2023. évi XXVII. törvény indokolás

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés m) pontja biztosítja a köztársasági elnök számára azt a hatáskört, hogy a hivatalának szervezetét – az államszervezeten belül betöltött különleges szerepére és az általa ellátott feladatok sajátosságaira is figyelemmel – szabadon kialakíthassa. A törvényjavaslat célja annak lehetővé tétele, hogy a köztársasági elnök a Sándor-palota vezetői struktúrájának, valamint szervezeti és működési rendjének kialakítása során ténylegesen gyakorolhassa azt a szervezetalakítási szabadságot, amely őt az Alaptörvény alapján megilleti. Tekintettel arra, hogy maga a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 1. § (3) bekezdése biztosítja a lehetőséget arra, hogy a különleges jogállású szervekre és az általuk foglalkoztatottakra a különleges jogállású szervet létrehozó törvény eltérő rendelkezéseket állapítson meg, a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény (a továbbiakban: KE tv.) ennek megfelelő módosítása teljes mértékben illeszkedik a Küt. szabályozási logikájához. A törvényjavaslat továbbá néhány egyéb tárgykörben is módosítja a KE tv.-t, így például a gyakorlati tapasztalatok alapján meghatározza a megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnök jogállására vonatkozó legalapvetőbb szabályokat.

Ezen indokolás az Indokolások Tárában – a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján – közzétételre kerül.

A köztársasági elnök hivatali szervezetének elnevezése Sándor-palota. A törvényjavaslat átvezeti az ennek megfelelő jogtechnikai jellegű módosításokat.

A törvényjavaslat lehetővé teszi a köztársasági elnök számára, hogy meghatározza a Sándor-palota szervezeti tagolódását és vezetői rendjét, és rendelkezik arról is, hogy a köztársasági elnök az általa az alapító okiratban meghatározott egy vagy több vezető felett maga gyakorolja a munkáltatói jogokat.

A köztársasági elnök közjogi jogállása, feladat- és hatásköreinek egyedisége, valamint munkarendjének sajátosságai indokolttá teszik, hogy a Sándor-palota köztisztviselőinek foglalkoztatására közszolgálati munkaszerződés útján kerüljön sor, amelyben az egyes foglalkoztatottak által ellátandó feladatok egyedi jellemzőire tekintettel állapíthatják meg a felek a köztisztviselő napi munkaidejét és általános munkarendjét, a pótszabadságok mértékét, valamint az illetményt és a juttatásokat is. A törvényjavaslat rendelkezik a Sándor-palota gazdálkodásával kapcsolatos költségvetési garanciák megerősítéséről is, amelynek indokoltságát az ellátandó feladatok jellege alapozza meg.

A törvényjavaslatban rögzített átmeneti rendelkezés alapján 2023. július 21-ig van mód megkötni – 2023. július 1-jei hatállyal – az új közszolgálati munkaszerződéseket, továbbá a javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a Sándor-palota elnevezés jogtechnikai jellegű átvezetése a Köztársasági Elnöki Hivatallal létrejött és fennálló jogviszonyokban semmilyen tartalmi változást nem eredményez, e jogviszonyokban a továbbiakban a Köztársasági Elnöki Hivatal alatt a Sándor-palotát kell érteni.

A megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnök nem jogosult semmilyen intézményesített szakmai támogatásra, noha a tisztség átvételére való felkészülés időszaka már munkavégzéssel jár. A KE tv.-t ezért indokolt kiegészíteni az ezen időszakra járó jogosultságok, így elsődlegesen egy titkárság biztosításának meghatározásával. Az új rendelkezések kiindulópontja a volt köztársasági elnököt megillető juttatások köre, azzal, hogy a hivatalba lépés előtt álló köztársasági elnök lakáshasználatra nem jogosult, munkáját ugyanakkor magasabb létszámú (legfeljebb 3 helyett legfeljebb 5 fős) titkárság segítheti. A javaslat alapján a titkárságot és az egészségügyi ellátás megszervezését a Sándor-palota, a gépjárművet pedig a rendőrség biztosítja. Az Alaptörvény 11. cikk (1) bekezdése alapján az új köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legfeljebb hatvan nappal lehet megválasztani, így ezen új rendelkezések is legfeljebb erre az időtartamra vonatkoznak.

A volt köztársasági elnök nemzetközi tevékenysége során állami külpolitikai feladatokat lát el, ezért e tevékenység finanszírozását az illetékes minisztérium költségvetésében indokolt szerepeltetni.

Szövegcserés és egyéb pontosító rendelkezések.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben szükséges annak egyértelművé tétele, hogy a Sándor-palota alapító okiratát és annak módosítását a köztársasági elnök adja ki.

A törvényjavaslat hatályba léptető rendelkezése, valamint az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülő rendelkezések megjelölése.