2023. évi CXII. törvény indokolás

A Magyar Nemzeti Bank tőkepótlására vonatkozó merev szabály helyett indokolt egy, a gazdaságpolitikai szempontból rugalmasabb szabály felállítása. Az új szabályozás flexibilis megközelítést tesz lehetővé és egyúttal hatékonyabb is azáltal, hogy nem a tőkepótlás konkrét módját, hanem az Európai Központi Bank által meghatározott kívánt állapot elérését tűzi ki célul. A törvénymódosítások következtében egyúttal a Költségvetési Tanács szerepe is jelentősebbé válik a költségvetés kialakítása során. A Költségvetési Tanács a központi költségvetésről szóló törvény tervezete kapcsán véleményt nyilvánít, ennek keretében követné nyomon a Magyar Nemzeti Bank saját tőkéjének megfelelő szintjét, így pedig a feltőkésítési szabályozásnak való megfelelést.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi függetlenségének fenntartása és megfelelő tőkeellátottsága érdekében a Kormánytól független testület, a Költségvetési Tanács véleményezési jogkörével biztosítja, hogy a központi költségvetés eleget tegyen ez irányú uniós kötelezettségeinek. A Költségvetési Tanács véleményezési feladatának kiterjesztése egybecseng azon uniós tendenciával, amely szerint növekszik a tagállami költségvetési tanácsok szerepe a költségvetési tervezés során.

Átmeneti rendelkezés és a sarkalatossági záradék kiegészítése.

A törvény belső koherenciáját erősítő módosítás a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságának a részvényes felé fennálló tájékoztatási kötelezettségét egészíti ki az egyes döntései tekintetében.

Az igazgatóság hatásköre kibővül a Magyar Nemzeti Bank saját tőkéjének és eredményének középtávú várható alakulásáról szóló éves előrejelzés évente, április 30-ig a Költségvetési Tanács és a részvényes részére való megküldésével.

Különösképpen el kell kerülni minden olyan helyzetet, amikor a Magyar Nemzeti Bank saját tőkéje hosszabb ideig a jegyzett tőke szintje alatt van, vagy akár negatív, beleértve azokat az eseteket, amikor a tőke és a tartalékok szintjét meghaladó veszteségek áthúzódnak. Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank saját tőkéje a jegyzett tőkeszintje alatt van, vagy akár negatív, az azt követelné meg, hogy a központi költségvetés elfogadható időn belül a jegyzett tőke mértékéig megfelelő mértékű tőkét biztosítson a Magyar Nemzeti Bank részére, a pénzügyi függetlenség elvének való megfelelés érdekében. A Magyar Nemzeti Bank tőkepótlására vonatkozó merev szabály helyett azonban indokolt egy, a gazdaságpolitikával rugalmasan összehangolható olyan új megközelítés lehetővé tétele, amely hatékonyabb is azáltal, hogy nem a tőkepótlás pénzügyi módját, hanem az Európai Központi Bank által meghatározott, kívánt állapot elérését határozza meg célul.

A túltartalékolás irányadó eszközként való működéséhez annak egyértelműsítése szükséges, hogy az MNB elnöke a kötelező tartalékon felül elhelyezett összeg kamatát is a kötelező tartalék kamatához hasonlóan határozhatja meg.

Átmeneti rendelkezés, az Európai Központi Bankkal való egyeztetésre vonatkozó rendelkezés és a sarkalatossági záradék kiegészítése.

Hatálybaléptető rendelkezés, sarkalatossági záradék és az Európai Központi Bankkal való egyeztetésre vonatkozó rendelkezés.