2022. évi XXII. törvény indokolás
2022. évi XXII. törvény indokolás
2022.07.26.
2022. évi XXII. törvény indokolás
a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvény célja a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: 2010. évi CXXVI. törvény) rendelkezéseinek felülvizsgálata és a szükséges szabályozások új törvénybe való átültetése. A törvény a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok működésével, adatkezelésével, egyes szolgáltatásaival kapcsolatos rendelkezések új keretben való megjelenítését szolgálja. A törvény I. Fejezetében szereplő rendelkezések kizárólag olyan, a törvény hatályba lépését megelőzően is hatályos rendelkezések, amelyek fenntartása ezen törvény keretei között indokolt a 2010. évi CXXVI. törvény hatályon kívül helyezése miatt.
Emellett a törvény az Alaptörvény tizenegyedik módosításával érintett, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, valamint a választási eljárásról szóló törvények módosítását is tartalmazza, megteremtve az Alaptörvény rendelkezéseiből eredő jogalkotási kötelezettség megfelelő végrehajtását.
Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása következtében a 2024. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását és az azt követő önkormányzati választásokat október hónap helyett április, május, június vagy július hónapban, az európai parlamenti (a továbbiakban: EP) képviselők választásával egyidejűleg szükséges megtartani.
A jelen törvény hatályba lépését megelőzően hatályos jogszabályok alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása szükségszerűen egybeesik a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjával, így jelen törvényben három választástípus összhangját és a közös eljárás lebonyolításának jogi, igazgatási és logisztikai lehetőségeit kellett megteremteni.
A törvény tartalmazza az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is; a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik.
A magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak. A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.
Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti. A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése.
Ugyanakkor e tárgykörben a törvény nem módosítja azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyek hatályban vannak, de már végrehajtásra kerültek.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
E rendelkezés az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó értelmező rendelkezéseket, alapfogalmakat rögzíti.
2. §
A járási (fővárosi kerületi) hivatal eljárásért megfizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díjak a fővárosi és vármegyei kormányhivatal bevételét képezik, a megfizetésének szabályait a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendelete határozza meg. Miniszteri rendelet határozza meg az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését akkor is, ha a járási (fővárosi kerületi) hivatal közreműködő hatóságként jár el.
A törvény biztosítja, hogy valamely jogszabályban megteendő bejelentést az ügyfél a kormányablaknál is megtehesse, biztosítva a jogszabály által meghatározott joghatás elérését. Ugyanígy, ha az ügyfél valamely nyilvántartás tekintetében változás bejelentésére köteles, megteheti azt is a kormányablaknál, a kormányablak továbbítja azt a nyilvántartást vezető hatósághoz. A kormányablak öt napon belül továbbítja a kérelmet az eljáró hatósághoz, ha a kormányablaknak az eljárásra nincs hatásköre. A konzuli tisztviselő eljárásában a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő első diplomáciai futárpostával kell továbbítani.
3. §
A törvény adatkezelőként kijelöli a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt, ha olyan közigazgatási hatósági eljárásban jár el, amely alapján döntését más szerv által vezetett nyilvántartásban rögzíti. A kormányhivatal nem jogosult az általa használt nyilvántartások adattartalmának összekapcsolására, más célú felhasználására és továbbítására.
4. §
A fővárosi és vármegyei kormányhivatal működéséhez szükséges egységes, közös informatikai támogatási szolgáltatásoknál a különböző személyhez rendelt azonosítók jogosulatlan összevonásának kizárása érdekében egyedi technikai azonosítót alkalmazhat. Az egyedi technikai azonosító az informatikai rendszerből továbbításra nem kerül, nem származtatható az ügyfél valamely azonosítójából, és természetes személyhez rendelése titkosított kapcsolati kódokkal történik.
5. §
A fővárosi és vármegyei kormányhivatal jogosult a papír alapú iratokról hiteles elektronikus másolatot készíteni az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően, illetve elektronikus dokumentum esetén, ha az ügyfél annak kinyomtatott példányát hitelesíti, akkor az eljárás az ügyintéző által hitelesített elektronikus dokumentum felhasználásával lefolytatható. Ezen esetekben az ügyfél által aláírt papír alapú dokumentumot a fővárosi és vármegyei kormányhivatal őrzi meg vagy megőrzési és bemutatási kötelezettséggel visszaadja az ügyfélnek.
6–10. §
A fővárosi és vármegyei kormányhivatalokban aláírásminta alapú dokumentum hitelesítés, valamint kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás működik. Az aláírásminta alapú hitelesítési rendszer a kormányablakokban alkalmazható új elektronikus hitelesítés mód, amikor is az elektronikus formában tett hagyományos aláírás biometrikus adatai alapján történik a jognyilatkozatok hitelesítése. A folyamat lényege, hogy sikeres – okmányokkal történő – azonosítást követően az ügyfél az ügyintézés során használt (pdf) dokumentumokat egy ún. „aláírópad” segítségével kézzel, egyszerű módon aláírhatja. Ezzel egyidejűleg az aláírópadon rögzített kézjegy – bizonyos biometrikus adatainak (írásnyomás, írásdinamika és egyéb paraméterek) titkosított formában történő tárolása után – egyszerűen konvertálható a dokumentumon elhelyezett aláírásképpé, a dokumentum záradékolható, valamint időbélyegzővel is ellátható. Mindezzel megvalósul az ügyféli aláírások egyezőségének az ellenőrzése, valamint a papírmentes ügyintézés a kormányhivatali ügyfélszolgálatokon, erősítve a közszolgáltatásokba vetett állampolgári bizalmat és a papírmentes ügyintézéssel a környezet védelmét is elősegítve.
A törvény részletesen szabályozza továbbá a kormányhivatali aláírásminta nyilvántartásban szereplő adatok tartalmát, a nyilvántartásba történő adatfelvételt, a kapcsolódó személyes adatok, elsősorban és kiemelten az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, ún. általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 9. cikkének (1) bekezdésébe tartozó különleges kategóriájú személyes adatok, mint a biometrikus azonosító kezelésének valamint a kezelt adatok továbbításának garanciális szabályait.
11–14. §
Adatváltozás-kezelési szolgáltatás (a továbbiakban: AVSZ) az ügyfelek és a csatlakozott szolgáltatók között az adatváltozás-kezelési szolgáltató által biztosított adattovábbítási szolgáltatás. Ezen belül kétféle szolgáltatás típust különböztetünk meg az adatváltozás-bejelentési szolgáltatást és a felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatást.
Meghatározásra kerül, hogy mely szolgáltatók csatlakozhatnak az AVSZ-hez és ügyfélként mely természetes személyek vehetik igénybe. Az AVSZ-t ügyfélként a Kormány által kötelezően biztosított valamely elektronikus azonosítási szolgáltatást igénybe vevő, és e szolgáltatáshoz kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhellyel rendelkező, természetes személyek vehetik igénybe. A szolgáltatás igénybevételéhez regisztráció szükséges, amelynek keretében az ügyfél – többek között – meghatározhatja, hogy mely szolgáltatókkal áll szerződéses jogviszonyban.
Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az informatikai rendszerével és a nyilvántartásával kapcsolatos eseményeket folyamatosan naplózza az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, az elektronikus információbiztonság, továbbá adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása érdekében.
Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a szolgáltatás biztosítása, az AVSZ ügyfél azonosítása, valamint az AVSZ útján történő adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése és biztosítása céljából egységes törzsadat-nyilvántartást vezet.
A törvény meghatározza továbbá az AVSZ adatkezeléséhez, az adatok tárolásához, továbbításához szükséges rendelkezéseket.
15. §
Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikus kapcsolattartás útján, az AVSZ-en keresztül kezdeményezheti megváltozott adatainak a szolgáltatók felé történő továbbítását.
Az ügyfél rendelkezése alapján automatizáltan vagy eseti felhatalmazás alapján az AVSZ az adatoknak a csatlakozott szolgáltató részére korábban bejelentetthez képest történő változása, illetve újonnan történő bejelentése esetén átvezetés céljából továbbítja a törvényben meghatározott adatokat.
Az ügyfélnek rendelkezési nyilvántartásban rendelkeznie kell, hogy az adatváltozáskezelési szolgáltató elektronikus úton automatikusan értesítést küldjön a szolgáltatók részére az ügyfél természetes személyazonosító adatainak, lakcímének megváltozásáról és az elhalálozással kapcsolatos információknak (ténye, helye, ideje) továbbításához.
Az AVSZ lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfél értesíthesse az általa megjelölt szolgáltatókat, hogy halála esetén az igénybe vett szolgáltatás tekintetében mely természetes személlyel vehetik fel a kapcsolatot. A halál esetére szóló értesítést tett ügyfél elhunytáról, a kijelölt kapcsolattartó személyéről, elérhetőségeiről a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv értesítése alapján az adatváltozás-kezelési szolgáltató tájékoztatja a szolgáltatót.
16. §
Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikus úton felhatalmazást adhat arra, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználó személyében bekövetkezett változásról, a szükséges adatokról értesítést küldjön a közműszolgáltató számára.
Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az ügyfél választása szerint az adatoknak a csatlakozott szolgáltató részére a felhasználó-változás átvezetése céljából továbbítja a törvényben meghatározott adatokat.
17. §
Jelen rendelkezés célja az AVSZ-szel kapcsolatban összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén alkalmazandó eltérő szabályok meghatározása.
18–20. §
Felhatalmazó rendelkezések.
21. §
Hatályba léptető rendelkezés.
22. §
Sarkalatossági záradék.
23. §
Jogharmonizációs rendelkezés.
24–25. §, 27. §, 29–48. §, 50–64. §, 66–72. §, 74–91. §, 94–138. §, 143–145. §, 147. §, 149. §, 155. §, 157–176. §, 188–205. §, 207–227. §, 231–239. §, 2–4. melléklet
A rendelkezések alapján a megyék elnevezése vármegyékre változik.
26. §
A törvény hatályba lépését megelőzően hatályos szabályok szerint az önkormányzatok az idegenforgalmi adó beszedésére köteles szállásadók számára bármely, az adókötelezettség szempontjából releváns adatokat tartalmazó nyilvántartás, akár papíralapú nyilvántartás vezetését is előírhatják. A szállásadók egy csoportja, a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) hatálya alá tartozó szálláshely-szolgáltatók emellett folyamatos online-nyilvántartás vezetésére is köteles a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ felé, melyet a Turizmus törvény szerinti szálláshelykezelő szoftver (a továbbiakban: szálláshelykezelő szoftver) használatával teljesít. Annak érdekében, hogy ezen szállásadó-csoportot ne terhelje kétszeres nyilvántartás-vezetési kötelezettség, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény olyan értelemben módosul, hogy a szállásadók ezen csoportja az idegenforgalmi adókötelezettséggel kapcsolatos, annak ellenőrzésére szolgáló nyilvántartás-vezetést a Turizmus törvény szerinti szálláshelykezelő szoftver használatával is teljesítheti. Ennek feltétele, hogy e szoftver valamennyi az idegenforgalmi adókötelezettség ellenőrzése szempontjából releváns adat (például az önkormányzati rendeleti adómentességek, kedvezmények) nyilvántartására is alkalmas legyen. A rendelkezés csak a szálláshelykezelő szoftver használatára köteles adóbeszedésre kötelezettre vonatkozik, az egyéb szállásadó, idegenforgalmi adóbeszedő esetében az önkormányzat a rendeletében továbbra is előírhatja az adónyilvántartás formai és tartalmi feltételeit.
28. §
A rendelkezés célja, hogy Magyarország egyes, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósítása érdekében megkötött nemzetközi szerződésekben tett vállalásai teljesíthetőek legyenek, így a rendelkezés biztosítja a beruházások megvalósítása érdekében eljáró külföldi fél által kijelölt szervezetek, illetve azok alvállalkozói javára eljáró személyek számára az e beruházásokkal összefüggő tartózkodás és munkavégzés lehetőségét. Emellett a törvény pontosítja a Kormány számára adott felhatalmazó rendelkezéseket, valamint a rendelkezések alapján a megyék elnevezése vármegyékre változik.
49. §, 1. melléklet
A változó biztonsági környezetben a Magyar Honvédség jelentőségének növekedése a Magyar Honvédség parancsnokának, míg a potenciális hírszerző és befolyásoló tevékenységek intenzitásának erősödése miatt a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletével, illetve tevékenységük összehangolásával kapcsolatos feladatokat ellátó politikai és szakmai felsővezetők nemzetbiztonsági védelem alá vonása szükséges. E személyeken felül a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnökök is a legmagasabb szintű titokbirtokosok közé tartoznak a minisztériumok munkatársai között, amelyre figyelemmel az ellenük irányuló, valamint a tevékenységükhöz kötődő védett információk jogellenes megszerzését célzó – ezáltal Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértő vagy veszélyeztető – leplezett törekvések felderítése és elhárítása is kiemelt célkitűzésként kell, hogy megjelenjen a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységi palettáján.
65. §
Az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvény 42. §-a akként módosította a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: 2010. évi XLIII. törvény) 51. §-át, hogy az államtitkár a miniszterelnök által meghatározott mértékű illetményre jogosult. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 96. § (2) bekezdésében hivatkozott, a 2010. évi XLIII. törvény 51. § (5) bekezdésének szabályai a fenti módosítás folytán hatályon kívül helyezésre kerültek, ezáltal az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökhelyettesének illetménye az Iasz. 96. § (2) bekezdése szerint jelenleg nem határozható meg.
A rendelkezés a fentieket kívánja orvosolni azzal, hogy főszabály szerint a bérezés változatlanul a közigazgatási államtitkári illetményhez igazodik. A jövőben azonban az igazságügyi alkalmazott elnökhelyettes illetménye – a főszabálytól eltérően – kiemelt munkakörbe sorolással is meghatározható, tekintettel arra, hogy e munkakör kiemelten fontos feladat ellátását szolgálja. Ezért a korábbi szabályozáshoz képest rugalmasabb, az OBH elnöke által a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján, a feladat összetettségéhez igazodó, mérlegeléssel megállapított bérezés lehetővé tétele is indokolt. Ugyanakkor ebben az esetben a bérezés felső határát is meg kell állapítani, ami a bírói jogviszonyban foglalkoztatott elnökhelyettes illetményéhez igazodik.
73. §
A rendelkezés célja, hogy a törvény hatálybalépésekor megbízással rendelkező békéltető testületek megbízatása 2023. december 31-éig meghosszabbításra kerüljön. A rendelkezés kizárólag a már kinevezett békéltető testületi tagokat és elnököket érinti. A rendelkezés elősegíti az új fogyasztóvédelmi politikai célok végrehajtását, melynek során a békéltető testületek is hangsúlyos szereppel fognak rendelkezni.
A rendelkezés összhangban áll a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 2013/11/EU irányelv (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) 6. cikk (3) bekezdésével, mely alapján a vitarendezésért felelős természetes személyek hivatali ideje legalább három év, hogy biztosítani lehessen tevékenységük függetlenségét.
92–93. §
Jelen rendelkezés módosítja az első ingyenes minősítésre vonatkozó általános szabályt. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény felhatalmazó rendelkezésének pontosításával a díjfizetésre vonatkozó szabályok a miniszteri rendeletben kerülnek rögzítésre. A felhatalmazó rendelkezés pontosításával szálláshely-minősítő szervezet által végzett igazgatási jellegű szolgáltatásokat és közigazgatási hatósági eljárásokat, az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett szálláshely-típusok körét, továbbá a fizetendő díj mértékét, a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat határozhatja meg a turizmusért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben.
139. §
A szakasz rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi általános választásán hivatalban lévő testületek (képviselő-testület, közgyűlés), illetve tisztségviselők (elnök) megbízatása nem az általános szabályok szerint szűnik meg, hanem ennek időpontja 2024. október 1-jére kitolódik.
A szakasz azt is rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi általános választásán megválasztott testületek, illetve tisztségviselők megbízatása 2024. október 1-jén kezdődik, azaz a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti, a nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódó jogkövetkezmények teljesítésének kezdő időpontja a 2024. évben esedékes általános választások alkalmával 2024. október 1-je. Ez különösen érinti a megüresedett mandátum betöltésére (68. §), az átalakult nemzetiségi önkormányzattá nyilvánítására (71. §), az alakuló ülés összehívására (72. §, 87. §), a nemzetiségi önkormányzat, a képviselő-testület megbízatásának keletkezésére és megszűnésére (73–75. §, 102. §, 108. §), a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre (103. §), a nemzetiségi önkormányzat tisztségviselőjének és tagjának összeférhetetlenségére (106. §), a méltatlanságra (107. §), a jogutódlásra, az ideiglenes vagyonkezelésre és az elszámolásra (138–142. §) vonatkozó szabályokat.
140. §
A szakasz – a nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának időpontjában történő változással összhangban – pontosítja az országos nemzetiségi önkormányzat tájékoztatási kötelezettségének teljesítési időpontját.
Mindezek mellett a szakasz – az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdésével összhangban – rendelkezik a sarkalatossági záradék kiegészítéséről is.
141. §
A szakasz rögzíti, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán hivatalban lévő, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerinti képviselő-testület és polgármester megbízatása nem az általános szabályok szerint szűnik meg, hanem ennek időpontja 2024. október 1-jére kitolódik.
A szakasz azt is rögzíti, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán megválasztott képviselők, illetve polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jén kezdődik, azaz az Mötv. szerinti, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásához kapcsolódó jogkövetkezmények teljesítésének kezdő időpontja a 2024. évben esedékes általános választások alkalmával 2024. október 1-je. Ez különösen érinti a megbízatás keletkezésére és megszűnésére (28. §–31/A. §, 69. §, 76. §), az összeférhetetlenségre (36. és 37. §), a méltatlanságra (38. §), a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra (39. §), az alakuló ülésre (43. §), a képviselő-testület önfeloszlatására (55. §), a társult képviselő testületre (56. §), a polgármester eskütételére (63. §), a közös önkormányzati hivatal létrehozására (85. §), a területszervezési eljárásra (96. §) és egyes átmeneti szabályok alkalmazására (146/I. §) vonatkozó szabályokat.
Mivel a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán megválasztott képviselők, illetve polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jén kezdődik, ezért a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választását követően 2024. október 1-jéig időközi választás nem tűzhető ki a megbízatás megszűnésének esetén. Így például, ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásakor hivatalban lévő tisztségviselő megbízatása megszűnik, annak jogkövetkezményei 2024. október 1-jén állnak be, ezért időközi választás nem tűzhető ki. Ehhez hasonlóan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán megválasztott tisztségviselő megbízatása is csak 2024. október 1-jei hatállyal szűnhet meg legkorábban, így a megbízatásának megszűnése miatt időközi választás kitűzésére csak 2024. október 1-je után van lehetőség.
142. §
A szakasz – az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdésével összhangban – rendelkezik a sarkalatossági záradék kiegészítéséről is.
A rendelkezések alapján a megyék elnevezése vármegyékre változik.
146. §
Átmeneti rendelkezés a címzetes főjegyzői cím adományozási lehetőségének megszűnése vonatkozásában, amely alapján a rendelkezés hatályba lépése előtt adományozott címek továbbra is használhatóak.
148. §
A módosítás következtében megszűnik a címzetes főjegyző cím adományozásának lehetősége.
150–151. §, 153. §
Az Alaptörvény biztosítja a felsőoktatási intézmények autonómiáját, így garantálja a felsőoktatási intézmények oktatási és kutatási szabadságát. Az autonómia fokát nagyban bővítette a 2019 óta tartó modellváltás folyamata, ami a pénzügyi önállóság új szintjét eredményezte az érintett intézményi körnél. Az új szabályozás igazodik a növekvő intézményi autonómia és az ezzel járó felelősség, valamint a felhatalmazás rendszerszintű áttekintéséhez, melynek eredményeként a felsőoktatási intézmény, illetve fenntartója feladatkörébe utalja az átsorolás kreditértékének és tanulmányi átlagának meghatározását, ezáltal felsőoktatási jogunk szubszidiáriussá válik a felsőoktatási közösség döntéseihez képest.
A fentieken túl, a rendelkezések alapján a megyék elnevezése vármegyékre változik.
152. §
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításához kapcsolódó – az új rendelkezések alkalmazási köréhez kapcsolódó – pontosítás.
154. §
Az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó módosítás.
156. §
A rendelkezés rögzíti, hogy a kollektív szerződésben nem lehet eltérni az Mt.-nek azon rendelkezésétől, amely a munkavállaló számára biztosítja, hogy az országgyűlési képviselők, az EP tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá népszavazáson szavazhasson.
177. §
A rendelkezés a közös eljárásra tekintettel egyértelművé teszi, hogy a választási bizottság megbízott tagja bármely, a választási bizottság döntését igénylő ügyben gyakorolhatja jogait, függetlenül megbízásának jogalapjától. Például amennyiben egy jelölő szervezet az EP tagjainak választásán állított lista jogán delegált tagot a választási bizottságba, ezen tag nemcsak az EP képviselők választása körében, hanem a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán is jogosult részt venni a választási bizottság munkájában. A leírt megállapítás valamennyi választástípus vonatkozásában érvényes.
178. §
A rendelkezés célja annak biztosítása, hogy a közös eljárásban lebonyolított választás esetén az egyik választástípusban kért névjegyzéki adatszolgáltatás átfedés esetén valamennyi választípusban felhasználható legyen.
179. §
A rendelkezés hatáskört biztosít a Nemzeti Választási Bizottságnak arra, hogy amennyiben a hozzá áttett kifogás tekintetében hatáskörének hiányát állapítja meg, áttegye („visszategye”) a kifogást korábban áttevő választási bizottságnak, vagy áttegye a hatáskörrel rendelkező másik választási bizottság részére.
180–181. §
A rendelkezés – a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) XIV. és XV. Fejezetének változatlanul hagyása mellett – az EP tagjainak választását szabályozó XVI. Fejezetet egészítette ki a közös eljárás szabályaival, ugyanis az Alaptörvény módosítása következményeként az EP tagjainak választása – időközi választás lehetőségének hiányában – szükségszerűen közös eljárásban valósul meg. Ezen kívül ezzel a kodifikációs technikával érhető el a hatályos szabályozás legkisebb mértékű megváltoztatásával az Alaptörvény-módosítással való összhang megteremtése, ami a jogalkalmazó szervek számára is előnyt jelent.
Hangsúlyozandó, hogy nem változik a közös eljárás lebonyolítása a tekintetben, hogy a kizárólag az EP választáshoz kötött jogintézmények (például külképviseleten történő szavazás, levélben szavazás) csak és kizárólag az EP képviselők választásán alkalmazhatók.
182. §, 185. §
A közös eljárás létrehozása a jogorvoslati fórumrendszerek egységesítését indokolta, így a szavazatszámláló bizottság mellett, a települési, területi, országos szintű választási bizottság működése is szükségszerű. A rendelkezés részletesen tartalmazza az egyes szinteken eljáró választási bizottságok jogorvoslati hatásköreit. A jelen rendelkezés eredményeként összhangba kerülnek a Ve. XIV–XVI. Fejezete szerint eljáró választási bizottságok hatáskörei.
Az EP képviselők 2019-ben lebonyolított választásán a helyi választási bizottság (a továbbiakban: HVB) nem működött. Ugyanakkor a közös eljárásba – a rendelkezés szerint – a HVB-k is bekapcsolódnak a jogorvoslati rendszerbe akként, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán meglévő hatásköreik kibővítésre kerülnek. Kiemelendő, hogy a hatáskör bővítése az EP tagjainak választásához kapcsolódó, kizárólag a HVB illetékességi területét érintő kifogások elbírálásában testesül meg. Például amennyiben a kifogás tárgyát valamely település területén elhelyezett, az EP-választási kampány részét képező plakát kapcsán felmerülő jogsértés képezi, az a HVB jogosult és köteles eljárni, amelynek területén a plakát található. Az önkormányzati választásokhoz kapcsolódó hatáskörök változatlanok maradnak.
183. §
A rendelkezés az átjelentkezés részletszabályait tartalmazza, figyelemmel arra, hogy alapvetően eltér e jogintézmény az EP-választáson és az önkormányzati választásokon. Közös eljárásban az átjelentkezés valamennyi választás típusra kiterjedően akkor lehetséges, ha a választópolgár a tartózkodási helye szerinti településre jelentkezik át. Ez esetben mind a helyi önkormányzati választás, mind a nemzetiségi önkormányzati választás, mind az EP tagjainak választására vonatkozó szavazólap átvételére jogosult lesz a Ve. 307/B. § (1) bekezdése szerinti szavazókörben.
Például ha a választópolgár lakóhelye Miskolcon, határidőben bejelentett tartózkodási helye pedig Tatabányán van, és átjelentkezik Tatabányára, akkor a választópolgár mind a tatabányai jelöltekre, megyei nemzetiségi listára, mind az EP képviselők választásán állított listára szavazhat.
Amennyiben azonban a választópolgár nem a bejelentett tartózkodási helye szerinti településre jelentkezik át, akkor egyidejűleg két névjegyzéken fog szerepelni. Az önkormányzati választások tekintetében – mivel a tartózkodási helyétől eltérő településre nem jogosult átjelentkezni – marad a lakóhelye szerinti névjegyzékben, míg az EP tagjai választástípusban átkerül a Ve. 250. § (4) bekezdése szerinti kijelölt szavazókör névjegyzékébe. Például ha a választópolgár lakóhelye Miskolcon, határidőben bejelentett tartózkodási helye pedig Tatabányán van, és az átjelentkezési kérelme Pécsre vonatkozik, akkor a választópolgár az önkormányzati választásokon a miskolci szavazóköri névjegyzékben marad, itt nyílik lehetősége az önkormányzati szavazólapok átvételére (de az EP-választáson itt nem szavazhat); míg az EP választáson – figyelemmel arra a tényre, hogy e választástípus tekintetében az egész ország területe egy választókerületet alkot – a pécsi, kijelölt szavazókör szavazóköri névjegyzékében fog szerepelni, azzal, hogy Pécsett csak EP-s listás szavazólap átvételére lesz jogosult.
184. §
A jelölő szervezetek nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező szerveket jelöli ki. A jelölő szervezetek nyilvántartásba vétele a közös eljárás több vagy egy-egy választástípusára is lehetséges lesz.
186. §
A rendelkezés szövegpontosítást tartalmaz, amely alapján egyértelmű, hogy a közös eljárás szabályait csak általános választásokon kell alkalmazni.
A rendelkezés időbeli síkon, dátumszerűen követi le azt a helyzetet, hogy 2024-ben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása nem ősszel (általában október hónapban), hanem tavasszal kerül megtartásra. Ennek megfelelően a választás előkészítésével kapcsolatos valamennyi eseményt is időben hamarabb szükséges elvégezni.
A rendelkezés a közös eljárásra, illetve az azon belül csak annak egyik elemére vonatkozó szabályokat egyértelműsíti.
Továbbá a rendelkezések alapján a megyék elnevezése vármegyékre változik.
187. §
A Ve. 110. § (2) bekezdésével való összhang megteremtését szolgálja.
206. §
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény megteremtette az elektronikus adatrögzítés és adatnyilvántartás lehetőségét, a jogalkotó pedig más, a papíralapú vendégkönyv vezetésével korábban érintett területeken is igazodott ehhez. A Turizmus törvény jelen módosítással érintett rendelkezése tekintetében is célszerű az elektronikus adatrögzítéshez és adatnyilvántartáshoz igazodó pontosítás, és a papíralapú vendégkönyv vezetésére vonatkozó rendelkezés kivezetése a digitalizáció és a fokozott adatbiztonság garantálása érdekében.
228–230. §
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelettel összhangban, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feletti tulajdonosi jogokat gyakorló személyében bekövetkezett változás okán indokolt a Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény módosítása, az építtető feladataihoz kapcsolódó jogutódlást meghatározó, valamint az érintett ingatlanok tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlását a Kulturális és Innovációs Minisztérium részére átruházó rendelkezéssel.
240. §
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló 1996. évi XIV. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló rendelkezés.
241. §
Szükséges rendelkezni a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény hatályon kívül helyezéséről e törvény hatálybalépésével együtt.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás