2023. évi II. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvényjavaslat célja az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Malajzia Kormánya közötti Partnerségi és Együttműködési Keretmegállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerése, valamint törvényben való kihirdetése.

Az egyes ASEAN-országokkal kötött „második generációs” megállapodások közül a Malajziával kötött partnerségi és együttműködési keretmegállapodás az ötödik, amelyet az Indonéziával, a Fülöp-szigetekkel, Szingapúrral, Vietnámmal kötött megállapodásokat követően véglegesítettek. A Megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagországai között létrejött, 1980. évi együttműködési megállapodás jelenlegi jogi keretének helyébe lép. A Malajziával kötendő megállapodás az Európai Unió délkelet-ázsiai fokozott politikai és gazdasági szerepvállalása tekintetében további előrelépésnek minősül. A Megállapodás alapot nyújt az EU és tagállamai Malajziával folytatott hatékonyabb együttműködésére a politikai párbeszéd megerősítése és a számos területen folytatott együttműködés fokozása révén. A partnerségi és együttműködési megállapodás olyan együttműködési területeket érint, mint a kereskedelem és beruházás, az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiaügy, az adóügy, az oktatás és a kultúra, a foglalkoztatási és szociális kérdések, a tudomány, technológia, és innováció, zöldtechnológiák, valamint a közlekedésügy. Kiterjed továbbá a jogi együttműködésre, a migrációra, a szervezett bűnözésre és a korrupció elleni küzdelemre. A Megállapodás létrejötte utat nyithat a szabadkereskedelmi megállapodás (FTA) megkötéséhez, melynek tárgyalásai 2012-ben kerültek felfüggesztésre.

A Megállapodás mind politikai, mind pedig gazdasági kapcsolatokban kiemelt szerepet tölt be az Európai Unió és a tagállamok, így Magyarország számára is. A politikai párbeszéd intézményesítésével hozzájárul az adott harmadik állam demokratikus fejlődéséhez, és segíti a kapcsolatok elmélyítését.

A Megállapodás a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) alapján nemzetközi szerződésnek minősül, ezért kötelező hatályának elismerésére az Nsztv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Nsztv. 7. § (1) bekezdés a) pontjára és (2)–(3) bekezdésére figyelemmel, a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást.

A Megállapodást az Nsztv. 9. §-a értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.

A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét tartalmazza. A Megállapodás angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és maláj nyelven készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. A Megállapodás X. címből és 60 cikkből áll, felépítése a következő: Jelleg és hatály (I. cím), Kétoldalú, regionális és nemzetközi együttműködés (II. cím), Együttműködés a nemzetközi béke, biztonság és stabilitás terén (III. cím), Kereskedelmi és beruházási együttműködés (IV. cím), Együttműködés a jogérvényesülés és a biztonság terén (V. cím), Együttműködés más területeken (VI. cím), Együttműködés a tudomány, a technológia és az innováció területén (VII. cím), Az együttműködés eszközei (VIII. cím), Intézményi keret (IX. cím), és Záró rendelkezések (X. cím).

A törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, továbbá a kihirdető jogszabálynak a Megállapodás kihirdetéséről rendelkező 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény tartalmazza a szerződés végrehajtásáért felelős szerv megjelölését.