2022. évi VII. törvény indokolás
2022. évi VII. törvény indokolás
2022.06.18.
2022. évi VII. törvény indokolás
az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az Alaptörvény kilencedik módosítása, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vbö.) új alkotmányos alapokra helyezte a különleges jogrendi helyzeteket, továbbá a védelmi és biztonsági célú állami feladatellátás rendjét övező jogi szabályozást. Az új jogi környezet a 21. századi kihívásokhoz alkalmazkodóan szabályozza a válságkezelési és különleges jogrendi intézkedéseket, bevezetve az összehangolt védelmi tevékenység új jogintézményét.
Ez az új szabályozás szükségessé teszi az ágazati törvényi szintű joganyag megfelelő módosítását, ezért a törvényjavaslat elsődleges célja egyrészt a 2022. november 1-jén hatályba lépő, válságkezeléssel és különleges jogrenddel, másrészt a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásával kapcsolatos alaptörvényi és törvényi szintű jogszabály-változások nyomán szükséges jogrendszeri koherencia megteremtése. E célokhoz igazodva a törvényjavaslat többek között a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: új Hvt.) fogalomrendszerének megfeleltetését is elvégzi ezen szabályozási kérdésekhez igazodva.
A törvényjavaslat emellett a gazdaságfejlesztéssel összefüggésben szükséges technikai módosítások átvezetését és a kormányzati igazgatást érintő törvények módosítását is biztosítja a 2022. április 3-ai választást követően kialakult új kormányzati struktúrához kapcsolódóan. Ezen túlmenően a törvényjavaslat kitér a telekadó szabályozásának módosítására a kereskedelmi áruk ki- és berakodási céljából használt szabad kikötők vonatkozásában. A törvényjavaslat rendezi továbbá a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus részére korábban átadott ingatlanon létrejövő ingó és ingatlan vagyonelemek jogi helyzetét.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint nem kell építményadót, telekadót fizetnie az egyesületnek, alapítványnak azon állami tulajdonú ingatlan után, amelynek vagyonkezelői jogát gyakorolja, figyelemmel arra, hogy e szervezetek tevékenysége nem irányul nyereségszerzésre. Az indítvány bővíti ezen mentesség alanyi körét a többségi állami tulajdonban álló, közfeladatot (azaz, jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot) ellátó nonprofit gazdasági társasággal. A mentesség e szervezet azon ingatlanára vonatkozik, amelyet a közfeladata ellátására használ.
A 2. §-hoz
A – hatályos – helyi adókról szóló 1990. évi C. törvénybeli szabályok szerint a telekadó tárgyi hatálya meglehetősen széles kört fog át. Ide tartozik az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet mindazon négyzetmétere, amelyet nem fed le épület, épületrész. A telekadó-fizetési kötelezettség szempontjából nincs tehát jelentősége annak sem, hogy a telek egy részét műtárgy (pl.: aszfaltozott, betonozott terület) takarja, s ily módon beépített. A telekadó-kötelezettség szempontjából közömbös az is, hogy a telek egésze vagy egy területrésze adott állapotában (az építésügyi szabályok vagy a telek állapota miatt) beépíthető vagy sem. Ezért a – hatályos – helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény is számos területrészt emel ki az adóköteles telek fogalmából (pl.: külterületi termőföld, erdő, temető, közút). A módosítás azon megfontolásból, miszerint a vízzel borított terület korlátozott használhatóságú, kiemeli a jelenleg telekadó-köteles telkek csoportjából a természetes vízzel egybefüggő, vízzel elárasztott, lebetonozott területrészt is.
A 3. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az új Hvt. 70. §-a szerint a Honvédség személyi állományának tagjai között a közalkalmazottak már nem szerepelnek, a Honvédség közalkalmazottaira utaló szabályok (amelyek így már nem lesznek értelmezhetők) hatályon kívül helyezése szükséges a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.) az új Hvt. hatálybalépésével egyidejűleg.
A Kjt. 44/A. §-ában szereplő sajátos honvédségi szabályokat a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 51. § (3)–(7) bekezdése már tartalmazza, ezért ott emiatt módosítás nem szükséges.
A 4. §-hoz
Az Alaptörvény kilencedik módosítása a rendkívüli állapot különleges jogrendi tényállása helyett a hadiállapotról rendelkezik, erre tekintettel szükséges a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben a jelzett technikai módosítás végrehajtása.
Az 5. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 6. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 7. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 8. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 9. §-hoz
A módosítással kiterjesztésre kerül a Balaton Fejlesztési Tanácsban már 2020 óta működő, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXXXIX. törvénnyel bevezetett társelnöki rendszer, valamint módosításra kerül a delegáló miniszter felelősségi körének megnevezése is. A társelnöki rendszer kiterjesztésének indoka, hogy egységesen – az egyes kiemelt térségeken belül nem priorizálva – biztosítva legyen a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által képviselt fejlesztési programok végrehajtása, azaz a központi költségvetési pénzeszközök megfelelő felhasználása. A társelnöki rendszer nem zárja ki a kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban az alelnöki tisztség alkalmazását. A miniszter a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok – nem választott – társelnökeit egyedi határozatban jelöli ki. A társelnökök – az implied powers elve alapján – ugyanazon jogkörökkel rendelkeznek, mint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. § (6) bekezdése szerinti elnök.
A 10. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 11. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 12. §-hoz
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 57/D. § (1) bekezdése szerinti bizottság tagjai tekintetében módosításra van szükség a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet] hatálybalépésére tekintettel. A módosítás következtében a bizottsági tagok száma 5 főről 7 főre bővül.
A 13. §-hoz
Az Étv. a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén lehetővé teszi a Kormány számára, hogy az érintett területek vonatkozásában meghatározza a településrendezési és építési követelményeket. Új jogintézményként jelenik meg 2022. november 1-jétől az összehangolt védelmi tevékenység, amelynek célja, hogy súlyos, elhúzódó, kormányzati beavatkozást igénylő válsághelyzetekben az ország védelmét és biztonságát szolgáló erők közös, összehangolt igénybevétele biztosított legyen, ennek kereteit a Vbö. teremti meg. A Kormány által elrendelt összehangolt védelmi tevékenység esetén is indokolt lehet egyes építési övezetek, építési telkek vonatkozásában sajátos településrendezési, építési követelmények meghatározása, 2022. november 1-jétől.
A védelmi-biztonsági szabályozás reformjára tekintettel szintén célszerű kiegészíteni azokat az előírásokat, amelyek az építési tilalmak esetén a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkoznak, illetve az építésügyi hatósági eljárásban ehhez a jogintézményhez kapcsolódnak.
Mindezek miatt indokolt az Étv.-ben a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre történő utalás kiegészítése az összehangolt védelmi tevékenységre történő utalással.
A 14–15. §-hoz
A javaslat egyértelművé teszi, hogy az egészségügyi válsághelyzet a Vbö. szerinti összehangolt védelmi tevékenységnek is minősül. A javaslat rögzíti továbbá, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben szereplő szabályok eltérhetnek a Vbö. rendelkezéseitől és eltérés esetén a szakágazati joganyag alkalmazandó.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint egészségügyi válsághelyzetben – bizonyos kivételekkel – bármely egészségügyi dolgozó más egészségügyi tevékenység ellátására kirendelhető, amelyről az egészségügyi államigazgatási szerv, több megye érintettsége esetén az Operatív Törzs dönt. Ezt a szabályt egészíti ki a módosítás azzal, hogy e döntést Kormány által rendeletben kijelölt más szervezet is meghozhatja.
A 16–17. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 229. § (3) bekezdését érintően a 15. §-ban előirányzott szövegmódosítás szerint az egészségügyi dolgozó kirendeléséről az egészségügyi államigazgatási szerv, több megye érintettsége esetén pedig már a Kormány rendeletében kijelölt más szervezet is dönthet. Az új szabályozás bevezetésére tekintettel a felhatalmazó rendelkezés pontosítása is szükséges.
A 18. §-hoz
A javaslat biztosítja a miniszterelnök politikai igazgatója számára a diplomata-útlevél használatának lehetőségét.
A 19. §-hoz
A javaslat a Vbö. védelmi és biztonsági igazgatás területi, helyi szerveire vonatkozó fogalmak és rendelkezések átvezetését tartalmazza a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvényben.
A 20–29. §-hoz
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) módosítása megadja azon felhatalmazást a Kormány számára, hogy meghatározza azokat a szabályokat, alapelveket, amelyekkel a nemzet alapvető biztonsági követelményeinek védelme biztosítható a különleges jogrend, összehangolt védelmi tevékenység és váratlan támadás esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevétele során, priorizálva az egyéb jogos érdekeket is. Továbbá a fentiek biztosítása érdekében a Kormány – a törvényben meghatározott esetekben – a válságkezelés keretében meghatározhatja az alapvető felhasználók elektronikus hírközlési szolgáltatással történő ellátásának sorrendjét.
Ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy a kiemelt időszakokban mely felhasználók hírközlési szolgáltatással való ellátása kiemelt fontosságú, illetve hogy a Kormány a módosítás szerinti feladatnak eleget tudjon tenni, az Eht. definiálja az alapvető felhasználó fogalmát.
A Vbö. bevezette az összehangolt védelmi tevékenység jogintézményét, amely széles körben biztosít békeidejű válságkezelési lehetőségeket. Erre támaszkodva szükséges, hogy az Eht. megjelenítse az elektronikus hírközlés területén az összehangolt védelmi tevékenység idejére és a váratlan támadás esetére irányuló felkészülési és együttműködési szabályokat. Ezen rendelkezések az Eht. 4. § (1) bekezdés g) pontjában, 86. § (1) bekezdés d) pontjában, 92. § (8a)–(9) bekezdésében, 182. § (1) bekezdés b) és i) pontjában kerültek meghatározásra.
A Vbö.-re tekintettel a javaslat több helyen [a 4. § (1) bekezdés h) pontjában, a 37/B. § (2) bekezdésében, a 92. § (10) bekezdésében, valamint a 136. § (1) bekezdés c) pontjában] bevezeti az Eht.-ba a védelmi és biztonsági érdek fogalmát, tekintettel arra, hogy a többi kiemelt nemzeti érdek, úgy mind honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági mellett ezt is szükséges a jogszabályban külön kezelni.
A javaslat a „minősített időszak” helyett a „különleges jogrend” kifejezést is átvezeti az Alaptörvény szövegezésére való tekintettel. A javaslat a válságkezeléssel és a különleges jogrenddel kapcsolatos alaptörvényi és törvényi szintű jogszabályokkal összhangban kiegészíti a hatósági intézkedés közrendvédelmi eseteit. A javaslat ugyanakkor nem érinti a hatósági intézkedés garanciális eljárási alapjait és szabályait, amelyek alapján a hatósági intézkedés hírközlési igazgatási jogszerűségéért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felel. A hatósági intézkedéssel szemben hatékony jogorvoslati jog biztosított.
Az Alaptörvény kilencedik módosításával a Honvédelmi Tanács jogintézménye megszűnik, a köztársasági elnök szükségállapoti és további kapcsolódó jogkörei módosulnak, ezért ezekre tekintettel szükséges a kapcsolódó rendelkezések hatályon kívül helyezése.
A 30. §-hoz
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 4/D. §-ában, valamint 18/F. §-ában foglalt rendelkezések ez idáig csupán a közbiztonság, a közrend védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében, illetve bűnmegelőzési, bűnfelderítési célból tették lehetővé a hatóság számára az Ftv. hatálya alá tartozó engedélyezési eljárások, valamint az ezekhez kapcsolódó hatósági ellenőrzések során szükségessé váló helyszíni szemlének a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére történő végrehajtását.
Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a helyszíni szemlének az érintettek tiltakozása vagy távolléte miatti késedelmet nem tűrő, halaszthatatlan lefolytatása a Vbö.-ben meghatározott védelmi és biztonsági érdek védelmének a céljából is hasonlóképpen szükségessé válhat, az Ftv. 4/D. §-ában, valamint 18/F. §-ában biztosított különleges hatósági fellépés lehetőségét ezen további esetkörre is indokolt megfelelően kiterjeszteni.
A 31. §-hoz
A kormányzati szerkezetátalakításra figyelemmel indokolt a kormányzati szándéknak megfelelően az érintett gazdasági társaság tekintetében a feladat- és hatáskör szerint érintett tárca tulajdonosi joggyakorlóként történő kijelölése, ennek érdekében kerül sor a törvényi kijelölés hatályon kívül helyezésére.
A 32–34. §-hoz
A javaslat rendezi azt a helyzetet, amikor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a meghatározott díjakat és kapcsolódó rendelkezéseket tartalmazó határozatokat valamely válsághelyzet okán nem adja ki határidőben.
Összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén az engedélyesek és a felhasználók védelme indokolttá teheti egyes feladatok ideiglenes felfüggesztését. A Hivatal ilyen esetekben mentesítheti az érintett földgázipari vállalkozásokat egyes feladataik elvégzése alól. A földgázipari vállalkozások engedély szerinti kötelezettsége alóli mentesítése olyan következménnyel járhat, hogy az más engedélyes földgázipari vállalkozás joggyakorlását korlátozza, ami az egyenlő elbánás elvét sértené. Ezért szükséges a Hivatal felhatalmazásában kifejezett rendelkezés az ilyen esetek rendezésére vonatkozó utalással.
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 35. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 36. §-hoz
A javaslat alapján a jövőben nem alkalmazandó a politikai felsővezetőre, a kormánybiztosra és a miniszterelnöki biztosra az illetmény, illetve a díjazás felső határára vonatkozó rendelkezés, mivel az illetmény és a díjazás mértékét a miniszterelnök határozza meg.
A 37. §-hoz
A javaslat a miniszterelnök illetményét módosítja annak érdekében, hogy egyforma mértékű díjazásban részesüljön az Országgyűlés elnöke és a miniszterelnök.
A 38–42. §-hoz
A javaslat alapján a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkár, kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszterelnöki megbízott díjazásának mértékét a miniszterelnök állapítja meg.
A 43. §-hoz
Átmeneti rendelkezést állapít meg a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkár, kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszterelnöki megbízott díjazásával kapcsolatosan.
A 44. §-hoz
A módosítás hatályon kívül helyez egyes, a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkár, kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszterelnöki megbízott díjazásával kapcsolatos rendelkezéseket.
A 45–47. §-hoz
A javaslat a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvénynek egyrészt az aláírásminta mellőzésével történő eljárásának szabályait pontosítja, másrészt az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra vonatkozó, összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén alkalmazandó kiegészítő szabályokat tartalmaz.
Ezen túlmenően a javaslat kimondja, hogy összehangolt védelmi tevékenység esetén nem automatikusan állnak be a jogkövetkezmények, hanem azokról a Kormány rendeletben dönt.
A 48–49. §-hoz
A NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottságot (a továbbiakban: NATO CEPC) érintő szervezeti és strukturális változások eredményeképpen a NATO CEPC funkciói, szerepe és eszközei az egyidejűleg újonnan létrehozott NATO Reziliencia Bizottság (NATO RC) tevékenységébe kerültek beemelésre, amely változások nyomán szükségessé váló szövegpontosításokat a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény érintett rendelkezésein is megfelelően át kell vezetni.
Az 50. §-hoz
Az Alaptörvény kilencedik módosítására, valamint az új Hvt.-re tekintettel szükséges a jelzett technikai módosítás végrehajtása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény szövegében.
Az 51. §-hoz
Az Alaptörvény kilencedik módosítására tekintettel szükséges a bírák jogállását meghatározó törvényi rendelkezések kisebb módosítása a munkavégzésre való beosztás kivételes eseteinek meghatározása körében.
Az 52. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
Az 53. §-hoz
A 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet alapján a Kormány – a 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti kivétellel – a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős tagja a gazdaságfejlesztési miniszter. A gazdaságfejlesztési miniszter a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért való felelőssége keretében – a 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározottak kivételével – nemzetközi intézményekkel összefüggő gazdaságfejlesztési kérdésekben jár el.
Az 54. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
Az 55–56. §-hoz
Az összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén az ország erőforrásait a védelmi és biztonsági esemény elhárítására kell fordítani. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosításával az állami alapadatokhoz való korlátozások nélküli hozzáférés egyértelmű követelménnyé válik a meghatározott szervek számára.
Ezen túlmenően a javaslat kimondja, hogy összehangolt védelmi tevékenység esetén nem automatikusan állnak be a jogkövetkezmények, hanem azokról a Kormány rendeletben dönt.
Az 57. §-hoz
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) módosítása alapvetően az új Hvt. elfogadására tekintettel vált szükségessé. Figyelemmel arra, hogy hadkötelezettekre a hadiállapot idejére tartalmaz szabályozást a Btk., olyan büntetés alkalmazása, amely a katonai szolgálati viszony megszűnését vonja maga után, nem indokolható; ennek alapján a hadkötelezettel szemben a fenti büntetés nem alkalmazható.
Az 58. §-hoz
A Btk. hadkötelezettség teljesítésének akadályozására vonatkozó tényállása akként kerül pontosításra, hogy a szöveg a kibúvás a katonai szolgálat alól tényállás fordulatait követi.
Az 59. §-hoz
A 60. §-hoz
A Btk. 433. §-ának pontosítását az Alaptörvény kilencedik módosítása teszi szükségessé, mivel a megelőző védelmi helyzet kikerül a különleges jogrendek közül, a rendkívüli állapotot pedig felváltja a hadiállapot.
Az (1a) bekezdés a hadiállapot elrendelésének a kezdeményezését követő – legfeljebb 60 napos – időszakra tartalmaz szabályozást, szankcionálva a katonai szolgálat elkerülésére irányuló cselekedeteket.
A 61. §-hoz
A katonai szolgálat megtagadását nem csak hadiállapotban, hanem már békeidőszakban is el lehet követni. Ennek megfelelően a meglévő két lépcső (alapeset és minősített eset) közé indokolt egy közbenső lépcső beépítése, amely a honvédelmi válsághelyzet időszakára, mint az összehangolt védelmi tevékenység katonai indokú alesetére a békeidőszakhoz képest súlyosabb szankciókat állapít meg, figyelemmel arra, hogy a honvédelmi válsághelyzet egy felkészülési időszak, melyet akár különleges jogrendi időszak is követhet.
A 62–63. §-hoz
Az értelmező rendelkezések kiegészítésével, valamint módosításával a Btk. elszakad az új Hvt. fogalomhasználatától a humanitárius művelet és a külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység meghatározása tekintetében, míg a honvéd, a műveleti terület, a szövetséges fegyveres erők és a békefenntartás fogalma továbbra is az új Hvt.-vel egyezően értelmezendő.
A 64. §-hoz
A rendelkezés szövegcserés módosításokat tartalmaz az Alaptörvény kilencedik módosításában és az új Hvt.-ben használt eltérő fogalmakra figyelemmel.
A 65. §-hoz
A rendelkezések a megelőző védelmi helyzet fogalmának hatályon kívül helyezését célozzák.
A 66–69. §-hoz
A Vbö. szerint a posta szervei részt vesznek a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában, erre tekintettel szükségessé vált a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvényben annak meghatározása, hogy melyek a postai szolgáltató által ellátandó védelmi és biztonsági feladatok. Emellett a módosítás törvényi szinten meghatározza a posta szervei és a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének együttműködésével kapcsolatos feladatokat is.
A 70–71. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 72. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 73. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 74. §-hoz
A 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet alapján a Kormány pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásért felelős tagja a gazdaságfejlesztési miniszter. A rendelkezés kiegészíti az MNB részéről adatszolgáltatásra jogosultak körét a gazdaságfejlesztési miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért való felelősségi körébe utalt feladatok ellátása érdekében, a gazdasági folyamatok és azok fejlesztésének elemzése, értékelése és tervezése céljából.
A 75. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 76. §-hoz
A kormányzati szerkezetátalakításra figyelemmel indokolt az érintett gazdasági társaságok tekintetében a feladat- és hatáskör szerint érintett tárca tulajdonosi joggyakorlóként történő kijelölése.
A 77. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 78–84. §-hoz
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) jelen módosítása két célt szolgál. Egyrészről a Vbö. szerinti összehangolt védelmi tevékenység idejére biztosítja a Kormánynak a megfelelő felhatalmazást az Ákr. meghatározott részeitől való eltérésre. Másrészről az egészségügyi válsághelyzet és a rendkívüli jogrendben történő jogalkotás tapasztalatait, a Vbö. célkitűzésével összhangban, becsatornázza az Ákr.-be, azaz a javaslat fokozza Magyarország ellenállóképességét a váratlan válsághelyzetben.
A járványügyi veszélyhelyzet idején a jogalkalmazók nem használták ki teljesen az Ákr. biztosította rugalmasságot arra nézve, amit az Ákr. a kapcsolattartás, a döntés tartalma, formája, közlése és az azonnali végrehajthatósága területén biztosít. Habár az Ákr. békeidőkre készült, az életveszéllyel és a súlyos kárral fenyegető helyzetek esetén lehetővé teszi a hatóság számára, hogy a hatékonyság érdekében a garanciális szabályokat „lazítsa”. Jelen módosítások célja, hogy ráirányítsa a jogalkalmazók figyelmét azokra a jogintézményekre, amik a rendkívüli jogrend vagy összehangolt védelmi tevékenység (a továbbiakban: megelőző védelmi helyzet) idején (is) alkalmazhatóak az azok alapjául szolgáló váratlan helyzetek kezelésére. Ez azért is kiemelten fontos, mert a mindenkori Kormány válsághelyzetre történő reagálása bármilyen gyors és hatékony, az időben mindig lassabb, mint ha már a hatóságok számára az általános szabályok biztosítanak olyan eljárási kereteket, amelyekkel proaktív jogalkalmazással a kialakult helyzetet a központi államigazgatás intézkedéséig képesek kezelni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a javaslat – szemben a Kormány számára a rendkívüli jogrendben és az összehangolt védelmi tevékenység idején biztosított jogkörökkel – nem általános jellegű felhatalmazás a hatóságoknak, azaz az Ákr. speciális szabályai önmagában a védelmi helyzet idején nem válnak alkalmazhatóvá. Az e módosítással érintett új rendelkezések csak akkor alkalmazhatóak, ha az adott ügy tekintetében a védelmi helyzet alapjául szolgáló ok miatt kell intézkednie a hatóságnak. Tehát önmagában például egy egészségügyi válsághelyzet még nem ok arra, hogy az eljáró hatóság minden eljárásban telefonon közölje a döntését. Ezzel szemben, egy másik példával élve, a javaslat a népegészségügyi szervek számára a járványügyi zárlattal vagy hatósági karanténnal kapcsolatos döntések egyszerűsítése és közlése terén olyan rugalmas eljárási környezetet teremt, amellyel a járvány miatt kialakult egészségügyi válsághelyzetek egyszerűbben és gyorsabban kezelhetőek (praktikusan a példánál maradva, a járványügyi szerv telefonon „közli” a konkrét döntés tartalmát, majd ezt követően formális, írásba foglalt döntést is közöl az ügyféllel, amely utóbbi közléstől számítódnak a jogorvoslati határidők).
A személyes kapcsolattartás rugalmasabbá tételét, egyszerűsítését szolgálja az Ákr. 26. § (1) bekezdésének azon módosítása, amelynek értelmében a személyes kapcsolattartás alatt az összeköttetés közvetlenségét, kölcsönösségét, folyamatos kép- és hangkapcsolatot biztosító telekommunikációs eszköz alkalmazását is érteni szükséges. E módosításnak megfelelően, amennyiben a technikai feltételek adottak és az eljárási cselekmény maga is olyan jellegű, ahol ez a kapcsolattartási mód értelmezhető, lehetőség lesz arra, hogy a hatóság ilyesfajta telekommunikációs eszközt alkalmazzon. Példának okáért, egy nyilatkozat megtételére sor kerülhet a meghatározott telekommunikációs eszközön keresztül, de egy ujjlenyomat levételére, az útlevél készítésekor már nem.
A kapcsolattartásra irányadó rendelkezések módosítása egyértelműsíti továbbá a jogalkalmazás számára, hogy a védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok által érintett ügyben, mivel ezek mögött valamilyen életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet húzódik, a hatóság választhatja meg a kapcsolattartási módot. Fontos hangsúlyozni, hogy ez csupán az olyan ügyek tekintetében értelmezhető, ahol a védelmi helyzetet kiváltó ok is releváns. Például a forgalmi engedély kiadása iránti ügyben a hatóság nem térhet át a személyesen megjelenő ügyfél esetében írásbeli kapcsolattartásra menekültügyi válsághelyzetre tekintettel, viszont járványhelyzetben a járványgócpontban a járványügyi hatóság az ügyeiben áttérhet írásbeli kapcsolattartásra az Ákr. e rendelkezése alapján.
Az Ákr. 85. § (6) bekezdésének módosítása egyértelműsíti a jogalkalmazás számára, hogy a védelmi helyzet alapjául szolgáló ok által érintett ügyben, a hatóság a döntését az Ákr. formai és tartalmi kötöttségei nélkül, bármilyen alkalmas módon (telefon, SMS, email, applikáció, QR-kód stb.) közölheti. Fontos hangsúlyozni, hogy ez csupán az olyan ügyek tekintetében értelmezhető, ahol a védelmi helyzetet kiváltó ok is releváns. Például a hatóság építési engedélyt nem adhat ki szóban, telefonon közölve egy családi házra járványhelyzetben, viszont a járványügyi hatóság járványügyi zárlatot ily módon az Ákr. rendelkezése alapján elrendelhet. Garanciális okból az ilyen jellegű döntésekről és közlésről szükséges a hatóságnak feljegyzést készítenie, hogy utólag igazolható legyen a nem szabályszerű közlés ténye és ideje.
Az Ákr. 84. §-ának módosítása egyrészt egyértelműsíti a jogalkalmazás számára, hogy a védelmi helyzet alapjául szolgáló ok által érintett ügyben, a hatóság a döntését azonnal végrehajthatónak nyilvánítja. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem általános felhatalmazás, tehát a védelmi helyzet nem ok arra, hogy az elrendelés alapjául szolgáló okkal nem érintett ügyben a hatóság elrendelhesse az azonnali végrehajthatóságot. Másrészt tekintettel arra, hogy a Vbö. „a honvédelmi érdek” kifejezés helyett a tágabb, „a védelmi és biztonsági érdek” fogalmat használja, szükséges a terminológiai pontosítás. Továbbá, a Vbö.-re tekintettel, az Ákr. 104. § (3) bekezdés b) pontját is pontosítani szükséges.
A javaslat egyértelműsíti a jogalkalmazás számára, hogy a hatóság döntését, amennyiben azt a hatóság személyek széles vagy pontosan meg nem határozható köre számára életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető, illetve védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok következtében kialakuló helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése érdekében hozta, közhírré kell tenni.
A Vbö.-vel összhangban a javaslat felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy a megjelölt tárgykörökben az Ákr.-től eltérő szabályokat állapítson meg. A tárgykörök alkalmasak arra, hogy az Ákr. vonatkozó szabályozásának felülírásával a hatóságok hatékonysága javítható legyen oly módon, hogy az Ákr. szempontjából legfontosabb alapjogok, mint a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog ne sérüljenek.
Továbbá az Ákr. 60. § (3) bekezdésének módosítása a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja, valamint a szabályozás módosítása szükséges a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény és a 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet változása miatt.
A 85. §-hoz
A módosítást a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (a továbbiakban: NTAK) regisztrált vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók üzemeltetői részére biztosítandó, az NTAK-ba való adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó hosszabb felkészülési idő igénye indokolja. A módosítás révén az adatszolgáltatási kötelezettség 2022. július 1-je helyett 2023. január 1-jétől áll fenn, így a vendéglátó üzleteknek és turisztikai attrakcióknak lehetőségük van az adatszolgáltatási gyakorlat feltételeinek minél hatékonyabb kialakítására.
A 86. §-hoz
A Vbö. 6. § (1) bekezdés d) pontja és az új Hvt. III. Fejezete alapján a Vbö. hatálybalépését követően a gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettség már nem a honvédelmi kötelezettségek, hanem a védelmi és biztonsági kötelezettségek közé tartozik. Erre figyelemmel indokolt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 50. § (6) bekezdés b) pontjának megfelelő szövegcserés módosítása. A normaszöveg az Alaptörvény XXXI. cikke szerinti terminológiát követve, az ezen alkotmányos rendelkezés alapján megalkotott sarkalatos törvényi szabályokra utal: más gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettség e fordulatba nem érthető bele.
A 87–88. §-hoz
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerint állami vagyon tulajdonjogát átruházni csak törvényben meghatározott feltételekkel és esetekben, fő szabály szerint csak törvény rendelkezése alapján lehet.
Az állam a Budapest VIII. kerület, 36563 helyrajzi számú ingatlanon a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus (a továbbiakban: Exarchátus) által ellátott oktatási, szociális közfeladatok és hitéleti feladatok elősegítése érdekében az Exarchátus Dialógus Központ, Lelkiségi, Kulturális és Tudományos Akadémiája megvalósítása céljából beruházást hajt végre az Exarchátussal együttműködésben. A beruházás keretében létrejött ingó és ingatlan vagyonelemek a módosítás következtében az Exarchátust illetik meg térítésmentesen, azzal, hogy azok könyv szerinti értéken, befejezetlen beruházásként kerülnek az Exarchátus tulajdonába.
A 89. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 90–91. §-hoz
A javaslat összehangolt védelmi tevékenység fennállása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 3. §-ában meghatározott, a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásba történő bejegyzési kötelezettség alól mentesíti az eljáró hatóságokat erre vonatkozó kormányrendeleti szabály esetében, amennyiben a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásának működése az összehangolt védelmi tevékenység fennállásával összefüggő valamely okból nem biztosított.
Ezen túlmenően a javaslat kimondja, hogy összehangolt védelmi tevékenység esetén nem automatikusan állnak be a jogkövetkezmények, hanem azokról a Kormány rendeletben dönt.
A 92. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 93. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 94–95. §-hoz
A módosítás a 2022. november 1-jén hatályba lépő új Hvt.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 96. §-hoz
A kormányzati szerkezetátalakításra figyelemmel indokolt az érintett gazdasági társaságok tekintetében a feladat- és hatáskör szerintett érintett tárcák tulajdonosi joggyakorlóként történő kijelölése, ennek érdekében egyrészt a törvényi kijelölés szövegének pontosítása, másrészt a kijelölés hatályon kívül helyezése és ezzel egyidejűleg a vonatkozó tárcarendelet kiadása.
A 97. §-hoz
A javaslat szabályozza a miniszterelnök politikai igazgatójának eskütételét.
A 98. §-hoz
A javaslat alapján a közigazgatási államtitkár illetményének mértékét a miniszterelnök állapítja meg. melynek során a miniszterelnök a kormányzati igazgatásról szóló törvényben meghatározott illetménysáv felső határától eltérhet.
A 99. §-hoz
A rendelkezés a közigazgatási államtitkár illetményére vonatkozó átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
A 100. §-hoz
A rendelkezés szövegcserés pontosításokat tartalmaz.
A 101–102. §-hoz
A javaslat a kultúráért felelős minisztert a Nemzeti Kulturális Tanács társelnökeként jelöli ki.
A 103–111. §-hoz
A javaslat kimondja, hogy a Vbö. 2022. november 1-jén lép hatályba.
A javaslat pontosítja a védelmi és biztonsági adatkezelési szervek adatszolgáltatására vonatkozó szabályozást.
A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve mellett a védelmi és biztonsági célú adatkezelés szerveinek is szükséges kiértesítési és riasztási nyilvántartást vezetnie a védelmi és biztonsági feladatainak ellátása céljából.
Kiértesítési és riasztási nyilvántartás esetén a védelmi és biztonsági célú adatkezelés szerveinél foglalkoztatott természetes személyek – Vbö. 2. melléklete szerinti – adatainak kezeléséről van szó, akik munkakörük, beosztásuk alapján ellátják a védelmi és biztonsági tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.
A helyi védelmi bizottság nyilvántartást vezet a polgármesterek, védekezéssel összefüggő feladatokban közreműködő referensek, valamint a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő helyi és települési szervek foglalkoztatottjainak a Vbö. 2. melléklete szerinti adatai tekintetében.
A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel összefüggő területi, helyi és települési szintű feladatok teljesítése érdekében a területi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság és a polgármester mellett a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a katonai igazgatás területi szerv is nyilvántartást vezet.
A gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos adatnyilvántartás tekintetében a javaslat meghatározza, hogy a területi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság, a polgármester, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a katonai igazgatás területi szerve a Vbö.-ben meghatározott adatokat melyik nyilvántartásokból gyűjtheti.
A javaslat pontosítja a gazdasági és anyagi szolgáltatásokról szóló nyilvántartás megismerhetőségének szabályait és a korábbi betekintési jog helyett a szükségletekhez jobban igazodó adat megismerési jogot határozza meg a rendelkezésben szereplő ágazati vezetők és igazgatási szervek számára.
A védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének személyes adatkezelése során a védekezés eredményessége érdekében szükséges rugalmasságot a szabályozás olyan módon biztosítja, hogy a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 23. cikkében megengedett korlátozásokra figyelemmel, indokolt esetben, az állam külső és belső biztonsága hatékony és eredményes védelme érdekében, az érintetti jogok érvényesítésére irányuló kérelemről érdemben legkésőbb 90 napon belül kell nyilatkoznia az adatkezelőnek.
Ez a rendelkezés az európai uniós jog által megengedett eltérést jelent az érintetti jogok érvényesítése szempontjából a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének mind az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (a továbbiakban: Infotv.), mind az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelése esetében.
Az érintett jogainak védelme érdekében – az Infotv.-ben meghatározott gyakorlattal egyezően – garanciális rendelkezésként tartalmazza a javaslat, hogy a fenti szabályozás felhívása, továbbá bármely más korlátozás sérelmezése esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálata kezdeményezhető annak megállapítása céljából, hogy az adatkezelő az általános adatvédelmi rendelet vagy az Infotv. szerinti határidőtől való eltérést jogszerűen alkalmazta-e, a kérelmet jogszerűen utasította-e el, avagy az érintetti jogokat más módon jogszerűen korlátozta-e.
Az állam alapvető érdeke, hogy a védelem és biztonság garantálásával legszorosabban összefüggő, Vbö. 66/B. § (1) bekezdésében tételesen megjelölt adatok iránti megismerési igény korlátozható legyen, amennyiben az állam külső és belső biztonságának hatékony és eredményes védelme szükségessé teszi; a rendelkezés az erre vonatkozó szabályokat állapítja meg.
Az adattovábbítás garanciái a Vbö. szerinti valamennyi nyilvántartás tekintetében szabályozásra kerülnek, amely azt jelenti, hogy az adatkezelő szerv az adattovábbítások jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából külön adattovábbítási nyilvántartást vezet. A Vbö. meghatározza továbbá a nyilvántartásban kezelhető adatok pontos körét, valamint a betekintésre jogosult szerveket.
A javaslat biztosítja továbbá a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve számára a felhatalmazást, hogy ellenőrzési tevékenysége során a minősített adatot, az üzleti titkot és egyéb titokfajtákat megismerhesse, valamint az ellenőrzési célból szolgáltatott személyes adatokat kezelhesse.
A védelmi és biztonsági események kezelésének összetettségére és szakmai jellegére figyelemmel a módosítás pontosítja azt, hogy mely személy vagy szerv hangolja össze az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggő intézkedéseket, illetve tehet javaslatot a Kormánynak egyes intézkedések megtételére. A módosítás meghatározza ennek a személynek vagy szervnek az azonnali jelentéstételi kötelezettségét a különleges jogrend kihirdetése érdekében.
A Vbö.-ben meghatározott felhatalmazó rendelkezések pontosítása a Vbö. elfogadása óta bekövetkezett jogszabályi változásokra, valamint a Vbö. hatálybalépésének 2022. november 1-jei előrehozatalára tekintettel szükséges. A felhatalmazó rendelkezések tekintetében a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése és mozgósításának rendszerének része a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú tartalékolás szabályozása. A védelmi és biztonsági igazgatás központi szervre, a védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó szervek és személyek feladataira és működési rendjére vonatkozó szabályozás tartalmazza a képzési rendszer, a kormányzati igazgatás működési folytonosságát szolgáló létesítmények, eljárások, valamint a védelmi és biztonsági célú gyakorlatokra vonatkozó rendelkezéseket is.
A Kormány különleges jogrendben az Alaptörvény szerint eredeti jogalkotói hatáskörben rendeletet alkothat, amelyben a sarkalatos törvényben meghatározott keretek között szabályokat állapíthat meg. A Vbö. törvény kiindulópontja az, hogy a Kormány különleges jogrendi jogalkotásának keretrendszerét állapítsa meg, továbbá az intézkedések tekintetében a Kormány felelőssége legyen az – a kezelendő helyzetek eltérősége miatt –, hogy mely intézkedéseket vezeti be. Ehhez a célkitűzéshez kapcsolódva a Vbö. 80. § (5) bekezdése szerinti automatizmus deregulációjára tesz javaslatot a javaslat, azzal, hogy ilyen jellegű intézkedést – az erre való szükség esetén – különleges jogrendben a Kormány egyébként bevezethet.
A 112–114. §-hoz
Az ingatlan-nyilvántartás vezetése az 1990-es évek vége óta elektronikus, így amennyiben az informatikai rendszer bármely okból nem áll rendelkezésre, más módon történő vezetés nem lehetséges. Ugyanakkor az ingatlanforgalom biztonságát garantálni kell abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartás elektronikus vezetése bármely okból akadályozott. Erre tekintettel szükséges annak az eljárásrendnek normatív rögzítése, amely lehetővé teszi, hogy a papíralapú beadványok alapján az akadályozó esemény elhárultával jogok, tények és adatok bejegyzésére kerülhessen sor az ingatlan-nyilvántartásba. A szabályozás alkalmas arra, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetésére vonatkozó alapelvek ne sérüljenek.
Az összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén az ország erőforrásait a védelmi és biztonsági esemény elhárítására kell fordítani. Erre tekintettel az ingatlan-nyilvántartáshoz való korlátozások nélküli hozzáférés egyértelmű követelménnyé válik.
Ezen túlmenően a javaslat kimondja, hogy összehangolt védelmi tevékenység esetén nem automatikusan állnak be a jogkövetkezmények, hanem azokról a Kormány rendeletben dönt.
A 115–116. §-hoz
A javaslat kimondja, hogy az egyes belügyi tárgyú törvényeknek az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi CXXI. törvény egésze 2022. november 1-jén lép hatályba.
A 117–121. §-hoz
A javaslat kimondja, hogy az Alaptörvény kilencedik módosítása 12. cikk (2) bekezdésében előirányzott hatálybalépési dátum változására figyelemmel az új Hvt. 2022. november 1-jén lép hatályba.
A javaslat a honvédelmi szervezetek személyi állományára vonatkozó adatok megismerésére vonatkozó szabályok tekintetében technikai pontosításokat tartalmaz, továbbá a Honvédség feladataira vonatkozó rendelkezéseket pontosítja.
A javaslat a meghagyással érintett munkakörök nyilvántartásának egyszerűsítését szolgálja azáltal, hogy a honvédelemért felelős miniszter és az ágazati irányító miniszter megállapodhat arról, hogy az irányító miniszter egységes adatszolgáltatást nyújt a hadkiegészítő központ számára az irányítása alá tartozó államigazgatási szervek meghagyással érintett munkakörei, foglalkoztatottjai tekintetében. Ezzel ágazatonként megteremthető az egycsatornás kapcsolattartás a meghagyásra vonatkozó adatszolgáltatás tekintetében.
A 122. §-hoz
A meghagyásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket az új Hvt. határozza meg, így a végrehajtási szabályok megalkotásához szükséges felhatalmazást is itt kell megadni.
A 123. §-hoz
Az új Hvt. felhatalmazó rendelkezésének a pontosítását tartalmazza.
A 124. §-hoz
Az új Hvt. egyes rendelkezéseinek a hatályba nem lépéséről rendelkezik, figyelemmel arra, hogy a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény teljes terjedelmében hatályon kívül helyezésre kerül a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény 2022. november 1-jei hatálybalépésével egyidejűleg.
A 125. §-hoz
A javaslat kimondja, hogy az az Alaptörvény kilencedik módosítása nyomán a különleges jogrendi szabályozás tárgykörét érintően szükségessé vált jogszabályi korrekciókat tartalmazó a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény különleges jogrendi tárgyú rendelkezései 2022. november 1-jén lépnek hatályba.
A 126. §-hoz
A Földmegfigyelési Információs Rendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLIV. törvény és az új Hvt. közötti koherencia megteremtését szolgálja a módosítás egy szövegcserés módosítás formájában, amely a vonatkozó merev hivatkozást pontosítja.
A 127. §-hoz
Koherenciát javító pontosítást tartalmaz.
A 128. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
A 129. §-hoz
Sarkalatossági záradékot tartalmaz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás