• Tartalom
Oldalmenü

A 2018. évi CXIV. törvény indokolása

a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról

2019.01.01.
Általános indokolás
2019. január 1-jétől a Kormány egy új jogállást kíván bevezetni, „honvédelmi alkalmazott” elnevezéssel. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) alapját a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szabályai képezik, megjelenítve azonban azokat a sajátosságokat, amelyek a honvédelmi alkalmazott jogviszonnyal együtt járnak. A Javaslat háttérjogszabályát a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) képezi, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony teljes mértékben független lesz a Kjt.-től.
A Honvédelmi alkalmazott az a honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott polgári, azaz civil alkalmazott, aki a kinevezése alapján vállalja a Magyar Honvédség feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátásában történő közreműködést, továbbá azt, hogy a szakterülete tekintetében miniszteri rendeletben előírt éves továbbképzéseken részt vesz. A honvédelmi alkalmazottak olyan alkalmazottak, akik a honvédelmi szervezetek keretein belül dolgoznak napi szinten, ebből következően ismerik annak felépítését, működését, szervezeti sajátosságait. A honvédelmi alkalmazott jogviszonnyal járó többletkötelezettségek vállalását a közalkalmazottakhoz képest többletjuttatással javasolt kompenzálni, ugyanakkor többletkötelezettségként jelentkezik az, hogy különleges jogrend idején a honvédelmi alkalmazott nem élhet a lemondás és a rendkívüli lemondás jogával.
2019. január 1-jétől – a honvédelmi alkalmazotti jogviszony bevezetésével egyidejűleg – a honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonya honvédelmi alkalmazott jogviszonnyá alakulhat át, a törvény erejénél fogva. 2018. december 31. után közalkalmazotti jogviszony létesítésére a Magyar Honvédségnél már nem lesz lehetőség. A nem hivatásos vagy szerződéses katonai, illetve kormányzati szolgálati viszony keretében ellátandó honvédségi feladatokra 2019. január 1-től honvédelmi alkalmazotti jogviszony lesz létesíthető.
A honvédelmi alkalmazottak civil foglalkoztatottjai ugyan a Magyar Honvédségnek, számos esetben azonban igazodniuk kell – mind feladatvégzésük, mind magatartásuk tükrében – a Magyar Honvédségben uralkodó szervezeti rendhez, fegyelemhez. Erre tekintettel bizonyos korlátozásokra van szükség, amelyek Magyarország és a magyar emberek biztonságának, valamint a Magyar Honvédség biztonságos feladatellátásának érdekét szolgálják, ezért a honvédelmi alkalmazott tekintetében – a katonákhoz hasonlóan – korlátozásra kerül a véleménynyilvánítási, gyülekezési, illetve a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása jogának gyakorlása.
A Javaslat 21. § (5) bekezdése szerint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben meghatározott különleges jogrend kihirdetése esetén a honvédelmi alkalmazott nem gyakorolhatja a (2) bekezdés c) és d) pontjában foglalt megszüntetési okokat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a veszélyhelyzetet leszámítva különleges jogrend idején a honvédelmi alkalmazott nem élhet sem lemondással, sem rendkívüli lemondással. Az előterjesztő ezzel is meg kívánja erősíteni a honvédelmi ágazat különleges jogrendi működését, annak szakmai biztosítását.
Az előterjesztő megfontolta azon koncepciót is, mely szerint a honvédelmi alkalmazottak különleges jogrend idején ex lege a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (Hjt.) hatálya alá kerülnének. Ezen koncepciót azonban mérlegelést követően nem követte arra tekintettel, hogy ezen szabályozással csak erősen korlátozottan érhető el a kívánt cél, melyet az alábbi indokok támasztanak alá:
1. Az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése szerint ugyanis rendkívüli állapot idején, vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) 5. § (4) bekezdés k) pontja szerint nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles, aki potenciális hadköteles annak az évnek december 31-től, amelyben 40. életévét betölti. Amennyiben a Hvt. módosításával a behívhatósági korhatár 50 évre is emelhető, az Alaptörvény és az akár módosított Hvt. alapján a katonai szolgálatra sem a honvédelmi közalkalmazott nőkkel általában, sem a 40 (50) év feletti férfiakkal nem lehetne számolni.
