2022. évi LXXVI. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) módosítását elsődlegesen a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása indokolja.

A 2023. július 1-jén induló koncessziós rendszer keretében működő átalakított kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a gyártó viseli a pénzügyi felelősséget a termék életciklusa során a hulladékká válást követően a hulladékkezelésért. A hulladékgazdálkodási kötelezettségek teljesítését a gyártók által fizetendő pénzügyi hozzájárulásból a koncessziós társaság valósítja meg. Jelenleg a termékdíjból származó bevételek teremtik meg a termékdíjas termékekből keletkezett hulladékok gyűjtésének és hasznosításának finanszírozási alapját. Az ezzel kapcsolatos állami feladatokat az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet látja el. A koncessziós rendszerben működő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer indulásával ez az állami szerepvállalás megszűnik. Ezzel összefüggésben a termékdíj elveszti jelenlegi hulladékhasznosításra irányuló forrásteremtő funkcióját, az a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerbe kerül át.

A környezetvédelmi termékdíj kizárólag gazdasági szabályozóeszközként a kereslet befolyásolására, a fogyasztói szokások alakítására irányul, mivel a termékdíj azokra a termékekre került megállapításra, amelyek nagy mennyiségük miatt vagy környezetre veszélyes jellegük folytán komoly hulladékgazdálkodási problémát okoznak.

A további, nem a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő módosítások a jogszabályi rendelkezések összhangjának biztosítását, a rendelkezések pontosítását, a termékdíjas rendszer egyszerűsítését célozzák.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerében az Állam oldaláról központi feladatot lát el. Díjelőkészítő, díjszabályozó és díjfelügyeleti tevékenysége az egyik pillére a koncessziós rendszer jogszerű és hatékony működésének. A módosítás a jogalkotással kapcsolatos határidők pontosításával lehetővé teszi, hogy a Hivatal az újszerű, és nagy jelentőségű feladatait megalapozottan láthassa el. A koncessziós rendszerre történő áttérés keretében deregulálhatók egyes jogintézmények, a megfelelőségi véleményezés, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási minősítés, és 2023 második félévétől az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv intézménye, ezért az ehhez szükséges törvényi intézkedéseket meg kell tenni.

Át kell alakítani az állami feladatellátást, a Koordináló szerv jelentős részben kifutó jelleggel lát el továbbra is feladatokat. Az állami feladatellátásnak és a koncessziós rendszer feladatellátásának egyaránt a meglévő adatkör a bázisa, és nem kizárt, hogy ugyanaz a számlázórendszer kerül felhasználásra a koncessziós rendszer indulásakor. A törvénynek ezért részletes adatmigrálással kapcsolatos rendelkezésekkel kell biztosítani azt, hogy jogszerűen működhessen a közszolgáltatás rendszere. Jelentős feladat, hogy biztosítani kell a jogviszonyok folytatásának, létrejöttének kereteit az átmenet időszakában a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási, és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység vonatkozásában egyaránt.

A Javaslat ezt meghaladóan az elhagyott hulladékok esetén szükséges hatósági eljárásokra, és a hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos előírások vonatkozásában kívánja elősegíteni a jogalkalmazást.

Alapvető közpolitikai cél, hogy a feladatellátás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, állami hulladékgazdálkodási közfeladat megfelelő színvonalon történő folyamatos ellátását biztosítani kell, erre a célra szolgálnak a törvény részletes átmeneti rendelkezései. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás koncesszori modelljére történő átállás sürgető feladattá tette a köztisztaság kormányrendeleti szabályainak megalkotását, amelyhez a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) felhatalmazó rendelkezése önmagában nem elegendő, tekintettel a köztisztaság településtisztasággal való kapcsolatára, valamint környezet- és település-egészségügyi összefüggéseire. A javasolt módosítással a kormányrendeleti szabályozás feltétele teremtődik meg.

A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) módosításának célja a fémkereskedelmi engedélyköteles termékek vonatkozásában elkövetett jogsértések visszaszorítása, a fémkereskedelmi hatóság ellenőrzési gyakorlatának, valamint a jogkövető fémkereskedők működésének segítése.

A köztisztasággal kapcsolatban a köztisztasági követelmények kormányrendeleti szintű meghatározása érdekében az egészségügyről szóló törvény módosításával a szabályozás egy felhatalmazó rendelkezést biztosít annak érdekében, hogy a készülő köztisztasági kormányrendelet egységes normatív keretet teremtsen. Kapcsolódó módosítás a hulladékanalízis kapcsán a jogalkotási eljárás egyszerűsítése, amely egyúttal biztosítja, hogy a termék gyártója viselje a kiterjesztett gyártói felelősség keretében az elhagyott, vagy köztisztaság során eltávolításra kerülő hulladék miatt költségeket. A hulladékanalízis egyes szabályai törvényi szinten is részletezésre kerülnek.

(1) bekezdés: A Ktdt. 2. § 6. pontja a csekély mennyiségű termékdíjköteles termékek mennyiségi határait határozza meg a mikro- és kisvállalkozások számára e jogcímen biztosított termékdíj-átalányfizetési lehetőség alkalmazásához. A Ktdt. legutóbbi módosítása óta az elektromos, elektronikus termékek esetében módosult a termékáramon belüli kategóriák megnevezése és tartalma. A Ktdt. 2. § 6. pont d) alpontjának módosítása megszünteti a korábbi tíz, a termékdíjas szabályozásban csak kilenc kategória szerinti mennyiségi határt, és kategóriákra történő bontás nélkül határozza meg e termékáramban a csekély mennyiség határát.

(2) bekezdés: A Ktdt. 2. § 14. pontjának c) alponttal történő kiegészítése megteremti a versenysemlegességet a magyar és a külföldön bejegyzett elektronikus kereskedelmi szolgáltatást folytató gazdálkodók között a környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség tekintetében.

A Ktdt. 2. § 29. pontja határozza meg termékdíj-kötelezettség fogalmát, amely kilenc részkötelezettséget foglal magába. A Ktdt. korábban bekövetkezett módosítása során megszűnt a kötelezettek nyilatkozattételi lehetősége, így e részkötelezettség megjelölése indokolatlanná vált.

A bevallásban közölt adatok megnevezésének pontosítása miatt szükséges a rendelkezés módosítása.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása a termékdíjas szabályozásból a hulladékgazdálkodási feladatok koncessziós rendszerben történő ellátása miatt az ezzel kapcsolatos rendelkezések, köztük az egyéni hulladékkezelés fogalmának törlését is igényli.

Környezetvédelmi termékdíj előlegfizetési kötelezettséget nem indokolt előírni a csomagolószer eltérő felhasználása okán keletkező fizetési kötelezettségre, mivel ez a fizetési kötelezettség abban az esetben áll fenn, ha rendeltetésétől eltérően használja fel a gazdálkodó a csomagolószert, vagy olyan csomagolószert használ fel csomagolás létrehozására, amely után nem került a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség jogszerűen teljesítésre. Erre tekintettel szükséges a rendelkezés kiegészítése.

Az elnevezés pontosítása a termékkörre vonatkozó részletszabályokat tartalmazó, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendeletben szereplő megnevezéssel való összhang megteremtése miatt szükséges.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása a termékdíjas szabályozásból a hulladékgazdálkodási feladatok koncessziós rendszerben történő ellátása miatt az ezzel kapcsolatos rendelkezések, köztük az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetre vonatkozó rendelkezések kivezetését is igényli.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt érintő szabályok esetén egységesen az állami adóhatóság megnevezés használata szükséges, mivel nem indokolt a termékdíjjal kapcsolatos állami adóhatósági feladatok szervezeten belüli megosztásának meghatározása.

A Ktdt. 24. §-ának módosítása megteremti a lehetőséget arra, hogy az országos hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrizni tudja azt, hogy az érintett gazdálkodók eleget tettek-e maradéktalanul hulladékgazdálkodási kötelezettségeiknek. A csomagolás termékáramon kívüli termékáramoknál azonos gazdálkodói kört takar a termékdíj-kötelezettség állami adóhatóság felé történő teljesítése és a kiterjesztett gyártói felelősségből adódó kötelezettségek teljesítése. Célszerű az adóhatóság birtokában lévő termékdíjköteles termékek kibocsátási adatait átadni a hulladékgazdálkodási hatóság részére – és viszont – a kontroll megteremtése és a jogkövetés erősítése érdekében. A hulladékgazdálkodási hatóságnak ezáltal külön erőforrások megteremtése nélkül rendelkezésére állnak a kockázatelemzéshez és a hatékony ellenőrzéshez szükséges adatok. A jogkövető gazdálkodók esetében ez a megoldás az indokolatlan ellenőrzések elkerüléséhez járulhat hozzá, míg a kötelezettségeket elkerülők esetében egy hatékony hulladékgazdálkodási ellenőrzés alapjait teremtheti meg.

A Ktdt. 26. §-ának módosítása az újrahasználat mint a hulladékmegelőzés egyik leghatékonyabb eljárása támogatásaként biztosítja, hogy a külföldön történő újrahasználatra történő előkészítés esetében nem keletkezik termékdíj-kötelezettség az újrafutózás során külföldön hozzáadott anyagmennyiségre.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt érintő szabályok esetén egységesen az állami adóhatóság megnevezés használata szükséges, mivel nem indokolt a termékdíjjal kapcsolatos állami adóhatósági feladatok szervezeten belüli megosztásának meghatározása.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása a termékdíjas szabályozásból a hulladékgazdálkodási feladatok koncessziós rendszerben történő ellátása miatt az ezzel kapcsolatos rendelkezések, köztük az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetre vonatkozó rendelkezések törlését is igényli, ezzel kapcsolatban szükséges a rendelkezés módosítása.

A szabályozás a 2023. július 1-jével megszűnő, az egyéni hulladékkezelést választók esetében határozza meg az átmeneti szabályokat, továbbá a 2023. július 1-je előtt keletkezett termékdíj-kötelezettségek teljesítésének módját rögzíti. Az egyéni hulladékkezelőknek 2023. december 31-ig kell elszámolniuk kötelezettségükkel, így elegendő átmeneti idő áll a gazdálkodók rendelkezésére az új szabályoknak megfelelő jogintézmények alkalmazására.

(1) bekezdés:

A Ktdt. 1. melléklet f) elektromos, elektronikus berendezések táblázat 55. sorában található fotovoltaikus elem termékdíjköteles termék megnevezésének pontosítása és vámtarifaszám meghatározása a Kombinált Nómenklatúra változásával vált indokolttá.

A Kombinált Nómenklatúra 2404 vámtarifaszáma alá tartozik a nem újratölthető, nikotint tartalmazó, égés nélküli belégzésre szánt termék, kereskedelmi megnevezése szerint eldobható elektronikus cigaretta. Ez a termék azonos elven működik, mint az az elektromos hevítő, amelybe a folyadékot után lehet tölteni, csupán annyi a különbség, hogy ebben a termékben gyárilag helyezték el a nikotint tartalmazó folyadékot. A termék tartalmaz egy akkumulátort és az elektromos hevítő berendezést, továbbá a hevítésre szánt folyadékot. Az újratölthető termék az elektromos és elektronikus berendezések közé tartozik, ezért ezt az új, és még inkább környezetszennyező terméket is indokolt a termékdíjköteles elektromos, elektronikus berendezések közé felvenni, függetlenül attól, hogy a termék elsődleges (mint élvezeti cikk) jellegét az eszközben lévő patron tartalma határozza meg és ennek következtében a vámtarifaszáma a dohányzáshoz kapcsolódóan került meghatározásra.

(2) bekezdés:

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása a termékdíjas szabályozásból a hulladékgazdálkodási feladatok koncessziós rendszerben történő ellátása miatt a Ktdt. korábbi termékdíj meghatározási módszertanának megváltoztatását indokolja. A forgalomba hozókat terhelő díjak duplikációjának elkerülése érdekében a fizetendő termékdíjtétel a jelenlegi termékdíjtételeknek megfelelő általános termékdíjtételből az adott termék- vagy anyagáramra vonatkozó, a termékdíj megállapítási időszak első napján hatályos, Ht. szerinti pénzügyi hozzájárulás (kiterjesztett gyártói felelősségi díj) levonásával kerül meghatározásra.

(3) bekezdés:

Egyéni hulladékkezelés választása esetén a kötelezett által fizetendő termékdíj rendszerirányítási költségelemből, externális költségelemből és hasznosítási költségelemből áll a Ktdt. 3. mellékletében meghatározott szabályok szerint. Externális és hasznosítási költségelemmel maximális hasznosítási arány elérése esetén nem kell számolnia a kötelezettnek, azonban a rendszerirányítási költségelemet a hasznosítási teljesítménytől függetlenül meg kell fizetnie az egyéni hulladékkezelést választónak. A gumiabroncsok esetében a gyártók hulladékgazdálkodási kötelezettségüket jelentős részben egyénileg teljesítik, a rendszerirányítási költségelem díjának csökkentésével megvalósítható az időközben megemelkedett energiaárak kompenzációja és az egyéni hulladékkezelés szintjének megtartása.

(4) bekezdés:

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása a termékdíj átalány fizetés választása esetén a gépjárművek termékdíjköteles termék alkotórészeinek, tartozékainak átlagos tömegét és az átalány összegét meghatározó rendelkezések módosítását igényli a 2. melléklethez hasonlóan az átalány fizetés korábbi rendszerének figyelembevételével.

1. és 3. pont:

Az elnevezés pontosítása a termékkörre vonatkozó részletszabályokat tartalmazó, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendeletben szereplő megnevezéssel való összhang megteremtése miatt szükséges.

2. pont:

A Ktdt. 1. § (5) bekezdése határozza meg, hogy a feldolgozás, megmunkálás eredményeként létrejött új termékdíjköteles termékre is keletkezik termékdíj-kötelezettség. A módosítás a feldolgozás, megmunkálás tevékenységeket kiegészíti a felhasználás tevékenységgel annak érdekében, hogy ne lehessen elkerülni a műanyag hordtasak megemelt termékdíj-fizetési kötelezettségét. E rendelkezés értelmében, ha a gazdálkodó az alacsony díjtétel megfizetésével beszerzett műanyag hordtasakot nem eredeti célja szerint használja fel, hanem azt a termékek értékesítési pontján biztosítja a vásárlók részére, úgy ezzel a felhasználási formával új kötelezettséget keletkeztet, és ezt már a műanyag hordtasak díjtételével kell teljesítenie. Ezzel együtt a műanyag hordtasak után megfizetett termékdíj az általános szabályok szerint visszaigényelhető. A rendelkezés a jogbiztonságot erősíti és nem ad teret az esetleges, nem rendeltetésszerű joggyakorlat eredményeként elérhető alacsonyabb termékdíjtétel jogszerűtlen alkalmazására.

4. pont:

Formai pontosítás.

5., 7–8., 10–11., 14–15., 17–33. pont:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt érintő szabályok esetén egységesen az állami adóhatóság megnevezés használata szükséges, mivel nem indokolt a termékdíjjal kapcsolatos állami adóhatósági feladatok szervezeten belüli megosztásának meghatározása.

6. pont:

A Ktdt. 2. § 32a. pontja alatt meghatározott vámtarifaszám fogalmának módosítása a kiszámíthatóság és a zavartalan felkészülés érdekében indokolt. A vámtarifaszámok jövő évi állapotának meghatározása az Európai Unió Bizottsága részéről a tárgyévet megelőző év végén történik meg, így a törvény mellékletének esetleges módosítására nincs elegendő előkészítési idő. A módosítással kellő idő áll rendelkezésére mind a jogalkotónak, mind a jogalkalmazóknak a változásokra való felkészüléshez.

9. pont:

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása a termékdíjas szabályozásból a hulladékgazdálkodási feladatok koncessziós rendszerben történő ellátása miatt az ezzel kapcsolatos rendelkezések, köztük a kollektív teljesítés és az egyéni hulladékkezelés fogalmának kivezetését is igényli, ezzel kapcsolatban szükséges a termékdíj tételre vonatkozó rendelkezés módosítása.

12. pont:

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása a termékdíjas szabályozásból a hulladékgazdálkodási feladatok koncessziós rendszerben történő ellátása miatt az ezzel kapcsolatos rendelkezések, köztük az egyéni hulladékkezelés és a kollektív teljesítés fogalmának kivezetését is igényli, ezzel kapcsolatban szükséges a rendelkezés módosítása. A kiegészítés az értelmezést segítő pontosítás miatt szükséges.

13. pont:

A rendelkezés további, e) ponttal történő kiegészítése miatt szükséges a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolat pontosítása.

16. pont:

A Ktdt. 27/A. § (2) bekezdés b) pontjának módosítása pontosítja az irodai papír és reklámhordozó papír jelleg együttes fennállása esetén alkalmazandó szabályozást. Abban az esetben tartozik a jövőben a termék a reklámhordozó papírok közé, ha annak lényeges jellege reklámhordozó papírra utal, vagyis több mint a fele a hordozott információnak gazdasági reklám közlésére szolgál. A hatályos szabályozás alapján a reklámhordozó papírok közé tartozik az irodai papír termék, ha az bármilyen mértékű gazdasági reklámtartalommal rendelkezik. A reklámhordozó papírok esetében a Ktdt. 3. § (9) bekezdés f) pont fa) alpontja alapján nem kell a termékdíjat megfizetni, ha a gazdasági reklám tartalom legfeljebb ötven százalékot tesz ki a teljes nyomtatott felületre vetítve. Ennek következtében a legfeljebb ötven százalékot elérő gazdasági reklámtartalommal bíró termék után sem az irodai papír, sem a reklámhordozó papír díjtételével nem kerül a termékdíj megfizetésre. A módosítás célja, hogy az ötven százalékot meg nem haladó gazdasági reklámtartalommal rendelkező irodai papír esetében az irodai papír díjtételével, míg az ötven százalékot meghaladó gazdasági reklámtartalom esetén a reklámhordozó papír díjtételével kerüljön a termékdíj megfizetésre.

1., 5., 8–10., 13–17., 22–25., 30., 32–36., 38. pont:

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása a termékdíjas szabályozásból a hulladékgazdálkodási feladatok koncessziós rendszerben történő ellátása miatt az ezzel kapcsolatos rendelkezések, köztük az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetre és a kollektív teljesítésre, egyéni hulladékkezelésre vonatkozó rendelkezések kivezetését vagy megfelelő módosítását is igényli. Ezt szolgálja többek között az alábbi rendelkezések hatályon kívül helyezése:

– az egyéni hulladékkezelés fogalma (2. § 12. pont),

– a hasznosíttatás fogalma (2. § 17. pont),

– a termékdíj tételek egyéni hulladékkezelésre vonatkozó szabályozása [7. § (3) bekezdés, 3. melléklet],

– egyéni hulladékkezelőkkel kapcsolatos bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettséggel kapcsolatos előírások egyes részei [10. § (2)–(3), (8) bekezdés],

– az egyéni hulladékkezelőkkel kapcsolatos termékdíj-előleg megállapítási, bevallási, fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok [12/A. § (2), (4), (6), (8)–(9) bekezdés],

– a termékdíj kötelezettséggel kapcsolatos hulladékkezelési teljesítményre vonatkozó szabályozás (14. alcím),

– az egyéni hulladékkezelésre vonatkozó szabályozás (14/A. alcím),

– a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás szervezésére vonatkozó szabályozás (IV. fejezet),

– az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet adatkezelésére vonatkozó rendelkezés [24. § (3) bekezdés],

– a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések (22. alcím),

– a termékdíjakkal kapcsolatos állami feladatok finanszírozására vonatkozó szabályozás (27. alcím),

– az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezettel kapcsolatos, valamint a hulladékgazdálkodással összefüggő felhatalmazó rendelkezések [38. § (1) bekezdés b), c), f), g), i) pont, (1a), (2) bekezdés].

3. pont:

A Ktdt. 2. § 30. pontja határozza meg termékdíj átalány fogalmát. Termékdíj átalányfizetést a hatályos jogszabályi rendelkezés szerint a csekély mennyiségű kibocsátó, az előző évi mezőgazdasági termelésből származó 50 millió forint nettó értékesítési árbevételt meg nem haladó mezőgazdasági termelő vagy a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket kibocsátó választhat. A mezőgazdasági termelők esetében a csomagolószer termékáram esetén jöhet szóba ez az átalányfizetési lehetőség, ha a kötelezettség a mezőgazdasági termelőnél keletkezett, mert a csomagolószert a mezőgazdasági termelő gyártotta, hozta be külföldről vagy annak eredeti kötelezettjétől átvállalta a termékdíj-kötelezettséget. Az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben valamennyi csomagolást elsőként belföldi forgalomba hozónak tételesen kell adatot szolgáltatnia a kibocsátásról és megfizetnie a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat. Nem indokolt a továbbiakban fenntartani a termékdíjas szabályozásban a mezőgazdasági termelő átalányfizetésének a lehetőségét, mert jellemzően e gazdálkodói kör méreténél fogva nem gyárt és nem hoz be külföldről csomagolószert. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelő számára is biztosított a csekély mennyiségű kibocsátókra vonatkozó termékdíj átalányfizetés lehetősége, amennyiben gyártana vagy külföldről hozna be termékdíjköteles terméket.

4., 12., 20., 21. pont

A mezőgazdasági termelő átalányfizetési lehetőségét biztosító rendelkezés kivezetésére (Ktdt. 2. § 30. pontjának módosítása) tekintettel szükséges a termékdíjátalány fizetésére jogosult mezőgazdasági termelőkkel kapcsolatos további rendelkezések törlése is [3. § (6) bekezdés a) pont, 11. § (3) bekezdés, 15. § (2) bekezdés b) pont, 15/A. §].

6. és 7. pont:

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása a termékdíjas szabályozásból a hulladékgazdálkodási feladatok koncessziós rendszerben történő ellátása miatt a hulladékgazdálkodásra vonatkozó rendelkezések kivezetését igényli.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt érintő szabályok esetén egységesen az állami adóhatóság megnevezés használata szükséges, mivel nem indokolt a termékdíjjal kapcsolatos állami adóhatósági feladatok szervezeten belüli megosztásának meghatározása.

A 12. pontban szereplő Ktdt. 11. § (2a) bekezdése az egyéni hulladékkezelésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása a termékdíjas szabályozásból a hulladékgazdálkodási feladatok koncessziós rendszerben történő ellátása miatt az ezzel kapcsolatos rendelkezések, köztük az egyéni hulladékkezelésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezését is igényli.

11. pont:

A rendelkezés pontosítása a Ktdt. 11. § (2a) bekezdésére hivatkozás hatályon kívül helyezése miatt szükséges.

18. pont:

A rendelkezés további, e) ponttal történő kiegészítése miatt szükséges a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolat pontosítása.

19., 26. pont:

A rendelkezés pontosítása a Ktdt. jelen módosítás során törölt 15/A. §-ára hivatkozás hatályon kívül helyezése miatt szükséges.

27. és 28. pont:

A hulladékgazdálkodással összefüggő rendelkezések termékdíjas szabályozásból történő kivezetésére tekintettel szükséges az alábbi rendelkezések hatályon kívül helyezése:

– a növényvédőszerrel szennyezett csomagolószerek hulladékgazdálkodási szabályai [25. § (2a)–(2b) bekezdés],

– a gyártási selejt és hulladék mennyiségére vonatkozó, a hulladékhasznosítási teljesítmény számításával összefüggő rendelkezés [25. § (6) bekezdés].

29. pont:

A rendelkezés pontosítása a 25. § jelen módosítás során hatályon kívül helyezett (2a) bekezdésére hivatkozás törlése miatt szükséges.

31. pont:

A rendelkezés okafogyottá vált a költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó rendelkezés (Ktdt. 29/A. §) jelen módosítás során történő kivezetésére tekintettel.

37. pont:

A korábbi, már megvalósult és ezért okafogyottá vált átmeneti rendelkezések hatályon kívül helyezése.

A jogellenesen elhagyott és elhelyezett hulladékkal összefüggésben, a Ht. 61. § (24) bekezdése alapján a hulladékgazdálkodási hatóság jogosult jelzálogjog bejegyzésére a meghatározott cselekmény teljesítésének elmaradása esetén, azonban a jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó rendelkezés hatálya a Ht. 12. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértésre (hulladék gyűjtése az ingatlanon engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezhető) nem terjed ki. Indokolt tehát, hogy a végrehajtási eljárás során a hatóság jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó kérelemmel élhessen.

A Ht. 18/A–18/D. § módosítása szükséges, mivel a nem veszélyes vegyes települési hulladékot égető hulladékégető mű és a B3 alkategóriájú hulladéklerakó létesítmények közös jellemzői alapján az azonos szempontrendszer alkalmazása érdekében átvételi díj (ún. kapupénz) megállapítása indokolt mindkét esetre. A módosítás az átvételi díj rendeleti megállapítására határidőt állapít meg. Az ún. eszközhasználati díj megállapítása során jelentős változás, hogy a törvény a díjmegállapítás folyamatát a korábbinál részletesebben szabályozza. A koncessziós rendszerre történő felkészülés során vált egyértelművé, hogy elegendő, ha a hatósági ármegállapítás egyfajta ultima ratio arra az esetre, ha a felek megegyezése elmarad. A módosítás szerint a Hivatal az egyedi ügy ismérvei alapján hozhatja meg megalapozott döntését amennyiben erre szükség lenne.

A jelen módosítás a szabályozási kört nem terjeszti ki, változatlanul kizárólag arra irányul, hogy a rendelkezésre álló szabad kapacitások igénybevétele az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása érdekében továbbra is jogszerű, rendezett módon történhessen, és ne legyen szükség felesleges párhuzamos kapacitások kiépítésére. Ennek érdekében szerződéskötési kötelezettség áll fenn, amelyhez kapcsolódóan a szabad kapacitás rendelkezésre bocsátásának ellentételezését a Hivatal által megállapított használati vagy igénybevételi díj biztosítja.

A módosítás célja a kiterjesztett gyártói felelősség elvének megfelelően annak egyértelmű rögzítése, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj tartalmazza a megjelölt hulladékkal kapcsolatos költségeket is, így azok megtérítéséről nem szükséges külön rendelkezni.

A kiegészítés célja a miniszter hulladékanalízis elvégzésével összefüggő feladatainak meghatározása. A hulladékanalízis legfontosabb szabályai törvényi szinten kerülnek megállapításra.

A módosítással a nyilvántartásban szereplő hulladékkezelőnek, szállítónak, gyűjtőnek, közvetítőnek vagy kereskedőnek szövegrész egyszerűsítése történik az alvállalkozó fogalomra, normatakarékossági okból, valamint azért mert a koncessziós rendszer hatálya az előkezelésig terjed.

A módosítás egységesíti a törvény szóhasználatát, a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter megnevezés megfelelő rövidítésével. A hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerével, felelősségi szabályaival az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv és a megfelelőségi véleményezés intézménye nem egyeztethető össze. Az Állam ellenőrzéssel kapcsolatos jogosítványait és feladatait a Koncessziós Szerződés tartalmazza, ennek e törvény szerinti intézménye a gördülő fejlesztési rendszertervezés. Hangsúlyos elem a miniszter tevékenysége során a díjmegállapítás feladata, melyet a Hivatal díjelőkészítő tevékenysége előz meg. Egyes esetekben az állam részéről gondoskodni kell az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását szolgáló hulladékgazdálkodási eszközzel összefüggő vagyonkezelői feladat ellátásáról. Ezen kívül a hulladékgazdálkodási koncessziót megelőző időszakhoz kapcsolódó állami feladatok ellátásáról törvényi szinten meghatározott módon kell gondoskodni. A feladatok felelőse a Koordináló szerv, feladatainak részletezését kormányrendelet tartalmazza.

Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását szolgáló, az állam tulajdonában álló valamennyi hulladékgazdálkodási eszköz a közfeladat ellátásához szükséges vagyonként ingyenesen, a Koordináló szerv vagyonkezelésébe kell, hogy kerüljön a jövőben, mely rendelkezés az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján – a nemzeti vagyon védelmére tekintettel – sarkalatos.

Említést érdemel, hogy a törvénymódosítás feltételes hatálya alapján előfordulhat, hogy biztosítani kell a számlázási feladatok ellátását – szerződés alapján – a koncessziós társaság részére. A folyamatos közszolgáltatás ellátás biztosításának jelentősége érdekében ennek lehetőségét törvényi szinten kell kimondani.

Ha a települési önkormányzat a köztisztasági feladatairól gondoskodik, akkor tevékenysége során a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék képződik, amely jellemzői alapján az intézményi közszolgáltatási résztevékenység alá sorolható. Hangsúlyozni kell, hogy a települési önkormányzat köztisztasági feladatellátása nem hulladékgazdálkodási tevékenység, a feladatellátás során képződő hulladék kezeléséről viszont a törvényben meghatározottak szerint kell gondoskodni.

Az ingatlanhasználat ténye vitatott lehet, és a vitás helyzet rendezésére szolgál a módosítás, mely alapján az ingatlanhasználat, és a használó személye tisztázásra kerülhet. A módosítás tartalmazza adatvédelmi szempontból az okirat másolatok őrzésével kapcsolatos törvényi szinten elvárt követelményeket.

Az önkormányzati rendeleti szintű szabályozás megszűnése miatt a hulladékgazdálkodási koncessziós rendszerben a szünetelés lehetőségét részletesen kormányrendeletben kell meghatározni, melynek legfontosabb kereteit már a törvény is megadja.

A módosítás normavilágosság miatt indokolt, mivel a törvény az ezzel kapcsolatos előírásait más helyen részletesen tartalmazza.

A Ht. a díjmegállapító, díjelőkészítő és a díjfelügyeleti tevékenységen túl is határoz meg feladatokat a Hivatal számára (pl.: a koncessziós rendszer indokolt költségeinek megállapítása, a kompenzáció összegének meghatározása), amely feladatokhoz szintén szükséges a tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség előírása, erre tekintettel a Ht. 47/A. § (4)–(5) bekezdéseinek pontosítása, kiegészítése szükséges.

A Hivatal részére történő adatszolgáltatással kapcsolatos hatósági ügyekben olyan magas az adatszolgáltatásra kötelezettek (különösen vagyonkataszterrel kapcsolatos adatszolgáltatás) száma, hogy ha a Hivatalnak a határozatokat egyedileg kellene meghoznia az még a mai informatikai eszközök igénybevétele mellett is aránytalan idő- és energiaráfordítást igényelne, ami a Hivatal és az érintettek számára egyaránt hátrányos és nem kívánatos lenne. Az adatszolgáltatás részletszabályait ezért elnöki rendeletben indokolt a jövőben szabályozni. Ez utóbbi cél elérését biztosítja a Ht. 88. § (3a) bekezdésének egyidejű kiegészítése [f) pont] egy új felhatalmazó rendelkezéssel.

A koncessziós rendszerre történő átállással kapcsolatos módosítás a díjfelügyeletet kiterjesztése.

A Ht. a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjakra vonatkozóan is tartalmaz előírást a Hivatal feladataira vonatkozóan. A 47/A. §-ban foglaltak alapján a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjakat a Hivatal javaslatának figyelembevételével állapítja meg a miniszter. A Ht. 48. §-ának kiegészítése biztosítja a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel összefüggő díjakra vonatkozó rendelkezések díjfelügyeleti ellenőrzését a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos rendelkezések mellett.

Az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat megszűnésével kapcsolatos módosítás.

A hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerének egyik legfontosabb jellemzője a hatósági árszabályozás, amelynek elsődleges kiindulópontja az, hogy az árhatóság az indokolt költség meghatározásakor birtokában legyen a szükséges és elégséges adatkörnek. A számviteli szétválasztással kapcsolatos módosítások ezt a célt szolgálják.

A koncessziós rendszerben az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásáért a koncesszor, a koncessziós társaság felelős azzal, hogy a törvény előírásainak figyelembevételével koncesszori alvállalkozót is igénybe vehet. Az ügyfélszolgálat működtetése során a koncesszori alvállalkozó személyét a korábbi közszolgáltató kiemeléséhez hasonlóan azért kell megjeleníteni, mivel az ügyfélszolgálati tevékenység végzése során személyes adatok birtokába kerülhet. Az ingyenesen hozzáférhető adatok körét a koncessziós rendszer jellemzői miatt szükséges módosítani.

A gördülő fejlesztési rendszerterv jóváhagyásával kapcsolatos, a koncessziós szerződésben található követelményekkel teremti meg a kiegészítés az összhangot, illetve az ezzel összefüggő minisztériumi hatáskör gyakorlásával kapcsolatos pontosítást.

Az árszabályozással kapcsolatos módosítás hangsúlyos eleme a szabályozás árszabályozási ciklushoz kötése, amely lehetővé teszi a szabályozás felülvizsgálatát is. A koncesszori alvállalkozók indokolt költségeire vonatkozó rendelet, valamit a koncessziós társaság tájékoztatása egyaránt a költséghatékony gazdálkodást szolgálja. A Hivatal honlapján történő közzététel a leghatékonyabb módja a reprezentatív érdekképviseleti vélemények megismerésére. A módosítás kiemeli továbbá, hogy a koncesszori alvállalkozók indokolt költségeinek mértékét hulladékgazdálkodási tevékenységenkénti bontásban kell megállapítani. Az indokolt költség szabályozás a Ht. 53/N. § (1) bekezdés szerinti keretrendelete kiterjed a koncessziós társaság indokolt költségeinek meghatározására is, azonban a Ht. 53/N. § (4) bekezdés szerinti rendelet hatálya nem, mivel a koncessziós társaság vonatkozásában a költséghatékony feladatellátást a Hivatal elnökének részére megküldött részletes tájékoztatás segíti.

A Ht. 53/N. §-ban az önkormányzatok indokolt költségei a Ht. 30/C. § (2) bekezdésben megjelölt köztisztasági feladatok ellátásával összefüggésben kerülnek megjelenítésre. Az önkormányzatok a köztisztasággal összefüggő feladataik ellátása során a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe tartozó termékek hulladékát is összegyűjtik, ennek költségét a gyártók kötelesek megfizetni. Mivel a gyártók kiterjesztett gyártói felelősség alapján pénzügyi hozzájárulást fizetnek a koncesszornak, az önkormányzatok ilyen költségeit is annak keretében kell figyelembe venni. Az 53/N. § (1) és (4) bekezdésének módosítása az ehhez szükséges rendelkezéseket is érinti.

A „közérdekből” szövegrészt tartalmazó mondat „közérdek védelme miatt” pontosítása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 84. § b) ponttal való összhangot szolgálja. Eszerint a hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha az nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy közbiztonsági érdekből, illetve a közérdek védelme miatt szükséges. A módosítás továbbá a jogellenesen elhagyott és elhelyezett hulladék ingatlanról történő elszállításának és megfelelő hulladékkezelési helyre történő elszállítás tényének igazolására vonatkozó tartalmi és formai előírásokat tartalmazó miniszteri rendelettel való összhang megteremtése érdekében szükséges.

A jelenlegi bírósági gyakorlat alapján a hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos fizetési kötelezettség adóval egy tekintet alá eső voltát nem alapozza meg pusztán az a körülmény, hogy az ilyen típusú eljárásban az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Összhangban a Ht. 69. § (4) bekezdésének területi közigazgatás által kezdeményezett tervezett módosításával, elengedhetetlen a hulladéklerakási járulék jogi természetének törvényi szintű rögzítése.

A hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos jogsértő cselekmények megakadályozása érdekében szigorítani szükséges a jelenlegi szabályozást a kamerafelvételek tekintetében. A jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a kamerafelvételek által teljeskörűen ellenőrizhető, illetve nyomon követhető legyen, a telephelyen átvett hulladékszállítmányok útja, az, hogy a hulladékgazdálkodási létesítménybe belépő járművek milyen típusú hulladékot/terméket szállítanak, továbbá a szállítmányt a létesítmény mely területén helyezték el. Így nem ellenőrizhető, hogy ténylegesen a hulladéklerakóban (azaz hulladékdepónián) vagy a telephely más kezelőhelyén kerültek elhelyezésre, azaz nem bizonyítható kétséget kizáró módon, hogy a járulékfizetésre kötelezett ténylegesen a telephelyi hulladéklerakókon elhelyezett hulladékmennyiség után fizette-e meg a hulladéklerakási járulékot. A kamerafelvételek rögzítésének manuális, emberi közreműködésre történő indítása esetén fennáll annak a lehetősége, hogy emberi mulasztás vagy egyéb okból – tekintettel arra, hogy a járulékfizetésre kötelezettnek nem érdeke a járulékfizetés – meghiúsul a felvételkészítés a telephelyen átvett hulladékszállítmányokról. A mozgásérzékelésre működésbe lévő kamerarendszerek sem biztosítják, hogy a hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos jogsértő cselekmények elkövetésére ne kerüljön sor, mivel utólag nehéz bizonyítani, hogy mozgás hiányában nem készült felvétel vagy egyéb okokból maradt el a felvétel.

Az Európai uniós jogi aktusok alapján hazai jogszabályok előírnak célértékek teljesítésére irányuló kötelezettséget egyes termékáramok esetén. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó, a Ht.-ban rögzített alapkövetelmény szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek a hulladékhierarchiával összhangban az európai uniós jogi aktusban és hazai jogszabályban előírt célértékek, illetve célkitűzések elérése vagy megvalósítása érdekében nemzeti célértékeket, illetve célkitűzéseket határoznak meg. Erre tekintettel állami feladatként került rögzítésre a nemzeti célértékek meghatározásának lehetősége.

Hiányzó felhatalmazó rendelkezés a hulladékgazdálkodási hatóság közigazgatási hatósági feladataival összefüggésben vezetett nyilvántartásairól szóló Ht. 78/C. § kapcsán.

A területi hulladékgazdálkodási hatóságok jogalkalmazói visszajelzései alapján megállapításra került, hogy a Ht. 78/B. § (2) bekezdés 2. pontjában előírt alábbi feladatok ellátása, gyakorlati megvalósítása nehézséget jelent:

– jogorvoslati határozatok, hatósági és a bírósági határozatok nyilvános adatbázisának kialakítása,

– a kiemelt hulladékjogi szabályszegéseket elkövetők,

– a hulladékgyűjtő pontok, és

– a hulladékudvarok listájának közzététele.

A hulladékgazdálkodási hatóságok munkájának segítése érdekében indokolt egy egységes és önálló országos adatbázisnak a felállítása. Szem előtt tartva az adatbázis minél egyszerűbb kialakítását, akár olyan megoldással, hogy egy felületről lenne elérhető a területi hatóságok központilag egységesített formában és adattartalommal kialakított „adatbázis oldala”.

Egy kormányrendelet keretében részletszabályok megalkotására is lehetőség nyílik az alábbi elvek mentén:

1. Az országos hulladékgazdálkodási hatóság alakítaná ki, működtetné és tenné közzé a honlapján a kiemelt hulladékjogi szabályszegést elkövetőket tartalmazó országos listát.

2. A területi hulladékgazdálkodási hatóság adatot szolgáltatna az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére, amennyiben illetékességi területén kiemelt hulladékjogi szabályszegést követtek el.

3. A kiemelt hulladékjogi szabályszegést elkövetők listájának kötelező tartalmi elemei úgy, mint

– kiemelt hulladékjogi szabályszegést elkövető (gazdálkodó szervezet / természetes személy) adatai,

– elkövetett jogsértés leírását is tartalmazná az adatbázis.

A területi hulladékgazdálkodási hatóságoktól bekért adatokat összegezve megállapítható, hogy a hulladékgyűjtő pontok, és a hulladékudvarok listájának közzététele minden megyében jól megoldott.

A felhatalmazó rendelkezések kiegészítése a miniszter részére részben a nemzeti célértékeket tartalmazó rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazás, részben az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv jogintézményének 2023 első félévében történő fenntartása miatt is szükséges.

A koncessziós rendszerre történő felkészülést szolgáló adatszolgáltatási előírás a koncessziós társaság által más módon meg nem ismerhető adatszolgáltatás műszaki tartalmáról a koncesszori rendszerre történő felkészülést szolgálja.

A koncessziós társaság a gazdálkodó szervezetekkel kötött szerződés alapján végzi az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékával kapcsolatos tevékenységét, a szerződéskötéshez azonban nem állnak rendelkezésére a szükséges adatok, ezért adatszolgáltatási kötelezettség került előírásra a gazdálkodó szervezetek részére a szerződéskötések előmozdítása érdekében.

A féléves mérleg készítésének kötelezettsége a koncessziós rendszert megelőző időszak szolgáltatási díj elszámolásához szükséges.

A javaslat egyértelműen tisztázza, hogy a társulási rendszer az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat megszűnte után is fennmaradhat, amennyiben az érintett önkormányzatok így döntenek.

A környezetvédelem elért szintjének megtartását biztosítja a „non derogation” elv követelményére vonatkozó rendelkezés.

A Ht. új 92/B. § (1)–(5) bekezdéséhez: A hatályos jogszabályi rendelkezések adatvédelmi szempontból részletes előírásokat tesznek az ingatlanhasználók és a gazdálkodó szervezetek személyes adatainak védelmében. A hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerében az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaság az adatkezelés célhoz kötöttségének elve alapján az általa birtokolt adatokat kizárólag a közszolgáltatási vagy intézményi résztevékenység ellátása érdekében használhatja. A hatályos rendszerben a Koordináló szervnél jelenleg meglévő adattömegre egyszerre van szükség a korábbi közszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásához, és a koncesziós társaság tevékenységéhez. Az adat mindkét esetben lehet személyes és a tevékenység jellemzőivel, az ellátott szolgáltatás színvonalával kapcsolatos műszaki jellegű is. A Koordináló szerv a 2023. július 1-jéig terjedő időszakban a vagyonkezelés kivételével feladatit kifutó jelleggel látja el, melyhez nélkülözhetetlen az addigi adattömeg ismerete.

Az eddigi hulladékgazdálkodási önkormányzati közfeladat adatainak migrálása ezért három szempontból is kettős kell, hogy legyen annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás állami közfeladatként végezhető legyen 2023. július 1-jétől. A Korábbi Koordináló szerv és a közszolgáltatók hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos adatait egyaránt migrálni kell, mind a személyes jellegű adatokat, mind pedig a tevékenység jellemzőivel kapcsolatosakat, a koncessziós társaság és a Koordináló szerv részére egyaránt.

A Ht. új 92/B. § (6) bekezdéséhez: az önkormányzati közfeladat megszűntével a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók és az ingatlanhasználók közötti jogviszonyok is megszűnnek.

A Ht. új 92/B. § (7) bekezdéséhez: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatosságát biztosító átmeneti rendelkezés. A törvényi kötelezettség tételes előírása ellenére, több esetben önkormányzati rendelet előírása alapján egyes közszolgáltatók írásban kötöttek az ingatlanhasználókkal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéseket. A szerződéskötés írásos jellege továbbra sem követelmény, de az átmeneti rendelkezés biztosítja ennek a lehetőségét is a koncessziós társaság számára amennyiben a közszolgáltatás ellátása érdekében ezt indokoltnak és lehetségesnek tartja. A szolgáltatás jogszabály szerinti végzésnek kötelezettsége mellett ezért jeleníti meg az átmeneti rendelkezés az üzletszabályzatot vagy a koncessziós társaság által aláírt szerződést. Hangsúlyos eleme az átmeneti rendelkezéseknek, hogy a féléves időtartamra a „megszűnt” szolgáltatás szerinti tartalmat biztosítani kell. A koncessziós társaság számára előírt követelménytől az ingatlanhasználók számára kedvező irányban el lehet természetesen térni. A későbbiekben a szolgáltatás egységesítése, és a szolgáltatási színvonal várható jelentős mértékű fejlesztése miatt a szolgáltatásban változás lehet, de összességében az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása során az elért szolgáltatási színvonalat, a környezetvédelem elért szintjét tartani kell.

A Ht. új 92/B. § (8) bekezdéséhez: az intézményi hulladékgazdálkodási résztevékenységhez kapcsolódó jogviszony létrejöttével kapcsolatos átmeneti rendelkezés, amely alapján a külön megfogalmazott adatszolgáltatási kötelezettség és az annak teljesítése során közölt adattartalom a jogviszony létrejöttének alapja.

A Ht. új 92/B. § (9) bekezdéséhez: a közszolgáltatási előírások gyakorlatához igazodó előírás, ahol ágazati specifikumként kizárólag az jelenik meg, hogy a koncessziós társaság és az általa kijelölt koncesszori alvállalkozó egyaránt indíthat csoportos beszedési megbízást.

A koncessziós szerződéshez kapcsolódó feltételes hatályú rendelkezések a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásbiztonságát szolgálják.

A miniszteri jóváhagyás intézményét a vagyonelemek szakmapolitikai célnak megfelelő használata érdekében szükséges átmeneti jelleggel – módosítva – meghagyni az érintett vagyonelemek lehetséges fenntartási időszakának végéig, kivéve azokat a vagyonelemeket, amelyek közvetlenül koncessziós rendszer indulását késztik elő. A módosítás alapján a meghatározott támogatással érintett vagyonelemek vonatkozásában kiemelt figyelmet kell a vagyonelemek megfelelő használatára fordítani. A koncessziós rendszer indulását követően elegendő további 5 évig fenntartani a miniszteri jóváhagyás intézményét. A cégjogi átalakulásokkal kapcsolatos eljárás fenntartása a továbbiakban nem indokolt.

A Ht. 92/H. § (5) bekezdése szerinti kártalanítás mértékének meghatározásáról a Ht. korábbiakban nem rendelkezett. A Ht. 92/H. § (5) bekezdésének kiegészítésével ez a hatáskör a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához kerül, mely szerv képes biztosítani az érintett szereplőktől való függetlenséget, a pártatlanságot. A módosítási szándék egyúttal érinti 49. § 38. pontja szerinti Ht. 92/H. § (2) bekezdését érintő szövegcserés rendelkezést is.

A kötelező visszaváltási díjas rendszerrel kapcsolatos rendelkezések 2024. január 1-jén lépnek hatályba, erre tekintettel a kötelező visszaváltási díjas rendszerrel összefüggő első alkalommal történő díjjavaslatra és a díjak megállapítására külön, a rendszer indulásának időpontjához igazított átmeneti rendelkezés megállapítása szükséges. Az elvégzendő feladat szakmai jelentőségére és újszerűségére tekintettel indokolt az ún. „keretrendelettel” és a vonatkozó útmutatóval kapcsolatos jogalkotásra megállapított határidő módosítása.

Sarkalatossági záradék kiegészítése a Ht. 32/A. § (8) bekezdésre vonatkozó sarkalatosság kimondásával.

Szövegcserés módosítások jelentős részének a miniszteri megnevezés pontosítása az oka.

A módosítások ezt követő nagy köre a hulladékgazdálkodási koncessziós rendszerére történő áttérés miatti pontosító jellegű módosítás, annak érdekében, hogy a módosított bekezdéseknél a törvény belső koherenciája biztosított legyen.

A szövegcserés módosítások között jelennek meg olyan módosítások, melyek egyéb módosításokhoz kapcsolódnak, így pl. a 18/A. § és a 18/B. § módosítása, a hulladékégető mű hulladéklerakóval azonos szabályozása érdekében.

Az építési és bontási hulladék megnevezés építési-bontási hulladékra történő pontosítása a törvény korábbi szóhasználatához igazodik.

A módosítások szerint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásában közreműködő alvállalkozónak nem kell minden esetben hulladékgazdálkodási engedéllyel vagy nyilvántartásba vétellel rendelkeznie.

A gördülő fejlesztési rendszertervvel kapcsolatos módosítások közül itt jelenik meg az az előírása, hogy a Hivatal részére is meg kell küldeni a beszámolókat.

A Ht. 84. § (4) bekezdése kizárja a figyelmeztetés szankció alkalmazását, míg a Szankció tv. 9. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint csak akkor lehetséges bírság kiszabása, ha figyelmeztetés szankció nem alkalmazható, és a jogsértővel szemben az elmúlt egy évben nem hoztak közigazgatási szankciót tartalmazó döntést. A módosítás a két rendelkezés összhangját szolgálja.

Az előkészítés alatt áll a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása, mellyel jogszabályi címe is esetleg változhat, ezért a Ht.-ben is általánosabb hivatkozási formát szükséges alkalmazni.

A szövegcserés módosítások közül ki kell emelni még a Ht. 92/K. § szerinti jogalkotási határidő módosítását. Jelentős eleme a módosításnak, hogy a közvetlenül érintettek, valamint a hulladékgazdálkodás ágazat érdekeit áttekintve módosulnak és a március 31-i dátum kiemelésével egységesülnek a díjmegállapítással kapcsolatos jogalkotási határidők, annak érdekében, hogy a működés szempontjából a díjmeghatározás minél megalapozottabb legyen.

A hatályon kívül helyező rendelkezések jelentős részének a miniszteri megnevezés, és a minisztériumi szervezeti működéssel kapcsolatos pontosítás az oka.

A rendelkezések kapcsolódnak továbbá a törvény egyéb rendelkezéseihez, így pl. a megfelelőségi véleményezés, az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv, és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási minősítés kivezetéséhez.

Szintén az egyszerűsítést szolgálja a Ht. 88. § (1) bekezdés 23. pontja szerinti kormányrendeleti felhatalmazó hatályon kívül helyezése, ugyanis az a koncessziós rendszerben a 35. pont alatti felhatalmazóval fennálló tartalmi átfedés miatt normatakarékossági okból hatályon kívül helyezhető.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása kapcsán a hulladékgazdálkodási feladatok koncessziós rendszerben történő ellátása miatt a termékdíjas szabályozásból a hulladékgazdálkodásra vonatkozó rendelkezések kivezetésre kerülnek, ezért szükséges a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényre, valamint annak rendelkezéseire történő hivatkozások hatályon kívül helyezése.

A Ht. 92/L. hatályon kívül helyezése korábbi kodifikációs hiba kiküszöbölése miatt indokolt, ugyanis az itt hivatkozott a Ht. 31/A. § nem létező jogszabályi rendelkezés.

A hulladékgazdálkodás koncesszori rendszerre történő átalakítása a minősítési rendszer fenntartását indokolatlanná tette, azonban az elért környezetvédelmi védettségi színvonalat a későbbiekben is meg kell őrizni a Ht. egyidejűleg hatályba lépő új rendelkezése szerint.

A koncessziós rendszerre történő átállással, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási minősítés intézményének kivezetésével kapcsolatos módosítások.

A Fémtv. 11/A. § (4) bekezdésének módosítása pontosító jellegű a könnyebb jogértelmezés, illetve jogalkalmazás elősegítése érdekében

A módosítással megteremtődik a telephely fenntartása nélkül működő fémkereskedő szankcionálásának lehetősége a Fémtv. 4. § (6a) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének elmulasztása esetén.

ad. a) pont: a fémkereskedők jelzései alapján a Fémtv. 3. § (7b) bekezdésének rendelkezése jelentősen megnehezíti a felismerésre alkalmas jellemzővel rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok értékesítését. Tekintettel arra, hogy a fémkereskedők a visszaigazolás bejelentő által történő kézhezvételének dátumát nehezen tudják ellenőrizni, indokolt a hosszabb határidőt a kiállítás dátumától számítani, ezzel is elősegítve a fémkereskedelmi szektor jogkövető működését.

ad. b) pont: pontosító jellegű módosítás.

ad. c) pont: az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) alapján az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezetek 2018. január 1-jével elektronikus ügyintézésre kötelesek, míg a természetes személyek választásuk szerint elektronikusan vagy papír alapon tartják a kapcsolatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (a továbbiakban: NAV). Ennek megfelelően 2018. január 1-jétől a NAV-nak is meg kellett teremtenie valamennyi eljárásban az elektronikus ügyintézést, így 2018. január 1-jétől lehetőséget kellett biztosítani arra, hogy az ügyfelek részéről bejövő, illetve kimenő iratok elektronikus úton be- és kiküldhetők legyenek. Jelenleg a fémkereskedelmi hatósági feladatok tekintetében a fémkereskedelmi engedély kiadása kivételével valamennyi ügy elektronikusan intézhető. Az Eüsztv.-nek való megfelelés, illetve az egységes jogértelmezés érdekében szükséges a Fémtv. 8. § (6) bekezdésének módosítása.

ad. d) pont: a módosítás megteremti a szankcionálás lehetőségét a fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendeletben meghatározott kötelezettségek megszegése, illetve elmulasztása esetén.

Az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény hatályba lépést megelőző módosítása szükséges a Ht. korábban – alapvetően e törvényben – módosuló rendelkezéseinek vonatkozásában, a jogszabályi koherencia biztosítsa érdekében.

Az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény 19. §-a a visszaváltási rendszer kapcsán rendelkezik a Ktdt. 3. § (6) bekezdés b) pontjának és a 4. § (2) bekezdés e) pontjának módosításáról. A visszaváltási díjas rendszer 2024. január 1. napjától történő bevezetése okán szükséges a hatályba léptető rendelkezések módosítása.

Az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény hatályba lépést szabályozó rendelkezéseinek módosítása szükséges a Ht. korábban módosító rendelkezések vonatkozásában.

A Ht. egyidejű – prioritást élvező – módosítására tekintettel az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény által a Ht.-ba iktatott rendelkezések hatályba nem lépéséről kell rendelkezni.

A Ht. egyidejű – prioritást élvező – módosításával összefüggésben egyrészt a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény egyes rendelkezései hatályba nem lépésének kimondását, másrészt a törvényt hatályba léptető rendelkezésének korrekcióját is végre kell hajtani.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék a Ht. 32/A. § (8) bekezdéssel való kiegészítésével összefüggésben.