2021. évi CXXXI. törvény
2021. évi CXXXI. törvény
a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről1
2021.12.18.
1. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
1. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény a következő 51/L–51/P. §-sal egészül ki:
„51/L. § (1) A 2021. évben végződő adóévben azon vállalkozó esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint (a továbbiakban: mikro-, kis- és középvállalkozás), a helyi iparűzési adó mértéke – az 51/N. §-ra figyelemmel – 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított helyi iparűzési adómérték több, mint 1 százalék.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés – ha az ott meghatározott feltételek a vállalkozó esetén a 2022-ben végződő adóévben fennállnak – alkalmazható a 2022. évben végződő adóévben is.
(3) Annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó mikro-, kis- és középvállalkozásnak, amely a tevékenységét
a) 2021-ben kezdte meg,
aa) az (1) bekezdést a 2021. évben kezdődő adóévében,
ab) a (2) bekezdést a 2022. évben kezdődő adóévében,
b) 2022-ben kezdte meg, a (2) bekezdést a 2022. évben kezdődő adóévében
kell alkalmaznia.
51/M. § (1) A vállalkozónak a 2022. évben, az adott előleg-fizetési időszakban esedékes, bevallott és a 2022. évben az önkormányzati rendelet szerinti adómértékkel bevallandó iparűzési adóelőleg 50 százalékát kell megfizetni, ha:
a) a 2021. április 1-jén hatályos, a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (4)–(6) bekezdése szerint nyilatkozatot tett, feltéve, hogy nincs olyan székhelye, telephelye, amelyet e nyilatkozattételt követően hozott létre,
b) az a) pont szerinti feltételnek meg nem felelő vállalkozó 2022. február 25-ig nyilatkozik a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóságnak arról, hogy
ba) a 2021. évben végződő adóévben mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősült, vagy a 2022. évben várhatóan mikro-, kis és középvállalkozásnak minősül, valamint
bb) – ha azt az Art. 1. melléklet 29. pont 1. alpontja szerint nem tette meg – bejelenti a telephelyének címét.
(2) Az (1) bekezdés szerint meg nem fizetendő előlegrészlet összegével az adóhatóság a mikro-, kis- és középvállalkozás iparűzési adóelőleg-kötelezettsége összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti.
51/N. § (1) Az 51/L. § (1) bekezdése szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. E támogatás az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID–19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: közlemény) 3.1. szakasza szerinti átmeneti támogatásként (a továbbiakban: átmeneti támogatás) nyújtható, illetve vehető igénybe.
(2) Az 51/L. § (2) bekezdés szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. E támogatás a vállalkozó döntésétől függően – ide nem értve a (4) bekezdés b) pontjában említett esetet –
a) a vállalkozó tevékenységének függvényében
aa) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti általános csekély összegű támogatásként,
ab) az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatásként vagy
ac) a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati csekély összegű támogatásként, vagy
b) átmeneti támogatásként
nyújtható, illetve vehető igénybe.
(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés szerint nyújtható (igénybe vehető) átmeneti támogatás támogatástartalma a 2021. évben végződő adóévi – az 51/L. § (3) bekezdése a) pont szerinti esetben a 2021. évben kezdődő adóévi – adóalap, valamint az alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték (a továbbiakban: általános adómérték) és az 51/L. § (1) bekezdés szerinti adómérték (a továbbiakban: csökkentett adómérték) különbözetének (a továbbiakban: különbözet-adómérték) szorzatával egyező összeg.
(4) Az 51/L. § (3) bekezdés b) pont szerinti esetben a támogatás támogatástartalma a 2022. évben kezdődő adóévi adóalap, valamint a különbözet-adómérték szorzatával egyező összeg, s e támogatás, ha a vállalkozó tevékenységét
a) 2022. január 1. és 2022. június 30. között kezdi meg, a vállalkozó döntésének és tevékenységének függvényében a (2) bekezdés szerinti,
b) 2022. július 1. és 2022. december 31. között kezdi meg, akkor a (2) bekezdés a) pontja szerinti
jogcímen nyújtható, illetve vehető igénybe.
(5) Ha – a (2) bekezdés b) pontja alkalmazása esetén – a (3) bekezdés szerinti adóalap összegét meghaladja a 2022. évben végződő adóévi – az 51/L. § (3) bekezdése a) pont ab) alpontja szerinti esetben a 2022. évben kezdődő adóévi – adóalap összege (a továbbiakban: többlet-adóalap), akkor a többlet-adóalap valamint különbözet-adómérték szorzatával egyező összegű támogatás a (2) bekezdés a) pont szerinti jogcímen nyújtható, illetve vehető igénybe.
(6) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a vállalkozónak 2022. február 25-ig, a (4) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül, de legkésőbb 2022. június 30-ig a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára nyilatkoznia kell arról, hogy
a) az 51/L. § (2) bekezdés szerinti intézkedés támogatástartalmának megfelelő összeget jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként, és
b) 2019. december 31-én nem minősült olyan az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 6. § (4a)–(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetű vállalkozásnak, amely az Atr. 6. § (4a) c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt áll, vagy amelynél az Atr. 6. § (4a) d) pontja szerinti körülmény áll fenn, valamint
c) – ha azt az Art. 1. melléklet 29. pont 1. alpontja szerint nem tette meg – bejelenti a telephelyének címét.
(7) A (3) és (4) bekezdés szerinti támogatástartalmat a vállalkozó számára a székhelye és a telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság a 2021. évben végződő – az 51/L. § (3) bekezdése a) pont szerinti esetben a 2021. évben kezdődő, az 51/L. § (3) bekezdése b) pont szerinti esetben a 2022. évben kezdődő – adóévről szóló adóbevallás benyújtását követő hónap utolsó napjáig, a 39/B. § (3) bekezdése szerinti adóalap-megállapítást választó vállalkozó esetén 2022. február 28-ig visszaigazolja.
(8) Ha a vállalkozót – ide nem értve a (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot tevő, 39/B. § (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó vállalkozót – nem terheli iparűzési adóelőleg-fizetési kötelezettség a 2022. évben, részére az 51/L. § (2) bekezdés szerinti adóelőny a (2) bekezdés a) pontja szerinti jogcímeken nyújtható, illetve vehető igénybe.
(9) A (8) bekezdés szerinti esetben a támogatás támogatástartalma a 2022. adóévi adóalap, valamint a különbözet-adómérték szorzatával egyező összeg.
(10) Ha a vállalkozó az elsődleges mezőgazdasági termelési ágazatban vagy a halászati és akvakultúra-ágazatban is folytat tevékenységet, az egyes ágazatokra eső átmeneti támogatás arányát annak alapján kell megállapítani, hogy az adott ágazatban folytatott tevékenységből származó árbevétel milyen arányt képviselt a vállalkozó 2021. évi árbevételén belül.
(11) Ha az átmeneti támogatásként nyújtott egyedi támogatás támogatástartalma meghaladja a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a (10) bekezdés szerinti tevékenységre eső átmeneti támogatás támogatástartalma meghaladja a 10 000 eurónak megfelelő forintösszeget, az önkormányzati adóhatóság a (7) bekezdésben meghatározott határnapot követő második hónap utolsó napjáig megküldi az állami adó- és vámhatóság részére az egyedi támogatásnak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait.
(12) Az állami adó- és vámhatóság a (7) bekezdésben meghatározott határnapot követő harmadik hónap utolsó napjáig továbbítja a (11) bekezdés szerinti adatokat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a közlemény 4. szakasza szerinti közzététel céljából.
(13) Ha a vállalkozó az elsődleges mezőgazdasági termelési ágazatban vagy a halászati és akvakultúra-ágazatban is folytat tevékenységet, az igénybe vehető támogatás összegét
alkalmazásával az alapján kell meghatározni, hogy az adott ágazatban folytatott tevékenység milyen arányt képviselt az adózó 2021. évi árbevételén belül.
(14) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozat, az 51/M. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be. A nyilatkozatokat az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton megküldi a nyilatkozatot tevő vállalkozó székhelye és az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára.
51/O. § (1) Átmeneti támogatásban az a mikro-, kis- és középvállalkozás részesülhet, amely 2019. december 31-én nem minősült az Atr. 6. § (4a) és (4b) bekezdése alapján nehéz helyzetben levő vállalkozásnak.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően átmeneti támogatás nyújtható azon mikro-, kis- és középvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá esetében az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.
(3) Az átmeneti támogatás támogatástartalma a közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a mikro-, kis- és középvállalkozás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 2 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, a (4) és (5) bekezdés szerinti kivétellel.
(4) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó mikro-, kis- és középvállalkozás esetén az e tevékenységhez nyújtott átmeneti támogatás támogatástartalma a közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 290 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(5) A halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozás esetén az e tevékenységhez nyújtott átmeneti támogatás támogatástartalma a közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 345 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(6) Ha az átmeneti támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül vagy részesült, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás (3)–(5) bekezdés szerinti legmagasabb mértékét.
(7) Ha egy mikro-, kis- és középvállalkozás több ágazatban is tevékenykedik, és ezekre a (3)–(5) bekezdés szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás az átmeneti támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a mikro-, kis- és középvállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – ne haladja meg a 2 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget. Ha egy mikro-, kis- és középvállalkozás a (4) és (5) bekezdés szerinti ágazatokban tevékenykedik, a teljes maximális átmeneti támogatás összege mikro-, kis- és középvállalkozásonként – a mikro-, kis- és középvállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 345 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(8) A mikro-, kis- és középvállalkozásnak (kedvezményezettnek) és az adóhatóságnak az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot a kedvezmény igénybevételét követő tíz évig meg kell őriznie.
51/P. § (1) A 2022. évben végződő adóévben a helyi adó és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint ugyanazon helyi adónak, települési adónak a 2020. december 2-án hatályos és alkalmazandó önkormányzati adórendeletben megállapított adómértéke.
(2) Az önkormányzatnak a 2020. december 2-án hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2022. évben végződő adóévben is fenn kell tartania.
(3) A települési önkormányzat a 2022. évre új helyi adót, új települési adót nem jogosult bevezetni.”
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
2. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
a) 29. §-ában a „87 százalékát” szövegrész helyébe a „89 százalékát” szöveg,
b) 47. § (5) bekezdésében a „87 százaléka” szövegrész helyébe a „89 százaléka” szöveg
lép.
3. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
3. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 4. § (3) bekezdésében a „15,5 százalék” szövegrész helyébe a „13 százalék” szöveg lép.
4. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása
4. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Támogatás illeti meg
a) az (1) bekezdés a) pontja alapján történő befizetés esetén a befizetés évében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket a naptári évben befizetett összeg 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb évi 24 ezer forint összegben;
b) a Magyarországon nevelésbe vett gyermeket az (1) bekezdés a) pontja szerinti befizetéstől függetlenül évi 24 ezer forint összegben;
c) az a) pontban nem említett gyermeket az (1) bekezdés a) pontja szerinti befizetés esetén a naptári évben befizetett összeg 10 százalékának megfelelő, de legfeljebb 12 ezer forint összegben.”
5. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiutaló Start-számlával nem rendelkező gyermek esetében)
„b) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által a naptári évet követő év február első munkanapjáig megküldött – a nevelés naptári évben fennálló időtartamára vonatkozó adatszolgáltatást is tartalmazó – értesítés alapján a jogosultság időszakával arányosan az igénylés kézhezvételétől, de legkorábban a benyújtási határidő lejártától számított 30 naptári napon belül évi 24 ezer forint támogatást,
c) a tárgyévben legalább hat hónapig Magyarországon nevelésbe vett és az adatszolgáltatás napján is nevelés alatt álló, 2005. december 31-ét követően született gyermek javára a kiutaló a területi gyermekvédelmi szakszolgálat adatszolgáltatása alapján (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatáson felül további 24 ezer forint támogatást”
(ír jóvá.)
5. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
6. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
a) 10. § (1) bekezdésében a „102 ezer forint” szövegrész helyébe a „108 ezer forint” szöveg, a „170 ezer forint” szövegrész helyébe a „179 ezer forint” szöveg,
b) 21. § (1) bekezdésében a „11” szövegrész helyébe a „10” szöveg,
c) 23. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „11” szövegrész helyébe a „10” szöveg
lép.
6. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
7. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2. § (1) bekezdésében a „15,5 százaléka” szövegrészek helyébe a „13 százaléka” szöveg lép.
8. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„17/A. A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye
17/A. § (1) Az adófizetési kötelezettséget – a 10–17. § szerinti adókedvezményeket, valamint az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) IX. fejezet 462/C. §-a, 462/D. §-a, 462/E. §-a és az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 250. §-a szerinti adókedvezményeket követő sorrendben – csökkenti
a) az állam, illetve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy az Szkt. 109. § (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott
aa) szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve
ab) szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként az Nkt. 13/A. § (3) bekezdése szerinti nevelés-oktatás
arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és – a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és az olyan munkanap kivételével, amire tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult – a tárgyhónap munkanapjai számának szorzataként számított összege,
b) – ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett – az Szkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megkötött és legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel az a) pont alapján jogszerűen igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeg,
c) hallgatónként az Nftv. szerinti duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónapban ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összege.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy az Szkt. szerinti szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, az adófizetési kötelezettség az (1) bekezdés a) és b) pont szerinti összeg ötven százalékával csökkenthető.
(3) Az önköltség és az alapnormatíva mértékét a központi költségvetésről szóló törvény, az önköltség szakmánként alkalmazandó és az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) Az e § szerinti adókedvezményt az érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel az Szkt. alapján szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval az Nftv. alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött, ideértve azt is, aki a 36/D. § (1) bekezdés b) pontja szerinti együttműködési megállapodást kötött. Az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendő adót meghaladó adókedvezményt, továbbá a szociális hozzájárulási adó fizetésére törvény alapján nem köteles személy az e § szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti.”
9. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény a következő 36/D–36/E. §-sal egészül ki:
a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek (a továbbiakban: régi Szkt.) az Szkt. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezése szerinti tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanuló esetében akként kell alkalmazni, hogy
aa) szakirányú oktatás alatt gyakorlati képzést, szakma alatt a régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést, rész-szakképesítést, szakképzési munkaszerződés alatt a régi Szkt. szerinti tanulószerződést kell érteni,
ab) a régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítéshez, illetve rész-szakképesítéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározott súlyszorzót kell figyelembe venni,
b) a régi Szkt.-nak az Szkt. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezése szerinti olyan együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében, amely a tanulót családi és utónevének és oktatási azonosító számának megjelölésével konkrétan meghatározza, akként kell alkalmazni, hogy a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel kötött szakképzési munkaszerződés alatt a szakképző intézménnyel kötött együttműködési megállapodást kell érteni és a 17/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti mérték 70 százalékát lehet az adóév olyan munkanapjai közül figyelembe venni, amelyek átlagában a gyakorlattal lefedett időszak eléri a napi hét órát, és az alkalmazandó súlyszorzó mértéke 1,0.
(2) A 17/A. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a tárgyhónapra és tárgyhónapot megelőző időszakokra jogszerűen igénybe vett adókedvezménynek minősül az Szkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja alapján megkötött és legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel az Szkt. 2021. december 31-én hatályos 107. § (2) bekezdése alapján jogszerűen igénybe vett kedvezmény is.
36/E. § A 2022. február 1-jétől szakképzési hozzájárulás adónemre befizetett bevételt szociális hozzájárulási adóként kell nyilvántartani, a fennálló követeléseket és kötelezettségeket a szociális hozzájárulási adó terhére kell rendezni.”
10. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény
a) 36. § (1) bekezdésében az „egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény” szövegrész helyébe az „Eat.” szöveg,
b) 36. § (2) bekezdésében az „egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezet (a továbbiakban: Eat.)” szövegrész helyébe az „Eat. IX. fejezete” szöveg,
c) 36. § (4) bekezdésében az „egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény” szövegrész helyébe az „Eat.” szöveg
lép.
7. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
11. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 108. § 2021. december 31-én hatályos rendelkezését – a szakképzési hozzájárulás megállapítására, bevallására és megfizetésére – annak hatályvesztését követően is alkalmazni kell azzal, hogy adóelőleget 2021. december hónapra nem kell fizetni, továbbá a 2021. adóévben befizetett előleg és a 2021. adóévre vonatkozó nettó kötelezettség különbözetét 2022. január 12-éig kell megfizetni, illetve visszaigényelni. A szakképzési hozzájárulásból 2022. január 31-éig befolyt bevétel az Alapot illeti meg.”
8. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény módosítása
12. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény 176. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az 1. §, a 3. §–6. §, a 9. § b) és d)–g) pontja, a 10. § c) pontja, a 11. §, a 13. § (1) bekezdése, a 16. §, a 23. § b) és g) pontja, a 67. §–69. §, a 82. §, a 88. § c) pontja, a 90. §–93. §, a 98. §, a 112. §, a 115. §, a 144. §–147. §, a 149. §–151. §, a 152. § 1–2. pontja, a 154. §, a 161. §, a 168. §, a 170. § 1. pontja, 171. §–173. §, az 1. melléklet 4. és 7. pontja, a 3. melléklet 1. pontja, a 6. és a 7. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.”
13. § Hatályát veszti az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény 176. § (8) bekezdésében a „ , 82. §,” szövegrész.
14. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény
a) 83. §-a,
b) 86. §-a
c) 87. §-a
d) 88. § a) pontja.
9. Az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvény módosítása
15. § Egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvény 61. § (3) bekezdésében a „július” szövegrész helyébe a „január” szöveg lép.
16. § Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvény 36. § (1) bekezdése.
10. Záró rendelkezés
17. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(3) A 14. § 2022. július 1-jén lép hatályba.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1
A törvényt az Országgyűlés a 2021. december 14-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2021. december 17.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás