2022. évi XLVIII. törvény indokolás

A Kormány évek óta elkötelezett híve az állampolgárok életét könnyítő és a hatósági jogalkalmazók munkáját elősegítő intézkedések megvalósításának, ezért az elmúlt években számos törvénymódosítás született, amely a hatósági eljárások egyszerűsítését célozta. A gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve ennek egyik legfőbb eredményeként bevezetésre került az Adatváltozás-kezelési Szolgáltatás (a továbbiakban: AVSZ), amely egyrészt a természetes személyek adataiban felmerülő változások egyszerű ügyintézésének lehetőségét, másrészt a közműátírási folyamat elektronizálását és egyszerűsítését teremtette meg.

Jelen törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy az ügyfél adatainak változásáról, valamint a felhasználóváltozásról szóló bejelentést már AVSZ útján is köteles legyen fogadni a távhőszolgáltató, a villamosenergia-kereskedő és egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő és egyetemes szolgáltató, valamint a víziközmű-szolgáltató. Emellett az elektronikus hírközlési szolgáltató szintén köteles az ügyfél adatainak változásáról szóló bejelentést AVSZ útján is fogadni. A közmű- és elektronikus hírközlési szolgáltatók a regisztráció iránti kérelmet a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül kötelesek benyújtani az adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok által megtett javaslatok alapján kerültek kodifikálásra a törvényjavaslatban található változtatások, amelyek érintik az agrárigazgatást, a földügyi igazgatást, a környezet- és természetvédelmet, a hulladékgazdálkodást, a foglalkoztatáspolitikát, az építésügyi igazgatást, az anyakönyvi igazgatást valamint a közlekedési igazgatást is. A javaslatok célja, hogy mind az ügyfelek (állampolgárok és vállalkozások), mind a hatóságok számára a közigazgatási hatósági ügyintézés egyszerűbbé és gyorsabbá váljék. Ennek keretében az elektronikus ügyintézés kiterjesztése érdekében számos jogszabályból hatályon kívül helyezésre kerülnek egyes papír alapú ügyintézésre vonatkozó szabályok. Az álláskereső a változás-bejelentési kötelezettségének elektronikusan is eleget tehet a jövőben; a foglalkozás-felügyeleti és hulladékgazdálkodási hatósági eljárásokban kiszabott bírságok esetében a foglalkozás-felügyeleti és a hulladékgazdálkodási hatóság lehetőséget kap részletfizetés engedélyezésére. Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában lehetővé válik az apai elismerő nyilatkozat aláírt példányának, és más iratoknak is a feltöltése, amely funkció lehetővé teszi az adminisztratív folyamatok egyszerűsítését, valamint az alapiratok születés helye szerint illetékes anyakönyvvezető részére történő megküldésével járó költségek csökkentését is.

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 2023. február 1-jén – az elektronikus informatikai ingatlan-nyilvántartási rendszer (a továbbiakban: E-ING) korábban tervezett bevezetésének indulásának időpontjában – hatályba lépő szövege szerint állami alapadatként kell nyilvántartani: az egyéb önálló ingatlanként nyilvántartott öröklakások, szövetkezeti lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek alaprajzait, geometriai jellemzőit, helyrajzi számát és egyedi azonosítóját, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 16. § e)–f) pontjában meghatározott jogokat, és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti földhasználati joggal érintett területeket. Továbbá ugyanezen időponttól kezdve az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmán kívül az objektumok háromdimenziós térbeli elhelyezkedését is meg kell jeleníteni az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban.

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) módosítására irányuló javaslat számos eleme a Kormány tagjainak feladat és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) 178–183. §-ának a területfejlesztésért felelős miniszterrel kapcsolatos rendelkezéseivel függ össze.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításával az álláskereső a változásbejelentési kötelezettségének elektronikusan is eleget tehet.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) módosításával meghatározásra kerül, hogy a jelentős hatást nem feltételező előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, valamint a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély megszerzéséig a környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárást fel kell függeszteni.

Kizárásra kerül a figyelmeztetés alkalmazása az egységes környezethasználati engedély nélkül vagy az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén.

A Statútum rendeletben meghatározott környezetvédelmi és a természetvédelmi szakterület szétválására tekintettel szükséges a Kvt. természetvédelmi és tájvédelmi szakértők engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárását lefolytató hatóság elnevezésének módosítása. A Kvt. még összevontan környezetvédelmi hatóságként nevezi meg a természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység folytatására jogosító engedélyt kiadó hatóságot, ezért az említett szervezeti átalakítás miatt természetvédelmi hatóságra kell azt módosítani.

A módosítás továbbá a Kvt. belső koherenciáját szolgáló pontosítás.

A Tftv. 11. § (1) bekezdés a) pontjának ag) alponttal való kiegészítése a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében biztosítja a területi megközelítésű operatív program(ok) alapját képző integrált területi programok készítését és azok végrehajtását, integrálva azokat a megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai közé. A feladat finanszírozása a területi megközelítésű operatív programból történik.

Alapvetően technikai módosítások, amelyeken túl szükséges a területfejlesztésért felelős miniszter feladatköreinek egyértelműsítése és pontos megjelenítése a Tftv.-ben.

A Tftv. 18/A. § (4) bekezdés b) pontjában az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum tagjai közé indokolt az összes kiemelt térségi fejlesztési tanács elnökeit jelölni.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A természet védelméről szóló 1996. évi LII. törvény alapján egyértelműen meghatározásra kerül, hogy természetvédelmi bírság kiszabására kerülhet sor akkor is, ha valaki Natura 2000 terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja vagy abban kárt okoz.

A vadászat rendjére vonatkozóan a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: vadászati törvény) a kiszabott bírság részletekben történő fizetési könnyítéséről nem rendelkezik. A vadászati törvény által megszabott bírság összege a vad vadgazdálkodási értékétől függ, melynek nagyságrendje indokolja a részletfizetés engedélyezésének lehetőségét.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/B. §-a alapján, ha a bányafelügyelet törli a bányatelket, a törlés tényét a nyilvántartásában átvezeti és a véglegessé vált törlő határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek-bejegyzés ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. Ha tehát a törölt bányászati jog esetén sikertelen a bányászati jog megpályáztatása, akkor a bányatelket törölni kell, ami számos ingatlant érinthet, és így a törvényi kötelezettség végrehajtása jelentős összegű díjfizetést keletkeztet a bányafelügyelet részéről.

A fentiek okán indokolt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdésének kiegészítése a bányatelek törlése kapcsán.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) hatályos rendelkezése értelmében, tárgyánál fogva díjmentes a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése öröklés jogcímén. A rendelkezést az egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről szóló 2015. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 5. §-a léptette hatályba. A Módtv.-hez fűzött indokolás értelmében, „az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló törvény értelmében az ingatlan-nyilvántartási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A módosítás csökkenti az állampolgárok örökléssel összefüggő tulajdonjog és haszonélvezeti jog bejegyzésével kapcsolatos terheit azáltal, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárások tárgyi illetékmentességi körét bővíti.”

A módosítás pontosítja, hogy valamennyi örökléssel összefüggő tulajdonosváltozás bejegyzésére irányuló eljárás mentesüljön az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetése alól.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) a 108/B–108/Q. §-aiban rendelkezik a törlésre került haszonélvezeti jogok ingatlan-nyilvántartásba való visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló hatósági eljárásról, valamint a törölt haszonélvezeti joggal összefüggő kompenzációra irányuló hatósági eljárásról, amelyeket kérelemre a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) folytat le. A Fétv. 108/F. § (10) bekezdése értelmében a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás megindulásának tényét az NFK kérelmére az ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni. A magyar állam javára a tárgyi tény feljegyzése a Díjtörvény 32/B. § (1) bekezdés a) pontja értelmében díjmentes. A Fétv. 108/G. § rendelkezése értelmében, ha a visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárás lezárultnak minősül, az NFK a döntését megküldi az ingatlanügyi hatóságnak az eljárás megindításáról szóló tényfeljegyzés törlése, valamint haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségéről szóló döntése esetén a törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésének ingatlan-nyilvántartási átvezetése érdekében. A tény törlése, valamint a haszonélvezeti jog visszajegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás azonban a hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján már nem mentesül az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetése alól, a Díjtörvény 32/E. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a visszajegyzett haszonélvezeti jog jogosultjának kell ezen esetben az igazgatási szolgáltatási díjat megfizetnie. A tárgyi díjmentesség megteremtésének szükségessége indokolja a módosítást.

Papír alapon nem hiteles tulajdonilap-másolat már 2010. január 1-je óta nem szolgáltatható. A módosítás most kivezeti az elektronikusan szolgáltatható nem hiteles tulajdonilap-másolatot is, amely tartalmában a hitelesítési záradék kivételével teljes egészében megegyezik a hiteles tulajdonilap-másolattal, felhasználhatósága azonban a hitelesítési záradék hiánya miatt jóval korlátozottabb. A magyar állam, a költségvetési szervek és az egyházi jogi személy jelenleg is ingyenesen jut hozzá a hiteles tulajdonilap-másolathoz személyes díjmentessége révén, most a módosítás a tárgyi díjmentes eljárás esetében is megteremti annak lehetőségét, hogy az érintettek díjmentesen hiteles tulajdonilap-másolatot igényelhessenek az eddigi nem hiteles tulajdonilap-másolat helyett. Emellett a tervezett szabályozás növeli az ingatlanforgalom biztonságát, ezáltal az ingatlan-nyilvántartásba vetett közbizalmat azáltal, hogy az egyes jogügyletek, illetve hatósági intézkedések elektronikusan hitelesített adattartalmú tulajdoni lapokon alapulnak.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításával pontosításra kerül az egyszerűsített bejelentésről történő döntéshozatal szempontrendszere.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) hatályos szabályozása alapján, amennyiben az ingatlan osztatlan közös tulajdonban áll, a tulajdoni hányadot érintő tulajdonjog-bejegyzés esetén az ingatlanügyi hatóságnak a bejegyző határozatot valamennyi tulajdonostársnak kézbesítenie kell. Ha a tulajdonjog-bejegyzés alapjául jogerős hatósági határozat (hagyatékátadó végzés) vagy jogerős bírósági ítélet szolgál, a tulajdonostársnak nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a tulajdonjog bejegyzéséről már a bejegyző határozat megküldésével értesüljön, ellentétben a szerződéses jogügyletekkel, ahol a tulajdonostársnak főszabály szerint elővásárlási joga van, és annak esetleges megsértéséről a kézbesítéssel tudomást szerezhet.

Az Inytv. 52. §-a egy (7) bekezdéssel kiegészülve kimondja, hogy ha a törvény végrehajtásáról szóló rendelet alapján valamely ingatlanadatot az ingatlanügyi hatóság már nem tart nyilván, az adatnak a tulajdoni lapról történő törléséről szóló tájékoztatást közhírré tétel útján kell közölni. Ilyen esetben egyrészt az érintett adat elveszti a hatósági jellegét, másrészt a tulajdoni lap adattartalmának megváltozása jogszabályi rendelkezésen alapul, ezért az ingatlanügyi hatóság az adat törléséről az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 97. § (3) bekezdése szerint dönt. A törlésről a jogbiztonság érdekében közhírré tétel útján, közleményben tájékoztatja az érintetteket.

Az Inytv. 23. § (4) bekezdése pontosításra került, tekintettel arra, hogy az erdészeti igazgatás és az erdészeti ágazat nem használja az aranykorona (a továbbiakban: AK) értéken alapuló földértékelést. Ennek az az oka, hogy míg a mezőgazdaságban a föld termőképességéből megbízhatóan lehet következtetni a föld aktuális gazdasági értékére, addig erdő esetében az AK-érték önmagában nem tükrözi az erdő valós gazdasági értékét. Az erdőérték-számítás külön szakmai ágazat, amely a megtermelhető anyagi javak mellett az erdő sokcélú hasznosításának megfelelően számos tényezőt figyelembe vesz. Az AK-n alapuló földértékelés az erdő esetén jelenleg figyelmen kívül hagyja az erdő immateriális szolgáltatásait, az aktuális faállomány értékét vagy éppen a faállomány hiányából adódó erdőfelújítási vagy akár a természetvédelmi előírások és korlátozások miatti többletvállalásokat és kötelezettségeket. Ilyen, példaként említett tényezők az erdőterület gazdasági értékét különböző irányokban, nagymértékben befolyásolják. Jelentős beruházást vagy költségviselést megkövetelő tényezők (például erdőfelújítási kötelezettség) az erdőgazdasági értékét akár negatívba vihetik át.

A Díjtörvény módosítása miatt szükséges módosítás.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításával a hulladékgazdálkodási hatóság a közúti közlekedési nyilvántartásból az engedély nélküli hulladéklerakással összefüggő feladatai ellátásához igényelheti a járműtulajdonos személyazonosító adatait, a cselekményhez használt jármű tulajdoni, forgalmi és azonosító adatait.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyet védetté nyilvánító jogszabály tartalmazza az állami elővásárlási jog fennállásának tényét. Ennek ellenére a törvény elővásárlási jogról szóló alcíme csak a műemlék és kulturális javak vonatkozásában tartalmaz előírásokat, ami kiegészítésre kerül a védetté nyilvánított kulturális javak ellenérték mellett történő tulajdonátruházással is.

Azok a társasházkezelők és ingatlankezelők, akiket a hatóság eltiltott, sok esetben tovább folytatják a tevékenységet, és így a döntések szankciója nem érvényesül, a tiltó döntés nem tölti be a joghatását. Ennek érdekében a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a közgyűlés azonnali hatállyal felmenthesse a tisztségviselőt, illetve visszavonja a társasház-kezelői, az ingatlankezelői tevékenység végzésére vonatkozó megbízatást, ha az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az érintettet a szolgáltatási tevékenység folytatásától eltiltotta.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításával meghatározásra kerül, hogy az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás esetén is hatvan nap az eljárási határidő, összevont eljárásban ugyanakkor kilencven nap.

2022. augusztus 2. napjától kötelezően alkalmazandó a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet, amely miatt indokolt az anyakönyvi eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: At.) kiegészítése. Az érintett rendelkezések a rendelet megfelelő hazai végrehajtását szolgálják.

Egyes külképviseleteken nemcsak átveszik és továbbítják a hazai anyakönyvezési kérelmeket Budapest Főváros Kormányhivatalának (a továbbiakban: BFKH), hanem helyben, a külképviseleten végzik a hazai anyakönyvezést. Figyelemmel arra, hogy a külképviseleteken a hivatásos konzuli tisztviselők és a BFKH munkatársai értik és beszélik az angol, német és francia nyelvet, így hazai anyakönyvezés esetén indokolt egyszerűsíteni és egységesíteni a fordításra vonatkozó rendelkezéseket.

A házassággal kapcsolatban nyilvántartott adatok körének kiegészítése az At. 47. § (1) bekezdésére figyelemmel szükséges. A házasság megszűnését követően a házassági nevet érintően nemcsak a házassági névviselési forma módosítása okozhat adatváltozást, így indokolt a jogszabályi rendelkezés pontosítása.

A születendő gyermekre tett apai elismerő nyilatkozat törlésére további okot adhat, ha a magzat meg sem született vagy orvosi értelemben halva született, és így a születését nem kell anyakönyvezni, amelyből következően a gyermek családi jogállását sem kell utóbb vizsgálni. Mindezekből következően a módosítás előírja, hogy ilyen esetben az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatokat törölni kell a nyilvántartásból.

Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában lehetővé válik az apai elismerő nyilatkozat aláírt példányának, és más iratoknak is a feltöltése, amely funkció lehetővé teszi az adminisztratív folyamatok egyszerűsítését, valamint az alapiratok születés helye szerint illetékes anyakönyvvezető részére történő megküldésével járó költségek csökkentését is.

A szövegcserés rendelkezések normavilágosságot biztosító, valamint szövegpontosító módosításokat tartalmaznak. A Nyelvtudományi Intézet hivatalos elnevezése Nyelvtudományi Kutatóközpontra változott, így a megnevezést jogszabályi szinten is módosítani szükséges. A módosítás a halotti anyakönyvi kivonat hozzátartozó általi kérelmezésére is kiterjeszti az anyakönyvi kivonat elektronikus úton történő kérelmezésének a lehetőségét, ami tovább bővíti az anyakönyvi igazgatás területén is az elektronikusan intézhető ügyek körét. A gyakorlati tapasztalatok, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/M. §-ában foglaltakra figyelemmel pontosításra kerülnek a haláleset anyakönyvezésére vonatkozó rendelkezések.

A hatályon kívül helyező rendelkezések az elektronikus anyakönyvbe történő rögzítésekkel kapcsolatban felmerült jogértelmezési és jogalkalmazási problémák kezelését szolgáló módosításokat, valamint deregulációra irányuló rendelkezéseket tartalmaznak. A házassági szándék bejelentés során a hivatalból történő okmánykiállításhoz szükséges adatok felvételezése miatt minden esetben nyilatkozni kell a házasságkötést követően viselni kívánt névről, így a nyilatkozat hiányában alkalmazandó kisegítő szabály hatályon kívül helyezhető. Az At. 89. § (2) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettség a levéltári szabályok és gyakorlat alapján nem indokolt és felesleges adminisztratív terhet jelent az anyakönyvi szerveknek. A házasságkötési szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyv a bejelentéstől számított egy évig érvényes, amely határidő az átmeneti rendelkezésben foglalt rendelkezések hatályba lépésétől számítva már eltelt, így a jogszabály-módosítás az érintett átmeneti rendelkezések deregulációjára irányul.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) módosításával a törvényességi felügyelet erősítése keretében indokolt, hogy a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve mellett a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke és a jegyző képviselő-testület által átruházott hatáskörben meghozott – hatósági döntésnek nem minősülő – döntését is köteles legyen a jegyző a fővárosi és megyei kormányhivatalnak megküldeni, mivel ezek a döntések is helyi közügyeket érintenek, önkormányzati ügyekben hozott döntések, törvényességi felügyeleti jogkörben vizsgálat tárgyát képezik és az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program adatszolgáltatással érintett adatok körébe esnek. Az Mötv. módosításával biztosításra kerül, hogy amennyiben a jegyző ezen kötelezettségének nem tesz eleget, vele szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazható.

Az Fttv. 10. § (3) bekezdés d) pontjának módosítása egyértelműsíti, hogy alapponthálózati pontnak tekintendők és az állam által fenntartott aktív GNSS (a továbbiakban: Global Navigation Satellite Systems) hálózat állomásai közé sorolandók azon referencia állomások is, amelyek ugyan nem Magyarország területén találhatók, de közvetlenül kapcsolódnak a Magyarországon található aktív GNSS hálózathoz. Az aktív GNSS országos lefedettségének növelése érdekében kétoldalú nemzetközi szerződéseket kötött Magyarország a szomszédos államokkal, hogy az általunk és általuk üzemeltetett aktív GNSS állomások adatait kölcsönösen kicseréljük. A szomszédos államok pontjai felhasználhatóak az új állami alapadatok létrehozásához.

A területrendezési, valamint a településrendezési feladatokat a területrendezésért felelős miniszter, a megyei önkormányzat, valamint a települési önkormányzat látta el. Ezen szervek számára biztosított azon állami alapadatokhoz való ingyenes hozzáférés, melyek a feladatellátáshoz szükségesek. Időközben a hatáskörök átrendezése folytán a kormányhivatalok szervezeti egységén belül működő állami főépítészek feladatai kibővültek egyes területrendezési, valamint a településrendezési feladatokkal. A módosítás lehetővé teszi, hogy ezen feladatok ellátásához az állami alapadatok ingyenesen biztosítva legyenek.

Az Fttv. 6. §-ának kiegészítését a (36) bekezdéssel a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjával való összhang megteremtése indokolja.

Az Fttv. 18. § (8) bekezdésének és 19. § (8) bekezdésének módosítását a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjával való összhang megteremtése indokolja.

Annak érdekében, hogy a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv és a honvédelmi térképészeti hatósági feladatokért felelős szerv a feladatait elkülönülten láthassa el, szükséges az Fttv. 19. § (7) és 25. § (6) bekezdés módosítása.

Jogosultság tanúsítását megalapozó, pontosító rendelkezés.

Az állami alapmunkák esetében a rendelkezésre álló anyagi erőforrások figyelembe vételével, az ingatlanügyi hatóság javaslatai alapján készült ütemterv biztosítja, hogy azon településeken készüljenek új állami földmérési térképi adatbázisok, ahol a jelenlegi ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisokban található állami alapadatok adatminősége szükségessé teszi azt. Egyes településeken a beruházások, vagy a fejlesztésekhez szükséges pályázatok készítésének akadályát képezi, hogy az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban található állami alapadatok geometriai adata és a természetbeni állapota között eltérés van, amelynek mértéke, néhány település esetében akár 2–5 méteres eltérést is meghaladja.

Az állami alapadatok értékesítéséből származó díjbevétel felhasználásáról szóló előírás biztosítja az új állami alapadatok előállításához szükséges anyagi erőforrás egy részét.

Az utóbbi időben megnövekedett az igény a települési önkormányzatok részéről, hogy új, a korábbinál pontosabb ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisok jöjjenek létre. Amennyiben a megrendelő a megnövekedett igény mellé anyagi forrást is tud biztosítani, akkor a jelen rendelkezés lehetővé teszi az új állami alapadatok előállítását a megrendelő finanszírozásában is.

Annak érdekében, hogy a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv (szakmai szerv) és a honvédelmi térképészeti hatósági feladatokért felelős szerv a feladatait elkülönülten láthassa el, szükséges az erre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés módosítása.

Az Fttv. 2023. február 1-jén – az E-ING korábban tervezett bevezetésének indulásának időpontjában – hatályba lépő szövege szerint állami alapadatként kell nyilvántartani: az egyéb önálló ingatlanként nyilvántartott öröklakások, szövetkezeti lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek alaprajzait, geometriai jellemzőit, helyrajzi számát és egyedi azonosítóját, az Inytv. 16. § e)–f) pontjában meghatározott jogokat, és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti földhasználati joggal érintett területeket. Továbbá ugyanezen időponttól kezdve az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmán kívül az objektumok háromdimenziós térbeli elhelyezkedését is meg kell jeleníteni az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban.

Az Fttv. 10. § (3) bekezdés d) pontjának módosítása egyértelműsíti, hogy alapponthálózati pontnak tekintendők és az állam által fenntartott aktív GNSS hálózat állomásai közé sorolandók azon referencia állomások is, amelyek ugyan nem Magyarország területén találhatók, de közvetlenül kapcsolódnak a Magyarországon található aktív GNSS hálózathoz.

Az E-ING rendszerből szolgáltatott tulajdoni lapok és térképmásolatok a hatályos nyilvántartási adatokat tartalmazhatják, ezért csak hiteles adatok szolgáltathatók. Ennek okán a nem hiteles tulajdoni lap és a térképmásolat kivezetése válik szükségessé.

Az Fttv. 6. § (33) bekezdésének hatályvesztését a 6. § (36) bekezdés bevezetése teszi szükségessé, mely rendelkezés jogszabályban meghatározott hatósági eljárásához minden hatóság részére biztosítja díjmentes adathozzáférést.

Az Fttv. 23. § (4)–(5) bekezdése a bejelentésre kötelezett munkák fogalmát szünteti meg, hatályon kívül helyezése azért indokolt, mert szakmai szempontok miatt erre már nincs szükség.

Az Fttv. 28. § (8a) bekezdésének bevezetésével a (8) bekezdés és a (8a) bekezdés tartalma inkoherenssé vált. A (8) bekezdés bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi a nyilvántartottak természetes személyazonosítóit (családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve). A (8a) bekezdés viszont ezt leszűkítette a családi és utónévre úgy, hogy a (8) bekezdés tartalma nem változott, ezért válik szükségessé a módosítás.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) módosításával a hulladékgazdálkodási hatóság a költséghatékonyság mérlegelését követően a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott, legfeljebb 2 m³ mennyiségű nem veszélyes hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja. Mindez ugyanakkor nem érinti a hulladékgazdálkodási hatósági eljárás lefolytatásának kötelezettségét, az intézkedés csak a hatékony és gyors elszállítást biztosítja, ha arra a hatóságnak lehetősége van.

A Ht. módosításával a hulladékgazdálkodási bírság mellett az egyéb pénzköveteléseket (például a meg nem fizetett felügyeleti díjat, a végrehajtás során kiszabott pénzbírságot, az eljárási bírságot is) az adóhatóság hajtja végre. Ugyanakkor a törvény módosításával a hulladékgazdálkodási hatóságnak lehetősége lesz a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére részletfizetést engedélyeznie.

A hulladékgazdálkodási hatóság gyakorlata alapján javasolt visszahelyezni a Ht. 2021. márciusa előtt hatályos változatában is szereplő kötelezésekre vonatkozó előírásokat. A Ht. említett módosítását követően a 84. §-ban felsorolt intézkedések között nem jelenik meg azon korábbi lehetőség, mely szerint a hulladékgazdálkodási hatóság a környezethasználót a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek betartására és az eredeti állapot helyreállítására kötelezheti. Fentiek alapján indokolt az illegális tevékenységek (például feltöltés, autóbontás) elleni hatékony hatósági fellépés megteremtése érdekében a hulladék átadására, illetve az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség jogszabályi feltételeinek fenntartása.

A Díjtörvény módosítása miatt szükséges módosítás.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a tulajdonjog tárgyán az elidegenítési és terhelési tilalom együttesen is, de külön-külön is alapítható, vagyis a tulajdonost megillető elidegenítési jog a terhelés jogától, a terhelés jogát pedig az elidegenítés jogától függetlenül (a másik tulajdonosi jogosítványt nem érintve) is korlátozható.

A módosítás világossá teszi, hogy adásvétel esetén az eladó érdekeit szolgáló tulajdonjog fenntartásával egyidejűleg a szerződés alapján a vevő tulajdonszerzésre irányuló „várományi” jogát is védelemben kell részesíteni, ezért a módosítás alapján az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartja, e fenntartott tulajdonjogával csak korlátozottan rendelkezhet, a vevő hozzájárulása nélkül ugyanis a vevőt megillető jogot nem csorbíthatja. Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartás esetén ennek megfelelően az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog fenntartását az ahhoz kapcsolódó vevői joggal együtt kell bejegyezni.

A módosítás a pénzügyi lízingbeadás esetén a lízingbevevőt a pénzügyi lízingszerződésből eredően az ingatlanra vonatkozóan megillető jogoknak az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetését teszi lehetővé. Ezáltal a lízingbeadáshoz kapcsolódó lízingbevevői jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése értelemszerűen nem önmagában a lízingbeadás tényére, de egyben a lízingbevevőt a pénzügyi lízingszerződés alapján megillető jogra is utal.

A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosításával a fémkereskedelmi hatóság (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) a hulladékgazdálkodási hatóságot megkeresésére az anyag megnevezésével, mennyiségével és a vásárlás időpontjával kapcsolatos információkról is tájékoztatja.

Az Országgyűlés által elfogadott eredeti rendelkezés nem végrehajtható, jelen rendelkezés ezt ismétli meg úgy, hogy az megfeleljen a jogszabályszerkesztési követelményeknek, és ezáltal végrehajtható legyen.

Az új Inytv. hatálybalépésének módosításával kapcsolatban indokolt az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 208/C. §-a szerinti átmeneti rendelkezés megfelelő módosítása is. Ez alapján az ügyvédi kamarák 2023. szeptember 1-jétől kezdik meg az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság nyilvántartásba vétele iránti kérelmek elbírálását, az arra jogosultságot szerzett ügyvédi tevékenységet gyakorlókat pedig a 2024. február 1-jétől hatályos szabályok alapján és legkorábban az ezzel megegyező 2024. február 1-jei hatállyal veszik nyilvántartásba.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény módosításával a törvényben meghatározott ágazati szakrendszerek informatikai összekötésére és az elektronikus adattovábbítás megvalósítására biztosított határidő 2023. január 1-jéről 2025. január 1-jére módosul.

Jogtechnikai pontosítás, a hivatkozás pontosítása történik meg az előző §-ban foglalt kiegészítésre tekintettel.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzési tapasztalatai alapján jelentős számban fordul elő a munkaviszony megszűntetésével összefüggő igazolások kiadásával és az elszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos munkáltatói mulasztás, amely gyakran együtt jár a munkajogviszony megszűntetésével összefüggő bejelentési (kijelentési) kötelezettség önkéntes, munkáltató általi teljesítésének hiányával. A jogviszony kijelentésével kapcsolatos mulasztás alkalmas arra, hogy a munkavállalónak jelentős joghátrányt okozzon, ezért javasolt, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szabályozása tegye lehetővé a munkaviszony megszüntetésével összefüggő hatósági bejelentés teljesítését is.

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény módosításával a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnak lehetősége lesz a munkaügyi bírság megfizetésére részletfizetést engedélyeznie, amennyiben erre kérelem érkezik. Egyebekben a pénzkövetelések végrehajtása változatlanul az adóhatósághoz tartozik.

Az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetésével biztosítható, hogy a hulladék elszállítására a települési önkormányzatnak is harminc nap álljon rendelkezésére, továbbá, amennyiben a hulladék elszállításáról a települési önkormányzat nem gondoskodik, az elszállítást harminc napon belül a hulladékgazdálkodási hatóság végezze el.

A módosítást a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése indokolja.

Szövegpontosító módosítások.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/B. §-a alapján, ha a bányafelügyelet törli a bányatelket, a törlés tényét a nyilvántartásában átvezeti és a véglegessé vált törlő határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek-bejegyzés ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. Ha tehát a törölt bányászati jog esetén sikertelen a bányászati jog megpályáztatása, akkor a bányatelket törölni kell, ami számos ingatlant érinthet, és így a törvényi kötelezettség végrehajtása jelentős összegű díjfizetést keletkeztet a bányafelügyelet részéről.

Hatályba léptető rendelkezések módosítása.

Szövegpontosító módosítások.

Jogtechnikai módosítás.

Hatályba léptető rendelkezések módosítása.

Az ügyfél adatainak változásáról, valamint a felhasználó-változásról szóló bejelentést adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján is köteles fogadni a távhőszolgáltató, a villamosenergia-kereskedő és egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és egyetemes szolgáltató, valamint a víziközmű-szolgáltató. Emellett az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltató szintén köteles az ügyfél adatainak változásáról szóló bejelentést adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján is fogadni.

A közmű- és elektronikus hírközlési szolgáltatók a regisztráció iránti kérelmet a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül kötelesek benyújtani az adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatossági rendelkezés.

Jogharmonizációs záradék.