2022. évi XXVIII. törvény indokolás

A Javaslat az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosítása keretében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) információszabadságot érintő rendelkezéseinek módosítását tartalmazza. A Javaslat célja, hogy az Infotv. 29. §-ában szabályozott, a munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételére vonatkozó költségtérítés megállapításának lehetősége kivezetésre kerüljön az Infotv. rendszeréből, valamint, hogy a fennmaradó költségelemek (másolás, illetve kézbesítés költsége) tekintetében a Kormány rendeletben költséghatárokat állapíthasson meg. A munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételére vonatkozó költségtérítés kivezetésével a munkaerőforrás költségeit a továbbiakban teljes egészében az adatot kezelő közfeladatot ellátó szervek viselik. A Javaslat alapján továbbá a Kormány rendeletében meghatározott összeget meg nem haladó költség esetében költségtérítés megállapítására egyáltalán nem kerülhetne sor, illetve az ezt meghaladó költség esetében a költségtérítésként legfeljebb megállapítható összeg mértékét a Kormány rendelete határozhatná meg. Kiemelendő, hogy a fennmaradó költségelemek esetében továbbra is csak a ténylegesen felmerülő – azaz igazolható – költségek megtérítésére nyílna lehetőség, illetve – összhangban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint az Alkotmánybíróság gyakorlatával – a költségtérítés megállapítására a jövőben is akkor kerülhetne sor, ha az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv a költségtérítés megállapítására vonatkozó szabályok alkalmazása mellett dönt.

A Javaslat egyúttal intézményesíti a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot és lefekteti annak működési szabályait.

A Javaslat – tekintettel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény kapcsolódó rendelkezéseire, valamint az RRF támogatás jogi minőségére – a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény kiegészítésére is irányul azzal, hogy az irányító hatósági feladatokat ellátó helyettes államtitkárok hatáskörébe utalható a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtással kapcsolatos szakmai feladat is.

A Javaslat végezetül tartalmazza a közérdekű adatigénylésekre irányadó, a veszélyhelyzetben alkalmazandó speciális szabályok megszüntetésére irányuló rendelkezéseket.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A Javaslat kivezeti a munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételéhez kapcsolódó költségtérítés megállapításának lehetőségét, illetve ennek megfelelően módosítja az ehhez kapcsolódó rendelkezéseket.

A Javaslat továbbá felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy a fennmaradó költségelemek (másolás, illetve kézbesítés költsége) tekintetében rendeletben határozhassa meg azt az összeghatárt, amelyet meghaladóan költségtérítés megállapítható lehet (minimális összeg), illetve azt az összeghatárt, amelynél magasabb összegű költségtérítés akkor sem állapítható meg, ha a tényleges költség egyébként az így meghatározott összeget meghaladta volna (maximális összeg).

A Javaslat jogtechnikai pontosítást és módosítást tartalmaz.

A Javaslat rögzíti, hogy a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság vezetője szakmai felsővezető.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 7. pontja szerint európai uniós forrás az Európai Unió költségvetéséből, az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamának költségvetéséből, valamint a Svájci Hozzájárulás programból származó forrás. Az RRF nem része az EU 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretének, hanem a helyreállítás ösztönzésére irányuló ideiglenes pénzügyi eszköz. Ezért az Irányító Hatóságok bevonása az RRF végrehajtásba szükségessé teszi a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 27. § (2) bekezdés kiegészítését azzal, hogy az irányító hatósági feladatokat ellátó helyettes államtitkárok hatáskörébe utalható a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtással kapcsolatos szakmai feladat is.

A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter munkaszervezetében fog működni.

Az Igazgatóságot az igazgató vezeti, akit a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt, az igazgató irányítása alá tartozó főosztályvezető vagy osztályvezető helyettesít.

Az igazgató tevékenységét – hasonlóan az irányító hatósági feladatokat ellátó helyettes államtitkárra vonatkozó szabályhoz – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, illetve a minisztérium államtitkára vagy közigazgatási államtitkára irányítja, amit a szervezeti és működési szabályzatban kell elrendezni. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos feladatok tekintetében az igazgató nem utasítható.

Az Igazgatóság szervezetében kormánytisztviselők és munkavállalók kerülnek foglalkoztatásra, akiknek kiválasztása az Integritás Hatóság által jóváhagyott objektív szempontrendszer alapján, pályázati eljárás keretében történik. A javaslat meghatározza az Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott kormánytisztviselők és munkavállalók vonatkozásában a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét.

A javaslat előírja, hogy az igazgató az Igazgatóság tevékenységéről éves jelentésben tájékoztatja az Integritás Hatóságot.

A módosítás végezetül megteremi a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel lévő koherenciát a minisztériumon belüli szervezeti egységek vonatkozásában.

A javaslat a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság igazgatójára a helyettes államtitkárra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni azokkal az eltérésekkel, amit a javaslat megállapít.

Az igazgatót az európai uniós források felhasználásért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök négy évre nevezi ki. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a javaslatának megtétele előtt kikéri az Integritás Hatóság elnökének véleményét, amiről a javaslattétel során tájékoztatja a miniszterelnököt.

Az igazgató kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, kivéve azt az esetet, ha olyan személy kerül kinevezésre, aki vezénylés útján kerül az Igazgatósághoz. Ebben az esetben az igazgató adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban is elláthatja az igazgatói feladatokat.

Az igazgató integritásának védelme érdekében a javaslat csak abban az esetben teszi lehetővé az igazgató felmentését, ha

a) az igazgató egészségügyi okból feladatai ellátására kilencven egybefüggő napon keresztül alkalmatlan,

b) az igazgató nem felel meg a kinevezési feltételeknek, vagy

c) az igazgató az öregségi nyugdíjkorhatárt az igazgatói kinevezését követően betöltötte.

Az igazgató – függetlenül a helyettes államtitkárok számára megállapítható illetmény mértékétől és felső határától – az az európai támogatásokat auditáló szerv vezetőjének illetményével azonos összegű illetményre jogosult. Ezen túlmenően az igazgatót megilletik a helyettes államtitkári juttatások is.

A javaslat meghatározza az igazgató vonatkozásában a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét.

A javaslat meghatározza a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó speciális szabályokat. Így esetükben a munkaviszony létesítésének feltétele – a büntetlen előéleten, a cselekvőképességen és a megfelelő képzettségen túl – a magyar állampolgárság is.

A kormányzati igazgatási szervnél munkaviszony keretében betöltött álláshelyek száma nem haladhatja meg a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának és a központosított álláshelyállományból a kormányzati igazgatási szerv számára betölteni engedélyezett álláshelyek 10 százalékát. Tekintettel azonban arra, hogy az Igazgatóságnál ellátandó feladat a munkavállalók nagyobb arányú foglalkoztatását is megkívánhatja, a javaslat mentesíti ezen korlát alól a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot.

A javaslat szerint a törvényjavaslat hatálybalépésének napjától működik a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság. Az Igazgatóság vezetését 2022. december 31-ig még nem a négy évre kinevezett igazgató, hanem egy megbízott igazgató látja el. Tekintettel arra, hogy a ideiglenes vezető megbízáskor még nem fog működni az Integritás Hatóság, a megbízott igazgató megbízásához és a megbízásának visszavonásához nem kell az Integritás Hatóság elnökének véleményét kikérni.

Szintén az Integritás Hatóság működésének későbbi kezdőidőpontja miatt teszi lehetővé a javaslat, hogy a kiválasztási szempontoknak az Integritás Hatóság általi jóváhagyását követő 60. napig a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság feladatainak ellátása kormányzati érdekből történő kirendelés útján, illetve az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter munkaszervezetében már meglévő belső munkaerő igénybevétele (átcsoportosítása) útján is megszervezhető legyen.

Tartalmazza a közérdekű adatigénylésekre irányadó, a veszélyhelyzetben alkalmazandó speciális szabályok megszüntetésére irányuló rendelkezéseket.

Hatályba léptető rendelkezések.