2022. évi XXIII. törvény indokolás
2022. évi XXIII. törvény indokolás
2022.07.26.
2022. évi XXIII. törvény indokolás
az egyes választási tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XXIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az egyes választási tárgyú törvények felülvizsgálatát az ún. közös eljárásban bonyolított 2022. évi országgyűlési képviselők választása és országos népszavazás során összegyűlt jogalkalmazói tapasztalatok indokolják, amelyek szükségessé tették egyes részletszabályok pontosítását, módosítását.
Hangsúlyos változás következik be a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagjai tekintetében. Az eszközölt változás alapvető célja a testület által képviselt szakmaiság megerősítése, a megbízás eltérő jogalapjaiból adódó, az átmeneti időszakokban esetlegesen fennálló tagi hiátusok csökkentése.
A törvényjavaslathoz tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A Kúria Kvk.I.39.354/2022/5. és Kvk.VII.39.408/2022/2. számú döntései alapján egyértelművé vált, hogy a hatályos szabályozás alapján a külföldön elkövetett, a magyarországi választásokat érintő jogsértések elbírálására nem terjed ki a magyar választási szervek joghatósága. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a magyar választási bizottságok a nem Magyarország területén elkövetett esetleges jogsértések kivizsgálására és elbírálására is hatáskörrel rendelkeznek.
2. §
A rendelkezés a nemzetközi választási megfigyelők delegálásával kapcsolatos tapasztalatok alapján a törvényszöveg egyszerűsítését javasolja, továbbá hiánypótló jelleggel véghatáridőt szab a nemzetközi megfigyelők bejelentési határidejének.
3. §
A módosítás célja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény által használt távolléti díj fogalmának átültetése e törvénybe, tekintettel arra, hogy a munkaviszony szabályozására irányuló törvényekben az átlagbér fogalma nem ismert.
4. §, 6–7. §, 11–12. §
A Nemzeti Választási Bizottság központi választási szervként kiemelt jelentőséggel bír a választási bizottságok között, a választási és népszavazási jogszabályok értelmezése tárgyában kiadott iránymutatásai és az egyes ügytípusokban hozott döntései zsinórmértékül szolgálnak a helyi és területi szinten működő választás szervek számára. Ezen kiemelt szerepre is tekintettel indokolt, hogy ne csak a választott, hanem az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok is jogi egyetemi végzettséggel rendelkező tagokat bízzanak meg a Bizottságba. Ennek oka, hogy e tagok megbízatása 4 évre szól, így a választott tagok mellett nemcsak az állandóságot képviselik a Bizottságban, hanem a végzettségi követelmény okán a magas fokú szakmai kvalitás folyamatos biztosításában is, a választott tagokkal egyenértékű szerepük van.
A javaslat a frakciódelegáltak esetében a megbízatás megszűnésének időpontját a korábbiakhoz képest későbbi időpontban – a következő Országgyűlés alakuló ülésének napjában – határozza meg, és egyben kiiktatja azt az időtartamot, amikor a Bizottság megbízott tagok nélkül működik. Mivel a javaslat alapján az NVB-ben a választott tagok mellett folyamatosan jelen lesznek a frakció alapján megbízott tagok is, a továbbiakban nem indokolt az ügyrend módosítását korlátozó rendelkezés fenntartása.
Az országgyűlési képviselők választásán és az Európai Parlament tagjainak választásán állított lista jogán továbbra is megmarad a jelelő szervezetek megbízási joga, e tekintetben azonban a javaslat differenciál a megbízott tagok között. A lista jogán delegált NVB tagok esetében nincs végzettségi követelmény, mint a legjelentősebb társadalmi támogatottsággal bíró, az Országgyűlésben a választási eredmény alapján képviselőcsoportot alakító pártok által megbízottak esetében. Ennélfogva viszont a Bizottságban betöltött szerepük is más lesz, az NVB ülésein megbízatásuk időtartama alatt tanácskozási joggal vehetnek részt, ezért szavazati joguk nincs, a határozatképesség szempontjából sem kell őket figyelembe venni, és tiszteletdíjra sem jogosultak. A megbízás joga a frakcióval nem rendelkező, listaállító jelölő szervezetet akkor is megilleti, ha olyan párttal állít közös listát, amely az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkezik és tagot delegált az NVB-be.
Figyelemmel arra, hogy a területi választási bizottságok, az országgyűlési egyéni választási bizottságok, valamint a helyi választási bizottságok működése merőben eltér az NVB működésétől, előbbiek két választás között kizárólag a választott tagokkal működnek, így rájuk az NVB összetételében való változás nincs hatással, illetve annak módosítására sincs ok.
5. §
A hatályos szabályozás szerint az érintett összeférhetetlenségi szabály alól kizárólag a közalkalmazott státusz jelent kivételt. Az elmúlt időszakban azonban a közalkalmazottak köre egyre inkább szűkül, az egyes jogviszonyok munkaviszonnyá vagy más, speciális jogviszonnyá alakulnak. Így például a szakképző intézmény alkalmazottja már munkaviszonyban, az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatottak egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak. A választások hatékony lebonyolítása érdekében szükségessé vált a közalkalmazottak számának csökkenését az összeférhetetlenségi szabályok Javaslat szerinti módosításával ellensúlyozni.
8. §
Szövegpontosító rendelkezés, amely egyértelművé teszi, hogy a szavazatszámláló bizottsági feladatokat ellátó HVB megbízott tagjaira is az SZSZB megbízott tagjainak bejelentésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
9. §
A hatályos Ve. nem rendelkezik a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjának megbízása megszűnéséről. A rendelkezés a fennálló szabályozási hiátust pótolja.
10. §
A beiktatott rendelkezés a törvényszöveg joggyakorlathoz való igazítását célozza, és pontosítja azt, hogy a Ve. 37. § (1) bekezdés szerinti határidő lejártával a Ve. 37. § (3) bekezdésében meghatározott személyek esküvételi joga nem szűnik meg.
13. §
A módosítási javaslat célja a helyes terminológia használata, így az Infotv. által használt fogalmak Ve.-be történő átültetése. E tekintetben a jelölt fogalma alatt nem kizárólagosan a jogerősen nyilvántartásba vett jelölt értendő, hiszen az ajánlások gyűjtése során minden jelöltként indulni szándékozó neve nyilvánosságra kerül és megismerhető.
14. §
Választási feladatok ellátásával felruházott külső választási szervek (pl.: Külgazdasági és Külügyminisztérium) feladatai ellátásához szükséges forrásbiztosítás érdekében hatáskört, felhatalmazást biztosító szabály.
15. §
A hatályos Ve. csak a jegyzői, főjegyzői tisztség betöltetlensége esetén tartalmazott rendelkezéseket az irodavezetői pozíció betöltésére, azonban a választások zökkenőmentes lebonyolítása érdekében – a joggyakorlat által visszaigazoltan – szükséges rendelkezést beiktatni arra az esetre is, ha a jegyző/főjegyző 30 napot meghaladó távolléte miatt nem tudja ellátni a feladatát.
16. §
A Ve. 68. §-ának (1) bekezdése a helyi választási iroda és az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda tekintetében lehetővé teszi, hogy a választási iroda székhelye szerinti polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal munkavállalóját is megbízza az iroda vezetője a választási iroda tagjává. A területi választási irodák zökkenőmentes feladatellátásának biztosítása érdekében indokolt volt e lehetőség kiterjesztése a területi választási irodára is.
17. §
A javaslat alapján az országgyűlési képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán, valamint az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján az országos népszavazáson, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok névjegyzéket érintő kérelmeinek elbírálása a regisztráció határidejétől a választás, illetve a népszavazás eredményének jogerőre emelkedésig szünetel.
A javaslat a választópolgárok tekintetében jogvesztést nem okoz, hiszen a regisztráció határidejének eltelte után benyújtott kérelem alapján a folyamatban lévő választási eljárás levelében szavazók névjegyzékére a választópolgár már egyébként sem vehető fel. Éppen ezért nem indokolt ezen kérelmek esetében is alkalmazni az 5 munkanapos elbírálási határidőt, amelynek teljesítése a Nemzeti Választási Irodára a választási, illetve népszavazási eljárás megszervezéséből és lebonyolításából eredő kiemelten nagy munkateher miatt jelentős kihívást jelent.
18. §
A javaslat egyértelművé teszi, hogy amennyiben az egyes ajánlások tételes ellenőrzése nélkül, pusztán azok darabszáma alapján megállapítható, hogy ha az összes benyújtott aláírás érvényes lenne, azok száma akkor sem érné el a jelölt/lista nyilvántartásba vételéhez szükséges számot, a választási iroda mentesül az ajánlások ellenőrzésének kötelezettsége alól. A bizottság a nyilvántartásba vételt visszautasító határozatának indokolásában rögzíti, hogy a tételes ellenőrzés mellőzésével is kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a leadott ajánlóíveken szereplő ajánlások száma nem éri el a nyilvántartásba vételhez szükséges minimumot. A módosítás továbbra sem teremt lehetőséget az ajánlóívek szakaszos leadására. A jelölt/lista bejelentését továbbra is legalább annyi ajánlás leadásával kell megtenni, amennyi a nyilvántartásba vételhez szükséges.
19–21. §, 23. §
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a jelölő szervezet, jelölt és lista kiesésének jogkövetkezményeit, így a jelölő szervezetek, jelöltek és listák törlését a közhiteles nyilvántartásból, valamint egyéni jelölt és lista kiesése esetén a szavazólapról való törlést a választási iroda hajtja végre, erről nem kell bizottsági határozatot hozni.
A javaslat egységesen, minden választás tekintetében a szavazást megelőző 2. nap 16.00 órában állapítja meg a jelölt lemondásának határidejét. Így elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a szavazólapokról a lemondott jelöltek nevét a választási iroda lehúzza. A javaslat a visszaélések elkerülése érdekében a lemondó nyilatkozat alaki feltételeit is meghatározza.
A jelölt elhalálozását kivéve, minden más esetben a kiesés egy másik korábbi döntés járulékos jogkövetkezménye (pl. a pártnak, egyesületnek a bíróság által a civil szervezetek névjegyzékéből való törlése; jelöltek nyilvántartásba vételének a választási bizottság/Kúria általi visszautasítása és így a listához szükséges számuknak a törvényi minimum alá kerülése; a választójogból való kizárás a bíróság által bűncselekmény elkövetése vagy belátási képesség korlátozottsága miatt), míg a jelölt lemondása és a lista visszavonása egyoldalú jognyilatkozat. Ennél fogva a kiesett jelölt, illetve lista nyilvántartásból, illetve szavazólapról való törlése már adminisztratív intézkedés. Ezt támasztja alá az is, hogy a jelölt, illetve a lista kiesését a jelölt elhalálozása, a lemondás/visszavonás tárgyában megtett jognyilatkozat, illetve a korábbi, bírósági és választási szervek által meghozott döntések eredményezik, nem pedig a választási irodák, illetve a Nemzeti Választási Iroda által vezetett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles nyilvántartásából való törlése. A javaslat ezért egyértelművé teszi, hogy a feladat felelősei a választási irodák. Garanciális szabály, hogy a törlésről tájékoztatni kell a nyilvántartásba vételről döntő választási bizottságot.
22. §
A szavazóköri névjegyzékből történő adatszolgáltatás díjának megállapítása (egyéni jelölt alapján benyújtott igény esetén a minimálbér egyhavi összege, lista alapján benyújtott igény esetén a listás mandátumok számával szorzott értéke) jelenleg indokolatlan különbségekhez vezet. Az adatszolgáltatási díj mértékének az adatszolgáltatásban szereplő választópolgárok számához kötése kiegyensúlyozza a leírt aránytalanságokat. Az adatszolgáltatás díját az adatszolgáltatásban szereplő választópolgárok számának és a 3 forint szorzata adja.
24–25. §
Indokolt lehetőséget biztosítani arra, hogy ha a mozgóurnát igényelt választópolgár megjelenik a szavazóhelyiségben, akkor a szavazatszámláló bizottság lehetővé tegye számára a szavazást, feltéve, hogy a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke a szavazóhelyiségben van, és azt a választópolgár még nem írta alá. Ezen lehetőség biztosításával nem keletkezik a szavazatszámláló bizottságnak többletfeladata, ugyanakkor a választójog minél szélesebb körű érvényesülése biztosításra kerül.
26. §
Az átjelentkezéssel szavazás lebonyolítására kijelölt szavazókörök névjegyzéke több részre osztásának szabályait indokolt részletesebben meghatározni annak érdekében, hogy a szavazás folyamatossága biztosítható és a választópolgárok sorban állása megelőzhető legyen. A névjegyzék több részre osztása esetén egy szavazási helyszínre, illetve alszavazókörre legfeljebb 800 választópolgár juthat, ezzel törvényi szinten kerül szabályozásra egy szavazás lebonyolítását érintő szervezéstechnikai kérdés, amely a szavazás még inkább gördülékeny lebonyolítását szolgálja.
27. §
A szavazási levélcsomag kézbesítése tekintetében indokolt lehetővé tenni, hogy az a regisztrált választópolgár, aki postai úton kérte a levélcsomag kézbesítését, de azt a szavazást megelőző 7. napig nem kapta meg, bármelyik külképviseleten vagy egyéni választókerületi választási irodában személyesen átvehessen egy pót-levélcsomagot. A pót-levélcsomag kiadásának feltétele, hogy a választási iroda ellenőrizze, hogy a polgár szerepel-e a levélben szavazók névjegyzékében, és a szavazási levélcsomag postai kézbesítését kérte. A többes szavazást kizárja, hogy a szavazási iratok ellenőrzésekor az azonosító nyilatkozat alapján kiszűrésre kerülnek az ugyanazon választópolgártól származó második és további szavazási iratok.
28. §
A regisztráció alkalmával, illetve a szavazási irat azonosító nyilatkozatán a választójog gyakorlását elősegítendő továbbiakban a személyi azonosító és a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány száma mellett, azok hiánya esetén a honosítási okirat száma is feltüntethető. Nincs szükség a továbbiakban viszont a születési idő feltüntetésére, mivel azt a személyi azonosító tartalmazza.
29. §
A javaslat első részében a honosítási okirat számának használatára vonatkozó módosítást tartalmazza.
A második részében pedig egyértelművé teszi, hogy mely esetekben állapítható meg kétséget kizáróan a választópolgár személyazonossága. A rendelkezéssel a kialakult joggyakorlat kerül kodifikálásra, vagyis, hogy mikor kell a személyazonosságot megállapíthatónak tekinteni és ezzel a korábban már leadott szavazatot ugyanazon választópolgár szavazatának tekinteni, illetve a választópolgár regisztrációját 10 évvel meghosszabbítani. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az elkésettség esetén a választópolgár regisztrációja nem hosszabbodik meg.
30. §
A rendelkezés joghézag kitöltését célozza, ugyanis országgyűlési képviselők általános választása és európai parlamenti képviselők választása során nem volt egyértelműen meghatározható, hogy a Ve. 32. § (2)–(3) bekezdései esetén mely választási bizottságok járnak el jogorvoslati fórumként.
31. §, 36–39. §
Abban az esetben, ha a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kimondja feloszlását vagy feloszlatják, a legtöbb esetben ezek a nemzetiségi önkormányzatok nem rendelkeznek elegendő forrással egy időközi választás lebonyolításához. A közpénzekkel való felelős és hatékony gazdálkodás elvére tekintettel, nem várható el minden esetben a központi költségvetésből azok megelőlegezése és sikertelen végrehajtás esetén azok viselése. Ezért csak abban az esetben tűzhető ki és tartható meg az időközi választás, ha a nemzetiségi önkormányzat költségvetésében rendelkezésre áll az időközi választás lebonyolításához szükséges forrás. Amennyiben a forrás nem áll rendelkezésre, nem lehet időközi választást tartani, a nemzetiségi önkormányzat megszűnik, de a következő általános választásokon ismét létre lehet hozni a nemzetiségi önkormányzatot.
32. §
A nemzetiségi önkormányzat feloszlása, feloszlatása esetén a költségek megelőlegezésének részletszabályait a miniszter állapítja meg.
33. §
A javaslat a) pontja szövegpontosító rendelkezést tartalmaz.
A javaslat b) és c) pontjaihoz lásd a 4. §-hoz fűzött indokolást.
A javaslat d) és e) pontjai: amennyiben a választási bizottság megbízott tagja esetében a megbízás feltételei megszűnnek, a megbízó a megbízást visszavonja, illetve, ha a megbízás jogalapját képező jelölt vagy lista kiesik, a megbízatás megszűnését a hatályos szabályok szerint a bizottság határozatban állapítja meg. Ennek következménye, hogy a határozat jogerőre emelkedéséig nem lehetséges új megbízott tag bejelentése. Azonban – egyezően a lemondás szabályaival – a megbízott tag mielőbbi pótlása érdekében, ezen esetekben sem szükséges a bizottság részéről határozathozatal, elegendő, ha a megbízatás megszűnését tudomásul veszi.
A javaslat f) pontjához: A javaslat egyértelművé teszi, hogy a központi névjegyzék – az abban eszközölt változások átvezetésre tekintettel – a Nemzeti Választási Iroda és a helyi választási iroda által közösen vezetett nyilvántartás.
A javaslat g), h), i), j), k), m), p), q) és s) pontjai: A szavazóköri névjegyzék zárásának a szavazást megelőző 2. napon 16.00 órában való meghatározása – figyelemmel arra, hogy csak ezt követően hajthatók végre a zárással kapcsolatos teendők (pl. a 16.00 óráig beérkezett névjegyzéki kérelmek elbírálása, a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban és a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásában bekövetkezett változások átvezetése, a névjegyzék nyomtatása és hitelesítése) – minden választás alkalmával jelentős munkaterhet ró a választási szervekre. A javaslat a választópolgárok jogosultságait érdemben nem csorbítja, azonban igazgatási és szervezési szempontból kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá teszi a választási irodák szavazás napja előtti feladatellátását. A szavazóköri névjegyzék zárása időpontjának változása miatt az egyes névjegyzéki kérelmek benyújtásának és elbírálásának határideje, valamint a névjegyzék kinyomtatásának időpontja is módosul.
A javaslat l) pontja technikai jellegű módosítást tartalmaz.
A javaslat n), r), t), v) és w) pontjaihoz lásd a 19–21. §-okhoz fűzött indokolást, továbbá a javaslat szövegpontosítást tartalmaz és egyezően a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán alkalmazott szabállyal – Ve. 307/F. § (2) bekezdés – rögzíti, hogy a jelöltnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a korábbi választásokon nem volt más nemzetiség jelöltje, a választási iroda ellenőrzi az ív igénylésekor.
A javaslat o) és u) pontja: A nemzetségi névjegyzékbe vétel határidejét indokolt a szavazást megelőző 16. napról a szavazást megelőző 9. napra csökkenteni. A jelenlegi korai határidő nem indokolt, a nemzetiségi szavazólapok megfelelő helyekre juttatása a javasolt, a szavazást megelőző 9. napi határidő esetén is biztonsággal megtörténhet. Az eljárási szabályok átláthatóságát is segíti, ha az átjelentkezés, a külképviseleti névjegyzékbe vétel és a nemzetiségi regisztráció határideje egybeesik.
34. §
A javaslat a) pontjához lásd a 4. §-hoz fűzött indokolást.
A javaslat b) és c) pontjaihoz lásd a 19–21. §-okhoz fűzött indokolást.
35. §
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán indokolt a nemzetiségi szervezet nyilvántartásba vételi eljárásának egyszerűsítése. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 88/B. §-a szerint, ha az egyesület alapszabályban meghatározott célja az Njtv. szerinti nemzetiség érdekvédelme, érdekképviselete vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenység folytatása (nemzetiségi egyesület), akkor a bíróságtól igazolás kiadását kérheti a hatóköréről és arról, hogy mely nemzetiséget képviseli. A bíróság az igazolást az egyesület alapszabályában foglalt adatok alapján adja ki. A Cnytv. 95. § ae) pontja szerint a nyilvántartás tartalmazza, ha az adott egyesület nemzetiségi egyesületnek minősül. E rendelkezéssel összhangban az Njtv. 2. § 15. pontja is definiálja a nemzetiségi egyesület fogalmát. A javaslat emiatt úgy módosítja az Njtv. 2. § 14. pontját, hogy az a továbbiakban a nemzetiségi önkormányzati választás alkalmazásában azon egyesület minősül nemzetiségi szervezetnek, mely a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – nemzetiségi egyesületként szerepel.
40. §
A javaslat a választáson való részvételt támogató rendelkezést iktat be a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 28. § (1) bekezdésének mintájára.
41. §
Megszűnik a Nemzeti Választási Bizottság külön határozathozatali kötelezettsége, amelyben a nemzetiségi választópolgárok számát állapítja meg; azt a módosítás alapján a listát állító országos nemzetiségi önkormányzatoknak járó költségvetési támogatás összegének meghatározásáról szóló határozatában rögzíti.
42. §
Szükséges volt rögzíteni, hogy a támogatás összegének meghatározásánál azon nemzetiség választópolgárainak számát nem kell figyelembe venni, amelyik nem rendelkezik jogerősen nyilvántartásba vett nemzetiségi listával.
43. §
A Ve. 2. § (4) bekezdése szerint „[a] választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenőrzését a 125. § (3) bekezdése alapján elvégezte.” Bár a Ve. általános rendelkezéseit a népszavazásra is alkalmazni kell, indokolt egyértelműen kimondani, hogy a népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveire is vonatkozik a Ve. idézett rendelkezése. A honos népcsoporttá nyilvánítás kezdeményezésére és az európai polgári kezdeményezére szolgáló aláírásgyűjtő ívekre is kiterjed ez a lehetőség.
44–48. §
Az Alkotmánybíróság a 2/1997. (X. 14.) AB határozat rendelkező részének 2. pontjában megállapította, hogy a „jogállamiság szerves részét képező jogbiztonság megköveteli, hogy a törvény létesítsen megfelelő jogintézményt a népszavazási kezdeményezés alapjául szánt kérdések előzetes alkotmányossági vizsgálatára.” Az AB az indokolásban kifejtette: „[a]z állampolgároknak a népszavazással kapcsolatos jogai védelme érdekében a jogbiztonság megköveteli: már az aláírásgyűjtés megkezdése előtt fel kell tárni és el kell dönteni azokat a jogvitákat, amelyek a szóban forgó tárgykör népszavazásra bocsáthatósága, illetőleg a kérdés megfogalmazása kapcsán felmerülhetnek. Nem szabad ugyanis – sem helyi, sem országos népszavazás keretében – kitenni a választópolgárokat annak, hogy csak utólag, az aláírásgyűjtés befejezése után derüljön ki: azt a kérdést, amelynek népszavazásra bocsátását támogatták, nem a törvény által megkövetelt módon fogalmazták meg, illetőleg a tárgykör valamely okból nem képezheti népszavazás tárgyát.”
A fentiekre tekintettel – figyelemmel az Alkotmánybíróság 10/2022. (VI. 2.) AB határozatára és 11/2022. (VI. 2.) AB határozatára, amelyek a megfelelő számú aláírás összegyűjtését követően állapították meg, hogy az adott kérdések nem hitelesíthetők – a népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában az alkotmányjogi panasz benyújtására és az Alkotmánybíróság döntésének meghozatalára nyitva álló – rövid – határidő meghatározása indokolt volt.
49. §
A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) hatályos 69. § (2) bekezdése nem ad egyértelmű eligazítást arra a kérdésre, hogy amennyiben azonos napra több kérdésben kerül országos népszavazás kitűzésre, az Nsztv. 69. § (2) bekezdésében meghatározott háromszáz perces időtartam a politikai reklám közzétételére jogosultakat kérdésenként illeti-e meg, vagy a háromszáz perces időtartam független a kérdések számától, tehát a háromszáz percet egyszer, valamennyi kérdésre vonatkozóan kell felosztania. A javaslat a jogbiztonság részét képező normavilágosság követelményének maradéktalan érvényesülése érdekében egyértelműen rendezi a kérdést.
50. §
A javaslat 46. § és 48. §-a alapján szükséges módosítani az Nsztv. sarkalatossági záradékát.
51. §
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
52. §
Sarkalatossági záradékot tartalmaz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás