2022. évi XXVII. törvény indokolás

Magyarországgal szemben az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet (kondicionalitási rendelet) 6. cikkének (1) bekezdése alapján eljárás indult. A magyar Kormány elkötelezett a Bizottsággal folytatott konstruktív és intenzív együttműködés eredményeként vállalt valamennyi korrekciós intézkedés (17) teljeskörű végrehajtása iránt. A Kormány már augusztus végén megkezdte a vállalt intézkedések végrehajtását, és az ezt követő időszakban is valamennyi vállalását teljesíteni fogja a meghatározott ütemtervnek megfelelően. Magyarország a korrekciós intézkedések végrehajtása iránti kulcsfontosságú lépéseket 2022. november 19-ig vállalta végrehajtani.

A javaslat célja az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az Integritás Hatóság (a továbbiakban: Hatóság), valamint a Korrupcióellenes Munkacsoport (a továbbiakban: Munkacsoport) létrehozása.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A Hatóság autonóm államigazgatási szervként a Kormánytól és más szervektől független szerv. A Hatóság függetlenségét széleskörű törvényi garanciák szavatolják.

A javaslat rögzíti a Hatóság feladatkörének általános leírását.

A javaslat rögzíti a Hatóság eljárásának és feladatellátásnak általános szabályait. A javaslat garanciákat biztosít a Hatósághoz bejelentést, illetve panaszt tevő személyek védelme érdekében, egyúttal háttérjogszabályként hivatkozik a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényre.

A javaslat összegzi és rendszerezi a Hatóság feladatellátásának főbb esetköreit – több esetben kiutalva a Hatóság hatáskörét megállapító más jogszabályokra – a szabályozás rendszerének átláthatósága érdekében. A javaslat egyértelműsíti, hogy a Hatóság más szerv feladat- és hatáskörét nem vonhatja el, és kizárólag saját, törvényben rögzített feladat- és hatásköreit gyakorolhatja. A javaslat mindazonáltal egyértelműsítő garanciaként, a Hatóság sajátosságaira figyelemmel külön is kiemeli, hogy a Hatóság nem veszi át az európai uniós források kezelésére létrehozott szervek feladatait, és nem avatkozik be az irányítási és ellenőrzési rendszerben meghatározott szerepükbe.

A pártatlan eljárást egyrészről az állomány személyi körülményeire vonatkozó általános összeférhetetlenségi szabályok hivatottak biztosítani, másrészről a javaslat azt is előírja, hogy a feladatellátás során felmerülő eseti érdekellentéteket is meg kell előzni, illetve fel kell tárni, hogy a Hatóság objektív feladatellátása és független működése biztosított legyen.

A javaslat biztosítja, hogy a Hatóság más szervekkel megállapodásokat köthessen a kommunikációra és az információcserére vonatkozóan, valamint feladatkörében a hatáskörei gyakorlására vonatkozó gyakorlati módozatok megkönnyítése érdekében. A Hatóság továbbá – a nemzetközi igazságügyi együttműködésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül – együttműködési megállapodásokat köthet európai uniós szervekkel.

A javaslat meghatározza az integritáskockázat-értékelés részletes szabályait.

A javaslat meghatározza az éves elemző integritásjelentésre vonatkozó részletes szabályokat.

A javaslat a Hatóság ajánlásának kiadásával összefüggő részletes szabályokat határozza meg.

A Hatóság eljárása általános vizsgálati jellegű (nem közigazgatási hatósági) és közigazgatási hatósági eljárás lehet, továbbá a Hatóság más szerv eljárását kezdeményezheti. A Hatóság az eljárása során a közigazgatási hatósági hatáskörét kizárólag a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben gyakorolhatja, ez esetben a Hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti hatósági ellenőrzést folytat le, továbbá egyes esetekben hatósági döntésekben kötelezheti az ajánlatkérőket.

A Hatóság vizsgálati eljárást annak érdekében folytat, hogy feltárja azokat a körülményeket, amelyek hátrányosan érintik vagy érinthetik az európai uniós pénzügyi támogatások végrehajtását. A Hatóság bármely esetben vizsgálati eljárást folytathat, ha birtokába kerül olyan körülményre vonatkozó információ, amely megalapozza feladatköreinek ellátást, hatásköreinek gyakorlását. A Hatóság a feltárt tényállás tükrében további eljárásokat kezdeményezhet.

A vizsgálati eljárás megindításáról a Hatóságnak értesítenie kell az érintett személyt vagy szervezetet, valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert és az európai támogatásokat auditáló szerv vezetőjét. Közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó vizsgálat esetén az európai uniós forrásfelhasználásra irányadó jogszabályok szerinti előzetes és folyamatba épített ellenőrzést végző szervet kell értesíteni annak érdekében, hogy a Hatóság a hatásköreit hatékony együttműködés keretében gyakorolhassa, továbbá a már folyamatban lévő, a Közbeszerzési Döntőbizottság által lefolytatott eljárásról vagy bírósági eljárásról a Hatóság tudomást szerezzen.

A Hatóság az eljárás zavartalanságának biztosítása érdekében nem gyakorolhatja hatáskörét, ha a feltételezett jogsértéssel kapcsolatban, amelyben eljárni kíván a Közbeszerzési Döntőbizottság által lefolytatott eljárás vagy bírósági eljárás van folyamatban.

A Hatóság vizsgálati eljárása nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, az sui generis eljárás, ezért tevékenységével kapcsolatban közigazgatási pernek nincs helye: a Hatóság a vizsgált szervekkel nem kerül közvetlenül közhatalmi jellegű jogviszonyba, hanem mindig a hatáskörrel rendelkező egyéb hatóság jár el, amely eljárásra ekkor már alkalmazni kell a vonatkozó sajátos eljárási szabályokat, garanciákat. A Hatóságnak eljárás kezdeményezési joga van, ami a törvényességi felügyelethez hasonlóan nem közvetlenül, hanem végső soron bíróságon keresztül kényszeríthető ki.

A vizsgálati eljárás hatékony és eredményes lefolytatása érdekében a javaslat a Hatóság számára széleskörű információ-megismerési és adatkezelési jogosítványokat biztosít, továbbá rögzíti az ezzel összefüggő garanciákat.

A Hatóság vizsgálati eljárása jelentés kiállítását, ajánlás megfogalmazását vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság vagy bíróság eljárásának kezdeményezését eredményezheti. A Hatóság a vizsgálati eljárása során a megismert információkat jelentés kiállításával értékeli, ha más intézkedés nem indokolt. A jelentés tervezetének véleményezésére lehetőséget biztosítható a Hatóság a jelentéssel érintett személy vagy szervezet számára. A Hatóság a vizsgálati eljárás céljának előmozdítása érdekében határidő tűzésével ajánlásokat is tehet a vizsgált személy vagy szervezet számára. A vizsgált személy vagy szervezet köteles tájékoztatni a Hatóságot az ajánlások végrehajtásáról, amennyiben pedig nem ért egyet, akkor annak indokairól. Ha a Hatóság az európai uniós források felhasználásával összefüggésben visszásságot tár fel, illetve nem tartja megfelelőnek az intézkedési javaslatainak végrehajtását, a hatáskörrel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz fordulhat kezdeményezve annak eljárását.

A Hatóság az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzések terén a sui generis vizsgálathoz képest közvetlen hatósági hatásköröket gyakorol. A Hatóság az Ákr. szabályai szerint folytatja le a hatósági ellenőrzést, ez biztosítja azokat az eljárási garanciákat (indokolási kötelezettség, ügyféli jogok biztosítása, jogorvoslat stb.), amelyek szavatolják, hogy a Hatóság ellenőrzése során érvényre jusson a tisztességes eljárások valamennyi követelménye. Ezen ellenőrzések során az Ákr. teljes bizonyítási repertoárja a Hatóság rendelkezésére áll, amikkel szükség esetén az Ákr. meghatározott eszközökkel (eljárási bírság, rendőrség igénybevétele) ki tudja kényszeríteni az együttműködést.

A javaslat meghatározza az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzési eljárás Hatóság általi felfüggesztésével kapcsolatos szabályokat.

A Hatóság speciális kötelezésre vonatkozó jogosítványa, hogy hatósági határozatban kötelezheti valamely ajánlatkérőt, hogy meghatározott európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzési eljárás megindulásáról értesítse a Hatóságot. A javaslat meghatározza, hogy milyen szempontok alapján rendelhető el a kötelezettség. A határozattal szemben az Ákr. alapján külön rendelkezés nélkül helye van bírósági jogorvoslatnak.

A Hatóság által elrendelhető kötelező döntések kikényszeríthetőségét szolgálja, hogy azok teljesítésének elmaradása esetén bírság kiszabásának van helye. A bírság összegére, a mérlegelési szempontokra a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a javaslat csak a tényállást tartalmazza. A bírság kiszabására hatósági határozatban kerül sor, ezért az Ákr. 114. §-a alapján közigazgatási perben megtámadható. A bírságból befolyt összeg a Hatóság saját bevételét képezi.

A javaslat meghatározza a Hatóság eljárás-kezdeményezései jogának részletes szabályait. A javaslat előírja, hogy a Hatóság köteles bejelenteni más feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságnak, ideértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt, illetve – a bejelentés ügyészség részére történő egyidejű megküldésével – az Európai Ügyészséget is, ha csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy bármely más jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli. A javaslat továbbá megerősíti, hogy a Hatóság munkatársait a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 376. § (2) bekezdése szerinti feljelentési kötelezettség terheli.

Ha a Hatóság a vizsgálata során szabálytalanság gyanúját tárja fel, jogosult az európai uniós forrásfelhasználásra irányadó jogszabályok rendelkezései alapján szabálytalansági eljárást kezdeményezni az illetékes irányító hatóságnál vagy – Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből finanszírozott projekt esetén – a nemzeti hatóságnál. Emellett a javaslat feljogosítja a Hatóságot további eljárások, így különösen versenyfelügyeleti eljárás kezdeményezésére a Gazdasági Versenyhivatalnál az ECN+ Irányelv 4. cikk (2) bekezdés b) pontjának tiszteletben tartásával. A Hatóság a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 152. § (1) bekezdése alapján kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását is.

A Hatóság felügyeleti vagy ellenőrzési feladatai ellátása érdekében – nem közigazgatási hatósági jogkörben – felhívhatja a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetet eljárás megindítására. A Hatóság felhívása alapján a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet az eljárását törvényi kötelezettség alapján, hivatalból köteles megindítani.

A Hatóság felhívását a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet csak akkor utasíthatja vissza, ha teljesítése jogszabálysértéssel járna.

E kötelezettség teljesítése mulasztási perben, bíróság útján kényszeríthető ki, ezért a javaslat rögzíti, hogy a Hatóságot az Ákr. hatálya alá tartozó eljárásokban ügyféli jogállás illeti meg. Az ügyféli jogosultságból eredően, amennyiben a szervezet döntésével nem ért egyet, ezen eljárási pozíciójából fakadóan az Ákr. alapján jogosult közigazgatási perben megtámadni a döntést, bármilyen egyéb külön törvényi rendelkezés nélkül is.

A javaslat a mulasztási per Hatóság általi megindításának egyes speciális esetköreit rögzíti.

A javaslat a Hatóság feladatellátásnak törvényi biztosítékaként rögzíti, hogy a Hatóság közigazgatási perben megtámadhat minden olyan közbeszerzési eljárásra vonatkozó közbeszerzési döntőbizottsági határozatot, és más hatósági határozatot, amely európai uniós támogatást érint. A javaslat meghatározza az ezzel összefüggő részletes szabályokat. A per megindításának a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. § (1) bekezdése alapján 1 éven túl nincs helye.

Annak érdekében, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)–ag) alpontja szerinti kizáró ok közbeszerzési eljárásokban való hatékony érvényesülését elősegítse, a Hatóság feladata az ezen kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplők nyilvántartásának vezetése. A nyilvántartás bevezetésével egyúttal módosul a Kbt. szerinti kizáró ok is annyiban, hogy a Hatóság rendelkezik hatáskörrel a kizárás időtartamának meghatározására. A kizárás időtartamának meghatározása az arányosság elvének megfelelően történhet, és az időtartam nem haladhatja meg a büntető ügyben hozott jogerős ítélet jogerőre emelkedésétől számított négy évet.

Szintén az arányosság elvével összhangban, a Hatóság már a nyilvántartásba vételi eljárás megindulását követően felhívja az érintett gazdasági szereplőt, hogy – amennyiben e lehetőséggel élni kíván – mutassa be az öntisztázás, azaz a megbízhatóságának helyreállítása érdekében tett intézkedéseket. Az öntisztázás intézménye – a vonatkozó uniós irányelvi rendelkezéseknek megfelelően – lehetőséget ad arra, hogy a gazdasági szereplő mentesüljön a kizáró ok jogkövetkezménye alól. Öntisztázással nem csak a nyilvántartásba vétel folyamata során, hanem a későbbiekben is élhetnek a kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplők.

A nyilvántartás célja kettős: egyrészt a jövőben a nyilvántartásba vételi eljárás során állapítja meg a Hatóság a kizárás időtartamát, másrészt a nyilvántartás igazolási módként szolgál, ahol az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárás során ellenőrizhetik, hogy adott gazdasági szereplő tekintetében fennáll-e a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)–ag) alpontja szerinti kizáró ok. A kizáró okot és annak joghatásait továbbra is a Kbt. határozza meg, a kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő nem lehet a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet, és a teljesítés során sem vonható be olyan alvállalkozó, aki kizáró ok hatálya alatt áll.

A nyilvántartásba vétel egyaránt vonatkozik a természetes személy és jogi személy gazdasági szereplőkre, a kizárás időtartamát a Hatóság minden gazdasági szereplő tekintetében meghatározza. A nyilvántartásból a gazdasági szereplő nevére, adószámára, székhelyére és a kizárás időtartamára vonatkozó adatok nyilvánosak, ezeket a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszerben kell közzétenni; a bűnügyi személyes adatok, más személyes adatok nem hozhatók nyilvánosságra.

A nyilvántartás vezetéséhez a Hatóság adatokat a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, az egyéni vállalkozók nyilvántartásából és a céginformációs rendszerből kap, a javaslat részletezi az ezen adatkapcsolatokra vonatkozó főbb rendelkezéseket.

A Hatóság egyszemélyi vezetés alatt álló szerv, amelyet az elnök vezet. Az elnök a munkáját ugyanakkor a két elnökhelyettessel a Hatóság Igazgatóságában együttműködve látja el, és az elnök a Hatóság feladat- és hatásköreit kizárólag a Hatóság Igazgatósága döntésének megfelelően gyakorolhatja.

A javaslat meghatározza a Hatóság szervi vezetésével összefüggő klasszikus funkcionális feladat- és hatásköröket, amelyeket a Hatóság elnöke önállóan gyakorol.

A Hatóság legfőbb döntéshozó szerve a Hatóság Igazgatósága, amelynek tagja a Hatóság elnöke és két elnökhelyettese. A Hatóság Igazgatósága a Hatóság feladat- és hatásköreinek gyakorlásával közvetlenül összefüggő döntéseket testületként, többségi döntéshozatal útján hozza meg.

A Hatóság Igazgatósága a szervet érintő vezetési hatásköröket nem gyakorol, és a Hatóság Igazgatósága működése nem érinti a Hatóság mint központi államigazgatási szerv vezetésével összefüggő funkcionális feladat- és hatásköröket, amelyeket a Hatóság elnöke egyszemélyi vezetőként önállóan gyakorol, és az ezzel kapcsolatos döntéseket önállóan kiadmányozza, az elnököt azonban ez esetben is együttműködési kötelezettség terheli az elnökhelyettesekkel.

A Hatóság Igazgatósága évente beszámol a tevékenységéről az Országgyűlésnek, valamint a beszámolót az Európai Bizottság részére is megküldi.

A Hatóság elnökét és elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Az elnök és az elnökhelyettes ismételten nem nevezhető ki. A kiválasztás során az objektív szakmai szempontok érvényre jutását segíti elő, hogy az Állami Számvevőszék elnöke a javaslatát a Hatóság Igazgatósága Tagjainak Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság (a továbbiakban: Alkalmassági Bizottság) által összeállított névsoron szereplő személyek közül teszi meg.

A Hatóság elnöke és elnökhelyettesei tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el, jogviszonyukra az e törvényben foglalt eltérésekkel a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A javaslat rögzíti azon szabályokat, amelyek a Küt. előírásaitól eltérnek, illetve ahol a Küt. előírási mellett érvényesülő kiegészítő, illetve többlet szabályokról van szó, ott a javaslat szövegezése ezt egyértelművé teszi. A javaslat által nem szabályozott kérdésekben a Küt. szabályait kell alkalmazni.

A Hatóság elnöke és elnökhelyettese tisztségét a függetlenség elvének és szakmai szempontok érvényesítésével kell betölteni. A kinevezési szabályok mellett ezt az előzetes pályáztatási és kiválasztási eljárás szavatolja, amelyet az Alkalmassági Bizottság folytat le.

A nyílt és nyilvános pályázat során törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint több jelölt közül lehessen kiválasztani az alkalmas személyeket. A pályázat ezért akkor érvényes, ha arra legalább a betöltendő pozíciók kétszeresének megfelelő számú személy jelentkezik. Ugyanezen érvényességi szabály vonatkozik garanciális okokból a megismételt pályázatra is.

Az Alkalmassági Bizottság dönt a szakmai érdemekre, szaktudásra és végzettségre figyelemmel összeállított, alkalmasnak minősített és így a pozíció betöltésére javasolható személyek névsoráról.

Az Alkalmassági Bizottság véleményében az alkalmasság megállapításán kívül más módon is segítheti – a jelölési és kinevezési eljárás sérelme nélkül – a Hatóság elnökének és elnökhelyettesének jelölésére vonatkozó tájékozott döntést.

A javaslat meghatározza a Hatóság elnöke és elnökhelyettesei javadalmazásának részletes szabályait. A javaslat előírja emellett, hogy a Hatóság elnöke minden naptári évben húsz munkanap, elnökhelyettesei minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosultak igénybe venni.

A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének megbízatása szűk körben, objektív körülmények mentén szűnhet meg. További garanciális szabályként kerül rögzítésre, hogy a Hatóság elnökének, illetve elnökhelyetteseinek felmentéséről szóló indítvány megalapozatlanságának megállapítása iránt közigazgatási pert indíthat a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese.

A javaslat a jogviszony megszűnése esetére vonatkozó speciális szabályokat is megállapít.

A Hatóság Kormánytól való függetlenségét biztosítja a javaslat azzal, hogy a köztársasági elnök döntéseihez a Kormány tagjának ellenjegyzését nem követeli meg.

A Hatóság elnökére és elnökhelyettesére a javaslat szigorú összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat állapít meg.

A javaslat meghatározza a Hatóság alkalmazásában álló köztisztviselők közszolgálati jogviszonyával összefüggő egyes részletes szabályokat.

A javaslat a Hatóság köztisztviselőire (ideértve a Hatóság elnökét, elnökhelyettesét és valamennyi foglalkoztatottat) szigorú titoktartási kötelezettséget ír elő.

A Munkacsoport a Hatóság mellett működő, elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő feladatokat ellátó testületi szerv. A Munkacsoport határozatlan ideig működik. Garanciális szempontból elengedhetetlen, hogy a Munkacsoport a Hatóságtól független legyen, annak működésébe ne avatkozhasson bele. A Munkacsoport tevékenysége nem érinti más szervek feladat- és hatáskörét és nem kaphat megbízást arra, hogy egyéni kötelezettséget vagy felelősséget állapítson meg. Garanciális jelentőségű továbbá az is, hogy a Munkacsoport tevékenységébe a korrupció elleni küzdelem terén tevékenykedő nem kormányzati szereplők is bevonásra kerüljenek.

A rendelkezések célja a Munkacsoport feladatainak részletes meghatározása.

A javaslat a Munkacsoport éves jelentésére vonatkozóan határozza meg a részletes szabályokat, és a Kormány kötelezettségeit.

A javaslat a Munkacsoportnak a korrupcióellenes küzdelem területén tevékenykedő független nem kormányzati szereplőket képviselő tagjai számára biztosítja a nyilvános árnyékjelentés elkészítéséhez való jogot.

A Munkacsoport tagságát meghatározó rendelkezések. A Munkacsoport – a Hatóság elnökén túl – nem kormányzati szereplőket képviselő tagokból és az állami szerveket képviselő tagokból áll. Garanciális szempontból a javaslat rögzíti, hogy minden tagot azonos jogok és kötelezettségek illetnek meg, beleértve az információkhoz való hozzáférést és a beavatkozási jogot, azonban a tagság nem jogosít fel a Hatóság tevékenységéhez való hozzáférésre.

A Munkacsoport munkájában a tagokon kívül konzultatív és tanácsadói minőségben a felsorolt állandó meghívottak is részt vehetnek. Az állandó meghívottak a tagokkal azonos jogokkal rendelkeznek az információkhoz való hozzáférés és a beavatkozás joga tekintetében.

A Hatóság elnökének felkérése alapján a Munkacsoport ülésén továbbá a tagokon és állandó meghívottakon kívül tanácskozási joggal (eseti meghívott jelleggel) más személy is részt vehet.

A rendelkezés célja a Munkacsoport tagjainak, állandó meghívottjainak és eseti jelleggel meghívottjainak díjazásával, titoktartási kötelezettségével összefüggő szabályok megállapítása.

A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjainak kiválasztására vonatkozóan a javaslat meghatározza a függetlenséget, szakmaiságot biztosító garanciákat, és a további részletes szabályokat.

A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjai megbízatásának megszűnésére vonatkozó rendelkezések.

A Munkacsoport elnökére és alelnökére vonatkozó rendelkezések. A Munkacsoport elnöke a Hatóság elnöke, aki képviseli a Munkacsoportot. A Munkacsoport alelnökét a Munkacsoport a nem kormányzati szereplőket képviselő tagjai közül, többségi döntéshozatallal választja meg. A Munkacsoport alelnöke a Munkacsoport képviseletében és üléseinek vezetésében az elnököt – távolléte esetén – teljes jogkörrel helyettesíti.

A Munkacsoport ülésezésére és ügyrendjére vonatkozó rendelkezések.

A Munkacsoport tevékenységének titkársági és adminisztratív támogatását a Hatóság biztosítja, erre a feladatra saját szervezetéből jelöl ki köztisztviselőket, akik a Munkacsoporttól függetlenek és a Hatóságnak felelnek.

A Hatóság és a Munkacsoport működésével összefüggésben a személyügyi döntések tárgyilagos szempontok szerinti független meghozatalát támogató szervként létrejön az Alkalmassági Bizottság. Az Alkalmassági Bizottság a Hatóságtól és a Munkacsoporttól független, három tagból álló véleményező testület. Az Alkalmassági Bizottságot az európai támogatásokat auditáló szerv vezetője hívja össze. Az Alkalmassági Bizottság a döntéseit többségi döntéshozatal útján hozza meg, az ügyrendjét maga állapítja meg.

Az Alkalmassági Bizottság konkrét feladatait a javaslatnak a Hatósággal és a Munkacsoporttal összefüggő egyes rendelkezései állapítják meg.

A javaslat meghatározza az Alkalmassági Bizottság tagjaira vonatkozó megbízási, valamint garanciális és részletes szabályokat.

Az Alkalmassági Bizottság tagjainak megbízásával kapcsolatos eljárás kiemelt jelentőséggel bír arra nézve, hogy az Alkalmassági Bizottság egészének és tagjainak függetlensége érdemben biztosított legyen. Ennek érdekében a javaslat külön nevesíti, hogy az európai támogatásokat auditáló szerv vezetőjének utasítása, befolyásolása a bizottság tagjainak kiválasztásában tilos, amely befolyásoló magatartás vagy az arra való törekvés bűncselekmény – így különösen hivatali visszaélés, kényszerítés vagy akár korrupciós bűncselekmény – megállapítását is megalapozhatja.

Az Alkalmassági Bizottság függetlenségét és elfogultságmentes működését vagyonnyilatkozattételi szabályok is garantálják. A vagyonnyilatkozatok kezelésével összefüggő feladat- és hatásköröket az európai támogatásokat auditáló szerv vezetője gyakorolja, ezzel összefüggésben a vagyonnyilatkozatok nyilvános, oldalhű másolatát az a Hatóság honlapján haladéktalanul közzéteszi. A kifejezett törvényi előírás megalapozza, hogy az európai támogatásokat auditáló szerv vezetője részére a Hatóság honlapjának ezen részéhez való közvetlen hozzáférés a vagyonnyilatkozatok közzététele céljából technikailag biztosított kell legyen.

A javaslat rögzíti, hogy az Alkalmassági Bizottság tagja megbízását megelőzően, a feladatai ellátására vonatkozóan összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz; mindezek mellett a javaslat a vonatkozó uniós jogi aktusra hivatkozva speciális összeférhetetlenségi szabályt állapít meg.

Az Alkalmassági Bizottság tevékenységének titkársági és adminisztratív támogatását végző munkaszervezetet az európai támogatásokat auditáló szerv biztosítja.

A javaslat hatálybalépést a törvény kihirdetését követő napban állapítja meg annak érdekében, hogy a Hatóság működésének megkezdésével összefüggő előkészítő feladatok ellátása haladéktalanul megindulhasson, és azok hatályos jogalapja biztosított legyen. A kellő felkészülési időt az átmeneti rendelkezések szavatolják.

A Hatóság vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével összefüggő feladat- és hatáskörei a vonatkozó más törvényi szabályokhoz kapcsolódó időpontban lépnek hatályba.

A javaslat átmeneti rendelkezések útján biztosítja az új szabályozás megfelelő hatályosulását és a javaslat szerinti szervek létrejöttét. A Hatóság működését biztosító titkársági, adminisztrációs feladatokat, valamint gazdasági szervezeti feladatokat az európai támogatásokat auditáló szerv átmeneti időtartamig látja el. A javaslat emellett további technikai jellegű átmeneti rendelkezéseket is megállapít.

A Hatóság létrehozásával összefüggő módosításként a javaslat a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben is autonóm államigazgatási szervként rögzíti a Hatóságot.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításával a javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a létrejövő Hatóság nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv.

A javaslat előírja a Hatóság elnöke, elnökhelyettese részére a közjogi tisztség betöltésének igazolása céljából igazolvány kiállítását.

A javaslat egészében újraszabályozza Kbt. összeférhetetlenségi szabályait az Európai Unió jogával való jobb összhang megteremtése érdekében.

A 2014/24/EU irányelv 24. cikkének megfelelően az (1) bekezdés megfogalmazza az ajánlatkérők általános kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy megelőzzék, feltárják, illetve annak bekövetkezése esetén orvosolják az összeférhetetlenségi helyzeteket.

Az összeférhetetlenség megelőzése körében az ajánlatkérőt terhelő kötelezettségeket szabályozza a (2)–(3) bekezdés. Az ajánlatkérő oldalán továbbra is kötelezettséget állapít meg az eljárásba vagy annak előkészítésébe bevont személyek részéről teendő összeférhetetlenségi nyilatkozatok kapcsán. Ezt a nyilatkozatot az ajánlatkérő az adott személy bevonásakor kéri megtenni, az új szabályozás pedig pontosítja, hogy ha egy adott személy az eljáráshoz kapcsolódó több folyamatban is részt vesz, akkor minden folyamathoz kapcsolódóan kell tennie nyilatkozatot. A gyakorlatban tehát adott esetben egy személynek több nyilatkozatot is kell tennie. Ennek indoka, hogy például az eljárás előkészítése során még nem feltétlenül nyilvánvaló, hogy egy, az ajánlatkérő nevében eljáró személy az ajánlattevők vagy akár az alvállalkozók vonatkozásában összeférhetetlennek fog-e minősülni a későbbiekben. Az ajánlatkérő felelőssége megvizsgálni és eldönteni, hogy az eljárásba bevont személy által adott esetben bejelentett körülményre tekintettel fennáll-e az összeférhetetlenség.

Az Európai Bizottság Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről című 2021/C 121/01 közleménye az uniós források felhasználásával összefüggésben (a továbbiakban: 2021. évi bizottsági közlemény az összeférhetetlenség értelmezéséről) arra hívja fel a figyelmet, hogy az érdekeltségi nyilatkozatok alkalmazása akkor hatékony, ha azokhoz a hamis nyilatkozatok azonosítását célzó ellenőrzés is társul. Ilyen ellenőrzésre sor kerülhet különösen a más információforrásokkal való összevetés útján, így például a cégnyilvántartásban nyilvánosan elérhető adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrizheti, hogy talál-e kapcsolatot az ő részéről az eljárásban részt vevő személyek és az ajánlattevők között vagy részletesebb nyilatkozatot is kérhet az ajánlatkérő a bevont személyektől pl. üzleti érdekeltségeikről. A nyilatkozatok valóságtartalmának ellenőrzésének módjáról az ajánlatkérő a közbeszerzési szabályzatában rendelkezhet.

A (4) bekezdés határozza meg, hogy különösen mely helyzeteket kell összeférhetetlennek tekinteni. Az összeférhetetlenség fogalma összhangban áll a 2014/24/EU irányelv 24. cikkében megfogalmazott elvárással, amely szerint az összeférhetetlenség fogalmának ki kell terjednie legalább azokra az esetekre, amikor az ajánlatkérő szervnek vagy az ajánlatkérő szerv nevében eljáró közbeszerzési szolgáltatónak a közbeszerzési eljárás lefolytatásában részt vevő vagy annak eredményét befolyásolni képes alkalmazottai közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkeznek, amely úgy tekinthető, hogy a közbeszerzési eljárás tekintetében befolyásolja a pártatlanságukat és a függetlenségüket. Az összeférhetetlenség fogalmát az irányelv és általában az annak meghatározását tekintve irányadónak tekinthető nemzetközi iránymutatások [ezek közül leggyakrabban hivatkozott az OECD fogalommeghatározása, lásd: „Managing Conflict of Interest in the Public Service” (Összeférhetetlenségek kezelése a közszolgálatban), OECD Iránymutatások és az egyes országok tapasztalatai, 24–25. o.] természetes személyekre értelmezik. A Kbt. ezért a továbbiakban nem szól összeférhetetlen szervezetekről, ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a bevont szervezetekkel összefüggő, érdekellentétet okozó körülményeket ne kellene figyelembe venni, ezek az adott szervezet részéről részt vevő természetes személy összeférhetetlensége kapcsán továbbra is változatlanul relevánsak. A szervezetekhez (pl. az ajánlatkérőnek tanácsot adó vállalkozásokhoz) kapcsolódó érdekeltségek tehát továbbra is figyelembe veendőek és vizsgálandóak az adott szervezet képviselőjének összeférhetetlensége vagy annak hiánya kapcsán.

A (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenség minden olyan helyzetet magában foglal, ahol valamely olyan objektív körülmény áll fenn, amely befolyásolja az adott személy vagy szervezet függetlenségébe és pártatlanságába vetett bizalmat. Az összeférhetetlenség tehát egy olyan helyzet (pl. az értékelésben részt vevő személy és az egyik ajánlattevő vállalkozás tagja közötti rokonság), amely egy objektivizált mérce szerint alkalmas arra, hogy akadályozza az érintett személy vagy szervezet pártatlan feladatellátását. Nem szükséges azonban, hogy az ajánlatkérő részéről eljáró személy valóban elfogultan járjon el és szintén nem szükséges szándékos cselekmények bizonyítása az érintettek részéről. Ha bebizonyosodik, hogy az ajánlatkérő részéről eljáró személy ténylegesen felhasználta pozícióját annak érdekében, hogy kedvezzen valamelyik gazdasági szereplőnek, az már korrupciós cselekménynek vagy más súlyos kötelességszegésnek is minősülhet.

Az az érdek, amely befolyásolhatja az ajánlatkérő részéről eljáró személy pártatlanságát, lehet pénzügyi, gazdasági vagy – mint az előbbieket is magában foglaló általános kategória – bármely más személyes érdek. Utóbbi kategória széles körű, az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, valamint a 966/2012/EU (2012. október 25.) Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: 2018. évi költségvetési rendelet) 61. cikke szerint összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha az uniós költségvetés végrehajtásában részt vevő személy feladatainak pártatlan és tárgyilagos ellátása családi vagy érzelmi okok, politikai szimpátiával vagy nemzeti kötődéssel kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek miatt sérül.” Különféle körülmények (pl. családi, érzelmi kapcsolat) vezethetnek tehát olyan helyzethez, ahol egy személy személyes érdeke és az általa képviselendő közérdek egymással ellentmondásba kerülhet. Nem vezet azonban összeférhetetlenséghez bármely csekély érdek vagy egy személy meggyőződésével, véleményével való puszta kapcsolat. A 2021. évi összeférhetetlenség értelmezéséről című bizottsági közleményben foglaltak szerint az érdekeknek kellően jelentősnek kell lennie ahhoz, hogy olyannak lehessen tekinteni, mint amely „veszélyeztetheti” a „feladatok pártatlan és tárgyilagos ellátását.”

Az (5) bekezdés azokat a helyzeteket nevesíti, amelyeket általában olyannak kell tekinteni, amely befolyásolja az érintett személyek pártatlanságát, ezért összeférhetetlenséget jelent. Az e helyzetekhez fűzött vélelem kivételesen megdönthető lehet, ha objektív körülmények támasztják alá, hogy az érdek-összeütközés az érintett személyes érdeke és az általa képviselendő közérdek között az említett körülmények ellenére nem áll fenn.

Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban az ajánlatkérő elsődleges törvényi kötelezettsége a jogsértés megelőzése, amely elsődlegesen az összeférhetetlenséggel érintett személyek részvételének tilalmát jelenti a közbeszerzési eljárással kapcsolatos érdemi cselekményekben. Amennyiben az összeférhetetlenségi helyzet mégis bekövetkezik, az ajánlatkérőnek meg kell tennie a szükséges lépéseket az eljárás jogszerűségének helyreállítása érdekében, tehát meg kell szüntetnie az összeférhetetlen helyzetet és a közbeszerzési eljárás tekintetében olyan helyzetet kell teremtenie, amely biztosítja az egyenlő bánásmód és a verseny tisztasága elveinek érvényesülését. Az összeférhetetlenség következményeinek levonása kapcsán releváns annak vizsgálata, hogy az adott eljárásban mely döntéseket érintett az összeférhetetlenség és az milyen hatást gyakorol a versenyfeltételek egyenlőségére. Egy összeférhetetlen személy általi döntés vagy más érdemi, az eljárás kimenetelét befolyásolni képes cselekmény súlyos jogsértést jelent, amellyel kapcsolatban – összhangban az összeférhetetlenség fogalmával – az egyenlő bánásmód és a verseny tisztasága elvének potenciális sérelme vizsgálandó, és nincs szükség az összeférhetetlenség konkrét döntéshozatali folyamatra gyakorolt tényleges hatásának bizonyítására. Az ajánlatkérőnek, amennyiben az alkalmas az egyenlő bánásmód és a verseny tisztasága elveinek biztosítására, a korábban elvégzett bírálati cselekményeket – az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet részvétele nélkül – újból el kell végeznie, pl. beérkezett ajánlatok újraértékelésére vagy az ajánlatok bírálata során hozott valamely döntés felülvizsgálatára kerülhet sor (amelyre a Kbt. 79. §-a biztosít lehetőséget). Sok esetben elképzelhető lehet azonban, hogy egy összeférhetetlenséggel érintett személy részvétele olyan versenytorzulást okoz, amely nem orvosolható az eljárás egyes részeinek megismétlésével, pl. mert valamely gazdasági szereplő már olyan információkhoz juthatott, amelyek előnyt biztosítanak a számára vagy az összeférhetetlenség eleve érintette az eljárás feltételeinek meghatározását. Elképzelhető, hogy csak az összeférhetetlenségi helyzetben érintett gazdasági szereplő kizárása alkalmas az alapelveknek megfelelő helyzet megteremtésére, ilyenkor az ajánlatkérő jogosult az érintett gazdasági szereplőt kizárni. A 2021. évi Bizottsági közlemény az összeférhetetlenség értelmezéséről kifejti, hogy az összeférhetetlenség orvoslására irányuló intézkedéseknek elsősorban az ajánlatkérő szerv oldalán érintett személyre kell irányulniuk, azaz ennek a személynek be kell szüntetnie a szóban forgó ajánlattal kapcsolatos valamennyi tevékenységet, például az értékelő bizottság tagját eltávolítják a testületből. Amennyiben az ilyen intézkedések nem elegendőek az összeférhetetlenség orvoslásához (például az érintett személy részt vett a közbeszerzési eljárás azon szakaszaiban, amelyekre már sor került, és nem változtathatók/ismételhetők meg), az ajánlatkérő szervnek további intézkedéseket kell hoznia az érintett ajánlattevő tekintetében (például az ajánlattevő kizárása az ajánlatból, mely lehetőséget a közbeszerzési irányelv 57. cikke (4) bekezdésének e) pontja is említi).”

Amennyiben az ajánlatkérő nem orvosolja, vagy nem tudja orvosolni az összeférhetetlenséget, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) akár az eljárás megkezdéséig visszamenőleg megsemmisítheti az eljárási cselekményeket, vagy a KDB határozata vagy más ellenőrző szerv megállapítása nyomán – a Kbt. 75. § (2) bekezdés f) pontja alapján – az eljárás eredménytelensége lehet megállapítható. Amennyiben az összeférhetetlenségi helyzetet nem orvosolják, az az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések esetén pénzügyi korrekció megállapításához is vezethet.

A (8) bekezdés azon helyzet következményeivel foglalkozik, amikor egy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplő (vagy ehhez kapcsolódó személy vagy vállalkozás, pl. leányvállalat) részt vett az eljárás előkészítésében. Ezt a helyzetet más összeférhetetlenségi helyzetektől – összhangban az irányelvi szabályozással – eltérően kell kezelni. A helyzet kezelése, a jogkövetkezmények tekintetében tehát speciális szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor kifejezetten az előkészítésben – és kizárólag az előkészítésben – való előzetes részvétel okozza az érdekek konfliktusát. Alapvető különbséget az jelent, hogy az érdekelt gazdasági szereplők előzetes részvétele az előkészítésben önmagában – szemben a más összeférhetetlenségi helyzetekre általánosan irányadó részvételi tilalommal – nem tilos. Azonban mivel itt is fennáll egy olyan helyzet, amely érdek-összeütközést jelenthet, az ajánlatkérőt ilyen esetben is terheli az a kötelezettség, hogy megtegye azokat az intézkedéseket, amelyek az egyenlő bánásmód elvének érvényesítéséhez szükségesek. Ha az érintett vállalkozás az előzetes részvétel kapcsán olyan versenyelőnybe kerülne, pl. a megszerzett többlet-információk révén, amely nem egyenlíthető ki más eszközökkel, akkor ilyen esetben is kizárható a közbeszerzési eljárásból. Ezt megelőzően azonban az ajánlatkérő köteles lehetőséget biztosítani arra, hogy bizonyítsa, az előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy hogy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa.

A (9) bekezdés a jogbiztonság érdekében megerősíti, hogy bizonyos típusú előzetes bevonása az érdekelt gazdasági szereplőknek általánosságban nem eredményez összeférhetetlenséget a későbbiekre nézve. Lényeges azonban, hogy az ajánlatkérőt ilyenkor is terheli az a kötelezettség, hogy megtegye azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az egyenlő bánásmód és a verseny tisztaságának elve ne sérüljön a közbeszerzési eljárásban.

A Hatóság törvényben foglalt feladatainak megfelelő ellátása érdekében szükséges számára az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekkel kapcsolatos adatokhoz való hozzáférés biztosítása. A javaslat 18. §-a már biztosítja a Hatóság számára, hogy információkat kérjen az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseket ellenőrző szervektől. A Kbt. 36. §-ának kiegészítése lényegében ennek a jogalapját teremti meg a Kbt. oldaláról, kimondva, hogy a közbeszerzéseket ellenőrző szerv jogosult a rendelkezésére álló bármely adatot átadni a Hatóságnak.

Magyarország 2022. november 30-ig vállalta az Európai Bizottság felé, hogy az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (a továbbiakban: EKR) kereshető formában elérhetővé teszi az egyes közbeszerzési szerződések teljesítésében részt vevő alvállalkozókra vonatkozó meghatározott adatokat. Az EKR ezeket felmenő rendszerben fogja tartalmazni, a rendelkezés hatálybalépését követően megkötött szerződések vonatkozásában. Annak céljából, hogy ezen adatok az EKR-ben tényleges rendelkezésre álljanak, a Kbt. 43. § (2) bekezdésének módosítása előírja az ajánlatkérők számára a szükséges adatok EKR-ben történő rögzítését.

Tekintettel arra, hogy a javaslat meghatározott esetben lehetőséget biztosít a Hatóság számára a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére, a Kbt. kiegészül az ilyen felfüggesztés esetén alkalmazandó ajánlatkérői kötelezettségekkel és a felfüggesztés következményeivel, különös tekintettel a releváns határidők meghosszabbítására, illetve meghosszabbodására.

A javaslat IV. Fejezete alapján a Hatóság létrehozza és működteti a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)–ag) alpontja alapján a közbeszerzési eljárásokból kizárt gazdasági szereplők nyilvántartását. A nyilvántartás felállításától kezdődően a javaslat rendelkezéseihez igazodva megszűnik a kizáró okhoz tartozó ötéves időtartam, illetve a nyilvántartásba vett gazdasági szereplők tekintetében a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés időtartama sem lesz releváns, hanem e helyett a kizárás időtartamát a Hatóság fogja meghatározni. A kizárás időtartama a javaslat alapján maximum négy év lehet. Ennek megfelelően a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pontja a kizárás időtartama tekintetében a Hatóság által meghatározott időtartamra utal.

Emellett a kizárás időtartama kiigazításra kerül a Kbt. 62. § (2) bekezdésében is. Arra az esetre, ha a Hatóság nyilvántartásában valamely érintett gazdasági szereplő nem szerepel, továbbra is fennmarad az irányelvi követelménynek való feltétlen megfelelés érdekében, hogy az érintett gazdasági szereplő – ha a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól hamarabb nem mentesült és a Hatóság rövidebb időtartamot nem határozott meg – a jogerős ítélet meghozatalát követő négy évig ki van zárva a közbeszerzésekben részvételből.

A javaslat IV. Fejezete alapján a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)–ag) alpontja alapján a közbeszerzési eljárásokból kizárt gazdasági szereplők esetén az öntisztázási kérelmek elbírálása is a Hatóság feladata lesz. A kérelmek egységes elbírálása érdekében a Közbeszerzési Hatóság csak az egyéb kizáró okok vonatkozásában fog hatáskörrel rendelkezni az öntisztázó intézkedések megfelelőségének kimondására. Ennek megfelelően a szükséges a Hatóságra való utalás bevezetése a Kbt. 64. §-ában, illetve a két szervezet hatáskörének elkülönítése a szövegben.

A Kbt. 43. § (2) bekezdésének módosításához kapcsolódóan a törvény az ajánlattevők számára is előírja, hogy tájékoztassák az ajánlatkérőt az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányáról és az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékéről. Ezzel biztosítható a megfelelő alvállalkozói adatok EKR-be való feltöltése.

A javaslat a Kbt. módosításával biztosítja, hogy a Hatóság elnöke is kezdeményezhesse a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekkel összefüggésben. Az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések alatt a Hatóság hatáskörét meghatározó törvényi rendelkezésekkel összhangban érteni kell a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzéseket.

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagjainak köre bővül a Hatóság képviselőjével.

Az alvállalkozói teljesítés adatainak közzétételére és az alvállalkozói szerződés egyes adatainak ajánlatkérő felé történő bejelentésére irányadó kötelezettségek hatályba lépésére vonatkozó átmeneti rendelkezés.

A javaslat egyértelműsíti, hogy a feladat- és hatáskörében eljáró Hatóság privilegizált perindítási jogosultsággal rendelkezik azokban az esetekben, amikor a perindítás lehetősége nem az Ákr.-ből vagy a Kp.-ből ered, hanem a javaslatból.