2023. évi XXI. törvény indokolás

A törvényjavaslatban foglalt módosítások fókuszában a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) átfogó módosítása áll, amely az elmúlt időszak gyakorlatának megfelelően főként a hatósági jogalkalmazás körében felmerült tapasztalatokra épít.

Mindezek mellett a törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) módosítását tartalmazza, annak érdekében, hogy a közigazgatásihatár-változással és fekvéshatár-változással összefüggő ingatlan-nyilvántartási eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat 200 000 forint összegben maximalizálja.

Továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) módosítása annak hatálybalépése óta bekövetkezett hatásköri változásoknak történő megfelelést szolgálja.

A törvényjavaslatban a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Hungarikum törvény) módosítása szerinti konstrukció lehetővé teszi, hogy a határon túl élő magyarok egy információs portálon keresztül, egyszerűsített ingyenes regisztrációt követően személyre szabott információkat kapjanak Magyarországról, valamint elérhessék a magyar állami szervek és a közmédia szolgáltatásrendszerét, felületeit.

További célként említhető, hogy a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) 9/G. § alapján az ingyenesen elérhető „VENDÉGEM Vendéglátás” vendéglátó szoftvert és a „VENDÉGEM Attrakció” jegykezelő szoftvert alkalmazó adózói kör számára mindkét szoftver használható legyen a nyugta, valamint egyéb adóügyi bizonylatok kiállítására, illetve az adózói adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, ezáltal pedig az online pénztárgép, mint fizikai eszköz kiváltására a két nevezett szoftveren keresztül.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A magyar állampolgárság keletkezésére vonatkozó rendelkezés pontosítása azt a gyakorlatban érvényesülő elvet deklarálja, hogy a leszármazáson alapuló állampolgárság megszerzése szempontjából a születés időpontja bír jelentőséggel, így a magyar állampolgárság keletkezése fogalmilag kizárt, ha a szülő a születés időpontjában maga sem rendelkezett magyar állampolgársággal.

A gyakorlatban egyre többször előfordul, hogy a Magyarországon született kiskorú esetében az Ápt. 3. § (3) bekezdése nem alkalmazható, tekintettel arra, hogy a szülők hontalanságát csak később állapítják meg. Emellett a magyar állampolgárság nyilatkozattal történő megszerzése körében a hatályos szabályozás csak kifejezetten azon szülők Magyarországon született gyermekeire fókuszál, akiknél a szülők külföldi állampolgárságát az adott állam törvényi akadályai miatt nem tudták megszerezni. Napjainkban azonban ezen jogszabályi helyre hivatkozva jellemzően olyan személyek nyújtanák be kérelmüket a magyar állampolgárság megszerzése iránt, akiknek a szülei maguk sem rendelkeznek külföldi állampolgársággal. A szabályozás célja az ebbe a személyi körbe tartozó kiskorúak állampolgárság szerzésének az elősegítése azáltal, hogy a honosítással szemben egyszerűbb feltételt támaszt a magyar állampolgárság megszerzéséhez.

A magyar állampolgárság megszűnése körében a jogalkalmazás során jogértelmezési probléma merült fel, ezért a módosítás egyértelművé teszi, hogy a megszűnésnél az eljárás megindításának időpontjában, és nem a magyar állampolgárság keletkezése vagy megszerzése időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével kell eljárni.

Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv eddigi gyakorlata szerint a visszavonási eljárásban hozott jogerős ítéletig a visszavonás tárgyában történő döntéshozatal érdekében nem történt előterjesztés a köztársasági elnök felé. A Fővárosi Törvényszék az állampolgársági ügyekben eljáró szerv gyakorlatát helyesnek ítélte meg több közigazgatási perben is, azonban mivel ez a gyakorlat jogszabályi rendelkezéssel nincs alátámasztva, a visszavonással érintett személyek azonnali jogvédelem iránti kérelmeinek minden esetben helyt ad. A közigazgatási perek egyszerűsítése érdekében indokolt jogszabályi szinten kimondani, hogy a kereset benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, így az eljárásban minden esetben mellőzhető az azonnali jogvédelem iránti kérelem és az abban történő döntéshozatal. A halasztó hatály megállapítására tekintettel indokolt kimondani, hogy a köztársasági elnök felé történő előterjesztés határidejébe, valamint a visszavonás húsz éves időbeli korlátjába a közigazgatási per időtartama nem számít bele.

A lemondáshoz hasonlóan a magyar állampolgárság visszavonásával kapcsolatban is indokolt egyértelművé tenni, hogy a megszűnésnél az eljárás megindításának időpontjában, és nem a magyar állampolgárság keletkezése vagy megszerzése időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével kell eljárni.

A közelmúltban bővült azon adatok köre, amelynek igazolását kérelmezni lehet az állampolgársági bizonyítvány kiállítása során. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgársági bizonyítványban a magyar állampolgárság fennállásának, megszűnésének, hiányának tényén túl többek között a megszerzés módjára és időpontjára vonatkozóan is kiállíthat állampolgársági bizonyítványt, amelyre figyelemmel szövegpontosítás indokolt.

A kérelmező nemzetbiztonsági szempontú ellenőrzése során kiemelt jelentőséggel bír, hogy családtagjai milyen munkahelyen, illetve beosztásban dolgoznak (pl. államigazgatási, rendvédelmi szerveknél), így e körülményeket indokolt szerepeltetni a kérelemben. A nemzetbiztonsági szempontú vizsgálat céljából a kérelem adattartalmát indokolt az élettársra és az élettárs szüleire vonatkozó adatokra is kiterjeszteni.

Az Ápt. 25/B. §-a 2022. december 31-ig átmeneti rendelkezést állapított meg a honosítási kérelem benyújtásának időpontjában ujjnyomat nélkül felvett, de az időközben hatályba lépett jogszabály-módosítás miatt hiányosnak minősülő és ezáltal a személyazonosító igazolvány kiállítását akadályozó körülményre figyelemmel. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv tájékoztatása szerint a hivatalból történő okmánykiállítás más okból is meghiúsulhat, amelyre hivatkozással indokolt ezen rendelkezések általános jelleggel történő megállapítása a jogszabályban. A módosítás az átmeneti rendelkezés hatályon kívül helyezésével egyidejűleg az érintett rendelkezést átülteti az Ápt. 16. §-ába.

A hatályos Ápt.-ből hiányoznak a magyar állampolgárság visszavonására irányuló eljárás részletszabályai, így különösen az ügyintézési határidőre, az eljárásban érintett magyar állampolgár értesítésére vonatkozó rendelkezések. A bírósági és a hatósági gyakorlatot alapul véve a jogszabály-módosítás ezt a jogszabályi hiányosságot szünteti meg.

Az Ápt. hatályos szabályozása is tartalmaz rendelkezést az eljárás megszüntetésére vonatkozóan, ugyanakkor ennek kiegészítése indokolt azokra az esetekre nézve, ha az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hivatalos tudomást szerez a kérelmező vagy a visszavonásra irányuló eljárásban érintett magyar állampolgár halálesetéről. Indokolt megszüntető határozat meghozatala abban az esetben is, ha nem állnak fenn az állampolgárság visszavonásának feltételei annak érdekében, hogy az ügyfél is értesüljön a döntésről.

Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételét követő értesítési kötelezettségek körében indokolt az átfogóbb jellegű felülvizsgálat, amelynek célja az értesítés adattartalmának, az értesítendők körének és eseteinek pontosítása. A Központi Statisztikai Hivatal értesítése csak az önkéntes alapon történő adatszolgáltatás esetén teljesíthető.

Az Ápt. 17. § (2) bekezdése szerint a miniszternek három hónapon belül kell előterjesztést benyújtania a honosítási kérelem ügyében történő döntésre a köztársasági elnöknek. A hatályos szabályozás szerint a honosítási ügyekben véleményező szervként eljáró hatóságokat nem köti semmilyen eljárási határidő. Az ügyintézési határidőbe ugyan a véleményezés időtartama nem számít bele, azonban az eljárás időtartamának könnyebb kiszámíthatósága érdekében a módosítás hatvan napos határidőt állapít meg a rendőrség, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat számára, ami egy alkalommal további hatvan nappal meghosszabbítható.

A honosítást követő hazai anyakönyvezés során jelenleg is kérelmezhető az utónév elhagyása, a módosítás ezt az opciót beemeli a honosítási eljárásban kérelmezhető névmódosítási lehetőségek közé. A névmódosítás bővítésével párhuzamosan az At. érintett rendelkezése hatályon kívül helyezésre kerül.

A magyar állampolgárság honosítással, visszahonosítással történő megszerzése esetén a magyar nyelvtudás egy következetes és jogos elvárás, amely egyes honosítási formáknál az alkotmányos alapismeretek vizsga teljesítése útján, míg más eljárásokban a magyar nyelvtudásnak a kérelem átvételekor történő ellenőrzése során érvényesül. Mindezek alapján azon honosítási eljárásokban, ahol a honosítás feltételei között szerepel az alkotmányos alapismeretek vizsga sikeres letétele, a gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt annak megállapítása, hogy a jogszabályban meghatározott mentesülési okok esetén a magyar nyelvtudást vizsgálni és igazolni kell.

A nyilatkozattal történő állampolgárság-szerzés eseteinek bővítése miatt a szövegcserés módosítás rögzíti, hogy a Magyarországon született és hontalanná vált személy esetén is csak a tizenkilencedik életév betöltéséig van lehetőség a nyilatkozat benyújtására.

A cselekvőképtelen honosított nevében a törvényes képviselő teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, ezért indokolt a személyazonosság megállapításával kapcsolatos rendelkezések pontosítása.

Az Ápt. 17. § (4) bekezdésének módosítására vonatkozó rendelkezés a jogszabály belső koherenciáját biztosító módosítást tartalmaz.

A feladatainak ellátása céljából az állampolgársági ügyekért felelős miniszter, valamint az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter számára is indokolt iratbetekintési lehetőséget biztosítani az állampolgársági iratokba. A módosítás ennek jogszabályi keretét teremti meg.

Az Ápt. 4. § (1) bekezdés c) pontja a honosítás törvényi feltételei között nevesíti a honosítást kérelmező Magyarországon biztosított megélhetését és lakhatását. A lakhatás ellenőrzése körében az eljáró hatóság részéről igény merül fel az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintésre.

Az Ápt. módosításával összhangban szükségessé válik a sarkalatossági záradék kiegészítése.

A hatályon kívül helyező rendelkezések a jogszabályi koherencia miatt, valamint deregulációs célból szükségesek.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 7. pontja értelmében hadkötelesnek a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfi tekinthető. A magyar állampolgárság lemondással történő megszüntetésének feltétele, hogy a magyar állampolgár a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel, vagy Magyarország területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyta vagy külföldön élő magyar állampolgárként nincs bejelentett, érvényes tartózkodási helye Magyarországon. Tekintve, hogy a lemondás feltételeinek fennállása esetén a magyar állampolgár már nem tartozik a hadkötelesek közé, így lemondás esetén nem indokolt értesítési kötelezettséget megállapítani a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából. Ezzel párhuzamosan a magyar állampolgárság visszavonással történő megszűnése esetére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség is deregulálható, figyelemmel arra, hogy a magyar állampolgárság megszűnését az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzi, amiről a hadkötelesek nyilvántartása a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 20. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás útján közvetlenül is értesül.

A módosítás célja a közigazgatásihatár-változással és fekvéshatár-változással összefüggő ingatlan-nyilvántartási eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjnak 200 000 forint összegben történő maximalizálása tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás mennyi ingatlant érint. Az általános szabályok szerint egy változással érintett ingatlan után 6 600 forint összegű eljárási díjat kell fizetni. A rendelkezés az ügyfelek, különösen a települési önkormányzatok adminisztratív terheinek csökkentését szolgálja azzal, hogy a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj felső határa 200 000 forint összegben kerül meghatározásra.

Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, valamint az építésgazdaságért felelős miniszter a Lechner Nonprofit Kft. útján gondoskodik az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) működtetéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről, valamint a fenntartást biztosító, az OÉNY elektronikus alkalmazásai jogszabályban előírt kötelező használatának – a rendszerhasználattal arányos díj ellenében történő – biztosításáról, ezért indokolt az Étv. 59. §-ának pontosítása.

A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, valamint a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek többek között a telekalakítással összefüggő feladatokkal kapcsolatban meghatározott feladat- és hatáskörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben meghatározott, továbbá a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja.

A Korm. rendelet 53. § (1) bekezdése szerint a Kormány – a honvédelmi és katonai célú ingatlanokat érintő, valamint a (2) bekezdésben meghatározott eljárások kivételével – az Étv.-ben foglaltak tekintetében telekalakítási hatóságként az ingatlan fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt jelöli ki.

Figyelemmel az Étv. 62. § (4) bekezdésének hatálybalépése óta bekövetkezett, – fentiekben részletezett változásokra – az egységes szabályozás megteremtése érdekében szükségessé vált az Étv. hivatkozott rendelkezésének módosítása, oly módon, hogy az az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerinti termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére irányuló eljárás kivételével a telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjára, illetve a díjfizetés részletes szabályaira vonatkozó, miniszteri rendelet megalkotására felhatalmazó rendelkezés címzettje az agrárminiszter helyett a Miniszterelnökséget vezető miniszter legyen, a térképészetért való felelőssége körében.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

Az At. hatásköri és illetékességi szabályainak felülvizsgálata a kapcsolódó informatikai fejlesztések specifikálása során felmerült gyakorlati szempontokat figyelembe véve mutatkozik szükségesnek. A névváltoztatási iratok egyes időszakokból egyáltalán nem vagy csak törekedéseken állnak rendelkezésre, így a névváltoztatási ügyekben eljáró szervnél nem biztosítható maradéktalanul a névváltozási hatósági bizonyítvány kiállítása. A módosítás alapján az okirat kiállítására általános jelleggel a nyilvántartó anyakönyvvezető rendelkezik majd hatáskörrel és illetékességgel.

Az automatikus döntéshozatali eljárás alapja egy, az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszere folyamatos fejlesztésének eredményeként létrejött funkció, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek megfelelő névviselési formákat kezeli. Tekintettel arra, hogy ez a funkció az elektronikus anyakönyv 2014. július 1-jén történt bevezetését követően került kialakításra, így a már elektronikus anyakönyvben szereplő házasság események esetén sem valósul meg minden esetben az automatikus döntéshozatal technikai feltétele. Ezt figyelembe véve a hatásköri szabályok pontosítása indokolt. Az automatikus döntéshozatali eljárás feltételei – amint arra az At. 63. § (11) bekezdésének módosítása is utal – kormányrendeleti szinten kerülnek megállapításra.

A névváltozási hatósági bizonyítvány kiállítására általános jelleggel a nyilvántartó anyakönyvvezető rendelkezik majd hatáskörrel és illetékességgel.

Az elektronikus anyakönyv bevezetése óta a nyilvántartás személyközpontúságából következően egyre több névviselést érintő adateltérésre derül fény. Az At. megszűnt házasság esetén a házassági nevet érintően már korábban megteremtette annak a lehetőségét, hogy formális névváltoztatás engedélyezése nélkül is az anyakönyvvezető saját hatáskörben eljárhasson ilyen esetekben. Az At. módosítása az anyakönyv, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás közötti adateltérés esetén – az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása érdekében – ugyanezt a lehetőséget kívánja a születési név esetében is biztosítani.

Az adatváltozással érintett anyakönyvi esemény elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése az adatváltozás átvezetését megelőzően minden esetben szükséges. Tekintve, hogy a házassági névviselési formát a házastársak születési családi és utóneve, vagy a házasságkötést megelőzően viselt házassági családi és utóneve tölti meg tartalommal, a közhitelesség érdekében indokolt előírni, hogy a házassági névviselési forma módosításának feltétele a kapcsolódó anyakönyvi események elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése.

A névváltoztatási ügyekben eljáró anyakönyvi szerv gyakorlati tapasztalatainak figyelembevételével indokolt a névváltoztatás jogszabályi korlátainak pontosítása. A jelenlegi magyartalanul képzett névre vonatkozó kitétel olyan absztrakt feltétel, amelyet a gyakorlatban nehéz az állampolgárok számára is könnyen érthető, elfogadható tartalommal megtölteni. A gyakorlati nehézséget a szabályozás egy objektív feltétel bevezetésével hidalja át, miszerint – különös méltánylást érdemlő körülmények kivételével – a magyar családnevek rendszerétől idegen vagy kis számban előforduló családi nevet nem lehet engedélyezni. Az új szabályozás alapján ebben a kérdésben a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozata az irányadó.

Az At. születési névre vonatkozó egyes rendelkezéseinek érvényesülniük kell a névváltoztatási eljárásokban is. A módosítás erre vonatkozó kifejezett rendelkezést állapít meg az At.-ban.

A névváltoztatási kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezések pontosítása az At. belső koherenciája miatt szükséges.

A módosítás egyes, a papír alapú anyakönyvben szereplő anyakönyvi bejegyzések elektronikus anyakönyvbe történő rögzítésére vonatkozó esetek felülvizsgálatára terjed ki.

A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a bíróságoknak kettős adatszolgáltatási kötelezettségük van, az egyik az anyakönyvezéshez, a másik a népmozgalmi statisztikai adatok közléséhez szükséges. Tekintettel arra, hogy ez utóbbit a bíróságok szintén az anyakönyvvezető útján teljesítik, a gyakorlatban anomáliák jelentkeznek, amennyiben a bíróság kizárólag a statisztikai adatlap közlésével tekinti teljesítettnek a jogszabályi kötelezettségét. Az At. 80. § (1) bekezdése alapján az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv a hivatalos statisztikáról szóló törvényben meghatározott népmozgalmi adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából az anyakönyvi eljárás során a népmozgalmi adatszolgáltatás teljesítéséig kezeli a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó, a hivatalos statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott adatokat. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény végrehajtásáról szóló 184/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 21. § (10) bekezdése alapján az adatszolgáltatást az anyakönyvi bejegyzést követő hónap ötödik napjáig kell teljesíteni. Ezt követően az anyakönyvvezető adatkezelési felhatalmazása megszűnik, amely jogilag kizárja, hogy a bíróság által megküldött „Válási lapot” az anyakönyvvezető az anyakönyvi bejegyzés alapirataként határidő nélkül őrizze. Az anyakönyvvezető ezzel szemben az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséhez szükséges adatokat tartalmazó iratot határidő nélkül köteles lenne őrizni az irattárában. Ennek az iratnak a megküldését a bíróságok sok esetben nem teljesítik, ezért a jogszabályok és a gyakorlat egységesítése szükséges.

Az anyakönyv az ellenkező bizonyításáig közhitelesen tanúsítja a bejegyzett adatokat, illetve az anyakönyvbe bejegyzett adatok változását. Az At. a magyar hatóság, bíróságok, közjegyzők számára értesítési kötelezettséget állapít meg az anyakönyvbe bejegyzett adatok változását eredményező döntések tekintetében. A külföldön történt adatváltozások vonatkozásában – hiánypótló rendelkezésként – a módosítás bejelentési kötelezettséget állapít meg a magyar állampolgárok számára.

A hatósági tapasztalatok alapján a hazai anyakönyvezési eljárásban számos esetben merül fel, hogy az anyakönyvi eseményt igazoló okiraton kívül további külföldi okirat beszerzésére van szükség, amely hosszabb időt vesz igénybe, emiatt az ügyfelek gyakran élnek kérelemmel az eljárás szünetelése érdekében. Az ügyfélnek ehhez kérelmet kell előterjesztenie a hatósághoz, míg a hatóságnak az eljárás szüneteltetéséről végzést kell hoznia, amely folyamat az eljárás és az ügyfélkör sajátosságára tekintettel egyszerűsíthető azáltal, ha a jogszabály a hiánypótlás teljesítéséhez szükséges hosszabb időtartamra tekintettel hosszabb ügyintézési határidőt biztosít az olyan esetekben, amikor az eljárásban külföldi okirat beszerzése válik szükségessé. A gyakorlati tapasztalatok alapján hosszabb határidő megállapítása szükséges azokban az esetekben is, amikor igazolt magyar állampolgárság hiányában a hazai anyakönyvezés előkérdéseként a magyar állampolgárság vizsgálatára van szükség.

Az automatikus döntéshozatali eljárás feltételei a jövőben kormányrendeleti szinten kerülnek megállapításra.

A névváltoztatási eljárások és a hazai anyakönyvezési eljárások körében kivételesnek mondható, hogy a hatóság a sommás eljárás szabályai szerint tudná lefolytatni az eljárást. Erre figyelemmel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény felhatalmazása alapján indokolt a sommás eljárás kizárása, tekintve, hogy ennek hiányában a teljes eljárásra történő áttérés indokolatlan adminisztratív terhet okoz a hatóság számára.

A házastársak névviselését érintően a házasság megszűnését követően is számos adatváltozás történhet, amelynek tételes felsorolása helyett indokolt általános jelleggel kimondani, hogy a házassági név minden anyakönyvi eljárásban történt változását (ideértve a születési név változásából fakadó eseteket is) nyilván kell tartani. Az At. kimondja, hogy a házassági név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. Erre hivatkozással a házasság megszűnését követően is biztosítani kell, hogy az elektronikus anyakönyv a házassági nevet érintő adatváltozást tartalmazza. Mindez a 43. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések miatt a személyiadat- és lakcímnyilvántartással való adatkapcsolat szempontjából is fontos elvárás. A folyamatban lévő és a jogszabály-módosításból fakadó fejlesztésekre tekintettel a módosítás két ütemben lép hatályba.

Az anyakönyvi kivonat adattartalmát – tekintve, hogy azt a volt házastárs is kérelmezheti – az At. 69/D. § (1) bekezdés i) pontjának módosítására figyelemmel adatvédelmi szempontból indokolt felülvizsgálni. A házassági nevet érintő adatváltozás esetén a házassági név igazolása az anyakönyvi kivonat helyett a névváltozási hatósági bizonyítvánnyal történhet.

A hatásköri szabályok változására tekintettel a névváltozási bizonyítvány kiállítására vonatkozó rendelkezések pontosítása is indokolt.

Az ingatlanügyi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok jogalkalmazása során felmerült igényként, hogy a földhasználati nyilvántartásból való törlés iránti eljárásban az ingatlanügyi hatóság hivatalból, a közhiteles hatósági nyilvántartásból ellenőrizni tudja a közeli hozzátartozói jogviszony megszűnését. A módosítás ennek jogszabályi keretét teremti meg.

Az At. 81/D. § (1) bekezdésének kiegészülő h) pontjára figyelemmel a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 69. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket eltérő szöveggel kell megállapítani.

A megszűnt házasságot érintő adatváltozásokkal kapcsolatos módosítással összhangban átmeneti rendelkezésként indokolt megállapítani, hogy az elektronikus anyakönyvbe, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett adatokat az érintett rendelkezés hatálybalépését követő egy éven belül a házasságot nyilvántartó anyakönyvvezető köteles felülvizsgálni és a házasság megszűnését követő adatváltozást hivatalból bejegyezni. A rendelkezés az anyakönyv közhitelességének biztosítása, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartástól való esetleges adateltérések megszüntetése miatt szükséges.

Az anyakönyvi szerv eljárásában az adatváltozás a kérelmező születési anyakönyvi bejegyzésén túl, más anyakönyvi bejegyzések adatainak változására is kihatással lehet, amelyeknek az érintett szintén alanya volt. Az adatváltozás kapcsolódó anyakönyvi bejegyzésekben történő rögzítésével összefüggésben indokolt kimondani, hogy ezeknek a bejegyzéseknek a teljesítésére – a hatáskörébe tartozó ügyben – az anyakönyvi szerv is jogszabályi felhatalmazással rendelkezik.

A személyesen benyújtott kivonat kiállítási kérelmek esetén már érvényesül, hogy a hivatásos konzuli tisztviselő, mint anyakönyvvezető – az elektronikus anyakönyvben még nem szereplő – anyakönyvi eseményekről, az anyakönyvi esemény elektronikus anyakönyvbe történő rögzítését követően kiállítja az anyakönyvi kivonatot. Mindezt az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében célszerű az elektronikus úton benyújtott kérelmek esetén is lehetővé tenni.

A hatósági jogalkalmazók jelzése szerint egyes okiratok tekintetében nem biztosítható maradéktalanul, hogy fordítás nélkül is el lehessen fogadni a külföldi okiratokat, így a jövőben az okiratok pontos körét kormányrendelet fogja meghatározni.

Az At. korábbi módosítása alapján változott az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hozzáférési jogosultsága, amelyre tekintettel az At. adattovábbításra vonatkozó rendelkezései közvetlenül már nem alkalmazandóak az állampolgársági ügyekben eljáró szerv adatigényléseire, így a módosítás rögzítési határidőt állapít meg az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől érkező megkeresésekre vonatkozóan.

A szövegcserés rendelkezések ezen kívül szövegpontosító és a belső koherenciát biztosító módosításokat tartalmaznak.

A hatásköri szabályok felülvizsgálatának célja a születés anyakönyvezésének és a családi jogállás rendezésének az egyszerűsítése.

A házassági szándék bejelentés során a hivatalból történő okmánykiállításhoz szükséges adatok felvételezése miatt minden esetben nyilatkozni kell a házasságkötést követően viselni kívánt névről, így a nyilatkozat hiányában alkalmazandó kisegítő szabály hatályon kívül helyezhető.

A házasság megszűnését követően nyilvántartandó adatokkal összhangban indokolt a fennálló házasságra utaló szövegrész hatályon kívül helyezése.

Az Ápt.-nek a névmódosítási lehetőségeket bővítő rendelkezésével párhuzamosan az At. 68. § (3) bekezdése szerinti, a hazai anyakönyvezésre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezhető.

A civil közösségi szolgáltató központok tevékenysége kibővül az elektori gyűlések lebonyolításával. Az elektori gyűlések keretében történik a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) és a kollégiumok meghatározott számú tagjának megválasztása. A Tanács és a kollégium tagjának választására a helyi, területi és országos hatókörű szervezetek jogosultak.

A civil közösségi szolgáltató központok működési támogatása mellett szakmai programjaik is támogathatóak lesznek.

A Hungarikum törvény módosítása szerinti konstrukció lehetővé teszi, hogy a külhoni magyarság egy információs portálon keresztül, egyszerűsített ingyenes regisztrációt követően személyre szabott információkat kapjon Magyarországról, valamint elérhesse a magyar állami szervek és a közmédia szolgáltatásrendszerét, felületeit, a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok megismerése, a magyar kultúra megőrzése, védelme, a magyar nyelv ápolása, továbbá közügyei Magyarországon történő ügyintézése és a demokratikus közéletben való részvétel elősegítése érdekében is.

Felhatalmazó rendelkezés a részletszabályok kormányrendeletben történő megállapítása és a portál üzemeltetőjének kijelölése érdekében.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása az At. 61/B. §-ának módosításával összhangban álló szövegpontosítást tartalmaz. A szabályozás egyértelművé kívánja tenni, hogy a bíróságoknak a házasság felbontását, érvénytelenítését követően kettős célból, eltérő adattartalmú adatszolgáltatási kötelezettsége van. Az egyik adatszolgáltatást az anyakönyvvezetőnek, míg a másikat az anyakönyvvezető útján a Központi Statisztikai Hivatalnak köteles teljesíteni.

Annak érdekében, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szerinti nyugtaadási és az ehhez kapcsolódó, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére alkalmas szoftver üzembe helyezését segíteni tudja, szükséges a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ feladatkörének bővítése.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ az Áfa tv. szerinti nyugtaadási és az ehhez kapcsolódó, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére alkalmas szoftver üzembe helyezéséhez kapcsolódó jogtechnikai pontosítások.

A Turizmus törvény 9/G. §-a alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. ingyenes szoftvert biztosít a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ felé történő statisztikai, forgalmi jellegű kötelezően előírt adatszolgáltatáshoz. Annak érdekében, hogy az ingyenesen biztosított szoftverek a Turizmus törvény által előírt kötelezettségek teljesítésén túl az Áfa tv. szerinti nyugtaadási és az ehhez kapcsolódó, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére alkalmassá váljanak, szükséges az erre vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályban rögzíteni. Emellett a szoftver nyugtaadási és az ehhez kapcsolódó, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére való használata állami adóhatóság részére történő bejelentésének előírása is szükséges annak érdekében, hogy a szoftver adóügyi bizonylat kiállítására való használatáról és a pénztárgép mellőzéséről az állami adóhatóság is értesüljön.

Az egyes kormányrendeleteknek a turizmus ágazatot érintő módosításáról szóló 619/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet egyik célja volt, hogy a HÉVÍZ-BALATON AIRPORT Kft. (a továbbiakban: HBA Kft.) vagyonkezelésébe kerüljön a Budaörsi Repülőtér ingatlan. Tekintettel arra, hogy a HBA Kft. nem 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság – a magyar állam 90,2%-os hányaddal rendelkezik –, a Turizmus törvény pontosítása szükséges.

Indokolttá vált törvényi szintre emelni a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére történő adatszolgáltatásra és az okmányolvasó használata alóli mentesítésre vonatkozó határidőket megállapító szabályokat.

Az At. 81/D. § (1) bekezdésének kiegészülő h) pontjára figyelemmel a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 69. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket eltérő szöveggel kell megállapítani, így az érintett rendelkezés nem lép hatályba.

Az Ápt. 19/A. §-ának hatályon kívül helyezésével összhangban a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény kapcsolódó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése is indokolt.

A 44. §-hoz és 46. §-hoz, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény módosításával kapcsolatos rendelkezés.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatossági záradék.