18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet indokolás
18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet indokolás
a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet módosításáról szóló 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelethez
2021.01.01.
A miniszteri rendelet (a továbbiakban: Rendelet) indokolása a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, illetve a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A fogyasztóvédelmi hatósághoz és a békéltető testületekhez érkező fogyasztói bejelentések, valamint tájékoztatást kérő levelek jelentős része a szavatosság, valamint a jótállás témakörét érinti, ezért indokolt volt az erre a területre vonatkozó miniszteri rendeleti szintű szabályozás megvizsgálása.
Az elmúlt három évben a fogyasztóvédelmi hatósághoz beérkező megkeresések átlagosan közel 40%-a a jótállás-szavatossági körbe esett. Figyelemmel arra, hogy éves szinten 30–33 ezer panasz érkezik a fogyasztóvédelmi hatósághoz, a jótállással-szavatossággal érintett ügyek évente körülbelül 10–15 ezer megkeresést tesznek ki.
A fogyasztóvédelmi hatóság ezen felül az ITM által meghatározott éves vizsgálati tervben évről évre célzottan ellenőrzi a szavatosság és jótállás szabályainak betartását az üzletekben. Az utóbbi három évben átlagosan az üzletek 40%-a volt jogsértő a jótállás-szavatosság szabályainak szempontjából. Átlagosan 1200 kereskedelmi üzletet és a kereskedők által működtetett ügyfélszolgálatokat vizsgálja évente a fogyasztóvédelmi hatóság próbavásárlásokkal, amely során a cél az, hogy megismerje a kereskedelemben a jótállási ügyek kezelésének gyakorlatát, és jogkövető magatartásra ösztönözze a vállalkozásokat. A rendszeres hatósági jelenléttel nemcsak a fogyasztókat védjük, hanem a tisztességes vállalkozásokat is.
A szavatosság, jótállás témakörén belül az ügyek 20%-a a 15 napos kijavítási/kicserélési kötelezettséggel volt kapcsolatos. A fogyasztóvédelmi hatóság gyakorlata tekintetében szélsőségesnek mondható eset, hogy a javításra átadott, meghibásodott terméket 75 napig kellett nélkülöznie a fogyasztónak. 2019-ben 1043 üzletből 394 üzlet, a vizsgált üzletek 38%-a minősült jogsértőnek.
A békéltető testületek 2019. évi statisztikai adatai alapján a 10 495 ügyből 3950 ügy, tehát az esetek 38%-a kapcsolódott a kötelező jótállás tárgyköréhez, és a korábbi évek adatai sem mutatnak nagy eltérést e tekintetben.
Egy 1000 fős reprezentatív mintán készített fogyasztóvédelmi felmérés alapján a szavatosság, jótállás tekintetében a fogyasztók tájékozottságának objektív mérésénél megállapítást nyert, hogy a válaszadók mindössze 29%-a volt tisztában a két fogalom jelentésével. A megkérdezettek közül a legtöbben a szavatossági és jótállási ügyintézést jelölték meg a lehetséges válaszok közül, mint fejlesztésre szoruló fogyasztóvédelmi területet. A megkérdezettek több mint fele (53%) gondolta úgy, hogy ennek fejlesztése hatékonyabban védené a fogyasztók jogait.
A fenti előzményekre figyelemmel indokolt a kötelező jótállásra vonatkozó előírások felülvizsgálata. A módosítás célja erre a fontos jogintézményre vonatkozó előírások egyértelművé tétele a fogyasztók és a tisztességes jogkövető vállalkozások érdekében. A Rendelet kihirdetésével elérni kívánt cél a fogyasztói jogok megerősítése, a mindennapi életben a fogyasztók helyzetének a javítása, valamint kiszolgáltatottságának mérséklése.
A fenti előzményekre figyelemmel indokolt a szavatossági, jótállási igények érvényesítésére vonatkozó előírások felülvizsgálata. A módosítás célja erre a fontos jogintézményre vonatkozó előírások egyértelművé tétele a fogyasztók és a tisztességes jogkövető vállalkozások érdekében. A Rendelet kihirdetésével elérni kívánt közpolitikai cél a fogyasztói jogok megerősítése, a mindennapi életben a fogyasztók helyzetének a javítása, kiszolgáltatottságának mérséklése.
A Rendeletben a javítás vagy a csere 15 napon belüli elvégzésére törekednie kell a vállalkozásnak. A vállalkozások gyakran kifutnak a 15 napból, a fogyasztó kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen a vállalkozás gyakran nyilatkozza, hogy törekszik akár a 45. napon is arra, hogy kijavítsa vagy kicserélje a terméket.
A Rendelet szerint a vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót, ha előreláthatóan 15 nap alatt nem kerül sor a javításra vagy a cserére. Ennek megtörténtét a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. A tájékoztatás a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén elektronikus úton vagy a fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik. A tájékoztatás alapján a fogyasztó számolhat a javítás vagy a csere várható időtartamával. A Rendeletben megfogalmazott, 15 napon túli javításra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségen felül, a vállalkozás a 30 napon belüli javítási kötelezettség elmulasztása, valamint a csere, illetve a cseretermék adásának hiánya esetén – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vételár visszatérítésére köteles.
Ahhoz, hogy a vállalkozás az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, valamint az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló Korm. rendeletben és a Rendeletben meghatározottak szerinti szigorú tájékoztatási kötelezettségnek eleget tudjon tenni, a javítószolgálattól információra van szüksége a termék kijavításáról, illetve a kijavítás idejéről. A gyakorlatban a vállalkozás és a javítószolgálat közötti kommunikációra számos esetben nem kerül sor. Ezért szükség van arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörrel rendelkezzen a szerviz és a vállalkozás közötti tájékoztatás tekintetében. A módosítás alapján a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi az alábbi tájékoztatási kötelezettség megvalósulását: ha a fogyasztó kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni, a javítószolgálat köteles a vállalkozást haladéktalanul értesíteni a jótállási igény bejelentéséről.
A módosítás értelmében a javítószolgálat köteles igazolható módon a vállalkozást értesíteni a termék kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről.
Emellett a javítószolgálat köteles igazolható módon a vállalkozást értesíteni a megállapítást követő öt munkanapon belül:
– ha a termék első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy az nem javítható;
– ha a termék javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, a javítás várható idejéről;
– ha a termék javítása nem lehetséges harminc nap alatt.
A Rendelet tartalmazza továbbá a fogyasztó szavatossági és jótállási igényének megítéléshez szükséges szakvélemény kötelező tartalmi elemeit (pl. megrendelő neve, üzlet neve, vizsgálat tárgya, fogyasztó kifogása, vizsgálat módszere, vizsgálat megállapításai). A szavatossági és jótállási igények kapcsán a jogalkotói szándék alapján a jövőben sem lenne kötelező minden esetben a szakvélemény beszerzése az igény megítélése kapcsán pl. az egyszerű megítélésű ügyekben.
A szakvélemény kötelező tartalmi elemeinek a rögzítésével elejét lehet venni a sablonos, ugyanazon sémára épülő „szakvéleményeknek”. Ha igazságügyi szakértő járna el a fogyasztó szavatossági és jótállási igényének megítélése kapcsán, a szakvéleményre továbbra is az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 47. § (4) bekezdése szerinti tartalmi követelmények vonatkoznak.
Emellett egy szövegcserés módosítást is tartalmaz a Rendelet. A megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében a módosítás 2021. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött fogyasztói szerződésekre kell alkalmazni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás