23/2019. (VIII. 14.) ITM rendelet indokolás
23/2019. (VIII. 14.) ITM rendelet indokolás
a minimális építőipari rezsióradíj 2019. évi mértékéről szóló 23/2019. (VIII. 14.) ITM rendelethez
2019.08.19.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2a) bekezdés 2. pontja felhatalmazza az építésgazdaságért felelős minisztert, hogy rendelettel állapítsa meg az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján a tárgyévre vonatkozó, minimális, építőipari rezsióradíj mértékét, vagy az ajánlás hiányában az előző évi minimális, építőipari rezsióradíjnak a KSH által közzétett inflációs rátával növelt mértékét.
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) meghatározása alapján az építőipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági építési-szerelési termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített – a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett – összes költsége. Az építőipari rezsióradíj nem tartalmazza a beépítésre kerülő betervezett és az üzemszerű használathoz szükséges beépítésre kerülő építési anyagok, szerkezetek és berendezések közvetlen költségeit, a közvetlen anyagok fuvarozási és rakodási költségeit, a közvetlen gépköltségeket, a kivitelezési dokumentáció tervezési díját, a hatósági eljárások díját, a szükségessé váló minőség-ellenőrzések díját, az üzempróba, beüzemelés szolgáltatási díját. Az építőipari rezsióradíj számítási alapját az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik. Az építőipari rezsióradíj tartalmazza a személyi jellegű költségeket, az ellátási költségeket, a fizikai dolgozók rezsi jellegű költségeit, az irányítási és az ügyviteli költségeket. Az építőipari szolgáltatók a rendeletben meghatározott értékektől eltérhetnek, az abban megjelölt összeg nem kötelező jellegű, csak egy ajánlott minimum, amelyet a piaci szereplők által alkalmazott átlagos rezsióradíjak jelenleg jelentősen meg is haladnak.
A rezsióradíjat – saját felmerülő költségeit figyelembe véve – a szakmunkás óradíjat és annak járulékait alapul véve kalkulálja minden vállalkozó, amely díj az Építőipari Ágazati Kollektív szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kerül kiszámításra.
Az Épkiv. 3. § (6) bekezdése rögzíti, hogy aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha a vállalkozó kivitelező által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésgazdaságért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális, építőipari rezsióradíj mértékénél. A kivitelezési szerződés megkötésekor az aránytalanul alacsony ár vizsgálata során az építésgazdaságért felelős miniszter által működtetett honlapon található elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka szükségleti normatívákat irányadónak lehet tekinteni.
Továbbá kérdéses lehet az is, hogy a megrendelő vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező hogyan lesz képes fedezni saját költségeit, amennyiben a kikötött vállalkozási díj mértéke nem éri el a minimális rezsióradíj mértékét.
A fentiek alapján szükséges a minimális, építőipari rezsióradíj mértékének miniszteri rendeletben történő kihirdetése.
A jelen tervezetben szereplő, rezsióradíj egyes tételeire vonatkozó értékek az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság javaslata alapján kerültek meghatározásra.
A 2019. évi minimális, építőipari rezsióradíj változását meghatározó módon az elvárt bérminimum emelkedése, a csoportos személyszállítás költségnövekedése, a munkahelyi irányítás költsége, a szállás- és biztosítási költség emelkedése indokolja. A mobilitás növekedésének eredményeként a cégek a székhelyüktől jóval távolabb is vállalnak munkát, ez eredményezi a személyszállítás költségeinek és a szállásköltségek növekedését. A lakásépítéseknél elrendelt kötelező felelősségbiztosítás növekvő mértékben jelenik meg a biztosítási költségekben.
Az építőipar elmúlt időszakát a megnövekedett megrendelésállomány mellett a kormányzati intézkedések hatására az egyre magasabb munkavállalói bérek jellemzik. Az iparágat érintő, nagyszámú megrendelések következményeként számos esetben előfordul, hogy egy adott cég a szokásos működési területétől távolabb is elvállal megbízásokat, emiatt nőtt a munkavállalóinak csoportos szállítási költsége, továbbá szállásköltsége is. 2013 óta több mint 60 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma az ágazathoz tartozó tevékenységet ellátó cégeknél, azonban a munkavállalók többsége alacsonyan képzett, így az általuk végzett munkafolyamatok állandó felügyeletet és koordinációt igényelnek. A segédmunkások arányának nagymértékű növekedése indokolttá teszi az építkezések helyszínén a mérnökök általi munkavezetés fokozását. A fentiekre figyelemmel a munkahelyi irányítás költsége is számottevően megnőtt.
A fentebb felsorolt tényezők együttes hatása indokolja a minimális, építőipari rezsióradíj mértékének mintegy 12%-kal történő, azaz 3696 forint/óra összegre való megemelését 2019-ben.
Egyidejűleg szükséges a 2018-as évre vonatkozó, minimális építőipari rezsióradíj mértékéről szóló 30/2018. (XI. 26.) ITM rendelet hatályon kívül helyezése.
Az indokolásnak a Magyar Közlönyben történő közzététele indokolt a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján arra tekintettel, hogy a tervezet az építőiparra jelentős hatást gyakorol, és nem technikai módosítást tartalmaz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás