2023. évi CVIII. törvény indokolás

Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az Országgyűlés az Alaptörvénnyel nem csupán Magyarország jogrendjének alapját, de a múlt, a jelen és a jövő magyarjai közötti szövetség kereteit is lefektette. A Nemzeti Hitvallásban kinyilvánított alkotmányozói akarat tehát olyan közös értékrendet teremt az állam, a természetes és a jogi személyek viszonyában, amelyben értelmezhetővé válnak olyan elvont fogalmak is, mint a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi felelősség vagy az irányítási elhivatottság.

Az Európai Unió bevezeti a gazdaság működésébe az úgynevezett ESG (Environmental, Social, Governance) szempontrendszert, amelynek célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás tekintetében objektíven vizsgálható legyen. Ebben a rendszerben a környezeti változó az adott vállalatnak többek között a légszennyezésre, az energiafogyasztásra, a hulladékkezelésre, valamint a biodiverzitásra ható tényezőit tartalmazza, míg a társadalmi pillér az entitás kapcsolatait sűríti magába a vállalat érintettjeivel és a társadalom egészével. Többek között idetartozik a munkavédelmi- és egészségügyi előírások szabályozása, valamint azok betartása és betartatása is, végül pedig az irányítási elem betekintést enged a szervezet működésébe, ideértve a tevékenységek széles körét, mint a vezető testületek összetételét, a szervezeti kultúrát, az információmegosztási csatornákat, a belső ellenőrzéseket és díjazást is.

A jogalkotó szándéka szerint a nemzeti ESG-keretrendszerről szóló törvénnyel annak az elköteleződésnek teremt alapot a magyar gazdaság működésében, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.

2022. december 14-én került kihirdetésre az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és a 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló 2022/2464/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv. A koherens vállalati fenntarthatósági beszámolási (jelentéstételi) követelmények biztosítása érdekében az irányelv célja a Taxonómia rendelet szerinti beszámolási követelmények és a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi követelmények közötti összhang biztosítása. Az irányelv értelmében valamennyi nagyvállalatnak, valamint valamennyi, a szabályozott piacon (tőzsdén) jegyzett kis- és középvállalkozásnak jelentést kell készítenie olyan fenntarthatósági kérdésekről, mint a környezeti, a társadalmi kérdések, az emberi jogok és az irányítási tényezők. Az irányelv a követelményeket lépcsőzetesen vezeti be, a kötelezettségeket először a 2024. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évre kell alkalmazni.

Az irányelv első alkalommal vezet be általános európai uniós szintű könyvvizsgálói (bizonyossági) követelményt a fenntarthatósági jelentéstételi információkra vonatkozóan, az irányelv ugyanis előírja, hogy a hatálya alá tartozó vállalatok által elkészítendő fenntarthatósági jelentésről az éves beszámolóhoz hasonlóan a jog szerinti könyvvizsgáló vagy a jog szerinti könyvvizsgálótól eltérő másik könyvvizsgáló alakítson ki és adjon véleményt. Az irányelv a fenntarthatósági jelentés ellenőrzése érdekében az éves beszámoló könyvvizsgálatához igazított, valamint azon túlmutató követelményeket is előír a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek számára.

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely biztosítja a magyar gazdaság fejlődését, az értékteremtő munka becsületét, a teremtett és épített környezet védelmét, az alapvető jogok és az emberi méltóság sérthetetlenségét, továbbá az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak történő megfelelést, az Alaptörvény szellemiségében a következő törvényt alkotja.

A törvényjavaslat személyi és tárgyi hatályát meghatározó rendelkezések.

A törvényjavaslat részletező tételei mellett külön helyet foglalnak el az olyan általános, alapvető szabályok, amelyek hatnak a szabályozás egészére is.

Az alapelvek túlmutatnak a normatív szabályokon, így, ha az adott kérdéskör megoldására nincs tételes jogi szabályozás, a döntés az alapelvekre is alapítható.

Az alapelvek a következők:

a) nyilvánosság elve,

b) kettős lényegesség elve,

c) jóhiszeműség és tisztesség követelménye,

d) környezeti fenntarthatóság elve,

e) társadalmi felelősségvállalás elve.

a) Nyilvánosság és átláthatóság elve

A vállalkozások által közzétett jelentések és a vállalkozásokról vezetett nyilvántartások nyilvánosak, azok tartalma korlátozás nélkül megismerhető: az bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet vagy hiteles másolatot kérhet. Biztosítani kell az információk átláthatóságát.

b) Kettős lényegesség elve

A kettős lényegesség elve azt biztosítja, hogy a vállalkozások megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról.

c) Jóhiszeműség és tisztesség követelménye

A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.

d) Környezeti fenntarthatóság elve

A vállalkozásoknak figyelembe kell venniük a hosszú távú fenntarthatósági lehetőségeket, és azokat integrálniuk kell az üzleti stratégiájukba.

e) Társadalmi felelősségvállalás elve

A vállalkozásoknak figyelembe kell venniük és kezelniük kell az üzleti tevékenységük társadalmi és környezeti hatásait, továbbá szerepet kell vállalniuk a társadalmi problémák megoldásában és a fenntartható fejlődés előmozdításában. Ennek részét képezik a családok, a nemzet és a kultúra támogatása.

A törvényjavaslat azokat a fogalmakat rögzíti, amelyek a normaszövegben előfordulnak és jelentésük, tartalmuk értelmezésre szorul.

A törvényjavaslat rögzíti, hogy a Kormány feladatait a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján látja el, valamint meghatározza a miniszter feladatait és hatásköreit.

A magyarországi kis- és középvállalkozások európai uniós versenyképességének megtartása és növelése érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a fenntartható gazdasági működés tudatosításában. A piac fehérítése érdekében szabályokat szükséges lefektetni az ESG tanácsadói és képzési piacot érintően annak érdekében, hogy a hazai kis- és középvállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba a közös belső piacon.

Mindezen feladatokat a miniszter az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft., mint vállalkozásfejlesztési ügynökség útján látja el, amelynek keretében elvégzi a kis- és középvállalkozások ESG fenntarthatósági felkészítését, fejlesztését célzó támogatási programokat indít a külön támogatási programban meghatározott feltételekkel; képzi az ESG tanácsadókat és az ESG tanácsadókat oktató intézményeket, nyilvántartást vezet az ESG tanácsadókat oktató intézményrendszer szereplőiről, akkreditálja a Magyarországon ESG tanácsadókat oktató intézményeket, továbbá ellátja a miniszter rendeletében meghatározott ESG-vel kapcsolatos feladatokat.

A miniszter által működtetett Nemzeti ESG Tanács szakmai tanácsadó testületként részt vesz az ESG adatszolgáltatás minimum követelményeinek meghatározásában.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) a fenntarthatósági kérdések tekintetében felügyeli a vállalkozások ESG célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének megfelelőségét, az ESG adatszolgáltatási folyamatok átláthatóságát, emellett a törvényjavaslat rögzíti a Hatóság feladatait és hatásköreit a fenntarthatósági kérdések tekintetében.

A Hatóság ESG Akkreditációs Bizottságot hoz létre és működtet. A miniszternek a hatáskörékbe tartozó akkreditációs követelményrendszerek meghatározása során ki kell kérnie a Bizottság szakmai véleményét.

A vállalkozásoknak a társadalmi felelősségvállalási és környezetvédelmi átvilágítási követelményekkel összhangban kellő gondossággal kell eljárniuk ellátási láncaikban, azzal a céllal, hogy megelőzzék vagy minimálisra csökkentsék a vállalat társadalmi felelősségvállalását érintő vagy környezeti kockázatait, illetve megszüntessék a társadalmi felelősségvállalási vagy környezetvédelmi kötelezettségek megsértését.

ESG célú átvilágítási kötelezettségek közé tartoznak:

a) a kockázatkezelési rendszer létrehozása,

b) a belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,

c) a rendszeres kockázatelemzések elvégzése,

d) a megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben,

e) ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, és

f) a közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében.

Az érintett vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeknek való megfelelésre vonatkozó cselekvési módját a következő kritériumok alapján kell meghatározni:

– a vállalkozás üzleti tevékenységének típusa és a vállalkozás mérete alapján,

– a vállalkozás azon képessége alapján, hogy befolyásolni tudja a társadalmi felelősséget érintő kockázat vagy környezeti kockázat okozóját vagy a társadalmi felelősségvállalási vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértését,

– a jogsértés jellemzően várható súlyossága alapján, továbbá a jogsértés visszafordíthatósága és a társadalmi felelősségvállalási vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértésének valószínűsége alapján, és

– a vállalkozásnak a társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kockázat, vagy kötelezettség megsértéséhez való okozati hozzájárulásának jellege alapján.

Az átvilágítási kötelezettségek teljesítését a vállalkozáson belül folyamatosan dokumentálni kell. A dokumentációt a keletkezésétől számított legalább hét évig meg kell őrizni.

A vállalkozásoknak megfelelő és hatékony kockázatkezelési rendszert kell létrehozniuk az átvilágítási kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében.

A kockázatkezelést megfelelő intézkedésekkel be kell építeni valamennyi releváns üzleti folyamatba. A hatékony intézkedések olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik a lényeges, káros hatással járó társadalmi és környezeti kockázatok azonosítását és minimalizálását, valamint a társadalmi felelősségvállalási vagy a környezetvédelmi kötelezettségek megsértésének megelőzését, megszüntetését vagy mértékének minimalizálását, amennyiben a vállalkozás ilyen kockázatokat vagy jogsértéseket okozott vagy azokhoz hozzájárult az ellátási láncban. Az ellátási lánc átvilágítására és kockázataik elemzésére és minősítésére kizárólag a törvényjavaslatban meghatározott, akkreditált, Magyarország területén fenntarthatósági szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalat IKT rendszere vehető igénybe.

A vállalkozás biztosítja annak beazonosítását, hogy a vállalkozáson belül ki a felelős a kockázatkezelés felügyeletéért, például társadalmi felelősségvállalási (CSR) tisztviselő kinevezésének útján.

A vállalkozáson belül felelős személy rendszeresen, legalább évente egyszer tájékoztatja a vállalkozás ügyvezetését az elvégzett munkáról.

Kockázatkezelési rendszerének kialakítása és végrehajtása során a vállalkozásnak kellő figyelmet kell fordítania munkavállalóinak, a beszállítói láncain belüli munkavállalóknak és azoknak az érdekeire, akiket a vállalkozás gazdasági tevékenysége vagy a beszállítói láncaiban lévő valamely vállalkozás gazdasági tevékenysége egyébként védett jogi helyzetben közvetlenül érinthet.

A kockázatkezelés részeként a vállalkozásnak megfelelő kockázatelemzést kell végeznie annak érdekében, hogy azonosítsa a társadalmi és környezeti kockázatokat saját üzleti tevékenységeiben és közvetlen beszállítói tevékenységeiben.

A vállalkozásnak gondoskodnia kell arról, hogy a kockázatelemzés eredményeit a szervezeten belül közöljék az ügyvezetéssel. A kockázatelemzést évente egyszer, valamint szükség esetén ad hoc jelleggel kell elvégezni.

A Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg a kockázatkezelés alapelveit.

Az érintett vállalkozásnak az ESG menedzsmentplatformra történő regisztrációja során nyilatkozatot kell tennie társadalmi felelősségvállalási stratégiájáról. A nyilatkozatot a vállalkozás vezetése adja ki.

Ha a vállalkozás a kockázatelemzés során lényeges és érdemi bekövetkezési valószínűséggel bíró társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kockázatot azonosít, indokolatlan késedelem nélkül megfelelő megelőzési intézkedéseket kell tennie.

Megelőzési intézkedésként a vállalkozás a közvetlen szállítói és leányvállalatai tekintetében

gondoskodik arról, hogy

– közvetlen szállítói kiválasztásakor a társadalmi felelősségvállalási és környezetvédelmi elvárások is érvényesüljenek,

– a közvetlen szállítója nyilatkozzon arról, hogy megfelel a vállalkozás vezetése által megkövetelt emberi jogi és környezetvédelmi elvárásoknak, és azokat megfelelően kezeli az ellátási lánc mentén.

Ha a vállalkozás felfedezi, hogy saját üzletágában vagy közvetlen beszállítójánál már bekövetkezett vagy küszöbön áll egy társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértése, haladéktalanul megteszi a megfelelő korrekciós intézkedéseket a jogsértés megelőzése vagy megszüntetése, illetve a jogsértés mértékének minimalizálása érdekében.

Ha egy közvetlen beszállítónál a vállalati felelősségvállalással kapcsolatos vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértése olyan mértékű, hogy azt a vállalkozás belátható időn belül nem tudja megszüntetni, akkor haladéktalanul koncepciót kell kidolgoznia és végrehajtania a jogsértés megszüntetésére vagy minimalizálására. A koncepciónak konkrét ütemtervet kell tartalmaznia. A korrekciós intézkedések hatékonyságát évente egyszer, illetve eseti jelleggel felül kell vizsgálni, ha a vállalkozásnak számolnia kell azzal, hogy a saját üzleti területén vagy a közvetlen beszállítónál jelentősen megváltozott vagy jelentősen kibővült kockázati helyzet alakul ki, például új termékek, projektek vagy új üzleti terület bevezetése miatt. Az eseti jellegű felülvizsgálat célzottan vonatkozhat kifejezetten a megváltozott vagy jelentősen bővülő kockázati helyzetre.

A vállalkozásnak az ESG kérdések tekintetében adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik. A vállalkozás évente ESG beszámolót készít az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről, amelyet köteles ESG tanúsítóval auditáltatni. Az ESG beszámolót a vállalkozás ügyvezető szerve hagyja jóvá.

Az ESG beszámolót a vállalkozás ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a honlapján, míg az ESG beszámoló a Hatóság honlapján díjmentesen elérhető és lekérdezhető.

A vállalkozásnak az ESG beszámolóban fel kell tüntetnie a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás fejlődését, teljesítményét és helyzetét.

Az ESG adatszolgáltatás ösztönzi és segíti a vállalkozásokat a fenntarthatósági célok kitűzésében, a vállalkozás fenntartható működésének és társadalmi felelősségvállalásának mérésében, a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok kezelésében, valamint annak megértésében, hogy a szervezet miként teremt értéket környezete és érdekelt felei számára.

A vállalkozásoknak az ESG beszámoló készítésekor egységes adatszolgáltatási szabványokat kell alkalmazniuk. Az adatszolgáltatási szabványok azáltal biztosítják a jelentett információk minőségét és megfelelőségét, hogy előírják az érthetőség, a relevancia, az ellenőrizhetőség és az összehasonlíthatóság kritériumait, valamint megkövetelik az információk valós bemutatását. Az adatszolgáltatási szabványok az európai fenntarthatósági beszámolási szabványokkal (ESRS szabványnak) állnak összhangban.

Az ESG beszámolót magyar nyelven, elektronikus formában kell elkészíteni, amelyet külön jogszabályban meghatározott módon a vállalkozás vagy az anyavállalat képviseletére jogosult személy köteles hitelesíteni.

A vállalkozás legfőbb szerve felel e törvényjavaslatban és az európai uniós jogi aktusokban előírt fenntarthatósági követelményeknek megfelelő elkészítéséért és közzétételéért.

Az ESG adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a Hatóság pénzbírságot szab ki a mulasztó vállalkozásra, a vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

A vállalkozásnak gondoskodnia kell megfelelő belső panasztételi eljárás kialakításáról. A panaszeljárás során a személyek bejelenthetik azokat a társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat, valamint azon társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértését, amelyek a saját üzleti hatáskörében a vállalkozás vagy egy közvetlen beszállító gazdasági tevékenysége következtében keletkeztek.

A vállalkozás dönthet úgy, hogy a beérkező bejelentéseket belsőleg kezeli, vagy bevonhat egy pártatlan külső szervezetet is. Utóbbi azért is lehet előnyös választás a vállalkozások számára, mert egy objektív, külső szakértő nemcsak felgyorsíthatja a kötelezettségek jogszabályban foglaltak szerinti megvalósulását, de egyben átláthatóbbá és hitelesebbé is teheti a folyamatot.

A belső panasztételi rendszert egy erre kijelölt személy vagy szervezeti egység működteti, aki vagy amely azonban nem utasítható, és a feladatkörébe tartozó ügyeket más szervektől elkülönülten látja el.

A vállalkozások külső panaszkezelési eljárásban akkor vehetnek részt, amennyiben az megfelel a törvényjavaslatban rögzített követelményeknek.

A vállalkozás a panaszkezelési rendszer kialakítására vonatkozó kötelezettségét a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján létrehozott belső visszaélés-bejelentési rendszer útján is teljesítheti.

A panaszkezelési eljárás eredményéről a vállalkozások kötelesek a belső vagy külső panaszkezelési rendszer keretében beérkezett bejelentések panaszkezelési eljárásának lezárultát követő 15 napon belül a Hatóságot értesíteni.

A vállalkozásnak a panasztételi eljárást úgy kell kialakítania, hogy az lehetővé tegye a társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kockázatok, valamint az emberi jogi vagy környezeti kötelezettségek megsértésének bejelentését akkor is, ha azok valamely közvetett szállító gazdasági tevékenysége miatt keletkeztek.

Ha a vállalkozásnak tudomása van arról, hogy egy közvetett szállítójánál emberi jogi vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértése merült fel, indokolatlan késedelem nélkül köteles

a) kockázatelemzést végezni,

b) megfelelő megelőző intézkedéseket tenni.

A törvényjavaslat rögzíti, hogy az ESG adatszolgáltatást, vizsgálatát olyan ESG tanúsító végzi, amelyet a Hatóság a Tanúsítók Névjegyzékébe felvett. Az ESG tanúsító szakmai tudását kötelező képzés és továbbképzés útján fejleszti.

A tanúsítást végzők a tanúsítás során a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott fenntarthatósági szakmai szempontoknak való megfelelőséget vizsgálják.

A tanúsítás általában a tanúsítási audit eredményeit dokumentáló beszámolóval zárul, amelyben ha az ESG tanúsító megállapította és megerősítette az ESG beszámoló megfelelőségét, ezt az ESG tanúsítvánnyal hivatalosan is elismeri. Az ESG tanúsítványon fel kell tüntetni a tanúsítás keltét és érvényességi idejét is.

A tanúsítási auditáláshoz szükséges idő maximum 45 nap lehet.

Az ESG beszámoló ESG menedzsment platformra történő feltöltését megelőzően annak előző évi ESG beszámoló tartalmának történő megfelelősége ellenőrzésére a vállalkozás kérhet előauditot. Ez kezdeti teljesítményértékelésként vagy diagnózisként szolgálhat az erősségek és a javítási lehetőségek azonosítására. Ha itt eltéréseket vagy gyengeségeket azonosít az ESG tanúsító, akkor bizonyos időn belül korrekciós intézkedéseket kell tervezni és végrehajtani.

Ha az előaudit kedvező eredményre vezet, akkor kerülhet sor a tanúsítási auditra. Amint az auditjelentés megerősíti az alapul szolgáló követelményeknek való megfelelést, a vállalkozás az ESG beszámolóra megkapja az ESG tanúsítványt. Az ESG tanúsítás mindig korlátozott ideig érvényes.

A vállalkozás az ESG megfelelőség és előrehaladás szempontjából történő minősítésére a törvényjavaslat szerinti kötelezettségein túlmutatóan saját üzleti döntése alapján ESG minősítőt is megbízhat. Az ESG minősítő feladata, hogy az ESG menedzsmentplatformon keresztül benyújtott ESG beszámolók alapján – kiegészítve további, közhiteles adatbázisokból és nyilvános forrásokból hozzáférhető vállalati adatokkal – minősítse az egyes vállalkozásokat ESG megfelelőség és előrehaladás szempontjából.

A minősítés módszertanát a minősítő közzéteszi, illetve rendszeres időközönként felülvizsgálja, összhangban a nemzetközi sztenderdekkel és a vonatkozó jogszabályokkal.

A minősítő feladata továbbá, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján elemzéseket készítsen és szakpolitikai javaslatokat dolgozzon ki, továbbá részt vegyen a fenntarthatósággal kapcsolatos szakmai és társadalmi tudásbővítésben.

Magyarország területén nem járhat el ESG minősítőként az a gazdasági társaság, aki egy vállalkozás vagy annak leányvállalatai esetén, adott jelentés és két egymást követő üzleti év vonatkozásában ESG tanúsítóként vagy ESG tanácsadóként eljár.

A törvényjavaslat rögzíti, hogy a jogi vagy természetes személy ESG tanácsadók nyilvántartása a Hatóság feladata, az ESG tanácsadókat oktató intézmények nyilvántartása és akkreditálása pedig a vállalkozásfejlesztési ügynökség feladata.

Az ESG adatszolgáltatás folyamatát támogató IKT-terméknek, IKT-szolgáltatásnak, vagy IKT folyamatnak rendelkeznie kell a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény alapján kiállított nemzeti kiberbiztonsági tanúsítvánnyal vagy megfelelőségi nyilatkozattal.

A törvényjavaslat a Hatóság által vezetett, alábbi nyilvántartásokat szabályozza:

a) törvény hatálya alá tartozó vállalkozások nyilvántartása,

b) az ESG beszámolók nyilvántartása,

c) ESG tanúsítók nyilvántartása,

d) ESG tanácsadók nyilvántartása,

e) ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok nyilvántartása.

f) ESG minősítők nyilvántartása

a) A törvény hatálya alá tartozó vállalkozások nyilvántartása

A Hatóság valamennyi vállalkozásról nyilvántartást vezet, és ebben a nyilvántartásban a törvényjavaslat által előírt adatokat veszi fel minden vállalkozásról. Ha ezek az adatok megváltoznak, azt értelemszerűen be kell jelenteni a Hatóságnak. A cégadatok nyilvántartása naprakész, hiszen közhitelesnek kell lennie.

b) Az ESG beszámolók nyilvántartása

Az ESG beszámoló célja a vállat fenntarthatósági átvilágítási rendszeréről adandó helyzetkép, amelyet a vállalkozás csak a saját honlapján közöl. A ESG beszámolók összehasonlíthatónak, megbízhatónak, a felhasználók számára digitális technológiák segítségével könnyen megtalálhatónak és használhatónak kell lennie. Annak érdekében, hogy fenntarthatósági információk a felhasználók számára könnyen kereshetők és elérhetőek legyenek, a vállalkozások által készített ESG beszámolókról nyilvántartást kell vezetni. Abból a célból, hogy mind az állampolgár, mind pedig az állam átláthatóan nyomon tudja követni a szempontrendszer vállalkozások általi alkalmazását, szükséges a Hatóság honlapján elérhető adatbázist kialakítani, amiben az adott vállalkozás nevére rákeresve lekérhető a minősítés.

c) ESG tanúsítók nyilvántartása

A Hatóság az akkreditált ESG tanúsítókról Tanúsítók Névjegyzéke néven nyilvántartást vezet.

Az ESG tanúsító a működése megkezdését követő 30 napon a törvényjavaslatban előírt adatokat megküldi a Hatóság részére a nyilvántartásba vétel érdekében. Az ESG tanúsító ezen adatokban bekövetkező változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti a Hatóságnak a nyilvántartás aktualizálása érdekében. Ha az adatok változását az ESG tanúsító bejelenti, a megváltozott adatokat a Hatóság az adat változása bejelentését követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.

d) ESG tanácsadók nyilvántartása

A Hatóság az ESG beszámoló, illetve a ESG beszámoló elkészítéséhez nyújtott tanácsadási szolgáltatásokat végző ESG tanácsadókról nyilvántartást vezet.

e) ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok nyilvántartása

A Hatóság nyilvántartást vezet az ESG beszámoló elkészítéséhez nyújtott szoftverszolgáltatást forgalmazó és gyártó vállalatokról.

f) ESG minősítők nyilvántartása

A Hatóság az ESG minősítőkről elektronikus névjegyzéket vezet.

A Hatóság a törvényjavaslatban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása, a kötelezettségek teljesítésének előmozdítása érdekében ellenőrzést folytat. A hatósági ellenőrzés lefolytatására hivatalból vagy az ügyfél kérelmére is sor kerülhet.

A Hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket a törvényjavaslat szerinti kötelezettségek megsértésének felderítése, megszüntetése és megelőzése érdekében.

Közigazgatási szabályszegés észlelése esetén a Hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szabályainak alkalmazásával figyelmeztetés vagy közigazgatási bírság szankciót alkalmazhat, valamint határidő tűzésével kötelezi a vállalkozást a jogsértés megszüntetésére és a szükséges megelőző, illetve korrekciós intézkedések megtételére.

Az ESG tanúsítvány figyelembe vehető a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 132. § (1) bekezdése alá tartozó szerződéses feltételek meghatározása során.

Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy Magyarország önállóan is képes legyen értékelni, hogy a fenntarthatósági nemzeti átültetési intézkedések milyen hatást gyakorolnak a kis- és középvállalkozásokra, biztosítva, hogy ezen intézkedések ne sújtsák azokat – különösen a mikrovállalkozásokat – aránytalan mértékben, valamint elkerülve a szükségtelen adminisztratív terheket.

Ennek érdekében létrejön egy ESG menedzsmentplatform, ahol az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozások díjmentesen adhatják be az ESG beszámolójukat az erre kijelölt digitális formanyomtatványon.

Az ESG menedzsmentplatform tartalmáért és teljeskörű működésének megszervezéséért a Hatóság felel.

A társadalmi felelősségvállalási programoknak, illetve az önkéntes karbon-ellentételezésnek kiemelt szerepe van a vállalati felelősségvállalásban. A terület szabályozatlansága ugyanakkor kiszolgáltatottá teszi a vállalkozásokat, amelyeknek nincs lehetőségük sem a projektfejlesztők működése, sem a szabványalkotók tevékenysége, sem pedig a különféle ellenőrző és hitelesítő szervezetek megbízhatósága ellenőrzésére.

A törvényjavaslat célja, hogy a Magyarországon működő vállalkozások társadalmi- és környezeti felelősségvállalásukra fordított forrásai hitelesített és ellenőrzött keretek között tudják a fenntarthatóság célokat szolgálni. Ehhez pedig a törvényjavaslat egy hitelesített támogatás-menedzsment központot jelöl ki nem kizárólagos ellenőrző és hitelesítő szervezetnek. Ezzel az állam támogatni kívánja az itthon működő ESG tanácsadók és ESG tanúsítók munkáját, ezen keresztül pedig az ESG beszámolók hitelességét és átláthatóságát is.

A hitelesített támogatás-menedzsment központon keresztül meghirdetett támogatási programok kötelezően beszámítanak az ESG tanúsítványba.

A Hatóság a törvényjavaslat szerinti feladatkörében egyedüli hazai szereplőként kapcsolatot tart az az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal (ESMA).

Felhatalmazó rendelkezések a Kormány, a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, valamint a Hatóság elnöke számára, rendelet megalkotására.

Hatályba léptető rendelkezések.

Az átmeneti rendelkezések a törvényjavaslattal érintett vállalkozások számára differenciáltan írják elő a törvényjavaslatban foglaltak alkalmazhatóságát.

A törvényjavaslat 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti vállalkozás a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket első alkalommal oly módon teljesíti, hogy az ESG platformra ESG beszámolót tölt fel, amelyet követően a törvényjavaslat 33–34. §-ban foglaltaktól eltérően nem tanúsítás, hanem egy előaudit történik és sem az ESG beszámoló, sem az előaudit eredménye nem nyilvános és nem kerül közzétételre.

Sarkalatossági záradék.

Az európai uniós követelményekre utaló rendelkezések.

A törvényjavaslat a kulcsfontosságú immateriális erőforrások fogalmát tartalmazza.

A javaslat szerinti információk bemutatása szorosan kapcsolódik az ESG beszámolóhoz, illetve a fenntarthatósági jelentéshez. Azt a célt szolgálja, hogy a javaslat szerinti vállalkozók megfelelő információt tegyenek közzé a társadalmi felelősségvállalás keretében végzett tevékenységükről.

A törvényjavaslat a vállalatirányítási nyilatkozatban a sokszínűséggel kapcsolatos politika leírásának pontosítását tartalmazza. A fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett vállalkozók a sokszínűséggel kapcsolatos információkról a fenntarthatósági jelentésükben is beszámolhatnak, ebben az esetben a vállalatirányítási nyilatkozatukban hivatkozniuk kell a fenntarthatósági jelentésükre.

A törvényjavaslat a kulcsfontosságú immateriális erőforrásokra vonatkozó információk üzleti jelentésben történő bemutatását írja elő.

95/D. § A törvényjavaslat a fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos fogalmakat tartalmazza.

95/E. § A törvényjavaslat a fenntarthatósági jelentésre kötelezett vállalkozók körét és a fenntarthatósági jelentés helyét határozza meg. A fenntarthatósági jelentésre kötelezett nagyvállalkozások számviteli irányelvben rögzített értékhatára az Európai Unióban 2024. január 1-jétől az infláció hatását követő kiigazítás következtében 25%-kal emelkedik. A javaslatban a számviteli irányelv módosítása során megemelt értékhatárok mellett, az aktuális forint/euró árfolyamot figyelembe véve kerül meghatározásra azon vállalkozók köre, amelyek fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezettek.

A törvényjavaslat rendelkezik továbbá a fenntarthatósági jelentés tartalmi követelményeiről, és tartalmazza a fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos, a vállalkozók értékláncára vonatkozó részletszabályokat, a fenntarthatósági jelentés és a pénzügyi kimutatás közötti összhang megteremtésére vonatkozó szabályokat, a fenntarthatósági jelentésből kihagyható információk részletes szabályozását. A törvényjavaslat előírja, hogy a fenntarthatósági jelentésben közzéteendő információknak a fenntarthatósági beszámolási standardokban foglaltaknak kell megfelelniük, továbbá előírja a vállalkozó vezetésének a fenntarthatósági információkkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét, valamint meghatározza az ezzel kapcsolatos további követelményeket. A törvényjavaslat ezen felül a fenntarthatósági jelentésben közzéteendő információk általános szabályaitól eltérő mentesítési szabályokat is tartalmaz. A tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások számára lehetővé válik, hogy a fenntarthatósági jelentésükben a méretükkel és kapacitásukkal arányos információkat tegyenek közzé, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardokban foglalt részletszabályoknak megfelelően.

95/F. § A törvényjavaslat tartalmazza a fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos mentesítés részletes szabályait, valamint a mentesség feltételeit. A fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett leányvállalat abban az esetben mentesül a fenntarthatósági jelentés készítése alól, ha az anyavállalat összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a leányvállalat, illetve annak leányvállalatai szerepelnek, a leányvállalat üzleti jelentése tartalmazza az anyavállalat megnevezését és az anyavállalat által készített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre való hivatkozást, valamint a mentesség tényét. A mentességet a 95/E. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó, tőzsdén jegyzett leányvállalatok nem alkalmazhatják.

95/G. § A törvényjavaslat az Európai Unióban jelentős üzleti tevékenységet folytató, uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó (harmadik országbeli) vállalkozások leányvállalataival és fióktelepeivel szemben, csoportszintű fenntarthatósági információk közzétételével kapcsolatos követelményeket határoz meg. Többek között rendelkezik a hatály kérdéséről, a csoportszintű fenntarthatósági jelentés tartalmi és formai követelményeiről, a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre vonatkozó felelősségi szabályokról.

A 95/E. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó leányvállalatnak, illetve meghatározott árbevétellel rendelkező fióktelepnek a harmadik országbeli, legfelső szintű anyavállalat csoportszintjén fenntarthatósági információkat kell nyújtania a harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban. Fontos rögzíteni, hogy a harmadik országbeli, legfelső szintű anyavállalat csoportszintű fenntarthatósági jelentésének összeállítása nem mentesíti a leányvállalatot a fenntarthatósági jelentés készítésére irányuló kötelezettsége alól, mivel a harmadik országbeli vállalkozás csoportszintű fenntarthatósági információi a fenntarthatósági jelentésben szereplő információknak csupán egy szűkebb körét tartalmazzák, és nem feltétlenül képezik az üzleti jelentés részét. Ugyanazon harmadik országbeli vállalkozás több uniós leányvállalata esetén a jelentéstétel egyszerűsítése érdekében a harmadik országbeli anyavállalat dönthet úgy, hogy önkéntesen a fenntarthatósági beszámolási standardoknak (ESRS-eknek) megfelelően összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést tesz közzé, amely tartalmazza az összes uniós leányvállalatát. Ebben az esetben az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésbe bevont uniós leányvállalatok – egyéb feltételek teljesülése esetén – mentesülhetnek a fenntarthatósági jelentés készítése alól.

95/H. § A törvényjavaslat a könyvvizsgáló fenntarthatósági jelentésről adott véleményével (bizonyossági véleményével) kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.

95/I. § A törvényjavaslat a fenntarthatósági jelentés letétbe helyezésével, közzétételével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos részletszabályokat tartalmazza.

A törvényjavaslat az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító vállalkozó számára előírja a fenntarthatósági jelentésre és az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó szabályok alkalmazásának kötelezettségét.

134/I. § A törvényjavaslat az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést alkalmazók körét, valamint az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos mentesítés szabályait határozza meg. Az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett leányvállalatnak minősülő anyavállalat abban az esetben mentesül az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítése alól, ha a fölérendelt anyavállalat összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a mentesülő anyavállalat, illetve annak leányvállalatai szerepelnek, továbbá a mentesülő anyavállalat üzleti jelentése tartalmazza a fölérendelt anyavállalat megnevezését és a fölérendelt anyavállalat által készített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre való hivatkozást, valamint a mentesség tényét. A mentességet a 134/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, tőzsdén jegyzett anyavállalatok nem alkalmazhatják.

134/J. § A törvényjavaslat az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés formai követelményeit határozza meg, valamint az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést tartalmazó üzleti jelentés letétbe helyezéséről és közzétételéről rendelkezik.

134/K. § A törvényjavaslat az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésével kapcsolatos, átmeneti mentesítési szabályokat tartalmazza. A harmadik országbeli anyavállalattal rendelkező, fenntarthatósági jelentési kötelezettség hatálya alá tartozó leányvállalatok egy átmeneti időszakban (2030. január 6-ig) – a 95/F. §-ban foglalt mentesítési lehetőség mellett – mentesülhetnek a fenntarthatósági jelentés készítése alól, ha az Európai Unióban a legnagyobb forgalmat lebonyolító leányvállalat összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készít és tesz közzé, amely tartalmazza az anyavállalat összes, fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség hatálya alá tartozó uniós leányvállalatát. Az úgynevezett „mesterséges konszolidáció” által a harmadik országbeli anyavállalat fennmaradó uniós leányvállalatai mentesülhetnek a fenntarthatósági jelentéstétel alól.

134/L. § A törvényjavaslat a könyvvizsgáló összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésről adott véleményével (bizonyossági véleményével) kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.

A törvényjavaslat a könyvvizsgálói jelentés tartalmának pontosítását tartalmazza, az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és a 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlament és tanács 2022/2464 irányelve szerint.

A törvényjavaslat a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó, a könyvvizsgáló által adott bizonyossági jelentés formai és tartalmi követelményeit határozza meg.

Az Európai Unió jogának való megfelelés.

Átmeneti rendelkezések.

Szövegcserés módosítások a fenntarthatósági jelentéssel összefüggésben.

Hatályát vesztő rendelkezések.

A törvényjavaslat a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatos fogalmakat tartalmazza.

A törvényjavaslat a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység fogalmát egészíti ki a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával.

A törvényjavaslat előírja a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági véleményt tartalmazó jelentés elektronikus okiratban történő kiállításának és elektronikus aláírásának követelményeit.

A törvényjavaslat a jelenlegi rendelkezések kiegészítését tartalmazza a harmadik országbeli könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vétele vonatkozásában.

A törvényjavaslat a csoportkönyvvizsgáló feladatait határozza meg az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása kapcsán, különös tekintettel a bizonyossági dokumentáció kérdéseire.

A törvényjavaslat kiegészíti a harmadik országbeli könyvvizsgáló felelősségét a harmadik országbeli könyvvizsgáló által végzett fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos fenntarthatósági bizonyossági dokumentáció közfelügyeleti hatósághoz történő eljuttatásával összefüggésben.

A törvényjavaslat a fenntarthatósági bizonyossági dokumentációval kapcsolatos kötelezettségeket határozza meg az archiválás folyamatára és időzítésére, valamint a dokumentáció megőrzésére vonatkozóan. E mellett külön rendelkezik a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatosan írásban benyújtott panaszok nyilvántartási kötelezettségéről.

A törvényjavaslat a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásának feltételeként új szakmai minősítésként bevezeti a fenntarthatósági minősítést, és meghatározza megszerzésének követelményeit. A fenntarthatósági minősítés megszerzése alapvető követelmény a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásához.

A törvényjavaslat a fenntarthatósági minősítés megszerzéséhez szükséges követelmények meghatározását tartalmazza a kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozóan.

A törvényjavaslat a könyvvizsgálói tevékenységgel, a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával összefüggésben előírja az ügyfélnyilvántartás vezetését és rögzíti annak tartalmát, megőrzési kötelezettségét.

A törvényjavaslat a szakmai etika, a függetlenség, a pártatlanság, a bizalmasság és a szakmai titoktartás szabályait (ideértve a dokumentációra vonatkozó szabályokat is) a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységre is kiterjeszti.

A törvényjavaslat a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályokat egészíti ki a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával összefüggésben.

A törvényjavaslat a nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásának tilalmával, valamint a szabálytalanságokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza arra az esetre, ha a könyvvizsgáló egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység fenntarthatósági jelentésére vonatkozóan nyújt bizonyossági véleményt.

A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a harmadik országbeli könyvvizsgálók és könyvvizsgáló jogalanyok harmadik országbeli cégek fenntarthatósági jelentésére vonatkozó bizonyossági jelentése mikor fogadható el magyarországi tőzsdei jelenlét esetén.

A törvényjavaslat kiegészítést tartalmaz a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatban a harmadik országbeli könyvvizsgálók nyilvántartásba vételére és felügyeletére vonatkozóan.

A törvényjavaslat kiegészítést tartalmaz a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatban a harmadik országbeli könyvvizsgáló jogalanyok nyilvántartásba vételére és felügyeletére vonatkozóan.

A törvényjavaslat szerint az okleveles könyvvizsgálói képzésre vonatkozó követelményrendszer kiegészül a fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálatával kapcsolatos elméleti tudás megszerzéséhez szükséges új oktatási modullal.

A törvényjavaslat szerint a minőségellenőrzés hatálya kiterjesztésre kerül a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók fenntarthatósági jelentésére vonatkozó bizonyosság nyújtására is.

A törvényjavaslat a közfelügyeleti hatóság által lefolytatandó minőségellenőrzési eljárásokban ellenőrként részt vevő személyekkel szembeni követelményeket egészíti ki a fenntarthatósági jelentéstétel területén szerzett tapasztalattal.

A törvényjavaslat a közfelügyeleti hatóság által alkalmazható intézkedéseket egészíti ki a bizonyossági véleményt tartalmazó jelentés minőségellenőrzési eljárás keretében történő visszavonási lehetőségével.

A törvényjavaslat a fenntarthatósági bizonyossági dokumentáció harmadik ország illetékes hatósága részére történő átadására vonatkozó szabályokat rögzíti.

A törvényjavaslat a közfelügyeleti hatóságot irányító szakemberekre vonatkozó szakmai és egyéb követelményeket tartalmazza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat, valamint a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében.

A törvényjavaslat kiegészíti a közfelügyeleti hatóság feladatkörét a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására vonatkozó magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok tekintetében.

A törvényjavaslat a közfelügyeleti hatóság által alkalmazható intézkedéseket egészíti ki a bizonyossági véleményt tartalmazó jelentés hatósági eljárás keretében történő visszavonási lehetőségével.

A törvény átmeneti rendelkezései kiegészülnek a fenntarthatósági minősítés megszerzésével kapcsolatos mentesítési szabályokkal a kamarai tag könyvvizsgálók vonatkozásában. A mentesítési szabályok elősegítik a kamarai tag könyvvizsgálók számára fenntarthatósági minősítés mielőbbi megszerzését, és így a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatos tevékenységek mielőbbi ellátását.

A törvényjavaslat tartalmazza a releváns tapasztalati követelmény alóli átmeneti mentesülést a közfelügyeleti minőségellenőrök számára a fenntarthatósági jelentés minőségbiztosítási ellenőrzésével kapcsolatban.

További átmeneti rendelkezés biztosítja a megfelelő felkészülési időt a fenntarthatósági bizonyossági dokumentáció elektronikus elkészítése, archiválása és megőrzése tekintetében.

A javaslat az Európai Unió jogának való megfeleléshez szükséges rendelkezéseket tartalmazza.

A törvény mellékleteinek módosítása a fenntarthatósági minősítés bevezetésével összefüggő kiegészítéseket tartalmazza.

Szövegcserés módosítások, amelyek kiterjesztik a könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó előírásokat, követelményeket a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására.

Hatályát vesztő rendelkezések.

Szükséges kijelölni az ESG adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozásokat e tekintetben felügyelő szervezetet, amely a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.