3/2021. (II. 2.) PM rendelet indokolás
3/2021. (II. 2.) PM rendelet indokolás
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásához kapcsolódó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 3/2021. (II. 2.) PM rendelethez
2021.03.19.
Az indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján közzétételre kerül az Indokolások Tárában.
Az 1. §-hoz
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) új 6/A. §-a új kötelezettségként rögzíti az ügyfél kockázati besorolásának kötelezettségét, és kimondja, hogy üzleti kapcsolat létesítése esetén a szolgáltató köteles elvégezni és írásban rögzíteni az ügyfél-átvilágítás érdekében az ügyfél kockázati szintbe történő besorolását.
Ezen kötelezettséget a Pmt. által bevezetett dinamikus ügyfél-átvilágítás megvalósítása indokolja. A Pmt. 11. § módosított (2) bekezdése (amely 2020. október 1-jén lépett hatályba) a dinamikus ügyfél-átvilágítás lényegét határozza meg annak biztosításához, hogy az ügyfélhez minden esetben az ügyfélkockázati szintjéhez megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedések társuljanak. Az új rendelkezésnek megfelelően a szolgáltató a folyamatos figyelemmel kísérés során ellenőrzi, hogy az ügyfél kockázati szintje a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően lett-e rögzítve. A szolgáltató a kockázati szint változásának megállapítása esetén haladéktalanul lefolytatja az ügyfél tényleges kockázati szintjének megfelelő még végrehajtásra nem került ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, és a teljesített ügyletek elemzését a kockázati szinthez igazítja.
Fentiekre tekintettel a tervezet kiegészíti a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 1. § b) pontját, amely alapján a belső szabályzat kötelező tartalmi eleme az ügyfél kockázati szintbe történő besorolásának, valamint az ügyfél kockázati szintje ellenőrzésének és a kockázati szint változása esetén megteendő intézkedéseknek a belső eljárási rendje.
A kockázati szintekhez igazított egyszerűsített, normál és fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések mellett szükségessé vált egy speciális ügyfél-átvilágítási kategória megteremtése is a Pmt.-ben, amely egy új alcím beiktatásával valósult meg. A Pmt. új „7/A. Speciális ügyfél-átvilágítási intézkedések” fejezetében (annak 24/A–24/C. §-ában) olyan intézkedések szerepelnek, amelyek a háromszintű ügyfél-átvilágítástól (és a megerősített eljárástól) speciálisabb szabályokat tartalmaznak (a levelező kapcsolat, az összetettebb jogviszonyok, valamint az elektronikus pénz vonatkozásában).
Fentiekre tekintettel a tervezet kiegészíti a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 1. §-át egy új o) ponttal, amely alapján a belső szabályzat kötelező tartalmi eleme a speciális ügyfél-átvilágítás esetkörei és belső eljárási rendje.
A Pmt. új 9/A. § (2) bekezdése kiegészíti a kiemelt közszereplők tekintetében alkalmazandó ügyfél-átvilágítási intézkedéseket és új rendelkezésként kimondja, hogy a kiemelt közszereplő által a szolgáltató felé megtett nyilatkozatnak (a pénzeszközök forrására vonatkozó információk mellett) a vagyon forrására vonatkozó információkat is tartalmaznia kell.
Ezen túlmenően a Pmt. módosított 16. § (3) bekezdés a) pontja a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreiben lehetővé teszi a szolgáltató számára az ügyfél vagyonának forrására vonatkozó információk beszerzését. A Pmt. új 16/A. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja pedig a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyfél kapcsán rendelkezik az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszközei és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzésének kötelezettségéről.
Erre tekintettel a tervezet kiegészíti a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 1. §-át egy új p) ponttal, amely alapján a belső szabályzat kötelező tartalmi eleme a pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzésének és igazolásának belső eljárási rendje.
A 2. §-hoz
A tervezet pontosítja a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 3. §-át annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a belső szabályzatban foglalt intézkedések terjedelme, valamint az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei a szolgáltató által a felügyeletet ellátó szerv felé bizonyítható módon (a szolgáltató belső kockázatértékelése alapján) kerüljenek meghatározásra.
A 3. §-hoz
A Pmt. módosított 77. § (1) bekezdése a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeinek meghatározásán túlmenően a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozat kötelező tartalmi elemei megállapítására is felhatalmazza a minisztert.
Erre tekintettel a tervezet kiegészíti a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendeletet egy új 6/A. §-sal, amely kimondja, hogy a Pmt. hatálya alá tartozó valamennyi szolgáltató a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzése és igazolása érdekében ügyfél-nyilatkozat bekérésére köteles, amely nyilatkozat tartalmát kiemelt közszereplők esetében kizárólag, a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreiben és a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyfél esetében pedig legalább a 3. mellékletben felsorolt kötelező tartalmi elemek figyelembevételével határozza meg.
A 4. §-hoz
Szükségessé vált a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet jogharmonizációs záradékának kiegészítése a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvre történő hivatkozással.
Az 5. §-hoz
Az 5. irányelv 1. cikk 43. bekezdése (amely a 4. irányelv1. II. melléklet 3. pontjának bevezető részét módosítja) pontosítja az alacsony kockázatra vonatkozó tényezők esetében a földrajzi kockázati tényezők meghatározását, és kimondja, hogy az ott felsorolt tagállamokban, harmadik országokban történt nyilvántartásba vétel, letelepedés, tartózkodási hely a meghatározó a potenciálisan alacsony kockázat megítélése tekintetében.
Erre tekintettel a tervezet kiegészíti a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 1. melléklet 3. pont felvezető szövegét a földrajzi kockázati tényezők vonatkozásában. [A 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 1. melléklete az alacsony kockázatra vonatkozó tényezőket határozza meg, a 4. irányelv II. számú mellékletében meghatározott tényezők alapul vételével.]
A 6. §-hoz
A tervezet módosítja a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. mellékletét, valamint kiegészíti a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendeletet egy új 3. melléklettel, az alábbiak szerint.
Az 5. irányelv 1. cikk 44. bekezdése (amely a 4. irányelv III. melléklet 1. és 2. pontját módosítja) kiegészíti a magasabb kockázatra vonatkozó tényezők listáját további esetkörökkel: a tartózkodási jogért vagy állampolgárságért folyamodó harmadik országok állampolgárai esetében; a nem személyes üzleti kapcsolatok vagy ügyletek vonatkozásában; továbbá meghatározott termékekkel összefüggő ügyletek tekintetében.
Erre tekintettel a tervezet kiegészíti a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. mellékletét a fentieknek megfelelő ügyfélkockázati, valamint termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy szállítási csatornához kapcsolódó kockázati tényezőkkel. [A 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. melléklete a magasabb kockázatra vonatkozó tényezőket határozza meg, a 4. irányelv III. számú mellékletében meghatározott tényezők alapul vételével.]
A Pmt. módosított 77. § (1) bekezdésében adott felhatalmazás és a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet új 6/A. §-a alapján a 3. melléklet tartalmazza a Pmt. 9/A. § (2) bekezdése, 16. § (3) bekezdése és a 16/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti vagyon forrását igazoló nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit. A szolgáltató a nyilatkozat tartalmát kiemelt közszereplők esetében kizárólag a 3. mellékletben felsorolt kötelező tartalmi elemek figyelembevételével köteles meghatározni (azaz a nyilatkozat kizárólag a mellékletben meghatározott elemeket tartalmazhatja).
A fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreiben – a kiemelt közszereplő ügyfelek vagy tényleges tulajdonosok kivételével – és a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyfél esetében pedig a szolgáltató a nyilatkozat tartalmát legalább a 3. mellékletben felsorolt kötelező tartalmi elemek figyelembevételével határozza meg (azaz a nyilatkozat a mellékletben meghatározott kötelező elemeken túlmenően a szolgáltató döntése alapján egyéb elemeket is tartalmazhat).
A 3. melléklet a szolgáltató által kidolgozandó ügyfél-nyilatkozat kötelező tartalmi elemeként a rögzítendő ügyfél-azonosító adatokról és a vagyon forrására vonatkozó információkról rendelkezik, meghatározva az alkalmazandó nagyságrendi kategóriákat is.
Az ügyfélnek a hárommillió forintot meghaladó értékű vagyoni eszközeiről kell nyilatkozatot tennie, tekintettel arra, hogy a Pmt. 3. § 46. pontja alapján a vagyon forrásának igazolása alatt az ügyfél hárommillió forintot meghaladó értékű vagyoni eszközeinek – beleértve a materiális vagy immateriális javakat – forrását bemutató ügyfél-nyilatkozat értendő. Erre tekintettel az ügyféltől a nyilatkozat megtételén túlmenően további dokumentáció, igazolás bekérése nem indokolt.
A Pmt. vonatkozó rendelkezései alapján a természetes személy ügyfél és a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyaránt nyilatkozatot tesz, így erre tekintettel a 3. melléklet eltérően (specifikusan) határozza meg a kötelező tartalmi elemeket. A természetes személy ügyfél (az azonosító adatokon túlmenően) a vagyon forrására vonatkozó információkról (meghatározott vagyonelemekről), tartozásairól, valamint jövedelméről tesz nyilatkozatot (nagyságrendi kategóriák szerint). A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél pedig (az azonosító adatokon túlmenően) szintén a vagyon forrására vonatkozó információkról (a nyilatkozatot megelőzően elkészített és közzétett legutóbbi éves beszámolója alapján) és kötelezettségeiről nyilatkozik (szintén nagyságrendi kategóriák szerint).
A vagyon forrását igazoló nyilatkozat célja a vagyoni helyzet általános, nagyságrendi felmérése, és nem elvárás a vagyonelemek részletes, tételes beazonosítása, egy általános „vagyonosodási vizsgálatot” megalapozó adatgyűjtés. Az ügyfél-nyilatkozattal a vagyoni helyzetről megszerzett tájékoztatást a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során begyűjtött információkkal együtt használja fel az általános kockázatelemzés keretében, az ügyfél kockázati besorolásához. Erre tekintettel az ügyfél-nyilatkozatban az ügyfél kizárólag az egyes vagyonelemek nagyságrendi kategóriák szerinti megjelölésére köteles, illetve a szolgáltató ezek bekérésére jogosult.
A szolgáltató a vagyon forrását igazoló nyilatkozat adatainak naprakészen tartásáról (és így az ügyfél ismételt nyilatkoztatásáról) kockázatérzékenységi megközelítés alapján dönthet.
A 7. §-hoz
A kiegészítést a Pmt. 2020. január 10. napjától hatályos módosítása teszi szükségessé, mely a Pmt. 1. § (1) bekezdés p) és q) pontjaiban bővíti a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók körét [kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatók és a kulturális javak (műalkotások, régiségek) tárolásával vagy kereskedelmével szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró szolgáltatók meghatározott értékösszeget elérő ügyletek esetében]. Esetükben a Pmt. 5. § e) pontja szerint a kereskedelmi hatóság látja el a felügyeletet, így szükségessé vált a kereskedelmi hatóság feladatkörébe tartozó további szolgáltatókkal együtt, egy közös rendeletben szabályozni a részletszabályokat.
Az 1. § (4) bekezdés a) és b) pontjából áthelyezésre kerül a „nemesfémmel kereskedő” kifejezés, így egy helyen, az 1. § (4) bekezdésében az a) és b) pontok előtt szerepel, mindegyik bekezdésre vonatkozva.
Az 1. § (4) bekezdés a) pontját szükséges volt kiegészíteni a „vagy a hatóságnak tett bejelentésében” kitétellel, mivel a 2017. június 26. napján (a Pmt. hatálybalépésének napján) már működő szolgáltatók tekintetében csak egy utólagos bejelentésen lehet megtenni a szóban forgó nyilatkozatot.
Az 1. § (4) bekezdés b) pontjában a „felvásárlásból” kiegészítést a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény
4. § (1) bekezdése teszi szükségessé. A „lezárt” kiegészítésre az egyértelműség miatt van szükség. Az „és” beszúrására pedig az új c) pont miatt van szükség, mert a c) pont az a) és b) ponttal együttes feltételként jelenik meg a kockázatértékelés készítése alóli mentességnél.
4. § (1) bekezdése teszi szükségessé. A „lezárt” kiegészítésre az egyértelműség miatt van szükség. Az „és” beszúrására pedig az új c) pont miatt van szükség, mert a c) pont az a) és b) ponttal együttes feltételként jelenik meg a kockázatértékelés készítése alóli mentességnél.
Az 1. § (4) bekezdés c) ponttal történő kiegészítését az átvilágításra vonatkozó rendelkezések teszik szükségessé. A kiegészítés a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 4. § (1) bekezdése miatt vált szükségessé, figyelemmel arra, hogy a felvásárlás kapcsán is indokolt a kereskedőket kockázatértékelésre kötelezett és nem kötelezett kategóriára bontani. A nemesfémmel kereskedők nagy részénél a felvásárlás csak a készítés, javítás során fennmaradt 1–2 grammra vonatkozik.
Az 1. § (4a) bekezdésében az „év” helyett a „lezárt év” használatát az egyértelműség indokolja. Az új (4a) bekezdés korábban az 1. § (4) bekezdés b) pontjában szerepelt, azonban a (4a) bekezdésbe áthelyezve jobban elkülönül a mentesség feltételeitől. Az 1. § (4b) bekezdésében foglalt új rendelkezésre azért van szükség, mert a nemesfémmel kereskedőknél a tevékenységük folytatása során a korábban kockázatértékelés alól mentesülő szolgáltatók kockázatértékelés elkészítésére kötelezett szolgáltatók lehetnek, ha az egyik feltétel a működés során megváltozik, és fordított esetben a kockázatértékelés elkészítésére kötelezett szolgáltató is lehet kockázatértékelés alól mentesülő szolgáltató. A hatóságnak a felügyeleti kockázatértékelés elkészítési kötelezettsége miatt szükséges ezekről a változásokról értesülni (Pmt. 28. §), illetve a nemesfémmel kereskedőnek is érdeke, mert a kockázatértékelés-készítési kötelezettségüktől függ számos más kötelezettség is, pl. a kétévente ismétlődő képzési kötelezettségük vagy a hatóság által folyamatosan figyelemmel kísért, minden év május 31-ig teljesítendő forgalom-bejelentési kötelezettségük.
Az 1. § (5) bekezdésében a „belső szabályzat” előtt szükségtelenné vált a „Pmt. 65. §-a szerinti” kitétel, mivel az 1. § (4b) bekezdésében az már rögzítésre került.
Az 1. § (7) bekezdése elején a „magas kockázati kategóriába” helyett a „magasabb kockázati kategóriába” szövegrész kerül, ebben a rendszerben ugyanis a szolgáltató logikusabban tudja felépíteni a kockázati kategóriába sorolásának folyamatát. Az 1. § (7) bekezdés bb) pontjában indokolt a százmillió forintot elérő készpénzes ügyletet is magasabb kockázati tényezőnek minősíteni, nem csak az azt meghaladó készpénzes ügyletet. Az 1. § (7) bekezdés bc) pontjából kikerült az „alkalmanként” szó, mivel a rendelkezés értelmezése anélkül is egyértelmű. Szintén az 1. § (7) bekezdés bc) pontjában a húszmillió forintot elérő készpénzes ügylet esetét is szükséges magasabb kockázati tényezőnek tekinteni, nem elég a csak húszmillió forintot meghaladó eseteket ide sorolni.
Az 1. § (7) bekezdése új bd)–bg) pontokkal egészült ki. Az 1. § (7) bekezdés bd) pontjában a felvásárlás mint kockázati tényező megjelenítése a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 4. § (1) bekezdésére tekintettel vált indokolttá. A nemesfémek ára folyamatosan változik, ezért indokolt nem grammhoz kötni a kockázati tényezőt, mert ugyanannak a grammnak más értéke lesz a változásoktól függően. Az értékhatár rögzítése viszont egyértelmű a nemesfém kereskedők részére. Az 1. § (7) bekezdés be) pontjában foglalt kiegészítésre a korábbi 1. § (9) bekezdése 1. § (7) bekezdésébe történő áthelyezése miatt került sor. Az 1. § (7) bekezdés be) pontjában foglalt kiegészítést a Pmt. 2020. január 10. napjától hatályos módosítása is szükségessé teszi, mely módosította az értékhatárokat. Az 1. § (7) bekezdés be) pontjában foglalt kiegészítés azért is indokolt, mert nem csak a tízmillió forintot meghaladó értékű felsorolt árucikkek jelentenek magasabb kockázati tényezőt, hanem a tízmillió forintot már elérő ügyletek is. Az 1. § (7) bekezdés bf) és bg) pontjában foglalt kiegészítést a Pmt. 1. § (1) bekezdés p) és q) pontjai teszik szükségessé.
Az 1. § (8) bekezdésének kiegészítésére azért került sor, mert a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi CXIX. törvény által módosított Pmt. 11. § új (2) bekezdése a dinamikus ügyfél-átvilágítás lényegét határozza meg, melynek kialakítására a gyakorlati tapasztalatok alapján, illetve a 4. irányelv hatékonyabb végrehajtása érdekében került sor. A dinamikus ügyfél-átvilágítás szerint a szolgáltatónak az intézkedéseket a kockázati szintekhez kell igazítani, akár csökken (pl. az ügyfél alacsony kockázati besorolásra módosul az ügyfél tevékenységének módosulása miatt), akár magasabb kockázati szintre módosul a kockázati besorolás, amennyiben belép egy vagy több magas kockázatú tényező. Jogszabályi szinten volt szükséges rögzíteni, hogy az ügyfelek kockázati besorolása egy dinamikus folyamat. Folyamatosan merülhetnek fel ugyanis olyan tényezők, amelyek kockázati átsorolást eredményezhetnek. Már az ügyfél-átvilágítás elvégzése során az ügyfél által biztosított információk is eredményezhetik a szolgáltató általi előzetes kockázati besorolás módosítását az adott ügyfél vonatkozásában. Ezen túlmenően az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése, az ügyfél által biztosított információk vagy a rendszeresen végrehajtandó ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményei is indokolhatják a kockázati besorolás módosítását, ennek megfelelően eltérő ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását is. Fontos, hogy a szolgáltató számára egyértelmű legyen, hogyan kell eljárnia a kockázati szint megváltozásánál. Annak biztosításához, hogy az ügyfélhez minden esetben az ügyfélkockázati szintjéhez megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedések társuljanak, az 5. irányelv 1. cikk 10. bekezdés a) pontja pontosítja a megerősített monitoring szabályait a fokozott ügyfél-átvilágítás vonatkozásában, és konkrét feltételeket határoz meg, amelyek fennállása esetén a szolgáltató köteles az adott ügylet hátterének és céljának vizsgálatára. Ez alapján a Pmt. a monitoringra, illetve megerősített monitoringra vonatkozó rendelkezések keretében kiegészíti, illetve pontosítja azon feltételek listáját, amelyek fennállása esetén a szolgáltató köteles különös figyelmet fordítani az ügyletekre és pénzügyi műveletekre: összetett; szokatlan, így különösen szokatlanul nagy értékű, illetve szokatlan ügylettípusban végrehajtott vagy gazdasági vagy jogszerű cél nélküli ügyletekre és pénzügyi műveletekre.
Az 1. § korábbi (9) bekezdésében foglaltak a „műtárgy” kivételével az 1. § (7) bekezdésébe kerültek áthelyezésre, tekintettel arra, hogy magasabb kockázati tényezőt határoz meg az árukereskedők vonatkozásában, így az logikailag az 1. § (7) bekezdéséhez tartozik. Az 1. § (8) bekezdése is az 1. § (7) bekezdésére mutat, így az 1. § (8) bekezdésében található hivatkozást nem szükséges korrigálni.
A 8. §-hoz
A 2. § (2) bekezdésében az 1. § (7) bekezdésében végrehajtott módosításra („magasabb”) tekintettel szükséges az egységes kifejezés-használat. Alacsony kockázati kategóriába sorolandó az ügyfél nem csak akkor, ha magas kockázatra vonatkozó tényező nem merült fel, hanem akkor is, ha az átlagos kockázatra vonatkozó tényező sem merült fel. Indokolt továbbá nem csak a nemesfémmel kereskedőkre meghatározni az átlagos kockázati kategóriára vonatkozóan támpontot. Ezenkívül indokolt még a „szolgáltató” kifejezés használata, mivel a kockázati kategóriába besorolás szempontrendszerét nem csak a nemesfémmel kereskedő szolgáltatóknak szükséges alkalmaznia. Tekintettel arra, hogy az 1. § (7) bekezdése a „magasabb” kockázati kategóriába sorolás szempontjait tartalmazza (tehát átlagos és magas kockázati kategóriába lehetséges ez alapján az ügyfelek besorolása), szükséges rögzíteni, hogy a magas kockázati kategóriába soroláshoz a magasabb kockázati tényezők felmerülése esetén – ha azok a súlyozás következtében relatív nagyobb kockázati tényezők – az ügyfél magas kockázatúnak minősül. Indokolt továbbá a „legfeljebb három” kockázati tényezőre utalás törlése, tekintettel arra, hogy ha magasabb kockázati besorolásra alkalmas tényező merül fel, azok súlyozása alapján be lehet kategorizálni az ügyfelet, és egy relatív nagyobb súlyú kockázati tényező esetén akár már egyetlen egy kockázati tényező is elegendő kellene, hogy legyen ahhoz, hogy az ügyfél magas kategóriába tartozzon. Ezzel el lehet kerülni, hogy a súlyozás alapján magas kockázatú legyen az ügyfél, azonban, ha nem áll fenn még kettő kockázati tényező, az ügyfél besorolása bizonytalanná válik. A szolgáltató által a kockázati tényezők súlyozásának belső szabályzatban történő meghatározására utalás azért indokolt, hogy a szolgáltató minden ügyfele tekintetében a kockázati kategóriába sorolást azonos szempontrendszer alapján végezze el.
A 2. § (4) bekezdésében az 1. § (4b) bekezdésében rögzített „belső szabályzat” kifejezés miatt nem szükséges a továbbiakban megismételni az előtte lévő „Pmt. 65. §-a szerinti” jelzőt.
A 9. §-hoz
A 3. § (1) bekezdésében az értékhatár-módosításra a Pmt. 6. § (1) bekezdés b) pontja, a 3. § (2) bekezdésében pedig a Pmt. 6. § (1) bekezdés c) pontja következtében került sor.
A 10. §-hoz
A 11. §-ban az „árukereskedő” helyett a „szolgáltató” kifejezés használata indokolt, mivel így a nemesfémmel kereskedők és a kulturális javakkal tárolók, kereskedők, közvetítőkre is vonatkozik a rendelkezés. A húszmillió forintot elérő ügyletnél is indokolt fokozott ügyfél-átvilágítást végezni, nem csak a húszmillió forintot meghaladó ügyleti megbízás esetén.
A 12. §-ban az 1. § (4b) bekezdésében rögzített „belső szabályzat” miatt nem szükséges az előtte álló „Pmt. szerinti” jelzőt megismételni.
A 11. §-hoz
A 14. § (2) bekezdésében a húszmillió forintos ügyleti megbízásra utalás a dinamikus ügyfél-átvilágítási rendszerben meghaladottá vált, a kockázati besorolástól szükséges függővé tenni a pénzeszköz forrására vonatkozó információk beszerzését, amelybe a kockázati tényezők súlyozása alapján a húszmilliós forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízásokat adó ügyfél is beletartozhat. A pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatásának kérése a magas kockázatú ügyfelek esetében indokolt.
A 12. §-hoz
A 15. § (1) bekezdésében az ügyfél-azonosítás helyébe az ügyfél-átvilágítás kerül a Pmt. rendelkezéseivel összhangban. A bekezdésben a további módosítások az egyértelművé tételt szolgálják. A 15. § (1) bekezdés d) pontjában szövegpontosítás történt. A 15. § (1) bekezdés k) pontjában a kiegészítés a katasztrófa-helyreállítási terv rendszeres teszteltségéhez fogalmaz meg többletkritériumot. A 15. § (2) bekezdés c) pontjában a Pmt. rendelkezéseivel összhangban az „azonosítás” helyébe az „ügyfél-átvilágítás” lép. A 15. § (2) bekezdés g) pontjában a módosítást adatvédelmi szempontok indokolják. A 15. § új (2a) bekezdéssel történő kiegészítésére az auditált elektronikus hírközlő eszköz működésének értelmezését segítő rendelkezés miatt került sor. A 15. § (3) bekezdésében a korábban már rövidített „valós idejű ügyfél-átvilágítás” használata elegendő a korábbi „auditált hírközlő eszköz útján végzett valós idejű ügyfél-átvilágítás” szövegrész helyett.
A 13. §-hoz
A 16. § (2) bekezdés b) pontjában a „személyazonosító engedély” és a vezetői engedély” törlésre került, mivel az okmány fogalmába beleértendő a személyazonosító igazolvány, vezetői engedély és még az útlevél is. A rendelet szövegében a későbbiekben, ahol a személyazonosító igazolvány és a vezetői engedély külön nevesítve van, a felsorolás kiegészül az útlevéllel is. A 16. §-ban a „kártyaformátumú” jelző szerepeltetése a vezetői engedély előtt is (nem csak a személyazonosító igazolvány előtt) az egyértelműséget szolgálja.
A 14. §-hoz
Már a húszmillió forintot elérő ügyleti megbízásnál (nem csak az ezt meghaladó értékű megbízásnál) is indokolt a vezetői jóváhagyás.
A 15. §-hoz
A 300 ezer forintot már elérő ügyleteknél is indokolt a szűrés (nem csak az ezt meghaladó értékű ügyleteknél), mivel évi több, mint tízezer tranzakciót lebonyolító szolgáltató esetén az ezen összeget elérő ügyletek sorozata jelentős kockázattal járhat a pénzmosás megelőzése szempontjából.
A 16. §-hoz
Szövegpontosító módosítás, valamint a hatályos szabályok kiegészítése annak egyértelművé tételére, hogy a személyazonosság igazolására a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány, a szintén kártyaformátumú vezetői engedély, valamint az útlevél használható fel.
A 17. §-hoz
A módosított Pmt. 11. § (3) bekezdés b) pontjára tekintettel szükségessé vált a 34/2017. (X. 26.) NGM rendeletben meghatározott szokatlan ügylet fogalmának kiegészítése.
Ennek megfelelően a szolgáltatónál az adott ügyfélről rendelkezésre álló információktól való jelentős eltérést jelenti különösen az, ha az ügyletek gyakorisága, típusa vagy értéke változik meg az ügyfél korábbi játéktevékenységéhez képest.
A 18. §-hoz
A tervezet alapján a 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet által meghatározott belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszere pontosítására és egyúttal átfogalmazására került sor. A szolgáltatóknak belső kockázatértékelésükben az alacsony, átlagos és magas kockázati tényezők felsorolását szükséges szerepeltetniük.
A 19. §-hoz
A módosított Pmt. 6/A. §-a új kötelezettségként rögzíti az ügyfél kockázati besorolásának kötelezettségét, és kimondja, hogy üzleti kapcsolat létesítése esetén a szolgáltató köteles elvégezni és írásban rögzíteni az ügyfél-átvilágítás érdekében az ügyfél alacsony, átlagos vagy magas kockázati szintbe történő besorolását. Ezen kötelezettséget a módosított Pmt. által bevezetett dinamikus ügyfél-átvilágítás megvalósítása indokolja.
A módosított Pmt. 11. § (2) bekezdése (amely 2020. október 1-jén lépett hatályba) a dinamikus ügyfél-átvilágítás lényegét határozza meg annak biztosításához, hogy az ügyfélhez minden esetben az ügyfélkockázati szintjéhez megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedések társuljanak. Az új rendelkezésnek megfelelően a szolgáltató a folyamatos figyelemmel kísérés során ellenőrzi, hogy az ügyfél kockázati szintje a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően lett-e rögzítve. A szolgáltató a kockázati szint változásának megállapítása esetén haladéktalanul lefolytatja az ügyfél tényleges kockázati szintjének megfelelő, még végrehajtásra nem került ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, és a teljesített ügyletek elemzését a kockázati szinthez igazítja.
Fentiekre tekintettel a tervezet kiegészíti a 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 3. §-át és 6/A. §-át, amelyek alapján a tervezet egyértelművé teszi, hogy a szolgáltató ügyfeleit az üzleti kapcsolat létesítésekor kockázati szintekbe sorolja, amelyet a szolgáltató az üzleti kapcsolat fennállása során végzett monitoring tevékenységének eredményeképpen felülvizsgál, és szükség esetén módosít. A módosítás esetén a szolgáltató megteszi azokat az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, amelyeket a korábbi kockázati szint megállapítását követően nem hajtott végre. Mindezek mellett a tervezet rögzíti a feltételét annak, hogy az ügyfelet mely esetekben lehet alacsony kockázati szintbe sorolni, valamint melyek azok az esetek, amikor kifejezetten magas kockázatúnak kell tekinteni.
A 20. §-hoz
A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 4. alcímének címét módosítani szükséges, mivel e rendelkezések kiegészülnek egy további, a jelenlegi cím által le nem fedett szabályozási területtel, a külső ellenőrzési funkció működtetésével.
A 21. §-hoz
A Pmt. 5. § b) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szervnek a szektorra vonatkozó kockázatértékelése, a szupranacionális kockázatértékelés és a nemzeti kockázatértékelés szerint az online szerencsejátékokhoz kapcsolódó magasabb kockázatok miatt szükséges a külső ellenőrzési funkció alkalmazásának kötelező jelleggel történő előírása az I. kategóriába tartozó játékkaszinót működtető és az online szerencsejáték szervezők tekintetében. Az így meghatározott alanyi kör tölti meg tartalommal a Pmt. 27. § (5) bekezdésében kimondott kötelezettséget („ha a szolgáltató jellege és mérete indokolja”).
A 22. §-hoz
A tervezet a 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 8. § (1) bekezdését a szöveg pontosítása miatt módosítja. A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 8. §-ának a tervezet által kiegészített (1a) bekezdése pedig a Pmt. 16. § (1) bekezdés e) pontjának felhatalmazásának megfelelően a szolgáltatók számára további fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtását írja elő.
A 23. §-hoz
A tervezet módosítja a 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 10. § (1) bekezdését, tekintettel arra, hogy a Pmt. módosítása következtében a dinamikus ügyfél-átvilágítási modell bevezetése miatt célszerű a garanciális jellegű szabályoknak minden ügyfél-átvilágítási intézkedésre történő kiterjesztése még abban az esetben is, ha ez az eredeti szolgáltatói kötelezettség terjedelmét szélesíti.
A 24. §-hoz
A jogalkalmazói bizonytalanságok elkerülése és az egységes szolgáltatói joggyakorlás érdekében szükségessé vált a rögzítése annak a jogértelmezési álláspontnak, amely szerint a távszerencsejáték-szolgáltató a Pmt.-ben rögzített ügyfél-átvilágítási kötelezettségének (az ügyfél személyes megjelenése mellett, illetve az auditált rendszeren keresztül végzett ügyfél-átvilágítás mellett) a játékosok nyilvántartásba vételével, valamint a Belügyminisztérium által vezetett központi nyilvántartásokból történő lekérdezés egyező eredménye alapján (tehát az ügyfél személyes megjelenésének és okmánymásolatok beszerzésének mellőzésével) is eleget tehet. Tekintettel arra, hogy a Pmt. 3. § 42. pontja ügyfél-átvilágítási intézkedésként ismeri el a játékosok Szjtv. szerint végrehajtott nyilvántartásba vételét. A játékos által megadott adatoknak a Belügyminisztérium által vezetett közhiteles nyilvántartásokban szereplő adatokkal való egyezősége esetén a játékos adatainak valóságtartalma és az okmány érvényessége kétséget kizáróan megállapítható, a lekérdezés egyező eredménye utólag bizonyítható.
A 25. §-hoz
A Pmt. 11. § (2) és (4) bekezdésére, valamint 19. § (5) bekezdésére történő hivatkozás kikerült a §-ból, továbbá
a 13. § a) pontja törlésre került, mert a módosított Pmt. új 16/A. § (1) bekezdése tartalmilag azonos szabályt tartalmaz.
a 13. § a) pontja törlésre került, mert a módosított Pmt. új 16/A. § (1) bekezdése tartalmilag azonos szabályt tartalmaz.
A tervezet módosítja a 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 14. §-át szövegpontosítás miatt, illetőleg azért, mert a módosított Pmt. 16/A. § (1) bekezdés c) pontja tartalmilag azonos szabály tartalmaz.
A 26. §-hoz
A tervezet módosítja a 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 15. § (1) bekezdését, mivel a módosított Pmt. 16/A. § (1) bekezdés b) pontja azzal tartalmilag azonos szabály tartalmaz.
A 27. §-hoz
A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 18. § (1) bekezdésének módosítását a Pmt. 5. § b) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv gyakorlati tapasztalatai indokolták. Ennek a módosításnak a következményeként, illetőleg ugyancsak a gyakorlati tapasztalatok indokoltága miatt a 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 18. § (3) bekezdése is kiegészítésre került. A 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 18. § (2) és (7) bekezdéseinek módosítása az adott szakaszok pontosítása miatt vált szükségessé.
A 28. §-hoz
Annak következtében, hogy a tervezet szerint a 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet a 7/A. §-sal egészül ki, szükséges a 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet 20. §-át kibővíteni a (3) bekezdéssel.
A 29. §-hoz
A tervezet alapján az új rendelkezések a rendelet kihirdetését követő negyvenötödik napon lépnek hatályba.
A 30. §-hoz
A § jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
1.
A pénzügyi rendszerek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásnak megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai és parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2015/849 irányelv.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás