2022. évi LXI. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A digitalizáció terjedése és az online kereskedelem bővülése miatt megnőtt annak a kockázata, hogy ugyanazon vállalkozás által elkövetett jogellenes gyakorlat nagyszámú fogyasztónak okoz jogsérelmet. A fogyasztóvédelmi előírások megsértése hátrányokat okozhat a fogyasztóknak. Ha nem állnak rendelkezésre hatékony eszközök a jogellenes gyakorlatok megszüntetéséhez, az a fogyasztói bizalom, fogyasztói elégedettség csökkenéséhez vezet, amely kedvezőtlenül érintheti a gazdasági környezetet és a piac működését.

A törvényjavaslat célja annak biztosítása, hogy a fogyasztókat érintő jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedések és a jogsérelem orvoslására szolgáló intézkedések meghozatala iránti képviseleti keresetekre vonatkozóan, uniós és nemzeti szinten a fogyasztók érdekében az ún. feljogosított szervezetek részére rendelkezésére álljon egy hatékony és eredményes eljárási mechanizmus. A módosítás azzal segíti elő a belső piac működését és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítását, hogy lehetővé teszi a fogyasztók kollektív érdekeit képviselő feljogosított szervezetek számára, hogy képviseleti kereseteket indítsanak mind jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedések, mind pedig jogorvoslati intézkedések iránt azokkal a vállalkozásokkal szemben, akik megsértik az uniós és a hazai jog rendelkezéseit. A feljogosított szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen jogsértő magatartás megszüntetését vagy megtiltását kérjék, valamint az adott esettől függően és az uniós és nemzeti jog biztosította lehetőségek szerint jogsérelem orvoslásáért – így például kártérítésért, kijavításért vagy árleszállításért – folyamodjanak.

A fogyasztók egyre inkább a digitalizált térben vásárolnak, vesznek igénybe szolgáltatásokat, a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához szükség van arra, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) hatálya a módosítást követően a képviseleti keresetek vonatkozásában az általános fogyasztóvédelmi jogon túl olyan területekre is kiterjedjen, mint az adatvédelem, a pénzügyi szolgáltatások, az utazás és a turizmus. Mivel fokozott fogyasztói kereslet mutatkozik a pénzügyi és befektetési szolgáltatások iránt, különösen fontos javítani a fogyasztóvédelmi jog érvényesülését az említett területeken. A fogyasztói piac a digitális szolgáltatások területén szintén fejlődött, és egyre növekvő szükség van a fogyasztóvédelmi jog – többek között az adatvédelem tekintetében történő – hatékonyabb érvényesítésére. A fentiek alapján a képviseleti keresetek tekintetében az Fgytv. hatálya a módosítást követően kiterjed a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv [a továbbiakban: (EU) 2020/1828 irányelv] I. mellékletében említett uniós jogi rendelkezésekre, amelyek túlmutatnak a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörein, érintik pl.: az adatvédelmet, a médiát, a pénzügyi szolgáltatásokat is.

A törvényjavaslat emellett pontosító rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek közül kiemelendő, hogy a módosítás alapján a fogyasztó írásbeli panaszát a vállalkozásnak igazolható módon kell megválaszolnia. A módosítás alapján továbbá az ismételt, azonos tartalmú fogyasztói panasz megválaszolását a vállalkozás mellőzheti, a fogyasztóvédelmi hatósági eljárás megindításának pedig feltételévé válik, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Utóbbi módosítás indoka, hogy sok fogyasztó úgy fordul a fogyasztóvédelmi hatósághoz, hogy a vállalkozással meg sem kísérli a fogyasztói panasz rendezését. Hasonló szabály jelenleg is létezik a közszolgáltatások és a békéltető testületi eljárás esetében, és a tapasztalatok alapján az ügyek jelentős részre rendeződik ebben a szakaszban. A módosítás ezért az adminisztratív terhek csökkentését is szolgálja.

A jelen törvényjavaslat részeként a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv [a továbbiakban: (EU) 2019/882 irányelv] előírja az akadálymentesség követelményeinek kialakítását bizonyos termékek és szolgáltatások számára, valamint az akadálymentesség folyamatos fenntartását. Jelen törvényjavaslat az (EU) 2019/882 irányelv egyes rendelkezései ülteti át a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvénybe (a továbbiakban: Pftv.).

A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv [a továbbiakban: (EU) 2020/1828 irányelv] utal a feljogosított szervezetek támogatására, ennek egyik eszköze az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) módosításával illetékfeljegyzési jog biztosítása a feljogosított szervezetek részére, ezzel is megkönnyítve a képviseleti keresetek indítását.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) hatálya kiterjed az (EU) 2020/1828 irányelv I. mellékletében említett uniós jogi rendelkezésekre, amelyek túlmutatnak a fogyasztóvédelmi hatóság feladatain, érintik pl.: az adatvédelmet, a médiát, a pénzügyi szolgáltatásokat is, ezért szükséges az Fgytv. hatályának módosítása. Emellett a hatály koherenciás módosítására is sor kerül a pénzügyi szolgáltatási tevékenység vonatkozásában.

Az (EU) 2020/1828 irányelvben szereplő egyes fogalmak átvezetése miatt az Fgytv.-ben jogtechnikai okból újra kell szabályozni az értelmező rendelkezéseket tartalmazó 2. §-t, mert a latin abc betűi elfogytak, ezért a fogalmak számokkal kerülnek jelölésre.

A módosítás alapján a vállalkozásnak tájékoztatást kell adnia a nevéről is. A panasz elutasítása esetén a vállalkozásnak arról is tájékoztatást kell adnia, hogy tett-e az Fgytv. 36/C. § (1) bekezdés szerinti általános alávetési nyilatkozatot. A közszolgáltatásokhoz hasonlóan azonos tartalmú újbóli fogyasztói panasz esetében a vállalkozás mellőzheti a válaszadást. Az azonosíthatatlan személytől származó panasz kivizsgálása szintén mellőzhetővé válik.

A fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében az üzletszabályzat, általános szerződési feltétel módosításáról szóló közérthető összefoglalót az ügyfélszolgálaton, honlapon ki kell helyezni, közzé kell tenni.

A módosítással az alcím címe „A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekre” módosul.

Az (EU) 2020/1828 irányelv alapján a feljogosított szervezetek indíthatnak képviseleti keresetet. Az Fgytv.-ben azonos követelmények vonatkoznak a belföldi és a határon átnyúló képviseleti kereset indítására jogosult feljogosított szervezetekre. Ezek a szervezetek jellemzően nonprofit szervezetek, amelyek pl.: fogyasztók érdekében végeznek tevékenységet és a fogyasztók érdekében legalább 12 hónapja működnek. A feljogosított szervezetek e minőségüket kijelölési eljárás lefolytatását követően kaphatják meg a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részéről. A kijelölési eljárásra külön kormányrendelet kerül kiadásra a törvénymódosítással egyidejűleg.

Feljogosított szervezetként való kijelölési eljárás lefolytatása nélkül közjogi szervezetek is indíthatnak belföldi képviseleti keresetet az Fgytv. alapján. Ebbe a körbe a fogyasztóvédelmi hatóság, az ügyészség és minden olyan központi hivatal, autonóm államigazgatási szerv és önálló szabályozó szerv tartozik, amelynek a feladatai közé tartozik az (EU) 2020/1828 irányelv I. mellékletének uniós jogi rendelkezéseiben szereplő fogyasztói jogok védelme. A rendelkezés rögzíti továbbá, hogy a határokon átnyúló képviseleti keresetek indításának céljára valamely másik tagállamban előzetesen kijelölt feljogosított szervezetek képviseleti keresetet indíthatnak a magyar bíróságok előtt. A feljogosított szervezetek Fgytv.-ben foglalt feltételeknek való megfelelését a fogyasztóvédelemért felelős miniszter szükség szerint soron kívül vizsgálhatja, a visszaélésszerű keresetindítások kiszűrése céljából. Ezen felül legalább ötévente sor kerül a felülvizsgálatra.

A feljogosított szervezetek jogosultak arra, hogy legalább a következő intézkedésekért folyamodjanak: jogsértés megszüntetése érdekében a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértő gyakorlat abbahagyása és a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől, illetve a sérelmes helyzet megszüntetése és a jogsértést megelőző állapot helyreállítása.

A képviseleti kereset indítására feljogosított szervezetek a jogsérelem orvoslására irányuló intézkedésként a keresetükben kérhetik, hogy a vállalkozás orvosolja az érintett fogyasztók jogsérelmeit a szükséges polgári jogi jogkövetkezmények alkalmazásával, különösen kártérítés fizetésével, kijavítással, kicseréléssel, árleszállítással, a szerződés megszüntetésével, illetve a kifizetett vételár visszatérítésével.

Ahhoz, hogy egy feljogosított szervezet a jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedésért folyamodjon, az egyéni fogyasztóknak nem kell kinyilvánítaniuk azon kívánságukat, hogy az említett feljogosított szervezet képviselje őket.

Az (EU) 2020/1828 irányelv lehetőséget biztosít annak az előírására, hogy a kereset benyújtása előtt a feljogosított szervezet és a vállalkozás köteles legyen egymással konzultálni a helyzet rendezése érdekében. Amennyiben a vállalkozás a konzultációra irányuló kérelem kézhezvételét követő 14 napon belül nem szünteti meg a jogsértést, a feljogosított szervezet azonnal képviseleti keresetet indíthat a jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedés

meghozataláért. Az Fgytv.-be az irányelv ezen előírása átvezetésre kerül.

Ez a típusú igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse. A bírósági eljárást a polgári perrendtartásról szóló 2016. éviCXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) közérdekből indított perre vonatkozó rendelkezései alapján kell lefolytatni.

Az (EU) 2020/1828 irányelv alapján biztosított másik intézkedés alapján a képviseleti kereset indítására jogosult feljogosított szervezetek keresetet indíthatnak annak érdekében, hogy a vállalkozás orvosolja az érintett fogyasztók sérelmeit olyan intézkedésekkel, mint például kártérítés fizetése, kijavítás, kicserélés, árleszállítás, a szerződés megszüntetése vagy a kifizetett vételár visszatérítése. A jogsérelem orvoslására szolgáló intézkedések meghozatala iránti képviseleti kereset által érintett egyéni fogyasztók hallgatólagosan fejezik ki azon kívánságukat, hogy a feljogosított szervezet képviselje őket az említett képviseleti kereset tekintetében, és hogy a képviseleti keresettel megindított eljárás kimenetele kötelező erejű legyen rájuk nézve. Amennyiben a jogsérelem orvoslására szolgáló intézkedés nem határozza meg, hogy mely egyéni fogyasztók jogosultak a jogsérelem orvoslására irányuló intézkedés által nyújtott lehetőségekkel élni, legalább azt ismertetnie kell, hogy a fogyasztók mely csoportja jogosult élni az említett lehetőségekkel.

A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult fogyasztóknak a körét és az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat, akik tekintetében a jogsértés tényét megállapította, illetve akik jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére. Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a vállalkozást meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a vállalkozás köteles a jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.

A bíróság a feljogosított szervezet kérelmére ítéletében elrendeli, hogy a vállalkozás saját költségére közlemény közzétételéről gondoskodjon. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság dönt. Közzététel alatt érteni kell különösen az országos napilapban és az internet útján történő nyilvánosságra hozatalt.

A feljogosított szervezet általi igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.

A bírósági eljárást a Pp. közérdekből indított perre vonatkozó rendelkezései alapján kell lefolytatni. A módosítás rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy elejét lehessen venni annak, hogy konkurens vállalkozások feljogosított szervezeteken keresztül egymás ellen finanszírozzanak képviseleti kereseteket. A rendelkezések betartását a fogyasztóvédelemért felelős miniszter vizsgálja. A fogyasztóvédelemért felelős miniszter ezt a döntését közli a bírósággal.

Előírásra kerül, hogy a feljogosított szervezetek – különösen a honlapjukon – kötelesek tájékoztatást nyújtani: azokról a képviseleti keresetekről, amelyeknek egy bíróság vagy közigazgatási hatóság elé terjesztése mellett döntöttek; az általuk bíróság vagy közigazgatási hatóság előtt képviseleti keresettel megindított eljárások állásáról; valamint a képviseleti keresetekkel megindított eljárásaik kimeneteléről. Ezt a tájékoztatást a feljogosított szervezeteknek meg kell adniuk a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére is.

A fogyasztóvédelemért felelős miniszter honlapján tájékoztatást nyújt a hazai és a határokon átnyúló képviseleti keresetek indításának céljára előzetesen kijelölt feljogosított szervezetekről, valamint általános tájékoztatást nyújt a folyamatban lévő és elbírált képviseleti keresetekről.

A módosítás alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltat a fogyasztóvédelmi hatóság részére arról, hogy a vállalkozások részére mennyi adattörlő kódot adott át, továbbá mennyi adattörlő kód került átadásra a vállalkozások részéről a fogyasztók részére.

A módosítás alapján a fogyasztóvédelmi hatósági eljárás megindításának feltételévé válik, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. A módosítás indoka, hogy sok fogyasztó úgy fordul a fogyasztóvédelmi hatósághoz, hogy a vállalkozással meg sem kísérli a fogyasztói panasz rendezését. Hasonló szabály jelenleg is létezik a közszolgáltatások és a békéltető testületi eljárás esetében, és a tapasztalatok alapján az ügyek jelentős részre rendeződik ebben a szakaszban. A módosítás ezért az adminisztratív terhek csökkentését is szolgálja.

A kérelem kötelező tartalmi elemei körének pontosítása az elektronikus úton beadott kérelmek esetében.

Elévülés kérdésének szabályozása a képviseleti keresetek terén.

Kodifikációs pontosítás európai uniós jogi normák tekintetében.

Szövegcserés módosító rendelkezések.

Hatályát vesztő rendelkezés.

A módosítás nyomán az elektronikus hírközlés területén az ügyfélszolgálattal és az előfizetői panasz intézésével kapcsolatos ügyekben is a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) fog hatáskörrel rendelkezni.

A rendelkezés alapján az elektronikus hírközlési területen az előfizetői panasz intézésére és az ügyfélszolgálatra vonatkozó eljárást az Fgytv.-vel összhangban a szolgáltató általános szerződési feltételei határozzák meg.

A módosítás alapján a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy a vállalkozás biztosítja-e a fogyasztó részére az elektronikus fizetést.

A törvényjavaslat tartalmazza a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) módosítását, amely a fogyasztói csoportok specifikációját szolgálja az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében.

Sor kerül továbbá az Fttv. szövegcserés módosítására, amelynek előzménye, hogy a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosította a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet. Az (EU) 2019/2161 irányelv 3. cikke a 2005/29/EK irányelvben 2. cikk c) pontjában a bevezette a termék fogalmat az alábbiak szerint: „termék”: áru vagy szolgáltatás, ideértve az ingatlantulajdont, a digitális szolgáltatást és digitális tartalmat, valamint a jogokat és kötelezettségeket is.

A fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXXVI. törvény csak az Fttv. 2. § c) pontjában módosította a fogalmat áruról termékre, a többi jogszabályhelyen maradt az áru fogalom, ez szolgált a módosítás indokául, amelynek keretében az „áru” fogalom helyébe a „termék” lép. Az új fogalom lefedi az Fttv.-ben szereplő „áru” fogalmát, kellően tág ahhoz, a jogalkalmazók számára használható legyen. Az Fttv. 6. § (2) bekezdés c) pontjában nem került sor a fenti szövegcserés módosításra, mert a kettős minőségre vonatkozó szabályozás csak árura vonatkozik, szolgáltatásra nem.

A módosítás pontosítja a reklámtilalmat a hat vagy nyolcosztályos gimnáziumok és ilyen tanulókat fogadó kollégiumok tekintetében.

A módosítás alapján a médiaszolgáltató kérelmére – igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, a műsorszám átadásától számított tizenöt napon belül – a Médiatanács a műsorszám kategóriába sorolásáról hatósági határozatot hoz

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) hatályos szabályozása alapján kizárólag a lineáris médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámok esetében kötelező a korhatár-besorolás. Az utóbbi években ugyanakkor jelentősen megváltozott az audiovizuális médiaszolgáltatások jellege, valamint átalakultak a fogyasztók – kiváltképp a fiatal generációk – médiafogyasztási szokásai. A hagyományosnak tekinthető lineáris médiaszolgáltatások mellett, illetve helyett egyre többen választják a lekérhető médiaszolgáltatásokat, amelyek társadalmi és médiapiaci jelentősége a digitális technológiák és a piacok konvergenciája következtében fokozatosan erősödik. A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások jellegzetessége tehát, hogy a hagyományos (lineáris) televíziós szolgáltatásokhoz hasonlók, és ugyanazon közönségért versengenek, mint a hagyományos (lineáris) televíziós médiaszolgáltatások. A szolgáltatás jellegéből és a hozzáférés módjából kiindulva ezért a lineáris médiaszolgáltatásokhoz hasonló szinten szükséges biztosítani a gyermekek és a kiskorúak védelmét az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében előírt követelményre és a vonatkozó európai uniós irányelvben meghatározott kiskorúvédelmi célkitűzésekre is tekintettel [(EU) 2018/1808 irányelv (20) preambulumbekezdés].

A digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és a tanácsi rendelet alapján a tagállamoknak a közvetítői szolgáltatók felügyeletéért és a rendelet érvényesítéséért felelős egy vagy több illetékes hatóságot kell kijelölniük, és az egyik illetékes hatóságot digitális szolgáltatási koordinátornak kell kijelölniük. A módosítás a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot jelöli ki Digitális Szolgáltatási Koordinátorként.

Az Mttv. jogharmonizációs záradékénak kiegészítése a Digitális Szolgáltatási Koordinátor kijelölésével összefüggésben.

Az Mttv.-t érintő szövegcserés módosítások.

Az Mttv.-t érintő hatályon kívül helyező rendelkezés.

A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) hatályának módosítása annak érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóságok külföldi székhelyű, de magyar fogyasztók részére irányuló értékesítést folytató vállalkozásokkal szemben is el tudjanak járni. Ez a módosítás nem kapcsolódik az (EU) 2020/1828 irányelv átültetéséhez.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kinyilvánítja, hogy az alkalmazandó akadálymentességi követelmények teljesítését bizonyították. A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 5. § kivételes alkalmazása esetén az EU-megfelelőségi nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy mely akadálymentességi követelményekre vonatkozik az adott kivétel. A CE-jelölést a terméken vagy annak adattábláján jól látható, olvasható és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Ha a termék jellege miatt ez nem lehetséges vagy nem indokolt, a jelölést a csomagoláson és a kísérő dokumentumokban kell elhelyezni.

A Pftv. 14/A. §-ban pontosításra kerülnek a gazdasági szereplők, mivel 2021. július 16-tól a logisztikai szolgáltatók is bevonásra kerültek a gazdasági szereplők fogalmába.

Termékeik forgalomba hozatalakor a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a termékek tervezése és gyártása az Aktv. szerinti, alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek megfelelően történt.

Ha a gyártó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék nem felel meg az Aktv. rendelkezéseinek, köteles haladéktalanul meghozni azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyek szükségesek e termék megfelelőségének biztosítása, vagy adott esetben a forgalomból való kivonása érdekében. A piacfelügyeleti hatóságoknak csak abban az esetben kell felszólítaniuk az érintett gazdasági szereplőt arra, hogy további észszerű határidőn belül vonja ki a terméket a forgalomból, ha az érintett gazdasági szereplő nem hozza meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket. Ezek az előírások megfelelően alkalmazandók az importőrökre és a forgalmazókra is.

Kodifikációs pontosítás.

Ha az egyik tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az Aktv. hatálya alá tartozó valamely termék nem felel meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, akkor elvégzik az érintett termék értékelését, amely kiterjed az Aktv.-ben meghatározott összes követelményre. Az érintett gazdasági szereplőknek ebből a célból teljes mértékben együtt kell működniük a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Ha az értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék nem felel meg az Aktv.-ben meghatározott követelményeknek, akkor haladéktalanul fel kell szólítaniuk az érintett gazdasági szereplőt arra, hogy tegyen meg minden megfelelő korrekciós intézkedést annak érdekében, hogy a termék a meg nem felelés jellegével arányos, általuk meghatározott észszerű határidőn belül megfeleljen az említett követelményeknek.

A piacfelügyeleti hatóságoknak csak abban az esetben kell felszólítaniuk az érintett gazdasági szereplőt arra, hogy további észszerű határidőn belül vonja ki a terméket a forgalomból, ha az érintett gazdasági szereplő nem hozza meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

A Pftv. jogharmonizációs záradékának kiegészítése az (EU) 2019/882 irányelvre való utalással.

A Pftv. kiegészítése egy melléklettel, amely az (EU) 2019/882 irányelv IV. mellékletének az átültetése.

A Pftv.-t érintő szövegcserés módosító rendelkezések.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényt érintő szövegcserés módosítás az (EU) 2020/1828 irányelv átültetése miatt.

Az (EU) 2020/1828 irányelv átültetését az Fgytv. mellett a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) is szolgálja. A Pp. jogharmonizációs záradéka kiegészítésre kerül az (EU) 2020/1828 irányelvvel.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.

Az (EU) 2019/882 irányelv IV. mellékletének az átültetése a belső gyártásellenőrzésre, a műszaki dokumentációra, a gyártásra, a CE-jelölésre, az EU-megfelelőségi nyilatkozatra és a meghatalmazott képviselőre vonatkozó előírásokat tartalmazza.