• Tartalom
Oldalmenü

A 2018. évi CXXV. törvény indokolása

a kormányzati igazgatásról

2019.01.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kormányzati igazgatásról szóló törvényről szóló javaslat benyújtásával a Kormány újabb lépést tesz Magyarország versenyképességének javítása, a bürokráciacsökkentés és a hatékonyabb kormányzati munka érdekében, emellett a közigazgatásban dolgozók anyagi megbecsültségének javításáért, illetve a gyermeket nevelő és családot alapító kormánytisztviselők kiemelt megbecsüléséért.
A törvényjavaslat elősegíti a hatékonyabb kormányzati igazgatási szervezetrendszer kialakítását, a nemzetet magas színvonalon szolgáló kormányzati tisztségviselők szolgálati jogviszonyának szabályozását, szolgálatuk nagyobb anyagi elismerését, továbbá a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítését.
A közigazgatási reformok és bürokráciacsökkentés érdekében a mostani törvényjavaslat a sokadik és nem is az utolsó állomása annak a folyamatnak, amely 2010 óta zajlik. A Kormány egyik fontos célja, hogy a központi közigazgatásban csak annyian dolgozzanak, mint ahány emberre, álláshelyre valóban szükség van. E cél érdekében a Kormány 2018 júniusában létszámzárat rendelt el, meghatározta a központi igazgatásban (minisztériumokban, háttérintézményekben) betölthető álláshelyek számát, döntött a Karrier Híd programról, és most javaslatot tesz az Országgyűlésnek a kormányzati igazgatásról szóló törvény megalkotására.
A javaslat rögzíti a kormányzati igazgatási szervek és a kormányzati igazgatásban alkalmazható tisztségviselők típusait, és az azok tevékenységének irányításért felelős vezetőket. A javaslat rögzíti a Kormány működését, a miniszterelnök feladatait, irányítási jogköreit, a kormányülésekre, kormánykabinetekre, kormánybizottságra, testületekre vonatkozó szabályokat, a kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok és megbízottak jogállását, a Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztériumok működési kereteit. A javaslat kiterjed a kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok jogállására és szervezeti működésére. A törvény a bürokráciacsökkentéssel megteremti a kormányzati létszámgazdálkodáshoz szükséges fogalmakat és jogi kereteket, felhatalmazza a Kormányt a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának és a központosított álláshely-állományba tartozó álláshelyek meghatározására, és azok igénybevételétének, valamint az álláshely betöltéséhez szükséges szakmai és képesítési követelmények rendeletben történő szabályozására. A javaslat kiterjed a politikai felsővezetőkre vonatkozó alkalmazhatósági és összeférhetetlenségi szabályokra, továbbá a kormányzati szolgálati jogviszonyra, és a kormánytisztviselőkre, valamint a kormányhivatalokban dolgozó kormánytisztviselőkre, és kormányzati ügykezelőkre vonatkozó részletes szabályokra, továbbá az őket illető juttatásokra.
A Kormány általános családbarát politikáját e területen is érvényesítve, a javaslat külön fejezetet szentel a gyermeket nevelő és családot alapító kormánytisztviselőknek, az őket illető speciális jogosultságoknak, kedvezményeknek, támogatásoknak, és a Kormány bevezeti a kormánytisztviselők családalapítási támogatását.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
[Hatály]
A Javaslat meghatározza a hatálya alá tartozó szervek fajtáit, továbbá azt a tisztségviselői kört, amely jogviszonyára vonatkozóan szabályozást tartalmaz. A Javaslat nem zárja ki a kormányzati igazgatási szerveknél a munkaviszony keretei között történő foglalkoztatást, azonban megállapítja ennek sajátosságait és korlátait is.
A Javaslat a szervi és a személyi megközelítés egységét tűzi ki célul, szabályozza a kormányzati igazgatás szerveinek jogállását, működését, a közöttük lévő hierarchikus viszonyokat, majd e szervek személyi állományának munkavégzésre irányuló jogviszonyait, az egyes tisztségviselők és vezetési szintek szerinti sajátosságokkal.
A 2. §-hoz
[A kormányzati igazgatási szervek]
A Javaslat hatálya a kormányzati igazgatási szervekre, vagyis a központi kormányzatot képező, illetve annak irányítása alá tartozó szervek többségére terjed ki.
A kormányzati igazgatási szervek köre nem határoz meg új szervi kategóriákat, csak az elnevezést tekintve új: egyszerre jelent egy bővebb és egy szűkebb szervi kört a központi államigazgatási szervekhez képest. Bővebb annyiban, hogy magában foglalja a fővárosi és megyei kormányhivatali szervezetrendszert is, de egyben szűkebb is, mert – a Kormánytól való függetlenségük, illetve a hatásköreik speciális jellege miatt –nem sorolhatók ide az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek, továbbá a rendvédelmi szervek és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.
A 3. §-hoz
[A kormányzati igazgatás tisztségviselői]
A kormányzati igazgatás tisztségviselői három, egymástól elkülönülő jogviszonyban álló személyi kört képeznek, így: politikai szolgálati jogviszonyban álló, biztosi megbízatást betöltő, és kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyek.
A Javaslat a politikai szolgálati jogviszony meghonosításával új munkavégzésre irányuló jogviszonytípust vezet be.
A politikai szolgálati jogviszony önálló jogviszony, azonban – a Javaslatban tételesen meghatározottak szerint – annak mögöttes szabályozását a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályozás képezi.
Speciális, sem a politikai, sem pedig a szakmai (kormánytisztviselői) szinthez nem sorolható személyi kört képeznek a biztosi megbízatást betöltő személyek, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, valamint a miniszteri biztos, akik egy jól körülhatárolható, kiemelt kormányzati vagy ágazati feladat ellátásáért felelősek, amely rendszerint túlmutat a hatályos kormányzati, illetve minisztériumi belső struktúrán. Szakmai felsővezetőnek minősül a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetője és vezető-helyettese, valamint a kormányhivatal főigazgatója.
A szakmai felsővezetői szint alatt a szakmai vezetők helyezkednek el: a kormányhivatal igazgatója, a járási hivatal vezetője és vezető-helyettese, a főosztályvezető és az osztályvezető.
A 4. §-hoz
[Egyes tisztségviselők tevékenységének irányítása]
Nem csak szervek, hanem egyes vezetők tekintetében is beszélhetünk irányításról, a Javaslat ennek tartalmát határozza meg a korábbi szabályozással egyezően.
Az 5–7. §-hoz
[A miniszterelnök feladatköre]
[A közvetlen miniszterelnöki irányítás] [A Kormány üléseinek dokumentálása]
A Kormány feladatkörét az Alaptörvény határozza meg, erre tekintettel a Javaslat – átemelve a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) ide vonatkozó rendelkezéseit – a Kormány feladatkörével és működésével kapcsolatban egyes kiegészítő rendelkezéseket állapít meg.
Ezek között meghatározza a miniszterelnöknek a Kormánnyal és a kormányzati igazgatási szervek tisztségviselőivel kapcsolatos irányítási részjogköreit, továbbá a közvetlen miniszterelnöki irányítás keretében lehetőséget ad arra, hogy a miniszterelnök egyes államigazgatási ágazatokat, illetve kormányzati igazgatási szerveket közvetlenül is irányíthasson. Garanciális szabályként a hatályos rendelkezéskhez hasonlóan állapítja meg a kormányülések dokumentálásának rendjét.
A 8–11. §-hoz
[A kabinet]
[A kormánybizottság] [A testületek]
[Egyéb rendelkezések]
A Javaslat – a hatályos szabályozást átvéve – rendelkezik a Kormány egyes, önálló szervi státusszal nem rendelkező testületeiről. A Kormány feladatainak ellátása érdekében kabineteket, kormánybizottságokat és egyéb javaslattevő, véleményező testületeket hozhat létre. E testületek elsősorban döntés-előkészítő funkcióval rendelkeznek meghatározott tárgykörök tekintetében. A korábbiakhoz képest változást jelent, hogy a Javaslat nem határozza meg szervként a kormánybizottságot.
A 12–15. §-hoz
[A kormánybiztos]
[A kormánybiztos titkársága] [A miniszterelnöki biztos]
[A miniszterelnöki megbízott]
A Javaslat – a hatályos szabályozás alapjain állva – elválasztja a Kormány, illetve a miniszterelnök feladatkörébe tartozó, külön intézkedést igénylő feladatokat és az előbbiekre teszi lehetővé kormánybiztos, míg a miniszterelnöki feladatokra miniszterelnöki biztos kinevezését. E biztosok a Kormány irányítása alá tartozó szervek, illetve szervezeti egységek, helyettes államtitkárok tekintetében irányítási jogkört kaphatnak.
A Javaslat a kinevezésről szóló utasításban szükség szerint rendelkezhet a biztosokat segítő titkárság felállításáról.
A Javaslat szerinti szolgálati jogviszonnyal, illetve biztosi megbízatással nem rendelkező személy a miniszterelnöki megbízott, akit a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói vagy egyéb eseti jellegű feladat ellátására kap megbízást.
A 16–18. §-hoz
[A Miniszterelnöki Kormányiroda jogállása] [A Miniszterelnöki Kormányiroda vezetője]
[A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében működő államtitkár és helyettes államtitkár]
A Javaslat a hatályos szabályozás átemelésével kimondja, hogy a miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezete a Miniszterelnöki Kormányiroda. Rögzíti továbbá, hogy a Miniszterelnöki Kormányiroda különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv, amely a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt áll. A Miniszterelnöki Kormányirodát közigazgatási államtitkár vezeti a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően. A Miniszterelnöki Kormányiroda tekintetében a minisztériumokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, valamint a minisztert a minisztérium és annak személyi állománya vonatkozásában megillető feladat- és hatásköröket – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a miniszterelnök gyakorolja. A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében államtitkár, helyettes államtitkár működhet.
A 19. §-hoz
[A minisztérium jogállása és vezetője]
A Javaslat a közjogi hagyományoknak megfelelően szabályozza a minisztérium és vezetője, a miniszter jogállását, aki az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységének az irányítója.
A minisztérium szervezeti és működési szabályzatát a miniszter a miniszterelnök jóváhagyását követően normatív utasításban adja ki.
A 20. §-hoz
[A tárca nélküli miniszter]
A tárca nélküli miniszter a korábbi szabályozáshoz hasonlóan olyan feladat ellátására nevezhető ki, amely egyetlen miniszter feladatkörébe sem tartozik. A tárca nélküli minisztert a Kormány rendeletében meghatározott minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti munkájában. A tárca nélküli miniszter kabinettel rendelkezik, illetve munkájának segítésére államtitkár, helyettes államtitkár, illetve egyéb szervezeti egységek vezetője is kijelölhető.
A 21. §-hoz
[A miniszter helyettesítése]
A Javaslat – a közjogi hagyományoknak megfelelően – a miniszter helyettesítésére vonatkozó szabályokat állapítja meg. A minisztert főszabály szerint államtitkára helyettesíti, a tárca nélküli minisztert az őt segítő minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára.
A 22. §-hoz
[A miniszteri biztos]
A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú, a miniszter feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki. Ha a biztos tevékenységét titkárság segíti, úgy az akár a miniszteri kabinet keretei között, akár önálló titkárságként is működhet.
[Az államtitkár feladatköre] [Az államtitkár helyettesítése]
Az államtitkár politikai felsővezetőként – törvényben meghatározott kivételekkel – a miniszter teljes jogkörű helyettese. Az államtitkár a tevékenységéért a miniszternek és a miniszterelnöknek tartozik felelősséggel. Az államtitkár ellátja a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettes államtitkár tevékenységének az irányítását. A miniszter általános helyettesítésére az államtitkárok közül egy miniszterhelyettest kell kijelölni.
A Javaslat rendelkezik az államtitkár helyettesítésének rendjéről, aki lehet az adott szerv másik államtitkára, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, az államtitkár kabinetfőnöke vagy az államtitkár irányítása alá tartozó főosztályvezető vagy osztályvezető.
A 25–27. §-hoz
[A közigazgatási államtitkár] [A helyettes államtitkár]
[Irányító hatósági feladatokat ellátó helyettes államtitkár]
A Javaslat nem változtat a hatályos szabályokon. A minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár vezeti a miniszter irányítása alatt, tekintettel az államtitkár szakpolitikai vezető tevékenységére is. A közigazgatási államtitkár alatti vezetői szintet a helyettes államtitkárok alkotják, akik tevékenységüket a közigazgatási államtitkár igazgatási irányítása mellett, az államtitkárok szakpolitikai utasításai alapján végzik.
Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos egyes feladatok minisztériumokba történt integrációjára figyelemmel külön kell rendelkezni az irányító hatósági feladatokat ellátó helyettes államtitkárról. A feladatok speciális jellegére figyelemmel a Javaslat kimondja, hogy e helyettes államtitkár más szakmai feladatok ellátására nem jelölhető ki, illetve a források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok tekintetében nem utasítható.
A 28–33. §-hoz
[A szervezeti egységek]
[A különös szervezeti egységek] [A munkacsoport]
[A miniszteri és az államtitkári kabinet] [A főosztály és az osztály]
[A titkárság]
A Javaslat a korábbi szabályozással lényegileg egyezően meghatározza a minisztérium szervezeti felépítésének fő szabályait. A minisztérium miniszteri kabinetre, főosztályokra és titkárságokra tagozódik, a főosztály, továbbá a főosztályvezető vezetése alatt álló titkárság osztályokra tagozódhat. Speciális szervezeti egységekkel rendelkezhet a honvédelemért felelős minisztérium a Magyar Honvédség irányításával, továbbá a rendvédelmi szervet irányító miniszter a rendvédelmi szerv irányításával összefüggésben.
Több szervezeti egységet érintő feladat koordinált végrehajtására a minisztériumban munkacsoport hozható létre.
A Javaslat szabályozza a miniszteri és az államtitkári kabinet, a főosztály és az osztály, továbbá a titkárság minisztériumon belüli funkcióját, vezetésének rendjét.
[A kormányzati főhivatal jogállása] [A kormányzati főhivatal szervezete]
[A központi hivatal jogállása és szervezete] [A törvénnyel létrehozott központi hivatal] [A központi hivatal típusai]
A központi kormányzati igazgatás minisztériumi szint alatti gerincét a kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok jelentik.
A kormányzati főhivatalok létrehozása tartalmi szempontból nem jelenti új szervtípusok létrehozását, az új elnevezés a korábbi kormányhivatalokat takarja, megkülönböztetve azokat a fővárosi és megyei kormányhivataloktól.
A kormányzati főhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi kormányzati igazgatási szerv. A kormányzati főhivatal felügyeletét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt miniszter látja el. A kormányzati főhivatal területi szervekkel rendelkezhet. A Javaslat benyújtásának időpontjában ilyen jogállású szerv a Központi Statisztikai Hivatal, Országos Atomenergia Hivatal, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A kormányzati főhivatal szervezetére főszabály szerint a minisztériumra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A központi hivatal törvény vagy kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő kormányzati igazgatási szerv. Központi hivatal törvénnyel abban az esetben hozható létre, ha a központi hivatal rendvédelmi feladatokat lát el.
Új eleme a Javaslatnak, hogy a központi hivatal az általa ellátott feladatok alapján típusokba sorolható. A rendelkezés célja, hogy a jövőben egy differenciáltabb és működésében átláthatóbb központi hivatali szervezetrendszer jöjjön létre.
A 39–50. §-hoz
[A kormányhivatal szervezete] [A kormányhivatal irányítása] [A kormányhivatal vezetése]
[A területi államigazgatási feladatok összehangolása] [Az államigazgatási kollégium]
[A jogorvoslati jogkör] [A véleményezés]
[A tájékozódás] [Az ellenőrzés]
[Egyéb feladat- és hatáskörök] [A járási hivatal szervezete] [A járási hivatal vezetése]
Az Alaptörvény kimondja, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve. A Javaslat – kisebb módosításokkal átemelve a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) szabályozását – meghatározza a kormányhivatal szervezetére, irányítására, vezetésére vonatkozó lényegesebb rendelkezéseket, míg a részletes szabályokat a Kormány rendelettel állapítja meg.
A Javaslat értelmében a szakmai irányító miniszter közreműködik a kormányhivatal irányításában, melynek rendjére vonatkozó szabályok a jövőben nem törvényi, hanem kormányrendeleti szinten jelennek meg.
A kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből és járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból áll.
A kormányhivatal általános irányítását a kormányhivatalok irányítására a Kormány rendeletében kijelölt miniszter, míg szakmai irányítását az adott ágazati miniszter látja el.
A kormányhivatalt politikai vezetőként a kormánymegbízott vezeti, míg a szakmai vezetést a főigazgató és az igazgató látja el.
A Javaslat a kormányhivatal feladatköreit érintően meghagyja a Kormány, illetve az egyes miniszterek hatáskör-telepítési szabadságát, és törvényi szinten a kiemelt, jellegadó feladatköröket nevesíti.
A Javaslat rendelkezik a járási hivatalrendszerről, amelyben a járások önálló hatáskörrel rendelkező kormányhivatali kirendeltségek. A járási hivatalt a járási hivatalvezető vezeti, akinek a helyettese a hivatalvezető-helyettes.
Az 51. §-hoz
[A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának meghatározása]
A kormányzati igazgatási szervnél dolgozó kormánytisztviselők foglalkoztatása a Javaslat szerint a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen vagy a központosított álláshely-állományból származó álláshelyen történhet.
A kormányzati igazgatási szerv részére a közfeladataik ellátásához szükséges mértékben a Kormány határozatával biztosítja az alaplétszámba tartozó álláshelyeket.
A miniszterek javaslatot tehetnek a saját minisztériumuk, illetve az általuk irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szervek alaplétszámára, továbbá az alaplétszámba tartozó álláshelyek besorolására. A javaslatot a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervnél lehet megtenni. Ha a kormányzati igazgatási szervet nem miniszter vezeti, és nem tartozik miniszter irányítása vagy felügyelte alá (ilyen szerv például a Miniszterelnöki Kormányiroda), akkor a javaslatot a kormányzati igazgatási szerv vezetője jogosult megtenni. A tárca nélküli miniszter az általa irányított, vezetett vagy felügyelt szervezeti egységek, illetve kormányzati igazgatási szerv tekintetében a javaslattétel során miniszterként jogosult eljárni, azzal, hogy a tárca nélküli miniszter a javaslatot a tárca nélküli miniszter tevékenységét segítő kormányzati igazgatási szerv vezetője általi jóváhagyást követően teheti meg, ha a javaslat a tárca nélküli miniszter tevékenységét segítő kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát és álláshelyeit érinti.
Az alaplétszámba tartozó álláshelyeket a Kormány az alaplétszám megállapítása során besorolja a lehetséges kategóriák valamelyikébe. A besorolásnál az érintett miniszter javaslatán túl figyelembe kell venni a rendelkezésre álló költségvetési forrást is, tekintettel arra, hogy a besorolás egyúttal az álláshelyet betöltő kormánytisztviselő illetményét is behatárolja.
A kormányhivatalok alaplétszámát szintén a Kormány határozza meg, azonban a kormányhivatalok alaplétszámba tartozó álláshelyek nem kerülnek besorolásra, mivel a kormányhivatalokban dolgozó kormánytisztviselők vonatkozásában eltérő besorolási szabályokat kell alkalmazni.
A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának meghatározása során figyelembe kell venni: az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bírókat, bírósági titkárokat, illetve ügyészeket; a kormányzati igazgatási szervhez vezényelt, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban állókat; a kormányzati igazgatási szervhez a honvédek jogállásáról szóló törvény szerint vezényelt vagy kirendelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló személyeket is.
Az 52. §-hoz
[A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának felülvizsgálata]
Annak érdekében, hogy a kormányzati igazgatási szerv működésében, illetve feladataiban bekövetkezett változásokhoz igazítható legyen a kormányzati igazgatási szerv alaplétszáma, a Kormány az érintett miniszter javaslatára felülvizsgálja a miniszter által vezetett minisztérium, valamint az általa irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát.
A Kormány a felülvizsgálat során többféle döntést hozhat: megemelheti vagy csökkentheti a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát, vagy akár változatlanul is hagyhatja azt.
Abban az esetben, ha két felülvizsgálat között kerül sor a kormányzati igazgatási szerv átszervezésére, akkor a miniszter a felülvizsgálaton túl is kezdeményezheti az általa irányított kormányzati igazgatási szerv vagy az általa vezetett minisztérium alaplétszámának módosítását.
Az 53. §-hoz
[A központosított álláshely-állomány]
A központosított álláshely-állományba tartozó álláshelyek rendeltetése, hogy a kormányzati igazgatási szerv speciális feladatihoz biztosítsa a Kormány a szükséges munkaerőt. A kormányzati igazgatási szerv abból a célból is igényelhet központosított álláshelyet, hogy az általa korábban vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselőt ügyintézőként foglalkoztathassa tovább, feltéve, hogy nem rendelkezik az igazgatási szerv megfelelő üres álláshellyel. A központosított álláshely-állományba tartozó álláshelyek számát a Kormány határozatban állapítja meg. A központosított álláshely-állományt a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv kezeli.
A központosított álláshely-állományból álláshelyet a kormányzati igazgatási szerv vezetését, illetve irányítását ellátó miniszter a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervnél igényelhet. A központosított álláshely-állományba tartozó álláshely betöltését a Kormány határozatával engedélyezheti. Ezzel az engedéllyel azonban a központosított álláshely nem válik a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának részévé, azzal, hogy a Kormány ettől eltérően is rendelkezhet az engedélyezés során.
A központosított álláshely – amíg az a központosított álláshely-állományban van – nincs besorolva, ezért a központosított álláshely betöltésének engedélyezése során szükséges azt az engedélyező határozattal besorolni. A megyei (fővárosi) kormányhivatalok rendelkezésére bocsátott álláshelyet azonban nem kell a törvényjavaslattal megállapított új kategóriákba besorolni, mivel a kormányhivataloknak foglalkoztatott kormánytisztviselők illetményére és előmenetelére eltérő szabályok vonatkoznak.
A központosított álláshely-állományba tartozó álláshely igénylésének és az igény elbírálásának szabályait a Kormány rendeletben fogja szabályozni.
Az 54. §-hoz
[Az álláshelyek felhasználásának esetei]
A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának részét képező álláshelyen kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony és munkaviszony hozható létre. A Kormány indokolt esetben biztosíthat az igazgatási szerv számára központosított álláshely-állományból is álláshelyet, amelyen ugyanezek a jogviszonyok hozhatóak létre.
Speciális esetet jelent továbbá, amikor a Kormány döntése alapján kormányzati szolgálati jogviszony a Javaslat 2. §-ában nem szereplő központi államigazgatási szerv (például rendvédelmi szerv) számára biztosított álláshelyen jön létre. Az álláshely betölthető továbbá a kormányzati igazgatási szervhez vezényelt, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban, valamint a kormányzati igazgatási szervhez a honvédek jogállásáról szóló törvény szerint vezényelt vagy kirendelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló személlyel is, azzal, hogy ebben az esetben nem jön létre kormányzati szolgálati, illetve politikai szolgálati jogviszony. Az álláshely alapú létszámgazdálkodás alapelve, hogy egy álláshelyen egyidejűleg csak egy jogviszony hozható létre. Ettől eltérést a törvényjavaslat abban az esetben enged, ha részmunkaidőben történik az álláshelyen a foglalkoztatás, valamint azokban az esetekben, amikor tartósan távol van az álláshelyen kinevezett kormánytisztviselő és a feladatait másnak kell ellátnia.
Az 55. §-hoz
[Az alaplétszámba tartozó álláshely]
A Javaslat alapvető célja a központi és a területi közigazgatásban a munkaszervezés hatékonyabbá tétele és a kormányzati igazgatásban rendelkezésre álló humánerőforrás feladatközpontú elosztása, ezért minden kormányzati igazgatási szerv legfeljebb csak annyi álláshellyel rendelkezhet, amennyi kormánytisztviselőre a közfeladatai ellátásához szüksége van. A Javaslat szerint a kormányzati igazgatási szerv az alaplétszámába tartozó valamennyi álláshelyet köteles betölteni. Ha az álláshely hat hónapon át betöltetlen, az adott álláshely a központosított álláshely-állomány részévé válik. Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor az álláshelyet betöltő tisztviselő jogviszony nem szűnik meg, viszont tartósan nem tud munkát végezni (például gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon van): ilyenkor az álláshely védettséget élvez és az nem minősül betöltetlennek.
Mivel az álláshely a kormányzati igazgatási szerv által ellátandó közfeladathoz kapcsolódik, a közfeladat változása szükségessé teheti az álláshely kormányzati igazgatási szervek közötti átcsoportosítását, amire a törvényjavaslat lehetőséget ad a Kormánynak. Abban az esetben, ha a kormányzati igazgatási szervnek az álláshelyen ellátandó feladata megszűnik, a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshely a központosított álláshely-állományba kerül, azzal, hogy ilyenkor az álláshelyen fennálló jogviszony megszűnik, és a megszűnésre a felmentés szabályait kell alkalmazni.
Az 56. §-hoz
[A központosított álláshely-állományba tartozó álláshely]
A központosított álláshely-állományba tartozó álláshelyen kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony vagy munkaviszony abban az esetben hozható létre, ha azt a Kormány engedélyezi.
Az európai uniós vagy elkülönített projekt, illetve program keretében meghatározott feladatok ellátására jogviszony a központosított álláshely-állományból származó álláshelyen hozható létre, azzal, hogy a projekt, illetve program befejezéséig az álláshely nem vontható el a kormányzati igazgatási szervtől.
A központosított álláshelyet a Kormány központosított álláshely-állományba visszahelyezheti, akkor is, ha az álláshely be van töltve, azzal, hogy ebben az esetben az álláshelyen fennálló jogviszony megszűnik, és a megszűnésre a felmentés szabályait kell alkalmazni. Az álláshely visszahelyezésére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
Vannak továbbá olyan esetek, amikor a jogviszony a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámán felül, központosított álláshelyen hozható létre. Ilyen például a tartós külszolgálat, külszolgálati felkészülés és a külszolgálatot követő átmeneti belső elhelyezés esete.
Az 57. §-hoz
[Az álláshely besorolása]
A besorolással és az ehhez kapcsolódó illetményrendszerrel kapcsolatban a Javaslat célja, hogy az illetmény a jelenlegihez képest jelentősen emelkedjen, a hatályos – kis mozgásteret biztosító bértáblához képest – adott besorolási fokozatban széles sávban lehessen a kormánytisztviselő illetményét megállapítani, valamint a többletjuttatások kivezetésével átláthatóbb legyen a tisztviselők jövedelme, illetve eltűnjenek az azonos jogállású szervek közötti jelentős bérkülönbségek és az ezekből eredeztethető bérfeszültségek.
A Javaslat felváltja a szenioritáson alapuló előmenetelt, amely mindezidáig a közszféra egyik meghatározó pillére volt. A szenioritáson alapuló rendszerben az előbbre jutást a jogviszonyban eltöltött idő és az erre épülő illetménytábla garantálta, ezzel szemben az új rendszerben a díjazás nem az eltöltött szolgálati időhöz kötött, hanem hangsúlyosabb szerephez jut a képesség, a hozzáértés, a kompetenciák és a teljesítmény. Ez a rendszer a jelenleginél nagyobb rugalmasságot enged a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tisztviselő teljesítményének elismerésére, ösztönzésére.
A szenioritás elvén alapuló előmeneteli rendszert az álláshelyhez kapcsolódó besorolási kategóriák váltják ki. A Javaslat az álláshelyek kilenc besorolási kategóriáját különbözteti meg. Ügyintézői besorolási kategória: a kormánytanácsos, a vezető-kormánytanácsos, a kormányfőtanácsos és a vezető-kormányfőtanácsos. Vezetői besorolási kategóriák: a tanácsadó, a szakmai vezető, a szakmai felsővezető, a politikai felsővezető és a biztosi megbízással rendelkező személyek álláshelye.
A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyet a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát megállapító határozat, a központosított álláshely-állományba tartozó álláshelyet pedig az annak betöltését engedélyező határozat sorolja be a kategóriák valamelyikébe.
Az álláshely besorolását a kormányzati igazgatási szerv nem változtathatja meg. Az álláshely besorolásának módosítását a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kezdeményezheti a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervnél.
Az 58. §-hoz
[Az álláshely betöltésének feltételei]
Az álláshely betöltésének általános feltételei egyrészt azok, amelyeket a Javaslat a jogviszony a kinevezés feltételei között szabályoz, másrészt olyan feltételek, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója határozhat meg. Ez utóbbi részét képezik az álláshelyen ellátandó feladat figyelembevételével megállapított szakmai kritériumok, így különösen az iskolai végzettség, egyéb szakképzettség, a közigazgatási alap- illetve szakvizsga, jogi szakvizsga, tudományos fokozat, nyelvismeret, szakmai tapasztalat, illetve a képzési kötelezettség teljesítése.
A Kormány rendeletben szabályozza a szakmai és képesítési követelmények meghatározásának szempontjait és kereteit.
Az 59. §-hoz
[Az álláshely-váltás]
A kormányzati igazgatási szerven belüli álláshely-váltás szabályozásának célja annak lehetővé tétele, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója döntése alapján, egy másik álláshelyen folytathassa a munkáját a kormánytisztviselő anélkül, hogy a korábbi álláshelyen létrejött és fennálló jogviszonya megszűnne.
A 60. §-hoz
[A kormányzati igazgatási szerv álláshelyekkel kapcsolatos nyilvántartása]
Az álláshelyek vonatkozásában a kormányzati igazgatási szerv saját nyilvántartást vezet, mely tartalmát és a nyilvántartás vezetésének szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
A 61. §-hoz
[A kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatainak ellátása]
A Kormányt a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámával, alaplétszámba tartozó álláshelyekkel, a központosított álláshely-állománnyal kapcsolatos feladatai ellátásában a Kormány által rendeletben kijelölésre kerülő kormányzati személyügyi igazgatási központ (kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv) segíti. A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv a törvényjavaslat szerinti feladatai ellátásához jogosultságot kap a kormányzati igazgatási szervek által vezetett közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatok kezelésére. A kormányzati személyügyi igazgatás központ feladatai új hivatal felállítása nélkül is elláthatók.
A 62. §-hoz
[A kormányzati személyügyi igazgatási feladatok]
A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv kezeli a központosított álláshely- állományt, gondoskodik a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyek évenkénti felülvizsgálatáról.
A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv fogadja és feldolgozza a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámával és az álláshellyel kapcsolatos miniszteri javaslatokat, melyek figyelembevételével előkészíti a Kormány számára a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámával, a központosított álláshely-állománnyal és az álláshellyel kapcsolatos döntéseket és gondoskodik a döntések végrehajtásáról. A Kormány ezen döntéseinek végrehajtását kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – ellenőrzi.
A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezeti a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyek nyilvántartását, valamint a központosított álláshely- állománnyal kapcsolatos nyilvántartást.
A 63. §-hoz
[A jóhiszeműség és a tisztesség elve]
Az alapelvek elvi jelentőségű előírások, amelyeket a törvény egésze szempontjából figyelembe kell venni, és amelyek útmutatásul szolgálnak minden részletszabály értelmezéséhez.
A Javaslat általános érvénnyel leszögezi, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni. Ez az alapelv azt kívánja meg, hogy a jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a másik félre kellő tekintettel történjen, az önkényesség kizárásával. A kormányzati igazgatás minden alanyának olyan magatartást kell tanúsítania, hogy azzal a másiknak indokolatlan hátrányt ne okozzon.
A 64. §-hoz
[A joggal való visszaélés tilalma]
Ezen elv alapján a jogokat és kötelezettségeket a jogalkotó eredeti céljának megfelelően, rendeltetésük szerint kell gyakorolni, illetve teljesíteni. Egy magatartás akkor is jogszerűtlennek minősül, ha a törvény szövegének megfelel ugyan, de nem a jogintézmény rendeltetésének megfelelő célra irányul. Joggal való visszaélés esetén a látszat szerint egy jogos magatartásról van szó, valójában azonban jogellenes, ezért tilos.
A kormánytisztviselő köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit, hatáskörét a jogszabályok keretei között, az azokban előírt célok megvalósítása érdekében gyakorolja, a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza. Mindezekből következik, hogy a jogszerűség szorosan összefügg a joggal való visszaélés tilalmával, ez annak a negatív, vagy „parancsoló” aspektusa.
A 65. §-hoz
[A szakszerűség elve]
A szakszerűség magában hordozza a jogszerűség fogalmát. A szakszerűséghez a hatályos szabályozók rendelkezéseit, tehát a jogszerűséget is be kell tartani.
A 66. §-hoz
[A hatékonyság elve]
A jogszerűség kiegészül a szükséges technikákkal, az elmélet mellé a gyakorlat társul. A hatékonyság jó munkaszervezéssel, korszerű technikai eszközökkel, módszerek alkalmazásával valósítható meg, illetve praktikus és célravezető intézkedések összességét jelenti, amelyet a hivatali szervezet vezetőjének és a kormánytisztviselőnek is szem előtt kell tartania a díjazás, valamint a munkavégzés során. A hatékonyság állandó javítására kell törekedni, a feladatok gyorsabb, pontosabb elvégzésére. Ezen kötelezettségeknek a kormányzati igazgatás racionalizálási programok keretében tesz eleget. Az a közigazgatás, amely pazarló, lassú, koncepciótlan, tehát nem hatékony, nem lehet demokratikus sem.
A 67. §-hoz
[A személyiségi jogok védelme]
A Javaslat általános követelményként fogalmazza meg a kormánytisztviselők személyhez fűződő jogainak tiszteletben tartását, egyben rögzíti e jogok korlátozhatóságának feltételeit.
A munkáltatói jogkör gyakorlója csak olyan nyilatkozat megtételére vagy adat közlésére kérheti a kormánytisztviselőt, amely nem sérti annak személyhez fűződő jogait és lényegesnek minősül a kormányzati szolgálat létesítése, teljesítése, illetve megszüntetése szempontjából. A Javaslat szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt csak a kormányzati szolgálattal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti.
A 68. §-hoz
[Az egyoldalú jognyilatkozat, a nyilatkozat, a tájékoztatás]
A Javaslat rögzíti a jognyilatkozatokkal kapcsolatos elveket, különös tekintettel az egyoldalú jognyilatkozatokra, a jogról való lemondó vagy abból engedő nyilatkozatokra, valamint a tájékoztatási kötelezettségre. A Javaslat értelmében csak törvény és közszolgálati szabályzat határozhatja meg azokat az eseteket, amikor az egyoldalú jognyilatkozatból jog vagy kötelezettség származhat. Nincs lehetőség a jogról lemondó, vagy abból engedő nyilatkozat kiterjesztő értelmezésére.
A Javaslat szerint a nem meghatározott személynek szóló, általános tájékoztatást akkor is közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. A tájékoztatás rendeltetéséből, illetve a felek közötti együttműködés követelményéből következik az is, hogy a tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, amely lehetővé teszi a tájékoztatás címzettje számára jogainak gyakorlását, valamint kötelezettségeinek teljesítését.
A 69. §-hoz
[A feltétel]
A Javaslat a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályaival megegyezően lehetővé teszi felfüggesztő, illetve bontó feltétel kikötését. Ugyanakkor nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a közszolgálati jogviszony a tisztviselő hátrányára módosulna, vagy a feltétel a jogviszony megszűnését eredményezné.
A 70. §-hoz
[A képviselet]
A Javaslat a munkáltató képviseletében történő jognyilatkozat megtételére a munkáltatói jogkör gyakorlóját jogosítja fel. Rögzíti továbbá azoknak a jognyilatkozatoknak a körét, amelyeket a tisztviselő kizárólag személyesen tehet meg. Ugyanakkor meghatározott feltételekkel a tisztviselőnek lehetősége van az egyéb jognyilatkozatok képviselő útján történő megtételére is.
A 71. §-hoz
[Az alaki kötöttség]
A Javaslat minden, a közszolgálati jogviszonyt érintő lényeges megállapodás és jognyilatkozat érvényességi feltételévé teszi az írásbeliséget. Emellett a kormánytisztviselő kérésére az egyébként írásbeliséghez nem kötött jognyilatkozatot is köteles a munkáltatói jogkör gyakorlója írásba foglalni. Érvénytelenek azok a jognyilatkozatok, amelyeket az alaki kötöttség megsértésével tettek.
A Javaslatban meghatározott esetekben a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles írásba foglalni az egyoldalú jognyilatkozatot. A Javaslat írásbeli jognyilatkozatnak minősíti az egyes munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatban keletkezett elektronikus dokumentumokat is.
A 72. §-hoz
[Az elektronikus dokumentum kézbesítése]
A Javaslat szerint közöltnek kell tekinteni az írásbeli jognyilatkozatot, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum hozzáférhetővé válik részükre. Az átvétel megtagadása vagy szándékos megakadályozása a jogosult, illetve más személy részéről nem befolyásolja a közlés hatályosulását. Vita esetén a jognyilatkozatot tevő köteles azt bizonyítani, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént.
A 73. §-hoz
[A határidő és az időtartam számítása]
A Javaslat rögzíti a határidő számítással összefüggő legfontosabb szabályokat is. A határidő számítását a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő naptól kell számítani.
A határidő elmulasztása csak abban az esetben menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály kifejezetten megengedi azt.
A határidőnek nem minősülő időtartam (pl. próbaidő, felmentési idő, stb.) számításánál – a kialakult bírói gyakorlattal egyezően – a naptár az irányadó. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. egy meghatározott év január hó első napjával kezdődő három hónapos próbaidő kikötése esetén a próbaidő március utolsó napján jár le.
A 74. §-hoz
[Az érvénytelenség]
A Javaslat az általános jogelvekből következően semmisnek tekinti azt a megállapodást, amely jogszabályba vagy a jó erkölcsbe ütközik. Ugyancsak semmis a megállapodás, ha azt a jogszabály megkerülésével kötötték meg. Szintén semmis az a megállapodás, amely színlelt megállapodásnak minősül.
A semmisség jogkövetkezménye főszabály szerint az érvénytelenség. Ez alól kivétel, ha a semmisséghez munkaviszonyra vonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz. Az általános joggyakorlathoz igazodóan a semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, ugyanakkor a semmisséget hivatalból is észlelheti a bíróság.
Az érvénytelenség másik esete a megtámadhatóság. A Javaslat a megtámadás alapjául szolgáló okokat kiterjeszti a jogellenes kényszerítés és a jogban való tévedés esetére is. A Javaslat rögzíti a megtámadásra nyitva álló határidőt is.
A 75. §-hoz
[Az érvénytelenség jogkövetkezménye]
A Javaslat az érvénytelenség jogkövetkezményeként, főszabályként nem az eredeti állapot helyreállítását, hanem a jogviszony jövőre szóló felszámolását írja elő, amennyiben a felek az érvénytelenség okát nem hárítják el.
A 76. §-hoz
[A Magyar Kormánytisztviselői Kar jogállása]
A Javaslat meghatározza a Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) jogi státuszát, továbbá azt a kormánytisztviselők önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai köztestületeként definiálja. A Javaslat változatlanul felruházza az MKK-t a feladatellátáshoz jogi személyiséggel, valamint rendelkezik annak tagsági jogviszony alapján történő működéséről és legfőbb szerveiről is. Újdonság, hogy a jövőben az MKK szervezetére és működésére vonatkozó részletszabályokat a Kormány rendeleti szinten szabályozza.
A 77. §-hoz
[Az MKK feladat- és hatásköre]
A Javaslat az MKK feladatainak és hatásköreinek teljes felsorolásával meghatározza azt a jogi keretet, amely alapján az MKK ellátja az érdekképviseleti, érdekvédelmi, önigazgatási tevékenységét, valamint betölti szakmai jellegű funkcióját. A korábbi szabályozáshoz képest meglévő feladat- és hatáskörök kibővülnek a hivatásetikai részletszabályok és etikai eljárások kormányrendeleti szinten történő rögzítésével, továbbá az ehhez szorosan kapcsolódó etikai igazolások kibocsátásával, amellyel az MKK igazolja, hogy az adott tag ellen etikai eljárás nincs folyamatban, valamint etikai büntetés hatálya alatt nem áll. Az etikai igazolás előnyt jelenthetne álláshely betöltése esetén.
A 78. §-hoz
[A tagsági viszonnyal összefüggő adatkezelés szabályai]
A Javaslat rögzíti a tagsággal összefüggő adatkezelés részletszabályait. Tekintettel arra, hogy az MKK hatáskörébe tartozik az etikai eljárások kezelése, a meglévő adatkezelési szabályokat szükséges az etikai ügyek nyilvántartására vonatkozó, törvényi szintű adatkezelési felhatalmazással is kibővíteni.
A 79. §-hoz
[A kormányzati szolgálati jogviszony]
A kormányzati szolgálati jogviszony létrejöttének célja a munkavégzés mellett a köz szolgálata, és ebből kifolyólag a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.
A 80. §-hoz
[A Kormány mint munkáltató]
A Javaslat egyik lényeges új eleme, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony a Kormány és a kormánytisztviselő között jön létre. A Kormány munkáltatóként való deklarálása szimbolikus, célja a kormánytisztviselői kar egységességének erősítése. Garanciális szabály, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony fennállását és tartalmát nem érinti a Kormány összetételének megváltozása és a Kormány megbízatásának megszűnése.
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. év I. törvény 18. §-ának (3) bekezdése szerinti munkáltató szerv (azaz a Kormány) alatt azt a kormányzati igazgatási szervet kell érteni, amelynél a kormánytisztviselő az álláshelye szerinti feladatát ellátja vagy ellátta.
A 81. §-hoz
[A munkáltatói jogkör gyakorlója]
A kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat a Kormány nevében – főszabály szerint – a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja, ettől eltérő szabályt törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.
A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos valamennyi olyan jogosítványt gyakorolja, amit törvény vagy kormányrendelet alapján nem a munkáltató gyakorol.
A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltatói jogok gyakorlását írásban átruházhatja a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőre. Az átruházott munkáltatói jogkör azonban már nem ruházható tovább.
Vannak azonban olyan alapvető munkáltatói jogok, melyek esetében szükséges kizárni a delegálást, ezeket taxatíve sorolja fel a törvényjavaslat.
A 82. §-hoz
[A kinevezés általános feltételei]
A Javaslat meghatározza a kinevezés általános feltételeit, amelyek közül új feltételként kerül beemelésre az eskütételi kötelezettség teljesítése. A pártfogó felügyelők esetén továbbra is plusz elvárások teljesítését követeli meg a jogalkotó a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez. Fontos hangsúlyozni, hogy főszabály szerint az alkalmazási feltételek alól felmentés nem adható és a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az alkalmazási feltételeknek. A Javaslat egyedül az érettségi végzettség, mint kinevezési feltétel vonatkozásában tesz kivételt a külképviseletről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviselet adminisztratív és technikai személyzet tagjai esetében. A Javaslat a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének és fenntartásának további feltételeként rögzíti a nemzetbiztonsági ellenőrzés, valamint a rendőrségről szóló törvény alapján elrendelt megbízhatósági vizsgálat lefolytatásához való hozzájárulás megadását a kormánytisztviselő részéről. A nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményének függvényében rögzíti a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának jogkövetkezményét. Változás, hogy a Javaslat nem tartalmaz speciális rendelkezéseket a hivatásos szolgálati, illetve katonai szolgálati jogviszonyban állók vonatkozásában.
A 83. §-hoz
[A kiválasztási eljárás]
A kiválasztás történhet meghívásos vagy pályázati eljárás (a továbbiakban együtt: kiválasztási eljárás) alapján. Fontos hangsúlyozni, hogy a kiválasztási eljárás lefolytatásához szükséges időtartam meghatározásánál tekintettel kell lenni arra, hogy ha az álláshely hat hónapon át betöltetlen, akkor az a központosított álláshely-állomány részévé válik. A Javaslat változatlanul meghatározza a toborzói adatbázis rendeltetését, valamint az abban megtalálható adatok körét. A Javaslat kimondja azokat az adatkezelési szabályokat is, amelyeket a kormányzati igazgatási szervnek a toborzói adatbázis útján megismert személyes adatok kezelése során figyelembe kell vennie. Új rendelkezés, hogy az önéletrajz tartalmi elemei kormányrendeleti szinten kerülnek meghatározásra.
A 84. §-hoz
[Igazolás a hatósági bizonyítvány alapján]
A Javaslat általános szabályként írja elő, hogy a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a kinevezést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll büntetőeljárás hatálya alatt. A Javaslat rögzíti továbbá, hogy a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a munkáltatói jogkör gyakorlója felhívására hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt is, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését nem teszi lehetővé. Az említett tények igazolására a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt is felhívhatja a kormánytisztviselőt. A Javaslat tartalmazza a hatósági bizonyítványból megismert személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat. Tekintettel arra, hogy a hatósági bizonyítvány ingyenesen igényelhető, az igazgatási szolgáltatási díj megtérítésére vonatkozó rendelkezések elhagyásra kerültek.
A 85. §-hoz
[A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése, a kinevezés időtartama]
A kormányzati szolgálati jogviszony továbbra is kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, feltéve, hogy annak létesítésének feltételei adottak és kizáró ok nem merül fel a kormánytisztviselővel szemben. A Javaslat alapján kormányzati szolgálati jogviszony létrehozható határozott és határozatlan időre egyaránt. Ha a javaslat eltérően nem rendelkezik, a kormányzati szolgálati jogviszony főszabály szerint határozatlan időre és teljes munkaidőre jön létre. A korábbi szabályozást megtartva, a Javaslat rögzíti a kinevezés írásba foglalásának szükségességét és a határozott idejű jogviszonyra vonatkozó garanciális szabályokat.
A 86. §-hoz
[A kinevezési okmány]
A Javaslat meghatározza a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiállított kinevezési okmányra vonatkozó szabályokat. A kinevezési okmány két okiratból áll. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről szóló okiratból, valamint a kormányzati szolgálati jogviszony tartalmi elemeit meghatározó beosztási okiratból. A Javaslat meghatározza az utóbbi kötelező elemeit, továbbá kiemeli, hogy a munkaköri leírások elkészítésének kivezetésével, az adott álláshelyen ellátandó feladatok meghatározhatóak a kormányzati igazgatási szerv szabályzatára történő hivatkozással. A Javaslat a hatályos szabályokkal megegyezően rendelkezik a próbaidőről. A legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidő kikötése alóli mentesülés további esete a kormányzati igazgatási szervek közötti álláshely-váltás is. Tekintettel arra, hogy a Javaslat szerint nincs gyakornoki idő, a próbaidő tartamának beszámítási szabályai ennek megfelelően módosultak.
A 87. §-hoz
[Az eskü]
A kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítők a munkájuk közhatalmi, közbizalmi jellege miatt továbbra is esküt tesznek a munkáltató jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt vezető előtt az esküokmány aláírásával. Új rendelkezés, hogy a kormánytisztviselőnek lehetősége van eskütételét szóban is megerősíteni legkésőbb a kinevezés aláírásától számított 30 napon belül.
A 88. §-hoz
[Az ösztöndíj]
A Kormány közigazgatási szakmai gyakorlat támogatására ösztöndíjat alapíthat. A Javaslat az ösztöndíjas személy jogállására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
A 89. §-hoz
[A kinevezés módosítása]
A Javaslat bevezeti a kormányzati szolgálati jogviszony nyugvásának jogintézményét. Ha a kormánytisztviselő az álláshelyétől eltérő kormányzati igazgatási szervnél kívánja foglalkoztatását, akkor az erre vonatkozó jognyilatkozatát a munkahelyváltás tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően kell megtennie az őt foglalkoztató álláshelye szerinti kormányzati igazgatási szerv irányába. Fontos hangsúlyozni, hogy a bejelentést követő 30. napig a kormánytisztviselő továbbra is köteles feladatait ellátni. A bejelentést követő 31. naptól a kormányzati szolgálati jogviszonya nyugszik, ami azt jelenti, hogy a nyugvás időtartama alatt illetményre nem jogosult és munkavégzési kötelezettsége nem áll fenn. Abban az esetben, ha a fogadó kormányzati igazgatási szerv a nyugvás kezdőidőpontját követő 30 napon belül kiállítja a kormánytisztviselő új beosztási okiratát, akkor ez esetben a kormányzati szolgálati jogviszonya folyamatosnak minősül. Ha nem kerül sor a kormánytisztviselő kinevezésére. akkor a kormányzati szolgálati jogviszonya a nyugvás időpontját követő 31. napon megszűnik.
A 90. §-hoz
[A várandós kormánytisztviselő kinevezésének módosítása]
A Javaslat továbbra is kötelezi a munkáltatói jogkör gyakorlóját arra, hogy a kormánytisztviselőt várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő körülmények között foglalkoztassa. Ez adott esetben ajánlattételi kötelezettséget is jelent a kinevezés módosítására vonatkozóan. Garanciális szabály azonban, hogy a módosítás esetén a kormánytisztviselő illetménye nem lehet kevesebb a korábbi illetményénél. Amennyiben nem lehetséges a kormánytisztviselő egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása, a kormánytisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell. A kormánytisztviselő a munkavégzés alóli mentesítés idejére, illetményre jogosult, azonban ez alól kivételt jelent, ha a kormánytisztviselő a felajánlott álláshelyet alapos ok nélkül nem fogadja el.
A 91. §-hoz
[A munkáltató kötelezettségei]
A Javaslat meghatározza a munkáltató alapvető kötelezettségeit (például az eskütétel megszervezése, a kormánytisztviselő kinevezésének, a jogszabályok, valamint a közszolgálati szabályzat alapján történő megfelelő foglalkoztatása, illetmény fizetése stb.) valamint a főkötelezettségekből levezethető egyéb részkötelezettségeket (például a feladat elvégzéséhez szükséges tájékoztatás és iránymutatása megadása). Új rendelkezés, hogy a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője a közszolgálati szabályzatot a kormány a rendeletében meghatározattak szerint köteles kiadni.
A 92. §-hoz
[A hivatásetikai követelmények]
A Javaslat tartalmazza a kormánytisztviselői hivatás legfontosabb etikai alapelveit.
A 93. §-hoz
[A kormánytisztviselő kötelezettségei]
A Javaslat tételesen felsorolja a kormánytisztviselő alapvető kötelezettségeit, továbbá azokat az eseteket, amikor a kormánytisztviselő mentesül a rendelkezésre állási, illetőleg a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Ha a kormánytisztviselő e kötelezettségét megszegi, akkor fegyelmi büntetéssel sújtható.
A 94. §-hoz
[Az utasítás végrehajtásának megtagadása]
A Javaslat az utasítás teljesítésének megtagadására vonatkozó szabályokat a korábbi rendelkezésekkel egyezően állapítja meg.
A 95. §-hoz
[A kormánytisztviselőre vonatkozó együttalkalmazási tilalom és összeférhetetlenség]
A Javaslat rendelkezik a hozzátartozók együttalkalmazásának tilalmáról, valamint arról, hogy a kormánytisztviselő további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében járó tevékenységet – a gyakorolható tevékenységek és a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet. Főszabály szerint a gyakorolható tevékenységek és a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony bejelentési kötelezettség alá esik, kivéve, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejével, hiszen ez utóbbi esetben már a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyére van szükség. A Javaslat rögzíti, hogy az előzetes engedély kérésének elmulasztása, valamint a bejelentés elmulasztása következményeképpen a kormánytisztviselő felmenthető. A Javaslat egyebekben tájékoztatási kötelezettséget is előír a munkáltatói jogkör gyakorlójának részére a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv irányába, valamint a korábbi szabályozástól eltérően pontosítja az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás szabályait. Fontos változás, hogy a kormánytisztviselő és a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselő között a szabályozás tekintetében nincs distinkció.
A 96. §-hoz
[A teljesítményértékelés]
A Javaslat értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő teljesítményét írásban értékelheti. Ennek alapján a kormánytisztviselő illetménye csökkenthető, illetve növelhető, részére teljesítmény elismerés fizethető, továbbá nem megfelelő munkavégzés jogcímmel felmenthető.
A 97. §-hoz
[A képzés]
A Javaslat szerint a kormánytisztviselő köteles és jogosult a Kormány által előírt képzésben, továbbképzésben, átképzésben vagy közigazgatási vezetőképzésben részt venni.
A 98. §-hoz
[Az elévülés]
A Javaslat meghatározza a kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos különböző igények (bűncselekménnyel okozott kár, személyiségi jogi sérelem) elévülési idejét, az esedékesség idejét, az igény érvényesítésének módját.
A 99. §-hoz
[A kirendelésre és a belföldi kiküldetésre vonatkozó közös szabályok]
A Javaslat megállapítja a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás közös szabályait. A kormánytisztviselő kormányzati érdekből kirendeléssel, külszolgálati kirendeléssel és belföldi kiküldetéssel foglalkoztatható a kinevezéstől eltérően. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatást a munkáltatói jogkör gyakorlója rendeli el.
Garanciális szabály, hogy a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás a kormánytisztviselőre nézve – különösen a besorolására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat. Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás csak abban az esetben rendelhető el, ha a másik álláshelyhez tartozó feladat ellátása megfelel a kormánytisztviselő végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének. A kormánytisztviselőt legkésőbb tíz munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról.
A Javaslat meghatározza, hogy mikor lehet elrendelni a kormánytisztviselő kinevezésétől eltérő foglalkoztatását.
A 100. §-hoz
[A kormányzati érdekből történő kirendelés]
Kirendelésnek kormányzati érdekből van helye, a miniszterelnök, az általa kijelölt miniszter vagy miniszterek, vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára döntése alapján kormányzati érdekből a kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselője határozott időre kirendelhető egy másik kormányzati igazgatási szervhez. A kirendelés időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A kirendelés ugyanarra a feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A kirendelés lejártát követően a kormánytisztviselőt a kinevezése szerinti kormányzati igazgatási szerv köteles eredeti álláshelyen továbbfoglalkoztatni.
A kirendelés időtartama alatt a kormánytisztviselő kinevezésben foglalt álláshelye a munkáltató kormányzati igazgatási szervnél betöltöttnek minősül, azaz nem vonatkozik rá az a szabály, hogy a hat hónapon keresztül betöltetlen álláshely a központosított álláshely- állományba kerül.
A kirendelés időtartamára a kormánytisztviselő a kinevezésben foglalt illetményre jogosult.
A 101. §-hoz
[A belföldi kiküldetés]
A Javaslat megállapítja a belföldi küldetés szabályait. Belföldi kiküldetésnek tekinti azt az esetet, amikor a kormányzati igazgatási szerv a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezi a kormánytisztviselőt. Ennek feltétele, hogy a kormánytisztviselő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltatói jogkör gyakorlója irányítása és utasítása alapján végezze a munkát. Nem minősül belföldi kiküldetésnek, ha a kormánytisztviselő a munkáját – a munka természetéből adódóan – szokásosan a kormányzati igazgatási szerv székhelyén kívül végzi, valamint, ha olyan településen végzi, amely a kormányzati igazgatási szerv szervezetszerű működéséhez tartozik. A kiküldetés ideje alatt a kormánytisztviselő napidíjra és költségtérítésre jogosult.
A 102. §-hoz
[A tartós külszolgálat]
A határozott idejű áthelyezést felváltja a külszolgálati kirendelés új jogintézménye. Külszolgálati kirendelésre során az ágazati szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátása céljából a kormánytisztviselő a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba (kihelyező szerv) a kormányzati igazgatási szerv döntése alapján – a kihelyező szervvel egyeztetve – a feladatellátáshoz szükséges határozott időre kerül kirendelésre. A külszolgálati kirendelés idejére a kormánytisztviselő a kihelyező szerv állományába kerül, beosztási okiratát
módosítani kell, a feladatellátás idejének leteltét követően a kormányzati igazgatási szerv állományába visszakerül. A külszolgálati kirendelés időtartama alatt a kormánytisztviselő illetményét, egyéb juttatásait, az ezzel járó közterheket és a külszolgálati kirendeléssel felmerülő költségeket az a kormányzati igazgatási szerv viseli, ahova a kormánytisztviselőt kirendelték.
A Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére diplomataként, szakdiplomataként tartós külszolgálatra való kihelyezés céljából az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba kormánytisztviselőként kinevezett vagy az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre külszolgálati kirendelés keretében kirendelt kormánytisztviselő, és az EU ÁK-ra kihelyezésre kerülő további kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter gyakorolja.
A 103. §-hoz
[Az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel, Európai Unió Intézményeiben és nemzetközi szervezeteknél foglalkoztatott nemzeti szakértő]
A Javaslat megállapítja az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel, Európai Unió Intézményeiben és nemzetközi szervezeteknél foglalkoztatott nemzeti szakértő tekintetében alkalmazandó – a kormánytisztviselőkre irányadó általános szabályoktól eltérő – szabályokat. A kormányzati igazgatási szerv és a kormánytisztviselő ugyanis megállapodhat abban, hogy a kormánytisztviselő határozott ideig az Európai Unió intézményeinél vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet, vagy az Európai Unió, illetve más nemzetközi szervezet intézményeinél nemzeti szakértői tevékenységet lát el, azzal, hogy ez a megállapodás nem hoz létre további jogviszonyt.
A 104. §-hoz
[A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése]
A Javaslat felsorolja a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének eseteit. Részletezi az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése esetére vonatkozó szabályokat. Lehetővé teszi az uniós közigazgatási szervezetnél, illetve más nemzetközi szervezetnél a jogviszony létesítést.
A 105. §-hoz
[A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése]
A Javaslat felsorolja a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetésének eseteit.
A 106. §-hoz
[A kormánytisztviselő lemondása]
A kormányzati szolgálati jogviszonyáról a kormánytisztviselő egyoldalú nyilatkozatával bármikor lemondhat. A lemondási idő két hónap. Az érvényességhez nem szükséges a munkáltatói jogkör gyakorlójának elfogadó nyilatkozata. A lemondási nyilatkozatot írásba kell foglalni, indokolni azonban nem kell, de abból világosan ki kell tűnni, hogy az érintett a jogviszonyáról lemond.
A 107. §-hoz
[A kormánytisztviselő felmentése]
A Javaslat felsorolja azokat az eseteket, amelyek alapján felmentéssel megszüntethető a kormányzati szolgálati jogviszony, valamint meghatározza azokat az okokat, amelyek esetén meg kell szüntetni a jogviszonyt.
A kormányzati igazgatási szerv a felmentést köteles megindokolni, melyből a felmentés okának világosan ki kell tűnnie. A munkáltatót terheli a felmentés indoka valódiságának és okszerűségének a bizonyítása.
Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyának megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
A kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti, ha foglalkoztatást kizáró ok jut a tudomására, a megszüntetést követően az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazza, ha a kormánytisztviselő a kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető okból történt, vagy ha a foglalkoztatást kizáró ok jut a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására.
Ezen esetekben a kormánytisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. Az egészségügyi okból bekövetkező alkalmatlanság esetén a kormánytisztviselő akkor menthető fel, ha az álláshelyen nincs az egészségi állapotának megfelelő feladat, végzettségének, képzettségének, szakképesítésének és egészségi állapotának megfelelő üres álláshely nincs, vagy másik álláshelyen történő foglalkoztatásához nem járul hozzá.
A 108. §-hoz
[A feladatok hatékonyabb ellátásának biztosítása]
Amennyiben a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyre meghatározott feladatokban olyan változás következik be, amelynek ellátására a kormánytisztviselő iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő, a kormányzati igazgatási szerv az álláshelyet más, a feladatokat hatékonyabban ellátni képes kormánytisztviselővel betöltheti. A változás a kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő ok lehet. A kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő oknak minősül különösen, ha az a kormányzati igazgatási szerv feladatellátásának jogszabályi változásával függ össze.
A kormányzati igazgatási szerv köteles felajánlani annak lehetőségét, hogy a kormánytisztviselő a feladatkör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget, szakképesítést ésszerű határidőn belül megszerezze. A felajánlandó álláshely meglétéről, annak hiányáról, illetve az álláshely el nem fogadásának következményeiről a kormányzati igazgatási szerv köteles írásban tájékoztatni a kormánytisztviselőt. A megszüntetés indokolásának tartalmaznia kell, hogy mi a kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő ok, és mi az a további követelmény, amely az álláshely betöltéséhez szükséges, azonban a kormánytisztviselő azzal nem rendelkezik.
A 109. §-hoz
[Az érdemtelenség]
A Javaslat bevezeti az érdemtelenség jogintézményét. Érdemtelenségnek minősül, ha a kormánytisztviselő a munkahelyén vagy azon kívül olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, illetve a feladatait nem a kormánytisztviselőtől elvárható szakmai elhivatottsággal végzi és emiatt nem várható el, hogy a jogviszonyát fenntartsák.
Ezen a jogcímen történő felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomásszerzésétől számított harminc napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.
A felmentő intézkedés meghozatala előtt a kormánytisztviselőnek lehetőséget kell adni arra, hogy a felmentés alapjául szolgáló körülményeket megismerhesse és az arról való tájékoztatástól számított tizenöt napon belül védekezését előadhassa, ennek körében bizonyítékait előterjeszthesse.
A 110. §-hoz
[A tájékoztatási kötelezettség]
A Javaslat szerint a kormányzati igazgatási szerv írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintett kormánytisztviselők személyes adatairól, végzettségéről, szakképzettségéről, szakképesítéséről és az illetményéről, ha az egyidejűleg felmentésre kerülő kormánytisztviselők száma eléri a törvényben meghatározott számot.
A 111. §-hoz
[A felmentési idő]
A Javaslat a felmentési időt két hónapban határozza meg, amely a felmentési okmányban megjelölt napon kezdődik. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.
Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a kormányzati szolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.
A kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól – legfeljebb két részletben – mentesíteni kell.
A 112. §-hoz
[A végkielégítés]
A Javaslat értelmében a kormánytisztviselőt felmentése és a kormányzati igazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése esetén végkielégítés illeti meg a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján.
A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a kormánytisztviselőt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson. A végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni.
A 113. §-hoz
[A felmentési védelem]
A Javaslat felsorolja azon okokat, amikor felmentéssel nem szüntethető meg a jogviszony. A védelem alkalmazása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó.
A 114. §-hoz
[A jogviszonyváltás]
A Javaslat meghatározza mely esetben alakul át a kormánytisztviselő szolgálati jogviszonya, közalkalmazotti, illetve közszolgálati vagy munkajogviszonnyá, továbbá rendelkezik az érintettnek, az átadó és átvevő jogairól és kötelezettségeiről.
A 115. §-hoz
[Eljárás a jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén]
A kormánytisztviselő jogviszonya megszüntetésekor, illetve megszűnésekor a feladataival kapcsolatos iratait köteles átadni és a kormányzati igazgatási szervvel elszámolni. Az átadás- átvétel és az elszámolás feltételeit a szerv köteles biztosítani.
A jogviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül, a kormánytisztviselő illetményét és egyéb járandóságait ki kell fizetni, valamint ki kell adni a jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
A 116. §-hoz
[A jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei]
A Javaslat kimondja, hogy amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntették meg, a kormánytisztviselő kérheti az eredeti álláshelyén történő továbbfoglalkoztatását és meg kell téríteni a kormánytisztviselő elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is.
A 117. §-hoz
[Elhelyezkedési korlátozás és újraalkalmazási korlátozás]
A Javaslat értelmében a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnését követő két évig nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a korábban őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv jogos érdekét sértené vagy veszélyeztetné. A Kormány rendeletében meghatározhatja azon ágazatokat, amelyekben a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését követően a kormányzati munkája során megszerzett szakmai tudását nem hasznosíthatja.
Azon esetekben, amikor a kormánytisztviselő érdemtelenség miatt került felmentésre, a kormánytisztviselő a jogviszony megszűnésétől számított három évig kormányzati szolgálati jogviszonyt nem létesíthet, amennyiben a kormányzati szolgálati jogviszony jogellenesen került megszüntetésre, a hasonló álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselőével azonos fizetett ellenérték jár. Egyéb felmentési jogcímek eseté újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt csak a Kormány engedélyével létesíthet.
A 118. §-hoz
[A munkavégzés ideje, a munkarend, a munkaidőkeret]
A Javaslat értelmében a hivatali szervezet vezetője a munkavégzés rendjét a kormányzati igazgatási szerv által ellátott feladatokhoz, azok mennyiségéhez és határidejéhez, és az ellátásukra létesített álláshelyekhez igazodóan alakítja ki.
A munkaidővel kapcsolatos rendelkezéseket a vonatkozó 2003/88/EK irányelvvel összhangban határozza meg. A munkaidő heti negyven óra, és napi nyolc óra, amelynek keretei között a munkáltatói jogkör gyakorlója meghatározhatja a munkavégzés kezdő és befejező időpontját. A kinevezés részmunkaidőt is meghatározhat. A hivatali szervezet vezetője pedig a munkavégzésre ténylegesen fordított időt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munka jellegétől függően a munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati szabályzatban meghatározhatja a munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait.
A 119. §-hoz
[A munkaidő-beosztás egyes szabályai]
A munkaidő-beosztás szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel.
A 120. §-hoz
[A munkaszüneti napokra vonatkozó rendelkezések]
A Javaslat felsorolja a munkaszüneti napokat, és az azokra vonatkozó eltérő rendelkezéseket.
A 121. §-hoz
[A munkaközi szünet és a pihenőidő]
A Javaslat meghatározza a munkaközi szünet, a napi pihenőidő és a heti pihenőnap szabályait.
A 122. §-hoz
[A rendkívüli munkaidő]
A Javaslat meghatározza a rendkívüli munkaidő, valamint az ügyelet és a készenlét szabályait.
A 123. §-hoz
[Az ügyelet és a készenlét]
Rendkívüli esetben a kormánytisztviselő a beosztás szerinti munkaidején felül is köteles meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre rendelkezésre állni. Ennek tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a hivatali szervezet vezetőjének utasítása szerint munkát végezni.
Az ügyelet időtartama a huszonnégy órát, a készenlét havi időtartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg.
A 124. §-hoz
[A rendkívüli munkaidő, az ügyelet, a készenlét, valamint a munkaszüneti napi rendes munkaidőben történő munkavégzés ellenértéke]
A Javaslat a rendkívüli munkaidő, az ügyelet, a készenlét, valamint a munkaszüneti napi rendes munkaidőben történő munkavégzés ellenértékét határozza meg.
A 125. §-hoz
[A távmunka]
A Javaslat szerint távmunka a munkáltató székhelyétől, illetve a munkavégzés rendes helyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják. A távmunka a hivatali szervezet vezetője által meghatározott helyen végezhető.
A 126. §-hoz
[Az otthoni munkavégzés]
A Javaslat bevezeti a magánszférában már népszerűvé vált „home office” intézményét. A hivatali szervezet vezetőjével való megállapodás esetén a kormánytisztviselő a munkáját a munkavégzés rendes helyétől eltérően a lakó- illetve tartózkodási helyén, saját eszközeivel is végezheti, ha az elvégzendő munka jellege ezt lehetővé teszi, továbbá ha az otthoni munkavégzés elrendelése vagy lehetővé tétele nem jár a kormányzati igazgatási szerv vagy a kormánytisztviselő számára aránytalan sérelemmel.
A 127. §-hoz
[Az egyes kormánytisztviselői csoportokra vonatkozó különös rendelkezések]
A Javaslat a védendő kormánytisztviselői csoportokra állapít meg szabályokat.
A 128. §-hoz
[A szabadság]
A Javaslat szerint a kormánytisztviselőnek a munkában töltött idő alapján minden naptári évben húsz munkanap szabadság jár, valamint igénye keletkezik a Javaslat szerinti esetekben különböző mértékű pótszabadságra.
A 129. §-hoz
[A szabadság kiadása]
A Javaslat kimondja, hogy a szabadságot esedékesség évét követő hónap utolsó napjáig kell kiadni. Annak felével a hivatali szervezet vezetője rendelkezik. A pótszabadság abban az esetben vehető ki, ha a szabadság már kiadásra került. A Javaslatban meghatározott határidő követően a szabadság nem vehető igénybe.
A 130. §-hoz
[A betegszabadság]
A Javaslat kimondja, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő számára a betegség miatti keresőképtelenség időtartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.
A 131. §-hoz
[A fizetés nélküli szabadság]
A Javaslat meghatározza a fizetés nélküli szabadság esetköreit.
A 132. §-hoz
[A kormányzati igazgatási szünet]
A Javaslat szerint a Kormány rendeletben állapíthatja meg azt az időszakot, amely alatt lehetőség szerint ki kell adni az esedékesség évére járó szabadság azon részét, amellyel a hivatali szervezet vezetője rendelkezik.
A 133. §-hoz
[A munka- és a pihenőidő nyilvántartása]
A Javaslat kimondja, hogy a hivatali szervezet vezetője köteles nyilvántartani a munkaidő, a készenlét, a szabadság, valamint az egyéb munkaidő-kedvezmények időtartamát.
A 134. §-hoz
[Az illetmény]
A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. A Javaslat 1. melléklete tartalmazza az illetménytáblát, amely az álláshelyhez rendelt besorolások szerinti sávokat tartalmazza, megszüntetve az alapilletmény, az illetménykiegészítés, valamint a pótlékok rendszerét.
A 135. §-hoz
[Díjazás munkavégzés hiányában]
A Javaslat felsorolja azon okokat, mikor a kormánytisztviselőt munkavégzés hiányában is díjazás illeti meg.
A 136. §-hoz
[Az illetmény védelme]
A Javaslat deklarálja illetmény védelmét.
A 137.§-hoz
[Az illetmény kifizetésének szabályai]
A Javaslat értelmében a kormánytisztviselő részére járó illetményt havonta utólag, egy alkalommal, a tárgyhónapot követő ötödik napig kell elszámolni és kifizetni, abban az esetben azonban, ha a jogviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, az illetményt a jogviszony végén kell elszámolni és kifizetni. Fontos garanciális rendelkezés, hogy az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlójának úgy kell eljárnia, hogy a kormánytisztviselő illetményével a bérfizetési napon már rendelkezhessen. Ha a jogviszony a kifizetés előtt megszűnt, az illetményt köteles az esedékesség napján a kormánytisztviselő által megadott címre elküldeni. Az illetményt általános szabály szerint a kormánytisztviselőnek kell kifizetni. Ez alól csupán az jelenthet kivételt, ha a kormánytisztviselő erre mást felhatalmaz, vagy ha ebben bírósági vagy más hatósági határozat korlátozza.
A 138. §-hoz
[Az elszámolás]
A Javaslat kimondja, hogy a kormánytisztviselő részére illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni, ennek olyannak kell lennie, hogy a kormánytisztviselő a kiszámítás helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.
A 139. §-hoz
[Az illetményre vonatkozó egyéb szabályok]
A Javaslat szerint az illetményből való levonásnak – a levonásmentes illetményrészig – jogszabály, végrehajtható határozat alapján van helye. Egyebekben az illetményből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók.
A 140. §-hoz
[A kamat]
A Javaslat kimondja, hogy a kormánytisztviselő és a munkáltatói jogkör gyakorlója közötti megállapodás alapján pénztartozás után kamat köthető ki.
A 141. §-hoz
[Az érdemek elismerése]
A Javaslat felsorolja, hogy a kormánytisztviselőnek milyen érdemelismerések adhatók. A kormánytisztviselőt feladata kiemelkedő teljesítéséért a munkáltatói jogkör gyakorlója írásbeli dicséretben részesítheti.
A kormánytisztviselőnek feladata hosszabb időn át történő eredményes ellátásáért miniszteri elismerő oklevél adományozható.
A 142.§-hoz
[A teljesítmény elismerés]
A Javaslat bevezeti a teljesítmény elismerés jogintézményét, amely a kormánytisztviselő hosszabb időn át tartó kimagasló teljesítményéért és feladatainak eredményes ellátásért adható.
A 143. §-hoz
[A motivációs elismerés]
A Javaslat bevezeti a motivációs elismerés intézményét, amely a kormánytisztviselő valamely kompetenciájára, speciális képességére, ismeretére, tudására figyelemmel adható juttatás.
A 144. §-hoz
[Az álláshelyi elismerés]
Az álláshelyi elismerés azon kormánytisztviselőket honorálja, akik az adott álláshelyen az adott besorolásban végzik tartósan a munkájukat és az előmeneteli rendszer eltörlésével, besorolásuktól függetlenül is lehetőség legyen a teljesítményük elismerésére.
A 145. §-hoz
[A szolgálati elismerés]
A Javaslat meghatározza a kormánytisztviselő szolgálati elismerésére való jogosultságának feltételeit és a szolgálati elismerésre jogosító idő számításának szabályait.
A 146. §-hoz
[A céljuttatás]
A Javaslat kimondja, hogy a kormánytisztviselő az általa végrehajtott többletfeladatokra figyelemmel rendkívüli céljuttatásban részesíthető.
A 147. §-hoz
[A cafetéria-juttatás]
A Javaslat értelmében a kormánytisztviselő béren kívüli juttatásként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a Kormány által meghatározott rendben jogosult.
A 148. §-hoz
[Egyéb juttatások, támogatások]
A Javaslat taxatíve sorolja fel a kormánytisztviselő részére nyújtható további visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő juttatásokat (lakhatási jellegű támogatás, egyéb szociális jellegű támogatás, tanulmányi jellegű támogatás).
A 149. §-hoz
[A lakhatási jellegű juttatások, támogatások]
A magas színvonalon teljesítő munkaerő megtartása okán a Javaslat biztosítja a lakhatási jellegű támogatásokat Magyarország Alaptörvényének XXII. cikkével összhangban.
A 150. §-hoz
[Az egyéb szociális jellegű támogatás]
A Javaslat definiálja az egyéb szociális jellegű támogatás fogalmát.
A 151. §-hoz
[A tanulmányi jellegű támogatások]
A Javaslat kiemelten kezeli – a jogszerűség és a szakszerűség, valamint a hatékonyság alapelvével összhangban – a feladatok magasabb szintű és eredményes ellátásának biztosítékaként a kormánytisztviselő tanulmányainak, fejlődésének támogatását. Magyarország Alaptörvényének XXIV. cikkéve összhangban.
A 152. §-hoz
[A munkaidőre vonatkozó további rendelkezések]
A Javaslat az Alaptörvény nemzeti hitvallásának, a VI. cikk (1) bekezdésének, a XV. cikk, valamint a XIX. cikk teljesülésével összhangban kiemelten támogatja a családi élet tiszteletben tartását, mivel az együttélésünk legfontosabb kerete a család, ezért Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat.
A Javaslat ezért a kormánytisztviselő várandósságának megállapításától a gyermeke hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő kormánytisztviselő esetén gyermeke hároméves koráig kedvezőbb feltételeket biztosít a munkaidő tekintetében.
A 153. §-hoz
[A képzés támogatása és a kormánytisztviselő tájékoztatása]
A kormánytisztviselő a képzéshez, továbbképzéshez, nyelvtanuláshoz nyújtott támogatásra jogosult a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt is.
A 154. §-hoz
[A felmentési időre vonatkozó rendelkezések]
A Javaslat értelmében a felmentési idő a gyermeket nevelő kormánytisztviselő kérésére meghosszabbítható. Ez a kedvezményre a gyermek mindkét szülője jogosult, ha kormánytisztviselő és a gyermek közös háztartásban él.
A 155. §-hoz
[A pótszabadságra vonatkozó rendelkezések]
A Javaslat a kormánytisztviselőnek a tizenhat évesnél fiatalabb, valamint fogyatékkal élő gyermekei után további pótszabadság igénybevételét teszi lehetővé. Ugyancsak pótszabadságot biztosít a javaslat az apának gyermeke, illetve a nagyszülőknek unokájuk születése esetén. A pótszabadságok új fajtáját teremti meg a Javaslat: az első házasságkötés esetén öt munkanap pótszabadság vehető igénybe.
A 156. §-hoz
[A szülési szabadság]
A Javaslat az anya (annak halála esetén a gondozó), illetve az örökbefogadó nő részére egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságot biztosít, azzal, hogy ebből a jogosult két hetet köteles igénybe venni.
A 157. §-hoz
[A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezések]
A kormánytisztviselő írásbeli kérelmére a kinevezésben részmunkaidőt kell kikötni, ha a kormánytisztviselő a kérelem benyújtásakor gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult. A részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a kormánytisztviselő heti munkarendje a – a kormánytisztviselő kérelmére – egyenlőtlen munkaidő-beosztással meghatározható.
A 158. §-hoz
[A kötelező részmunkaidő kikötése]
A Javaslat a teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő írásbeli kérelmére a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötését teszi lehetővé, ha a kormánytisztviselő a kérelem benyújtásakor gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult.
A 159. §-hoz
[A cafetéria-juttatásra vonatkozó rendelkezések]
A Javaslat értelmében a gyermeket nevelőknek gyermekenként – a gyermek tízéves koráig – az általánostól magasabb összegű cafeteria-juttatás nyújtható.
A 160. §-hoz
[Az otthoni munkavégzésre vonatkozó rendelkezések]
A Javaslat szerint a gyermeket nevelőknek gyermekenként – a gyermek tízéves koráig – az otthoni munkavégzésre a munkáltató jogkör gyakorlója a Közszolgálati szabályzatban eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
A 161. §-hoz
[A családalapítási támogatás]
A Javaslat alapján a család alapításakor felmerülő többletkiadásokhoz való hozzájárulás céljából a kormánytisztviselő részére kérelemre, kamatmentesen, a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt egy alkalommal a házastársa vagy élettársa jövedelmi viszonyainak figyelembevételével, legfeljebb azonban a minimálbér ötszörösének megfelelő összegben családalapítási támogatás nyújtható.
A 162. §-hoz
[Az iskolakezdési és gyermeknevelési támogatás]
A Javaslat biztosítja a kormánytisztviselő részére évente egy alkalommal iskolakezdési támogatás igénybevételét a közoktatásban részt vevő, iskolai tanulmányokat folytató, saját háztartásban nevelt, családi pótlékra jogosító gyermekére tekintettel. A kormánytisztviselő évente egy alkalommal – a gyermekes családok élethelyzetének javítása érdekében – gyermekenként nevelési támogatásra jogosult. Ezen támogatások a gyermek mindkét szülőjét megilletik, ha a szülő kormánytisztviselő és a gyermekkel közös háztartásban él.
A 163. §-hoz
[A táborozás támogatása]
A Javaslat értelmében a kormánytisztviselő óvodás, illetve iskolás gyermekének nyári szünidei felügyelete, valamint táborozása költségéhez a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon támogatásra jogosult.
A 164. §-hoz
[A kormánytisztviselő kártérítési felelőssége]
A Javaslat a kormánytisztviselő kártérítési felelősségének általános alakzataként fenntartja a vétkességi felelősséget. Ennek megfelelően a kormánytisztviselő, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, az általa a kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő kötelességeinek megszegésével szándékos vagy gondatlan magatartással a kormányzati igazgatási szervnek okozott kárt köteles megtéríteni. A kormányzati igazgatási szervet terheli a bizonyítási kötelezettség a kár, a kormánytisztviselői magatartás (kötelességszegés) felróhatósága, valamint az okozati összefüggés tekintetében. A Javaslat e tekintetben nem változtat a kárfelelősség hatályos szemléletén.
Különbség mutatkozik azonban a kártérítés mértékére vonatkozó szabályozásban. A Javaslat ugyan nem szünteti meg a kormánytisztviselő törvényben korlátozott kártérítési felelősségét az enyhe gondatlansággal okozott károk körében, szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén azonban a teljes kár megtérítését írja elő. Az enyhe gondatlansággal okozott károk esetében kimondja, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a kormánytisztviselő 4 havi illetményét, vagy a tartósan külföldön foglalkoztatott kormánytisztviselő 4 havi ellátmányát.
A kártérítés mértékének korlátozása az előreláthatósági szabály alkalmazásával is megvalósulhat. A kormánytisztviselő ugyanis csak azt a kárt köteles megtéríteni, amelynek bekövetkezésével a károkozás idején számolhatott, azaz a magatartásával igen távoli okozati összefüggésben bekövetkezett (ezért általa általában előre nem látható, ún. következményi) károkat azonban nem. E szemlélet mind a gondatlanul, mind a szándékosan okozott károk esetében érvényesül. Ugyancsak kármegosztásra vezet a kormányzati igazgatási szerv vétkes közrehatása, valamint a kárenyhítési kötelezettség teljesítésének felróható elmulasztása. A kormányzati igazgatási szerv vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár olyan utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított kormánytisztviselő az utasítást adó figyelmét előzőleg felhívta.
A Javaslat tartalmazza a kormánytisztviselő ún. megőrzési felelősségének szabályait, ideértve e felelősségi alakzat jogalapi elemeit, valamint a leltárhiányért való felelősség intézményét.
A Javaslat előírja, hogy több kormánytisztviselő általi együttes károkozás esetén a kárt a vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik.
A Javaslat kimondja, hogy a kormánytisztviselőt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján bíróság a kártérítés alól részben mentesítheti, ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit, és a közigazgatásra specialitásából eredő olyan körülményeket, mint a feladat-végrehajtás sürgősségét és egyéb sajátos körülményeit kell értékelni.
A 165. §-hoz
[A kormányzati igazgatási szerv kártérítési felelőssége]
A Javaslat a kormányzati igazgatási szerv kártérítési felelőssége körében az ún. objektív (vétkességtől független) kárfelelősséget alkalmazza. E rendelkezésből, illetve a polgári jog szabályainak alkalmazásából következik az, hogy a kormánytisztviselő köteles bizonyítani a károkozásnak a jogviszonnyal fennálló okozati összefüggését, ugyanígy a keletkezett kárt, illetve annak összegét is. Az általános objektív felelősség körében a Javaslat a szerv számára kimentési okot határoz meg, amikor a működési kör fogalmát felváltja az ellenőrzési kör fogalmával.
A kártérítési felelősség alóli kimentés lehetőségéből az következik, hogy a kormányzati igazgatási szerv az ellenőrzési körében bekövetkezett kár megtérítése alól nem mentheti ki magát, azaz felelőssége minden esetben fennáll. Az ellenőrzési körbe tartoznak mindazok a körülmények (eszközök, energia, kormánytisztviselők), amelyeknek működésére a munkáltatónak tevékenysége során befolyása van. Az ellenőrzési körön kívüli okból keletkező károk megtérítése alól két együttes feltétel teljesülése esetében mentheti ki magát. Mentesülésre csak olyan károkozó körülmény bekövetkezése esetén kerülhet sor, nem számolhatott és nem is volt elvárható, hogy e károkozó körülményt elhárítsa.
A teljes kártérítés elvéből következik, hogy a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselőnek azt a kárát is köteles megtéríteni, amely elmaradt jövedelemként jelenik meg.
A 166. §-hoz
[A fegyelmi felelősség]
A Javaslat szerint fegyelmi vétséget követ el a kormánytisztviselő, ha kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A fegyelmi vétséget elkövető kormánytisztviselővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a megrovás, az illetménycsökkentés besorolási fokozaton belül, a vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre helyezés, a hivatalvesztés.
A 167. §-hoz
[A Közszolgálati Döntőbizottság]
A Javaslat kimondja, hogy a Közszolgálati Döntőbizottság elnökét és helyettesét, valamint tagjait a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter nevezi ki határozatlan időre. A Javaslat rendelkezik továbbá a Kormánytisztviselői Döntőbizottság összetételéről, tagjai kiválasztásának feltételeiről, a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról.
A 168. §-hoz
[A jogvita]
A Javaslat szabályozza a közszolgálati panasszal kapcsolatos legfontosabb eljárási kérdéseket.
A 169. §-hoz
[A véleményezési eljárás]
A Javaslat értelmében a kormánytisztviselő a közszolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése céljából a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordulhat. A véleményezési eljárás nem zárja ki a bírósághoz fordulás jogát.
A 170. §-hoz
[A kormánytisztviselői érdekegyeztetés]
A Javaslat a kormánytisztviselői érdekegyeztetés általános rendelkezéseit szabályozza.
A 171. §-hoz
[A központi érdekegyeztetés]
A Javaslat szerint központi szinten, két fórumon zajlik a közszolgálati tisztviselői érdekegyeztetés. Egyrészt a Közszolgálati Érdekegyeztetői Fórumban, másrészt pedig az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban, amely a kormánytisztviselőkön kívül más jogállási törvények hatálya alá tartozó foglalkoztatottak érdekegyeztető fóruma is.
A 172. §-hoz
[A munkahelyi kormánytisztviselői érdekegyeztetés]
A Javaslat a munkahelyi kormánytisztviselői érdekegyeztetésről rendelkezik (konzultáció, tájékoztatás, javaslattétel, képviselet, szakszervezeti tisztségviselők védelme, munkaidő- kedvezmény).
A 173. §-hoz
[Az adatkezelés szabályai]
A Javaslat a kormánytisztviselő személyes adatainak kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Főszabály szerint a kormányzati igazgatási szerv köteles tájékoztatni a kormánytisztviselőt a személyes adatainak kezeléséről, továbbá a kormánytisztviselőre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a kormánytisztviselő hozzájárulásával közölhet. A Javaslat továbbá rögzíti a kormánytisztviselő helyesbítéshez, valamint a törléshez való jogát a személyes adatai vonatkozásában, ezen felül tartalmazza az adattovábbításra vonatkozó további szabályokat is.
A 174. §-hoz
[A közszolgálati alapnyilvántartás]
A közszolgálati alapnyilvántartás a kormányzati igazgatási szerv által elektronikusan vezetett olyan regiszter, amely a kormánytisztviselőről a Javaslat mellékletében meghatározott adatokat tartalmazza. A közszolgálati alapnyilvántartás legfőbb célja a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása a kormányzati szolgálati jogviszony alanyai számára. A Javaslat rögzíti a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetőjének felelősségét az adatkezeléssel összefüggésben, továbbá taxatíve meghatározza azon személyek körét is, akik betekintési jogosultsággal rendelkeznek a közszolgálati alapnyilvántartásba. Ez utóbbi kibővült a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetőjével és az általa feljogosított, a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv alkalmazásában álló személlyel, valamint a kormányzati igazgatási szerv részére informatikai üzemeltetési feladatokat, illetve logisztikai-eszközellátási feladatokat végző szervvel. A Javaslat rendelkezik az egyéb adatkezelési szabályokról is.
A 175. §-hoz
[A központi közszolgálati nyilvántartás]
A Javaslat meghatározza a központi közszolgálati nyilvántartás vezetését ellátó, közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter részére történő adatgyűjtések legfőbb szabályait.
A 176. §-hoz
[A személyügyi központ által vezetett nyilvántartás]
A személyügyi központ nyilvántartja és kezeli a pályázati eljárás, a kompetencia vizsgálat, a toborzói adatbázis, valamint a központi nyilvántartás adatait. A Javaslat meghatározza a személyügyi központ által üzemeltetett nyilvántartással összefüggésben a személyügyi központ vezetőjének felelősségi körét, a nyilvántartáshoz kapcsolódó betekintési joggal rendelkező személyek körét, amely kibővült a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetőjével és az általa feljogosított, a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv alkalmazásában álló személlyel, az etikai ügyben eljáró szervvel vagy személlyel, valamint az MKK elnökével. A Javaslat rögzíti az adatnyilvántartás és adatkezelés további részletszabályait is.
A 177. §-hoz
[A személyügyi központ egyéb feladatai]]
A Javaslat a személyügyi központ egyéb feladatai között rögzíti a kormánytisztviselők kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, teljesítményértékelési, illetmény- és felelősségi rendszereivel kapcsolatos módszertani támogatással összefüggő feladatokat.
A 178. §-hoz
[A személyi anyag]
A Javaslat meghatározza a személyi anyag tartalmát és a személyi anyagba való betekintésre jogosultak körét, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelési szabályokat. Főszabály, hogy a kormánytisztviselő személyi anyagát a kormányzati igazgatási szerv kezeli, illetve kéri meg, ha a kormánytisztviselő korábban kormányzati szolgálati jogviszonyban állt.
A 179. §-hoz
[A közszolgálati ellenőrzés]
A Javaslat alapján a Kormány a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányhivatalok közreműködésével ellenőrzi a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtását. A Javaslat a korábbi szabályozást meghagyva tartalmazza az ellenőrzés részletszabályait.
A 180. §-hoz
[A kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazhatósága]
A Javaslat meghatározza a politikai felsővezetők politikai szolgálati jogviszonyának tartalmát. A politikai jogviszonyra általánosságban a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a Javaslatban tételesen meghatározott szabályozási tárgykörök kivételével.
A 181–185. §-hoz
[A politikai vezetők összeférhetetlensége]
[Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozata]
[Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozata]
[A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása] [Az adatnyilvánosság]
A Javaslat – a hatályos szabályozással azonos módon – a politikai felsővezetők jogállásával és közjogi tisztségükből eredő feladatellátásával kapcsolatos garanciális szabályokat állapítja meg, ezek között a feladatellátás függetlenségét biztosító összeférhetetlenségi szabályokat, az átláthatóságot biztosító vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, ennek elmulasztásáért viselt felelősséget, továbbá a jövedelmének nyilvánosságára vonatkozó szabályokat.
A 186. §-hoz
[Egyéb közös szabályok]
A Javaslat rögzíti, hogy a politikai felsővezető végkielégítésre, felmentési időre, továbbá álláshelyi és szolgálati elismerésre nem jogosult. Szabályozza többek között a politikai felsővezetők szabadságát, jutalmazását, társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságát, szolgálati idejének beszámítását, kárfelelősségét, a Ksztv. korábbi szabályozását átemelve.
A 187–192. §-hoz
[A miniszterelnök megválaszthatóságának feltételei] [A miniszterelnök megbízatásának megszűnése]
[Döntés az összeférhetetlenség és a megválasztáshoz szükséges feltételek hiánya tárgyában] [A bizalmi szavazás]
[A miniszterelnök juttatásai] [Közcélú felajánlások és adományok]
A Javaslat a miniszterelnök politikai szolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályokat a korábban hatályos szabályozást megtartva állapítja meg. Megállapítja továbbá a miniszterelnök megválaszthatóságának, megbízatása megszűnésének, az összeférhetetlenség és a megválasztáshoz szükséges feltételek hiánya tárgyában való döntéshozatalnak, továbbá a bizalmi szavazásnak a szabályait.
A Javaslat rendezi a miniszterelnök nem pénzbeli juttatásának a szabályait, továbbá közcélú felajánlásainak, adományainak feltételeit és fedezetét.
A 193–194. §-hoz
[Az ügyvezető miniszterelnök megbízatásának megszűnése] [A volt miniszterelnök juttatásai]
A Javaslat rendezi az ügyvezető miniszterelnök megbízatásának megszűnésével kapcsolatos szabályokat, továbbá a volt miniszterelnököt megillető juttatásokat.
A 195–200. §-hoz
[A miniszter kinevezése] [A miniszter lemondása] [A miniszter felmentése] [A miniszter halála]
[Eljárás a miniszter megbízatásának megszűnése esetén] [Az ügyvezető miniszter]
A Javaslat e tekintetben is fenntartja a korábbi szabályozási gyakorlatot. Megállapítja a miniszter kinevezésének szabályait, ezek között a kinevezhetőség feltételeit, az országgyűlési bizottsági meghallgatást, az esküt, a munkáltatói jogok gyakorlását.
A megbízatás megszűnése körében a Javaslat érinti a lemondás, a felmentés és a halál tényállásait, meghatározza a megbízatás megszűnése esetében követendő eljárást, továbbá az ügyvezető miniszter megbízatása megszűnésének eseteit és a követendő eljárást.
A 201–204. §-hoz
[Az államtitkár kinevezése]
[Az államtitkár megbízatásának megszűnése] [Az államtitkár lemondása]
[Az államtitkár felmentése]
A Javaslat az államtitkár politikai szolgálati jogviszonyának specifikumai körében meghatározza a kinevezés, a megbízatás megszűnése eseteit, utóbbi körben külön szakasz rendelkezik a lemondás és a felmentés eseteiről és feltételeiről.
A 205–212. §
[A kormánymegbízott jogviszonyára alkalmazandó szabályok] [A kormánymegbízott kinevezése]
[A kormánymegbízott összeférhetetlensége]
[A kormánymegbízott megbízatásának megszűnése] [A kormánymegbízott illetménye és juttatásai]
[A kormánymegbízott szabadsága]
[A kormánymegbízott fegyelmi és a kártérítési felelőssége] [A kormánymegbízott vagyonnyilatkozata]
A Javaslat a Khtv. szabályozásának megtartásával a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott politikai szolgálati jogviszonyának szabályait állapítja meg, amelynek háttérszabályozását szintén a kormányzati szolgálati jogviszony adja.
A Javaslat rendezi továbbá a kormánymegbízott kinevezésével, összeférhetetlenségével, megbízatásának megszűnésével, illetményével és juttatásaival, szabadságával, fegyelmi és kártérítési felelősségével, vagyonnyilatkozatával kapcsolatos szabályokat.
A 213–215. §-hoz
[A politikai tanácsadó és főtanácsadó politikai szolgálati jogviszonya] [A politikai tanácsadó feletti munkáltatói jogkör gyakorlása]
[A politikai tanácsadó illetménye és szabadsága]
A Javaslat – hatályos szabályozásnak megfelelően – szabályozza újra a minisztériumban szolgálatot teljesítő politikai tanácsadókra és főtanácsadókra vonatkozó rendelkezéseket, akik politikai szolgálati jogviszonyban állnak.
A kormánytisztviselőkhöz hasonlóan jelentősen egyszerűsödnek a kinevezés képzettségi és egyéb feltételei, annak érdekében, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója az adott feladathoz igazodva maga határozhassa meg, hogy milyen végzettség és egyéb képességek, kompetenciák birtokában tölthető be tanácsadói álláshely.
A Javaslat meghatározza továbbá a miniszteri és az államtitkári kabinetben alkalmazható tanácsadók maximális számát, a munkáltatói jogkör gyakorlását, továbbá az illetményre és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket.
A 216–217. §-hoz
[A kabinetfőnök politikai szolgálati jogviszonyának tartalma] [A kabinetfőnöki munkáltatói joggyakorlás]
A miniszteri és az államtitkári kabinetet vezető kabinetfőnök a tanácsadóhoz hasonlóan politikai szolgálati jogviszonyban áll. Jelentős változtatásnak tekinthető, hogy a tisztség már nem tölthető be főosztályvezetői kinevezéssel, követve a Javaslat azon célkitűzését, amely a politikai és a kormányzati szolgálati jogviszony éles elkülönítésével kapcsolatos.
A 218–221. §-hoz
[A kormánybiztosi megbízatás betöltésének feltételei]
[A miniszterelnöki biztosi megbízatás betöltésének feltételei] [A miniszteri biztosi megbízatás betöltésének feltételei]
[A biztosi jogviszonyban álló személyekre vonatkozó közös szabályok]
A Javaslat – azonosan a Ksztv. szabályozásával – sui generis jogviszonyként tartja meg a biztosi megbízatást betöltő személyek jogviszonyát, amely így sem politikai, sem pedig kormányzati szolgálati jogviszonynak nem tekinthető.
A 222. §-hoz
[A közigazgatási államtitkárra és a helyettes államtitkárra alkalmazandó szabályok]
A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyára a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azonban a törvényjavaslatban vannak olyan speciális szabályok a szakmai felsővezetőkre, amelyek miatt a kormánytisztviselőkre irányadó szabályok közül egyeseket nem kell alkalmazni: ezeket taxatíve sorolja fel a Javaslat ezen szakasza.
A 223. §-hoz
[A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár kinevezésére vonatkozó közös szabályok]
A Javaslat megállapítja a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár kinevezésére vonatkozó – a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályoktól eltérő – közös szabályokat.
A 224. §-hoz
[A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár összeférhetetlenségére vonatkozó közös szabályok]
A Javaslat megállapítja a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár összeférhetetlenségére vonatkozó – a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályoktól eltérő – közös szabályokat, azzal, hogy a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenységre a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár tekintetében is a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A 225. §-hoz
[A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár szabadságára vonatkozó szabályok]
A Javaslat megállapítja a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár szabadságára vonatkozó – a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályoktól eltérő – közös szabályokat. A közigazgatási államtitkár, illetve a helyettes államtitkárt besorolása alapján minden naptári évben 20 munkanap alapszabadság illeti meg, továbbá 15 munkanap vezetői pótszabadság igénybevételére jogosult.
A 226. §-hoz
[A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár fegyelmi büntetései]
A Javaslat megállapítja a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár fegyelmi büntetésére vonatkozó – a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályoktól eltérő – közös szabályokat.
A 227. §-hoz
[A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnésére és megszüntetésére vonatkozó közös szabályok]
A Javaslat megállapítja a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnésére és megszüntetésére vonatkozó – a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályoktól eltérő – közös szabályokat.
A 228. §-hoz
[A közigazgatási államtitkár kinevezése]
A közigazgatási államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki. A miniszterelnök a kinevezésre vonatkozó javaslatát a miniszter kezdeményezése alapján teszi meg. A közigazgatási államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatosan a munkáltatói jogkört a miniszter gyakorolja, ide nem értve a kinevezés és az abból való felmentést. A kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igények érvényesítése érdekében indított eljárásban munkáltatóként a miniszter jár el.
A 229. §-hoz
[A közigazgatási államtitkár illetménye]
A közigazgatási államtitkár a Javaslat 1. mellékletében meghatározott közigazgatási államtitkári álláshely szerinti illetményre jogosult, melynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.
A 230. §-hoz
[A közigazgatási államtitkár jogviszonyának megszűnése és megszüntetése]
A közigazgatási államtitkár tekintetében a hivatalvesztést – a fegyelmi tanácsnak a miniszterelnök útján felterjesztett javaslatára – a köztársasági elnök mondja ki. A Javaslat meghatározza a hivatalvesztés büntetés kiszabására irányuló kezdeményezés megtételével és a jogorvoslati lehetőséggel kapcsolatos szabályokat.
A 231. §-hoz
[A közigazgatási államtitkár lemondása]
A Javaslat megállapítja a közigazgatási államtitkár lemondására vonatkozó – a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályoktól eltérő – szabályokat.
A 232. §-hoz
[A közigazgatási államtitkár felmentése]
A Javaslat megállapítja a közigazgatási államtitkár felmentésére vonatkozó – a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályoktól eltérő – szabályokat.
A 233. §-hoz
[A helyettes államtitkár kinevezése]
A minisztérium helyettes államtitkárát a miniszter, a Miniszterelnöki Kormányiroda helyettes államtitkárát a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának javaslatára a miniszterelnök határozatlan időre nevezi ki.
A Javaslat megállapítja a helyettes államtitkár kinevezésére vonatkozó – a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályoktól eltérő – szabályokat.
A 234. §-hoz
[A helyettes államtitkár illetménye]
A helyettes államtitkár az 1. mellékletben meghatározott helyettes államtitkári álláshely szerinti illetményre jogosult, melynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.
A 235. §-hoz
[A helyettes államtitkár jogviszonyának megszűnése]
A Javaslat megállapítja a helyettes államtitkár jogviszonyának megszűnésére vonatkozó – a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályoktól eltérő – szabályokat, azzal, hogy mivel a – a korábbi törvényekkel szemben – nem ismeri a vezetői megbízatás intézményét, az új szabály a vezetői megbízatás megszűnése helyett a helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnéséről rendelkezik.
A 236. §-hoz
[A helyettes államtitkár összeférhetetlensége]
A Javaslat megállapítja a helyettes államtitkár összeférhetetlenségének meg nem szüntetésére vonatkozó – a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályoktól eltérő – szabályokat.
A 237. §-hoz
[A hivatalvesztés megállapításának szabályai a helyettes államtitkár esetében]
A Javaslat megállapítja a helyettes államtitkár tekintetében a hivatalvesztés megállapítására vonatkozó – a kormánytisztviselőkre irányadó szabályoktól eltérő – szabályokat.
A 238. §-hoz
[A helyettes államtitkár lemondása]
A Javaslat megállapítja a helyettes államtitkár lemondására vonatkozó – a kormánytisztviselőkre irányadó szabályoktól eltérő – szabályokat.
A 239. §-hoz
[A helyettes államtitkár felmentése]
A Javaslat a helyettes államtitkár felmentésére a közigazgatási államtitkár felmentésére vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni , azzal, hogy a helyettes államtitkár esetében a miniszter, a Miniszterelnöki Kormányiroda helyettes államtitkára esetében a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára bármikor javaslatot tehet a miniszterelnöknek a helyettes államtitkár felmentésére. A felmentést nem kell indokolni.
A 240. §-hoz
[A kormányzati főhivatal vezetője és helyettese]
A kormányzati főhivatal vezetőjének és a kormányzati főhivatal vezetője helyettesének kormányzati szolgálati jogviszonyára a kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat a Javaslatban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.
A 241. §-hoz
[A kormányzati főhivatal vezetőjének kinevezése]
A kormányzati főhivatal vezetőjét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kormányzati főhivatalt felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A Javaslat megállapítja a kormányzati főhivatal vezetőjének kinevezésére vonatkozó – a kormánytisztviselőkre irányadó szabályoktól eltérő – szabályokat.
A 242. §-hoz
[A kormányzati főhivatal vezetője helyettesének kinevezése]
A kormányzati főhivatal vezetőjének helyettesét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kormányhivatal vezetőjének javaslatára a kormányzati főhivatalt felügyelő miniszter nevezi ki és menti fel. A Javaslat megállapítja a kormányzati főhivatal vezetőjének kinevezésére vonatkozó – a kormánytisztviselőkre irányadó szabályoktól eltérő – szabályokat.
A 243. §-hoz
[A kormányzati főhivatal vezetőjének és a vezető helyettesének javadalmazása]
A kormányzati főhivatal vezetője államtitkári illetményre és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult. A kormányzati főhivatal vezetőjének helyettese az 1. mellékletben meghatározott helyettes államtitkári álláshely szerinti illetményre jogosult, melynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.
A 244. §-hoz
[A központi hivatal vezetőjére és helyettesére alkalmazandó szabály]
A központi hivatal vezetője és a központi hivatal vezetőjének helyettese kormányzati szolgálati jogviszonyára a kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat a Javaslatban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.
A 245. §-hoz
[A központi hivatal vezetőjének kinevezése]
A központi hivatal vezetőjét – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a központi hivatalt irányító miniszter nevezi ki és menti fel. A Javaslat megállapítja a központi hivatal vezetőjének kinevezésére vonatkozó – a kormánytisztviselőkre irányadó szabályoktól eltérő – szabályokat.
A 246. §-hoz
[A központi hivatal vezetőjének és a helyettesének javadalmazása]
A központi hivatal vezetője államtitkári illetményre és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult. A központi hivatal vezetőjének helyettese az 1. mellékletben meghatározott helyettes államtitkári álláshely szerinti illetményre jogosult, melynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.
A 247. §-hoz
[A főigazgatóra alkalmazandó szabály, a főigazgató kinevezése]
A kormányhivatal hivatali szervezetét vezető főigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A Javaslat megállapítja a főigazgató kinevezésére vonatkozó – a kormánytisztviselőkre irányadó szabályoktól eltérő – szabályokat.
A 248. §-hoz
[A főigazgató feletti munkáltatói jogkör gyakorlása]
A kormányhivatal hivatali szervezetét vezető főigazgató felett a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja, ide nem értve a kinevezést, a felmentést, a fegyelmi eljárás megindítását, valamint a fegyelmi büntetés kiszabását.
A 249. §-hoz
[A főigazgató illetménye és egyéb juttatásai]
A főigazgató illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) huszonhatszorosát nem haladhatja meg.
A 250. §-hoz
[Az igazgató kinevezése]
A kormányhivatal főigazgatóját helyettesítő igazgatót a főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. A főigazgatói álláshely betöltetlensége vagy a főigazgató akadályoztatása esetén az igazgató kinevezéséről a kormánymegbízott dönt. A Javaslat meghatározza a kinevezés szakmai követelményeit.
A 251. §-hoz
[Az igazgató feletti munkáltatói jogkör gyakorlása]
A kormányhivatal főigazgatóját helyettesítő igazgató felett a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja, ide nem értve a kinevezést, a felmentést, a fegyelmi eljárás megindítását, valamint a fegyelmi büntetés kiszabását.
A 252. §-hoz
[Az igazgató illetménye és egyéb juttatásai]
A kormányhivatal főigazgatóját helyettesítő igazgatójának illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonnégyszeresét nem haladhatja meg.
A 253. §-hoz
[A hivatalvezetőre alkalmazandó szabályok]
A járási (kerületi) hivatalt vezető hivatalvezetőre a főosztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.
A 254. §-hoz
[A hivatalvezető kinevezése]
A járási (kerületi) hivatalt vezető hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A Javaslat megállapítja a kinevezés feltételeit.
A 255. §-hoz
[A hivatalvezető összeférhetetlensége]
A Javaslat megállapítja a járási (kerületi) hivatalt vezető hivatalvezető összeférhetetlenségére vonatkozó – a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályoktól eltérő –szabályokat, azzal, hogy a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenységre a hivatalvezető tekintetében is a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A 256. §-hoz
[A hivatalvezető feletti munkáltatói jogkör gyakorlása]
A járási (kerületi) hivatalt vezető hivatalvezető felett a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja, ide nem értve a kinevezést és a felmentést. A Javaslat megállapítja a járási (kerületi) hivatalt vezető hivatalvezetővel szembeni fegyelmi eljárásra vonatkozó – a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályoktól eltérő –szabályokat.
A 257. §-hoz
[A hivatalvezető kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnése]
A Javaslat megállapítja a járási (kerületi) hivatalt vezető hivatalvezető szolgálati jogviszonyának megszűnésére vonatkozó – a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályoktól eltérő –szabályokat.
A 258. §-hoz
[A hivatalvezető illetménye]
A hivatalvezető illetményét a kormánymegbízott javaslatára a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter – tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára – legfeljebb az illetményalap huszonkétszeresében állapítja meg.
A 259. §-hoz
[A hivatalvezető-helyettes kinevezése]
A járási (kerületi) hivatalt vezető hivatalvezető helyettesét (hivatalvezető-helyettes) a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki. A Javaslat megállapítja a járási (kerületi) hivatalt vezető hivatalvezető szolgálati jogviszonyának megszűnésére vonatkozó – a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályoktól eltérő – szabályokat.
A 260. §-hoz
[A hivatalvezető-helyettes feletti munkáltatói jogok gyakorlása]
A hivatalvezető-helyettes felett a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja, ide nem értve a kinevezést, a jogviszony-megszüntetést, a fegyelmi eljárás megindítását, valamint a fegyelmi büntetés kiszabását.
A 261. §-hoz
[A hivatalvezető-helyettes illetménye]
A hivatalvezető-helyettes a munkáltatói jogkör gyakorlója által megállapított illetményre jogosult, melynek összege nem haladhatja meg a Javaslat 1. mellékletében meghatározott vezető kormánytanácsos illetmény felső határát.
A 262. §-hoz
[A főosztályvezető és az osztályvezető kinevezése]
A Javaslat megállapítja a főosztályvezető és az osztályvezető kinevezésére vonatkozó – a kormánytisztviselőkre irányadó szabályoktól eltérő – közös szabályokat. A főosztályvezető- helyettesi kategóriát a Javaslat megszünteti. Főosztályvezető és osztályvezető a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egysége vezetésére nevezhető ki.
A 263. §-hoz
[A főosztályvezető és az osztályvezető helyettesítése]
A főosztályvezetőt a főosztály ügyrendjében kijelölt osztályvezető helyettesíti. Saját szervezeti egység nélküli, általános helyettese nem lehet a főosztályvezetőnek. Ha nincs a főosztályvezető által vezetett főosztályon osztály, akkor a főosztályvezetőt az általa írásban kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
Az osztályvezetőt a főosztályvezető – ennek hiányában az osztályvezető – által írásban kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.
A 264. §-hoz
[A főosztályvezető és az osztályvezető illetménye]
A főosztályvezető a Javaslat 1. mellékletben meghatározott főosztályvezetői besorolás szerinti illetményre jogosult, melynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.
Az osztályvezető a Javaslat 1. mellékletben meghatározott osztályvezetői besorolás szerinti illetményre jogosult, melynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.
A 265. §-hoz
[A kormányhivatal kormánytisztviselőjének és kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonya]
A Javaslat rendelkezik a kormányhivatalok kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek kormányzati szolgálati jogviszonyára vonatkozó eltérő szabályokról. Ezzel az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatályát veszti.
A 266. §-hoz
[A kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának létesítése]
A Javaslat előírja, hogy mindazoknak, akiket kineveznek, kinevezésétől számított egy éven belül közigazgatási alapvizsgát kell tennie. Ha a kormánytisztviselő a meghatározott határidőn belül számára felróhatóan elmulasztja az alapvizsga megszerzését, jogviszonya a határidő leteltét követő napon megszűnik.
Közigazgatási szakvizsgát kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő tehet, aki közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült és közigazgatási szervnél szerzett legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik. A vezető kormánytisztviselő közigazgatási szervnél szerzett gyakorlat nélkül is tehet közigazgatási szakvizsgát.
A 267. §-hoz
[A kinevezés módosítása]
A Javaslat szerint a kinevezés tartalmát módosítani kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlója és a kormánytisztviselő közös megegyezésével lehet.
A 268. §-hoz
[A kormánytisztviselő képzése, továbbképzése]
A Javaslat szerint a kormánytisztviselő köteles a központilag vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt képzésben, továbbképzésben átképzésben, vezetőképzésben részt venni. Vezetői kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő kaphat. A vezetői álláshelyre kinevezett kormánytisztviselőnek a vezetői álláshelyre történő kinevezésétől számított öt éven belül kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzés során kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget kell szereznie.
A 269. §-hoz
[Az érettségi végzettségű kormánytisztviselő]
A Javaslat értelmében az érettségi végzettségű kormánytisztviselőre a Kttv. közigazgatási alapvizsgára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 270. §-hoz
[A besorolás és az előmenetel]
A Javaslat a kormányhivatalok kormánytisztviselőire és ügykezelőire a jogbiztonság érdekében megtartja a szenioritáson alapuló előmeneteli rendszert.
A kormányhivatalok kormánytisztviselői és ügykezelői két ügyintézői osztályba sorolhatóak, az általános ügyintézői osztályba és a kiemelt ügyintézői osztályba. Mindkét ügyintézői osztály előmeneteli fokozatokra tagolódik. Az általános ügyintézői osztálynak érettségi és felsőfokú végzettségű kormánytisztviselő esetén eltérő előmeneteli fokozatai vannak. A kiemelt ügyintézői osztály előmeneteli fokozatai közép- és felsőfokú végzettség esetén is egységesek.
Az előmeneteli rendszer alapján mindegyik ügyintézői osztály esetén az első előmeneteli fokozatban három évet kell eltöltenie a tisztviselőnek ahhoz, hogy a következő előmeneteli fokozatba legyen sorolható. A következő előmeneteli fokozatban nyolc évet kell eltöltenie ahhoz, hogy ismét előre legyen sorolható. A negyedik fokozat eléréséhez huszonöt év állami szolgálati jogviszony szükséges.
A 271. §-hoz
[A teljesítményértékelés és minősítés]
Ez a rendelkezés a teljesítményértékelésére és a minősítésére vonatkozóan meghatározza, hogy azok eredménye alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója milyen eszközökkel élhet.
Ennek megfelelően lehetőség van arra, hogy a kormánytisztviselő illetményét a besorolása szerinti előmeneteli fokozatra irányadó alsó és felső határ között módosítsa, a kormánytisztviselőt kiemelt ügyintézői osztályba sorolja, illetve kiemelt ügyintézői osztályból általános ügyintézői osztályba sorolja át.
A 272. §-hoz
[A díjazás és az illetmény]
A Javaslat tartalmazza a kormányhivatali kormánytisztviselőt megillető illetmény számításának módját Az egyes előmeneteli fokozatokhoz illetménysávok kerültek meghatározásra. A kormánytisztviselők illetményét a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó sávok között kell megállapítani.
A 273. §-hoz
[A szabadság]
A Javaslat 20 napban határozza meg az alapszabadság mértékét, valamint rendelkezései az egyes előmeneteli fokozatokhoz rendelve meghatározzák a pótszabadságok számát.
A 274. §-hoz
[A fegyelmi felelősség]
A Javaslat értelmében a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyára a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fegyelmi vétséget elkövető kormánytisztviselővel szemben fegyelmi büntetésként egy előmeneteli fokozattal történő visszavetés, illetve kiemelt ügyintézői osztályból általános ügyintézői osztályba visszavetés is kiszabható.
A 275. §-hoz
[A kormányzati ügykezelők]
A kormányzati ügykezelő besorolására és előmenetelére a kormánytisztviselők besorolására és előmenetelére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a kormányzati ügykezelőt – a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján – a 2. melléklet 5. pontjában foglalt táblázatban meghatározott megfelelő előmeneteli fokozatba kell besorolni. A szabadságuk mértékét is meghatározza a Javaslat.
A 276. §-hoz
[A kormányhivatalok közötti kirendelés]
A Javaslat szerint a kormánytisztviselő az álláshelye szerinti kormányhivataltól másik kormányhivatalnál történő munkavégzésre akkor rendelhető ki, ha a kirendelés helye szerint kormányhivatal valamely szakkérdéssel összefüggő hatósági feladatát más módon nem tudja hatékonyan ellátni.
A 277. §-hoz
[A munkavállalókra vonatkozó eltérő szabályok]
A Javaslat értelmében a kormányzati igazgatási szerv meghatározott feladatainak ellátására munkaviszony is létrehozható. A munkaviszony keretében ellátható feladatokat a kormányzati igazgatási szerv szabályzata határozza meg.
Munkaviszony bármely, a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen vagy a központosított álláshely-állományból a kormányzati igazgatási szerv számára a Kormány által betölteni engedélyezett álláshelyen létrehozható, függetlenül annak besorolásától. A kormányzati igazgatási szervnél munkaviszonnyal betöltött álláshelyek száma nem haladhatja meg a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának és a központosított álláshely-állományból a kormányzati igazgatási szerv számára betölteni engedélyezett álláshelyek számának 10 százalékát.
A tízszázalékos szabályt nem vonatkozik az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban foglalkoztatottakra, a közbeszerzések felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős és az azt támogató foglalkoztatottakra, valamint a Miniszterelnöki Kormányirodán foglalkoztatott személyekre. A tízszázalékos mérték alól egyéb esetben a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter indokolt esetben mentesítést adhat.
Az álláshelyen létrehozott munkaviszony tekintetében alkalmazni kell a törvényjavaslat azon szabályait, melyek az álláshely megszűnésére vonatkoznak: azaz ha megszűnik az álláshely, vagy az visszakerül a központosított álláshely-állományba, akkor megszűnik az álláshelyen létrehozott munkaviszony is.
A 278. §-hoz
[A munkaviszony létrehozása]
A Javaslat szerint a munkaviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt az itt meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
A 279. §-hoz
[Értelmező rendelkezések]
A Javaslat meghatározza a törvény alkalmazása szempontjából fontos fogalmakat.
A 280. §-hoz
[Felhatalmazó rendelkezések]
A Javaslat felhatalmazó rendelkezéseit tartalmazza.
A 281. §-hoz
[Hatálybalépés]
A Javaslat hatályba léptető rendelkezéseit tartalmazza.
A 282–285. §-hoz
[A Ksztv. módosítása] [A Kttv. módosítása]
[A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése]
[Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatályon kívül helyezése]
A Javaslat négy törvény tekintetében tartalmazza a módosuló és hatályon kívül helyező rendelkezéseket.
A 286. §-hoz
[Az Európai Unió jogi aktusainak való megfelelés]
A Javaslat meghatározza azokat az európai uniós jogi aktusokat, amelyeknek való megfelelést a Javaslat rendelkezései szolgálják.
_