• Tartalom

2022. évi LXXI. törvény indokolás

2022. évi LXXI. törvény indokolás

az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXI. törvényhez

2022.12.28.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jogszabály indokolása a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, illetve a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalatai alapján szükségessé vált az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) rendelkezéseinek pontosítása, kiegészítése, amely lehetővé teszi az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásainak hatékonyabb lefolytatását, emellett összhangot teremt az Atv. és a végrehajtását biztosító rendeleti szintű előírások között. A törvény módosítja az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak (a továbbiakban: társulások) nyújtott támogatásokra vonatkozó egyes törvényi szintű rendelkezéseket. A fentiek mellett pontosításra kerülnek egyes nemzetközi egyezményeket kihirdető jogszabályok is az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) jogállásváltozására tekintettel.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A táv-adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezés megteremti az összhangot a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló jogszabály előírásával, egyúttal kiterjeszti a táv-adatszolgáltatás lehetőségét az atomenergia-felügyeleti szerv teljes felügyeleti tevékenységére. Így a jövőben a táv-adatszolgáltatás nem korlátozódik csak az atomerőműre, más nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló esetében is lesz erre lehetőség.
2. §, 9. §
Az Atv.-ben rögzítésre kerül, hogy a társulások esetén a felhalmozási és működési célú támogatás elszámolásának részletszabályait a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatások szabályairól szóló 214/2013. (VI. 21.) Korm. rendelet határozza meg. Ezzel összefüggésben kiegészítésre kerül az Atv.-ben a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (a továbbiakban: KNPA) kezelőjének feladatkörét meghatározó rendelkezés. Ez utóbbi módosítás alapján KNPA kezelőjének a társulások támogatás felhasználási költségtervét a KNPA Szakbizottság előzetes állásfoglalásával együtt az energiapolitikáért felelős miniszter elé kell terjesztenie jóváhagyás céljából. Pontosításra kerül a társulások számára a KNPA-ból nyújtott támogatás lehívására vonatkozó szabályozás.
3. §
Az atomenergia-felügyeleti szervhez benyújtott engedélykérelem (a kérelmet megalapozó dokumentáció) lényegesen nagyobb terjedelmű és összetettebb annál, hogy azt a hatóság teljes terjedelmében tudja vizsgálni, ezért – az adott ügyfajtára vonatkozó ügyintézési határidő figyelembevételével – meghatározásra kerül az első hiánypótlási felhívás kiküldésének határideje.
4. §
A nukleáris létesítménnyel és radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építmény fogalmának pontosítása szükségessé teszi az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott eljárásokra vonatkozó rendelkezések pontosítását is.
5. §
Az eljárások egyesítése esetén az atomenergia-felügyeleti szerv több eljárást együtt folytat le. A gyors és költségkímélő eljárás kívánalma indokolja többnyire az eljárások egyesítését, ebben az esetben ugyanis időt és költséget lehet megtakarítani az eljárási cselekmények koncentrációja folytán. Az elsőfokú kérelemre induló eljárásokban az atomenergia-felügyeleti szervnél elkerülhetetlenül kialakuló helyzet, hogy párhuzamosan indulnak azonos vagy egymással összefüggő tárgyú ügyek. Az eljárások egyesítésére abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az atomenergia-felügyeleti szerv előtt folyik több olyan eljárás, amelyek tárgya egymással összefügg és célszerű ezek együttes eldöntése. A két feltétel tehát az azonos eljáró hatóság és a tárgyi összefüggés, amely mindenképpen szükséges az ügyek egyesítéséhez. A tárgyi összefüggés fennállása és az egyesítés szükségessége csak az egyes ügyek sajátosságai alapján ítélhető meg. Általánosságban a tényállási azonosság és az ügyfél azonosság jelenti a tárgyi összefüggés fő esetköreit.
6. §
A nukleáris és radioaktívhulladék-tároló létesítmények biztonságának garantálása érdekében a módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók biztonsági övezetén belül folytatott engedélyköteles tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás megindulásával az adott tevékenységgel érintett más nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélyese megismerhesse a létesítményére potenciálisan hatással lévő tevékenységeket, valamint az ahhoz fűződő üzleti titkot.
7. §
Az 17/A. § (1) bekezdés 5. pontjának pontosítása megteremti az összhangot a 17/A. § (1) bekezdés 3. pontjával, amely szerint az atomenergia-felügyeleti szerv ellátja az atomenergia biztonságos alkalmazása terén kötött kormányközi egyezmények hazai végrehajtását szolgáló feladatokat.
8. §
Az Atv. és az Atv. végrehajtását biztosító rendeleti szintű szabályozás közötti összhang megteremtését szolgáló rendelkezés.
10. §
Az Atv. 2. mellékletének módosításával kiegészül az atomenergia-felügyeleti szerv egyes eljárásaiba bevonandó szakhatóságok, illetve az általuk vizsgált szakkérdések köre. A módosítás a már lefolytatott engedélyezési eljárások tapasztalatainak, valamint az egyes létesítmények nukleáris biztonság szempontjából vett jellegének és szerepének figyelembe vételével pontosítja és egységesíti a katasztrófavédelem helyi, területi és országos szerve szakhatóságként való bevonásának feltételeit. A módosítás egyúttal egységesíti az Atv. szerinti fogalomhasználatot.
11. §
A szövegcserés módosítás egyrészt pontosítja a nukleáris létesítménnyel és radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építmény fogalmát, egyértelműsítve ezzel, hogy mely sajátos építmények esetében jár el az atomenergia-felügyeleti szerv. Másrészt kiegészítik az atomenergia-felügyeleti szerv feladat- és hatáskörét, amelynek alapján az OAH elláthatja a Paksi Atomerőmű tervezett további üzemidő hosszabbításával kapcsolatos hatósági feladatokat. A további szövegcserés módosítások megteremtik az összhangot a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről szóló kormányrendelet rendelkezéseivel, valamint 2023. január 1-jével az Atv. 2. mellékletében szereplő megyére utaló hivatkozások vármegyére változnak, összefüggésben Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításával.
12. §
Jogtechnikai jellegű hatályon kívül helyező javaslat.
13–16. §
Az OAH jogállás változására tekintettel szükséges módosításokat tartalmaz, valamint egy már végrehajtott rendelkezést hatályon kívül helyez.
17. §
A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 2022. évi XXII. törvény) 60. § (2) bekezdésének hatályba nem lépéséről szóló rendelkezés, figyelemmel a 10. §-ra, amelynek alapján az Atv. 2. melléklete 2023. január 1-jét megelőzően módosításra kerül, illetve összefüggésben a 11. § c), m) és n) pontjaival, amelyek – a 2022. évi XXII. törvény 60. § (2) bekezdése helyett – szövegcserésen átvezetik a megyére utaló elnevezésbeli pontosításokat.
18. §
Hatályba léptető rendelkezés.
19. §
Sarkalatosságra utaló rendelkezés.
20. §
Utalás a törvény tervezetének az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződés 33. cikke szerinti notifikációjára.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére