközi együttműködése megerősítése, vagy szerződéses rendezése céljából is köthető.
A Törvényjavaslat a pénzügyi információs egység külföldi pénzügyi információs egységnek, valamint az Europolnak címzett megkereséssel, illetve tájékoztatásával kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket az Irányelvnek megfelelően.
A Törvényjavaslat meghatározza a megkeresés általános formáját. A pénzügyi információs egység a szükséges tartalmi elemek mellett a megkeresés indokát és a kért információk felhasználásának módját is rögzíti. Tekintettel az Európai Unión belül a szolgáltatások szabad áramlására, az Irányelvben meghatározottak szerint, amennyiben a pénzügyi információs egység határon átnyúló szolgáltatást végző szolgáltatónak küldene megkeresést a Törvényjavaslat alapján, abban az esetben – mivel a szolgáltató Magyarországon székhellyel, telephellyel, fiókteleppel nem rendelkezik – a megkeresést azon tagállam pénzügyi információs egységének kell címezni, ahol a szolgáltató székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.
A Törvényjavaslat rendelkezik a pénzügyi információs egység által küldendő tájékoztatással kapcsolatban is. A tájékoztatás általános formájára vonatkozóan a megkeresésre vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. Az Irányelvnek megfelelően, ha a pénzügyi információs egység olyan bejelentést vagy információt kap, amely az Európai Unió más tagállamát érinti, a pénzügyi információs egység haladéktalanul tájékoztatást küld az érintett tagállam pénzügyi információs egységének. A tájékoztatási kötelezettség csak bejelentés, illetve a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény alapján szerzett információra vonatkozik, tehát egyéb operatív elemzést generáló esetekre nem irányadó. Ugyanakkor az ide nem tartozó az esetekben – a pénzügyi információs egység döntésének megfelelően – továbbra is megvalósulhat a tájékoztatás általános formája szerint a külföldi pénzügyi információs egység tájékoztatása.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység a Törvényjavaslat, valamint a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény alapján tudomására jutott információt továbbíthatja a nemzetközi együttműködése keretében.
A Törvényjavaslat rögzíti azokat a megtagadási okokat, amelyek alapján a pénzügyi információs egység beérkezett megkeresésre nem válaszolhat, tájékoztatást pedig nem küldhet. Ezen szabályokhoz szorosan kapcsolódik azon rendelkezés is, amely az Irányelvnek való megfelelést biztosítva kimondja, hogy az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak a jogában az adóbűncselekmény jogi szabályozásának a magyar jog szabályaitól való eltérése nem minősül megtagadási oknak.
A pénzügyi információs egység az Irányelvnek megfelelően a Törvényjavaslat alapján a nemzetközi együttműködése keretében továbbított információ felhasználását korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. A Pénzügyi Akciócsoport ajánlásainak és az Egmont Csoport iránymutatásainak is megfelelő kizárás a pénzügyi információs egység által a nemzetközi együttműködés során továbbított információ külföldön bizonyítékként történő felhasználásának kizárása, illetve megfelelő feltétel a külföldi pénzügyi információs egység által külföldi hatóság részére történő továbbítás előzetes jóváhagyásához kötése.
A Törvényjavaslat a fentiek alapján kikötött – a gyakorlatban általános jelleggel alkalmazott – előzetes jóváhagyás nélküli felhasználásra vonatkozó feltétellel kapcsolatban határozza meg, hogy a pénzügyi információs egység külföldi információs egység által a külföldi illetékes hatóságok felé történő továbbításához haladéktalanul és a lehető legszélesebb körben adja meg a hozzájárulását, kivéve, ha a felsorolt okok miatt a hozzájárulás megtagadására – és annak megfelelő indoklására – köteles.
A Törvényjavaslat az Irányelvnek megfelelően szabályozza a nemzetközi információcsere és együttműködés keretében szerzett információk felhasználásának korlátait. A pénzügyi információs egység köteles betartani a külföldi pénzügyi információs egység által meghatározott felhasználási korlátokat, feltételeket. Minden előzetesen jóvá nem hagyott felhasználáshoz vagy információ-továbbításához az információt küldő külföldi pénzügyi információs egység előzetes hozzájárulása szükséges.
A Törvényjavaslat a külföldről beszerzett információk hazai felhasználásával kapcsolatban előírja, hogy azokat a pénzügyi információs egység csak a törvényben meghatározott célokból, vagyis pénzmosás, az ahhoz kapcsolódó büntetendő alapcselekmények és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem céljából használhatja fel. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi együttműködés a pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében zajlik, a Törvényjavaslat a nemzetközi információkra vonatkozóan külön megerősíti a célt.
A Törvényjavaslat az Irányelvnek megfelelően lehetővé teszi a pénzügyi információs egységnek, hogy a fent meghatározott nemzetközi együttműködési formáktól eltérő, de a védett elektronikus csatorna követelményének továbbra is megfelelő információcsere-mechanizmust alkalmazzon a feladatainak elvégzésére. A Törvényjavaslat a tagállamok pénzügyi információs egységeinek többsége által használt technológia alkalmazására ad külön felhatalmazást.
54–55. §
A Törvényjavaslat az Irányelvvel összhangban szabályozza a felfedés tilalmát. A szolgáltató által tett bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, az elemző-értékelő tevékenységről, az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a bejelentő, a pénzügyi információs egység, a megkeresett szolgáltató (beleértve a megkeresett ügyvédet és közjegyzőt is), a megkeresett központi államigazgatási szerv, bíróság, valamint felügyeletet ellátó szerv, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, valamint az eljárás lefolytatása céljából megkeresett központi államigazgatási szerv, felügyeletet ellátó szerv, és cégbíróság nem adhat tájékoztatást, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon. A Törvényjavaslat rendelkezése a büntetőjogi védelmen túl hozzájárul a bejelentő védelmének a biztosításához.
A Törvényjavaslat az Irányelvvel összhangban megengedi a felfedést azon jogintézményekkel kapcsolatban, amelyeket a felmentés hiányában nem lehetne megfelelően alkalmazni. Így a felfedés tilalma nem vonatkozik a felügyeletet ellátó szerv bejelentő általi tájékoztatására; a szolgáltató megkeresésére (beleértve az ügyvédek és közjegyzők megkeresését); a pénzügyi információs egység központi államigazgatási szerv, bíróság, felügyeletet ellátó szerv irányába küldött megkeresésére; a központi államigazgatási szerv, a felügyeletet ellátó szerv, valamint a cégbíróság eljárásának kezdeményezésére; a stratégiai elemzés eredményének megküldésére, valamint az operatív elemzés információ továbbítás keretében történő megküldésére.
A Törvényjavaslat a felfedés tilalma alóli kivételeket további három esetkörben határozza meg:
A felfedés tilalma nem vonatkozik a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók között megvalósuló adattovábbításra, továbbá ezen intézmények és harmadik országokban található fióktelepeik és többségi tulajdonú leányvállalataik között megvalósuló adattovábbításra, ha ezek a fióktelepek és többségi tulajdonú leányvállalatok maradéktalanul megfelelnek a Törvényjavaslatban meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak.
A felfedés tilalma nem vonatkozik továbbá az információk felfedésére a tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli, a könyvvizsgálói tevékenységet, a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet, valamint az ügyvédi és a közjegyzői tevékenységet folytató szolgáltatók között sem, ahol a törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják. A felfedés tilalma alóli kivétel ezen esete mindenekelőtt nemzetközi könyvvizsgáló és ügyvédi hálózatokra vonatkoztatható.
A felfedés tilalma alóli utolsó kivétel a hitelintézetekre, pénzügyi szolgáltatókra, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakra, nemzetközi postautalvány-felvételt és –kézbesítést végzőre, a könyvvizsgálói, a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói, valamint az ügyvédi és a közjegyzői tevékenységet folytató szolgáltatókra vonatkozik. E kivétel azonban csak akkor alkalmazható, ha az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon, két vagy több kötelezett szolgáltatót érintő ügyleti megbízásra vonatkoznak; a két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók; az érintett szolgáltatók ugyanazon tevékenységet végzik; és a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a hazai követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra.
Az Irányelv az uniós adatvédelmi szabályokra tekintettel megköveteli, hogy a szolgáltatók az üzleti kapcsolat létesítése vagy bizonyos értékhatár feletti ügyleti megbízások végrehajtása előtt tájékoztassák ügyfeleiket személyes adataiknak a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzése céljából végzett kezeléséről, az adatkezeléshez fűződő jogaikról és kötelezettségeikről. E tájékoztatási kötelezettség teljesítése alól azonban a felfedés tilalmának követelményéhez kapcsolódóan kivételként rögzíti az Irányelv, hogy az érintettnek a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáféréshez fűződő joga részben vagy teljes mértékben korlátozható feltéve, hogy az a szolgáltató vagy az illetékes nemzeti hatóságok pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzése és megakadályozása érdekében ellátandó feladatai, valamint az esetleges hivatalos eljárások, vizsgálatok sikeres lefolytatásának céljából szükségesnek látszik.
Ezzel összhangban a Törvényjavaslat – a hazai adatvédelmi rendelkezésekre is figyelemmel – egyértelműsíti, hogy a felfedés tilalmának hatálya kiterjed az ügyfélnek az ügyfél-átvilágítás során rögzített személyes adataihoz való hozzáférésének, személyes adatai kezelésével kapcsolatos tájékoztatás iránti kérelmének korlátozására is.
56. §
Az Irányelv az uniós adatvédelmi szabályokra is tekintettel egyértelműsíti, hogy a szolgáltatók személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzésének céljából kezelhetnek és tilos az e célokkal összeférhetetlen módon (például kereskedelmi célból) való adatkezelés.
A Törvényjavaslatba ezért beépítésre került egy általános adatvédelmi rendelkezés a személyes adatok vonatkozásában, mely alapján a szolgáltató a Törvényjavaslat szerinti ügyfél-átvilágítás során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzése, megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, és csak az azok ellátásához szükséges mértékben ismerheti meg és kezelheti. Ezen személyes adatokat pedig 8 évig (legfeljebb 10 évig) jogosult kezelni a nyilvántartásában.
57–58. §
Az Irányelv a pénzügyi információs egység, a felügyeletet ellátó szerv vagy bűnüldöző és igazságszolgáltatási szerv általi felhasználás céljából a szolgáltatóktól – az ügyfél-átvilágítás során felvett adatokról, dokumentumokról, továbbá az egyes ügyleti megbízásokkal kapcsolatosan rögzített, azok azonosíthatóságát biztosító, minden egyéb adatról, dokumentumról (eredeti vagy másolat) – olyan nyilvántartás vezetését követeli meg, melyben az adatok megőrzési ideje az üzleti kapcsolat megszűnését vagy az ügyleti megbízás teljesítését követő legalább öt év.
Ezen túlmenően a Moneyval 5. körös országjelentésében megfogalmazásra került, hogy az FATF 11. ajánlása alapján e nyilvántartásnak a fenti adatkörön kívül ki kell terjednie az üzleti levelezésekkel kapcsolatos adatokra, információkra és dokumentumokra is, ideértve az esetlegesen elvégzett elemzések eredményeit is (például az összetett, szokatlanul nagy értékű ügyleti megbízások hátterének és céljának megállapításához szükséges vizsgálatokat).
Ezen előírásokkal összhangban a Törvényjavaslat alapján a szolgáltató köteles az általa vezetett nyilvántartásban – a létrejött üzleti kapcsolat vagy a Törvényjavaslat hatálya alá tartozó ügyleti megbízások esetében – (1) az ügyfél-átvilágítási intézkedések során birtokába jutott adatokat (a személyes adatok kivételével), okiratot, illetve azok másolatát; (2) a bejelentés és a pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján nyújtott adatszolgáltatás teljesítését, valamint az ügyletnek a felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát; továbbá (3) minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett adatot, iratot, illetve azok másolatát nyolc évig megőrizni. A megőrzési idő az üzleti kapcsolat megszűnésével, illetve ügyleti megbízás esetén annak teljesítésével kezdődik. A Törvényjavaslat a pénzügyi típusú szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára, illetve az ügyvédekre és a közjegyzőkre nézve azt a további kötelezettséget is előírja, hogy e nyilvántartásuknak a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában) lebonyolított ügyleti megbízásokra vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell a készpénzforgalom kockázatosságára tekintettel.
Az Irányelv lehetőséget biztosít arra, hogy a tárolási időszak leteltét követően a szolgáltatók bizonyos körülmények között tovább tárolhassák az érintett adatokat, dokumentumokat, amennyiben az szükséges a pénzmosás vagy a terrorizmus-finanszírozás megelőzése, megakadályozása és felderítése érdekében, a tárolás időtartama azonban így sem haladhatja meg a további öt évet, azaz összesen a 10 évet.
A Törvényjavaslat ennek megfelelően a hatályos adatvédelmi rendelkezésekre tekintettel egyrészt a nyilvántartási időszak leteltét követően általános kötelezettségként rögzíti a szolgáltató adattörlési kötelezettségét, másrészt biztosítja ezen időszaknak a felügyeletet ellátó szerv, a pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság megkeresésére történő meghosszabbíthatóságát, amennyiben arra folyamatban lévő vagy jövőben megindításra kerülő eljárás lefolytatása érdekében van szükség. A megőrzési idő azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a megőrzési idő kezdetétől számított 10 éves időtartamot és az eljárás jogerős lezárását vagy a megindítani tervezett eljárás esetleges meghiúsulását követően a szolgáltató köteles az adatot, okiratot haladéktalanul törölni a nyilvántartásából.
A Törvényjavaslat a pénzügyi információs egység és a felügyeletet ellátó szervek számára egységesen 10 éves adatmegőrzési időtartamot ír elő.
59. §
Az Irányelv értelmében a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megelőző és megakadályozó rendszer hatékonyságának ellenőrzése érdekében, valamint a nemzeti kockázatértékelések kialakításának előmozdítása céljából a tagállamokban átfogó statisztikát kell vezetni. Ezek a statisztikák legalább a következő elemeket tartalmazzák: (1) az irányelv hatálya alá tartozó ágazatok méretére és jelentőségére vonatkozó adatok; (2) a pénzmosás és a terrorizmus- finanszírozás elleni rendszer bejelentési, nyomozati és igazságszolgáltatási szakaszaira vonatkozó adatok; (3) amennyiben rendelkezésre állnak, a további vizsgálatokat eredményező bejelentések számának és százalékos arányának meghatározására szolgáló adatok (eredményesség, hasznosulás); továbbá (4) a pénzügyi információs egység által folytatott határon átnyúló információcserét érintő adatok.
A Moneyval 5. körös országértékelése során a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni rendszer hatékonyságának ellenőrizhetősége vonatkozásában ajánlásként került megfogalmazásra a hazai statisztikai rendszer továbbfejlesztésének szükségessége. A Törvényjavaslatban foglaltak ezen nemzetközi elvárást hivatottak előmozdítani.
A Törvényjavaslat a statisztika vezetését a pénzügyi információs egységre ruházza, miután az Irányelv által gyűjteni rendelt adatok többsége a pénzügyi információs egység számára áll rendelkezésre. A pénzügyi információs egység e feladatát a felügyeletet ellátó hatóságokkal, a nyomozó hatóságokkal, a Legfőbb Ügyészséggel és az Országos Bírósági Hivatallal együttműködve köteles ellátni. A pénzügyi információs egység számára rendelkezésre álló statisztikai adatok (1) a gyanú bejelentések száma; (2) a felfüggesztett ügyleti megbízások száma, az eredményes felfüggesztések száma és az így biztosított összegek devizanemenként; (3) a terrorizmus finanszírozása tárgyában a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló Törvényjavaslat alapján a bíróság által elrendelhető zárlat kezdeményezésének száma, az elrendelt zárlatok száma, illetve a zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban és euróban meghatározott értéke; (4) azoknak a gyanú bejelentéseknek a száma és aránya, amelyeket a pénzügyi információs egység az e Törvényjavaslatban meghatározott bűnüldöző szervek számára továbbított, és amelyekről a szolgáltatók illetve a felügyeleti hatóságok tájékoztatták; továbbá (5) a pénzügyi információs egység által külföldi pénzügyi információs egységnek küldött megkeresések és tájékoztatások számára és teljesítésére vonatkozó adatok. A nyomozó hatóságtól – a Belügyminisztériumon keresztül – a pénzügyi információs egység (1) a pénzmosás, a terrorcselekmény, a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása és terrorizmus finanszírozása bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárások számára (ideértve különösen a pénzügyi információs egység által küldött információ-továbbítások alapján indított büntetőeljárások számát, valamint azon büntetőeljárások számát, amelyekben a pénzügyi információs egység által továbbított információ hasznosult); (2) a pénzmosáshoz kapcsolódó bűncselekmények, azaz büntetendő alapcselekmények megnevezésére, továbbá (3) a nyomozás befejezésének módjára vonatkozó adatok megadását kérheti. A lefoglalások számával, a lefoglalt tárgy értékével, továbbá a lefoglalt vagyon értékével; a zár alá vételek számával és a zár alá vett vagyon értékével; illetve az elkobzások, a vagyonelkobzások számával, az elkobzott tárgy értékével, továbbá az elkobzott vagyon értékével és a vagyonelkobzás alá vont vagyon értékével kapcsolatos adatok megadására és pénzügyi információs egység számára történő elektronikus úton történő továbbítására a Törvényjavaslat a Legfőbb Ügyészséget és az Országos Bírósági Hivatalt kötelezi negyedévente. A bíróság e kötelezettségének a jogerős határozat megküldésével tesz eleget. Végül a felügyeleti hatóság a hatáskörébe tartozó ágazatok, szektorok méretére és gazdasági jelentőségére vonatkozó adatokat ugyancsak negyedévente köteles továbbítani a pénzügyi információs egység számára.
A pénzügyi információs egység – az Irányelv rendelkezésével összhangban – az így összeállított, átfogó statisztikát a honlapján évente közzéteszi és az Európai Bizottság kérésére rendszeresen tájékoztatást nyújt arról.
Az Irányelv alapján biztosítani szükséges, hogy a szolgáltatók időben visszajelzést kapjanak a feltételezett pénzmosásra vagy terrorizmus-finanszírozásra vonatkozó bejelentéseik hatékonyságáról és a bejelentések nyomán tett intézkedésekről.
Ennek végrehajtására a Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység a bejelentések eredményességéről, hasznosulásáról az általa meghatározott formában (így például tájékoztatás, jelentés kiadása, konzultáció keretében) rendszeresen tájékoztatja a szolgáltatókat, a felügyeletet ellátó szerveket és a minisztert is.
60–62. §
Az Irányelv előírja, hogy az ugyanazon csoporthoz tartozó szolgáltatók csoportszintű politikákat és eljárásokat alkalmazzanak, így többek között közös adatvédelmi politikát, valamint az információk csoporton belüli – a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelem célját szolgáló – megosztására vonatkozó politikát és eljárásokat. Ezen politikákat és eljárásokat a tagállamokban és a harmadik országokban található fióktelepek és többségi tulajdonú leányvállalatok szintjén is alkalmazni kell.
A Törvényjavaslat ezzel összhangban az értelmező rendelkezések keretében meghatározza a csoport fogalmát, és csoporthoz tartozó szolgáltató esetében kötelezettségként rögzíti a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikák és eljárások csoportszintű meghatározását és alkalmazását. Ezen csoportszintű politikáknak és eljárásoknak ki kell terjednie az ügyfél-átvilágítás során rögzített személyes adatok védelmére, továbbá a bejelentés és a pénzügyi információs egység számára teljesített adatszolgáltatást, az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését, a bejelentő személyét, valamint az ügyféllel szemben esetlegesen folyamatban lévő vagy a jövőben megindításra kerülő büntetőeljárást érintő információk csoporton belüli megoszthatóságára is.
Az Irányelv előírja továbbá, hogy amennyiben a szolgáltató valamely más tagállamban telephelyet működtet, akkor e telephelye tiszteletben tartsa annak a tagállamnak az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseit is.
A Törvényjavaslat ennek megfelelően biztosítani rendeli, hogy a hazai szolgáltatóknak az Európai Unió más tagállamában található fióktelepei és leányvállalatai mind a hazai mind pedig a másik tagállam vonatkozó nemzeti rendelkezéseit, a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak megfelelően alkalmazzák. Emellett az Irányelv által megteremtett lehetőséggel élve a Törvényjavaslat előírja, hogy az olyan tagállambeli pénzügyi szolgáltatók, amelyek Magyarországon elektronikus pénzkibocsátási vagy pénzforgalmi szolgáltatást nyújtanak, de fiókteleppel és leányvállalattal nem rendelkeznek, kötelesek legyenek kijelölni központi kapcsolattartó pontnak egy olyan Magyarországon tartózkodó vagy letelepedett személyt vagy szervezetet, akinek vagy aminek az a feladata, hogy a más tagállambeli szolgáltató e Törvényjavaslat rendelkezéseinek megfelelő működését biztosítsa, továbbá elősegítse a hazai felügyeleti szervek e szolgáltatóval szembeni intézkedéseinek végrehajtását.
Mindezek mellett az Irányelv azt a speciális kötelezettséget is előírja a szolgáltatók számára, hogy harmadik országban található fióktelepeik vagy leányvállalataik esetében is legalább az Irányelvben meghatározottakkal egyenértékű intézkedéseket alkalmazzanak. Ha a szolgáltatónak olyan harmadik országban van fióktelepe vagy leányvállalata, amelyekben a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó minimumkövetelmények ennél enyhébbek, a harmadik országban található fióktelep vagy leányvállalat köteles végrehajtani a tagállami előírásokat is, azonban csak olyan terjedelemben, amennyiben azt a harmadik ország joga lehetővé teszik. A tagállamok és a felügyeleti hatóságok tájékoztatják egymást ezekről az esetekről és szükség esetén összehangolt intézkedéseket tesznek. Amennyiben a harmadik ország joga nem teszi lehetővé a tagállami intézkedések végrehajtását, a harmadik országban működő fióktelepek és leányvállalatok kiegészítő intézkedéseket kötelesek alkalmazni a pénzmosási vagy a terrorizmus-finanszírozási kockázatok kezelése érdekében, és tájékoztatni kötelesek a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságait. Ez esetben pedig a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak (szükséges esetén) további felügyeleti intézkedéseket kell foganatosítaniuk.
A Törvényjavaslat ezért arra rögzíti, hogy a harmadik országban található fióktelepek és leányvállalatok is – a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak megfelelően – e törvénnyel egyenértékű követelményeket alkalmazzanak. Amennyiben a harmadik ország jogi szabályozása ezt nem teszi lehetővé, akkor a szolgáltató erről a körülményről tájékoztatja a felette felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul továbbítja ezen információkat a miniszternek, a miniszter pedig tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. Emellett a magasabb pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatok kezelése, csökkentése érdekében a szolgáltató általa szabadon meghatározott és belső szabályzatában rögzített kiegészítő intézkedéseket alkalmazhat, illetve indokolt esetekben a felügyeletet ellátó szerv kockázati alapon dönthet további felügyeleti intézkedések alkalmazásáról is.
63–64. §
Az Irányelv rögzíti, hogy a szolgáltatóknak olyan rendszerrel kell rendelkezniük, amelyek működtetésével hatékonyan eleget tudnak tenni a pénzügyi információs egységek vagy más hatóságok megkereséseinek.
A Törvényjavaslat ennek megfelelően minden szolgáltató számára előírja egy komplex belső ellenőrző és információs rendszer működtetésének kötelezettségét. A Törvényjavaslat – az irányelvi kötelezettségekre is figyelemmel – már egy foglalkoztatott esetén is fenntartja a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésének kötelezettségét, azonban csak akkor, ha ez az alkalmazott ténylegesen részt vesz a Törvényjavaslat szerinti tevékenységek ellátásában. Ez a rendszer a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg azt megvalósító üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás megakadályozása érdekében elsősorban az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését segíti, továbbá biztosítja a pénzügyi információs egységtől, felügyeletet ellátó szervtől vagy bűnüldöző szervektől érkező megkeresések szolgáltató általi teljesítését is. A felügyeletet ellátó szerv ezen kötelezettség megfelelő végrehajtásának előmozdítására saját hatáskörben – a rendelkezésére álló eszközökkel – részletszabályokat állapíthat meg, útmutatást adhat segítségképpen a szolgáltatói számára.
Az Irányelv előírja a szolgáltatók számára annak biztosítását is, hogy megfelelő eljárást dolgozzanak ki arra vonatkozóan, hogy az alkalmazottaik az általuk tapasztalt jogsértéseket a szolgáltatón belül egy külön erre szolgáló, független és névtelenséget biztosító, a szolgáltató jellegének és méretének megfelelő csatornán keresztül jelenteni tudják.
A Törvényjavaslat ezen kötelezettségnek eleget téve kiterjeszti a belső ellenőrzési és információs rendszer működtetésére vonatkozó kötelezettséget a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja által a Törvényjavaslat rendelkezéseinek szolgáltató általi megsértése esetén küldhető belső jelzés, értesítés jogintézményére is. A szolgáltató rendszer kiépítésének és működtetésének részleteiről saját hatáskörben dönt.
Emellett az Irányelv rendelkezéseivel összhangban a Törvényjavaslat kötelezi a szolgáltatót arra, hogy kijelöljön olyan – vezető beosztású – személy(eke)t, aki(k) az e Törvényjavaslatból eredő kötelezettségeknek a végrehajtásáért végső soron felelősséggel tartozhatnak.
Az Irányelv az alkalmazottak képzését illetően rögzíti, hogy a szolgáltató érintett alkalmazottai a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályrendszert, továbbá a gyanús esetköröket (tipológiákat) és az ezek felismerése esetén követendő eljárást megismerjék, melynek céljából biztosítani szükséges az alkalmazottak speciális képzési programokon való részvételét.
A Törvényjavaslat ennek megfelelően a hatálya alá tartozó tevékenységek ellátásában ténylegesen részt vevő foglalkoztatottak képzését teszi kötelezővé. A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az érintett foglalkoztatottjai a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó minden hazai jogszabályi rendelkezést megismerjenek, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e Törvényjavaslatnak megfelelően tudjanak eljárni. Tekintettel a jelen Törvényjavaslattal való szoros kapcsolatára és a vonatkozó uniós és nemzetközi kötelezettségekre, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló hazai és nemzetközi (EU, ENSZ BT) szabályrendszer megismerése is kiemelt feladata e foglalkoztatottaknak. A Törvényjavaslat által előírt képzés speciális képzési programok keretében valósulhat meg, melyen az érintett foglalkoztatottak részvételét biztosítani köteles a szolgáltató. E speciális képzési programok akár a szolgáltató szervezeti keretei között, akár azon kívül is megvalósíthatóak. A felügyeletet ellátó szervek pedig ezen kötelezettség megfelelő végrehajtásának elősegítése érdekében iránymutatásokat adhatnak, részletszabályokat dolgozhatnak ki a szolgáltatóik számára.
65. §
A Törvényjavaslat a belső szabályzat megalkotásának kötelezettségét némi változtatással fenntartja. A felügyeletet ellátó szerv a szabályzatot jóváhagyja, ha az tartalmazza a Törvényjavaslat és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, és jogszabállyal, valamint e Törvényjavaslat céljával nem ellentétes. A felügyeletet ellátó szervek a belső szabályzat kidolgozásához a rendelkezésükre álló eszközökkel és az általuk meghatározott formában a szolgáltatók részére kötelező jellegű útmutatást adnak, részletszabályokat dolgoznak ki. A Törvényjavaslat alapján a hatálybalépést követően létrejött szolgáltatóknak e belső szabályzatukat legkésőbb 45 napon belül kell elkészíteniük és a felügyeletet ellátó szerv részére jóváhagyás céljából átadni.
Emellett a szolgáltató e Törvényjavaslatban, továbbá a felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban vagy a belső rendjében, ideértve a belső kockázatértékelésében is bekövetkezett változást követően köteles 30 napon belül a belső szabályzatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. A Törvényjavaslat hatályba lépésekor már működő szolgáltatóknak a szükségessé váló felülvizsgálatot a felügyeleti útmutató kiadását követő kilencven napon belül kell elvégezniük, amelyet a felügyeletet ellátó szerv a szolgáltatónál a felülvizsgálatot követően végrehajtott első felügyeleti ellenőrzése keretében hagy jóvá.
Kiemelendő, hogy az árukereskedő a szabályzat kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja a Törvényjavaslat szerinti kötelezettségek teljesítését, melynek során a kereskedelmi hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi.
A bizalmi vagyonkezelők esetében a felügyeletét ellátó szerv (Hivatal) készíti el az e Törvényjavaslat szerinti belső szabályzatnak minősülő egységes szabályzatot negyvenöt napon belül.
Azon szolgáltatók, amelyek tevékenysége, működése engedélyhez kötött és a Törvényjavaslat hatálybalépését követően alakultak meg, kötelesek belső szabályzataikat a kijelölt felügyelő szerv részére jóváhagyás céljából (az engedélykérelemmel együtt) benyújtani. Ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet, könyvvizsgálói tevékenységet, könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzők, az ügyvédek, közjegyzők, illetve nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők, amelyek a Törvényjavaslat hatályba lépését követően kezdik meg tevékenységüket, valamint azok szolgáltatók, melyek a Törvényjavaslat hatályba lépésekor működésüket már megkezdték és a Törvényjavaslat hatálya alá kerültek, kötelesek belső szabályzatukat elkészíteni és jóváhagyás céljából megküldeni a felügyeletet ellátó szervnek a tevékenység megkezdését követő 45 napon belül.
66–68. §
Az Irányelv pénzváltó irodákat, illetve a készpénzes csekkbeváltóhelyeket, a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző, illetve társasági szolgáltatókat nyilvántartásba vételhez működésüket engedélyhez köti, a szerencsejáték-szervezők működését pedig szigorú szabályozáshoz. Az Irányelv szerint a szolgáltató bejegyzését vagy engedélyezését, valamint működési engedélyének kiadását meg kell tagadni, ha a hatóság nincsen meggyőződve arról, hogy azok a természetes személyek, akik az ilyen jogalanyokat ténylegesen irányítják vagy az ilyen jogalanyok tényleges tulajdonosai alkalmas és megfelelő személyek. A könyvvizsgálók, könyvelők, adótanácsadók, közjegyzők, ügyvédek és ingatlanosok esetében az illetékes hatóságoknak azt is meg kell akadályozniuk, hogy az adott területen jogerősen elítélt bűnelkövetők vagy az elkövető társai e szolgáltatókban vezetői feladatokat elláthassanak és ezen szolgáltatók tényleges tulajdonosai lehessenek. Az ezen szolgáltatókat érintő ágazati törvények biztosítják az Irányelvnek való megfelelést.
Az Irányelv a felügyeletet ellátó szervek számára előírja, hogy azok legalább hatékonyan kísérjék figyelemmel (monitoring) a szolgáltatók Irányelvnek való megfelelését, illetve tegyék meg a szükséges intézkedéseket a megfelelés biztosítására. A felügyeletet ellátó szervnek olyan jogkörrel és pénzügyi, humán illetve műszaki erőforrással kell rendelkeznie, amely alapján e monitoring tevékenységet és ellenőrzést megfelelően el tudják látni. Ezen felügyeletet ellátó szervek személyzetét érintően pedig irányelvi elvárás a magas szakmai színvonal (beleértve a titoktartást és az adatvédelmet), feddhetetlenség és a megfelelő képzettség. Az ezen szolgáltatókat érintő ágazati törvények biztosítják az Irányelvnek való megfelelést.
Az Irányelv értelmében a hitelintézetek és a pénzügyi szolgáltatók, valamint a szerencsejáték- szervezők esetében a felügyeletet ellátó szerveknek megerősített felügyeleti jogkörrel kell rendelkezniük. Az ezen szolgáltatókat érintő ágazati törvények biztosítják az Irányelvnek való megfelelést.
A Törvényjavaslat szabályozza az e Törvényjavaslat szerinti felügyeletet ellátó szervek felügyeleti tevékenységét és intézkedéseit. Az e Törvényjavaslat szerinti felügyeleti tevékenység elsődleges célja, hogy a kijelölt felügyeleti szervek az itt meghatározott tevékenységükön (útmutatások, szektorális szabályozás, felügyeleti ellenőrzés) keresztül elősegítsék a szolgáltatók e Törvényjavaslat rendelkezéseinek valamint – szoros kapcsolódása miatt – az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelését.
Ezt a típusú felügyeleti tevékenységét az MNB a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (2018. január 1-től az Ákr.) valamint az MNB tv. alapján, az állami adóhatóság a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (2018. január 1-től az Ákr.) és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, az MKVK a könyvvizsgálói törvény és a közigazgatási eljárásról szóló törvény, a kereskedelmi hatóság illetve a pénzügyi információs egység pedig a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (2018. január 1-től az Ákr.) rendelkezései szerint végzik. A belső szabályzat jóváhagyására irányuló, kérelemre induló hatósági eljárás esetében a Törvényjavaslat mentességet ad az érintett felügyeletet ellátó szervek, így a kereskedelmi hatóság, a pénzügyi információs egység valamint a Hivatal esetében a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény függő hatályú végzést érintő rendelkezéseinek alkalmazása alól. A közjegyzőket és az ügyvédeket érintő felügyeleti tevékenység vonatkozásában – az eddigi szabályozási koncepciót fenntartva – a Törvényjavaslat helyett továbbra is az ágazati jogszabályok határozzák meg a felügyeleti eljárás részletszabályait. A felsorolt jogszabályok biztosítják tehát a felügyeletet ellátó szervek számára, hogy hatósági ellenőrzés keretében lássák el monitoring és ellenőrző tevékenységüket.
Az Irányelv biztosítja a kockázatalapú felügyeleti megközelítés alkalmazhatóságát, melynek keretében a felügyeletet ellátó szerveknek egyfelől ismerniük kell a nemzeti szinten felmerülő pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatokat; továbbá hozzá kell férniük valamennyi, a kötelezett szolgáltatók ügyfeleivel, termékeivel és szolgáltatásaival összefüggő konkrét kockázatokra vonatkozó lényeges információhoz; másfelől a felügyeleti ellenőrzés gyakoriságát és intenzitását e kockázatokhoz kell igazítsák. A szolgáltatók kockázati profilját időszakonként felül kell vizsgálniuk, illetve az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a szolgáltatók mérlegelési jogkörébe tartozó kockázatértékeléseket.
Ezzel összhangban a felügyeletet ellátó szervek kockázatértékeléssel kapcsolatos feladatait rögzíti a Törvényjavaslat. Kifejezetten a felügyeleti tevékenység gyakorlására vonatkozóan itt is kiemeli a Törvényjavaslat, hogy a felügyeletet ellátó szerv tevékenységének gyakorlása során a felügyeleti kockázatértékelés eredményei alapján köteles eljárni és ahhoz kell igazítania az eljárás gyakoriságát és terjedelmét, továbbá ez alapján szükséges a szolgáltató belső kockázatértékelésének és belső eljárásrendjének ellenőrzését is végrehajtani.
Az Irányelv a más tagállamban található telephelyek vonatkozásában előírja, hogy ezen tagállamok illetékes hatóságai felügyeljék a telephelyeket az irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseik betartása vonatkozásában. A kijelölt központi kapcsolattartó pontok esetében pedig ez a felügyelet magába foglalhatja azt is, hogy az azonnali orvoslást igénylő, súlyos jogsértések esetén a tagállami hatóságok megfelelő és arányos átmeneti intézkedésekről dönthessenek. A tagállamok illetékes hatóságainak együttműködési kötelezettsége van az irányelvben foglalt előírások betartásának hatékony felügyelete érdekében.
A Törvényjavaslat az Irányelv rendelkezéseivel összhangban előírja, hogy a felügyeleti tevékenység gyakorlása során a hazai szervek biztosítani kötelesek az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató magyarországi fióktelepének és leányvállalatának e Törvényjavaslat rendelkezéseinek való megfelelését. A központi kapcsolattartó pont esetében pedig kivételes jelleggel, így különösen súlyos és azonnali orvoslást igénylő jogsértés megállapítása esetén, a felügyeletet ellátó szerv (MNB) átmeneti időtartamra az e Törvényjavaslatban rögzített szankciókat is alkalmazhatja akár.
Az Irányelv lehetővé teszi, hogy a könyvvizsgálók, a könyvelők, az adótanácsadók, az ügyvédek és a közjegyzők esetében a felügyeletet önszabályozó testületek lássák el. A Pmt. rendszerét követve a Törvényjavaslat a kötelező kamarai tagsághoz kötött könyvvizsgálói tevékenység és az ügyvédi, közjegyzői tevékenység feletti kamarai felügyeletet határozza meg, amelynek részletszabályait az ágazati törvények határozzák meg.
69–71. §
Az Irányelv megköveteli a szolgáltatók nemzeti rendelkezések megsértéséért való felelősségre vonhatóságát és velük szemben hatékony, arányos és visszatartó erejű (a büntetőjogi szankcióktól eltérő) közigazgatási szankciók felügyeletet ellátó szervek általi kiszabhatóságát. E szankcióknak és intézkedéseknek a jogi személyekkel, vezető testület tagjaival vagy bármely, a jogsértésért felelősségre vonható természetes személlyel szemben is alkalmazhatónak kell lenniük. Mindehhez a felügyeletet ellátó szervek számára megfelelő felügyeleti és vizsgálati hatáskört kell biztosítani. Az Irányelv szerint a nemzeti jogszabályok által biztosított kereteken belül a felügyeletet ellátó szervek e hatáskörüket gyakorolhatják közvetlenül; más hatóságokkal együttműködésben; oly módon, hogy felelősségüket megtartva más hatóságokra ruházzák át hatásköreiket; vagy az illetékes igazságügyi hatóságok megkeresése útján.
Az Irányelv kifejezetten az ügyfél-átvilágítási, bejelentési, nyilvántartási, és belső ellenőrzési kötelezettség vonatkozásában elkövetett súlyos és rendszeres jogsértések esetén írja elő legalább a következő szankciók kiszabását: (1) nyilvános nyilatkozat, amely tartalmazza az érintett természetes vagy jogi személyt és a jogsértés természetét; (2) határozathozatal, amely előírja az adott magatartástól vagy annak megismétlésétől való tartózkodást; (3) engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó szolgáltató esetében, az engedély visszavonása vagy felfüggesztése; (4) a szolgáltató vezető testülete valamely tagjának vagy bármely más felelős természetes személynek az átmeneti eltiltása vezető funkciójának gyakorlásától; (5) közigazgatási pénzbírság, melynek maximális összege – amennyiben a nyereség meghatározható – a jogsértésből származó nyereség összegének legalább kétszerese de legalább 1 000 000 EUR, hitelintézet vagy pénzügyi intézmény (akkor is ha természetes személy) esetében pedig legalább 5 000 000 EUR vagy a legutolsó rendelkezésre álló, az ügyvezető szerv által jóváhagyott beszámoló szerinti teljes éves árbevétel 10 %-ával egyenértékű összeg. Az Irányelv lehetőséget ad emellett más típusú szankciók bevezetésére is.
Az Irányelvvel összhangban a Törvényjavaslat alapján a felügyeletet ellátó szervek közül az MNB, az állami adóhatóság, a kereskedelmi hatóság, a könyvvizsgálói kamara és a pénzügyi információs egység a jogsértés súlyával arányosan a Törvényjavaslatban meghatározott intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja a felügyelete alá tartozó szolgáltatókkal szemben abban az esetben, ha azok a Törvényjavaslat rendelkezéseit megsértik vagy nem megfelelően alkalmazzák.
A Törvényjavaslat rendelkezései betartásának ellenőrzésére kijelölt felügyeletet ellátó szerv az ügyvédek (egyéni ügyvédek, ügyvédi irodák) esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja, a közjegyzők esetében pedig az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja. A felügyeleti tevékenység ellátására, az eljárásukra vonatkozó részletszabályok (így többek között a szankciók típusait, a szankciók kiszabása során figyelembe veendő körülményeket és a kamarák döntéseinek közzétételét érintően) – a Törvényjavaslat rendelkezéseivel összhangban – a kamarák tevékenységét meghatározó törvényekben jelennek meg: az ügyvédek esetében az Üt., a közjegyzők esetében pedig a Kjtv. rendelkezései az irányadóak.
Az MNB, az állami adóhatóság, a kereskedelmi hatóság, a könyvvizsgálói kamara és a pénzügyi információs egység által az arányosság követelményének szigorú betartásával alkalmazható intézkedések a következők: (1) figyelmeztetés kiadása; (2) a jogsértés megszüntetésére történő kötelezés; (3) a belső szabályzat meghatározott határidőn belüli, meghatározott szempontok szerinti átdolgozására és a felügyeletet ellátó szervnek történő bemutatásra kötelezés; (4) egyes szolgáltatói szektorok vonatkozásában a működéshez szükséges engedély visszavonása vagy annak felfüggesztése; (5) a nyilvántartásból való törlés vagy annak kezdeményezése; (6) a szolgáltató vezetője vagy foglalkoztatottja, segítő családtagja felelőssége megállapításának kezdeményezése; (7) a szolgáltató vezetője a vezetői jogköre felfüggesztésének vagy visszavonásának kezdeményezése. E szankciók mellett a felügyeletet ellátó szervek bírságolási joga differenciáltan került megállapításra. Míg a pénzügyi szolgáltatók esetében négyszázezer forinttól a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti éves nettó árbevétel 10%-ának megfelelő összegig, illetve kifejezetten az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak esetében a tárgyévet megelőző év tagdíjbevételei és támogatásai együttes összege 10%-ának megfelelő összegig, de legfeljebb kettő milliárd forintig terjedően, addig a nem pénzügyi szolgáltatók esetében százezer forinttól négyszáz millió forintig terjedően szabhat ki a felügyelet pénzbírságot. Az Irányelv által biztosított lehetőséggel élve, ha a jogsértésből származó vagyoni előnyt a felügyeletet ellátó szerv esetleg meg tudja állapítani, akkor a nem pénzügyi szolgáltatók esetében a jogsértésből származó vagyoni előny kétszeresének megfelelő összegig terjedhet a pénzbírság összege, feltéve, hogy annak mértéke meghaladja a négyszáz millió forintot.
Tekintettel a Törvényjavaslat és a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló Törvényjavaslat szoros kapcsolatára, és ebből adódóan ez utóbbi önálló szankciórendszerének hiányára (a Törvényjavaslat intézkedéseit rendeli alkalmazni), szabályozni szükséges azt, hogy abban az esetben, amikor a felügyeletet ellátó szerv mindkét szabályozási rezsim megsértése miatt alkalmazza az egyes intézkedéseket, szankciókat, úgy elkerülhető legyen a kumuláció, vagyis az, hogy a bírságösszegek egyszerűen összeadódjanak. Emellett pedig a középmérték bevezetésével biztosítható, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával kapcsolatos szabályoknak a Törvényjavaslat rendelkezéseinek megsértése melletti áthágása esetén a bírság összege már eleve a Törvényjavaslat által meghatározott bírság középmértékétől indulhat.
Az Irányelv kötelezi a felügyeletet ellátó hatóságokat, hogy a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és szintjének meghatározásakor minden lényeges körülményt vegyenek figyelembe. Az Irányelv által kifejezetten megjelölt ilyen körülmények alapján a Törvényjavaslat az MNB, az állami adóhatóság, a kereskedelmi hatóság, a könyvvizsgálói kamara és a pénzügyi információs egység számára a szabály megsértése vagy a hiányosság, mulasztás súlyosságának; a jogsértésért felelős személyek szándékos vagy gondatlan magatartására; a jogsértő piaci részesedésére vonatkozó adatoknak (a szolgáltató típusától függően); a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak, mulasztásnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatásának; a felelős személyek együttműködési készségének illetve a szabályok megsértésének vagy a hiányosságnak, mulasztásnak az időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára vonatkozó körülményeknek a figyelembevételét írja elő.
Az Irányelv rendelkezéseit átültetve a Törvényjavaslat a nem természetes személy szolgáltatóval szembeni intézkedés alkalmazását is előírja azon esetekben, ha a szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg a Törvényjavaslat rendelkezéseit, illetve ha a szolgáltató alkalmazottja a szolgáltató javára sérti meg a Törvényjavaslat rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna. A szolgáltatóval szemben kiszabható szankciók akkor is alkalmazhatóak, ha az intézkedéssel kifejezetten érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll a szolgáltató alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy az érintett tevékenységet már nem végzi.
Az Irányelv alapján a felügyeletet ellátó szervek kötelesek szorosan együttműködni egymással annak érdekében, hogy ezen intézkedések végrehajtása koordináltan történhessen. Ennek megfelelően a Törvényjavaslat együttműködési kötelezettséget ír elő a felügyeletet ellátó szervek között, illetve a felügyeletet ellátó szervek és a pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóságok, az ügyészség és a bíróság között, továbbá a más tagállambeli vagy harmadik országbeli felügyeletet ellátó és a hazai szervek között.
Az Irányelv kötelezővé teszi a felügyeleti szankciókat és intézkedéseket elrendelő jogerős határozatok honlapon történő közzétételét is. A Törvényjavaslat ennek megfelelően biztosítja, hogy a jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot az MNB, az állami adóhatóság, a kereskedelmi hatóság, a könyvvizsgálói kamara és a pénzügyi információs egység haladéktalanul közzétegyék és abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek. A felügyeletet ellátó szerv a honlapján köteles közzétenni a határozatait.
Ez Irányelv alapján kivételt képez a közzététel alól, ha a felügyeletet ellátó szerv a felelős természetes vagy jogi személy kilétének vagy személyes adatainak közzétételét eseti értékelés alapján aránytalannak találja, vagy ha a közzététel veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását, esetleg egy folyamatban lévő vizsgálatot. Ezekben az esetekben vagy a) el kell halasztani a határozat közzétételét az ok megszűnéséig; vagy b) a határozatot bizonyos időszakra anonimizáltan kell közzétenni, ha az megfelelő védelmet jelent a személyes adatok tekintetében; illetve végső soron c) el lehet tekinteni a határozat közzétételétől, ha az előző két opció nem megfelelő ahhoz, hogy a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe, vagy ha kisebb jelentőségű intézkedésről van szó.
A Törvényjavaslat értelmében a közzétételi kötelezettség akkor halasztható el illetve a felügyeletet ellátó szerv végső soron akkor mentesülhet a teljesítése alól, ha a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése az érintett számára aránytalan hátrányt okozna; vagy a szabály megsértésének, a hiányosságnak a súlyára tekintettel lenne a közzététel aránytalan; esetleg veszélyeztetné más eljárás megindítását vagy a már megindított eljárás lefolytatását; illetve ha a pénzügyi szektor stabil, zavartalan működését veszélyeztetné. A közzétételi kötelezettség a Törvényjavaslatban rögzített esetben egyedi döntés alapján névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.
Az Irányelvvel összhangban amennyiben jogorvoslattal megtámadható határozat közzétételére kerül sor, a jogorvoslati eljárás eredményére vonatkozó információkat is közzé kell tenni. A nyilvánosságra hozott információknak a közzétételt követően öt évig kell elérhetőnek maradniuk, a személyes adatok esetében az adatvédelmi szabályok az irányadóak.
72. §
Az Irányelv értelmében szükséges egy olyan mechanizmust kiépíteni, amivel biztosítható a nemzeti rendelkezések megsértésének illetékes hatóságok (elsősorban felügyeleti hatóságok) felé történő bejelentése. E mechanizmusnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy az ilyen jellegű bejelentéseket be tudja fogadni az illetékes hatóság és el is tudjon járni az ügyben, a szolgáltató jogsértést bejelentő alkalmazottainak és a bejelentett személynek a megfelelő védelmét biztosítsa, mindez az adatvédelmi rendelkezések tiszteletben tartásával valósuljon meg, illetve a jogsértést bejelentő személy kilétének illetéktelen harmadik személyekkel szembeni titokban tartása garantálható legyen.
A Törvényjavaslat az Irányelv rendelkezéseivel összhangban ezért felállít egy új típusú értesítési rendszert, melynek keretében a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja illetve a szolgáltató ügyfele, ha e Törvényjavaslat rendelkezéseinek megsértését tapasztalja, írásban jelezheti azt a szolgáltató felügyeletét ellátó szerv felé. A Törvényjavaslat ezt a jelzést értesítésként jelöli meg annak érdekében, hogy az elhatárolható legyen az e Törvényjavaslat szerinti gyanú bejelentésétől. Fontos, hogy az értesítésnek minden esetben tartalmaznia kell az értesítést küldő nevét és lakcímét. Az értesítést annak beérkezését követően 30 napon belül vizsgálja meg a felügyeletet ellátó szerv annak érdekében, hogy eldönthesse szükséges-e felügyeleti eljárást indítania hivatalból vagy nem. Amennyiben ezt az értesítést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, a felügyeletet ellátó szervnek áttételi kötelezettsége van. A felügyeletet ellátó szerv köteles a döntéséről vagy az áttételről tájékoztatni az értesítést beküldő személyt.
A Törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos esetekben az értesítés vizsgálata mellőzhető legyen, így ha ugyanazon személytől származik a korábbival azonos tartalmú értesítés; ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított hat hónap már eltelt; ha az értesítést beküldő személy nem igazolta megfelelően, hogy a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja illetve a szolgáltató ügyfele; ha az értesítés nyilvánvalóan alaptalan; továbbá ha az értesítés vizsgálata nem tartozik e Törvényjavaslat hatálya alá. A név és lakcím megadása nélkül beküldött értesítést a felügyeletet ellátó szerv ugyancsak nem köteles vizsgálni, kivéve, ha úgy látja a rendelkezésre álló információk alapján, hogy súlyos a feltételezett jogsértés.
Az értesítést beküldő személyt – jóhiszeműsége esetén – nem érheti hátrány az értesítés megtétele miatt. Az Irányelvvel összhangban az értesítést beküldő személy és a feltételezett jogsértő személyes adatait a hatályos adatvédelmi rendelkezésekre tekintettel kezelheti a felügyeletet ellátó szerv, jogosulatlan harmadik személyeknek azt át nem adhatja, az eljárással kapcsolatos adatokat pedig az utolsó vizsgálati cselekmény vagy intézkedés befejezésétől számított öt évig kell megőriznie.
73–76. §
Az Irányelvvel összhangban a Törvényjavaslat az ügyvédekre és közjegyzőkre vonatkozóan eltérő rendelkezéseket állapít meg (hatály, közvetett bejelentési kötelezettség, belső szabályzat), amely egyben a Pmt. jelenlegi rendszerének fenntartását is jelenti.
Az Irányelv a tagállamoknak megengedi eltérő szabályok alkalmazását a közjegyzők, ügyvédek, vagy más független jogi hivatások képviselői számára, azokban az esetekben, amikor megbizonyosodnak ügyfeleik jogi helyzetéről, illetve, amikor bírósági vagy nemperes eljárásokban és azokkal kapcsolatban ügyfeleik védelmét, képviseletét látják el, beleértve az eljárás kezdeményezésére vagy annak elkerülésére vonatkozó tanácsadást.
A Törvényjavaslat előírja, hogy az ügyvédek és a közjegyzők mely esetekben kötelesek eleget tenni ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettségeiknek. A Törvényjavaslat a Pmt.-ben meghatározott gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés), valamint ingatlan adás-vétele helyett a tulajdonjog átruházását rögzíti, így a Ptk. által szabályozott csere- és ajándékozási szerződés esetén is fennáll ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség. További változás a Pmt.-hez képest, hogy ingó vagyonelemek ellenérték nélküli átruházásával, valamint – az Irányelv megfelelően és a Moneyval által feltért hiányosságok orvoslása céljából – a bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozattal kapcsolatos tevékenységek esetén szintén fennáll az ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség.
A Törvényjavaslat az Irányelvnek megfelelően meghatározza azon eseteket, amelyek mentesítik az ügyvédeket, közjegyzőket kizárólag a bejelentési kötelezettség alól. A Pmt.-hez képest a Törvényjavaslat összhangban a Moneyval ajánlásával az ügyfél-átvilágítási kötelezettség alól nem ad felmentést. A Törvényjavaslatban előírt bejelentési kötelezettség az ügyvédet nem terheli, ha a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény büntetőeljárásban történő védelem, illetve bíróság előtti képviselet – ide nem értve a cégbírósági eljárásban történő képviseletet – előkészítése, ellátása során, vagy ellátását követően jutott tudomására, vagy a képviselet, védelem ellátásának, illetve az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során vált ismertté számára. A bejelentési kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben, a felek kioktatása során jutott a tudomására, illetve – a Kjtv.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli – nemperes eljárást folytat le.
A Törvényjavaslat alapján – a Pmt. rendszerére építve – az ügyvédek és a közjegyzők a bejelentést a területi kamaránál teljesítik. Az ügyvéd vagy közjegyző alkalmazottja és az alkalmazott ügyvéd a munkáltatói jogokat gyakoroló ügyvédnél vagy közjegyzőnél teszi meg, aki köteles a bejelentést haladéktalanul továbbítani a területi kamarának, amelynek tagja. Az ügyvédi irodák esetében az alkalmazottak a taggyűlés által kijelölt személynek tesznek bejelentést, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja azon területi kamarának, amely az irodát nyilvántartásba vette. A területi kamarák elnökei kötelesek meghatározni a kijelölt személyt, aki a terülteti kamarákhoz érkezett bejelentéseket haladéktalanul, szűrés nélkül továbbítja a pénzügyi információs egység részére. A területi kamarák a törvény rendelkezéseinek megfelelően, mint a törvény hatálya alá tartozó egyéb szolgáltatók, kötelesek a pénzügyi információs egységet tájékoztatni a kijelölt személyről, illetve a személyében bekövetkezett változásról.
Az ügyvédi iroda esetében a taggyűlés dönthet arról, hogy a bejelentési kötelezettséget, valamint a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer működtetésével és a képzésekkel kapcsolatban meghatározott kötelezettségeket az iroda vagy a tagok teljesítsék.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni az ügyvéd és a közjegyző által kezelt adatot, illetve az ügyvédi és közjegyzői titkot, aminek tekintetében megkereséssel fordulhat az ügyvédhez, vagy a közjegyzőhöz. A pénzügyi információs egység a megkeresését a kijelölt személyen keresztül küldi meg, aki azt haladéktalanul továbbítja a megkeresett ügyvédhez vagy közjegyzőhöz. A Törvényjavaslat a megkeresés megválaszolásának kötelezettsége alól két esetben felmentést ad, amelyet az ügyvéd vagy közjegyző és az ügyfél közötti bizalmi kapcsolat indokol. Nem köteles az ügyvéd, közjegyző a tartalmi válaszadásra, ha az ügyvéd vagy a közjegyző a megkeresésben megjelölt adatot, titkot nem a Törvényjavaslat hatálya alá tartozó ügyvédi vagy közjegyzői tevékenység ellátása során vagy annak eredményeként kezeli. Továbbá nem áll fenn tartalmi válaszadási kötelezettség abban az esetben sem, ha az ügyvéd vagy a közjegyző a megkeresésben megjelölt adatot a Törvényjavaslat hatálya alá tartozó tevékenység keretében kezeli, de a bejelentési alóli kötelezettség alóli mentesülés esete áll fent. Utóbbi esetben tehát annak ellenére, hogy az ügyvéd vagy közjegyző rendelkezésére állnak az ügyfél-átvilágítási információk, a válaszadási kötelezettség alól mentesülnek. Ugyanakkor, ha az ügyvéd vagy a közjegyző bármelyik mentesülési ok miatt nem köteles a megkeresés tartalmi megválaszolására, arról válaszában haladéktalanul értesíti a kijelölt személyen keresztül a pénzügyi információs egységet.
Az ügyvéd és a közjegyző bejelentési kötelezettségének, valamint a pénzügyi információs egység megkeresésének teljesítése nem tekinthető a külön törvényen alapuló titoktartási kötelezettség megsértésének.
A Kjtv. 3. § (2) bekezdése alapján, ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs oka, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ugyanakkor, ha a fél az iratban való feltüntetés ellen tiltakozik, a közjegyző köteles megtagadni a közreműködését. E Törvényjavaslat alkalmazásában a közjegyzőt nem terheli az említett kötelezettség.
A Törvényjavaslat a belső szabályzat készítési kötelezettség tekintetében is eltérő szabályozást alkalmaz az ügyvédekre, közjegyzőkre nézve. Ennek megfelelően az egyéni ügyvédek és az egyszemélyes irodák részére a Magyar Ügyvédi Kamara készíti el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása vonatkozású – belső szabályzatnak minősülő – egységes szabályzatot, illetve annak felülvizsgálatáról is a Magyar Ügyvédi Kamara gondoskodik.
A közjegyzők részére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara készít iránymutatást, amely a közjegyzők tekintetében belső szabályzatnak minősül. Az iránymutatás kötelező felülvizsgálata ugyancsak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kötelezettsége.
A nem egyéni ügyvédek és nem egyszemélyes ügyvédi irodák belső szabályzata vonatkozásában az általános szabályok az irányadóak azzal, hogy a társas ügyvédi irodák esetében a Magyar Ügyvédi Kamara külön szabályzatban határozza meg a területi kamarák által (a belső szabályzat kidolgozásához) kiadandó útmutatók kötelező tartalmát.
77–81. §
A nemzetgazdasági miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit, valamint az ingatlanosok, az adótanácsadók, a könyvelők, bizonyos szerencsejáték szervezők, valamint a nemesfém- és árukereskedők vonatkozásában az e törvényben rögzített kötelezettségeik végrehajtása érdekében szükséges részletszabályokat (útmutatót).
A Magyar Nemzeti Bank elnöke ugyancsak felhatalmazást kap, hogy rendeletben állapítsa meg a felügyelete alá tartozó pénzügyi szolgáltatók és bizalmi vagyonkezelők számára, az e törvényben rögzített kötelezettségeik végrehajtása érdekében szükséges részletszabályokat (útmutatót).
A Törvényjavaslat (néhány rendelkezés kivételével) 2017. június 26-án lép hatályba. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) alapján a Törvényjavaslat bizonyos rendelkezései vonatkozásában szükségessé váló módosítások az Ákr. hatályba lépésével egyidejűleg, 2018. január 1-jén lépnek hatályba.
A Törvényjavaslat előírja, hogy a hatálya alá tartozó szolgáltatók egy kellően hosszú átmeneti idő meghatározásával, 2019. június 26-át követően kötelesek az ügyleti megbízásokat megtagadni abban az esetben, ha a Törvényjavaslatban felsorolt követelmények együttesen érvényesülnek: az ügyféllel a Törvényjavaslat hatályba lépése előtt létesítettek üzleti kapcsolatot; a szolgáltató az ügyfél vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket nem végezte el; és az Irányelvvel összhangban a Törvényjavaslatban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésére. A szolgáltató saját belátása szerint döntheti el, hogy az adott követelmények teljesítésének 2019. június 26-át megelőzően milyen módon tesz eleget.
A Törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket határoz meg a szolgáltatók pénzmosás és terrorizmus finanszírozás vonatkozású belső szabályzatainak átdolgozása és kidolgozása tekintetében. A Törvényjavaslat hatálybalépésekor már működő szolgáltatók a felügyeleti útmutató kiadását követő 90 napon belül dolgozzák át a már létező belső szabályzataikat és ennek megtörténtéről értesítik a felügyeletüket ellátó szervet. Ezen belső szabályzatokat pedig később a kijelölt felügyelő szervek felügyeleti tevékenységük keretében ellenőrzik majd.
A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra vonatkozó egységes szabályzatot, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara pedig a közjegyzőkre vonatkozóan az iránymutatást a hatálybalépéstől számított 45 napon belül készíti el. Ezzel összhangban a Magyar Ügyvédi Kamara a társas ügyvédi irodák számára a területi ügyvédi kamara által kiadandó útmutató tartalmát meghatározó külön szabályzatát húsz napon belül köteles elkészíteni.
Az árukereskedők belső szabályzatot nyújthatnak be a felügyelő szerv (kereskedelmi hatóság) részére, a kereskedelmi hatóság ezt követően ezen szolgáltatókat nyilvántartásba veszi. Azon árukereskedő, amely nem szerepel e nyilvántartásban (és nem rendelkezik belső szabályzattal), legkésőbb 2017. október 31-ig fogadhat 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.
Az MNB a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított negyvenöt napon belül köteles elkészíteni az egységes szabályzatot.
A Törvényjavaslat kimondja, hogy a Törvényjavaslat alkalmazásában kijelölt személynek minősül a Pmt. alapján (a bejelentések továbbítása érdekében) kijelölt és a pénzügyi információs egység felé bejelentett kijelölt személy. Ezen rendelkezés alapján a Törvényjavaslat hatálybalépését követő 5 munkanapon belül a szolgáltató nem köteles új személy kijelölésére és bejelentésére, a szolgáltató ellenkező jelzése hiányában a pénzügyi információs egység a nyilvántartásában szereplő személyt továbbra is kijelölt személynek tekinti.
82. §
A Törvényjavaslat tartalmazza továbbá az Európai Unió jogának való megfelelést.
83–92. §
A Törvényjavaslat rendelkezik azon jogszabályokról és jogszabályi rendelkezésekről, amelyek módosítása a Törvényjavaslat hatálybalépése és a Pmt. újrakodifikálása következtében válik szükségessé.
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a felügyeleti intézkedések (például engedély felfüggesztése, visszavonása, bírság kiszabása), illetve az Szjtv. 13. §-ában meghatározott szankciók akár párhuzamosan is alkalmazhatók, nem csak a jogsértő szolgáltatókkal szemben, hanem akár ezen gazdasági társaságok vezető tisztségviselőivel szemben is. E módosítást Magyarország 5. körös Moneyval országértékelése során a szankciórendszer arányosságával, illetve visszatartó erejével kapcsolatban megfogalmazott ajánlások indokolják. A Törvényjavaslat a személyiadat- és lakcímnyilvántartás megkeresésével történő ügyfélazonosítás lehetőségét a távszerencsejáték és online kaszinójáték szervezők mellett a kártyatermet és játékkaszinót üzemeltetőkre, valamint a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervezőkre is kiterjeszti. A Javaslat Szjtv. 29/H. § (2) bekezdését módosító rendelkezése technikai regulációs rendelkezés.
Az Irányelv 58-60. cikkeinek átültetését szolgálja a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) és az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) módosítása, melynek célja a Moneyval országvizsgálat során megfogalmazott észrevételeket is figyelembe véve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével kapcsolatban a felügyeleti eljárás megerősítése, és az irányelv által előírt szankcionálási rendszer rögzítése az ügyvédek és közjegyzők vonatkozásában.
A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépés részeként a területi elnökség a területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása feletti felügyelet gyakorlása keretében rendszeresen ellenőrzést végez. Amennyiben az ellenőrzés során a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a területi elnökség szabálysértést állapít meg, felhívja a közjegyzőt, közjegyzőjelöltet, illetve közjegyzőhelyettest a jogszabályoknak és iránymutatásnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére; fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén pedig feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél. E fegyelmi eljárásban kiszabható fegyelmi büntetések a figyelmeztetés, kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra, valamint legfeljebb 400.000.000 Ft-ig terjedő pénzbírság.
A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot a területi elnökség a honlapján közzé teszi oly módon, hogy legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek. A területi elnökség elhalaszthatja, illetve végső esetben mentesülhet e közzétételi kötelezettség alól, amennyiben a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy a szabály megsértésének, a hiányosságnak a súlyára tekintettel az aránytalan lenne, továbbá ha más eljárás, vizsgálat megindítását vagy a már megindított eljárás lefolytatását veszélyeztetné. A módosítás jogharmonizációs záradékkal is kiegészíti a Kjtv.-t.
A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépés részeként a területi elnökség a területi kamarához tartozó ügyvédek ügyvitele, hivatali működése és magatartása feletti felügyelet gyakorlása keretében rendszeresen ellenőrzést végez. Amennyiben az ellenőrzés során a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a területi elnökség szabálysértést állapít meg, felhívja az ügyvédet a jogszabályoknak és iránymutatásnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére; fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén pedig előzetes vizsgálatot kezdeményez a kamara elnökénél. Az Üt. előzetes vizsgálatra vonatkozó szabályai alapján a kamara elnöke megszünteti az előzetes vizsgálatot, vagy az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén írásban figyelmeztetést alkalmaz, vagy elrendeli a fegyelmi eljárást. E fegyelmi eljárásban kiszabható fegyelmi büntetések a figyelmeztetés, kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra, valamint legfeljebb 400.000.000 Ft-ig terjedő pénzbírság.
A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot a területi elnökség a honlapján közzé teszi oly módon, hogy legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek. A területi elnökség elhalaszthatja, illetve végső esetben mentesülhet e közzétételi kötelezettség alól, amennyiben a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy a szabály megsértésének, a hiányosságnak a súlyára tekintettel az aránytalan lenne; vagy esetleg más eljárás megindítását vagy a már megindított eljárás lefolytatását veszélyeztetné. A módosítás jogharmonizációs záradékkal is kiegészíti az Üt.-t.
A törvény hatálybalépésével módosul a Tpt., az Fnyt., a Bszt., az MNB tv., az Fsztv., a Hpt., valamint a Bit. is.
93–94. §
A Törvényjavaslat rendelkezik azon jogszabályhelyekről, amelyek az Ákr. 2018. január 1-jén történő hatálybalépésével egyidejűleg módosulnak.
95. §
A Törvényjavaslat rendelkezik azon jogszabályokról, amelyek a Törvényjavaslat hatálybalépésével hatályukat vesztik.
_