2. A Hjt., illetve annak honvédek alkalmasságáról szóló rendelete meghatározott egészségügyi, fizikai és pszichológiai alkalmasságot ír elő, mely jelenleg a (honvédségi) közalkalmazottakra nem hatályos. Ezen katonai alkalmassági követelményeket a honvédelmi alkalmazottakra sem indokolt kiterjeszteni, ugyanakkor a betöltött beosztásnak megfelelő munkaalkalmassággal rendelkezniük kell. Különleges jogrend kihirdetése esetén egy „honvédségi polgári” munkára alkalmas személy honvéd-katonai alkalmatlansága esetén csak mentesíthető lenne a honvédelmi feladatai alól, mely egyenesen kontra-produktív is lehet.
3. A Kormány által meghirdetett ún. „Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program” keretében szükséges egy, a 2002–2010 közötti időszakban részlegesen leépített fegyvernemi képességek fenntartása, melyhez nélkülözhetetlen lehet a korábbi szakmai ismeretek (szellemi tőke) visszacsatornázása is, immáron polgári alkalmazotti viszonyban.
1. A honvédelmi alkalmazottra vonatkozó, a közalkalmazottakhoz képest tervezett kedvezőbb szabályok az alábbiak:
– egyes munkakörök betöltéséhez a jogviszony létesítésekor nem kell pályázatot kiírni, ezt a Javaslat a munkáltatói jogkört gyakorló döntésére bízza. Amennyiben pályázat kiírására kerül sor, annak szabályait miniszteri rendelet rendezi. A Javaslat értelmében gyorsabb és egyszerűbb lesz a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítése,
– a Javaslat a honvédelmi alkalmazottak esetében – a honvédelmi alkalmazotti jogviszony egységes jellegéből adódóan – a kollektív szerződés helyett miniszteri rendeleti szintre utal egyes jogosultságok (kedvezmények), illetve jogosultságok feltételeinek megállapítását, ezáltal minden honvédelmi szervezetre vonatkozóan egységes szabályozás fog megvalósulni,
– alapilletmény: a közalkalmazottakra vonatkozó, és felülről nyitott szabályozást biztosító illetménytáblához hasonlóan kialakított és az ágazati sajátosságoknak megfelelő illetménytábla kerülne meghatározásra a honvédelmi alkalmazottak esetében, rendeleti szinten,
– honvédelmi illetménykiegészítés: annak érdekében, hogy a vállalt többletkötelezettség miatt illetmény szempontjából a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a közalkalmazotti jogviszony fölé pozícionálódjon, a honvédelmi alkalmazottak részére a honvédségi közalkalmazottak részére járó honvédelmi ágazati pótlékhoz hasonló, de magasabb összegű honvédelmi illetménykiegészítés kerül megállapításra. A honvédelmi illetménykiegészítés a jelenlegi egyösszegű honvédelmi ágazati pótlék helyett jár, összege rendeleti szinten kerül megállapításra,
– végkielégítés: a Kjt.-ben a végkielégítés mértéke húsz évnél éri el a maximumot (8 havi távolléti díj). A Javaslat – a hivatásos és szerződéses katonákra vonatkozó szabályok mintájára – ezt egészíti ki a huszonöt és a harminc év után járó végkielégítéssel (kilenc-, illetve tízhavi távolléti díj),
– jubileumi jutalom: A Kjt.-ben nincs harminöt év utáni jubileumi jutalom, a honvédelmi alkalmazottakra vonatkozó szabályozás szerint azonban lenne, és ekkor öthavi jubileumi jutalom jár, valamint a Kjt.-ben foglalt mértéknél magasabb összegű (öthavi helyett héthavi) a negyven év után járó jubileumi jutalom, továbbá negyven év után további ötévente újabb jubileumi jutalom jár, héthavi mértékben (a hivatásos és szerződéses állományra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan).
A Javaslat az átmeneti rendelkezéseiben számos, a közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó és már megszerzett jogosultság fennállásáról is határoz, garantálva az addig szerzett jogok fennmaradását Így többek között rendelkezik arról, hogy az addig közalkalmazotti jogviszonyban elismert idők honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülnek, a közalkalmazottként kapott címeket továbbra is megtartják változatlan feltételek mellett, a garantált illetménynél magasabban megállapított illetmény, címpótlék, a különböző jogcímek alapján járó keresetkiegészítés, jövedelemkiegészítés, illetve kompenzációs bérelem nem lehet kevesebb, mint 2018. december 31-én, valamint további garanciális szabályokat is tartalmaz.
Részletes indokolás
1. §
A Javaslat személyi hatálya a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § 34. pontja szerinti honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottakra terjed ki.
A Javaslat meghatározza továbbá a honvédelmi szervezet fenntartójára is kiterjedő rendelkezések körét is.
2. §
A Javaslat meghatározza honvédelmi alkalmazotti jogviszony alanyait, illetve egyes kötelezettségeit.
3. §
A Javaslat a honvédelmi alkalmazott kötelezettségeit határozza meg.
4. §
A Javaslat meghatározza, hogy az Mt. mely szabályait kell eltéréssel, és mely szabályait nem kell alkalmazni a honvédelmi alkalmazottak vonatkozásában.
5. §
A Javaslat a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt a honvédelmi szervezet és az annak feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátásában történő közreműködést és a Hvt. 41. § (7) bekezdése szerinti feladat végrehajtását vállaló, Hvt. 80. § 36. pontja szerinti honvédelmi alkalmazott közötti közszolgálati jogviszonyként határozza meg.
6. §
A Javaslat a munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosultak körét és hatáskörüket miniszteri rendeletben kívánja rendezni, amelynek érdekében a 93. § 1. pontja felhatalmazást ad a honvédelemért felelős miniszternek a rendelet megalkotására.
7. §
Az országos és ágazati érdekegyeztető fórumokat határozza meg a Javaslat a honvédelmi alkalmazottak vonatkozásában.
8–11. §
A Javaslat a honvédelmi alkalmazottak tanácsának megalakulásával és szabályzatával kapcsolatos szabályokat, valamint a honvédelmi szervezet honvédelmi alkalmazottak tanácsa felé irányuló kötelezettségét határozza meg.
12. §
A Javaslat meghatározza, hogy milyen feltételeknek megfelelő személlyel létesíthető, illetve nem létesíthető honvédelmi alkalmazotti jogviszony.
13. §
A Javaslat szerint a munkáltatói jogkört gyakorló dönti el, hogy a megüresedett vagy megüresedő munkakör betöltése pályázati eljárással történik-e, ha igen, akkor a munkakör csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázati eljárás részletes szabályait a Javaslat miniszteri rendeleti szintre utalja.
14. §
A honvédelmi alkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezési okmányt írásba kell foglalni és a Javaslatban meghatározott kötelező tartalmi elemekkel szükséges rendelkeznie.
15. §
A honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítéséhez kapcsolódó próbaidő szabályait határozza meg a Javaslat.
16–17. §
A gyakornokkal szembeni követelmények egységesen törvényi szinten kerülnek meghatározásra. A Javaslat szabályozza a szakmai segítő feladatait, az értékelési tevékenységet, a minősítést, valamint a munkáltató által megalkotandó gyakornoki szabályzat tartalmi elemeit.
18. §
Magasabb vezetői, vezetői beosztás csak megbízással, az eredeti munkakör mellett látható el. A megbízás időtartama korlátozásra kerül, a magasabb vezetői, vezetői megbízás maximálisan öt évre adható, nincs lehetőség határozatlan idejű megbízás adására. Ezzel elérhető, hogy a vezető meghatározott időközönként értékelhesse saját munkavégzését és bemutathassa további terveit, céljait az általa vezetett szervezet tekintetében a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlójának, bizonyítva ezzel további rátermettségét.
19. §
A Javaslat a részmunkaidős munkavégzésre vonatkozó szabályokat tartalmazza.
20. §
A helyettesítési díjra vonatkozó szabályokról rendelkezik a Javaslat.
21. §
A Javaslat taxatíve szabályozza a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnését, megszüntetését, felsorolva a megszűnés, valamint a megszüntetésének a felek közös, illetve egyoldalú akaratán alapuló, eseteit.
22–24. §
A Javaslat arra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, ha a honvédelmi szervezet személye azért változik meg, mert miniszteri döntés alapján a honvédelmi szervezet egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra. Ebben az esetben a honvédelmi szervezet átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik. Az ehhez kapcsolódóan a honvédelmi alkalmazott, illetve a munkáltató részéről felmerülő jogok és kötelezettségek ugyancsak itt kerülnek szabályozásra.
25. §
A Javaslat a jogviszonyváltással kapcsolatos szabályokat tartalmazza, így meghatározza mely esetben alakul át a munkáltató által foglalkoztatott kormánytisztviselőnek a kormánytisztviselő jogviszonya, közalkalmazotti, illetve közszolgálati vagy munkajogviszonnyá, továbbá rendelkezik az érintettnek, az átadó és átvevő munkáltatónak jogairól és kötelezettségeiről.
26. §
A Javaslat meghatározza, hogy áthelyezésben a két munkáltatónak és a honvédelmi alkalmazottnak kölcsönösen meg kell állapodnia a honvédelmi alkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában.
27. §
A Javaslat a határozott idejű honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.
28–29. §
Kivételes jogviszony megszüntetési lehetőség a honvédelmi alkalmazottak számára a rendkívüli lemondás, amelyre azonban csak a Javaslat által meghatározott esetben kerülhet sor, mégpedig akkor, ha a munkáltató a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékében megszegi. Lehetőség van a honvédelmi alkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondással történő megszüntetésére akkor is, ha a munkáltató olyan magatartást tanúsít, ami a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli lemondás alapjául szolgáló okok taxatív összefoglalása nem lehetséges. Ezek megállapítása csak a konkrét esettel történő összefüggés értékelése alapján történhet. A Javaslatban meghatározott feltételek konjunktívak, tehát minden definiált elem fennállása egyszerre szükséges. A munkáltató részéről a rendkívüli lemondás alapjául szolgáló kötelezettségszegésnek tekintendő például, ha nem fizet illetményt vagy nem biztosítja az egészséges, biztonságos munkafeltételeket, és ezzel a honvédelmi alkalmazottat veszélyezteti a további munkavégzés. A rendkívüli lemondás esetén a honvédelmi alkalmazotti jogviszony azonnal megszűnik, azonban – kompenzálandó, az ezzel járó hátrányt – a díjazás és a jogviszony megszűnésének vonatkozásában a Javaslat a felmentés jogkövetkezményeinek alkalmazását rendeli el.
30–33. §
A munkáltatónak a honvédelmi alkalmazotti jogviszony egyoldalú megszüntetésére irányuló nyilatkozata a felmentés. E jogintézmény csak a Javaslatban kizárólagos jelleggel megállapított esetekben áll a munkáltató rendelkezésére. Ezeknek az okoknak egy része objektív jellegű (pl. kormánydöntés alapján létszámcsökkentést kell végrehajtani, megszűnik a munkáltató bizonyos tevékenysége), és gyakorlatilag számos helyzetben a munkáltató sem mérlegelheti a felmentés megtételét. A további felmentési okok a honvédelmi alkalmazott személyében rejlenek, és a munkáltató megítélésétől is függ a felmentés. Ebben a körben további korlátozás, hogy amennyiben az alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a honvédelmi alkalmazott csak akkor menthető fel, ha nincs a munkáltatónál az egészségi állapotának megfelelő munkakör, vagy ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez a honvédelmi alkalmazott nem járult hozzá. A munkáltatónak a felmentést kimondó jognyilatkozatában nem elegendő csak a felmentés indokát megjelölnie. Azon túl, hogy a felmentés indokaként csak a Javaslatban megállapított körülmény fogadható el, a munkáltatónak világosan meg kell fogalmaznia, hogy a honvédelmi alkalmazott munkájára miért nem tart igényt, és bizonyítania kell a felmentési ok valóságát és megalapozott voltát.
34. §
A honvédelmi szervezet fenntartója elektronikus adatnyilvántartást vezet a honvédelmi szervezet, valamint a saját szervezete e törvény hatálya alá tartozó betöltetlen munkaköreiről, az ahhoz szükséges képesítési előírásokról és egészségügyi feltételeiről.
35–36. §
A felmentési idő legkorábbi kezdő időpontjának meghatározásáról, valamint a felmentési védelem fennállásáról rendelkezik a Javaslat.
37. §
A Javaslat taxatíve felsorolja azon okokat, amelyek fennállása esetén a honvédelmi alkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel, és ezzel egyidőben meghatározza, hogy a honvédelmi szervezetnek milyen kötelezettsége van munkakör-felajánlás vonatkozásában.
38. §
A Javaslat felmentés esetén csak a felmentési idő minimális és maximális időtartamát határozza meg. A felmentési idő a honvédelmi alkalmazott egzisztenciális biztonságát szolgálja, a munkavégzés alóli mentesítés munkáltatói kötelezettsége pedig megfelelő időt biztosít az új munkahely kereséséhez.
39. §
A honvédelmi alkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult a Javaslat szerint.
40. §
A Javaslat a honvédelmi szervezet részére két esetben lehetőséget ad arra, hogy rendkívüli felmentéssel szüntesse meg a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyát, mélyre a rendkívüli felmentés indokáról való tudomásszerzéstől számított törvényben meghatározott határidőn belül van lehetőség. A bizonyítás a honvédelmi szervezetet terheli. Rendkívüli felmentés esetén a felmentés szabályai nem alkalmazhatóak.
41. §
A honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésekor a honvédelmi alkalmazott részére honvédelmi alkalmazotti igazolást ad, melynek pontos tartalmát a Javaslat tartalmazza.
42. §
A Javaslat meghatározza, hogy milyen esetben jár, illetve nem jár a honvédelmi alkalmazott részére végkielégítés szolgálati jogviszonya megszűnésekor, illetve annak mértékét is meghatározza a jogviszony időtartamának megfelelően.
43. §
A rendelkezés felsorolja, hogy az Mt. munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül melyek nem alkalmazhatóak.
44. §
A munkáltatónak kötelezettsége a honvédelmi alkalmazott munkakörükkel összefüggő továbbtanulási törekvéseinek elősegítése. A Javaslat meghatározza azon forrásokat, amelyek a honvédelmi alkalmazott munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségeit megállapítják. Ezek egyrészt az írásban is rögzített a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok, másrészt pedig idetartoznak azok a szakmai szokások, tehát íratlan normák is, amelyek általános elfogadottságot élveznek egy adott munkáltatói körben. A Javaslat nemcsak a munkahelyen, hanem azon kívül is általános követelményként írja elő a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyhoz és a munkakörhöz méltó magatartás tanúsítását. Különösen fontos ennek megvalósulása a beosztást, valamint a közbizalmi (pl. a pedagógus, orvos) állást betöltő személyeknél.
A Javaslat a honvédelmi alkalmazotti munka megfelelő elismerésének érdekében a munkáltató vezetőjének lehetővé teszi, hogy – az egyes honvédelmi alkalmazotti osztályoktól függően – különféle címeket adományozzon.
A Javaslat csak négy elismerő címet sorol fel, azonban tekintettel a meglévő hagyományokra az ágazati miniszternek lehetősége van arra, hogy további címeket alapítson (vagy tartson továbbra is fenn) és egyben meg is határozza az adományozás kritériumait.
45. §
A honvédelmi alkalmazotti pálya egyik meghatározó intézménye a minősítés. A minősítés egy eltelt időszak honvédelmi alkalmazotti munkájának objektív értékelését tartalmazza, amely alapján lehetőség nyílhat az előmenetel felgyorsítására, vezető beosztás megszerzésére, de ugyanakkor – ellenkező esetben – alapul szolgálhat a honvédelmi alkalmazotti jogviszony munkáltatói megszüntetéséhez is. A minősítés csak a honvédelmi alkalmazott jogviszonnyal kapcsolatos tényeket és ténymegállapításon alapuló értékelést tartalmazhat (elkerülve így az általánosításokat), továbbá fontos a minősítés azonnali ismertetésének munkáltatói kötelezettsége és a honvédelmi alkalmazott észrevételtételi lehetősége is.
46. §
A Javaslat általános tilalomként fogalmazza meg olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését, amely a honvédelmi alkalmazott jogviszonnyal összeférhetetlen.
47. §
A honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya alapján munkaköre teljes ellátására köteles, ezért megengedhetetlen, hogy ugyanannak a munkának az elvégzésére munkáltatójával további jogviszonyt létesíthessen.
48. §
A Javaslat szigorú feltételeket határoz meg arra az esetre, ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszony és a munkavégzésre irányuló további jogviszony időtartama részben vagy egészben előbbi tartamára esik. Ilyen körülmények között a honvédelmi alkalmazott az „első állásának” munkaideje alatt látja el a további jogviszonyból adódó teendőit, így ehhez nélkülözhetetlen a honvédelmi alkalmazotti jogviszony szerinti munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásának megszerzése. Ha a hozzájárulást a munkáltató megtagadja, tekintettel a munkaidők közös tartamára, nem lehetséges munkaügyi jogvita kezdeményezése az ügyben.
49. §
A Javaslat a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vonatkozásában jelöl meg a 46–48. §-okon túlmenően további összeférhetetlenségi tényezőket.
50. §
Ha a munkavégzésre irányuló további jogviszony a honvédelmi alkalmazott munkaidejét nem érinti, csak előzetes bejelentés szükséges a jogviszony létesítéséhez. Ebben az esetben – ellentétben a hozzájárulással – nem jogviszony létesítési feltétel a munkáltató kifejezett egyetértő nyilatkozata, esetleges „hallgatása” is tudomásulvételnek tekinthető. Korlátozás a munkáltató számára, hogy kizárólag összeférhetetlenség esetén tilthatja meg a további jogviszony létesítését, és amennyiben döntését az érintett honvédelmi alkalmazott vitatja (állítva, hogy nincs a két jogviszony között összeférhetetlen helyzet), munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.
51. §
A Javaslat meghatározza, hogy az Mt. mely rendelkezéseinek alkalmazása kizárt a honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében, valamint az Mt. 53. §-át alapul véve meghatározza, hogy milyen feltételekkel kerülhet sor más munkáltatónál történő munkavégzésre. Továbbá speciális szabályokat tartalmaz a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladat-végrehajtásban, valamint az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet kezelésében személyesen részt vevő honvédelmi alkalmazott által a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, a katasztrófa elleni védekezés vagy az egészségügyi válsághelyzet időtartama alatt teljesített munkavégzés esetkörére.
52. §
Egyes munkakörökben – az elvégzendő munka jellege alapján – szükségtelen, hogy a honvédelmi alkalmazott teljes munkaidejét munkahelyén töltse. Ezért a Javaslat felhatalmazza az ágazat irányításáért felelős minisztert, hogy erre tekintettel megállapítsa a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, és a munkahelyen történő időtartam alatti munkavégzés egyes szabályait. (Ilyen lehetséges például a pedagógusok esetében).
53. §
A honvédelmi alkalmazottat megillető alapszabadság mértékét határozza meg a Javaslat.
54. §
A Javaslat megállapítja a honvédelmi alkalmazottnak járó pótszabadságok körét, jogcímét és mértékét. A honvédelmi alkalmazottnak pótszabadság jár a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő után, melynek mértéke megegyezik a fizetési fokozat számával. A Javaslat pótszabadságot állapít meg, figyelemmel a beosztással járó fokozottabb munkaterhelésre, a munkáltató és a munkakör jellegére, valamint az egyes munkahelyeken jelentkező, meghatározott egészségi ártalmakra.
55. §
A Javaslat értelmében az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
56. §
A Javaslat az első házasok pótszabadságára vonatkozó szabályokat határozza meg.
57. §
A Javaslat a pótszabadság számításának szabályait tartalmazza.
58. §
A honvédelmi szervezetek a honvédelmi alkalmazott kérelmére fizetés nélküli szabadságot kell, hogy engedélyezzenek a külszolgálat időtartamára, ha a honvédelmi alkalmazott házastársa, élettársa külszolgálatot teljesít. Ezen kívül a kutatókra vonatkozó önálló szabályt tartalmaz a Javaslat.
59. §
A Javaslat a szabadság kiadására vonatkozó, Mt.-től eltérő szabályokat határozza meg. Ezek szerint a munkáltató kivételesen fontos érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt nem lehetséges kiadni az esedékesség évében, akkor azt a következő év június 30-ig, a honvédelmi alkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni, amennyiben az esedékesség éve letelt. A honvédelmi alkalmazott szabadság kiadására vonatkozó igénye a honvédelmi alkalmazotti jogviszony fennállása alatt nem évül el.
60. §
A Javaslat megjelöli az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezéseinek a honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható szabályait. Ugyanakkor ehelyett a törvény úgy rendelkezik, hogy a munkáltató és a honvédelmi alkalmazott az adott naptári évre megállapodhat a fizetési fokozatnak megfelelő mértékű pótszabadság, valamint a magasabb vezetői és vezető megbízás alapján járó pótszabadság következő naptári év végéig történő kiadásáról.
61. §
A Javaslat a vonatkozó nemzetközi megállapításokkal összhangban megteremti a honvédelmi alkalmazotti pályán történő előmenetel lehetőségét.
62. §
A Javaslat a munkaköröket „A”-tól „J”-ig tartó fizetési osztályokba sorolja. A munkakörök osztályozásának egyetlen szempontja az ellátásukhoz szükséges iskolai végzettség vagy képesítés. A Javaslat az ágazat irányításáért felelős minisztert hatalmazza fel az egyes munkakörök osztályának megállapítására, továbbá a betöltésükhöz kívánatos egyéb követelmények előírására.
63. §
A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizenhét fizetési fokozatot tartalmaznak.
64. §
A Javaslat arról rendelkezik, hogy a honvédelmi alkalmazott fizetési osztályát az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a honvédelmi alkalmazott rendelkezik, valamint a művészeti területen foglalkoztatottakra vonatkozó eltérő szabályokat határozza meg.
65. §
A fizetési fokozat megállapítására vonatkozó szabályokat tartalmazza a Javaslat.
66. §
A Javaslat szerint a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként, a tárgyév első napján eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. Meghatározásra kerül továbbá, hogy milyen esetekben csökkenthető a várakozási idő hossza.
67. §
A Javaslat értelmében a fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy az összeg és a szorzószámok tekintetében a törvény meghatározza a minimális szintet.
Az illetménynövekedés feltételeit és százalékosan meghatározott mértékét, illetve a garantált illetmény minimum összegét is ez a Javaslat határozza meg.
68. §
A Javaslat szerint a honvédelmi alkalmazott a fizetési fokozata alapján gazdálkodási illetménykiegészítésben részesülhet.
69–74. §
A Javaslat szabályozza az illetménypótlékok rendszerét, azonban szabályozása nem teljes körű, miután lehetőséget ad az ágazat irányításáért felelős miniszternek további jogcímek alapján járó pótlékok meghatározására. Az illetménypótlék olyan körülményre tekintettel kerül megállapításra, amely a munkakörhöz kapcsolódó illetmény meghatározásánál nem volt figyelembe vehető. A Javaslat alapján ilyen körülmény például a vezető beosztás betöltése, a kiemelkedő munkáért járó cím elnyerése, bizonyos munkakörökben idegennyelv ismerete, a munkaköri egészségi ártalmak vagy az éjszakai munkavégzés. A pótlékok összegének meghatározásánál a Javaslat homogén rendszert vezet be, és ezzel egységesen állapítja meg az ugyanazon körülményeken alapuló többletdíjazás mértékét. A számítás alapja minden esetben a pótlékalap meghatározott százaléka.
75. §
A Javaslat alapján a honvédelmi alkalmazott számára miniszteri rendeletben foglaltak szerint honvédelmi illetménykiegészítés jár.
76. §
A Javaslat alapján a munkáltató anyagi elismerésben részesítheti a kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző honvédelmi alkalmazottat. A jutalomra a honvédelmi alkalmazottnak nincs alanyi joga, annak megadása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. Ha azonban a munkáltató minden kétséget kizáróan megígérte a jutalom kifizetését, arra a honvédelmi alkalmazottnak már alanyi joga keletkezik.
77. §
A Javaslat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában való honvédelmi alkalmazotti részvétel lehetőségét biztosítja.
78. §
A Javaslat a munka díjazásában a jubileumi jutalom intézményével is honorálja a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A jubileumi jutalomra, ahogyan az illetményre is, a javaslatban támasztott feltételek megléte esetén alanyi joga van a honvédelmi alkalmazottnak. A javaslat előírja azokat a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időket, amelyek elérésekor megteremtődik a jubileumi jutalomra való jogosultság. Egyben meghatározza azon kivételeket is (nyugdíjazás, elhalálozás), amikor indokolt rövidebb tényleges honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetében is a jubileumi jutalom megadása, illetve az örökösök részére történő kifizetése.
79. §
A Javaslat értelmében az állam készfizető kezességet vállal a honvédelmi alkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig. Taxatív felsorolást tartalmaz a javaslat arra, hogy mely esetekben vállalhatja az állam ezen kezességet, valamint meghatározza a honvédelmi alkalmazott ezen relációban felmerülő kötelezettségeit is.
80. §
A Javaslat lehetőséget teremt az ágazatért felelős miniszternek, hogy rendeletben meghatározott feltételek mellett munka- vagy formaruha-juttatást biztosítson a honvédelmi alkalmazott állomány részére.
81. §
A Javaslat a juttatások kifizetésére és az ehhez kapcsolatos fizetési számla kapcsán felmerülő költségekre vonatkozó terhek eloszlásáról rendelkezik.
82. §
A Javaslat meghatározza, hogy az Mt. munkabérre vonatkozó szabályai közül melyek nem alkalmazhatóak a honvédelmi alkalmazottak vonatkozásában. Ezen kívül a távolléti díj megállapítására vonatkozó részletszabályokat tartalmazza.
83. §
A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításának részletszabályait tartalmazza a Javaslat.
84. §
A Javaslat a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó sajátos szabályokat határozza meg. A Magyar Honvédségben uralkodó szervezeti rendhez és fegyelemhez a honvédelmi alkalmazottaknak is igazodniuk kell. A honvédelmi alkalmazott feladatellátása során sok esetben a Magyar Honvédségre, valamint Magyarország biztonságára vonatkozó olyan adatokhoz fér hozzá, melynek kezelése – nemzetbiztonsági átvizsgálásra kötelezés nélkül is – kiemelt prioritást élvez, illetéktelen részére átadni nem lehet. Elképzelhetetlen ennek tükrében olyan helyzet, mely során a honvédelmi alkalmazott sajtónyilvánosság előtt olyan magánvéleményt, vagy adattot közöl, amely a Magyar Honvédség feladatellátását veszélyeztetni. A Magyar Honvédség – mint politikailag semleges szervezet – tevekénységével semmiféle pártszereplés, politikai véleménynyilvánítás nem egyeztethető össze.
85–86. §
A honvédelmi alkalmazott a Magyar Honvédséggel mint munkáltatójával szemben nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a Magyar Honvédség értékeivel ellentétes, hitelét, közmegítélését rontaná, vagy az a Magyar Honvédség feladataival ellentétes, továbbá nem csatlakozhat olyan szervezethez sem, amely tevékenységével az előbb említetteket megvalósítja.
87. §
A Magyar Honvédség speciális feladataira tekintettel fontos, hogy állományáról – ideértve a honvédelmi alkalmazottakat is – naprakész információval rendelkezzen, kiemelten a külföldi tartózkodásokra, indokolt esetben a visszarendelhetőség miatt. Külföldi kiutazások során a honvédelmi alkalmazott – a katonai szolgálathoz hasonlóan – köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni külföldi tartózkodását.
88–89. §
A Javaslat a honvédelmi alkalmazottak és a honvédelmi szervezet kártérítési felelősségéről rendelkezik, és meghatározza, hogy az Mt. munkáltatóra és munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályai közül melyek nem alkalmazhatóak.
90–92. §
A Javaslat értelmében a honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazott állományról az 1. mellékletben meghatározott adatkör vonatkozásában honvédelmi alkalmazotti alapnyilvántartást vezet. A rendelkezések a nyilvántartásban található adatok megismerésére és kezelésére vonatkozó szabályokat tartalmaznak.
93. §
A Javaslat felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
94. §
A Javaslat a törvény hatálybalépésének időpontját határozza meg.
95. §
A Javaslat a törvény hivatalos rövidítését jelöli meg.
96–99. §
A Javaslat átmeneti rendelkezéseket határoz meg.
100–103. §
A Javaslat módosító rendelkezéseket határoz meg.
_