2022. évi LXIX. törvény indokolás

A pénzügyi szektorban a digitalizáció jelenti a jövőképben a legnagyobb előrelépési lehetőséget mind a szolgáltatások elérhetősége, mind az ügyfélélmény javulása tekintetében. Általános és vitán felüli az a széleskörű és mindent átfogó szemlélet, amely szerint az írásbeliség jogi megközelítése nem kielégítő, illetve a XXI. században komoly korlátokat hordozó, a digitális fejlődést hátráltatja, teljes mértékben versenykorlátozó.

A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény (a továbbiakban: MRPtv.) 2021. évi módosításaként került szabályozásra az úgynevezett különleges munkavállalói program (a továbbiakban: KMRP) szervezet, amely a munkavállalói résztulajdonosi programok egy új, munkavállalók által kezdeményezett önkéntes formája. A KMRP-k részvényszerzésének, működésének forrásaként az MRPtv. többféle forrás igénybevételét lehetővé teszi. Az egyik ilyen forrás a társasági hozzájárulás, amelyet azon társaság jogosult nyújtani, amelynek munkavállalói a KMRP indítását elhatározták. A KMRP-ről szóló jogszabályi rendelkezések hatályba lépése óta eltelt idő tapasztalatai alapján a jelen javaslatban megfogalmazott módosítás ésszerűvé vált.

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény módosításának elsődleges célja a refinanszírozás új modelljének szabályozása. A jelzálog-hitelintézetek elsődlegesen refinanszírozói tevékenységet végeznek hosszú lejáratú forrásokat biztosítva a kereskedelmi bankok számára a jelzáloghitelek folyósításához. Az önálló zálogjog adásvételével és visszavásárlásával nyújtott refinanszírozás jelenleg is jól működő modelljének megtartása mellett a módosítás alternatívaként megteremti a jelzáloghitel követelésen alapított jelzálogjog fedezete mellett történő refinanszírozás lehetőségét. A szabályozott megoldás révén a jelzálog-hitelintézet nem egyedi ügyletek szintjén, hanem portfolió szinten tud refinanszírozást nyújtani. A szabályozott új megoldás szerint a refinanszírozási hitel fedezete a refinanszírozott hitelekből származó követeléseket terhelő zálogjog. Ezen biztosítéki rendszer a követeléseket terhelő zálogjog mellett a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szabályozása alapján a végső fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó alzálogjogot is biztosít a jelzálog-hitelintézet részére.

A módosítás jogharmonizációs kötelezettséget is tartalmaz, mégpedig a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről, valamint a 600/2014/EU és a 909/2014/EU rendelet, továbbá a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/858 parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezések vonatkozásában. A kriptoeszközök egy része a hatályos közösségi és magyar szabályozás alapján már most is a pénzügyi eszköz kategóriájába tartozik, így ezen eszközökre, illetve ilyen eszközök kibocsátóira valamennyi ágazati szabályozás vonatkozik. A pénzügyi eszközök „tokenizációja”, azaz a pénzügyi eszközök megosztott főkönyvekben való digitális megjelenése vagy hagyományos eszközosztályok tokenizált formában történő kibocsátása lehetőséget teremt a hatékonyság javítására a kereskedési és kereskedés utáni folyamatban.

A szabályozásnak, így a pénzügyi eszközök fogalmi szabályozásának is technológia semlegesnek kell lennie, ugyanakkor utalni szükséges annak lehetőségére, hogy a pénzügyi eszköz kibocsátására, rögzítésére, átruházására és tárolására megosztott főkönyvi technológia útján is sor kerülhet. Ennek biztosítása nem eredményezi és nem is eredményezheti a fennálló fogalmi rendszer módosítását, hiszen a tokenalapú rendszerek sikeressége attól függ, hogy – legalább átmenetileg – mennyire jól működnek együtt a hagyományos elszámoláson alapuló rendszerekkel.

Az önkéntes pénztárakkal kapcsolatos javaslatok célja, hogy a technikai fejlődés által biztosított lehetőségek a pénztárak és a tagok számára minél több esetben elérhetőek legyenek a tagok érdekeinek védelme, illetve a biztonságos pénztári működés fenntartása mellett.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A KMRP szervezetek, illetve a KMRP szervezeteket kezelő vagyonkezelő alapítványok létrejöttének, összetételének és működésének sajátosságai a társaság ügyvezetésének a társasági hozzájárulásról való döntését összeférhetetlenségi szempontból ellehetetleníthetik. Ugyanis a társasági hozzájárulásról a társaság ügyvezetése is jogosult dönteni, azonban ha az ügyvezetés egyes tagjai egyúttal a KMRP-nek is résztvevői, ez – a KMRP szervezetek indításának céljaira tekintettel csupán – látszólagos érdekkonfliktust vethet fel. Előzőek okán szükséges jogszabályban kimondani, hogy az ügyvezetés valamennyi tagja jogosult a hozzájárulásról szóló döntésben részt venni, az ilyen döntés jogszerű, jogszabályba és a társaság érdekeibe nem ütközik.

A résztvevőknek a KMRP szervezetek, illetve a KMRP szervezeteket kezelő vagyonkezelő alapítványok működésével kapcsolatos jogos érdekeinek érvényesülésére és védelmére tekintettel a változó gazdasági, pénzügyi helyzet indokolttá teheti a már meglévő vagy jövőben létrehozandó KMRP szervezetek, illetve KMRP szervezeteket kezelő vagyonkezelő alapítványok részére a társaság által már meghozott döntéssel juttatott, illetve juttatandó társasági hozzájárulások feltételeinek az ilyen folyamatokra hatékonyan reagáló, rugalmas átalakítását. Az ezen döntések eredményeképp juttatandó társasági hozzájárulás mértéke a felelős gazdálkodás elvei és a tárgyban korábban hozott döntésben (több ilyen döntés esetén annak későbbi sorsától függetlenül az első ilyen döntésben) meghatározott összeghez igazítottan, illetve a még ki nem fizetett korábbi társasági hozzájárulásról szóló döntések esetén a KMRP és az azt kezelő vagyonkezelő alapítványok működési, finanszírozási költségeihez, ráfordításaihoz viszonyítottan korlátozott.

Az alapszabály kinyomtatása és postai úton történő kiküldése mind költségek, mind környezetvédelmi szempontból aggályos lehet. Az internetes honlappal rendelkező pénztárak esetében indokolt az alapszabályt, mint a pénztár legalapvetőbb dokumentumát folyamatosan elérhetővé tenni a honlapon, így a jövőben nem szükséges az alapszabályt minden esetben papíron megküldeni a tagoknak, hiszen az folyamatosan és aktualizáltan elérhető lesz. A tag kérheti az alapszabály papíron történő megküldését, amelyért a pénztár nem számolhat fel díjat.

A jövőben az internetes honlappal rendelkező pénztárak az alapszabályukat kötelesek a honlapjukon hozzáférhetővé tenni. Korábban csak a módosítások megjelenítésére volt kötelezettség.

A technikai fejlődés lehetővé teszi a közgyűlés online lebonyolítását. Megfelelő eljárási szabályok kidolgozása mellett az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott ülés rugalmasabb megoldásként elősegítheti, hogy a tagok élni tudjanak a jogaikkal.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 8. §-ának új (5b)–(5c) bekezdésében foglalt szabályozása megteremti az új refinanszírozási módszernek a jogi szabályozását, amely alapján a jelzálog-hitelintézet – a refinanszírozásra eddig is alkalmazott követelmények érvényesítésével – portfólió szinten is képes lehet hosszú lejáratú refinanszírozást biztosítani a hitelintézetek részére. A szabályozás folyósítási feltételként rögzíti a refinanszírozott jelzáloghitel-követeléseken a jelzálogjog érvényes létrejöttét.

A Jht. 8. § (6) bekezdésének módosítása a refinanszírozó jelzálog-hitelintézetek biztonságát hivatott erősíteni azáltal, hogy a refinanszírozott jelzáloghitel-állomány refinanszírozóra történő törvényi átszállását a különvált zálogjog alkalmazásával érintett portfólióra is kiterjeszti.

A Jht. 8. § új (7) bekezdése az új portfolió szintű refinanszírozás esetére ad garanciális biztonságot azzal, hogy a követelésen alapított jelzálogjog és az ahhoz kapcsolódó ingatlant terhelő aljelzálogjog tekinttében meghatározza a kielégítési jog megnyílásának szabályait, összhangot teremtve az önálló zálogjog adásvételén vagy a különvált zálogjog alkalmazásával végzett refinanszírozás garanciális szabályozása között.

A módosítás kiegészíti a refinanszírozási jelzáloghitel meghatározását a követelésen alapított zálogjog fedezetével nyújtható refinanszírozási hitellel.

A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények, mint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása során az állampapír-kibocsátási eljárási rend alkalmazása szükségeltetik.

Központi szerződő fél szanálásához kapcsolódó rendelkezések kiegészítése.

A Befektető-védelmi Alapot vezető igazgatóság a tagjai közül évente elnököt választ. A módosítás kiegészíti ezt a szabályt, és – az Országos Betétbiztosítási Alap szabályozásához hasonlóan – legalább egy alelnöki tisztség megválasztását is lehetővé teszi.

A kriptoeszközök egy része a hatályos közösségi és magyar szabályozás alapján már most is a pénzügyi eszköz kategóriájába tartozik, így ezen eszközökre, illetve ilyen eszközök kibocsátóira valamennyi ágazati szabályozás vonatkozik. A pénzügyi eszközök „tokenizációja”, azaz a pénzügyi eszközök megosztott főkönyvekben való digitális megjelenése vagy hagyományos eszközosztályok tokenizált formában történő kibocsátása lehetőséget teremt a hatékonyság javítására a kereskedési és kereskedés utáni folyamatban.

A szabályozásnak, így a pénzügyi eszközök fogalmi szabályozásának is technológiasemlegesnek kell lennie, ugyanakkor utalni szükséges annak lehetőségére, hogy a pénzügyi eszköz kibocsátására, rögzítésére, átruházására és tárolására megosztott főkönyvi technológia útján is sor kerülhet. Ennek biztosítása nem eredményezi és nem is eredményezheti a fennálló fogalmi rendszer módosítását, hiszen a tokenalapú rendszerek sikeressége attól függ, hogy – legalább átmenetileg – mennyire jól működnek együtt a hagyományos elszámoláson alapuló rendszerekkel.

A tőkepiaci helyreállítási csomag [(EU) 2021/338 irányelv 1. cikkének 8. pontja] szerint a kötelező szolgáltatási beszámolók átadása szakmai ügyfél esetén csak az ügyfél erre irányuló kifejezett rendelkezése esetén áll fenn.

A módosítás alapján a fogyasztó – a fizetési számláról legalább az adott naptári hónapban első két alkalommal forintban teljesített Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő összesen százötvenezer forint összegű díj és költségmentes készpénzfelvételen felül – jogosult a forintban vezetett fizetési számla pozitív egyenlege terhére legalább az adott naptári hónapban első két alkalommal cash-back szolgáltatást Magyarországon nyújtó kedvezményezettől a fizetési művelet részeként készpénz átvételére azzal, hogy a készpénzátvétel együttes összegének negyvenezer forintot meg nem haladó részéig a pénzforgalmi szolgáltató díjat, költséget nem számíthat fel.

A módosítás az elektronikus fizetések növekvő használata támogatása által a nemzetgazdaság versenyképességének erősítését célozza. A gazdaság versenyképességét az elektronikus fizetésekhez kötődő alacsonyabb társadalmi költségek mellett a transzparencia és nyomon követhetőség segíti. Az azonnali fizetések elterjedésének elősegítése érdekében a módosítás ezen tranzakciók terheit csökkenti. A módosítás alapján a fogyasztók által egységes adatbeviteli megoldás útján vagy fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalási megbízásoknak a banki költségek alól történő tehermentesítése történik meg.

Törvény eltérő rendelkezése hiányában mindaddig, amíg az államadósság a bruttó hazai termék felét meghaladja, Magyarország nem támogatja az Európai Unió saját forrás felső korlátainak rendkívüli és átmeneti megemelését, ha annak célja az Európai Unió nevében történő tőkepiaci hitelfelvételhez szükséges fedezet vagy garancia biztosítása.

Átmeneti rendelkezés.

Tekintettel arra, hogy a megosztott piaci infrastruktúrák kísérleti rendszerének alkalmazása során az (EU) 2022/858 rendelet 12. cikke hatósági kijelölést igényel a felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása érdekében, rendelkezni szükséges arról, hogy e hatóság a pénzügyi ágazat felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank.

A Magyar Nemzeti Bank a jövőben kérésre átadja a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatát ellátó részére azon adatokat, amelyeket a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletben rögzített adatszolgáltatás alapján kap a Széchenyi Pihenő Kártyát kibocsátó pénzforgalmi szolgáltatóktól.

A Magyar Nemzeti Bank Európai Bankhatóság felé történő tájékoztatási kötelezettségének pontosítása, kiegészítése.

Jogharmonizációs klauzula kiegészítése.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

A hitelintézetek szanálási keretrendszerének egyik alapelve, hogy egyetlen tulajdonos vagy hitelező sem viselhet annál nagyobb – a szanálási intézkedések alkalmazásával közvetlenül összefüggő – veszteséget, mint amelyet akkor viselt volna, ha az intézményt felszámolják. Az alapelv egyértelmű érvényesítése érdekében pontosításra kerül a felszámolási eljárásban követendő kielégítési sorrend.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 213. § (3) bekezdése alapján az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: OBA) által nyújtott biztosítás kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót. Az OBA-nak a 213. § (3) bekezdése alapján a kártalanítási kötelezettségébe tartozó helyi önkormányzat, valamint az általa alapított költségvetési szerv betéteinek adatait is ismernie kell, vagyis indokolt, hogy ne csak kártalanítás esetére, hanem folyamatosan minden évre történjen meg a feltétel teljesülésének ellenőrzése. A módosítás szerint a hitelintézet a Magyar Államkincstár tárgyévet megelőző év szeptember 30-áig honlapján közzétett adatbázisában ellenőrzi, hogy a betéttel rendelkező önkormányzatok megfelelnek-e a költségvetési mérlegfőösszegükre vonatkozó feltételeknek.

A Hpt. 228. § (9) bekezdésének módosításával összhangban, ha ismert az OBA által biztosított önkormányzati betétek köre, akkor ezeket a díjfizetési alap meghatározásánál is figyelembe kell venni. Ezért a módosítás kiveszi a helyi önkormányzatokra vonatkozó mentesítést a rendelkezésből.

Átmeneti rendelkezés.

A módosítás az OBA igazgatótanácsának hatáskörébe utalja, hogy az elnök mellett hány alelnököt választ tagjai közül.

A vagyonbiztosítási szerződésekhez hasonlóan a hitelfedezeti életbiztosítási szerződések, továbbá olyan biztosítási szerződések esetében, ahol a szolgáltatás jogosultja a hitelintézet is indokolt lehetővé tenni az elhunyt biztosított közeli hozzátartozója részére azt a lehetőséget, hogy még a hagyatéki eljárás jogerős lezárása előtt a biztosítótól szűk körben meghatározott adatkört igényelhessen a szolgáltatási igény biztosítóhoz történő bejelentése és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatok biztosító részére történő megküldése érdekében, a biztosító szolgáltatásának mielőbbi teljesítése céljából.

A Szanálási Alap igazgatótanácsa kiegészül a hitelintézetek érdekképviseleti szervezete által kijelölt személlyel azzal a megkötéssel, hogy a kijelölt személy kizárólag a Szanálási Alap éves beszámolóját, valamint vagyoni helyzetét megtárgyaló igazgatótanácsi ülésen vehet részt.

A rendvédelmi és e-közigazgatással kapcsolatos miniszteri hatáskörökre tekintettel a rendvédelmi informatikai szolgáltatások elválasztása, valamint a szolgáltatások szabályozása és a szolgáltató kijelölése tekintetében felhatalmazás biztosítása.

Hatálybaléptető rendelkezések.

Jogharmonizációs záradék.