2022. évi LVII. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A 2010 óta eltelt időszakban a hazai sportlétesítmény-fejlesztés tekintetében meghatározó mértékű növekedés tapasztalható, többek között kiemelkedő színvonalú sportlétesítmények létrehozásával (pl. Duna Aréna, Puskás Ferenc Stadion, MVM Dome). Az utánpótlás és lakossági sport támogatása érdekében továbbá számos labdarúgó stadion és labdajátékcsarnok valósult meg, illetve elindult az ország minden járását érintő és a teljes országos lefedettséget célzó tanuszoda, tornaterem és tanterem-program.

A létrejött vagyon az egyetlen állami sportlétesítmény-üzemeltetéssel foglalkozó költségvetési szerv, a Nemzeti Sportközpontok (a továbbiakban: NSK) általi üzemeltetésbe került, amelynek portfóliójában jelenleg több mint 100 ingatlan szerepel, amelyek száma folyamatosan bővül.

A 2022-ben kezdődő kormányzati ciklus új állami sportirányítási koncepció mentén kívánja egységesen kezelni a sportingatlanok fenntartási, üzemeltetési, fejlesztési, működtetési, hasznosítási feladatait. Annak érdekében, hogy ez a koncepció mind sportszakmai, mind gazdasági, hatékonysági szempontból költséghatékony és eredményes legyen, olyan eszköz-, intézményi és vagyongazdálkodási rendszer került meghatározásra, mely megvalósítása kizárólagosan törvényi szabályozással lehetséges.

Jelen törvényjavaslat célja a nemzeti sportingatlan-vagyon üzemeltetésével, hasznosításával kapcsolatos feladatoknak más szervezeti szintre emelése, ügynökségi formában történő ellátásának biztosítása. A törvényjavaslat arra tesz javaslatot, hogy az állam új struktúrában valósítsa meg az egyes állami sportcélú ingatlangazdálkodással, valamint a magyar sport országos szakmúzeumának működtetésével kapcsolatos közfeladatok ellátását úgy, hogy létrehozásra kerül az önálló költségvetési forrással rendelkező Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség), amely feladatainak ellátására kijelölésre kerül egy 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaság. Az Ügynökség közfeladatként látja el a sportingatlanokkal összefüggésben végzett általános ingatlanüzemeltetési tevékenységet, az ingatlan hasznosításával kapcsolatos feladatokat, az ingatlan rendeltetésszerű működtetését, a más törvény hatálya alá nem tartozó építési, felújítási, átalakítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési, fejlesztési, bontási tevékenységeket, a gyógyfürdőnek minősülő sportingatlanban járóbeteg-gyógyító szakellátás, valamint terápiás célú gyógyfürdő- és kapcsolódó szolgáltatás nyújtását, a sport és testnevelés területén történő múzeumi tevékenység végzését és a magyar sport országos szakmúzeumának fenntartását, illetve egyes beruházások előkészítői-építtetői feladatait.

A törvény meghatározza a szabályozási körébe tartozó sportingatlanok körét, amely lefedi a Nemzeti Sportközpontok (a továbbiakban: NSK) költségvetési szerv által jelenleg hasznosított, üzemeltetett, valamint a jövőben állami tulajdonba kerülő és e törvénnyel létrehozott Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) részére átadásra kerülő sportcélú ingatlanokat és létesítményeket. A sportingatlanok körébe kerülnek a sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. melléklete szerinti ingatlanok is. A törvény meghatározza továbbá, hogy abban az esetben, amennyiben nem állami tulajdonban álló, közfeladat ellátását szolgáló sportcélú ingatlan üzemeltetése más úton nem biztosítható, és annak működéséhez kiemelt közérdek fűződik, az Ügynökség általi közfeladat-ellátás keretében történő üzemeltetés biztosítható legyen a Kormány ilyen irányú döntése esetén.

Az Ügynökség feladatai közfeladatnak minősülnek, amelyeket az Ügynökség az állam nevében és javára lát el, ezért az Ügynökség működéséhez, az e törvényben rögzített feladatainak ellátásához szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.

A szabályozás alapelve, hogy egyes állami tulajdonú sportingatlanok üzemeltetése, fenntartása, hasznosítása más szervezeti keretek között, ügynökségi modell alapulvételével történjen. A törvényjavaslat létrehozza az Ügynökséget, meghatározza szervezeti kereteit és kinyilvánítja, hogy annak feladatait mely 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság látja el.

Az Ügynökség által kezelt ingatlankör fenntartása jelentős állami forrásigénnyel társul, hiszen létrehozásukra elsődlegesen a sport és egészségnevelés céljából került sor, amely a legtöbb esetben azt jelenti, hogy pénzügyi szempontból nem lehet megtérülésről beszélni és az üzemeltetés szempontjából is nehezen definiálható azok költséghatékonysága. Erre tekintettel célszerű, hogy az Ügynökség e tevékenysége során mentesüljön egyes közteherviselési kötelezettségek alól.

Annak érdekében, hogy az Ügynökség üzemeltetésébe kerülő ingatlanvagyon folyamatos működtetése, hasznosítása, fejlesztése minél hatékonyabban történhessen, az érintett ingatlankör törvényi kijelöléssel 2023. január 1-jével az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerül. Tulajdonosi joggyakorlóként az Ügynökség olyan mértékű rendelkezési szabadsággal bír az ingatlanok tekintetében, amely lehetővé teszi a mindennapi üzemeltetés feladatainak zökkenőmentes ellátását és megkönnyíti az esetleges karbantartások, fejlesztések lebonyolítását, hasznosítási szerződések megkötését, ugyanakkor nem veszélyezteti az állam számára a tulajdonával való rendelkezést, ugyanis az elidegenítésre, illetve a tulajdonjogot korlátozó megterhelésére az Ügynökség nem jogosult.

Az Ügynökség átveszi az NSK által kezelt állami tulajdonú, vagy 2022. december 31-ig más jogszabály alapján állami tulajdonba kerülő üzemeltetett létesítményekkel kapcsolatos feladatokat. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy – a nemzeti sportingatlan-vagyon egységes kezelése érdekében – a Kormány a jövőben további ingatlanokat rendeljen az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá. Az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlói körébe kerülnek a sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. mellékletében szereplő ingatlanok és egyéb, szerződés alapján más állami gazdasági társaság által vagyonkezelt ingatlanok is, a kijelölt vagyonkezelők érintetlenül hagyása mellett.

Az ügynökségi modell szerinti működés elengedhetetlen feltétele, hogy az Ügynökségként kijelölésre kerülő gazdasági társaság az Ügynökségként végzett feladatait és az ezzel kapcsolatos gazdálkodási tevékenységét pontosan ki tudja mutatni, ennek érdekében az állam nevében végzett feladataiból eredő gazdálkodását egyértelműen el kell különítenie a saját gazdálkodásától. Míg a kijelölésre kerülő gazdasági társaság saját tevékenységét a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok szerint végzi, úgy Ügynökségként – e feladatkörében – az állam nevében jár el és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben előírt gazdálkodási szabályokat kell alkalmazni és e tevékenységi körében a központi költségvetésben e célra létrehozásra kerülő központi kezelésű előirányzaton gazdálkodhat.

Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.

Jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. Ennek körében az NSK-nál alkalmazásban lévő közalkalmazottak jogviszonyának, Ügynökség általi átvételének rendezésével kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket, valamint az érintett ingó- és ingatlanvagyon és muzeális javak átadás-átvételével kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmazza.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a költségvetési szerv általános jogutódlással történő átalakítása (egyesítése) tekintetében csak a más költségvetési szervvel történő összeolvadásáról rendelkezik. Tekintettel arra, hogy jelen esetben az átalakítási konstrukció – a feladatoptimalizálás, a költséghatékony működés figyelembevételével – gazdasági társaság bevonásával valósul meg, a hatályos jogszabályi kereteken belül a feladatátadás és az ebben történő jogutódlás rögzíthető. Ez azonban nem befolyásolja sem a folyamatban lévő feladatok ellátását, sem az alkalmazottak foglalkoztatását.

A 7. § (8) bekezdésében a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szövegfordulat arra utal, hogy két különböző jogállású szervezet – Nemzeti Sportközpontok (továbbiakban: NSK) központi költségvetési szerv és a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: BMSK) – érintett a pénzeszközök elszámolása tekintetében. Az NSK a jelen törvényben foglalt rendelkezések erejénél fogva, míg a BMSK az Építési és Beruházási Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szerv általi átvételéről és a társaságok megszüntetéséről, az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 362/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet alapján szűnik meg. Mindkét szervezet a vonatkozó államháztartási szabályok alapján a fejezetet irányító szerv, illetve a feladatátadásban érintett költségvetési szerv pénzforgalmi számlájára kell, hogy átutalja a pénzeszközeit.

A 2022. december 31-ig az NSK fenntartásában lévő országos szakmúzeum jövőbeni működtetésére vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaznak.