2022. évi LXXVII. törvény indokolás
2022. évi LXXVII. törvény indokolás
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2022. évi LXXVII. törvényhez
2022.12.22.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításának célja a monetáris hatóság feladatellátásához szükséges jogszabályi feltételeket biztosítja, a központi bank megfelelő tőkeellátottságának biztosítása mellett, amely egyben a költségvetési kockázatokat is mérsékli, valamint az osztalékfizetésre vonatkozó szabályokat rögzíti.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az MNB hatóságként jár el a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat készítésének és készíttetésének engedélyezésével és ellenőrzése, továbbá az MNB tv. 4. § (6) bekezdése szerinti statisztikai feladatkörében eljárva kibocsátott MNB rendeletben foglaltak megtartásának ellenőrzése során. Ezen hatósági eljárások tekintetében indokolt felhatalmazni az MNB elnökét arra, hogy az MNB szervezeti és működési szabályzata szerint vezetői hatáskörrel rendelkező személyt vagy az MNB szervét, aki a tárgykörben döntést hoz. Az igazgatóság az MNB elnöke rendeletében meghatározottak szerint a hatáskör gyakorlását bármikor magához vonhatja. Továbbá az igazgatóság hatáskörébe tartozik az MNB számviteli beszámolójának megállapítása, az osztalék fizetéséről való döntés, továbbá az üzletvezetésről és az MNB vagyoni helyzetéről szóló, a részvényesnek küldendő jelentés jóváhagyása.
2. §
A fizetési műveletek lebonyolítására elsődlegesen a forgalmi bankjegyek és érmék szolgálnak. Az emlékérmével történő fizetés zavarja a készpénzforgalmat. Az emlékérmék törvényes fizetőeszköz jelleggel rendelkeznek, hiszen a felek kölcsönös egyetértése esetén továbbra is elfogadhatók fizetésül, továbbá az MNB névértéken, költségmentesen bármikor átváltja őket forgalmi bankjegyre vagy érmére.
3. §
Mivel a hazai készpénzforgalmi infrastrukturális hálózat kialakítása, fenntartása és működtetése során az üzemeltetők üzletpolitikai szempontjai mellett az ellátás-biztonsági, össztársadalmi szintű hálózatoptimalizálási szempontoknak is érvényesülnie kell, így a módosítás nevesíti, hogy az ennek kapcsán az MNB elnöke vonatkozó rendeletében szabályozottakat milyen eszközökkel érvényesíti az MNB.
4. §
A pénzügyi infrastruktúra vonatkozásában az MNB felügyeleti feladatkörébe tartozó feladatok pontos elhatárolása.
5. §
A pénzügyi infrastruktúra vonatkozásában az MNB felvigyázási feladatkörébe tartozó feladatok elhatárolása.
6. §
A jegybanki információs rendszert az MNB az MNB tv. 4. § (1)–(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához szükséges információk rendelkezésre állásához működteti. Az MNB statisztikai alapvető feladatának indoka egyrészt az MNB feladatai ellátásához, másrészt az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez fűzött, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló (4.) Jegyzőkönyv 5. cikkében meghatározott az EKB-val szemben fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.
A módosítás a GDPR szerint személyes adatnak minősülő, a hitelképesség megítéléséhez, a hitelkockázatok feltárásához szükséges, a fedezetül szolgáló eszközökkel kapcsolatos, valamint a hitelintézetnél, kincstárnál elhelyezett betétre vonatkozó személyes adatok MNB általi gyűjtésének és átvételének lehetőségét teremti meg, az ott meghatározott közvetlen azonosításra alkalmas adatok kivételével.
Mivel statisztikai feladatai okán az MNB a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja, így a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény személyes adatok kezelésére vonatkozó adatkezelési szabályai analógiája alapján ezen §-ban megjelennek az adatkezelési garanciális szabályokkal.
7. §
A nemzetközi tapasztalatokat és a hazai piaci folyamatokat figyelembe véve az MNB adósságfék jellegű eszközeinek jövedelemarányos adósságfék limitek bevezetésével történő kibővítése, összhangban az Európai Rendszerkockázati Testület Európai Bizottság részére eljuttatott jogharmonizációs javaslatával is.
8. §
Az MNB felvigyázási és felügyeleti feladatkörébe tartozó feladatok pontosabb elhatárolása, illetve a jogszabályi terminológia helyesbítése. Az uniós szabályozás módosítása következtében a felügyeleti feladatok között az Unióban történő határon átnyúló fizetésekről szóló 2021. július 14-i (EU) 2021/1230 európai parlamenti és tanácsi rendelet megjelenítése indokolt.
9. §
A piacfelügyeleti eljárás csak a bejelentési kötelezettségét elmulasztó személyt érinti, a közzétételi kötelezettség a kibocsátót terheli, akivel szemben folyamatos felügyelés, vagy célvizsgálat során is eljárhat az MNB. Erre figyelemmel ezen személyek vonatkozásában nem szükséges piacfelügyeleti eljárás megindítása.
10. §
Megerősítve azon követelményt, hogy a hazai készpénzforgalmi infrastrukturális hálózat kialakítása, fenntartása és működtetése során az üzemeltetők üzletpolitikai szempontjai mellett az ellátás-biztonsági, össztársadalmi szintű hálózatoptimalizálási szempontoknak is érvényesülnie kell, új hatósági jogkör kerül megalapításra.
11. §
Az eljárási jogutódlás nem kizárt az MNB hatósági eljárásaiban, erről az MNB-nek végzést kell hoznia, amelyre megfelelő jogalappal kell rendelkeznie.
12. §
Az MNB tv.-ben egységes módon kerül szabályozásra valamennyi hatósági követelés behajtásra történő átadhatósága. A felügyeleti díj, a bírság és az eljárási költség is az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján kerül behajtásra/átadásra azzal, hogy a fizetési kedvezmény kérelmeket is az MNB bírálja el.
13. §
Az MNB Felügyeleti Stratégiájában foglalt kockázatalapú felügyeléssel összhangban az alapkezelői átfogó vizsgálati ciklusidők differenciálása. Az MNB pénzmosási szempontú felügyelési feladatainak jellege miatt az e körben felügyelt intézményekkel szemben átfogó vizsgálatot nem tud indítani, ezért egy pénzügyi csoport vizsgálata kapcsán csoportvizsgálat indítása fogalmilag nem lehetséges. Ugyanakkor a szabályozott csoportszintű politikák, eljárások és intézkedések ellenőrzésére a felügyeleti feladatai tekintetében szükséges a célvizsgálat és a rendkívüli célvizsgálat csoportszintű alkalmazási lehetőségének megteremtése.
14. §
Az MNB alkalmazottainak a felügyelt szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető testületének és a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein való részvételének egyszerűsítése, és az ülések körének kiterjesztése.
15. §
Az MNB által szankcionálandó tevékenységek felsorolása, a rendelkezés alkalmazási körének felülvizsgálata. A megadott összegek közül a magasabb bírsághatárra figyelemmel lehet megállapítani a bírság mértékét.
16. §
Annak biztosítása a vizsgálattal érintett pénzügyi intézmény számára, hogy az MNB módosított, illetve kiegészített megállapítására vonatkozóan érdemben reagálhasson, illetve ezen észrevételeket is figyelembe véve kerülhet sor az MNB döntésének meghozatalára.
17. §
Az MNB piactisztító szerepének hatékonyabb ellátásának érdekében, a felügyeleti ellenőrzés az MNB folyamatos felügyeleti tevékenységének részeként a piacfelügyeleti tárgyú bejelentések esetén is alkalmazható, annak érdekében, hogy ne legyen szükség minden esetben piacfelügyeleti eljárást lefolytatni.
18. §
A piacfelügyeleti eljárásokban vizsgált azon jogsértések, amelyek megvalósításában több személy – akár természetes személy és jogi személy – összehangoltan vesz részt, a jogellenes cselekmény kiterjedtségére, súlyossága és a társadalomra veszélyességének nagyobb mértékére tekintettel kiemelten üldözendő és a befektetői érdekek védelme céljából e jogszabálysértések hatékony és eredményes felderítése különös prioritás a felügyeleti tevékenység során.
19. §
A Pénzügyi Békéltető Testület számára kellő rugalmasság biztosítása annak érdekében, hogy a Testület elnöke az ügy bonyolultsága, a szükséges szakértelem, az érvényesíteni kívánt összeg figyelembevételével dönthesse el, hogy mely ügyeket tárgyalja a Testület tanácsban és melyeket egyedül eljáró tag által.
20. §
A jegybank tőkehelyzetének megfelelő megítélése és a költségvetési pótbefizetések megfelelő szabályozása a jegybanki függetlenség megőrzése mellett konzisztensebb monetáris politikát tesz lehetővé.
21. §
Az MNB elnökének javadalmazását a korábbi rögzített érték helyett az Állami Számvevőszék elnökének az Állami Számvevőszéktől származó havi keresetével egyezően állapítja meg.
22. §
A pénzügyi intézmény könyvvizsgálója védelmi funkciót tölt be, amelynek hatékonysága fokozható az MNB általi adatmegosztás lehetősége révén.
23. §
Az MNB-re is a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti határidő vonatkozzon az elbírálási kötelezettség esetében.
24. §
A Magyar Nemzeti Bank osztalékfizetéseséről szóló szabály rendezése, annak érdekében, hogy az MNB megfelelő tőkeellátottság fennállása esetén fizessen osztalékot, és az MNB tőkeellátottságának biztosítása.
25. §
Az ügynökök díjelőírásának időben történő rendezéséhez az ügynökökre vonatkozó rendelkezés.
26. §
A bírságból befolyt összegek kizárólag a törvényben megjelölt célokra kerülhetnek felhasználásra. Emellett a bírságbevételek felhasználásáról rendelkező szabályok pontosítása, a jelenlegi gyakorlattal összhangban a meghatározott százalékos mérték alapját a megfizetett bírságok előző évi összege képezi.
27. §
Indokolt a pénzügyi infrastruktúrák vonatkozásában az MNB tv. 171. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt felhatalmazó rendelkezések rendszerezése.
28. §
Átmeneti rendelkezések.
29. §
Uniós jogharmonizációs rendelkezés.
30. §
A jogszabályváltozások kapcsán egyes törvényi hivatkozások aktualizálása.
31. §
A jogszabályváltozások kapcsán egyes törvényi hivatkozások hatályukat vesztik.
32. §
Hatályba léptető rendelkezés.
33. §
Sarkalatossági záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás