2022. évi XXIX. törvény indokolás

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló 2185/96/EURATOM, EK tanácsi rendelet 9. cikkében meghatározott tagállami segítségnyújtás biztosítása érdekében a javasolt törvénymódosításokkal lehetővé válik az Európai Csalás Elleni Hivatal (továbbiakban: OLAF) helyszíni ellenőrzéseinek pénzügyőri támogatása.

Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény (továbbiakban: EUCs tv.) módosítása megteremti a feltételeit a pénzügyőri intézkedés igénybevételének, továbbá hivatkozást tartalmaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényre (továbbiakban: NAV tv.), amely szabályozza az alkalmazható pénzügyőri intézkedéseket. A javaslatunk szerint a NAV tv.-ben pénzügyőri feladattá válik az OLAF vizsgálat helyszíni ellenőrzésének támogatása, és egy új fejezetben szerepelnek a pénzügyőri intézkedésekre vonatkozó speciális szabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy az OLAF vizsgálók a vizsgálattal érintett helyiségbe vagy bármely más, üzleti célra használt területre a pénzügyőrökkel együtt bejussanak. Továbbá a pénzügyőrök helyszínbiztosítással támogatják a vizsgálat zavartalan lefolytatását, így az OLAF ellenőrök hozzáférhetnek a szükséges iratokhoz, adathordozókhoz és védelmet kapnak a tettleges ellenszegüléssel szemben.

A speciális szabályokat tartalmazó fejezet az intézkedési jogosultságok kapcsán csak a szükséges eltéréseket tartalmazza többek között azért, hogy az intézkedés alkalmazhatóságának általános feltétele – bűncselekmény, vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja – hiányában is lehetőség legyen a magánlakásnak nem minősülő helyiségbe történő belépésre, vagy a helyszíni biztosítására.

A NAV tv. III. Fejezetében foglalt általános szabályok az OLAF helyszíni ellenőrzése során is alkalmazhatóak, így a pénzügyőr az intézkedését akadályozó tárgyat eltávolíthatja, valamint a jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén kényszerítőeszközöket alkalmazhat. Emellett a vizsgálattal érintett személyeket a pénzügyőr igazoltathatja, tőlük felvilágosítást kérhet, az ennek során szerzett információkat az OLAF vizsgálójával közölheti.

Az EUCs tv. visszatartó erejű közigazgatási bírság kiszabását teszi lehetővé a NAV számára, ha a vizsgált személy felróhatóan nem tesz eleget együttműködési kötelezettségnek. A bírság összege egymillió forint, mely ismételten is kiszabható. A közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható, a bírság összegére vonatkozóan nincs helye mérlegelésnek.

A módosítás a jogorvoslatról akként rendelkezik, hogy a határozattal szemben közigazgatási per a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül indítható. Az eljárásban – az EUCs tv. Javaslat szerinti új 132. §-ában foglalt eltérésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a döntés formájára és közlésére, az ellenőrzésre, a hivatalbóli eljárásra, a közigazgatási perre, továbbá a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

Az EUCstv. módosítása továbbá pontosító, technikai jellegű módosításokat tartalmaz.

A Javaslat arra is irányul, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében – figyelemmel a közfeladatok ellátásában betöltött kiemelt szerepükre – a közbeszerzések, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok kiegészítése megerősítse az e szervezetek működésére vonatkozó alapvető követelményeket, mint az integritás, valamint az átlátható és tisztességes szerződéskötési eljárások alkalmazása.

A Javaslat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat pontosítja, illetve egészíti ki a 2018. évi uniós költségvetési rendelettel és az Európai Bizottság ahhoz kapcsolódó iránymutatásával összhangban álló összeférhetetlenségi szabályok törvényi szintű megfogalmazásával.

A Javaslat a jogállási törvényeknek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályaival való összhangja megteremtését is szolgálja.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Megteremti a pénzügyőri intézkedés igénybevételének feltételeit, továbbá hivatkozást tartalmaz a NAV tv.-re, amely szabályozza az alkalmazható pénzügyőri intézkedéseket.

Jogtechnikai szövegcserés módosítás.

A speciális szabályokat tartalmazó fejezet az intézkedési jogosultságok kapcsán csak a szükséges eltéréseket tartalmazza többek között azért, hogy az intézkedés alkalmazhatóságának általános feltétele – bűncselekmény, vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja – hiányában is lehetőség legyen a magánlakásnak nem minősülő helyiségbe történő belépésre, vagy a helyszíni biztosítására.

A NAV tv. III. Fejezetében foglalt általános szabályok az OLAF helyszíni ellenőrzése során is alkalmazhatóak, így a pénzügyőr az intézkedését akadályozó tárgyat eltávolíthatja, valamint a jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén kényszerítőeszközöket alkalmazhat.

Jogtechnikai pontosítás.

A módosítás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályaival való összhang megteremtését szolgálja.

Jogtechnikai pontosítás.

A módosítás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályaival való összhang megteremtését szolgálja.

Jogtechnikai pontosítás.

A módosítás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályaival való összhang megteremtését szolgálja.

A jelenleg működő, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok ajánlatkérői minőségét illetően a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) rendelkezései alapján eddig is levezethető volt, hogy ezen szervezetek, illetve az általuk fenntartott intézmények – anélkül, hogy a Kbt. rendelkezései között külön nevesítve lennének – a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján ajánlatkérő szervezetnek minősülnek, azonban az Európai Bizottság az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján Magyarország ellen indított eljárásban garanciális elvárásként fogalmazta meg e szervezetek kifejezett törvényi nevesítését a közbeszerzési ajánlatkérők között. Az eljárás keretében a magyar Kormány által tett vállalással összhangban a törvényjavaslat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok ajánlatkérői minőségét expressis verbis, különálló pontban rögzíti a Kbt.-ben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti irányelvi feltételrendszer vizsgálata nem szükséges az ajánlatkérői minőség megállapításához, önmagában a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, mint működési forma alapján ajánlatkérőnek minősülnek e szervezetek, valamint az általuk létesített vagy fenntartott intézmények vagy más jogi személyek. Az 5. § e) és f) pontja között így tartalmilag átfedés is van, figyelemmel ugyanakkor arra, hogy az f) pont speciálisan a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat nevesíti, e jogi személyek az f) pont alapján minősülnek ajánlatkérőnek.

Mivel közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok jogállása a klasszikus ajánlatkérőkkel megegyezik, ezért a közjogi szervezet [5. § (1) bekezdés e) pontja] fogalmának módosítása is ennek megfelelően utal vissza e szervezetekre. A javaslat egyúttal átstrukturálja az 5. § (1) bekezdés c) pontját annak érdekében, hogy az ajánlatkérők elektronikus közbeszerzési rendszerben elérhető nyilvántartásában egy későbbi fejlesztéssel a különböző típusú ajánlatkérők jobban elkülöníthetőek legyenek.

A Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjának beiktatásával összefüggésben szükséges, a koherenciát biztosító módosítás.

A módosítás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályaival való összhang megteremtését szolgálja, igazodva az Európai Bizottság elvárásaihoz is.

Jogtechnikai pontosítás.

A módosítás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályaival való összhang megteremtését szolgálja.

A szabályozással a jogalkotó célja, hogy – annak érdekében, hogy az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekei ne sérüljenek – az alapítványi döntéshozatalban, illetve az általa létesített vagy fenntartott jogi személyek döntéshozatalában ne vehessen részt mindaz, akinek a helyzete alkalmas arra, hogy az objektivitását megkérdőjelezhetővé tegye, ezért a szabályozás címzettjei kötelesek tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet. Az alapító és csatlakozó érdekét elsődlegesen az alapító okirat szerinti alapítványi célok és az ellátott közfeladat határozza meg. Összeférhetetlen az, aki feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes. Az összeférhetetlenségi okot a döntéshozatalt megelőzően írásban – vagy előre nem látható körülmények esetén jegyzőkönyvbe rögzítetten szóban – haladéktalanul be kell jelenteni. Rögzítendő az összeférhetetlenség bekövetkezése, megállapítása is, amely döntést elektronikus úton az alapítvány közzé kell tegye a döntést követő egy héten belül, legalább egy évig tartó időtartamra. Amennyiben az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert, az alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett személy az alapítvány döntéshozatalában ne vegyen részt.

Az összeférhetetlenséget mindig egyedileg kell vizsgálni, a konkrét alapítványi cselekvés, döntéshozatal vagy tevékenység tükrében. Minden esetben a mérlegelés fókuszában az kell álljon, hogy a mérlegelés eredményeként befolyásmentes döntéshozatal biztosított legyen. Gyakorlati oldalról ez annyit jelent, hogy ha az érintett észleli, hogy az a tevékenység, amit ellát, vagy az a döntés, amiben részt kellene vennie, akadályozza az objektív döntéshozatalban, akkor összeférhetetlenséget kell bejelentenie, és nem vehet részt a döntéshozatalban vagy nem végezheti az adott tevékenységet. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az érintett személy objektivitását alappal meg nem kérdőjelezhető ok nem szolgálhat alapul az összeférhetetlenség fennállásának. Ebből is következően az összeférhetetlenséget minden döntési javaslat esetén az érintettnek egyedileg kell vizsgálnia.

Átmeneti rendelkezés annak érdekében, hogy az új összeférhetetlenségi szabályok az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően mielőbb érvényesüljenek. A bejelentésre vonatkozó kötelezettséget a hatálybalépéstől kell alkalmazni azzal, hogy az új összeférhetetlenségi szabályok miatt szükségessé váló alapító okirat módosítást mielőbb, de legkésőbb 2022. december 31. napjáig be kell nyújtani a bírósághoz.

Hatályba léptető rendelkezés. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvénnyel összhangban az 1. alcím és a 2. alcím a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

Sarkalatossági záradék.