2023. évi XXIX. törvény indokolás

A közigazgatási dereguláció és bürokráciacsökkentés keretében az elmúlt években a közigazgatás működésének már számos területe felülvizsgálatra és ennek keretében egyszerűsítésre, illetve racionalizálásra került, ugyanakkor az állampolgárok a közigazgatási szervek mellett a különböző közműszolgáltatókkal is folyamatosan napi kapcsolatban vannak, igénybe veszik a szolgáltatásaikat, ügyeket intéznek náluk személyesen, írásban vagy online. Ez az éves szinten több tízmilliós ügyfél – közműszolgáltató kapcsolat indokolja azt, hogy a közműszolgáltatók eljárásai, gyakorlatai is áttekintésre és lehetőség szerint egyszerűsítésre kerüljenek, amely mind az ügyfelek/felhasználók, mind a közüzemi szolgáltatók érdekeit segíti.

Az ügyfelek elsődleges célja, hogy a különböző közműszolgáltatásokat biztonságban tudják igénybe venni, az ügyeiket gyorsan és pontosan intézzék és az őket érintő változásokról mindig időben és teljeskörűen értesüljenek. Kiemelendőek azok a változások, amelyek a felhasználóváltozás esetében korábban előírták a közműszolgáltatók helyszíni ellenőrzését, ezen kötelezettségek megszűnnek, ha a felhasználók a bejelentési kötelezettségüknek eleget tesznek és nem kérik a helyszíni ellenőrzést.

Az elektronikus ügyintézés erősítése érdekében számos olyan közműszolgáltató bevonásra kerül az elektronikus ügyintézés kötelezettségébe, akik ügyfelei eddig nem élhettek a kapcsolattartás ezen formájával.

A törvényjavaslat kiemelten foglalkozik a védendő fogyasztók helyzetének javításával is. Az eddigi gyakorlattal ellentétben megszűnik az a szabályozás, hogy a védendő fogyasztónak minden év március 31-ig magának kell igazolnia a védendő státusza fennállását. A védendő fogyasztó helyett ezután a közigazgatási szervek kommunikálnak a közműszolgáltatókkal, közvetlenül igazolva a védendő fogyasztó státuszának fennállását vagy változását.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy villamos főelosztóhálózat építése esetén is integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás kerülhessen alkalmazásra, gyorsítva ezzel a hatósági eljárást.

A távhőszolgáltatásról szóló törvényben meghatározásra kerül a felhasználói panasz fogalma, elősegítve ezzel az ügyfelek beadványainak kezelését. A törvény módosítása biztosítja, ha a távhőszolgáltatás átadásra kerül az átadó és az átvevő engedélyes között, akkor az átadó engedélyes számára az ügyfél által biztosított csoportos beszedési megbízás átszáll az átvevő engedélyesre és erről az engedélyesek tájékoztatják a pénzforgalmi szolgáltatót.

A villamos energiáról szóló törvényben meghatározásra kerül a felhasználói panasz fogalma, elősegítve ezzel az ügyfelek beadványainak kezelését. A törvény módosításával egyértelműsítésre kerül, hogy az egyetemes szolgáltatótól nem kérhető szerződési biztosíték az elosztó részéről. A törvényben az egyetemes szolgáltató számára biztosításra kerül, hogy ha a korábbi villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnt, úgy villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését a korábbi szerződéséből eredő elszámolási és fizetési kötelezettség teljesítéséhez köthesse.

Az ügyfelek érdekében változnak a védendő fogyasztókra vonatkozó szabályok. Eddig minden év március 31-ig a védendő fogyasztónak kellett igazolnia az engedélyes felé, hogy a védendő fogyasztói állapota még fennáll, erről igazolást szerezve a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szervtől. A törvény módosításával a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv minden év március 31-ig automatikusan megküldi az engedélyesnek – az utóbbi által megadott elektronikus elérhetőségre – a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátásban részesülő személyek adatait, mindezzel megszűntetve az érintett személyek éves adatszolgáltatási kötelezettségét.

A törvény módosításával az engedélyesnek lehetősége lesz új szolgáltatások vagy termékek bevezetését megelőzően legfeljebb 24 hónapig mintaprojektet működtetni. Emellett a villamosenergia szolgáltató lehetőséget kap arra, ha az ügyfél a változást egy közszolgáltatásra jelenti be, akkor a szolgáltató – ha egyidejűleg több közszolgáltatást is nyújt az ügyfél részére – a változást valamennyi általa nyújtott közszolgáltatás tekintetében átvezethesse. Módosításra kerül továbbá a villamos energiáról szóló törvény annak érdekében, hogy villamos főelosztóhálózat építése esetén is integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás kerülhessen alkalmazásra, gyorsítva ezzel a hatósági eljárást.

A földgázellátásról szóló törvény 2023. január 1-jei hatályú módosításához igazodóan a villamos energiáról szóló törvény szerinti szabályozásban is meghatározásra kerül az „operatív irányítást ellátó személy” személyi kör.

A földgázellátásról szóló törvényben meghatározásra kerül a felhasználói panasz fogalma, elősegítve ezzel az ügyfelek beadványainak kezelését. A törvényben az egyetemes szolgáltató számára biztosításra kerül, hogy ha a korábbi egyetemes szolgáltatási szerződés megszűnt, úgy újabb egyetemes szolgáltatási szerződés megkötését a korábbi szerződéséből eredő elszámolási és fizetési kötelezettség teljesítéséhez köthesse.

Az ügyfelek érdekében változnak a védendő fogyasztókra vonatkozó szabályok. Eddig minden év március 31-ig a védendő fogyasztónak kellett igazolnia az engedélyes felé, hogy a védendő fogyasztói állapota még fennáll, erről igazolást szerezve a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szervtől. A törvény módosításával a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv minden év március 31-ig automatikusan megküldi az engedélyesnek – az utóbbi által megadott elektronikus elérhetőségre – a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátásban részesülő személyek adatait, mindezzel megszűntetve az érintett személyek éves adatszolgáltatási kötelezettségét.

Miután jelentős mennyiségű kihasználatlan kapacitás van a földgáz elosztóhálózaton, ezért a törvényjavaslat szerint, ha hosszabb távon kihasználatlan a kapacitás, akkor az visszaszáll az elosztóra. A törvényjavaslat figyelembe veszi a tényleges felhasználás mértékét és megfelelő vásárolt kapacitás tartalékot biztosít a felhasználó részére, azonban a rendszer jobb kihasználtsága érdekében a hosszabb időn keresztül fel nem használt vásárolt kapacitást új felhasználók ellátására felszabadítja.

A törvény módosításával az engedélyesnek lehetősége lesz új szolgáltatások vagy termékek bevezetését megelőzően legfeljebb 24 hónapig mintaprojektet működtetni. Emellett az engedélyes lehetőséget kap arra, ha az ügyfél a változást egy közszolgáltatásra jelenti be, akkor a szolgáltató – ha egyidejűleg több közszolgáltatást is nyújt az ügyfél részére – a változást valamennyi általa nyújtott közszolgáltatás tekintetében átvezethesse.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben az ügyfelek érdekében változnak a védendő fogyasztókra vonatkozó szabályok. Eddig minden év március 31-ig a védendő fogyasztónak kellett igazolnia a víziközmű-szolgáltató felé, hogy a védendő fogyasztói állapota még fennáll, erről igazolást szerezve a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szervtől. A törvény módosításával a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv minden év március 31-ig automatikusan megküldi a víziközmű-szolgáltatónak – az utóbbi által megadott elektronikus elérhetőségre – a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátásban részesülő személyek adatait, mindezzel megszüntetve az érintett személyek éves adatszolgáltatási kötelezettségét.

Az egységes közszolgálati számlaképről szóló törvény módosításával lehetővé válik a törvény hatálya alá nem tartozó, de a felhasználók biztonságát, kényelmét növelő vagy energiafelhasználásukat csökkentő szolgáltatások, termékértékesítések díjainak, illetve az egyéb költségeknek egy számlában történő kiterhelése, csökkentve a számlázási költségeket.

Az ügyfelek érdekében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény módosításával kiterjesztésre kerülnek az elektronikus ügyintézés szabályai azon közműszolgáltatókra is, akik az eddigi átlagos havi 150 ezer helyett legalább átlagos havi 50 ezer számlát bocsátanak ki.

Hatályba léptető rendelkezés.