2022. évi XXIV. törvény indokolás
2022. évi XXIV. törvény indokolás
a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvényhez
2022.07.28.
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül)
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (5) bekezdése alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A törvényjavaslat a Kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvény-módosításokat tartalmazza.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat rögzíti, hogy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerinti, a felhasználásra jogosultat megillető kép- és hangfelvétel, szerzői jogi védelem alá eső termék felhasználási engedély megadása nem minősül tiltott állami támogatásnak.
A 3. §-hoz
A javaslat célja a gazdasági növekedés feltételeinek javítása, és a gazdaság versenyképességének megőrzése, továbbá a versenyképes adórendszer fenntartása.
A hatályos rendelkezés alapján a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata az adóból származó bevételt a rendeletében meghatározott módon a különleges gazdasági övezet szerinti megye területén fekvő települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3%-ának erejéig a megyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségeire használhatja fel, a javaslat kiegészíti a szabályozást azzal, hogy a bevétel legfeljebb 17%-ának erejéig a megyei önkormányzat saját beruházásaira fordíthatja az adóból származó bevétel.
A koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború okozta problémák miatt az önkormányzatoknak az elmúlt években több új kihívással is meg kell küzdeniük. Az energiaárak és a rezsiköltségek emelkedése, az építőanyagárak, illetve az élelmiszerárak drasztikus növekedése komoly terhet ró az önkormányzatokra, megterheli a költségvetéseket, így gondot okozhat a szociális feladatok ellátásában és a beruházások finanszírozásában.
A 4. §-hoz
A helyi adókról szóló törvény módosítása biztosítja, hogy a közlekedésszervező – hasonlóan a közlekedési szolgáltatókhoz – „közszolgáltató szervezetként” mentesüljön a helyi iparűzési adó alól.
Az 5. §-hoz
A javaslat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben szereplő Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap elnevezéseket Nemzeti Foglalkoztatási Alapra módosítja, megteremtve az összhangot a központi költségvetés címrendjével.
Emellett a javaslat az államháztartás pénzügyi folyamatainak figyelemmel kísérése, várható alakulásának előrejelzése, a költségvetésen keresztül különböző programokra biztosított források összehangolt és hatékony felhasználása érdekében módosítja az Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség mértékét.
A 6. §-hoz, a 7. §-hoz és az 1. melléklethez
A javaslat 2023. január 1-jétől törvényi szintre emeli a cégautóadó 2022. július 1-jétől hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett mértékeit (adótételeit). A cégautóadó mértékei mellékletként épülnek be a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvénybe.
A 8. §-hoz, a 33. §-hoz, a 46. §-hoz, a 70. §-hoz, a 113. §-hoz, a 186. §-hoz, a 234. §-hoz és a 239. §-hoz
A javaslat az érintett ágazati törvényekben a kormánymegbízott elnevezését – a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében – főispánra módosítja.
A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.
Az európai országok esetében is számos példát találunk korábbi korokba visszanyúló kifejezések modern kori használatára. Az angolszász országokban több helyen a mai napig is használják a helyi önkormányzatok választott vezetőire az Alderman (a londoni City, Dél-Afrika, Kanada egyes kisebb települései) kifejezést, ami városatyát jelent és egy szép, régies, a hivatás szakralitását megragadó szinonimája a bürokratikusabb hangzású és érzelmű polgármester szónak.
Hasonló példa, hogy Hollandiában a területi közigazgatásban végrehajtó pozíciót betöltőket nem tanácsosnak, hanem Wethoudernek, magyarra fordítva jogtartónak (jogbírónak) hívják.
A 9. §-hoz és a 10. §-hoz
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim tv.) módosítása – a belső tőkeszükséglet meghatározására vonatkozó szabályok összhangjának megteremtése érdekében – a szabályozói tőkekövetelmény fenntartását biztosítja azzal, hogy a tőkemegfelelés belső értékelési eljárását és az ennek megfelelő tőkeképzést az Eximbank Zrt. esetében nem tartja indokoltnak alkalmazni. Az Eximbank Zrt. jövőbeni hitelezési lehetőségeit bővíti, illetve a gazdasági szereplők hitelhez jutását segíti, hogy az Exim tv. magasabb mértékben határozza meg a nagykockázat-vállalás korlátját a hitelintézetnek nem minősülő egy ügyféllel vagy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjával szemben. A javaslat továbbá technikai módosításokat tartalmaz.
A 11. §-hoz
A javaslat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben szereplő Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap elnevezéseket átvezeti a Bérgarancia Alapról szóló törvény egyes rendelkezésein, megteremtve az összhangot a két jogszabály között és a központi költségvetés címrendjével.
A 12. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok alapján a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (a továbbiakban: HENT) feladatainak ellátása, így különösen a hamisítás elleni küzdelemben résztvevő kormányzati szervek együttműködésének biztosítása, illetve a szakmai javaslatok közvetítése a jogalkotó irányába nem igényel elkülönült szervezeti struktúrát. Mindezek alapján a HENT önálló szervezetként megszűnik, további ellátást igénylő feladatai pedig az igazságügyi miniszterhez, mint a Kormány fogyasztóvédelemért felelős tagjához kerülnek, amely útján biztosítható a hamisítási elleni fellépés eddigi eredményeinek megőrzése és további ellátása.
A 13. §-hoz
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. tulajdonosi joggyakorlásáról nem indokolt törvényi szinten rendelkezni, ezért a javaslat hatályon kívül helyezi a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény érintett rendelkezését.
A 14. §-hoz
A rendelkezés az Szja tv. módosításával lehetővé teszi, hogy az állami adó- és vámhatóság a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban olyan üzemanyag fogyasztói árát is közzé tegye, amelynek forgalmazását jellemzően csak egy nagy üzemanyag-forgalmazó cég végzi (CNG) országos hatáskörrel.
A 15. §-hoz
A rendelkezés az Szja tv. 1., 3. és 11. számú mellékletét módosító mellékleteket iktat be.
A 16. §-hoz
Szövegcserés módosítások:
1. A módosítás bérként nevesíti a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet alapján biztosítható álláskeresést ösztönző juttatást.
2. A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozók a mezőgazdasági őstermelőkhöz hasonlóan az elhatárolt veszteségüket a megelőző két adóév tekintetében is igénybe vehetik. E szabály alkalmazása során mezőgazdasági tevékenységnek az Szja tv. 2020. december 31-én hatályos 6. számú mellékletében meghatározott őstermelői tevékenységek minősültek. 2021-től azonban az őstermelői tevékenységek körét már nem az Szja törvény, hanem a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény határozza meg, így szükségessé vált a jogszabályi hivatkozás módosítása.
3. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a külföldi illetőségű magánszemély – ha év közben nem mutatta be az illetőségigazolást a kifizető részére – legkésőbb az adóévet követő év január 12-éig köteles ezt megtenni. Adóbevallás alatt eddig is a kifizető adóbevallását (havi ’08-as bevallását) kellett érteni, nem pedig a magánszemély személyi jövedelemadó bevallását.
A 17. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések:
a) A módosítás eredményeként a 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosult magánszemély nemcsak a munkáltatójának vagy a számára rendszeres bevételt juttató kifizetőnek tehet nyilatkozatot arról, hogy nem kéri a kedvezmény érvényesítését, hanem minden kifizetőnek, így elkerülhető az év végi adófizetési kötelezettség.
b) A mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése elnevezésű tevékenység 2022. január 1-jétől már nem része a kiegészítő őstermelői tevékenységnek, így az ezen tevékenységből származó bevétel nem része az őstermelői tevékenységből származó bevételnek. Az őstermelő által értékesített tárgyi eszközök adókötelezettségét 2022-től az Szja tv. általános szabályai szerint, az ingatlan, illetve az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell meghatározni. Ezen új szabály miatt az Szja tv. 2. számú melléklet I. fejezet 7. pontjában foglalt rendelkezés törlése szükséges.
c) Az őstermelők családi gazdasága tagjainak a jelenlegi szabályok értelmében mind a személyi jövedelemadó, mind pedig az általános forgalmi adó tekintetében azonos adózási mód alkalmazásával kell megállapítaniuk a családi őstermelői tevékenységükkel összefüggésben keletkező adókötelezettségüket. A gyakorlatban azonban számos olyan eset fordul elő, amikor a családi gazdaság tagjai az azonos adózási módot az általános forgalmi adó törvényben szereplő előírások, korlátozó szabályok miatt (pl. az egyik tag átlépi az alanyi adómentesség értékhatárát) nem tudják megvalósítani. A módosítást követően a családi gazdaság tagjainak lehetősége lesz arra, hogy az általános forgalmi adó tekintetében eltérő adózási módot alkalmazzanak.
A 18. §-hoz
A módosítás alapján a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott oktatási központ feladatainak ellátására kijelölt központi hivatal, azaz a Klebelsberg Központ, vezető-helyettese esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzést.
A 19–23. §-hoz
A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1/2014 (I. 3.) OGY. határozat 7. pont b) alpontja alapján, kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására kijelölt térségként került nevesítésre a Budapesti Agglomerácó. Ennek okán a jogalkotó az eddigi határozati formától eltérően, törvényben is biztosítani kívánja a Budapest Agglomeráció – mint térség – fejlesztésének fontosságát, így e formával – ex lege – létrehozza a Budapesti Agglomeárció Fejlesztési Tanácsot (a továbbiakban: BAFT), mint kiemelt térségi fejlesztési tanácsot.
A módosítással a jogalkotó azon célját kívánja biztosítani, hogy a kiemelt fejlesztési tanácsokba, minden olyan szakmai feladat- és hatáskörében érintett grémium képviseltesse magát, amely az adott térség fejlődését biztosítani tudja – így például az operatív programok végrehajtásáért felelős miniszterek helyett a konkrét szakpolitikai felelősségi körök kerülnek meghatározásra. Annak érdekben, hogy a tanácsokban érdemi döntések születhessenek, a jogalkotó azt az implicit feladatot határozza meg a kormányzati delegáltaknak, hogy a tanácskozásra már egyeztetett mandátummal érkezzenek. Ezen cél elősegítése érdekében a törvényalkotó korlátozza az egyes miniszterek delegálási körét, így a kiemelt térségi fejlesztési tanácsokba a területfejlesztési miniszter két felelősségi kör alapján (területfejlesztésért való és az európai uniós források felhasználásáért való felelősségi kör) delegál egy-egy tagot, míg a többi felelősségi körükben érintett miniszter, pedig egy tagok delegálhat, még akkor is, ha tag delegálására több feladat- és hatáskör alapján jogosult.
A módosítással biztosításra kerül azon átmeneti időszak, amelyben a térségi- és a kiemelt területfejlesztési tanácsoknak harmonizálniuk szükséges a belső szervezeti- és működési szabályzatukat a jelen módosítás által meghatározott módosításokkal.
Továbbá az új rendelkezés beiktatásával meghatározásra kerül az alakuló ülés összehívójának a jogosultja és azon idő-intervallum is, amelyben meg kell alakulnia a BAFT-nak.
Jogtechnikai pontosító rendelkezések, valamint olyan, a térségi- és kiemelt térségi fejlesztési tanácsok tagságát érintő módosító rendelkezéseket tartalmaz, amelyek kapcsolódnak a kormányzati struktúra feladat- és hatásköri változásaihoz.
A 24. §-hoz
A javaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) fogalmait módosítja.
A 31d. ponthoz: a szokásos piaci ár fogalma a 18. § (1) bekezdéséből átkerül a definíciók közé a javaslat szerint, mely módosítás tartalmi változást nem jelent.
A 31e. ponthoz: új fogalmi meghatározás bevezetése a szokásos piaci tartományra. Szokásos piaci tartománynak minősül a transzferárazási módszerek alkalmazásából származó, független felek közötti összehasonlítható ügyletek vagy összehasonlítható független vállalkozások pénzügyi adataiból álló értékek halmaza. Az újonnan bevezetett fogalom összhangban van az eddig is irányadónak tekintett OECD Transzferár Irányelvek általi definícióval, ezért az új fogalom bevezetése technikai módosítást jelent.
A 25. §-hoz
Csökkenti az adóalapot a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kikerülésekor a megelőző adóévekben az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adóbevallásokkal és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – értékvesztés összegéből az a rész, amellyel visszaírásként még nem történt adóalap csökkentés.
A 26. §-hoz
Növeli az adóalapot az adózó döntése szerint az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege.
A 27. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A javaslat szerint a transzferárazással összefüggésben bevezetésre kerül egy új kötelezettség. A transzferár nyilvántartási kötelezettség hatálya alá tartozó adózó a társasági adóbevallásában a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatszolgáltatásra is köteles lesz. Az adatszolgáltatás pontos tartalmát a transzferár rendelet határozza meg.
A (2) bekezdéshez: Az interkvartilis tartomány alkalmazására vonatkozó szabályozás megújul. A módosítás szerint az interkvartilis tartományt akkor kell alkalmazni, ha a transzferár módszereket az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok figyelembevételével alkalmazzák. Az interkvartilis tartomány meghatározása változatlan marad, azaz azt a középső tartományt kell alkalmazni, amelybe a minta elemeinek fele esik.
A (3) bekezdéshez: A javaslat új rendelkezéseket vezet be a szokásos piaci ár meghatározására. Ez alapján, ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül van, akkor transzferár kiigazításnak nincs helye, az ellenérték szokásos piaci árnak tekintendő. Ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül van, akkor főszabály szerint a mediánt kell (kizárólag csak azt lehet) szokásos piaci árként figyelembe venni, a transzferár kiigazítást erre a pontra kell elvégezni. Ez alól kivétel, ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben a medián helyett erre az értékre kell kiigazítani. A medián a szokásos piaci tartomány azon középső értéke, amelynél az adatok legfeljebb fele kisebb és legfeljebb fele nagyobb, azaz a páratlan elemszámú számhalmaz esetében az az érték, amelynek a növekvő sorrendbe rendezett számhalmazban a sorszáma megegyezik az elemszámok eggyel növelt számának felével, páros elemszámú számhalmaz esetében a medián azon két érték számtani átlaga, amelynek egyrészt a növekvő sorrendbe rendezett számhalmazban a sorszáma megegyezik az elemszámok felével, és amelynek másrészt a növekvő sorrendbe rendezett számhalmazban a sorszáma megegyezik az elemszámok felének eggyel növelt számával.
A 28. §-hoz
A javaslat szerint beolvadás esetén, a vagyonmérlegben történő áttérésre alkalmazni kell az áttérési különbözetre vonatkozó rendelkezéseket. A különbözettel kapcsolatos kötelezettségek, illetve a 18/C. § (4) bekezdése szerinti választási lehetőség az átvevő (beolvasztó) társaságnál keletkeznek. Az áttérés adóéveként az átalakulás napját (mint mérlegfordulónapot) követő napot magában foglaló adóévet kell figyelembe venni.
A 29. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: Az értékvesztésre vonatkozó új rendelkezéseket első alkalommal a 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során a 2022. adóévben elszámolt értékvesztésre lehet alkalmazni.
A (2) bekezdéshez: A transzferárazással összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség első alkalommal a 2022. december 31-ét követően benyújtott bevallásban keletkezik.
A KMRP szervezetekre vonatkozó módosításokat választás szerint már a 2022. adóévre is lehet alkalmazni.
A módosuló interkvartilis szabályt és a kiigazítási pontot meghatározó rendelkezéseket, továbbá az ezekkel a változásokkal összefüggően módosítandó további szabályokat első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóév adókötelezettsége megállapítása során kell alkalmazni.
A 30. §-hoz
A transzferárazással összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésének megfelelően kiegészül a transzferár rendeletről szóló felhatalmazó rendelkezés.
A 31. §-hoz
Az a) ponthoz: A módosítás szerint a KMRP szervezet esetében nem képez társasági adóalapot a vagyon értékeléséből, pénzre váltásából, illetve kiadásából (tagi részesedés bevonásából) származó eredmény.
A b) ponthoz: A kiigazítási pontot meghatározó rendelkezések bevezetése miatt szükségessé vált a tőkekivonásra vonatkozó különös rendelkezések módosítása. A tőkekivonás adóalapját a transzferár szabályok szerint kell meghatározni, amelynek során a jövőben a kiigazítási pontot meghatározó szabályokat is alkalmazni kell.
A c) ponthoz: A szokásos piaci ár fogalmi meghatározásának 4. §-ba történő beillesztése miatt szükséges módosítás.
A d) és az e) ponthoz: A kiigazítási pontot meghatározó rendelkezések bevezetése miatt aktualizálni kell a csoportos társasági adóalanyokra vonatkozó transzferár rendelkezéseket annak érdekében, hogy a kiigazítási pontot meghatározó szabályok náluk is érvényesüljenek.
A 32. §-hoz
A javaslat a jogalkalmazói gyakorlatnak megfelelően pontosítja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugdíjszámításra és a nyugdíjrögzítésre vonatkozó rendelkezéseit.
A 34. §-hoz és a 35. §-hoz
A módosítás rögzíti, hogy az országos közlekedésszervező ellátja a víziközlekedés területén a miniszter által rendeletben meghatározott, ráruházott feladatokat.
A módosítás a helyi közlekedési rendszerek részét képező komp- és révszolgáltatások fenntartásával kapcsolatban arra tesz javaslatot továbbá, hogy a helyi önkormányzatokhoz rendelt, valójában azonban híd és útpótló szerepük miatt részben-egészben térségi funkciót is betöltő komp- és révszolgáltatások megrendelése és biztosítása indokolt esetben, miniszteri rendeletben kormányzati körbe vonható legyen.
A 36–38. §-hoz
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) módosítása – a belső tőkeszükséglet meghatározására vonatkozó szabályok összhangjának megteremtése érdekében – a szabályozói tőkekövetelmény fenntartását biztosítja azzal, hogy a tőkemegfelelés belső értékelési eljárását és az ennek megfelelő tőkeképzést az MFB Zrt. esetében nem tartja indokoltnak alkalmazni. A módosítás továbbá a fejlesztési banki tevékenységének bővítése érdekében lehetővé teszi az MFB Zrt. számára vissza nem térítendő támogatás nyújtását, valamint az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezetek körének bővítését üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadást vagy egyéb, máshová nem sorolt pénzügyi közvetítést főtevékenységként végző gazdálkodó szervezetekkel. A javaslat továbbá technikai módosításokat tartalmaz.
A javaslat továbbá hatályon kívül helyezi az MFB tv. azon rendelkezését, ami alapján a központi költségvetés biztosítja a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságnak (a továbbiakban: MFB Zrt.) az állam nevében végzett tulajdonosi joggyakorlásból eredő szervezeti működési költségeit. A rendelkezés hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy MFB Zrt. állam nevében végzett tulajdonosi joggyakorlói feladatai jelentősen lecsökkentek, így nem indokolt ennek kapcsán számára működési támogatás biztosítása.
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása szűkíti azon gazdálkodó szervezetek listáját, amelyek állami tulajdonú részesedése tekintetében az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság e törvény alapján az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorol.
A 39–41. §-hoz és a 8. melléklethez
Az ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság vagyonkezelésébe kerülő Győr, 5761/7, 5761/7/A, 5761/7/B és 5761/7/C helyrajzi számú ingatlanok üzemeltetéséhez, valamint az ott végzett sporttevékenység ellátásához kapcsolódó állami tulajdonú ingó vagyonelemek vagyonkezelőjeként – ingyenesen – a nevezett Kft.-t jelöli ki a javaslat.
A 42. §-hoz
A magyarországi fegyverjogszabályokban lefektetett szabályozás alá vont eszközök átadásának, valamint átengedésnek a jogintézményeit a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. § 36. és 37. pontjában foglalt értelmező rendelkezések ez idáig az átadás esetében az engedélyben megjelölt eszköznek a tartására jogosult felügyeletét átmenetileg megszüntető, míg az átengedés esetében az eredeti jogosult felügyeletét változatlanul feltételező továbbadásaként definiálták, úgy azonban, hogy a szóban forgó jogintézmények tárgyi hatálya előzőleg sem az átadás, sem pedig az átengedés esetében nem terjedt ki a hatóság engedélyét különböző okoknál fogva nem igénylő egyes eszközökre.
Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a fegyvertörvényben definiált átadás és átengedés jogintézményeinek az alkalmazása bizonyos esetekben – például a törvény kivételes rendelkezése folytán a szabályozás hatálya alá vont szolgálati lőfegyverekre és lőszerekre nézve – a hatóság engedélyéhez nem kötött eszközfajtákat érintően is szükségessé válhat, a szóban forgó jogfogalmak értelmezési tartományát az ez utóbbi körbe tartozó egyes további (az irányadó jogszabályi előírások szövegében tételesen megjelölt) eszközökre is indokolt megfelelően kiterjeszteni.
A jelen törvénymódosítás által felölelt szabályozási tárgykör nem eredményezi a fegyverek „megszerzésére” és „tartására” nézve irányadó nemzeti szabályozás megváltozását, ezért nem tartozik a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2012. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikk (4) bekezdése által előírt tájékoztatási kötelezettség körébe.
A 43. §-hoz
A javasolt szabályozás – a Kormány megrendelői feladatainak megerősítése érdekében – az országos közlekedésszervező, mint országos közlekedésszervező hatáskörébe helyezi át a vasúti pályaműködtetési feladatok megrendelésével kapcsolatos feladatokat.
Emellett a javaslat a közlekedési szektorra vonatkozó ágazati eltérésként lehetővé teszi, hogy az utazóközönség számára nyitva álló helyiségben vagy épületben talált dolog értékesítése helyett – amennyiben az értékesítés a közszolgáltatási ellentételezés mértékét növelné – a vasúttársság a talált dolgot jótékony célra adományozhatja. Ennek indoka, hogy a közösségi közlekedésben megjelenő nagyszámú, kisértékű vagy értéktelen talált tárgy (kesztyűk, sapkák, tollak, esernyők stb.) értékesítése számos esetben nem, vagy csak jelentős pénzügyi veszteségek mellett lehetséges.
A módosítás átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a vasúti pályaműködtetési szerződések országos közlekedésszervezőre történő, törvényi jogutódlással történő átszállása, és a vasúti pályaallokációs tevékenységgel összefüggő jogok és kötelezettségek szerződések országos közlekedésszervezőre történő, törvényi jogutódlással történő átszállása tekintetében.
A 47. §-hoz
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása rögzíti, hogy a forgalmazói befizetési kötelezettségek alapja csak a támogatásvolumen-befizetések nettó (általános forgalmi adó nélküli) összegével csökkenthető, és nem a bruttó (általános forgalmi adót tartalmazó) összegével, tekintettel arra, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása alapján az általános forgalmi adó összege már nem fogja terhelni az érintett adóalanyokat.
A 48. §-hoz
A földmérői szakértői vélemény kötelező csatolásának előírása a közforgalmú gyógyszertárak létesítésére irányuló pályázati kérelmekhez a gyógyszerészeti hatóság eljárásában az érintettek adminisztratív terhei lényeges költségnövekményét eredményezi. A szakvélemény díja jogszabályban nem meghatározott, így előírása az eljárás költségeinek tekintetében érdemi emelkedést jelent. Ennek érdekében a javaslat – a bürokráciacsökkentés és a vállalkozások terhei csökkentése érdekében – a kötelező szakértői vélemény csatolását hatályon kívül helyezi.
A 49–51. §-hoz
Az állami vagyonról szóló törvény módosítása alapján, az állami vagyoni körbe kerül az országgyűlési képviselőről, mint olyan közfeladatot ellátó személyről, aki egyúttal az Alaptörvényben nevesített közjogi tisztséget is betölt, közfeladatai ellátása körében, vagy ezzel összefüggésben, költségvetési forrásból készített kép- és hangfelvétel, egyéb, szerzői jogi védelem alá eső termék felhasználási joga.
Az ilyen személyről nem költségvetési forrásból készített kép- és hangfelvétel, egyéb, szerzői jogi védelem alá eső termék felhasználási joga is szabadon, térítésmentesen biztosítható az állam részére.
Ugyanakkor az sem jelenti az állami vagyonnal kapcsolatos érdeksérelmet, ha a fenti felhasználási jog a tisztségviselő vagy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti jelölő szervezete vagy pártja részére ingyenesen, korlátozás nélkül biztosított.
Az 52. §-hoz
A csoportos adóalany megszűnésével a csoportos adóalany tagjai jellemzően változatlanul folytatják a gazdasági tevékenységüket, melynek kapcsán számos esetben felmerülhet a csoportos adóalanyiság időszaka alatt megvalósult gazdasági eseményekkel kapcsolatos olyan korrekció, mely a csoportos adóalanyiság időszaka alatt benyújtott bevallások önellenőrzését teszi szükségessé. Jelenleg a szabályozás nem rendezi, hogy a csoportos adóalanyiság megszűnését követően bármely volt csoporttagnak lenne arra vonatkozó jogosultsága, hogy a csoportos adóalanyiság időszakára vonatkozóan önellenőrzést nyújthasson be. Ezért a Javaslat előírja, hogy a csoportos adóalanyiság fennállásának időszakával megegyezően a csoportos adóalanyiság megszűnését követően is a csoportos adóalanyiságban résztvevő tagok által kijelölt képviselő tehet a megszűnt csoportos adóalany nevében érvényes jognyilatkozatot az áfa kötelezettség vonatkozásában.
Az 53. §-hoz
A javaslat lehetővé teszi az Európai Unió Bírósága által a C-717/19. számú előzetes döntéshozatali ügyben hozott ítéletnek megfelelő helyzetben levő adóalanyok számára az adóalap utólagos csökkentését. Ennek megfelelően, a támogatásvolumen-szerződések által lefedett jogi helyzet sajátosságaira, valamint az adósemlegesség elvére és a költségvetési érdekek védelmére is figyelemmel, a Javaslat meghatározza az adóalap-csökkentés tartalmi feltételeit.
A javaslat olyan értékesítési konstrukciókat kíván kezelni, amikor az értékesítő adóalany az értékesítési láncban nincs közvetlen kapcsolatban azzal a vevővel, aki azt a terméket, szolgáltatást megvásárolja, amelyet az értékesítő az értékesítési lánc egy korábbi fázisában eladott, így az értékesítő nem tud az általa történő értékesítés során alkalmazott ellenértéken keresztül pénzbeli kedvezményt biztosítani a vevő részére. A pénzbeli kedvezmény biztosításához harmadik felet használ fel, amelynek a részére a vevőnek továbbnyújtandó kedvezményt átadja. Az értékesítő abban az esetben csökkentheti az adóalapját az általa biztosított kedvezmény adó nélküli összegével, ha a kedvezmény adó nélküli összege a vevő részére történő értékesítés adóalapjába beépül vagy beépült. Ezáltal lehet ugyanis biztosítani, hogy az adóalap csökkentése ne eredményezzen adóbevétel kiesést végső fogyasztói szinten. A rendelkezés alkalmazásának ugyanakkor nem feltétele az, hogy az adóalany által a vevőnek biztosított kedvezmény annak a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak az adóalapjába épüljön be, amelyre vonatkozóan a kedvezményt biztosította, az történhet egy későbbi értékesítés vonatkozásában is. Feltétel azonban ez esetben, hogy azon termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelyre tekintettel a kedvezményt adták, és azon termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek adóalapjába a kedvezmény összege beletartozik, azonos adómérték alá tartozzon.
Az 54. §-hoz
A javaslat lehetővé teszi az Európai Unió Bírósága által a C-717/19. számú előzetes döntéshozatali ügyben hozott ítéletnek megfelelő helyzetben levő adóalanyok számára az adóalap utólagos csökkentését. Ennek megfelelően, a támogatásvolumen-szerződések által lefedett jogi helyzet sajátosságaira, valamint az adósemlegesség elvére és a költségvetési érdekek védelmére is figyelemmel, a Javaslat meghatározza az adóalap-csökkentés tárgyi feltételeit.
Az 54. §-hoz
A javaslat értelmében a támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetésből fakadó utólagos adóalap-csökkentési igény érvényesítése esetén az adóalanynak nem kell önellenőrzést végeznie, hanem legkorábban a pénzvisszatérítés teljesítésének időpontját magában foglaló adó-megállapítási időszakban számolhatja el az érintett összeget.
Az 54. §-hoz
A javaslat átmeneti szabályként rögzíti, hogy az adóalap-csökkentésre vonatkozó új szabályok főszabály szerint azon esetekben alkalmazhatók, ha az adóalap-csökkentésre jogosító pénzvisszatérítést ezen új szabályok hatályba lépésének napján vagy azt követően teljesítette az adóalany. Továbbá az átmeneti szabály azt is lehetővé teszi, hogy az adóalap-csökkentésre vonatkozó új szabályokat ezen módosítások hatályba lépését megelőzően, de 2021. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések tekintetében is alkalmazza az adóalany. Ennek feltétele azonban, hogy a pénzvisszatérítésre alapított adóalap-csökkentési igényét más módon (például az adózás rendjéről szóló 2019. évi CL. törvény 195. §-a vagy 196. §-a alapján) nem érvényesítette még.
Az 57. §-hoz
A javaslat biztosítja, hogy az újonnan bevezetendő utólagos adóalap-csökkentésre vonatkozó előírások sem alkalmazhatóak fordított adózás esetén, illetve, hogy a pénzvisszatérítés összegét ez esetben is olyannak kell tekinteni, mint amely az adó összegét is tartalmazza.
Az 58. §-hoz
A módosítás nyomán az állatgyógyászati termék forgalomba hozatalának, valamint növényvédő szer és növényvédő szer hatóanyagok engedélyezési folyamatába az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel együttműködési megállapodást kötött akkreditált szervezet is bekapcsolódhat, a kérelmező ezirányú kezdeményezése esetén.
Az 59. §-hoz, a 60. §-hoz és a 61. §-hoz
2022. július 16-ától az EK-műtrágya megjelölés helyett uniós termésnövelő anyag néven lehet forgalomba hozni az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő termékeket, amelyre figyelemmel pontosítani kell az Éltv. szövegét.
A javaslat továbbá a kormánymegbízott elnevezését – a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében – főispánra módosítja.
A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.
Az európai országok esetében is számos példát találunk korábbi korokba visszanyúló kifejezések modern kori használatára. Az angolszász országokban több helyen a mai napig is használják a helyi önkormányzatok választott vezetőire az Alderman (a londoni City, Dél-Afrika, Kanada egyes kisebb települései) kifejezést, ami városatyát jelent és egy szép, régies, a hivatás szakralitását megragadó szinonimája a bürokratikusabb hangzású és érzelmű polgármester szónak.
Hasonló példa, hogy Hollandiában a területi közigazgatásban végrehajtó pozíciót betöltőket nem tanácsosnak, hanem Wethoudernek, magyarra fordítva jogtartónak (jogbírónak) hívják. Emellett a javaslat jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
A 62. §-hoz
A javaslat alapján a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program juttatás elismertségére vonatkozó módosítást az adózók a 2022-es adóévükre választás szerint alkalmazhatják
A 63. §-hoz
A módosítás szerint nem kell megnövelni az energiaellátók jövedelemadójának adóalapját a társaságnál a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet vagy Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetet kezelő vagyonkezelő alapítvány részére a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett finanszírozási és működési költségekre, ráfordításokra visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, vagyoni hozzájárulás adóévi adózás előtti eredményben elszámolt összegével. Ez a ráfordítás elismertnek minősül az energiaellátók jövedelemadójában.
A 64. §-hoz
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) módosításának célja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) felső vezetői struktúrájának átalakítása oly módon, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt elnök vezeti, és az elnök feladat- és hatáskörét a kormányrendeletben kijelölt államtitkár gyakorolja.
Az új felsővezetői struktúrában a NAV elnökét a jövőben nem a helyettes államtitkári státuszú szakmai helyettes, hanem az elnökhelyettesek gyakorolják. Az elnökhelyettesek a jövőben a NAV szervezetéhez fognak tartozni.
A 65. §-hoz
A § a NAV elnökhelyettesei tekintetében rögzíti a munkáltató jogkör gyakorlására jogosultakat. A rendelkezés alapján az elnökhelyetteseket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszter nevezi ki, és menti fel. Az egyéb munkáltatói jogokat a NAV elnöke gyakorolja.
A 66. §-hoz
A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 2022. július 1-jén lép hatályba. Tekintettel arra, hogy a szerkezetátalakítási eljárásokban a hitelezői feladatokat a NAV fogja ellátni, szükséges részére a hatásköri szabályok megteremtése, és erre tekintettel a NAV tv. módosítása.
A 67. §-hoz
A NAV felsővezetői átalakításához kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket megállapító rendelkezés.
A 68. §-hoz és a 69. §-hoz
A NAV felsővezetői átalakításához kapcsolódó technikai módosítások.
A 71. §-hoz és a 72. §-hoz
Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja szerint a köztársasági elnök dönt azokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. A köztársasági elnök meghatározott döntéseihez – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amely a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó feladatokat határoz meg. Az ügyészség Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében deklarált függetlenségére tekintettel ezekhez a feladatellátásokhoz nem szükséges ellenjegyzés, ezért az ennek a követelménynek már eddig is megfelelő gyakorlat megerősítéseként, a jogbiztonság zavartalan érvényesülése érdekében az Üjt. javaslat szerinti módosítása egyértelműen kimondja, hogy a köztársasági elnöknek az Üjt.-ben meghatározott tevékenysége során hozott döntéséhez és intézkedéséhez ellenjegyzés nem szükséges.
A javaslat a legfőbb ügyésznek és az ügyészi szervezetnek az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében dekralált függetlenségére tekintettel – a korábbi jogalkalmazói gyakorlathoz is igazodva, az esetleges gyakorlati problémák elkerülése érdekében – rögzíti, hogy a köztársasági elnöknek az Üjt.-ben meghatározott tevékenysége során hozott döntéséhez és intézkedéséhez ellenjegyzés nem szükséges.
A módosítás célja, hogy a köztársasági elnök Üjt.-ben nevesített, döntési és intézkedési jogkörébe utalt feladatkörök esetében egyértelművé tegye, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészi szervezet függetlenségére tekintettel a köztársasági elnök döntéséhez és intézkedéséhez nincs szükség a Kormány tagjainak politikai ellenjegyzésére. Az Üjt.-ben nevesített feladatkörök ugyanis a legfőbb ügyész, valamint a legfőbb ügyész helyettes jogállására vonatkoznak, hiszen azok például a legfőbb ügyész helyettesének kinevezéséhez, megbízatásának megszűnéséhez, a legfőbb ügyész esetében pedig a felmentéshez, az összeférhetetlenség megállapításához, a munkáltatói jogkör gyakorlásához és az igazolvány kiállításához kapcsolódó szabályokat állapítanak meg.
A fenti módosításhoz kapcsolódóan az Alaptörvény 29. § (7) bekezdésére tekintettel szükséges az Üjt. sarkalatossági záradékának módosítása is.
A 73. §-hoz és a 74. §-hoz
A javaslat megszünteti azt a korlátozást, hogy aki korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék vagy táncművészeti életjáradék folyósítása mellett szolgálati időt szerez, és a nyugdíjkorhatárt betölti, csak hat hónapon belül kérheti a hivatalból folyósított öregségi nyugdíja ismételt megállapítását.
Emellett a javaslat a joggyakorlatot követve egyértelművé teszi, hogy a korhatár előtti ellátás korkedvezmény jogcímen már 15 év szolgálati időtől igénybe vehető, nem szükséges 20 évet szerezni.
A 75–79. §-hoz
A civil szervezetekre vonatkozó szabályok folyamatos felülvizsgálatával, a gyakorlati tapasztalatok beépítésével, az eljárási szabályok egyszerűsítésével a jogalkotó annak az alkotmányos kötelességének tesz eleget, amely feladatául jelöli ki az egyesülési jog zavartalan gyakorlásának biztosítását, védelmét.
A Nemzeti Együttműködési Alapot (a továbbiakban: NEA), a hazai alapítványok és egyesületek működési támogatásának legjelentősebb forrását érintő módosító javaslatok a támogatási és beszámolási eljárások egyszerűsítését, hatékonyabbá tételét, a szervezetek számára nyújtott szakmai segítségnyújtás minőségi fejlesztését, a határon túli pályázók önálló pályázási feltételeinek könnyítését szolgálják.
A módosítás célja ennek megfelelően:
1. A NEA tekintetében: a NEA keretéből történő támogatások céljainak felülvizsgálata, amelynek eredményeként azok a támogatási igényt benyújtó szervezetek számára egyértelműek és áttekinthetőek lesznek, ehhez kapcsolódóan a támogatandó célok és támogatási eljárás tekintetében rugalmasabb egyedi támogatási kérelmek alapján nyújtott keret növelése, a határon túli pályázók számára az önálló (nem társpályázat keretében történő) pályázási feltételeinek könnyítése, valamint a NEA-ból nyújtott normatív és egyszerűsített támogatások elszámolásának egyszerűsítése a nyilatkozati elv érvényesítésével.
2. A civil közösségi szolgáltató központok feladatellátását érintően: a civil szervezetek számára térítésmentes szakmai támogatást nyújtó civil közösségi szolgáltató központok jelenleg is sokoldalú tevékenységének további bővítése új feladatokkal. A civil szervezetek számára nyújtott képzések, működésük helyi szintű koordinálása kiemelt szerepet kap.
3. A civil szervezetek támogatási rendszere tekintetében: az ún. civil monitoring rendszerhez kapcsolódó rögzítési kötelezettség hangsúlyozása az ellenőrzés lehetőségének beépítésével, amellyel megteremthető a civil szervezetek támogatásának pontos, nyomon követhető rendszere.
A módosítást így szükségessé teszi, hogy 2020. július 1-jétől változott meg a civil központ hálózat (régebben civil információs centrumok) elnevezése civil közösségi szolgáltató központ névre, amely sokkal jobban kifejezi az általuk végzett tevékenységet, hiszen az információ átadáson túl térítésmentesen szolgáltatásokat nyújtanak a civil szektor számára, illetve közösséget teremtenek, helyi közösségeket építenek. Ellátandó feladataik a civil szervezeti igények szerint folyamatosan bővülnek, a kiemelten fontos, állandósult feladatkörök megjelenítése indokolt.
A monitoring rendszer az államháztartás központi alrendszeréből a civil szervezetek részére nyújtott költségvetési támogatások szakmai összehangolása, az azonos projektcélok párhuzamos finanszírozásának kiszűrése érdekében működik. A Magyar Államkincstár a Kincstári Monitoring Rendszerbe érkezett támogatási döntéseket és a támogatások alapvető adatait küldi meg. Ezen alapvető adatok alapján történik a civil szektor támogatási rendszerét érintő folyamatok nyomon követése, valamint a civil szervezeteknek nyújtott támogatási programok és támogatások szakmai összehangolása, az azonos projektcélok párhuzamos finanszírozásának kiszűrése. A rögzítési kötelezettség minden esetben a fejezetet irányító szerv, az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter, illetve a költségvetési előirányzat kezelője számára került megállapításra, a rögzítési fegyelem betartása ellenőrzéssel ösztönözhető.
A határon túli civil szervezetek önállóan is lehetnek a NEA támogatások kedvezményezettjei. Ennek jelenlegi feltétele az, hogy egy alkalommal már társpályázóként eredményesen vettek részt a pályázati eljárásban. Az eredményességi feltétel kivételével több határon túli civil szervezet kap lehetőséget, hogy önállóan nyújthasson be támogatási igényt.
A módosítás a civil monitoring rendszer kivételi körébe tartozó uniós támogatások körét érintően általánosabb fogalmat vezet be az egyértelmű szabályozás érdekében, másrészt a támogatások igénylésének módjára határoz meg a jelenlegitől eltérő arányokat a rugalmasabb, hatékonyabb forrásbiztosítás céljából.
A hatályát vesztő rendelkezések a NEA terhére történő kiadások tekintetében szükséges a célok felülvizsgálata miatt szükségesek, ugyanis a szakmai programok tartalmazzák mindazokat a tevékenységeket, amelyeket a törvény felsorol. A módosítással a támogatási célok egyértelműek és áttekinthetőek lesznek.
A 80. §-hoz
A javaslat az országos nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek az illetmény, illetve tiszteletdíj maximális összegét módosítja, ami nem jelenti az illetmény, illetve tiszteletdíjak összegének automatikus, tényleges emelését.
A módosítás alapján a törvény kiegészül egy olyan rendelkezéssel, ami alapján, ha az országos önkormányzatnak költségvetési támogatási, illetve európai uniós forrásból visszafizetésre vonatkozó kötelezettsége áll fenn, a visszafizetési kötelezettség fennállásának időtartama alatt – az illetmény, illetve a tiszteletdíj összege nem lehet magasabb közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap
a) az elnök esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap nyolcszorosánál,
b) az elnökhelyettes esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,
c) a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap ötszörösénél,
d) a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap háromszorosánál,
e) a képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap kétszeresénél.
A nemzetiségi önkormányzatok illetményével összefüggő szabályozáshoz kapcsolódó átmeneti rendelkezés, ami szerint a rendelkezést annak a hatálybalépését megelőzően keletkezett, de a rendelkezés hatálybalépésekor fennálló visszafizetési kötelezettség esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy a közgyűlésnek 30 napon belül döntést kell hozni az illetmény és megbízási díj csökkentéséről. A 30 napos határidő lejártát követően jogosulatlanul felvett illetmény és tiszteletdíj összegét az igénybevevő köteles visszafizetni az országos nemzetiségi önkormányzat részére.
A 82. §-hoz
A javaslat a kormánymegbízott elnevezését – a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében – főispánra módosítja.
A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.
Az európai országok esetében is számos példát találunk korábbi korokba visszanyúló kifejezések modern kori használatára. Az angolszász országokban több helyen a mai napig is használják a helyi önkormányzatok választott vezetőire az Alderman (a londoni City, Dél-Afrika, Kanada egyes kisebb települései) kifejezést, ami városatyát jelent és egy szép, régies, a hivatás szakralitását megragadó szinonimája a bürokratikusabb hangzású és érzelmű polgármester szónak.
Hasonló példa, hogy Hollandiában a területi közigazgatásban végrehajtó pozíciót betöltőket nem tanácsosnak, hanem Wethoudernek, magyarra fordítva jogtartónak (jogbírónak) hívják.
A 83. §-hoz
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) szabályozása szerint az adósságot keletkeztető ügyletek köré tartozik az Szt. 3. § (8) bekezdése 13. pontja szerinti pénzügyi lízing. Ugyanakkor a pénzügyi lízing fogalma azt Szt.-n kívül más jogszabályokban (így például a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:409. §-ában) is megjelenik, némiképp eltérő szabályozással. A pénzügyi lízing tehát egyrészt a magánjogi elvek mentén szerződéstípusként, másrészt a közjogi- pénzügyi jogi elvek mentén pénzügyi szolgáltatási tevékenységként is meghatározott, amely két fogalom csak részben fedi egymást. Tekintettel arra, hogy az eredeti jogalkotói szándék arra irányult, hogy valamennyi pénzügyi lízing adósságot keletkeztető ügyletnek minősüljön, ennek érdekében a javaslat elhagyja a Gst. Szt.-re vonatkozó, szűkítő jellegű hivatkozását.
A 84. §-hoz
A javaslat kiegészíti a költségvetési támogatás fogalma alóli kivételek körét. Egyrészt – a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) által tudományos kutatás folytatása céljából pályázati úton nyújtott ösztöndíjakkal, annak érdekében, hogy az MTA által pályázat keretében nyújtott ösztöndíjak esetében a pályázati kiírás szerinti feltételeknek való megfelelés nyújtson biztosítékot a támogatás célhoz között felhasználásához, ne az ösztöndíjas tételes elszámolása. Másrészt a jogszabály alapján, az abban meghatározott feltételek szerint nyújtott kamat- és díjtámogatással, mivel az egyedi vagy pályázatos rendszerre kialakított költségvetési támogatások szabályai nem illeszthetők a normatív jellegű kamat- és díjtámogatások rendszerébe.
A 85. §-hoz
A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a Kormány irányítása alá tartozó, 100 főt el nem érő éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező költségvetési szerv gazdasági szervezeti feladatait, a Kormány irányítása alatt álló, más irányító szerv irányítása alatt álló önálló gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv is elláthassa, az irányító szervek ilyen irányú megállapodása alapján.
A 86. §-hoz
A javaslat a központi költségvetés szerkezetére és tartalmára vonatkozó rendelkezéseit módosítja annak érdekében, hogy a kormányzati struktúraváltás miatt a sporttal összefüggő előirányzatok a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetébe megfelelően beintegrálhatóak legyenek.
A 87. §-hoz
A javaslat megszünteti államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó alanyok esetében az elemi költségvetést, úgy hogy annak eredeti előirányzat adatai a tárgyév március 16-a helyett tárgyév során először teljesítendő időközi költségvetés adatszolgáltatásban jelenjenek meg tárgyév április 20-áig. A módosítás az adminisztrációs teher csökkenését jelenti az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó alanyok estében, az adatfelhasználók számára azonban nem jelent hátrányt az egy hónappal későbbi adatközlés. A javasolt módosítás a Magyar Államkincstár adatátadási feladatait nem érinti, nem akadályozza.
2023. január 1-jétől már nem csak a benyújtás időpontjában, az adatszolgáltatást fogadó rendszerben, hanem a központi alrendszer egyes szektorai estén elvárt forrásmegbontás miatt szerkezetében is eltérne egymástól az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerének alanyai által készítendő és benyújtandó elemi költségvetés, így ez a módosítás önmagában már nem jelenti a két alrendszer közötti egységes adatszolgáltatási kötelezettség megbontását.
A 88. §-hoz
A javaslat a kiegyensúlyozott és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvének érvényesülése érdekében és a költségvetési hiánycélra is tekintettel visszaállítja az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyását a fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításokra vonatkozóan.
A 89. §-hoz
A módosítás a Kormány irányítás és felügyelete alatt álló központi költségvetési szerv és testület, valamint a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv esetében lehetővé teszi, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyedi, a költségvetés végrehajtását, a gazdálkodás általános szabályait érintő feladat ellenőrzésére is megbízzon költségvetési felügyelőt, az érintett szerv, testület vezetőjével folytatott előzetes egyeztetést követően.
A 90. §-hoz
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerinti, a felhasználásra jogosultat megillető kép- és hangfelvétel, szerzői jogi védelem alá eső termék felhasználási jogának átadása vonatkozó felhasználási szerződés szabad, térítésmentes felhasználási jogot biztosít.
A 91. §-hoz
A javaslat központi költségvetésről szóló törvényjavaslat esetén már meglévő – a törvényjavaslat Országgyűlés részére történő benyújtására irányuló határidőre vonatkozó – külön szabályt határoz meg a zárszámadásról szóló törvényjavaslat esetében is a választási évekre vonatkozóan, figyelemmel az eseteges kormányzati struktúra-változásokra.
A 92. §-hoz
A javaslat visszaállítja az állami kezességekre és állami viszontgaranciákra vonatkozó eljárási szabályokat. A javaslat rögzíti, hogy a költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség, kiállítási garancia, kiállítási viszontgarancia, valamint az állam nevében egyedileg meghatározott szerződéses állami viszontgarancia során a Magyar Államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli és ezen jogügyletekből eredő kifizetési kötelezettségeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal teljesíti.
A javaslat rögzíti továbbá, hogy a költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség, kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia, valamint állami viszontgarancia mértékét, annak felső határát az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben állapítja meg.
A 93. §-hoz
A javaslat helyi önkormányzatok adatszolgáltatására vonatkozó rendelkezést módosítja figyelemmel arra, központi költségvetésből kapott támogatásokat a helyi önkormányzatok az általuk irányított költségvetési szervek és azon társulások útján használják fel, aminek a helyi önkormányzat a székhelye (társulási körzet), ezért az adatszolgáltatási kötelezettséget akkor lehet a helyi önkormányzat tekintetében teljesítettnek venni, ha a társulási körzetébe tartozó valamennyi alany teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségét.
A 94. §-hoz
A módosítási javaslat egyértelműsíti, hogy a Kormány – a honvédelmi miniszter által vezetett minisztérium fejezetébe tartózó, csak a honvédelemmel összefüggő feladatokat ellátó költségvetési szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok körében – arra kap felhatalmazást, hogy rendeletében, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet szabályaiban foglalt általános gazdálkodási, számviteli szabályoktól eltérő speciális rendelkezéseket állapítson meg.
A 95. §-hoz
A javaslat szerint átmeneti szabály rendelkezik arról, hogy a központi költségvetés szerkezetére és tartalmára vonatkozó új szabályokat első alkalommal a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének szerkezete tekintetében kell alkalmazni.
Emellett a javaslat szintén átmeneti szabályként rögzíti azt is, hogy a zárszámadásra a vonatkozó új szabályt első alkalommal a 2021. évről készülő zárszámadásról szóló törvényjavaslat esetében kell alkalmazni.
A 96. §-hoz
Az Alaptörvény tízedik módosítása az orosz–ukrán háborúra tekintettel kibővítette a veszélyhelyzet kihirdethetőségének lehetőségét. Az Alaptörvény kilencedik módosítására tekintettel, amely 2023. július 1. napjától az Alaptörvény 51. cikkében helyezi el a veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezéseket, a javaslat az Alaptörvény jelenlegi 53. cikke helyett az 51. cikkére való hivatkozással teszi lehetővé a Kormány, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester átmeneti intézkedéseinek körét, annak érdekében, hogy a humanitárius katasztrófa kezeléséhez és az átrendeződő, nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez biztosítani tudják a hatékony és gyors megoldásokat.
Emellett a javaslat a kormánymegbízott elnevezését – a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében – főispánra módosítja.
A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.
Az európai országok esetében is számos példát találunk korábbi korokba visszanyúló kifejezések modern kori használatára. Az angolszász országokban több helyen a mai napig is használják a helyi önkormányzatok választott vezetőire az Alderman (a londoni City, Dél-Afrika, Kanada egyes kisebb települései) kifejezést, ami városatyát jelent és egy szép, régies, a hivatás szakralitását megragadó szinonimája a bürokratikusabb hangzású és érzelmű polgármester szónak.
Hasonló példa, hogy Hollandiában a területi közigazgatásban végrehajtó pozíciót betöltőket nem tanácsosnak, hanem Wethoudernek, magyarra fordítva jogtartónak (jogbírónak) hívják.
A 97. §-hoz
A Miniszterelnöki Kormányiroda 2022. május 24-én a Miniszterelnöki Kabinetirodába történő beolvadással megszűnt. Erre tekintettel a javaslat hatályon kívül helyezi az Áht. azon rendelkezését, ami szerint a Miniszterelnöki Kormányiroda alapító okiratát és annak módosítását a miniszterelnök adja ki.
A javaslat a központi költségvetés fejezetrendjével való összhang megteremtése érdekében hatályon kívül helyezi az Áht.-nak a Gazdaság-újraindítási Alap fejezetre vonatkozó rendelkezéseit.
A 98–112. §-hoz
A rendelkezés az összekapcsolt személyszállítási közszolgáltatás fogalmának pontosítására tesz javaslatot. Emellett a javaslat a folyamatban lévő és megvalósult vasúti fejlesztések (H5/H6/H7 HÉV stb.) szolgáltatási meghatározása érdekében – összhangban a 1370/2007/EK rendelet fogalomrendszerével – bevezeti az „egyéb kötöttpályás közlekedési mód” fogalmát.
A rendelkezés rögzíti, hogy az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott összevont jelentést az ellátásért felelős a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő év október 31. napjáig készíti el, amely jelentéseket szerződéseket az országos közlekedésszervező a honlapján közzétesz.
A javaslat szerint, ha egy településen a helyi közlekedés további fenntartása bármely okból ellehetetlenül, a lakossági, valamint a gazdasági szereplők mobilitási igényei kielégítésének fenntartása érdekében – az önkormányzat kezdeményezésére, és kifejezett kérésére – lehetőség nyíljon arra, hogy a közlekedésért felelős miniszter megbízásából az szerződések országos közlekedésszervező legfeljebb 2 évre, vagy az ellehetetlenülési ok megszűnéséig „végső menedékes” szolgáltatót jelöljön a helyi személyszállítási szolgáltatás ellátásra a 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (5) bekezdésében biztosított jogalap alapján. Fontos hangsúlyozni, hogy a „végső menedékes” szolgáltató kijelölésének lehetősége nem csorbítja vagy korlátozza az önkormányzatok helyi közügyekkel kapcsolatos hatásköreit, illetve nem célja, hogy a kormányzat elvonja a helyi közlekedési szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat a települési önkormányzatoktól. Az új intézmény bevezetésének indoka, hogy mozgásteret biztosítson arra, hogy amennyiben az önkormányzat helyi személyszállítási közszolgáltatások ellátására vonatkozó lehetőségei beszűkülnek, nyíljon meg egy olyan eljárásrend lehetősége, amelyben az önkormányzatok átmenetileg (legfeljebb 2 évre) kormányzati – pénzügyi és igazgatásszervezési – segítséget vehetnek igénybe a lakosság helyi személyszállítási közszolgáltatásokkal történő ellátásával összefüggő feladataik megszervezéséhez.
A módosítás megteremti a komp- és révközlekedés szolgáltatások elővárosi vagy regionális szolgáltatásként történő megrendelésének törvényi feltételeit.
A rendelkezés a helyi közlekedésszervező intézményének változatlanul hagyása mellett országos hatáskörű közlekedésszervezővé jelöli az országos közlekedésszervezőt, meghatározva az országos közlekedésszervező feladatait, működésével, működésének felügyeletével, valamint a finanszírozásával kapcsolatos szabályokat.
A módosítás alapján az országos közlekedésszervező hatáskörébe kerül:
– közlekedésfejlesztési, hálózatfejlesztési koncepciók készítése, döntéselőkészítő anyagok készítése,
– az országos, elővárosi és regionális személyszállítás közszolgáltatások megrendelése, a közszolgáltatási szerződések odaítélése, megkötése a miniszter nevében,
– közszolgáltató kiválasztása, tendereztetés lebonyolítása,
– a vasúti pályaműködtetés megrendelése, a pályaműködtetési szerződések megkötése a miniszter nevében,
– utasforgalmi igények felmérése, elemzése, forgalmi modellezés,
– az állami költségvetés tervezése során a bevételekkel nem fedezett indokolt költségek ellentételezéséhez szükséges források mértékére javaslattétel,
– a közszolgáltatók számára a bevétellel nem fedezett indokolt költségeinek ellentételezése,
– a VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság által ellátott vasúti pályakapacitás elosztás,
– az országos vasúti és autóbuszos menetrendek koncepcionális és járatszintű tervezése (jármű- és személyzeti vezénylés a közlekedési szolgáltatóknál marad),
– a közlekedési bevételek beszedése, ellenőrzése, a szociálpolitikai menetdíj-támogatás igénylése, ezzel egységes tarifarendszer, jegy- és bérletrendszer; valamint értékesítési rendszer kialakítása,
– értékesítési rendszer működtetése, jegy- és utazási kártyakibocsátás, mobil alapú értékesítési rendszer működtetése,
– személyszállítás megrendelői feladataihoz kapcsolódó eszközök üzemeltetése, fejlesztése, kiemelten a HKIR egyedüli és teljeskörű üzemeltetése (utastájékoztatás, utazástervező, elektronikus jegy- és bérletrendszer, jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszerek, központi funkciók stb.),
– az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások egységes utastájékoztatás, arculat és haváriakezelés kialakítása,
– a közszolgáltatási szerződésekben szereplő teljesítmények és szolgáltatási színvonal teljesülésének ellenőrzése.
Szintén az országos közlekedésszervezőhöz kerülnek a hazai és uniós forrásból megvalósuló, folyamatban lévő elektronikus jegyrendszer és utastájékoztató rendszer fejlesztési projektek. Az országos közlekedésszervező nem végez jogalkotási tevékenységet.
Az országos közlekedésszervező működésének finanszírozását, valamint a gazdálkodási felügyeletével, bevételeinek és indokolt költségeinek elszámolásával összefüggő részletes szabályai a miniszter és az országos közlekedésszervező közötti közfeladatellátási szerződésben kerülnek szabályozásra. A közfeladatellátási szerződés – éves gördülőtervezéssel történő felülvizsgálat mellett – legalább 3 éves kötelezettségvállalásként, keret jelleggel tartalmazza az országos közlekedésszervező által biztosítandó személyszállítási közszolgáltatások, valamint pályaműködtetési szolgáltatások alapvető kereteit.
A rendelkezés – összhangban a 1370/2007/EK rendelettel, valamint a 2014/25/EU irányelvvel – pontosítja a szolgáltatási jogviszonyú közszolgáltatási szerződések odaítélésének szabályait.
A módosítás szerint az országos, elővárosi, regionális és helyi személyszállítási közszolgáltatásokban működő, illetve kialakításra kerülő elektronikus jegyrendszer, utastájékoztatási rendszer, valamint elektronikus forgalomtervező és irányítási rendszerek országos átjárhatóságát, az egységes működési tartalmának biztosítását, valamint a személyszállítási közszolgáltatások megrendelését támogató funkciókat a Központi Rendszer biztosítja.
Az egységes elektronikus jegyrendszer kialakítása érdekében a rendelkezés az országos közlekedésszervezőt jelöli ki az Központi Rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokra.
A módosítás a közlekedési szektorra vonatkozó ágazati eltérésként lehetővé teszi, hogy az utazóközönség számára nyitva álló helyiségben vagy épületben talált dolog értékesítése helyett – amennyiben az értékesítés a közszolgáltatási ellentételezés mértékét növelné – a közlekedési szolgáltató vagy a közlekedésszervező a talált dolgot jótékony célra adományozhatja.
Ennek indoka, hogy a közösségi közlekedésben megjelenő nagyszámú, kisértékű vagy értéktelen talált tárgy (kesztyűk, sapkák, tollak, esernyők stb.) értékesítése számos esetben nem, vagy csak jelentős pénzügyi veszteségek mellett lehetséges.
A rendelkezés az országos közlekedésszervező kormányzati felügyeletére, valamint a „végső menedékes helyi személyszállítási közszolgáltató kijelölésére” vonatkozó miniszteri rendeletek megalkotásához szükséges törvényi felhatalmazást termeti meg.
A 114–117. §-hoz
A javaslat a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Kamarai tv.) a kamarai tagság keletkezésére vonatkozó rendelkezéseket pontosítja.
A módosítás megszünteti a kamarai tagdíj törvényi felső korlátját, valamint a tag gazdasági súlyára tekintettel történő tagdíj mérték sávos meghatározását.
A módosítás kiegészíti a Nemzeti Agrárkamara feladatait.
A javaslat alapján a Kamarai tv. 2. melléklete az 1. mellékletében felsorolt, NAK tagság keletkezése szempontjából releváns önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) kódokkal való összhang megteremtése érdekében módosul.
A 118. §-hoz
A javaslat szerint a kisvállalati adóalany az interkvartilist és a kiigazítási pontot meghatározó rendelkezéseket első alkalommal a 2022. adóévére alkalmazza.
A 119. §-hoz
A javaslat szerint a kisvállalati adóalany a szokásos piaci ár elvének alkalmazása során köteles figyelembe venni az intervartilis tartományt és a kiigazítási pont meghatározását.
A 120. §-hoz
Az egyszerűsített vállalkozói adó jogrendből történt kivezetése miatt feleslegessé vált alcím és rendelkezés törlése.
A 121. §-hoz
A fogalom pontosítása az önkéntesen létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, valamint visszaváltási díjas rendszerektől való elhatárolást szolgálja azáltal, hogy egyértelműen jelzi, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe az állam által a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe vont, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszerbe vont termékek, illetve azok hulladékai tartoznak.
A 122. §-hoz
A rendelkezés pontosítása a kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó részletszabályok megalkotásával összefüggésben szükséges.
A kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó európai uniós kötelező műszaki notifikációs eljárás időigénye, a rendszer szereplőinek a rendszer indulásához szükséges megfelelő felkészülési idő biztosítása miatt a hatálybalépés 2024. január 1-jére történő kitolása vált indokolttá.
A 123. §-hoz
A módosítás célja a 2. § 38a. pontjában szereplő fogalom-meghatározással összhangban annak egyértelmű rögzítése, hogy a kormányrendeletben meghatározott termék és annak hulladéka vonatkozásában nincs lehetőség közvetítő szervezet létrehozására, mivel ezek esetén az 53/A. § (4) bekezdése alapján a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatait a koncessziós társaság látja el.
A 124. §-hoz
A módosítás célja a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályozás kiegészítése, és a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség egyértelmű meghatározása.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének fedezetéül szolgáló, a gyártók által fizetendő díj a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó európai uniós, a hulladékról szóló törvényben már szereplő minimumkövetelményeken és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért járó díjakra vonatkozó, a hulladékról szóló törvény rendelkezéseken alapszik.
A 125. §-hoz
A módosítás célja a fizetési kötelezettséghez kapcsolódó határidők meghatározása mellett a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységért járó díjak meghatározásának módjához hasonló szabályozás kialakítása, és ezáltal a hulladékról szóló törvényen belüli egységesítése.
A 126. §-hoz
A megfelelőségi véleményezési eljárás során a Hivatal az európai uniós célszámok elérésének való megfelelést vizsgálja. Az európai uniós célszámokat a 92. § állapítja meg, amelyek a települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott, valamint a hulladéklerakóban lerakásra kerülő mennyiségére fogalmaz meg előírásokat. Erre tekintettel a közszolgáltatói alvállalkozók esetében kizárólag a hulladék átvételére, gyűjtésére vagy előkezelésére irányuló tevékenységet végzők esetében indokolt a megfelelőségi vélemény megszerzésére irányuló kötelezettség előírása. Továbbá a módosítás koherenciát teremtene a 32/A. § (2) és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 3/C. § (1) bekezdése között.
A (2) bekezdés módosításához kapcsolódóan a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 77. §-a szerint szöveg figyelembevételével készült a javaslat.
A (3) bekezdés módosításához. A kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó európai uniós kötelező műszaki notifikációs eljárás időigénye, a rendszer szereplőinek a rendszer indulásához szükséges megfelelő felkészülési idő biztosítása miatt a hatálybalépés 2024. január 1-re történő kitolása vált indokolttá.
A rendelkezés pontosítása a kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó részletszabályok megalkotásával összefüggésben szükséges.
A módosítás célja továbbá a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályozás kiegészítése, és a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetéséhez kapcsolódó csatlakozási díj és szolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség egyértelmű meghatározása.
A visszaváltási rendszer fedezetéül szolgáló, a gyártók által fizetendő díjak a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó európai uniós, a Ht-ban már szereplő minimumkövetelményeken és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért járó díjakra vonatkozó Ht. rendelkezéseken alapulnak.
A 127. §-hoz
A Hivatal a koncesszor, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozók indokolt költsége (a továbbiakban: indokolt költség) meghatározására vonatkozó feladatköre és az attól különállóként meghatározott, a miniszter részére teendő díjjavaslattételi feladatköre jelentős mértékben összefügg egymással. Ugyanis a díjnak a költségeket kell fedezni, tehát, kvázi ugyanannak a dolognak a két oldaláról van szó. Ebből fakadóan az indokolt költség legmagasabb mértékének a Hivatal elnöke rendeletében történő meghatározására vonatkozó feladatköre szorosan összekapcsolódik a miniszter hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért szedhető közszolgáltatási díj és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak miniszteri rendeletben történő megállapítására vonatkozó jogkörével. Fentiek miatt pontosításra kerül, hogy a Hivatal az indokolt költséget a miniszter felé fennálló díjjavaslat-tételi jogköre gyakorlása során, annak érdekében határozza meg.
A 47/A. § (1) bekezdése alapján a Hivatal nem tud adatot kérni valamennyi a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel kapcsolatos díj megállapításával érintett gazdasági szereplőtől. A 47/A. § (1) bekezdése értelmében a Hivatal a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjakra javaslatot tesz a miniszter részére. A Hivatalnak a díjjavaslat tételéhez a 47/A. § (4a) bekezdésében adatszolgáltatásra kötelezetteken kívül a környezetvédelmi termékdíj, valamint a visszaváltási és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő díjak megfizetésére kötelezettektől és a kötelezetteket nyilvántartó hatóságoktól (pl.: a csomagolási hulladék esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy a roncsautók esetében a Hulladékgazdálkodási Hatóság) is adatszolgáltatásra van szüksége az indokolt költség meghatározására, ami a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel kapcsolatos díjra vonatkozó javaslattétel alapja.
A 128. §-hoz
A gördülő fejlesztési rendszerterv jóváhagyása, felülvizsgálata, és a jóváhagyott terv végrehajtása ellenőrzésének feladata egyaránt olyan hangsúlyos elem, amelyet garanciális jelleggel kormányrendeletben kell részletesen szabályozni, melynek biztosítása érdekében a törvény kismértékű pontosítása szükséges.
A 129. §-hoz
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésével kapcsolatban szükséges nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség és az így keletkezett adatok érintettek általi adatkezelésére vonatkozó jogosultság törvényi szinten történő meghatározása szükséges.
A 130. §-hoz
A gördülő fejlesztési rendszerterv kormányrendeleti szintű szabályainak megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezést a 2023. július 1-jei ágazati modellváltás megfelelő előkészítése miatt mielőbb indokolt hatályba léptetni. A gördülő fejlesztési rendszerterv jóváhagyása, felülvizsgálata, és a jóváhagyott terv végrehajtása ellenőrzésének feladata egyaránt olyan hangsúlyos elem, amelyet garanciális jelleggel kormányrendeletben kell részletesen szabályozni.
A miniszteri felhatalmazó rendelkezés korábbi hatályba lépését biztosító módosítás, összhangban a kormányrendeleti szintű felhatalmazó rendelkezés megállapításával, továbbá felhatalmazás biztosítása a miniszter részére a 30/C. § (2) bekezdése szerinti rendelet megalkotására.
A 47/A. § (1) bekezdés módosításához, valamint az 53/N. § (4) bekezdés hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódó módosítás szükségszerűen maga után vonja a Hivatal elnöke számára biztosított felhatalmazó rendelkezés módosításának szükségességét.
A kompenzációhoz kapcsolódó jogalkotás 2023. július 1-jére történő lefolytatása érdekében indokolt a felhatalmazó rendelkezés hatályba lépésének előre hozatala.
A 131. §-hoz
Átmeneti szabály a 47/A. § szerinti díjjavaslat elkészítésére.
A 132. §-hoz
A 2. § (1) bekezdés 26b. pont módosításához: a módosítás célja a fogalom pontosítása a koncessziós társaság 53/A. § (4) bekezdése szerinti kizárólagos jogkörére, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó részletszabályok megalkotására tekintettel.
A 2. § (1) bekezdés 38a. pont módosításához: a módosítás célja a fogalom pontosítása a koncessziós társaság 53/A. § (4) bekezdése szerinti kizárólagos jogkörére, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó részletszabályok megalkotására tekintettel. A definíció egyértelműsíti, hogy a koncessziós társaság – mint a kormányrendeletben meghatározott termékekre vonatkozóan a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet – nem minősül e pont szerinti közvetítő szervezetnek.
A 30/A. § (5) bekezdés módosításához: a rendelkezés pontosítása a kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó részletszabályok megalkotásával összefüggésben szükséges.
A 47/A. § módosításához: a díj megállapítására a határidő megállapítása indokolt, a jogszabályt a tárgyévet megelőzően ki kell hirdetni, továbbá a díj mértékére vonatkozó rendelkezés és a hatályba lépés között 30 napot kell biztosítani.
Az 53/K. § módosításához: a Hivatal szakmai véleményének megkérése az esetleges szakmai, intézményi félreértések elkerülését szolgálja. A határidő meghosszabbítása a véleményezés miatt indokolt.
Az 53/N. § módosításához: az indokolt költségek és a díjak szoros tartalmi összefüggése miatt indokolt módosítás, mely egyben érinti a (2) bekezdés szerinti módszertani útmutató tárgyát is. Összhangban a 92/K. § (6) bekezdés módosításával, a jogalkotással kapcsolatban megállapított határidők pontosítása.
A 73. § módosításához: A korábbi jogalkotási tervekkel egyezően szükség van kormányrendeleti szabályozási szintre is, azonban a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelv 28–29. cikkei alapján a kötelezően elkészítendő tagállami dokumentumoknak tartalmazniuk kell olyan értékelő elemző részeket is amelyek nem rendelkeznek normatív tartalommal. Az irányelvi követelmények miatt a dokumentumok egy egységként történő megjelenítése követelmény, ezért indokolt a határozati döntés és a rendeleti szabályozás együttes fenntartása.
A 88. § (1) bekezdés módosításához: 2023. július 1-től a helyi önkormányzati rendeleti szintű felhatalmazás helyett célszerű a kormányrendeleti szintű felhatalmazás biztosítása, mivel számos olyan élethelyzet van, pl. közszolgáltatás szüneteltetésének kérdése, melyet indokolt és szükséges egységesen szabályozni.
A 88. § (3a) bekezdés módosításához: az 53/N. § (1) bekezdés módosításával teremti meg az összhangot a felhatalmazó rendelkezés pontosítása.
A 92/K. § módosításához: a határidő módosítás igazodik a kapcsolódó egyéb módosító rendelkezésekhez.
A 133. §-hoz
Az 53/N. § (4) bekezdés módosításához: A legmagasabb kifejezés hatályon kívül helyezése az 53/N. § (4) bekezdés és a 88. § (3a) bekezdés c) pont közötti összhang megteremtését szolgálja.
A 92/K. § (5) bekezdés módosításához: A törvény az évenkénti jogalkotást nem követeli meg, ezért indokolt a féléves időszak törlése.
A 134. §-hoz
A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 46. §-a értelmében a hegyközségi szervezetek főszabály szerint nem végezhetnek gazdálkodó tevékenységet. A jelenleg hatályos törvény ez alól kivételként kizárólag a közösségi borpromóciót nevezi meg.
A termelői integrációs szervezetekről szóló 24/2020. (VI. 22.) AM rendelet 2020-ban egy új termelői együttműködési formát vezetett be, a termelői integrációs szervezetet (TISZ). A TISZ-ekkel kapcsolatban visszatérő szőlőtermelői kritika, hogy ugyan a jogintézmény alkalmazása javítana a helyzetükön, nehezen tudnának létrehozni új szőlőtermelői szervezeteket. Ezért indokolt a szőlőtermelők már létező érdekvédelmi szervezetei, a hegyközségi szervezetek számára lehetővé tenni ezt a tevékenységet. A javasolt módosítás annak a lehetőségét teremti meg, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszter a miniszteri rendeletben meghatározott eljárásrend alapján, az érintett szervezet kérelmére TISZ-ként ismerhessen el hegyközségi szervezeteket. A módosítás tehát lehetőséget ad a hegyközségi szervezetek részére, miközben nem állapít meg számukra új feladatot.
A 135. §-hoz
A módosítással elérni kívánt cél, hogy a Nemzeti Választási Iroda elnökének díjazására vonatkozó szabályok korreláljanak a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság elnökének díjazására irányadó szabályokkal.
A 136. §-hoz
A választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására maximálisan fordítható összegbe az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés f) pontja szerinti állami vagyon nem tartozik bele.
A 137. §-hoz és a 142. §-hoz
A §-ok a szociális temetés jogintézményének hatálybalépési időpontjával kapcsolatos jogtechnikai pontosításokat tartalmaznak.
A 138. §-hoz
A miniszterelnök és a köztársasági elnök Magyarország legfontosabb és legismertebb közjogi méltósága közé tartozik, akik számos rendezvényen, helyszínen (ideértve a közönség számára nyitva álló helyet is) jelennek meg, ahol képmás és hangfelvétel készül, a róluk készült felvételeken pedig számos más személy látható velük egyidejűleg. Ennek tudatában mindenki szabadon eldöntheti, hogy a rendezvényen, eseményen részt vesz-e, illetve hogy a közönség számára nyitva álló helyen kíván-e a miniszterelnökkel vagy köztársasági elnökkel egy felvételen szerepelni. A módosítás a korábbi szabályozás alapjogi logikáját differenciálja. A módosító javaslat – amely értelemszerűen a tömegfelvétel esetét nem érinti – egy vélelmet állít fel azzal, a miniszterelnök és a köztársasági elnök személyvédelemmel történő közszereplését nyilvános közéleti szereplésnek tekinti. Ez alól – értelemszerűen – kivétel a Ptk. 2:44. § (3) bekezdésében szabályozott magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat, mivel a javaslat nem kívánja gyengíteni a miniszterelnök és a köztársasági elnök magánélethez való jogát. Ha ezen közjogi méltóságokkal közösen eltöltött rendezvényen kép- vagy hangfelvétel készül, akkor a jogalkotó önmagában a rendezvényen, eseményen való részvétel, illetve a közönség számára nyitva álló helyen megjelenés miatt vélelmezi a jövőben a hozzájárulást, és az érintett – alapjogainak minél teljesebb védelme érdekében – kérheti a felvételen történő felismerhetetlenné tételét, amelyre külön rendelkezés hiányában a Ptk. általános elévülési szabályai vonatkoznak.
A 139–141. §-hoz
Technikai módosítás, amelynek nyomán a jogi személy ügyfél vonatkozásában az elektronikus eljárás, míg ha ennek feltételei hiányoznak, valamint a természetes személynek minősülő ügyfél vonatkozásában a hagyományos postai út kerül alkalmazásra.
Tekintettel arra, hogy az ingatlanokra vonatkozó releváns adatokkal az Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) rendelkezik, továbbá a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésére az NFK jogerős határozata alapján külön hatósági eljárásban kerül sor, célszerű és indokolt, hogy a visszajegyezhetőség, a kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció mértékének megállapítására irányuló peres eljárásban a magyar állam képviseletét az alapadatokkal rendelkező NFK lássa el törvényi kijelölés alapján.
Emellett a jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
A 143. §-hoz
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényt módosító törvény kihirdetését követő 31. naptól járulékkötelezettség terheli a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyét, beleértve a fióktelepét is. A telephely meghatározása a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.). szerint történik.
A 144. §-hoz
A telephely járulékkötelezettségének bevezetésével összefüggő, koherenciát szolgáló módosítás.
A 145. §-hoz
Az innovációs járulék hatálya alá kerülő telephely a 2022. adóévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Járulékelőleg a 2022. adóévre a járulékalanyiság napjaira arányosan számított, várható fizetendő összeg. A 2023. adóév első két negyedévére is kell járulékelőleget fizetni, a negyedéves összeg a 2022-re várható fizetendő járulék egynegyede.
A járulék alá adóévük közben bekerülő telephelynek a 2022. évi járulékkötelezettségét a teljes évi járulékkötelezettségnek a járulékköteles napokkal arányosan számított összegében vagy választása szerint a járulékkötelezettség kezdetét megelőző nappal készített (számviteli) zárás alapján számított járulékkötelezettségnek a teljes évi számított járulékkötelezettségből történő levonásával állapítja meg.
A 146. §-hoz
A telephely járulékkötelezettségének bevezetésével összefüggő, koherenciát szolgáló módosítás.
A 147. §-hoz
A telephely járulékkötelezettségének bevezetésével összefüggő, koherenciát szolgáló módosítás.
A 148. §-hoz és 153. §-hoz
A javaslat lehetővé teszi a borászati üzemek által megtermelt saját szőlőből készült bor lepárlása útján adóraktárban előállított borpárlat, brandy borászati üzemben történő értékesítését a végső fogyasztók részére, vendéglátóhely vagy kiskereskedelmi üzlet létrehozása nélkül. A javaslat emellett a palackos erjesztésű pezsgővel is bővíti a termelői borkimérésben forgalmazható termékek körét.
A javaslat továbbá lehetővé teszi, hogy az adóraktárakban előállított és forgalmazható jövedéki termékek kiskereskedelmi üzlet vagy vendéglátóhely létrehozása nélkül, közvetlen értékesítés (kiskereskedelmi tevékenység keretében termék forgalmazása közvetlenül az előállítás helyén) keretében történő kóstoltatása esetén az adóraktári készletcsökkenésről egyszerűsített okmányt lehessen kiállítani.
A 149. §-hoz
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) koherenciáját biztosító módosítás, a tagállamból érkező adózott jövedéki termék adóraktár által történő átvételével ugyanis nem fog beállni adófizetési kötelezettség, hanem a termék az adóraktár adófelfüggesztés alatt álló készletébe kerül, a termék adókockázatát az adóraktár jövedéki biztosítéka fedezi.
A 150. §-hoz
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény 45. § (3) bekezdése és az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 132. §-a közötti koherencia biztosítása érdekében szükséges módosítások.
A 151. §-hoz, a 154–156. §-hoz
A javaslat lehetővé teszi a borászati üzemek által megtermelt saját szőlőből készült bor lepárlása útján adóraktárban előállított borpárlat, brandy borászati üzemben történő értékesítését a végső fogyasztók részére, vendéglátóhely vagy kiskereskedelmi üzlet létrehozása nélkül. A javaslat emellett a palackos erjesztésű pezsgővel is bővíti a termelői borkimérésben forgalmazható termékek körét.
A javaslat továbbá lehetővé teszi, hogy az adóraktárakban előállított és forgalmazható jövedéki termékek kiskereskedelmi üzlet vagy vendéglátóhely létrehozása nélkül, közvetlen értékesítés (kiskereskedelmi tevékenység keretében termék forgalmazása közvetlenül az előállítás helyén) keretében történő kóstoltatása esetén az adóraktári készletcsökkenésről egyszerűsített okmányt lehessen kiállítani.
A 152. §-hoz
A kisüzemi bortermelők regisztrációja kapcsán szükséges pontosítás.
A 157–175. §-hoz
A kulturális diplomácia, valamint a külföldi magyar intézetekért való felelősség kormányzaton belüli változásai okán szükségessé vált a külföldi magyar intézetekre vonatkozó tartós külszolgálattal összefüggő rendelkezések módosítása.
A módosító javaslat rögzíti, hogy a külföldi magyar kulturális intézetek (a továbbiakban: kulturális intézet) feletti szakmai irányítással együtt azok szakmai költségvetési keretének költségvetése kerül a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszterhez, így a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselők jogviszonyának fenntartásához szükséges források a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetében maradnak.
A módosító javaslat a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő helyettesítési jogköre, továbbá az ideiglenes hazarendelése vonatkozásában rögzíti a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter feladat- és hatáskörét.
A módosító javaslat a kulturális diplomatának, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselőnek a kihelyezés megszüntetésére és a hazarendelésre irányuló kérelme esetében rögzíti a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter feladat- és hatáskörét.
A módosító javaslat rögzíti a kulturális intézetigazgatónak a támogatás, adomány, segély, felajánlás és más ellenérték nélküli kötelezettségvállalásával és kifizetés teljesítésével kapcsolatos kötelezettségeit.
A módosító javaslat a kulturális intézet tekintetében az adminisztratív és technikai, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai munkakörök, mint speciális szakértelmet igénylő munkakörök betöltésére vonatkozó rendelkezéseket pontosítja.
A módosítás a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek a hallgatói munkavégzés, illetve a szakmai gyakorlat szabályaitól annyiban rendel eltérést, hogy a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat teljesítésére – ide nem értve a duális képzést – költségvetési szervek mellett a külpolitikáért felelős miniszter alapítói joggyakorlása alatt álló, körülhatárolt számú közalapítványnál hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet.
A 176–185. §-hoz
A javaslat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) személyi állapotot érintő perek szabályainak kiegészítésével e perek további gyorsítását, észszerű időn belül történő befejezését és a kiskorú gyermek érdekeinek hatékonyabb védelmét kívánja előmozdítani. Az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatában megfogalmazott követelményeknek megfelelően a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény az általánosnál rövidebb határidőket állapít meg a személyi állapotot érintő perekre, így a Javaslat előmozdítja e határidők betarthatóságát is. A javaslat továbbá olyan kiegészítéseket is tartalmaz, amelyek a határon átnyúló személyi állapotot érintő perek uniós szabályozására tekintettel a hazai jogalkalmazásban jelentkező problémákra adnak speciális eljárási megoldásokat.
A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy amennyiben az a perhatékonyságot előmozdítja, a bíróság kitűzhesse a perfelvételi tárgyalásokat több, akár egymást követő tárgyalási napra is, amelyre eddig csak az érdemi tárgyalások esetében nyílt lehetőség.
A jogalkalmazói visszajelzések alapján a Javaslat a külföldi elemmel rendelkező jogviták tekintetében áttöri azt az elvet, amely a keresetlevelet keresethalmazat esetén is egységes egésznek tekinti az eljárás megszüntetése szempontjából. Külföldi elemmel rendelkező polgári és családjogi ügyekben előfordul, hogy a magyar bíróság joghatóságát meghatározó jogszabályok alapján a magyar bíróság joghatósága csak a keresethalmazatban álló egyes keresetekre áll fenn, és a joghatóság alperesi perbebocsátkozással sem alapozható meg. Ezekben az ügyekben indokolt biztosítani az eljárás részbeni megszüntetésének lehetőségét, mert a hatályos szabályozás alapján a kereset egységének elvéből kiindulva azokban az esetekben is a teljes eljárás megszüntetésére kerül sor, amikor a bíróság joghatósága egyes keresetek elbírálására fennáll.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága különösen nagy hangsúlyt helyez a személyi állapotot érintő ügyek észszerű időn belül történő elbírálására [Lásd például Mezey kontra Magyarország ügy (7909/05.)] a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jog érvényre juttatása érdekében. A Javaslat a személyi állapotot érintő perek közös szabályainak kiegészítésével tovább kívánja gyorsítani mindazokat a családjogi pereket, ahol a perben a kiskorú gyermekre vonatkozó döntés is születhet, például házassági bontóperben a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásáról, kapcsolattartásról, vagy tartásról. Ennek érdekében a Javaslat lerövidíti a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határidejét harminc napról tizenöt napra.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága különösen nagy hangsúlyt helyez a személyi állapotot érintő ügyek észszerű időn belül történő elbírálására [Lásd például Mezey kontra Magyarország ügy (7909/05.)] a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jog érvényre juttatása érdekében. A Javaslat a személyi állapotot érintő perek közös szabályainak kiegészítésével tovább kívánja gyorsítani mindazokat a családjogi pereket, ahol a perben a kiskorú gyermekre vonatkozó döntés is születhet, például házassági bontóperben a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásáról, kapcsolattartásról, vagy tartásról. Ennek érdekében a Javaslat lerövidíti a perfelvételi és a folytatólagos perfelvételi tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidőt négyről két hónapra.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága különösen nagy hangsúlyt helyez a személyi állapotot érintő ügyek észszerű időn belül történő elbírálására [Lásd például Mezey kontra Magyarország ügy (7909/05.)] a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jog érvényre juttatása érdekében. A Javaslat a személyi állapotot érintő perek közös szabályainak kiegészítésével tovább kívánja gyorsítani mindazokat a családjogi pereket, ahol a perben a kiskorú gyermekre vonatkozó döntés is születhet, például házassági bontóperben a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásáról, kapcsolattartásról, vagy tartásról. Ennek érdekében a Javaslat lerövidíti az érdemi és a folytatólagos érdemi tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidőt négyről két hónapra.
A Javaslat a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott döntés meghozatalára rövid határidőt állapít meg. Az ideiglenes intézkedés jogintézménye hivatott arra, hogy az azonnali jogvédelmet igénylő helyzetekben biztosítsa például a kiskorú gyermek érdekében szükséges döntések lehető legrövidebb időn belül történő meghozatalát. Az ideiglenes intézkedés nem tudja betölteni funkcióját, ha időben nem születik meg a döntés, például a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról vagy a gyermek tartásáról. Ennek biztosítása érdekében a Javaslat a személyi állapotot érintő perekben határidőt állapít meg az ideiglenes intézkedés tárgyában való döntés meghozatalára.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy, ha azt az ügy körülményei lehetővé teszik, a házassági bontóperben is lehetőség van arra, hogy a bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nyomban áttérjen az érdemi tárgyalásra. A bíróságnak kell mérlegelnie minden esetben, hogy a házassági bontóperben a perfelvétel lezárását követően fennállnak-e az érdemi tárgyalásra történő azonnali áttérés feltételei vagy az érdemi tárgyalás időpontját egy későbbi időpontra indokolt kitűzni. Ha például a bíróság úgy ítéli meg, hogy a gyermek véleményének beszerzése szükséges, akár a házastársaknak a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében foglalt kérdésekben megkötött egyezsége előtt vagy akár azt követően is, az érdemi tárgyalás határnapjának kitűzéséről dönt. A bíróságnak, abban a kérdésben, hogy a perfelvétel lezárását követően nyomban áttér-e az érdemi tárgyalására vagy az érdemi tárgyalásra határnapot tűz, elsődlegesen a kiskorú gyermek érdekeire figyelemmel kell határoznia.
A határon átnyúló szülői felelősséget érintő ügyekben alkalmazandó európai uniós rendeletek, a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (15. cikk), a 2022. augusztus 1. után indult eljárások tekintetében pedig a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (12–13. cikk) lehetőséget biztosítanak a joghatóság átadására más tagállam bíróságának. Hasonló rendelkezést tartalmaz az Európai Unión kívüli ügyekben alkalmazandó, a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény (kihirdette a 2005. évi CXL. törvény, a továbbiakban: hágai egyezmény; 8–9. cikk).
A fenti uniós rendeletek és a hágai egyezmény alapján joghatósággal rendelkező bíróság akkor adhatja át joghatóságát egy másik, a gyermekkel szoros kapcsolatban lévő állam bíróságának, ha úgy ítéli meg, hogy az adott esetben a másik állam bírósága alkalmasabb az ügy tárgyalására a gyermek mindenek felett álló érdekére tekintettel. Amennyiben az érintett másik állam bírósága a joghatóságot átveszi, az eredetileg joghatósággal rendelkező bíróság megállapítja joghatóságának hiányát és az előtte folyó eljárást megszünteti.
Jogalkalmazói visszajelzések alapján indokolttá vált az eljárásjogi szabályozás pontosítása elsődlegesen a jogorvoslathoz való jog biztosítása céljából, mert a vonatkozó uniós rendeletek és a hágai egyezmény nem rendezi az eljárás részletszabályait. A másik állam bíróságának joghatóság átvétele iránti megkeresését követően már kizárólag a másik állam bíróságának döntésén múlik, hogy az eljárás Magyarországon folytatható-e: ha a külföldi bíróság a joghatóságot elfogadja, a magyar bíróságnak az eljárást joghatóság hiányában meg kell szüntetnie. Az eljárás ezt követően a másik államban folyik tovább, és ezen utóbb már nem változtathat az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslati eljárásban hozott döntés, így a joghatóság visszavételére már nincs lehetőség. Erre tekintettel a Javaslat alapján, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy kivételes esetben a gyermek érdekében áll a joghatóság átadása, az átadás megengedhetőségéről végzést hoz, amely ellen külön fellebbezésnek van helye. A másik állam bíróságának megkeresésére csak a végzés jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.
A módosítás technikai jellegű, a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet hatályba lépésével függ össze.
A javaslat az e törvény szerinti módosítások folytán a Pp.-ben bekövetkezett változásokra tekintettel a normaszöveg koherenciájának megteremtését is szolgálja.
Másrészt a jogalkalmazóktól és a jogkeresőktől rendszeresen érkeznek visszajelzések arra vonatkozóan, hogy a Pp. 456. § (5) és (6) bekezdése felesleges adminisztrációs terhet ró a felekre és nem alkalmas annak a célnak a betöltésére, hogy a házastársakat a házasság felbontási szándékuk megfontolására ösztönözze. Amennyiben ugyanis a felek megegyezés alapján közösen kérik a házasságuk felbontását, akkor jellemzően a perfelvétel lezárását megelőzően már egyezséget kötnek a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben, ami a házastársak házasság felbontását célzó végleges elhatározását jelzi, tehát az érdemi tárgyalás későbbi időpontban történő megtartásától a felek kibékülése reálisan nem várható. A Pp. 456. § (5) bekezdésével kapcsolatban olyan joggyakorlat is kialakult, amely a perfelvétel lezárásának másnapjára tűzi ki az érdemi tárgyalást, mely időköz nyilvánvalóan nem alkalmas a házastársak bontási szándékának megfontolására. A tényállásos házassági bontóperekben a perfelvételi szakban szinte minden esetben több perfelvételi tárgyalás megtartására kerül sor, amely elegendő időt biztosít a házastársak számára a házasságfelbontási szándékuk átgondolására, amely feleslegessé teszi a hatályos szabályozási modell további fenntartását, mert ha a per folyamán korábban nem került sor a felek kibékülésére, a perfelvétel lezárását követően sem várható ez az eredmény.
A 187. §-hoz
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 208/C. §-a az új ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezést tartalmaz, amely alapján az ügyvédi kamaráknak 2022. szeptember 1-jével meg kellene kezdeniük az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság nyilvántartásba vétele iránti hatósági eljárások lefolytatását. E határidőt indokolt 2023. január 1-jére módosítani a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében.
A 188. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) 141. § (4) bekezdése alapján az adókivetés az adózó adatbejelentése, bevallása, adatszolgáltatása alapján történik. A (6) bekezdés egyértelműen rögzíti, hogy amennyiben az adózó adatbejelentése hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz, az adóhatóság az adózót határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, és a hiánypótlásra figyelemmel állapítja meg az adót, vagy helyi adó esetében a (7) bekezdés szerint jár el, azaz az adót a közhiteles nyilvántartások, továbbá az építésügyi hatóságnak az e törvény szerinti adatszolgáltatásából tudomására jutó adatok alapulvételével is megállapíthatja, ha a rendelkezésére álló adatok ismeretében a tényállás tisztázott.
Ha az adózó adatbejelentése nem megfelelő adatokat tartalmaz, az adatbejelentés alapján adókivetésre nem kerülhet sor. Hiányos, valótlan vagy téves adatbejelentés esetén lehetőség van felhívás kiküldésére, illetve bírságolással a helyes tartalmú adatbejelentés kikényszerítésére.
Ezen eljárási lépések eredménytelensége esetében a módosítás lehetővé teszi az adóellenőrzési eljárásban történő adó megállapítását.
A 189. §-hoz
A feltételes adómegállapítás iránti kérelemre vonatkozó eljárás díjával való összhang és a szokásos piaci ármegállapítás iránti kérelemre vonatkozó eljárás jelentőségére tekintettel megváltozik az eljárásért fizetendő díj meghatározásának módja. Az egyoldalú eljárásért a feltételes adómegállapítás iránti kérelemre vonatkozó eljárás díjával azonos összegű díjat kell fizetni. A kétoldalú és többoldalú eljárásokért egységesen nyolcmillió forint a díj összege függetlenül attól, hogy hányodalú eljárásról van szó.
A 190. §-hoz
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 77. §-ának módosítására irányuló javaslat lehetővé teszi az Európai Unió Bírósága által a C-717/19. számú előzetes döntéshozatali ügyben hozott ítéletnek megfelelő helyzetben levő adóalanyok számára az adóalap utólagos csökkentését. Ehhez igazodik a visszatérítési igények teljesítésekor az adóhatóság által fizetendő kamat számítására vonatkozó speciális szabály. A módosítás egyértelműsíti azt, hogy amennyiben a visszatérítési igény alapja nem adófizetési kötelezettség keletkezését előíró norma, hanem adóalap utólagos csökkentésére vonatkozó szabályozás Alaptörvény-ellenessége vagy uniós jogba ütközése, abban az esetben a kamatra való jogosultság kezdő időpontja az adóalap-csökkentésre való jogosultság kezdő időpontjának felel meg.
A 191. §-hoz
Az Art. 245. § (1) bekezdésének d) pontjában szereplő, pénztárgéppel kapcsolatos mulasztások ismételt előfordulása esetén az üzletlezárás elrendelésének mellőzésére nincs lehetőség az Art. 245. § (8) bekezdésére tekintettel. Az Art. 245. § (1) bekezdés d) pontja értelmében az üzletzárás elrendelésének feltétele, hogy az adóhatóság a pénztárgép üzemeltetésével összefüggő szabályok megsértése miatt mulasztási bírságot szabjon ki. Ez azt jelenti, hogy pénztárgép üzemeltetésével összefüggő jogszabályi kötelezettség ismételt megsértése esetén kizárólag abban az esetben lehet eltekinteni az intézkedés alkalmazásától, ha – a jogsértés csekély súlya okán – nem kerül kiszabásra mulasztási bírság. A jogszabályhely (1) bekezdése értelmében ugyanis az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett zárhatja le az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget. Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatban elkövethető kötelezettségszegések rendkívül szerteágazóak, összetettek. Vitathatatlanul vannak ezek között súlyosak (pl. nagy összegű igazolatlan kasszaeltérés, a pénztárgép működésének akadályozása leárnyékolással, manipulálással, pénztárgép üzembe helyezése nélkül végzett adóköteles tevékenység), de vannak csekély súlyúak is (pl. az éves kötelező felülvizsgálat rövid idejű késedelemmel való elvégzése, ahol a késedelem nem feltétlenül az adózó mulasztására vezethető vissza, vagy pár száz forintos kasszaeltérés, illetve az AP szám előírtnál kisebb méretben történő feltüntetése). A pénztárgépek üzemeltetésével összefüggő, csekély súlyú, költségvetést nem károsító, csupán adminisztratív jellegű jogsértések még ismételt, többszöri elkövetésük esetén sem állnak arányban az üzletlezárás adózók számára jelentős hátrányt okozó szankciójával. Az aránytalanságok kiküszöbölése érdekében a pénztárgéppel kapcsolatos ismételt jogsértés esetén is lesz az adóhatóságnak lehetősége a mérlegelési szempontok figyelembe vételére.
A 192. §-hoz
Átmeneti rendelkezések.
A 193. §-hoz
Az Art. abból a célból, hogy az adóhatóság ne tegyen a később meghozandó szokásos piaci árat megállapító határozattal ellentétes megállapítást, kizárja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás alatt az adózóval szemben ellenőrzés elrendelését. A módosítás pontosítja, hogy a tilalom csak az ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező adóellenőrzésekre vonatkozik. Kivételt fogalmaz meg továbbá a jogalkotó kiutalás előtti ellenőrzésekről, a jogosulatlan adó-visszaigénylések, adó-visszatérítések kiszűrése, a kiutalás jogszerűségéről szóló megalapozott döntéshozatal érdekében.
A szokásos piaci árak ellenőrzéséhez alapvető jelentőségű információforrás a transzferár-nyilvántartás, így ennek megfelelő tartalmú elkészítésének, átadásának megsértését szükséges olyan módon szankcionálni, amely egyrészt nem lehetetleníti el az adózó működését, ugyanakkor visszatartó erőt jelent a kötelezettség megsértésétől. A mulasztási bírság visszatartó jellegének növelése érdekében a jogalkotó magasabb, az adózói kötelezettséghez igazodó mértéket ír elő.
A 194. §-hoz
A Tbj. értelmében a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem kötelezett nyugdíjjárulék fizetésére, ezért az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatást előíró rendelkezés okafogyottá vált.
A módosítás megelőzően szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmet az az adózó nyújthat be, amelynek transzferár-nyilvántartást kell készítenie. (Ez alól a többségi állami befolyás alatti adózók jelentenek kivételt.) Alapvetően „az APA-eljárások természete de facto a nagy adózókra korlátozhatja APA-hoz való hozzáférést. Az APA-k nagy adózókra való [jogszabályi] korlátozása az egyenlőség és az egységesség kérdéseit vetheti fel, mivel az azonos helyzetben lévő adózókat nem lenne szabad eltérően kezelni” (OECD Transzferár Irányelvek [2022] 4.174. bekezdése). Az adózó annak ellenére, hogy adott esetben nem köteles transzferár-nyilvántartást készíteni, az adóalapját azonban köteles módosítani a szokásos piaci árnak való megfelelés céljából. Bármely adózónál előfordulhat összetett, bonyolult megítélésű kapcsolt ügylet, amelyre indokolt lehet szokásos piaci ármegállapítást kérni, ennek szükségességének eldöntése rábízható az adózóra, a jogszabályban történő korlátozás nem indokolt.
Az ideiglenes jellegű helyi iparűzési adó megszűnése okán az Art. ideiglenes helyi iparűzési adó bevallására, és a megfizetésére vonatkozó rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezése.
A 195. §-hoz
A bírósági gyakorlatban többféle értelmezés jelent meg – hangsúlyozottan eltérő tényállások alapján – az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 83. § (1) bekezdésében szabályozott 5 napos elrendelési határidővel, mint az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésének egyik feltételével kapcsolatban. A Kúria közelmúltban hozott döntései az 5 napos határidővel kapcsolatban az Air. 83. § (1) bekezdésének pontosítását teszik szükségessé. Az ítéleteknek is megfelelően a módosítás eredményeként az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésére okot adó körülményekről való adóhatósági tudomásszerzés időpontja az irányadó az 5 napos határidő kezdetének meghatározása szempontjából.
A 196. §-hoz
Az adóhatóság az ideiglenes biztosítási intézkedés (biztosítási intézkedés) alatt kérelmezett kifizetést részben vagy teljes egészében engedélyező végzés helyett a feltétlenül szükséges adatok megjelölésével megkeresi a pénzforgalmi szolgáltatót a kifizetés teljesítése érdekében.
A 197. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.
A 198. §-hoz
Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) vámhiány fogalma alapján a keletkezett, de nem közölt vámok és egyéb terhek összege minden esetben vámhiánynak minősül, még akkor is, ha a vámtartozás keletkezéséhez vezető mulasztások nem jelentősek, és amelyekhez az uniós jog a vámtartozás megszűnésének következményét fűzi. A bírság mértékének megállapítása során azonban nem eshetnek ugyanolyan súllyal latba a vám elé állítási kötelezettség megszegését vagy a vámfelügyelet alóli elvonást eredményező magatartások, mint azok a kevésbé jelentős mulasztások, amelyeknél – a Vámkódex 124. cikk (1) bekezdés h) és k) pontjában szabályozott feltételek fennállása esetén – utólag megszűnik a vámtartozás.
Az import áfa mentességi értékhatár megszűnése következtében a 150 euró értéket meg nem haladó küldemények esetében egyre többször tapasztalható az átmeneti megőrzésben lévő áruk vámfelügyelet alóli elvonása miatt keletkezett kis összegű, ezer forint alatti vámtartozás keletkezése, melyek 50%-os vámigazgatási bírságot vonnak maguk után. Mivel a bírság összegét ezer forintra kerekítve kell megállapítani, a kerekítés általános szabályai szerint a sok esetben a bírság összege nulla forint lenne, így a jogsértésnek nincs semmilyen szankciója.
A módosítás mindkét esetben megteremti a Vtv. 84. § (10) bekezdése szerinti „nem vámhiányos” bírság kiszabásának a lehetőségét.
A 199. §-hoz
A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2015/2446 bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA) és az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2015/2447 bizottsági rendelet (a továbbiakban: VA) B. melléklete tartalmazza az árunyilatkozatokra, az értesítésekre és az áruk uniós vámjogi státusának igazolására vonatkozó közös adatszolgáltatási követelményeket. A B. mellékletében bizonyos kódolt adatelemek esetében vannak olyan rendelkezések, amelyek biztosítják a tagállamok számára, hogy önállóan kódokat hozzanak létre (pl. 18 09 060 000 számú adatelem, azaz nemzeti TARIC kiegészítő kód a H1-H5 típusú vám-árunyilatkozatoknál). Mivel a kódok köre – a kapcsolódó nemzeti és/vagy uniós jogszabályok megjelenésének függvényében – évente többször is, rendszerint rövid határidővel bővülhet, a Vtv-ben adott felhatalmazás alapján e kiegészítő kódokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal saját hatáskörben felhívásban tenné közzé, amely így szükség szerint azonnal módosítható.
A 200. §-hoz
Az FJA és a VA B. mellékletei tartalmazzák az árunyilatkozatokra, az értesítésekre és az áruk uniós vámjogi státusának igazolására vonatkozó közös adatszolgáltatási követelményeket.
Az adatkövetelmények így alapvetően egységesen szabályozottak az Unió minden tagállamában. Az FJA B. mellékletében vannak azonban bizonyos olyan, „B” kóddal jelölt adatelemek (pl. nemzeti TARIC kiegészítő kód H1-H5 típusú vám-árunyilatkozatok esetén), melyek megköveteléséről az adott tagállam önállóan dönthet. Ezekben az esetekben a jogbiztonság szem előtt tartásával, jogszabályban szükséges kimondani, hogy egy adott adatelem megadása kötelező-e vagy sem.
Az új felhatalmazó rendelkezés alapján a pénzügyminiszter az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 11/2016. (IV. 29.) NGM rendeletben hirdetné ki a nemzeti szinten kötelező adatelemeket.
A rendelkezésnek nem célja a jelenlegi nemzeti követelményeken túl további nemzeti követelmények előírása, azt csak az uniós végrehajtási rendeletek legutóbbi változásai teszik indokolttá, a gazdálkodók számára nem jelentenek többlet adminisztrációs terhet.
A 201. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.
A 202. §-hoz
A módosítás a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel és az egyéb végrehajtási eljárások összhangjának megteremtésére irányul. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szól törvény 59. § (6)–(8) bekezdései rendelkeznek a végrehajtási joggal és zár alá vétellel egyaránt terhelt ingatlan értékesítésének szabályairól. Mivel az ingóságok esetében nincs hasonló szabályozás, jogbizonytalanságot okoz a zár alá vétel tárgyát vagy a zár alá vétel összegének fedezetét képező, és ugyanakkor pénztartozás behajtása céljából is lefoglalt ingóságok értékesíthetősége. A javaslat ezért az ingóságok sorsát az ingatlanokéval azonos módon rendezi.
A 203. §-hoz
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény a törvényszéki végrehajtás integrációja miatt az állami adó- és vámhatósághoz került pénztartozások szabályairól szóló 57/A. alcíme az 53. alcímre való utalással rendezi, hogy az adóhatóság a behajtási eljárás feltételeinek vizsgálata mellett a behajtási megkeresésben szereplő tartozást sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem vizsgálja felül, a megkeresésben foglaltakhoz kötve van, továbbá rögzíti a megkeresés visszautasításának eseteit.
A 204. §-hoz
Mivel az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szól törvénynek az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló meghatározott cselekményeket szabályozó 57. alcím rendelkezései és a korábbi törvényszéki végrehajtás feladatkörébe eső meghatározott cselekményeket szabályozó 57/B. alcím alatti előírások a fenti jogszabályhelyre nem utalnak vissza, indokolt az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szól törvény 122. § (1) bekezdésének és a 125/B. § (2) bekezdésének ilyen irányú, pontosító jellegű kiegészítése.
A 205. §-hoz és a 206. §-hoz
Átmeneti rendlelkezés biztosítja, hogy az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvénynek jelen törvénnyel módosított rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatóak legyenek.
Emellett a módosítás jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
A 207. §-hoz
A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 2022. július 1-jén lép hatályba. Tekintettel arra, hogy a hitelezői feladatokat a NAV látja el, szükséges az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szól törvény módosítása.
A 208. §-hoz
A mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adókötelezettségét fő szabály szerint az adóév vonatkozásában kell megállapítani. A jelenlegi szabályok nem kezelik azt az esetet, amikor az őstermelő társadalombiztosítási jogállása év közben megváltozik (például megszűnik a munkaviszonya így őstermelőként válik biztosítottá), így a szabályrendszer kiegészül az év közbeni jogviszony-váltásra vonatkozó szabályokkal.
A 7. § újonnan beépülő (3a) bekezdése azt az esetet szabályozza, amikor az őstermelő az év egy részében valamely egyéb jogviszonyában (pl.: munkavállalóként) biztosított és év végén a nem biztosított őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint [7.§ (3) bekezdés] kell megállapítania az adókötelezettségét. Ez esetben az éves adókötelezettség meghatározása során az őstermelő a tárgyévre megállapított adóalapjából levonhatja a biztosítotti jogállás időszakára fennálló szociális hozzájárulási adó-kötelezettség alapját.
Tekintettel arra, hogy a saját jogú nyugdíjas őstermelők önálló tevékenységből származó jövedelme mentes a szociális hozzájárulási adó alól, így az év közben nyugdíjba vonuló őstermelők adóalapjának a meghatározása céljából szükségessé vált egy arányosítási szabály bevezetése. Az új rendelkezés kimondja, hogy a nyugdíjba vonuló őstermelőknek a tárgyévre megállapított adóalapjuknak a nyugdíjfolyósítás kezdő napját követő időszakra jutó arányos részét az adókötelezettség megállapítása során nem kell figyelembe venni.
A 209. §-hoz
Az 1. ponthoz: A jövedelemadóztatás rendszerében a Magyarországon adóztatható jövedelemrész megállapítása során a munkanapokat szükséges alapul venni. Ettől eltérően a hatályos szabályok alapján a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó esetében naptári napok alapján kerül meghatározásra a közteher arányos mértéke. A módosítás nyomán az arányosítást naptári napok helyett a munkanapok alapján kell elvégezni.
A 2. ponthoz: Felesleges rendelkezés törlése. A rendelkezés a külföldi kiküldetés esetén alkalmazandó alapbér fogalmát határozza meg, ez azonban ellentmondásban van a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) járulékalapot megállapító szabályával. A szocho fogalom szerint a külföldi kiküldetés esetén az alapbér „az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér”, míg a Tbj. szabályai szerint a járulékalapot képező jövedelem a tényleges alapbér.
A 210. §-hoz
A NAV felsővezetői struktúrájának módosításához kapcsolódó, a jogrendszeri koherenciát biztosító módosítás. A tervezet emellett rögzíti, hogy a NAV vezetőjének feladat- és hatáskörét gyakorló államtitkár – e tisztsége keretében – a NAV irányítására kijelölt minisztert megillető feladat- és hatáskört nem gyakorolhat, és a kijelölt miniszter által vezetett minisztérium állományába tartozó személyt vagy szervezeti egységet nem irányíthat.
A 211. §-hoz
A 2022. évben lebonyolított országgyűlési választásokat követően a központi és területi kormányzati igazgatási szervek struktúrája és személyi állományának kialakulása még nem fejeződött be. Annak érdekében, hogy a kormánytisztviselők élni tudjanak választójogukkal, célszerű a Magyar Kormánytisztviselői Kar tisztségviselőinek és küldöttgyűlési tagjainak választását jövő év elején megtartani.
A 212. §-hoz
A javaslat a politikai tanácsadó kormányzati szolgálati jogviszonyával összefüggő rendelkezést pontosítja.
A 213. §-hoz
A § kormányzati szerkezetátalakítás miatt szükséges kiegészítést valamint jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.
Emellett a javaslat a kormánymegbízott elnevezését – a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében – főispánra módosítja.
A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.
Az európai országok esetében is számos példát találunk korábbi korokba visszanyúló kifejezések modern kori használatára. Az angolszász országokban több helyen a mai napig is használják a helyi önkormányzatok választott vezetőire az Alderman (a londoni City, Dél-Afrika, Kanada egyes kisebb települései) kifejezést, ami városatyát jelent és egy szép, régies, a hivatás szakralitását megragadó szinonimája a bürokratikusabb hangzású és érzelmű polgármester szónak.
Hasonló példa, hogy Hollandiában a területi közigazgatásban végrehajtó pozíciót betöltőket nem tanácsosnak, hanem Wethoudernek, magyarra fordítva jogtartónak (jogbírónak) hívják.
A 214. §-hoz és a 216. §-hoz
A javaslat a kormányzati igazgatási szerveknél és a különleges jogállású szerveknél foglalkoztatottak álláshelyi elismerésének megszüntetésére irányul.
Emellett a javaslat a NAV felsővezetői struktúrájának módosításához kapcsolódó, a jogrendszeri koherenciát biztosító módosítást tartalmaz.
A 215. §-hoz
A javaslat az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosításával egyértelműsíti, hogy nem állami tulajdonú ingatlanon az e törvény hatálya alá tartozó közvetlen állami beruházás csak a Beruházási Ügynökség hatáskörében valósulhat meg.
Emellett a javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a központi költségvetésről szóló törvény speciális szabályozást alakítson ki a kiemelt központi magasépítési beruházásokat finanszírozó központi kezelésű előirányzatai felhasználása tekintetében.
A 217. §-hoz
Téves hivatkozás javítása.
A 218. §-hoz
A jövedelemadóztatás rendszerében a Magyarországon adóztatható jövedelemrész megállapítása során a munkanapokat szükséges alapul venni. Ettől eltérően a hatályos szabályok alapján a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó esetében naptári napok alapján kerül meghatározásra a közteher arányos mértéke. A módosítás nyomán az arányosítást naptári napok helyett a munkanapok alapján kell elvégezni.
A 219–221. §-hoz és a 9. melléklethez
A javaslat az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény módosításával a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány tulajdonába kerülő állami tulajdonú ingatlanok ingyenes tulajdonba adásával kapcsolatban rendelkezi.
A 222. §-hoz és a 223. §-hoz
Az agrárpolitikáért felelős miniszter a kiegészítő őstermelői tevékenység, valamint a mező-, erdőgazdasági tevékenység fogalmára figyelemmel felhatalmazást kap arra, hogy meghatározza azon, őstermelői tevékenység keretében előállított élelmiszerek körét, amelyek mezőgazdasági őstermelő által történő forgalomba hozatala tekintetében mennyiségi korlátozás alkalmazandó, valamint megállapítsa ezen élelmiszerek esetében a forgalomba hozható mennyiségeket.
Emellett a javaslat szövegpontosítást tartalmaz.
A 224. §-hoz
A NAV felsővezetői struktúrájának átalakítására tekintettel a § kiegészíti a NAV vezetői munkaköreit az elnökkel, valamint az elnökhelyettessel.
A 225. §-hoz
A § rögzíti, hogy a NAV elnökhelyettesei helyettes államtitkár juttatásokkal azonos juttatásokra jogosult.
A 226. §-hoz
A NAV felsővezetői struktúrájának átalakítására tekintettel módosítja a NAV vezetői munkaköreinek besorolási kategóriáit és az ahhoz tartozó alapilletményeket.
A 227. §-hoz
A NAV felsővezetői struktúrájának átalakításával kapcsolatos technikai módosítások.
A 228. §-hoz
A javaslat a központi költségvetés címrendjével való összhang megteremtése érdekében a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapra módosítja az ezzel összefüggő korábbi elnevezéseket.
A 229–231. §-hoz
Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény 135. §-ával megállapított rendelkezés kerül újraszabályozásra a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvényben (a továbbiakban: Bortörvény). A szakmai-jövedéki nyilvántartás kormányrendeletben meghatározott online bortermelői regiszterben történő vezetésének módját az ePincekönyv rendszer biztosítja a borászati üzemengedélyes részére. Tekintettel arra, hogy az elektronikusan teljesítendő ágazati adminisztrációs kötelezettségek ePincekönyv rendszerben történő közvetlen teljesítése tekintetében kormányrendelet meghatározott időpontig lehetőséget ad az eltérésre, indokolt az online bortermelői regiszter vezetésére vonatkozó kötelezettségnél is a használat időpontjának kormányrendeletben történő meghatározása.
A Magyarországon működő borászati vállalkozások évente igen jelentős mennyiségben exportálnak szőlőmustot. A szőlőmust Magyarországról történő kivitele a szőlőmust minőségi jellemzői miatt a szüretet követő minél rövidebb idő – akár pár óra – alatt megkezdődik, ezért fizikailag nem teljesíthető a Bortörvény 9. § (1) bekezdés a) pontjában előírt feltétel, mely szerint a must Magyarországról történő kivitele származási hatósági bizonyítvány birtokában történhet meg. Ezért a törvény lehetőséget biztosít a szőlőmust exportjára oly módon, hogy a nyomonkövethetőség szempontjából nélkülözhetetlen származási bizonyítvány beszerzésére a kivitelt követően kerüljön sor. Amennyiben e feltétel nem teljesül, azaz az ügyfél az előírt határidő alatt az eljárást nem indítja meg, vagy valamely oknál fogva a hegybíró az ügyfél kérelmére nem tudja kiadni a származási bizonyítványt, a forgalomba hozatal szabályait megsértő ügyfelet a borászati hatóság a Btv. végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően mulasztási, illetve minőségvédelmi bírsággal sújtja.
A nem közvetlenül közfogyasztásra kerülő, vagyis nem borászati termék előállítása céljából forgalomba hozott borászati termékek esetében, figyelemmel arra, hogy élelmiszeripari alapanyagról van szó, nem szükséges az érzékszervi és analitikai vizsgálat a termék értékesítéséhez.
Emellett a módosítás szövegpontosítást tartalmaz.
A 232. §-hoz
A kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó európai uniós kötelező műszaki notifikációs eljárás időigénye, a rendszer szereplőinek a rendszer indulásához szükséges megfelelő felkészülési idő biztosítása miatt a hatálybalépés 2024. január 1-re történő kitolása miatt a módosító jogszabályt hatályba léptető rendelkezések módosítása vált indokolttá.
A 233. §-hoz
A módosító rendelkezésekkel változó feladatok, és az azokkal összefüggő határidő változásokkal összefüggésben indokolt az azokat később módosító rendelkezések hatályba nem lépéséről is rendelkezni.
A 235. §-hoz
Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény hatályba nem lépő rendelkezése a Bortörvényt egészíti ki egy új 8/B. §-sal, amely újraszabályozásra kerül a Bortörvény módosításával, az ott megjelölt indokokra figyelemmel.
A 236. §-hoz
A módosító rendelkezésekkel változó feladatok, és az azokkal összefüggő határidő változásokkal összefüggésben indokolt az azokat később módosító rendelkezések hatályba nem lépéséről is rendelkezni.
A 237. §-hoz
Szabályozási koherenciát biztosító módosítás.
A 238. §-hoz
A javaslat az eredeti jogalkotói célnak megfelelően 2022. december 31. napjában határozza meg az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés tartalmának módosítására vonatkozó határidőt.
A 240–243. §-hoz
A §-ok szövegpontosító rendelkezéseket fogalmaznak meg, amelyek az (EU) 2017/1132 irányelv határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i 2019/2121 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelv szövegének való teljes megfelelést szolgálják.
A 244. §-hoz
A § szövegpontosító rendelkezést tartalmaz. A törvény kihirdetett normatartalma szerint akkor lehet alkalmazni a törvény rendelkezéseit, ha a határokon átnyúló műveletről való végleges döntés a törvény hatálybalépése napján vagy azt követően kerül meghozatalra. Ugyanakkor a végleges döntést megelőzi egy szükségszerű cégbírósági közzététel, így végső soron a határokon átnyúló műveletet végrehajtó társaság 2022. szeptemberében még nem lesz abban a helyzetben, hogy a végleges döntését meghozza. Fontos kiemelni, hogy a változtatás semmilyen érdeksérelemmel nem jár, mert vonatkozó irányelvet 2023 januárjáig kell a tagállamoknak átültetniük, így a művelet kivitelezhetőségét jelentősen befolyásolja, hogy a másik érintett tagállam milyen időponttal implementálja az irányelvet. Magyarország már több hónappal az átültetési határidő előtt lehetővé teszi, hogy a hazai társaságoknak lehetőségük legyen a határokon átnyúló művelet előkészítésére, a felkészülésre.
A 245. §-hoz és a 246. §-hoz
A Budapest XII. kerület belterület 9158/4, 9158/5 és 9240/10 helyrajzi számú ingatlanok (a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Farkasvölgyi úti ingatlana, az egykori Rendőrtiszti Főiskola komplexuma) jelenleg nem szolgálnak felsőoktatási célokat, az épületek kihasználatlanul állnak. A Dunamelléki Református Egyházkerület, a Magyar Bencés Kongregáció Szent Mór Perjelség (Győr) és a Magyar Bencés Kongregáció Szent Ányos Bencés Perjelség (Tihanyi Bencés Apátság) közös kérelemmel élt az ingatlanok tulajdonba adása érdekében azzal, hogy ezen a területen közös beruházásként egy olyan felsőoktatási keresztény diákotthont kívánnak létrehozni, amely komplex szolgáltatásokat képes nyújtani a Budapesten tanuló hallgatóknak. Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény ennek megfelelően rendelkezett az ingatlanok átminősítéséről, illetve azok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról 1/2 tulajdoni arányban a Dunamelléki Református Egyházkerület, 1/4 tulajdoni arányban a Magyar Bencés Kongregáció Szent Ányos Bencés Perjelség és 1/4 tulajdoni arányban a Magyar Bencés Kongregáció Szent Mór Bencés Perjelség javára. Az ingatlan még nem került egyházi tulajdonba. A módosítás célja, hogy lehetővé tegye az ingatlanok hitéleti, oktatási, felsőoktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, jóléti, kapcsolódó szálláshely-szolgáltatási célok elősegítésére, rendezvényközpont kialakítására való használatát, beleértve az ezen célokra történő hasznosítást is. A kiszélesített használati, hasznosítási cél lehetővé teszi, hogy az ingatlanokat – azok megfelelő átalakítását követően – a helyben lakók is használhassák, és az ingatlanok képesek legyenek az önfenntartásra.
A 247. §-hoz
A módosítást indokolja, hogy az eljárás gyors lefolytatása érdekében indokolt mellőzni a telekalakítási hatósági eljárást.
A 248. §-hoz és a 249. §-hoz
A javaslat célja három budapesti közteret, a Podmaniczky Frigyes teret, a Vörösmarty teret és a Széchenyi István teret (és a csatlakozó József Attila utcát) érintően a jelenleg Budapest Főváros Önkormányzatát terhelő üzemeltetési, kezelési, fenntartási és fejlesztési, valamint ellenőrzési közfeladatok és hatáskörök átadása a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata részére.
A közfeladatok és hatáskörök ellátása megváltozásával a három téren, a terekkel közvetlenül kapcsolódó V. kerületi tulajdonú csatlakozó, illetve a Budapest belvárosához tartozó területekkel, utcákkal, valamint az azok részét képező zöldfelületekkel az egységes üzemeltetés, kezelés, az egységes szabályok szerinti közterület használat, engedélyeztetés, az azonos elvek mentén működő közterület-felügyeleti ellenőrzési rendszer kialakításának és működtetésének, valamit az ingatlanok vagyonkezelésbe kerülésekor fennálló infrastrukturális állapotának fenntartásának, továbbfejlesztésének jelenleginél hatékonyabb lehetősége teremtődik meg, ezzel egy időben a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata többlet közfeladatai ellátásához szükséges vagyoni támogatásra vonatkozó kérdését – a Széchenyi István tér (és a csatlakozó József Attila utca) Budapest belvárosának gyalogos-turisztikai zónájába integrálása, a kikapcsolódás lehetőségét biztosító új közösségi tér megteremtése, és ennek részeként a zöldfelület egyszeri fejlesztése kivételével – is rendezve.
Az önkormányzatok nemzeti vagyon részét képező tulajdona köztulajdon, mint ilyen, közcélokat szolgál.
Az ingatlan-nyilvántartás szerinti, Budapest V. kerület belterület 24432, 24775, 24499 és 24454 helyrajzi számú ingatlanok magyar állam részére történő tulajdonba adása, majd a vagyontörvény vonatkozó előírásai szerint Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata vagyonkezelésbe átadására a közfeladat-ellátásra tekintettel került sor, amely közfeladat a kikapcsolódás lehetőségét biztosító közösségi terek fenntartása, továbbfejlesztése. Ennek részeként az ingatlanok, az ingatlanokhoz közvetlenül kapcsolódó, V. kerületi önkormányzat tulajdonában álló csatlakozó, illetve a Budapest belvárosához tartozó területekkel, utcákkal, valamint az azok részét képező zöldfelületekkel egységes üzemeltetését, kezelését, továbbá az egységes szabályok szerint megvalósuló közterület használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszer kialakítását és működtetését, az ingatlanok vagyonkezelésbe kerülésekor fennálló infrastrukturális állapotának fenntartását, továbbfejlesztését a jövőben az V. kerületi önkormányzat látja el.
A vagyonkezelői jog átruházását és bejegyzését szabályozó rendelkezések:
Rendelkezés arról, hogy Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata vagyonkezelői jogának gyakorlása – ideértve az ingatlanok birtoklását, használatát, hasznosítását is – közfeladatellátásnak minősül, és az ebből származó bevételeit törvényben meghatározott közfeladatai ellátására fordíthatja.
Rendelkezés arról, hogy Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata az 24499 és 24454 helyrajzi számú ingatlant érintő értéknövelő beruházást az állam által erre a célra külön nevesített támogatása biztosítása mellett valósítja meg.
Rendelkezés arról, hogy Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata által az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben az államnak vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaságnak megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.
Rendelkezés arról, hogy Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata által az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben – ideértve a megvalósításhoz kapcsolódó hatósági eljárásokat is – az állam és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság tulajdonosi jóváhagyását, engedélyét megadottnak kell tekinteni.
A szabályozás szerint továbbá rendelkezik a Budapest Főváros Önkormányzata hatósági határozatba vagy hatósági szerződésbe foglalt közterület-használati hozzájárulása megszűnésének, valamint minden más, a tulajdonosváltozáskor érvényes, ingatlanokat érintő egyéb használati, bérleti szerződés megszűnésének körülményeiről is.
A 250–252. §-hoz
A kormányzati szerkezeti struktúra átalakításával – az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért való felelősségen túlmenően – a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felelősségi körébe került az e-közigazgatásért, az informatikáért, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért való felelősségi kör. Az e területeken jelentkező kihívásokkal szemben összehangolt és strukturálisan hatékony fellépés szükséges. Ennek érdekében a javaslat megteremti a fenti állami feladatok ellátásának alapjait.
Emellett a javaslat megteremti az e-közigazgatás, az informatika, az e-közigazgatási informatika infrastrukturális ellátottsága, a kormányzati célú elektronikus hírközlési tevékenység működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges költségvetési források rugalmasabb felhasználhatóságának alapjait.
Továbbá a javaslatban szereplő felhatalmazó rendelkezés alapján a Kormány rendeletben állapítja meg az e törvényben meghatározott feladatok körét és azok részletes szabályait, valamint kijelöli az e feladatok ellátására jogosult gazdasági társaságot, és meghatározza annak működési feltételeit.
A 253. §-hoz
A § a törvényjavaslat hatálybalépéséről rendelkezik.
A 254. §-hoz
A § a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek a sarkalatosságára utal.
A 255. §-hoz
A § jogharmonizációs záradékot fogalmaz meg.
A 2. melléklethez
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény preambulumában a törvényhozó a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepe mellett tört lándzsát, hangsúlyozva ezen szervezeteknek Magyarországra és a jövő nemzedékére gyakorolt jelentőségét, különösen a tehetséggondozás, az oktatás, a kutatás terén. Erre tekintettel indokolt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által folyósított, közhasznú céljaikat szolgáló ösztöndíj adómentességének törvényi rögzítése.
A 3. melléklethez
A honvéd tisztjelöltek jogállását szabályozó rendelkezések 2022. augusztus 20-ától módosulnak. A módosítás értelmében a honvéd tisztjelöltek speciális jogállásba – sajátos szerződéses szolgálati viszonyba – kerülnek, melyben illetményt (alapilletmény, tanulmányi díj, illetménypótlék) kapnak a szerződéses állomány tagjaihoz hasonlóan. A rendelkezés a katonai oktatási rendszerben biztosított ösztöndíjak adómentességét rögzítő szabályt igazítja ehhez a változáshoz.
A 4. melléklethez
Az Szja tv. 1. számú melléklet 7.21. pontja adómentesnek minősíti a pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés meghatározott feltételek fennállása esetén történő elengedését. A feltételeket meghatározó MNB ajánlás 2022. április 22-én újraszabályozásra került, más címen került kiadásra. A módosítás az ajánlás új címét rögzíti az adott jogcímben.
Az 5. melléklethez
A módosítás értelmében igazolás nélkül számolhatja el a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint európai uniós vagy nemzetközi szervezetnél foglalkoztatott nemzeti szakértő is a részére a saját és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatban felmerülő többletköltségek fedezetére a vonatkozó törvény, a végrehajtására kiadott, más jogszabály alapján megállapított átalány-költségtérítést, valamint az őt megillető egyszeri költözési, illetve hazautazási költségtérítés összegét.
A 6. melléklethez
A rendelkezés az igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek felsorolását egészíti ki a tölthető hibrid járművek használata esetén igazolás nélkül elszámolható üzemanyag-fogyasztási norma meghatározásával (a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint meghatározható üzemanyag-fogyasztási norma 70 százaléka), valamint azzal, hogy tisztán elektromos meghajtású járművek használata esetén 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek az állami adó- és vámhatóság által közzétett árával meghatározott összeg számolható el igazolás nélkül.
Ezen módosítások (üzemanyag-fogyasztási norma meghatározása a tölthető hibrid járművek esetében, illetve üzemanyag-fogyasztás címén elszámolható összeg meghatározása a tisztán elektromos meghajtású járművek esetében) elfogadása esetén szükséges annak rögzítése is, hogy a saját tulajdonú személygépkocsi hivatalos célú használatának kiküldetési rendelvénnyel történő elszámolása esetén milyen szabály szerint számolható el az üzemanyag-fogyasztás.
A rendelkezés az önálló tevékenységet végző magánszemélyek saját tulajdonú (bérelt, lízingelt) járművének hivatalos célú használatával összefüggésben üzemanyag-felhasználás címén elszámolható összeg meghatározásához választható módszerek felsorolását egészíti ki a tölthető hibrid és a tisztán elektromos meghajtású járművek esetében.
A 7. melléklethez
A rendelkezés az egyéni vállalkozók saját tulajdonú (bérelt, lízingelt) járművének hivatalos célú használatával összefüggésben üzemanyag-felhasználás címén elszámolható összeg meghatározásához választható módszerek felsorolását egészíti ki a tölthető hibrid és a tisztán elektromos meghajtású járművek esetében.
A 10. és 11. melléklethez
A vezetői munkakörök alapilletményét és a vezetői munkakörök besorolási kategóriáit tartalmazza.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás