2023. évi XVI. törvény indokolás

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) módosítására irányuló javaslat számos eleme Magyarországnak az európai uniós tagságából eredő kötelezettségeivel függ össze. A javaslat a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (nemzetközi közbeszerzési eszköz – IPI) szóló 2022. június 23-i (EU) 2022/1031 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: IPI rendelet) és a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2560 rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet] hazai végrehajtásához kapcsolódó egyes részletszabályokat állapít meg.

A jogorvoslati határidők egyes változásai is azt szolgálják, hogy a hazai szabályozást a jogalkotó teljes mértékben hozzáigazítsa a vonatkozó uniós joganyaghoz.

Az uniós jogi hátterű módosítási elemeken túl a javaslat számos olyan szabályozási elemet tartalmaz, amelyek az eljárások hatékonyabb, gyorsabb és rugalmasabb megvalósítását segíthetik elő. A jelenlegi gazdasági helyzetben rendkívül gyorsan változó árak szükségessé teszik, hogy a jogalkotó biztosítsa a jogalkalmazók számára a keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek esetén a szerződéskötési moratórium alóli eltérés lehetőségét és gyorsabb szerződéskötést tegyen lehetővé. A jogsértéseknek az ajánlatkérő általi orvoslására nyújtott szélesebb mozgástér szintén egyszerűsítheti a közbeszerzések jogszerű megvalósítását. A javaslat által bevezetett új eredménytelenségi ok arra ad lehetőséget, hogy az ajánlatkérő a túlzottan magas árú, vagy manipulatív módon árazott, de az értékelés során legkedvezőbbként kikerülő ajánlat esetén visszautasíthassa a szerződéskötést.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A versenyjogi jogsértésekkel kapcsolatos, támogatást érintő jogkövetkezmények érvényesítésének megkönnyítését szolgálja az a szabály, miszerint a Gazdasági Versenyhivatal az általa meghozott, európai uniós forrás felhasználását érintő ügyhöz kapcsolódó versenyfelügyeleti határozatokról – azok EKR-ben való közzététele mellett – a közbeszerzésekért felelős minisztert és az illetékes támogatást nyújtó szervet (pl. irányító hatóságot) is köteles közvetlenül értesíteni.

Közelebb hozza a közbeszerzéseket a magánszereplők közötti szerződéses gyakorlathoz és lehetővé teszi a közpénzekkel való hatékonyabb gazdálkodást annak az eredménytelenségi oknak a törvénybe iktatása, amely szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást akkor is, ha a legkedvezőbb ajánlat árazását figyelembe véve a szerződéskötés súlyosan sértené a hatékony és felelős gazdálkodás elvét. Az ajánlatkérőnek ugyan lehetősége van előre megjelölni egy olyan árat, amelynél kedvezőtlenebb megajánlás az eljárásban érvényesen nem tehető, az ajánlatkérők azonban jellemzően nem tudnak előre ilyet meghatározni és előfordulhat olyan, az egységárakat érintő manipulatív árazás is, ahol az ajánlatkérő csak utólag tudja kezelni a helyzetet. Az ajánlatkérő, amennyiben él az eredménytelenné nyilvánítási lehetőséggel, köteles megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani, hogy a nyertes ajánlattevővel történő szerződés esetén bekövetkezne az eredménytelenségre okot adó érdeksérelem. Ennek az alátámasztásnak az alapelvi követelményeknek megfelelően átláthatónak és objektíven ellenőrizhetőnek kell lennie (pl. árszakértő véleménye, a piaci árakat alátámasztó, megfelelő módszertanon alapuló dokumentáció), az érdeksérelem alátámasztásához nem elegendő pusztán az ajánlatkérő szubjektív véleményére támaszkodni. Az ajánlatkérő azonban csak abban az esetben élhet az eljárás eredménytelenné nyilvánításának jogával, ha ezt megelőzően biztosította az ajánlattevő részére annak lehetőségét, hogy bemutassa az általa ajánlott ár arányosságát.

Szövegpontosító módosítás az életciklusköltség-számítás alkalmazása esetén a felhívásban feltüntetendő információkra vonatkozóan.

A módosítások értelmében rugalmasabbá válik a közbeszerzési eljárások jogszerűségének helyreállítása olyan esetben, amikor ennek szükségességét az ajánlatkérő az eljárás eredményének megküldését követően észleli. Egyrészt a helyreállítás érdekében szükséges cselekmények megtételének nem lesz előfeltétele egy támogatást nyújtó vagy ellenőrző szerv megállapítása, másrészt pedig az ajánlatkérő által elvégzendő cselekmények nem korlátozódnak a hiánypótlásra, felvilágosítás kérésre, illetve indokolás kérésre. Ezzel együtt a törvény egyértelművé teszi, hogy a jogszerűség helyreállítása a bírálat vagy értékelés körébe tartozó cselekményekkel történhet, tehát az ajánlatkérő más eljárási szakaszba már nem tud visszalépni. Az előzetes vitarendezési kérelem esetén is az, a Kbt. módosított 79. § (4a) bekezdésében foglalt szabály jelenti a kiinduló pontot, hogy az ajánlatkérő jogosult az eljárás jogszerűségének helyreállításához szükséges eljárási cselekmények megtételére, az előzetes vitarendezési kérelem válaszadási határidejére tekintettel azonban – összhangban e jogintézmény céljával – eltérő határidők érvényesülnek.

Az új szabályok az ajánlatkérők helyzetének könnyítése mellett az arányosság elvének való jobb megfelelést is szolgálják, valamint segítenek az olyan helyzetek elkerülésében, amikor az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban észlelt jogsértést csak a saját maga ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárással tudná orvosolni. A bírálati cselekmények szükség szerinti megismétlésének keretét adja az a szabály, amely az összegezés módosítását – meghatározott kivételek mellett – húsz napos időkorláttal teszi lehetővé az ajánlatkérő számára, biztosítva ezzel a jogbiztonságot. Előzetes vitarendezés vagy a támogatást nyújtó, illetve ellenőrző szerv megállapítása alapján az összegezés módosítására akár a 79. § (4) bekezdésében rögzített határidőn túl is sor kerülhet, a jogbiztonság érdekében azonban ez a lehetőség csak akkor áll fenn, ha a szerződést még nem kötötték meg.

A módosítással bevezetett új fejezet célja, hogy – figyelemmel a Kbt. kódex jellegére, valamint a megfelelő hazai jogalkalmazás biztosítására – a Kbt-ben elhelyezésre kerüljenek olyan utaló rendelkezések, melyek az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban az ajánlatkérők számára megállapított, kötelezően alkalmazandó rendelkezésekre mutatnak vissza. A fejezet az IPI rendelet, valamint az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet által megállapított rendelkezéseket illeszti be a Kbt. rendszerébe.

A módosítás rögzíti, hogy amennyiben ajánlatkérő közbeszerzési eljárása az IPI intézkedés hatálya alá tartozik, akkor ajánlatkérő a Kbt. vonatkozó rendelkezései mellett az IPI rendeletben az ajánlatkérők számára megállapított rendelkezéseket is köteles figyelembe venni az eredménytájékoztató hirdetmény adatai, a közbeszerzési eljárást megindító felhívás adatai, a bírálat, az érvénytelenné nyilvánítás, valamint a szerződéses feltételek tekintetében. A módosítás külön utal ajánlatkérő kivételi lehetőségére illetve ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság irányába fennálló indokolási kötelezettségére.

Az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelettel kapcsolatban a módosítás szintén rögzíti, hogy amennyiben a közbeszerzési eljárással kapcsolatban teljesülnek a rendelet szerinti külföldi támogatások bejelentésére vonatkozó feltételek, az ajánlatkérő a Kbt. vonatkozó rendelkezései mellett az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendeletben az ajánlatkérők számára megállapított rendelkezéseket is köteles figyelembe venni a közbeszerzési eljárást megindító felhívás adatai, a közbeszerzési dokumentumok összeállítása, a bírálat (hiánypótlás és aránytalanul alacsony ár vizsgálata) és az érvénytelenné nyilvánítás tekintetében. A módosítás rögzíti továbbá, hogy ha a bírálat időtartama az Európai Bizottságnak az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti vizsgálatára tekintettel húzódik el, az ajánlatkérő nem veszíti el az ajánlati biztosíték fenntartásának lehetőségét.

Az ún. fordított bírálat szabályait keretmegállapodások alapján kötött szerződések esetében a jogalkotó már korábban alkalmazhatóvá tette. A dinamikus beszerzési rendszerek alapján megvalósított beszerzések esetén is célszerű ezt a lehetőséget biztosítani az ajánlatkérők számára, mivel így gyorsabbá és hatékonyabbá válhatnak az ilyen beszerzések, különösen nagyszámú ajánlat beérkezése esetén.

Különböző országokban számos műveleti területen telephellyel rendelkező honvédségi szervezet tevékenykedik a Magyar Honvédség misszióiban, ahol a katonai szervezetek beszerzési és gazdálkodási feladatköröket is gyakorolnak. Ezen missziók ellátása mind honi területről, mind pedig az adott országban állomásozó katonai szervezet településének a helyszínén történik. Ez utóbbi esetben a hazai ellátásból nem megoldható árubeszerzések és szolgáltatás megrendelések közvetlenül a műveleti területen valósulnak meg, ahol a helyi viszonyokra tekintettel a Kbt. szabályai szerinti beszerzés rendkívüli nehézségekbe ütközik. A problémát kezelő kivételi kör beiktatását követően is vonatkoznak majd e beszerzésekre az előirányzatokkal való gazdálkodás szigorú hazai szabályai, illetve a honvédelmi szervezet belső szabályai. Az új kivételi kör kiterjed a honvédelemért felelős miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek által a külföldi képzéseken, tartós nem fegyveres külszolgálatban résztvevők és a katonai képviseletek ellátásához kapcsolódó, Magyarország határain kívül történő árubeszerzésekre, szolgáltatás megrendelésekre is.

A módosítások értelmében gyorsabbá válhatnak a keretmegállapodás, valamint a dinamikus beszerzési rendszer útján történő szerződéskötések azzal, hogy ilyen esetben nem kell az általános szerződéskötési moratóriumot megtartani. A 89/665/EGK irányelv 2b. cikkével összhangban azonban a szerződés érvénytelenségének okai is kibővülnek a gazdasági szereplők ajánlattételre való felhívási kötelezettség megsértésével, valamint azzal az esettel, ha (anélkül, hogy a moratóriumot megtartották volna) a szerződéskötésre nem az érékelési szempontok alkalmazása alapján nyertesnek nyilvánítandó ajánlattevővel kerül sor. Ennek célja a szerződéskötési moratórium eltörlésével való visszaélés megakadályozása is.

A Kbt. 148. §-a módosításának célja a hazai szabályozás és a jogorvoslati irányelvben (a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2007. december 11-i 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) foglalt szabályok összhangjának megteremtése. Az irányelv 2f. cikke szerint a jogorvoslati eljárás megindítására irányuló kérelem előterjesztésére azokban az esetekben, melyeket a Kbt. semmis szerződésként definiál (közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalap nélküli alkalmazása, szerződéskötési moratórium megsértése, illetve a jelen javaslattal a keretmegállapodás és dinamikus beszerzési rendszer alkalmazásával lehetővé tett esetkör), legalább harminc napos határidőt kell biztosítani. Erre a körülményre tekintettel a semmisségi esetek tekintetében a Kbt. 148. § (9) bekezdése harminc napos szubjektív határidőt biztosít a jogorvoslati kérelem benyújtására és szükségszerűen meghatározza a szubjektív határidővel kapcsolatban a tudomásra jutás időpontját, melyet a Kbt. a jelen jogszabály módosítás keretében megállapított 148. § (7) bekezdésének f) pontjában rögzít. Eszerint ebben az esetben a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzététele esetén e tájékoztató közzétételét, vagy ha az ajánlatkérő az érintett ajánlattevőket vagy részvételre jelentkezőket a Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint tájékoztatta, az ő vonatkozásukban e tájékoztatás megküldésének időpontját.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) eljárását a Kbt. 152. § (1) bekezdésében meghatározott szervek hivatalból kezdeményezhetik. A hivatalból való eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőkre a hatályos Kbt. szubjektív és objektív határidőket is meghatároz. A gyakorlati alkalmazás során azonban a hivatalbóli kezdeményezésre jogosult egyes szervek azzal szembesültek, hogy a jelenlegi szabályozás mellett a benyújtott kezdeményezéseik, melyek a szubjektív határidőkre és az azokhoz fűzött törvényi vélelmekre épültek, sorra elkésettnek minősültek. Ennek egyik oka, hogy egyes ellenőrző szervezetek vonatkozásában a tudomásra jutás időpontjának meghatározása komoly nehézségekbe ütközik. Például a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: KH) a szerződés-ellenőrzési eljárásának megindításakor vagy az irányító hatóság az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekhez kapcsolódó szabálytalansági eljárás kezdetekor csak valószínűsítik az esetleges jogsértést, azonban a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséhez kapcsolódó elegendő információ birtokába csak az ellenőrzési vagy szabálytalansági eljárás befejeztével kerülnek. Kiemelendő továbbá, hogy az esetek jelentős részében az ellenőrzési vagy szabálytalansági eljárásban az adatszolgáltatás szakaszos, annak teljesítése mind időben, mind az azt teljesítő felek tekintetében elválik, tehát a jogsértés tudomásra jutásának időpontja is változó. Az ilyen eljárások időtartama azonban sok esetben meghaladja az érintett szervek jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló szubjektív határidejét, így a kezdeményezéseik gyakran elkésettnek minősülnek.

Mindezek alapján szükséges szabályozási igényként merült fel a jogsértés tudomásra jutása időpontjának meghatározása, melyre a jogalkotó bevezette a Kbt. 152. § (2a) és (9) bekezdése szerinti törvényi vélelmet.

Az Alkotmánybíróság a 9/2020. (V. 28.) AB határozatában, majd a 19/2020. (VIII. 4.) AB határozatában is kimondta, hogy – az alapul fekvő ügyekben alkalmazandó jogszabályi környezetben – a jogalkotó által a szubjektív határidők tekintetében megállapított, a jogsértés tudomásra jutása időpontja tekintetében felállított törvényi vélelem megdönthető vélelemnek minősült, amely egyúttal azt is jelenti, hogy a szubjektív határidők tekintetében a tényleges tudomásra jutás időpontja irányadó, függetlenül a Kbt. által meghatározott tudomásra jutás időpontjától (a Kbt. a szubjektív határidőt a jogsértés tudomásra jutásától számított hatvan, illetve kilencven napban határozza meg).

A Kbt. 152. § (2) bekezdésének 2021. február 1-jén hatályba lépett módosítása a jogorvoslati eljárás megindítására jogosult, a támogatáspolitikai intézményrendszerhez tartozó szervek tekintetében kísérletet tett a fennálló helyzet feloldására a szubjektív határidő – hatvan napról kilencven napra történő – meghosszabbításával, azonban a gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy a kilencven napos határidő biztosítása is kevésnek bizonyult a szóban forgó eljárások sajátosságaira tekintettel.

A fenti problémát a jogszabály-módosítás szövege oly módon kezeli, hogy a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárások esetén a szubjektív határidőket megszünteti és e helyett csak objektív határidőket határoz meg. A módosítás új speciális szabályokat is bevezet kifejezetten az olyan esetekre, amikor egy szervezet (pl. a KH, az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseket ellenőrző szerv) külön jogszabályban meghatározott eljárás szerinti ellenőrzést vagy eljárást folytat le. Ez esetekben az eljáró szervezet a jogsértést feltáró ellenőrzés vagy eljárás eredményének az ellenőrzött, illetve eljárással érintett személlyel való közlésétől (ennek hiányában az eljárására vonatkozó ügyintézési határidő, illetve az eljárás lezárására irányadó határidő lejártától), illetve európai uniós források felhasználásához kapcsolódó szabálytalansági eljárás esetén a szabálytalansági eljárás megindításától számított kilencven napon belül kezdeményezheti a jogorvoslati eljárást. E mellett e szervezeteknek be kell tartaniuk az eljárásukhoz nem kötött objektív határidőket is, tehát a releváns határidők közül mindig a rövidebb lesz az irányadó. Ennek indoka, hogy az ellenőrzést végző szervek által megállapított jogsértések kellően rövid idő alatt a KDB elé kerülhessenek, azonban annak elkerülése mellett, hogy a korábbi, tudomásra jutás időpontjára alapított határidők miatt az ilyen kezdeményezések elkésettnek minősülnének.

Ezen módosításokkal összefüggésben értelemszerűen szükséges a szubjektív határidőkhöz kapcsolódó törvényi vélelmeket tartalmazó, a fentiekben kifejtett jogalkalmazási problémákat felvető, a Kbt. 152. § (9) bekezdésének és a Kbt. 153. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezése is.

Az IPI rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott IPI intézkedések – melyek egyebekben az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED) is közzétételre kerülnek – hazai jogalkalmazók számára való mielőbbi megismerése érdekében indokolt a KH feladatait felsoroló rendelkezések kiegészítése.

Az IPI rendelet által a tagállamokra megállapított kötelezettségekből fakadó feladatok ellátásának biztosítása érdekében szükséges az uniós kötelezettségeket magába foglaló Kbt. 194. §-ának kiegészítése.

Átmeneti rendelkezések. Azon rendelkezések tekintetében, ahol külön átmeneti rendelkezés nem kapcsolódik a módosuló rendelkezések alkalmazásához, a Kbt. 197. § (14) bekezdésében foglaltak irányadóak. Figyelemmel arra, hogy a hivatalbóli jogorvoslati határidők változásakor már lejárt jogorvoslati határidők nem indulhatnak újra (lásd az Európai Unió Bírósága C-496/18. sz., Hungeod ügyben hozott ítéletét), a hivatalbóli jogorvoslati határidőkre vonatkozó szabályok változását a módosítás hatálybalépését megelőzően megvalósult jogsértések miatt kezdeményezett jogorvoslati eljárásokra csak akkor kell alkalmazni, ha a hivatalbóli kezdeményező az ilyen jogsértésekről a módosítás hatálybalépése után szerzett tudomást.

Jogharmonizációs záradék.

Szövegcserés módosítások.

Tekintettel arra, hogy a Kbt. 2. §-a ezidáig nem nevesítette az arányosság elvét – bár annak a gyakorlatban jogszabályi előírás nélkül is minden ajánlatkérőnek meg kellett felelnie – jelen módosítás bevezeti az arra való kifejezett hivatkozást a Kbt. alapelveket tartalmazó rendelkezései között.

Az arányosság elvét az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) ítélkezési gyakorlata vezette be az uniós jogba (lásd például: C-21/03., sz. Fabricom ügy, C-213/07. sz. Michaniki-ügy).

Az EUB ítélkezési gyakorlatát követve a 2014-ben elfogadott közbeszerzési irányelvek is bővítették az alapelvek körét az arányosság elvével. Az arányosság elve megköveteli, hogy az ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárás során alkalmazni kívánt intézkedések, eszközök ne haladják meg a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket. Ha valamely cél eléréséhez több alkalmas eszköz is rendelkezésre áll, akkor ezek közül a legkevésbé kényszerítő jellegűt kell igénybe venni, és az igénybe vett eszköz által okozott hátrányok az elérni kívánt célhoz viszonyítva nem lehetnek túlzóak. Az előbbiekből adódóan az arányosság elve tipikusan a Kbt. valamely másik szabályának alkalmazásához kapcsolódóan nyerhet alkalmazást. Más alapelvekhez hasonlóan az arányosság elve is megjelenik számos konkrét részletszabályban (pl. az aránytalanul alacsony ár esetén alkalmazandó eljárásban), és más szabályok alkalmazásakor is szükséges arra figyelemmel lenni.

A b) és c) pont szerinti módosítás a Kbt. 37. § (6) bekezdése és 38. § (3) bekezdése tekintetében technikai jellegű módosításokat tartalmaz, az elektronikus hirdetményminták bevezetéséhez kapcsolódóan.

A d) pont szerinti módosítás technikai jellegű. A módosító rendelkezés egyértelműsíti, hogy a hirdetményeket minden esetben – vagyis akkor is, ha az elektronikus kapcsolattartás nem kötelező, illetve ha az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (a továbbiakban: EKR) kívüli más informatikai rendszer is alkalmazható – az EKR alkalmazásával kell létrehozni és közzétenni.

A f)–g) pontban szereplő technikai módosítás a Kbt. 148. § új (7) bekezdésének f) pontjával és új (9) bekezdésével függ össze. A Kbt. módosítással megállapított rendelkezések az irányelvnek történő megfelelést szolgálják, ennek megfelelően a Kbt. által semmis szerződésként definiált esetekben a KDB-hez benyújtható jogorvoslati kérelem esetére az irányelvvel összhangban lévő szubjektív határidőt és ahhoz fűződő törvényi vélelmet állapítanak meg. Szükséges tehát a Kbt. 148. § (7) bekezdése bevezető részének az új jogszabályhelyre történő hivatkozással történő kiegészítése.

A h) pont szerinti módosítás a hivatalbóli kezdeményezésekre vonatkozó jogorvoslati határidő szabályainak változásához kapcsolódó kiigazítás.

Az i) pont szerinti módosítás a normaszöveg koherenciáját biztosító pontosítás.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A Kbt. 3. § 30. pontja hatályon kívül helyezésének indoka, hogy bár a hazai közbeszerzési jog használja a műszaki egyenértékűség fogalmát, annak jelenlegi definíciója valójában versenyszűkítő hatású is lehet, és indokolatlan terhet ró az ajánlatkérőkre azzal, hogy megköveteli konkrét mérhető műszaki paraméterek meghatározását. Ebből az okból már korábban hatályon kívül helyezésre került az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzési szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése, amely építési beruházásokra vonatkozó alkalmassági feltételek körében meghatározott referenciák vonatkozásában megkövetelte az ajánlatkérőktől „a bemutatni kért építési tevékenységeknek azokat a mérhető, az adott építészeti munkálatra jellemző mérőszámait, amelyek tekintetében az egyenértékűséget vizsgálni fogja”. Ezzel összhangban nem indokolt az olyan irányú Kbt. definíció megtartása sem, amely mérhető paraméterek és konkrét mérőszámok meghatározását követeli meg az ajánlatkérőktől.

Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabály pontosítása kizárólag technikai jellegű, a Kbt. 25. § (5) bekezdés a) és b) pontja közötti átfedés megszüntetését, a két pont logikai kapcsolatának rendezését szolgálja.

A Kbt. 41/C. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti, az elektronikus úton történő kommunikáció alól mentesülést lehetővé tevő okok hatályon kívül helyezését indokolja egyrészt, hogy ilyen okokat a közbeszerzési irányelvek nem tartalmaznak, így azokat a hirdetményekben sem lehet megjelölni. A hatályon kívül helyezés indoka másrészt, hogy az EKR-en a létrehozása óta végrehajtott, illetve a jövőben tervezett további fejlesztéseknek köszönhetően kiküszöbölhetők az olyan üzemzavarok, amelyek az eljárások megfelelő lefolytatását tartósan akadályoznák.

A Kbt. 68. § (1a) bekezdésének bizonyos szövegrészének kívül helyezése a 41/C. § (1) bekezdés e)–f) pontja hatályon kívül helyezése nyomán szükséges.

A módosítás tartalmazza a Kbt. 135. § (9) bekezdésének hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatot. A Kbt. 135. § (7) bekezdése főszabályként úgy rendelkezik, hogy építési beruházás esetén, ha a szerződés teljesítésének időtartama a 2 hónapot meghaladja, akkor az ajánlatkérő köteles a szerződésben foglalt – tartalékkeret és ÁFA nélkül számított – teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 250 millió forint előleg igénybevételének lehetőségét biztosítani.

A fenti szabálytól eltérést enged a Kbt. 135. § (8) bekezdése úgy, hogy külön jogszabály a kötelező mértéket meghaladóan és bármely más esetben is rendelkezhet az előleg mértékéről és nagyobb mértékű előleg nyújtását is kötelezővé teheti. A Kbt. a 135. § (9) bekezdésében a 135. § (7) bekezdésétől való eltérést kötelező jelleggel kimondja, amikor kifejezetten a támogatásból megvalósuló közbeszerzések esetére úgy rendelkezik, hogy szállítói kifizetés során az ajánlatkérő – ha külön jogszabály magasabb mértékű szállítói előleg nyújtását nem írja elő – köteles a szerződés – tartalékkeret és ÁFA nélkül számított – elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű előleg igénybevételének lehetőségét biztosítani.

A Kbt. 135. § (8) bekezdése szerinti, eltérésre feljogosító szabályon alapul a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. Korm. rendelet. (a továbbiakban: 256/2021. Korm. rendelet) 260. §-ában foglalt eltérés, amelynek értelmében a közlekedésfejlesztési tárgyú projektet megvalósító közszféra szervezet kedvezményezett a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben köteles biztosítani a szállító részére a szerződés – tartalékkeret nélküli – elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű előleg igénybevételének lehetőségét.

Szintén eltérő rendelkezés az előzőhöz hasonlóan a 256/2021. Korm. rendelet 262. §-ában foglaltak, amelynek értelmében általában a közszféra szervezet kedvezményezett szállítói finanszírozás esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben köteles biztosítani a szállító részére a szerződés – tartalékkeret nélküli – elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű szállítói előleg lehetőségét. A törvényi szabályok törlése azt szolgálja, hogy a jövőben a Kormány nagyobb mozgástérrel rendelkezzen a rendeleti szintű szabályozásban az előleg szabályozására, igazodva költségvetési, valamint az egyes szerződés-típusok sajátosságaihoz kapcsolódó szempontokhoz.

A Kbt. 148. § (3)–(4) bekezdésének bizonyos szövegrészeinek, valamint a 152. § (9) bekezdésnek és 153. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezése a jogorvoslati határidők terén végrehajtott módosítások miatt szükségesek. A 148. § (3) és (4) bekezdésében foglalt objektív határidők törlése a jogorvoslati irányelvnek és az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának való megfelelést szolgálja. A jogbiztonságot a megkötött szerződések kapcsán a szerződés semmisségét eredményező jogsértésekre bevezetett, a jogorvoslati irányelvvel összhangban álló objektív határidő és a megkötött szerződések esetén alkalmazható jogorvoslati jogkövetkezmények biztosítják.

A Kbt. 131. §-ának és 137. §-ának módosítása maga után vonja a közbeszerzési eljárás veszélyhelyzeti eltérő szabályairól szóló 357/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezését, mivel annak rendelkezései a módosítás eredményeként szükségtelenné válnak.

Hatálybaléptető rendelkezések.

Jogharmonizációs záradék.