2023. évi XVIII. törvény indokolás

A törvénytervezet az állami projektértékelői rendszer összeférhetetlenségre vonatkozó törvényi szintű szabályozásának módosításaira tesz javaslatot. A tervezett változtatások az európai uniós források szabályos felhasználását szolgálják azáltal, hogy az állami projektértékelőknek a továbbiakban általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot és – az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közlemény (2021/C 121/01) 6.3. pontja szerinti adatokat is tartalmazó – érdekeltségi nyilatkozatot szükséges benyújtani az állami projektértékelői jogviszony létesítésekor.

Továbbá a törvénytervezet rendelkezik róla, hogy a jelenleg állami projektértékelői jogviszonyban álló személyek a törvénymódosítás hatálybalépését követően szintén nyújtsák be a nyilatkozatokat.

A jogszabálytervezet a nyilatkozatok és azok tartalmának vizsgálatához szükséges adatkezelési szabályokat rögzíti.

A törvénytervezet gyakorlati igényeknek megfelelően egyéb végrehajtással kapcsolatos javaslatokat fogalmaz meg az állami projektértékelői jogviszonnyal kapcsolatban.

A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) által végzett összeférhetetlenségi esetek hatékonyabb feltárásához – figyelemmel az Európai Unió költségvetési rendeletére és a Bizottságnak az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló iránymutatására – szükségessé vált az európai uniós költségvetés végrehajtásában részt vevők személyes kapcsolataira vonatkozó nyilatkozatainak bekérése és annak ellenőrzése. A nyilatkozatok ellenőrzésének megteremtésével szükséges a kapcsolódó – adatkezelés szempontjából releváns – adatkörök megjelenítése és az összeférhetetlenségi ellenőrzéssel érintett kormánytisztviselők, munkavállalók által tett nyilatkozatok tartalmának valóságához kapcsolódó jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezések módosítása.

Emellett a jogszabály módosításával rendezésre kerül az Igazgatóság feladatkörének bővítésére vonatkozó lehetőség is.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A szabályozás célja az európai uniós források szabályos felhasználásának további megerősítése azáltal, hogy az állami projektértékelői jogviszony létesítéséhez előírásra kerül az általános összeférhetetlenségi nyilatkozat és az érdekeltségi nyilatkozat benyújtásának szükségessége.

Technikai kiegészítést tartalmaz a javaslat, az állami projektértékelőkkel létesíthető jogviszonyok munkáltatói igazoláson történő felsorsolásában.

Továbbá, a gyakorlati igényeknek megfelelően az alapjogviszony szerinti munkáltatói igazolás kiállítása során, amennyiben új alapjogviszony létesítéséről van szó, nem az elmúlt havi béradatot szükséges igazolni, hanem a létesítő okiratban szereplő illetményt vagy munkabért.

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. §-a alapján az általános összeférhetetlenségi nyilatkozatokon és érdekeltségi nyilatkozaton szereplő adatokat az Igazgatóság ellenőrizheti. A szabályozás célja, hogy az ellenőrzéshez bekért személyes kapcsolatokra vonatkozó adatok adatkezelése az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ápjt.) szinten rögzítésre kerüljön.

A szabályozás célja, hogy az állami projektértékelések anonimitása törvényi szinten is biztosított legyen azáltal, hogy rögzítésre kerül, hogy az állami projektértékelő a jogviszonya tekintetében kapott egyedi azonosítószámot – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – harmadik személy tudomására nem hozhatja.

Továbbá, a törvénytervezet az általános összeférhetetlenségi nyilatkozat és az érdekeltségi nyilatkozat kezelésével kapcsolatos szabályokat állapít meg.

A felhatalmazó rendelkezésben történt módosítás azt a célt szolgálja, hogy a 2023–2027-es időszak agrártámogatásaira vonatkozó alkalmazási szabályokat ne kormányrendeleti szinten legyen szükséges meghatározni, tekintettel arra, hogy a Közös Agrárpolitika végrehajtási szabályai miniszteri rendeletben kerülnek rögzítésre.

A Közös Agrárpolitika II. pillérét képező Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló beruházási támogatások tartalmai értékelése során alkalmazott állami projektértékelés fenntartása a 2023–2027 programozási időszakban is indokolt.

A szabályozás célja, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszternek lehetősége legyen miniszteri rendeletben meghatározni azon felhívások körét, amelyben az állami projektértékelői rendszer alkalmazása kötelező.

A törvénytervezet rendelkezik róla, hogy a jelenleg állami projektértékelői jogviszonyban álló személyek a törvénymódosítás hatálybalépését követően nyújtsák be az általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot és az érdekeltségi nyilatkozatot. A rendelkezés tartalmazza, hogy amennyiben a törvénymódosítást követő 60 napon belül nem történik meg a nyilatkozatok benyújtása, úgy az értékelőt a nyilatkozatok pótlására kell felszólítani 5 napos határidővel, amennyiben az értékelő ezt követően sem nyújtja be a nyilatkozatokat, úgy az adott személy állami projektértékelői jogviszonya törvény erejénél fogva megszűnik.

Szövegcserés módosítások.

Az értelmező rendelkezések módosítása történik meg. Tekintettel arra, hogy a programozási időszak kifejezés nem szerepel a törvényben, ezért az értelmező rendelkezések közül kivételre kerül.

A gyakorlati igényeknek megfelelően az állami projektértékelőknek pályázók nyilatkozataiban a továbbiakban nem szükséges az adószámot feltüntetni.

Kiterjesztésre kerül az Igazgatóság hatásköre az Ápjt. szerinti állami projektértékelőkre.

Meghatározásra kerül, hogy az Igazgatóság milyen adatokat kezel az eredményes összeférhetetlenségi ellenőrzés lefolytatása érdekében.

Megfogalmazása kerül egy olyan generális felhatalmazó rendelkezés, amely alapján a Kormány rendeleti (iuxta legem) szinten további feladatszabásról rendelkezhet az Igazgatóság számára, olyan módon, hogy annak elemi függetlensége nem sérül, és nem veszélyezteti a korábbi feladataiknak ellátását sem.

A kormánytisztviselőkhöz hasonlóan a kormányzati igazgatási szerveknél alkalmazott, és az európai uniós költségvetés végrehajtásában részt vevő munkavállalók esetében is szükségessé vált az összeférhetetlenségi nyilatkozatban, érdekeltségi nyilatkozatban, valamint a személyes kapcsolatokra vonatkozó nyilatkozatban szándékosan valótlan adat vagy tény közlése, illetve lényeges adat vagy tény közlésének elmulasztása jogkövetkezményének rendezése.

Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme valamint Magyarország kötelezettség vállalásának teljesítése érdekében biztosított felhatalmazó rendelkezés.

Szövegpontosító módosítások.

Hatályvesztő rendelkezés.