709/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet

1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § (1)² Ha az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett az Áht. 108. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a veszélyhelyzet ideje alatt el nem hárítható ok vagy körülmény (a továbbiakban: veszélyhelyzeti ok) miatt nem vagy késedelmesen teljesíti, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a veszélyhelyzet megszűnéséig az Áht. 108. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bírság kiszabásától eltekinthet. A bírság mellőzése során a Kincstár azt mérlegeli, hogy a veszélyhelyzeti ok a koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben merült-e fel.

(2) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett a veszélyhelyzeti ok megszűnését követően az Áht. 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét legkésőbb a veszélyhelyzeti ok megszűnését követő hónap 20. napjáig teljesíti.

3. § A veszélyhelyzet ideje alatt fennálló, vagy ezen idő alatt létrejött, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat 2020. évi kiadási előirányzatai terhére az Operatív Törzs döntése vagy jóváhagyása alapján vállalt kötelezettségek esetén, ha a pénzügyi teljesítés elhúzódását a veszélyhelyzettel összefüggő ok idézte elő, a kötelezettségvállalás tárgyévét követően keletkező költségvetési maradványt az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni.

4. § A veszélyhelyzet ideje alatt fennálló, vagy ezen idő alatt létrejött a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama a veszélyhelyzet időtartamával megegyező mértékben meghosszabbodik.

5. § (1)³ Ha a Kormány közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati vagyon növekedését vagy állagának javítását eredményező építési beruházások megvalósítását, továbbá egyéb szervezeteknek nyújtott építési beruházási támogatások nyújtását határozatban olyan módon támogatja, hogy azok teljes vagy részbeni fedezetének biztosítása a Beruházási Alap megnevezéssel – központi kezelésű előirányzatként – létrehozott tartalék (a továbbiakban: Beruházási Alap) terhére történik, az Áht. 36. § (1)–(4c) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a beruházásra vagy a támogatásra a Kormány egyedi határozatában adott felhatalmazás alapján vállalható kötelezettség.

(2) A Kormány az (1) bekezdés szerint adott felhatalmazása a tárgyévi és éven túli kötelezettségek együttes összegét tartalmazza, továbbá a felhatalmazásnak a beruházás megvalósításáról szóló, a megvalósításban érintett felek által kölcsönösen elfogadott szerződésen – így különösen kivitelezési szerződésen – kell alapulni.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhatalmazás összeghatár meghatározásával is megadható, ebben az esetben a kötelezettségvállalás végleges – a beruházás megvalósításáról szóló, a megvalósításban érintett felek által kölcsönösen elfogadott szerződésnek megfelelő – összegéről a kötelezettségvállalással érintett költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatja.

(3a)⁴ A Kormány által adott felhatalmazás kiterjedhet a Beruházási Alappal érintett beruházások előkészítésére, továbbá az e beruházásokhoz közvetlenül szükséges ingatlanszerzésre is. Ebben az esetben a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat a beruházások előkészítésére, valamint az ingatlanszerzésre irányuló szerződésre kell alkalmazni.

(4)⁵ A beruházások és beruházási támogatások, továbbá az ingatlanszerzés teljes vagy részbeni fedezetének biztosítása érdekében a Beruházási Alap terhére az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet kiadási előirányzata javára előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a (3a) bekezdésen kívüli előkészítéshez szükséges kötelezettségvállalás, a beruházás vagy támogatás, továbbá az ingatlanszerzés érdekében vállalt pénzügyi kötelezettség teljesítése érdekében.

(4a)⁶ Az (1) bekezdésben meghatározott felhatalmazás alapján történt kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése során a pénzügyi ellenjegyzőnek kizárólag arról kell meggyőződnie, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

(5) A Beruházási Alap központi kezelésű előirányzat tekintetében az irányító szerv, a fejezetet irányító szerv, valamint annak vezetője a központi költségvetés XLVII. fejezeténél a Pénzügyminisztérium és a Kormánynak a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdése szerinti tagja.

(5a)⁷ A Beruházási Alap terhére történő forrásbiztosítási folyamat részletes szabályait, így különösen a forrás igénylésének rendjét, a forrásigény indokoltságának megalapozására irányuló követelményeket, a forrásbiztosítási folyamat lépéseit és határidőit az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott eljárásrend tartalmazza, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintett szervezeteket.

(6) A Beruházási Alap központi kezelésű kiadási előirányzata az Áht. 28. §-a szerinti rendelet kiadása nélkül is felhasználható.

6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 7. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

7. §⁸