2022. évi LXVI. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az Európai Unió által elismert, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések (a továbbiakban együttesen: földrajzi árujelzők) több mint háromezer agrártermék – élelmiszer, mezőgazdasági termék, borászati termék és szeszes ital – elnevezését védik. Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők azt jelzik, hogy a termék egy adott helyről vagy régióból származik, és különleges minőségét, hírnevét vagy egyéb jellemzőjét a földrajzi eredetének köszönheti. A földrajzi árujelzők oltalma kollektív jogosultságot jelent, amely minden előállítót megillet, aki a meghatározott földrajzi területen a termékleírásnak megfelelő terméket állít elő, ugyanakkor kizárólagos jogosultságot biztosít számukra a bejegyzett, földrajzi területhez kapcsolódó név használatára.

Az Európai Bizottság megbízásából készült, 2020 áprilisában publikált uniós felmérés szerint a földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke átlagosan több mint kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező, hasonló termékek eladási értékének. Ezek alapján kijelenthető, hogy a földrajzi árujelzők használata erős gazdasági potenciált jelent, jelentősen növeli a termék értékét. A földrajzi árujelzők hozzáadott érték növelő hatása lehetővé teszi a termelők és az értéklánc egyéb szereplői számára a versenyképesség fokozását, a termelők számára biztosítja azokat az eszközöket, amelyek révén sajátos jellemzőkkel rendelkező termékeiket hatékonyabban tudják a többi terméktől megkülönböztetni és népszerűsíteni, illetve a jogtalan névhasználatból eredő piaci visszaélésekkel szemben megvédeni.

Az Európai Unió a következő termékkörökhöz kapcsolódó minőségrendszereket szabályozza:

– a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetmegjelölései és földrajzi jelzései,

– a hagyományos különleges termékek (mezőgazdasági termékek és élelmiszerek),

– a borászati termékek eredetmegjelölései és földrajzi jelzései, valamint hagyományos kifejezései,

– a szeszes italok földrajzi jelzései.

Az ízesített borászati termékek földrajzi jelzéseit 2021. december 31-ig az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozta. E rendelet 2022. január 1-jétől hatályos módosítása értelmében az ízesített borászati termékek a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszeréről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá kerülnek át, így a törvényben nem szükséges külön szabályok megállapítása az ízesített borászati termékek vonatkozásában.

A földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos rendelkezéseket jelenleg a szellemi tulajdonjogi és ezen belül az iparjogvédelmi aspektusokra fókuszáló, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: védjegytörvény) állapítja meg. Az uniós jogi szabályozás ugyanakkor a földrajzi árujelzők oltalmi rendszereinek működtetésekor elsősorban a magasabb minőségű termékek előállításának ösztönzését tartja szem előtt, amely a Közös Agrárpolitika (KAP) piac- és jövedelemtámogatási politikáihoz és a vidékfejlesztési politikához szorosan kapcsolódik. Az Európai Unió a földrajzi árujelzőkre és a hagyományos különleges termékekre minőségrendszerként tekint elsősorban, amely a termelőket jutalmazza a magasabb minőségű termékek előállítása céljából tett erőfeszítéseikért, és amely a vidéki gazdaság számára előnyöket biztosíthat. A földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termék elnevezések ugyanakkor az agrártermékek nemzetközi piacon való újrapozícionálásában is fontos szerepet tölthetnek be.

Az Európai Bizottság a földrajzi árujelzők rendszerének megerősítését kiemelt feladatának tekinti, a jelenlegi hazai jogszabályi környezet azonban az Európai Bizottság elképzeléseivel is összhangban álló agrárpolitikai célok megvalósulását nem tudja teljes mértékben biztosítani, mivel nem teszi lehetővé a termelői csoportosulások, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos tevékenységeket ellátó szervezetek szerepének megerősítését, a földrajzi árujelzők magasabb színvonalú közösségi menedzsmentjéhez szükséges előfeltételek és jogkörök biztosítását. Emellett a védjegytörvény a szintén minőségrendszerként működtetett hagyományos különleges termékekre vonatkozó törvényi szabályok megállapítására sem alkalmas, mivel a bejegyzett hagyományos különleges termék elnevezések nem képezik az iparjogvédelem részét. Mindezek alapján szükséges egy olyan önálló törvény megalkotása, amelyen keresztül a földrajzi árujelzőkhöz és a hagyományos különleges termék elnevezésekhez fűződő agrárpolitikai, agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok együttesen, a termelők és csoportosulásaik érdekeit előtérbe helyezve valósíthatók meg, egyszerűbb, átláthatóbb és könnyebben kezelhető jogszabályi hátteret biztosítva a magyar agrártermék-előállítók számára.

A törvény tehát kizárólag az agártermékekre vonatkozó szabályozás megalkotásával segíti a magyar agrárgazdaság szereplői számára a földrajzi területhez kötődő, egyedi minőségi jellemzőkkel rendelkező termékeik versenyképességének fokozását a hazai és a nemzetközi piacokon. Az egyéb ipari termékek tekintetében, melyek földrajzi árujelző oltalmára az uniós jogi rendelkezések hatálya nem terjed ki, továbbra is a védjegytörvény előírásai irányadóak.

A törvény egységes keretek között szabályozza

– a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, a borászati termékek és a szeszes italok (a továbbiakban együttesen: agrártermékek) eredetmegjelölései, földrajzi jelzései, valamint hagyományos kifejezései oltalmának megszerzése és törlése, a hagyományos különleges termék elnevezések bejegyzése és törlése, valamint a termékleírás módosítása iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárások rendjét,

– az oltalomból eredő jogosultságok érvényesítésének és a földrajzi árujelzők, valamint a hagyományos különleges termék elnevezések (a továbbiakban együttesen: oltalom alatt álló elnevezések) védelmének speciális kérdéseit,

– az oltalom alatt álló elnevezések használatának ellenőrzését és a jogsértés esetén kiszabható jogkövetkezményeket.

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikke lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy területükön igazgatási eszközökkel ösztönözzék olyan szervezetek megalakulását és működését, amelyek jogosultak:

– fellépni az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők, illetve a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő jogi védelmének biztosítása érdekében,

– tájékoztatási és promóciós tevékenységek kidolgozására, végrehajtására,

– bejegyzett elnevezés kereskedelemben való használatának nyomon követésére, továbbá

– gazdasági elemzések készítésére.

Az uniós jog által biztosított eszközzel élve, az oltalom alatt álló elnevezések hatékonyabb védelme érdekében agrárpolitikai szempontból kiemelkedően fontos az előbbiekben felsorolt jogkörökkel rendelkező kezelő szervezetek létrehozása, amelyek az érintett oltalom alatt álló elnevezés használatára jogosult valamennyi termelő, előállító (a továbbiakban: jogosult) nevében eljárhatnak.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény felhatalmazást adott az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszternek a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek elismerésének és ellenőrzésének rendjének szabályozására, amely rendelkezést hatályon kívül kell helyezni.

A rendelkezés meghatározza a törvényjavaslat értelmezéséhez szükséges fogalmakat.

Rendelkezés a kapcsolattatás módjáról.

A tagállami eljárások tekintetében a törvény az Ákr-től eltérő ügyintézési határidőt határoz meg, figyelemmel a kérelmek elbírálásának komplex jellegére, azonban a borászati termékek hagyományos kifejezéseivel kapcsolatos tagállami eljárás esetén az általános eljárási határidőhöz képest rövidebb ügyintézési határidő kerül megállapításra.

A rendelkezés meghatározza a kérelem benyújtására, valamint a hiánypótlásra vonatkozó követelményeket.

Az uniós rendelkezések értelmében a határokon átnyúló földrajzi területre vonatkozó földrajzi árujelzővel, valamint az Európai Unió másik tagállamát (a továbbiakban: másik tagállam) is érintő hagyományos különleges termék elnevezéssel kapcsolatos eljárásban a kérelmet az érintett tagállamok együttesen nyújtják be. Ilyen esetekben a másik tagállammal való konzultációt a miniszter folytatja le.

A törvény a földrajzi árujelző oltalmának megszerzése iránti eljárásban a földrajzi terület lehatárolásáról készítendő térkép tekintetében állapít meg rendelkezést.

Az uniós jogi aktusokban meghatározott követelményeknek megfelelően a kérelmeket közzé kell tenni annak érdekében, hogy minden, az elnevezést használó, a kérelmet benyújtó csoportosuláson kívüli gazdasági szereplő a kérelemmel kapcsolatban felszólalást nyújtson be, megjelölve azon jogszabályi rendelkezést, amelynek a kérelem nem felel meg, illetve előadva a kérelem elfogadása esetén bekövetkező gazdasági érdek sérelmét. A rendelkezés rögzíti a felszólalás benyújtásával, valamint a felszólalási eljárással kapcsolatos rendelkezéseket. Különösen fontos azon előállítók tekintetében a felszólalás benyújtása, akik a bejegyzési kérelemben foglalt elnevezéssel megegyező elnevezésű terméket állítanak elő, azonban nem a termékleírás szerinti földrajzi területen, illetve módon állítják elő. Ilyen esetben – az ügy érdemében hozott határozatban – az (átmeneti nemzeti) oltalom alatt álló elnevezés használata meghatározott ideig engedélyezhető a felszólalást benyújtó természetes vagy jogi személy számára.

A kedvezően elbírált kérelmek esetén a miniszter haladéktalanul továbbítja a kérelmezési dokumentációt az Európai Bizottság számára. A kérelem továbbításának napján az Európai Bizottság döntésének meghozataláig fennálló átmeneti nemzeti oltalom keletkezik, amelyre figyelemmel a kérelem megalapozottságát tartalmazó miniszteri határozatot, illetve a kérelem alapjául szolgáló termékleírást mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

Az elnevezés oltalomra való alkalmasságáról – az uniós jogi aktusokban foglalt követelményeknek megfelelően – a termékleírásban, illetve földrajzi árujelző esetén annak lényegi elemeit tartalmazó egységes dokumentumban foglaltak alapján dönt a tagállami hatóság. A termékleírás tartalmazza mindazokat a követelményeket, amelyek az elnevezést viselő termék előállításához, illetve annak tulajdonságaihoz kapcsolódik. Az elnevezést csak a termékleírásnak megfelelően – földrajzi árujelzők esetén az abban rögzített földrajzi területen – előállított termékek viselhetik, így az oltalom szempontjából kulcsfontosságú a termékleírás közzététele.

Az uniós jogszabályok értelmében a tagállamok a földrajzi árujelzők számára az oltalom iránti kérelem Európai Unióhoz történő továbbításának napjától az Európai Bizottság döntéséig átmenetileg oltalmat biztosíthatnak saját területükön. A törvény, élve ezzel a lehetőséggel, a miniszter kérelem tárgyában hozott kedvező döntése esetén megadja az érintett földrajzi árujelző számára az átmeneti oltalmat. A rendelkezés értelmében az átmeneti nemzeti oltalom ugyanazon cselekményekkel szemben nyújt védelmet, mint az Európai Bizottság döntésével keletkező oltalom, az egyetlen különbség, hogy az átmeneti oltalom kizárólag Magyarország területén nyújt védelmet.

Az átmeneti nemzeti oltalommal keletkező joghatások megadott időponttól keletkeznek, ezért a miniszternek közhiteles nyilvántartást kell vezetnie az átmeneti nemzeti oltalom keletkezésének napjáról, illetve a kérelem alapját jelentő termékleírásról. A rendelkezés értelmében az átmeneti nemzeti oltalom keletkezésének napjáról a kérelmezőn kívül értesíteni kell az SZTNH-t is, annak érdekében, hogy értesüljön az átmenetileg keletkezett szellemi tulajdonjogról. Az uniós jogszabályok szerint az átmeneti oltalom keletkezésének napját követően benyújtott védjegybejelentések esetén el kell utasítani azokat a kérelmeket, amelyeknek a tárgya olyan megjelölés, amely sértheti az (átmeneti) oltalom alá került nevet és ugyanolyan jellegű termékre vonatkozik, mint az elnevezés, ez az eljárás pedig az SZTNH hatáskörébe tartozik.

A rendelkezés a termékleírás módosítására irányuló eljárásokkal kapcsolatban állapít meg speciális követelményeket. Előfordulhat olyan eset, amikor az uniós joggal összhangban a termékleírás módosítására irányuló kérelmet nem ugyanaz a csoportosulás terjeszti elő, mint amelyik az elnevezés bejegyzésére irányuló kérelmet benyújtotta. Ebben az esetben az uniós jog rendelkezéseinek megfelelően lehetőséget kell biztosítani az eredeti kérelmet benyújtó csoportosulás számára, hogy véleményezze a módosításra irányuló kérelmet.

Amennyiben a módosítási kérelem olyan új követelményeket határoz meg, amely a bejegyzési kérelmet benyújtó csoportosulás gazdasági vagy egyéb érdekeit sértené, úgy a bejegyzést kérelmező csoportosulásnak még a kérelem érdemi vizsgálata előtt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kérelem számára érdeksértő rendelkezéseit konszenzus útján a módosítást kérelmező megváltoztassa. A konszenzussal érintett részeket át kell vezetni a módosítási kérelemben. A kérelem azon részeit változatlanul kell hagyni, amelyben a felek nem tudtak megegyezést elérni. Ezen eljárási lépésnek köszönhetően a kérelem érdemi vizsgálata során már figyelembe lehet venni az érintett felek közötti egyeztetések eredményeit.

Amennyiben érdekkülönbségek maradnak fenn, úgy a felszólalási eljárás keretén belül a korábbi bejegyzés iránti kérelmet benyújtó csoportosulásnak lehetősége marad kifogásait a miniszter elé terjeszteni, amelyekre figyelemmel hozhatja meg a miniszter a módosítási kérelemmel kapcsolatos végső döntését.

A borászati termékek hagyományos kifejezésinek módosítására irányuló kérelmekre vonatkozó speciális eljárási szabályokat nevesíti a rendelkezés.

A rendelkezés az oltalom alatt álló elnevezések törlés iránti eljárására vonatkozó előírásokat állapít meg. Ilyen kérelmet a miniszter is benyújthat hivatalból az Európai Bizottságnak.

Az Európai Bizottság által lefolytatott eljárásban is felmerülhet annak szükségessége, hogy az Európai Bizottság észrevételeire figyelemmel a tagállami eljárás során elfogadott termékleírást a miniszternek ismételten közzé kell tennie. A törvény meghatározza, hogy ebben az esetben a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, valamint székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személynek 30 nap áll rendelkezésre felszólalás benyújtására.

Az oltalom megszerzése és törlése, valamint a termékleírás módosítása iránti eljárások bizottsági szakaszában is felmerülnek a tagállami hatóságok által ellátandó feladatok, melyek tekintetében a törvény a minisztert jelöli ki az uniós rendelkezések végrehajtására.

A törvény rendelkezéseket tartalmaz a miniszter, az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország által az Európai Bizottságnak továbbított kérelmekkel kapcsolatban az Európai Bizottság által lefolytatott eljárásban felmerülő feladatokról.

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikk (2) bekezdése értelmében a tagállamok a területükön igazgatási eszközökkel ösztönzik csoportosulások megalakulását és működését. A csoportosulások szerepe nemcsak a földrajzi árujelző oltalom megszerzése vagy a hagyományos különleges termék elnevezés bejegyzése tekintetében kiemelten fontos, hanem az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők, illetve a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő jogi védelmének biztosítása tekintetében is. Az oltalom alatt álló elnevezést jogszerűen használó termelők és előállítók ugyan valamennyien jogosultak a földrajzi árujelzővel kapcsolatban bitorlást megvalósító személlyel szemben eljárást kezdeményezni, jogérvényesítési lehetőségük egymagukban, kollektív fellépés hiányában azonban igen gyenge, mivel általában nem rendelkezik egyetlen ilyen piaci szereplő sem azzal a gazdasági potenciállal, amelynek segítségével hatékonyan felléphetne nemcsak a belföldi, hanem az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Unió területén kívül megvalósított jogsérelmekkel szemben. A termelők közös érdekeit képviselő és azok nevében eljáró szerv létezésének hiánya számos más területen is érzékelteti negatív hatását, így például a szabadkereskedelmi megállapodások által kínált lehetőségek kihasználását is megnehezíti.

Mindezek miatt fontos egy olyan szervezet, ún. kezelő szervezet megalakításának ösztönzése, amely az érintett oltalom alatt álló elnevezés valamennyi jogosultja nevében eljárhat és rendelkezik azon gazdasági háttérrel, amely bitorlás esetén lehetővé teszi a hatékony fellépést. A törvény ezért megállapítja a kezelő szervezetek elismerésére, feladataira és nyilvántartásukra vonatkozó főbb rendelkezéseket. Borászati termékek esetén elismert kezelő szervezet hiányában a földrajzi árujelzők és hagyományos kifejezések kezelő szervezete a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet, összhangban a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény előírásaival. A kezelő szervezeteket a miniszter ismeri el, és az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a kezelő szervezetek elérhetőségét.

A kezelő szervezet földrajzi árujelző vagy hagyományos különleges termék védelmi alapot hozhat létre a 18. §-ban meghatározott költségek finanszírozása érdekében. A védelmi alapba a kezelő szervezet és az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termék előállítására jogosult gazdasági szereplő fizethet hozzájárulást. A kezelő szervezet elrendelheti az általa kezelt földrajzi árujelzőt vagy hagyományos különleges terméket előállító gazdasági szereplők számára az Alaphoz való kötelező hozzájárulás megfizetését. Amennyiben e kötelezettségének a gazdasági szereplő nem tesz eleget, a kezelő szervezet kérelmére a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg a fizetési kötelezettséget. Az Alapba történő befizetésről és kifizetésről a kezelő szervnek beszámolót kell készítenie, amelyet honlapján közzé kell tennie.

A törvény értelmében az oltalom alatt álló elnevezések, valamint az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzők védelmet élveznek a bitorlás törvényben meghatározott eseteivel szemben.

Bitorlás esetén a bitorlóval szemben felléphet az, akinek a bitorlás valamely jogát vagy jogos érdekét sérti, a jogosult érdekképviseleti szervezete, a bitorlással érintett oltalom alatt álló elnevezés vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző jogosultjai, illetve kezelő szervezete, a fogyasztóvédelmi szervezetek, valamint az agrárpoltikáért felelős miniszter.

Bitorlás esetén a kezelő szervezet rendelkezik az oltalom alatt álló földrajzi árujelző, a bejegyzett hagyományos különleges termék, illetve a hagyományos kifejezést használó piaci szereplők képviseletével, és bitorlás esetén valamennyi érintett nevében eljárhat.

Az átmeneti nemzeti oltalom alapján a kérelmező is felléphet bitorlás miatt, azonban az Európai Bizottság döntéséig az elindított eljárást fel kell függeszteni, tekintettel arra, hogy az uniós oltalmat – az átmeneti nemzeti oltalom védelme mellett – az Európai Bizottság döntése keletkezteti.

Bitorlás esetén a jogosult a védjegytörvényben meghatározott polgári jogi igényeket támaszthatja a bitorlóval, valamint a bitorlás megvalósításával kapcsolatba hozható személyekkel szemben.

A rendelkezés az oltalom alatt álló elnevezés bitorlása miatt indított polgári perekben lehetővé teszi a bitorlásra használt eszközök, anyagok vagy a bitorlással érintett áruk közérdekű célra való ingyenes tulajdonba adását.

A rendelkezés az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében, a viszonylag kis ügyszámra figyelemmel, megállapítja a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességét a tagállami eljárásban hozott döntésekkel szemben indított közigazgatási perekben, továbbá a bitorlás miatt indított és az oltalommal összefüggő polgári perekben. Ez összhangban van azzal, hogy egyéb iparjogvédelemi ügyekben is a Fővárosi Törvényszék rendelkezik illetékességgel.

A rendelkezés megállapítja a bitorlás miatt indított perekre alkalmazandó előírásokat.

Az oltalom alatt álló elnevezések nemzeti értékként, illetve hungarikumként való elismerése érdekében benyújtott pályázati anyagokban az agrártermékekkel kapcsolatos követelmények nem térhetnek el az Európai Bizottság által jóváhagyott termékleírásban meghatározott előírásoktól, biztosítva a fogyasztók tisztességes tájékoztatását, illetve a jogbiztonságot.

Ha a nemzeti értékként, illetve a hungarikumként való elismerését követően kap a földrajzi árujelző oltalmat vagy jegyzik be a hagyományos különleges terméket, a nemzeti érték vagy hungarikum kifejezés használata esetén is meg kell felelnie a terméknek az Európai Bizottság által az oltalom megadásakor vagy a bejegyzéskor elfogadott és közzétett termékleírásnak.

A rendelkezés az oltalom alatt álló elnevezéssel azonos cégnév vagy előállítási hely agrártermék csomagolásán való feltüntetésével kapcsolatos követelményeket határozza meg, annak elkerülése érdekében, hogy az oltalom alatt álló elnevezés hírnevét kihasználva tisztességtelen módon gazdasági előnyhöz jusson olyan gazdasági szereplő, amelynek nevében megjelenik egy oltalom alatt álló elnevezés, vagy aki esetében az oltalom alatt álló elnevezéssel azonos előállítási hely feltüntetése vezethet visszaélésre.

Az oltalom alatt álló elnevezésekre vonatkozó követelmények betartásának hatékony hatósági ellenőrzése, valamint a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi jelzéseinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/787 rendelet] 38. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelmény teljesítése érdekében nyilvántartást kell vezetni a Magyarországon előállított, oltalom alatt álló elnevezéssel vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott szeszes ital terméket forgalomba hozó gazdasági szereplőkről. Az ellenőrzés hatékony lefolytatása érdekében valamennyi oltalom alatt álló elnevezéssel vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott, Magyarországon forgalomba hozott termék előállítójáról nyilvántartás kell vezetni. A törvény meghatározza, hogy a nyilvántartásba vétel érdekében milyen adatokat kell az érintett személyeknek az ellenőrzést végző hatóság számára bejelenteni.

Borászati termékek előállítói esetében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szolgáltat adatot a nyilvántartást vezető ellenőrzést végző hatóság számára a hegybíró által vezetett gazdasági aktában szereplő adatok alapján. A Magyarország vonatkozásában oltalom vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző, valamint hagyományos különleges termék termékleírás által szabályozott alapanyagát előállító termelőket bejelentési kötelezettség nem terheli, azonban ők is kérelmezhetik a nyilvántartásba vételüket az erre jogosult hatóságnál. Erre sor kerülhet például akkor, amikor hatósági bizonyítvánnyal kívánják igazolni e tevékenységüket.

A nyilvántartás törvényben meghatározott adattartalma a fogyasztók, illetve az érdekelt gazdasági szereplők megfelelő tájékoztatása érdekében az ellenőrzést végző hatóság honlapján közzétételre kerül.

Az ellenőrzést végző hatóság az általa vezetett nyilvántartásból a kezelő szervezet kérelmére megküldi azon adatokat, amelyek nem érhetőek el honlapján. Ezen adatokra a kezelő szervezetnek szüksége van többek között az Alapba való befizetés előírása esetén. A kezelő szervezet számára a törvény felhatalmazást ad a részére átadott személyes adatok kezelésére.

A nyilvántartott gazdasági szereplők a törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint adatot szolgáltatnak az ellenőrzést végző hatóságnak az általuk megtermelt, előállított, készleten lévő és forgalomba hozott, oltalom alatt álló elnevezéssel vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termékek mennyiségéről, valamint a forgalomba hozott termékek kereskedelmi értékéről. Ezen jelentéseket az ellenőrzést végző hatóság továbbítja a kezelő szervezet részére.

A törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt hatóságok ellenőrzik a Magyarországon előállított átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel vagy oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott agártermékeket. Ennek során a hatóság megvizsgálja a termékleírásban foglalt követelmények teljesítését, így a termék előállítására vonatkozó követelmények teljesülését, a nyomonkövethetőség biztosítását, valamint azt, hogy a késztermék rendelkezik-e a termékleírásban meghatározott minőségi paraméterekkel (fizikai-kémiai és érzékszervi tulajdonságok).

Az ellenőrzést végző hatóságnak valamennyi, Magyarországon forgalomba hozatalra kerülő, átmeneti nemzeti oltalom alatt álló, uniós oltalom alatt álló és nemzetközi megállapodások részeként oltalomban részesülő elnevezések használatát ellenőriznie kell, az elnevezés oltalmához kapcsolódó dokumentumok alapján. Ez olyan termékek ellenőrzését is érinti, amelyet más európai uniós tagállamban vagy harmadik országban állították elő, így a vizsgálat ezekben az esetekben csak arra tud kiterjedni, hogy az érintett elnevezés megfelelően, jelölési követelmények szerint került-e feltüntetésre, illetve amennyiben rendelkezésre állnak egyéb, a késztermékre vonatkozó előírások (minőségi paraméter, csomagolás stb.), azoknak megfelelnek-e a kereskedelmi forgalomban található, oltalom alatt álló nevet viselő termékek.

A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényre figyelemmel e rendelkezés megállapítja a törvényben foglalt követelményeket megsértő személyekkel szemben kiszabható jogkövetkezményeket. Az oltalom alatt álló elnevezés jogellenes használata vagy a termékleírásnak való megfelelés megsértése esetén sor kerülhet a termék előállításának, illetve forgalomba hozatalának feltételhez kötésére, valamint az elnevezés használatától való eltiltásra.

Azon agártermékek esetén, amelyeket bitorlás miatt meg kellene semmisíteni, de élelmiszerbiztonság és -minőség szempontjából emberi fogyasztásra alkalmasak, a hatóság az élelmiszerpazarlás elkerülése érdekében elrendelheti a közérdekű célra történő ingyenes tulajdonba adást.

A törvény felhatalmazást ad a Kormány és a miniszter számára a végrehajtásához szükséges részletszabályok megállapítására.

Hatályba léptető rendelkezés.

Jogharmonizációs záradék.

A védjegytörvénynek módosulnak, valamint hatályon kívül helyezésre kerülnek azon rendelkezései, amelyek e törvényben szabályozott kérdésekre vonatkozó előírásokat állapítanak meg.

E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül kell helyezni az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pont be) pontját és a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 12. §-át, amelyek e törvényben szabályozott rendelkezéseket tartalmaznak.